BUDAPESTI A N SKY. Fasiangy, Turíce, Veíká noc príde, kto nemá kozucha, zima mu bude...

Átírás

1 BUDAPESTI A N SKY S prílohou v mad arcine Stretnutie s ministerkou Z. Kram plovou Uzu au ie a pom oe Pri prílezitosti svojej nedávnej oficiálnej návstevy Budapesti sa ministerka zahranicnych vecí Slovenskej republiky ing. Zdenka Kramplová stretla s predstavitermi tunajsích krajanskych organizácií a rokovala s nimi o situácii slovenskej mensiny. Za prítomnosti vel vyslankyne SR dr. Evy Mitrovej séfka slovenskej diplomacie zdőraznila pripravenost svojho ministerstva nadvazovat a upevnovat co najuzsie pracovné kontakty so vsetkymi slovenskymi organizáciami v Mad arsku. Páni ministerka ocenila o. i. aj cinnosf slovenskej samosprávy hlavného mesta a v súvislosti s nedávnou konferenciou o budapestianskych Slovákoch potvrdila snahu MZV podporif vydanie zbomíka materiálov tejto konferencie. Ministerstvo zahranicnych vecí SR ako prvé v materskej krajine este vlani ocenilo cinnosf budapestianskej samosprávy. Vedúca úradu MZV E. Durcová zaslala predsednícke SSB Z. Hollósyovej list tohto znenia: Vázená páni predsednicka, dovol te mi, aby som Vám v rnene Ministerstva zahranicnych vecí Slovenskej republiky i vo svojom mene vyslovila sióvá uznania a zároveh pod'akovania vsetkym clenom Vasej organizácie za viaceré iniciativne pociny, ktoré ste od svojho vznika zorganizovali a pripravili pre slovenskú komunitu zijúcu v Budapesti. Osobitne vyzdvihujem úspesné zorganizovanie hodnotnej konferencie Kultúrne dedicstvo budapestianskych Slovákov". Takéto a podobné aktivity Vasej organizácie nepochybne napomáhajú ozivovaniu národného povedomia a identity nielen Slovákov zijúcich v Budapesti, ale svojím dosahom pozitívne ovplyvnujú célú slovenskú národnostnú mensinu v Mad arsku. * * * Fond pre pomoe krajanom pri MZV poskytol v rámci súbehu podporu SSB vo vyske 100 tisíc Sk na zakúpenie technického vybavenia redakcie casopisu Budapestiansky Slovák. III. ROCNÍK Vo fasiangovej nálade Fasiangy, Turíce, Veíká noc príde, kto nemá kozucha, zima mu bude... N a tú to v s e o b e c n e z n á m u l u d o v ú n ő tu s a k e d y s i aj tri d n i v y s p e v o v a lo a v y h rá v a lo p o v s e tk y c h s lo v e n s k y c h d e d in á c h. P o d o b n e v m e s tá c h, d á v - n e js ie i n e s k ő r, b o la v p ln o m p rú d e p le s o v á s e z ó n a, h o c i v d n e s n e j d o b é v e s e lic a u z n e trv á c é lé d n i, n a n a jv y s d o n a jb liz s ie h o b ie le h o rán a. 1. CÍSLO T a k to m u byvalo, je a há da m aj bu de m edzi S lo vákm i v B udapesti. F asian- g o vy ples, kto ry v po sle dnych dvo ch ro ko ch u sp o ra d ú v a tu n a jsia slo venská sa m o s p rá v a, je uz sám o s e b e vyre c n y m d ö kazo m slo v e n s k e j prítom nosti aj tu, v srdei k ra jin y. Na fa s ia n g o v ú m uziku sí aj te n to ra z v polovici fe b ru - á ra nöti m im o ria d n e po- c e tn é o b e c e n s tv o z B ud a pesti, k torém u prízvukujú m n o h í vid iecki hostia, ale aj ti c e s tn í - z m aterskej krajiny. F a s ia n g o v á z á b a v a je ta k m e r id e á ln o u p ríle - z ito s t'o u n a to, a b y si s to v k y je j ú c a s tn ík o v pri- p o m e n u li, z e n ie c ím ne- ro z lu c n e p a tria k s e b e. P o v e d z m e ty m, z e m ájú s p o lo c n é k o re n e a le b o s p o lo c n y ja z y k. V to m to d u c h u s a te d a na n a s o m fa s ia n g o v o m p le s e, te n to ra z u z tra d ic n e s tre tá - v a m e s c le n m i k lu b o v p ria z n iv c o v S a rv a s a, B é k é s s k e j C a b y a S lo v e n s k é h o K o m ló s a, s n a s im i d ö c h o d c a m i, s ro d ie m i s tu d e n to v n a s e j s k o ly, s o S lo v á k m i z R á k o s - k e re s tú ru a z d a ls íc h o k o lity c h d e d ín (V e l ká T a rc a, M a lá T a rc a, P ilís c a b a, Ő o m á d, K e re p e s, M a g ló d, M ly n k y ) a s b y v a ly m i s tu d e n tm i b u d a p e s tia n s k e j s lo v e n s k e j s k o ly. N a d o b rú n á la d u sa n e c h á v a m e n a la d it - o p á t tra d ic n e - d y c h o v k o u v y s tu p u jú c o u p o d m e n ő m S íle s s k í m lá d e n c i. FEBRUÁR 1998 TOTO CÍSLO NÁSHO CASOPISU VYCHÁDZA NA 16 STRANÁCH (-a!)

