A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1.

Átírás

1 Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VIII.22.) számú rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi feladatairól * Kötegyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló a többször módosított évi XXXI. törvény 18..(2) bekezdésében, 29.. (l)-(2) bekezdésében, (l) bekezdésében ( (a továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyútjható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1. A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza. 2.. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezi. (2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (l) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E törvény szerint kell eljárni az (l) (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság terültén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) A Magyar Köztársaság terültén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.

2 3.. A gyermekek védelmét a Képviselő-testület pénzbeli, természetbeni illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: a) pénzbeli és természetbeli ellátások - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgálat - helyettes szülői férőhely - gyermekek napközbeni ellátása érdekében: óvodai, általános iskolai napközi otthonos foglalkozás. Pénzbeli és természetbeni ellátások 4.. Az e rendelet szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására vonatkozó hatáskört, kivéve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításának hatáskörét, a képviselő-testület átruházott hatáskörében a Szociális és Ápolási Bizottság (továbbiakban Bizottság) gyakorolja, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával, megszüntetésével és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításával megszüntetésével kapcsolatos hatáskör a jegyző hatásköre. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 5. (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a Gyvt (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a Gyvt. 20/A. -ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: az öregségi nyigdíj legkisebb összege) a 120 %-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20.(3) vagy (4) bekezdésében foglalt

3 feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 110 %-át, az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. (3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi beszédvagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket, f) az a)-e) pontokba nem sorolható a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (6) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. (7) A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (6) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. (8) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. (9) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. (10) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot.

4 (11) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (12) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét. (13) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév július 1-én fennáll, a tárgyév július hónapjában, b) a tárgyév november1-én fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. (14) A (12) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege évben gyermekenként 5000 forint. A 2006 évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6. (1) A Bizottság a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a gyermeket e rendeletébéen meghatározott mértékig terjedő rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a polgármesteri hivatal gyámügyi előadójánál terjeszti elő. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a ,- forintot. Kiegészítő gyermekvédelmi 7.. (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki

5 a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíj szerű rendszeres szociális pénzbeli ellátásban, vagy időskorú járadékban részesül. (2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője határozatlan időre állapítja meg. (3) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (4) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága a) a tárgyév július l-én fennáll, a tárgyév július hónapjában a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -, b) a tárgyév november l-én fennáll, a tárgyév november hónapjában a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett pótlékot folyósít. (5) A (4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege évben gyermekenként 7500 forint. A évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (6) Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni. (7) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit az (l) bekezdésben meghatározottak alapulvételével a települési önkormányzat jegyzője évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell fizetni. Természetben nyújtott ellátások 8.. (1)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formában is nyújtható. (2) Természetbeni ellátások a Gyvt. 18..(6) bekezdésében foglaltakon túl különösen: - élelmiszerutalvány biztosítása, - gyógyszerköltség átvállalása, - gyógykezelés igénybevételéhez kapcsoló utazási költség átvállalása, - oktatás igénybevételéhez szükséges közlekedési bérlet biztosítása. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha - a kérelem természetbeni támogatásra irányul;

6 - a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának)támogatására irányul, vagy, - az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. (5) A természetben nyújtott ellátások körébe tartozó támogatás esetén az 5.. (4) bekezdésében foglalt támogatási összeghatártól a Képviselő-testület különösen indokolt esetben amennyiben az a gyermek testi, lelki fejlődését hátrányosan érintené, veszélyeztetné eltérhet. A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai 9.. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles csatolni: a) a 149/1997.(IX.10.) Korm.sz. rendelet 3.sz. mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó az illetékes gyámhivatal által készített megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet, c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, d) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást az oktatási intézmény igazolását a tanuló, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról, e) vagyonnyilatkozatot. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához az (l) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén az (l) bekezdés d) pontja szerinti igazolást is be kell csatolni. (4) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19..(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (5) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni (1)A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kifizetni a Polgármesteri Hivatal házipénztárából, illetve a jogosult pénzintézetnél vezetett számlájára történő átutalással. Amennyiben a hó 5. napja munkaszüneti napra esik, a kifizetésre az azt megelőző munkanapon kerül sor. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetésének időpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni. (3) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézmények utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a tárgyhót követő hó 5. napjáig vehető fel a Polgármesteri Hivatal házipénztárában. (4) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a

7 fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (l)-(2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyan így kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl. az étkeztetést biztosító gyermekintézmény árva tartása, betegség stb.) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Gyermekek napközbeni ellátása 11. (1) Az óvodáskorú gyermekek és általános iskolai tanulók napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, foglalkoztatását és napi háromszori étkeztetését a Képviselő-testület a Kötegyán és Újszalonta Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Kötegyán és Újszalonta Községek Óvodája és Általános Iskolája (továbbiakban: Intézmény) útján biztosítja. (2) Biztosítani kell az ellátást azon gyermekek részére, akiknek szülei, gondviselői munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tud megfelelően gondoskodni. Ha ebben a szülő nem működik együtt, a támogatást közvetlenül az Intézményhez kell utalni. (3) A személyes gondoskodást igénylő gyermekek felvételéről az illetékes intézményvezető gondoskodik a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. tv. rendelkezésének megfelelően Térítési díj 12.. (1) Az intézményi térítési díjat, figyelemmel az élelmezés nyersanyagköltségére és a kapcsolódó általános forgalmi adóra, a Képviselő-testület e rendelet 1.sz. mellékletében állapítja meg. (2) A térítési díj havonta előre fizetendő, minden hó 12. napjáig. (3) 100 %-os normatív kedvezményt kell biztosítani az óvodás és az 1-4 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után. (4) 50 %-os normatív kedvezményt kell biztosítani a (3) bekezdés alá nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után, a három- vagy többgyermekes családoknál minden gyermek után, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek és tanuló után. (5) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (6) 50 %-os kedvezményt biztosít az önkormányzat azon gyermek, tanuló után akit egyedülálló szülő nevel. (7) Az intézményvezető az e rendeletben megállapított intézményi térítési dij alapján állapítja meg a személyi térítési díjat figyelemmel a (3)-(6) bekezdésre, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. (8) A Bizottság egyéni rászorultság alapján az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50 %-al csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

8 (9) A Bizottság a személyi térítési dij megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt, vagy más törvényes képviselőt, s a (8) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. Gyermekjóléti szolgáltatás 13.. (1)A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. Ennek érdekében közreműködik a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet megszüntetésében, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésében. (2) A gyermekjóléti szolgálat feladatait az Egészségügyi és Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látja el. Ezen szolgáltatás ingyenes. Helyettes szülő 14. (1) Kötegyán község közigazgatási területén a helyettes szülői férőhelyet az Egészségügyi és Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működteti. (2) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja, egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. (3) A helyettes szülő köteles együttműködni a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, mely szakmai tanáccsal látja el. (4) A helyettes szülő tevékenységét helyettes szülői jogviszonyban végezi. A helyettes szülői jogviszony a helyettes szülői hálózatot működtető és a helyettes szülő között írásban foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony. A helyettes szülői jogviszony határozatlan időre jön létre. (5) A helyettes szülő tevékenységért nevelési díjra és ellátmányra jogosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv a alapján. (6) A helyettes szülői szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmeket a jegyzőhöz kell benyújtani. (7) A helyettes szülői gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátás térítésmentes. Záró rendelkezések 15.. (1) Ez a rendelet szeptember 1.. napján lép hatályba. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997./VII.29./ Kormány rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997./IX.10.) Kormány rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi feladatairól 6/2003. (III.27.) Önk. sz. valamint az azt módosító 19/2003. (XII.15.), a 13/2004. (XI.31.) sz.

9 Önk. és a 18/2005./XII.13.) számú rendeletek. Kötegyán, augusztus 14. Nagyné Felföldi Ilona sk. Szokai Dániel sk. polgármester jegyző Melléklet a 9/2006. (VIII. 22.) rendelethez INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK 1. Intézményi nyersanyag alapnorma: - óvodásoknál Ft - iskolásoknál Ft 2. Intézményi térítési díj: - óvodás korúak esetén Ft + ÁFA megoszlása: tízórai: 72.- Ft + ÁFA ebéd: Ft + ÁFA uzsonna 56.- Ft + ÁFA - ált. iskolás korúak esetén Ft + ÁFA megoszlása: tízórai: 88.- Ft + ÁFA ebéd: Ft + ÁFA uzsonna: 80.- Ft + ÁFA