2 Február 1998 So ákolákmi o literatúre V u p ly n u ly c h d n o ch sm e boli sv e d k am i n ek a zd o - d en n ej, zato tym vzácnejsej návstevy v sídle n asej sam osprávy: s jej p red - se d n íck o u Z. H ollósyovou a p o d p red se d o m G. Pap u c k o m s a tu stretli ziaci b u d a p e s tia n s k e j slovenskej skoly, sp rev á d zan í jej ria d ite lk o u A. C sőrgőlovou a u citeío m Pavlom P avlíkom. Z b esed y odc h á d z a li o b d a re n í knizk am i a perom. S am o sp ráv a i sk o la tym to pocinom c h c ú povzbudit n a s ic h sk o lá k o v v ic h z á u jm e o slo v e n sk ú lite ra tú ru a n av y se podn ie tit ich k sy stem atickej tvorivej cinn o sti. Nie je totiz tajo m stv o m, ze v setci n a s i m ilí h o s tia u z p o k ú s a jú m ú z u a te d a p ísu (niektoré ich p ráce p rin á sa m e n a 7. stran e ) a s p o m o cou p á n a u c ite la P avlíka aj re d ig u jú skolsky caso p is S tu d e n ts k é pero. O stá v a len d ú fat, ze tá to ich b la h o d a rn á cinn o s t s a b u d e rozvíjat n ad a le j a ze sió v á G. P a p u c k a a d a ls íc h o slo v e n sk ej lite r a tú r e v M ad a r s k u, k to ré odzneli n a s tre tn u tí, p ad li n a ú ro d n ú pödu Tichá noc, svatá noc... Aj vlani sa zisli pri vianocnom stromceku v budove magistrátu hlavného mesta budapestianski Slováci a d alsí hostia, aby si v rámci slávnostného kultúm eho programú pripomenuli najvácsí vyrocny sviatok. Pocetné obecenstvo pozdravili predsednícka SSB Z. H ollósyová, vedúca úradu Celostátnej slovenskej sam osprávy E. R ybová a riaditel D om u M atice slovenskej v Bratislave. Dr. P. Socha, ktory zároven tlmocil zdravicu predsedu MS J. Márkusa. Po príhovore ev. farára F. Celovského a po zapálení adventnych sviec sa rozozneli tóny vianocného koncertu. O pem y spevák J. MeliS zaspieval piesne A. Dvoráka a Z. Kodálya, B. Sutinská predniesla na flaute skladby J. S. Bacha a chrámovy zbor Cantica sacra Tyrnaviae z Tm avy pod vedením P. R eifersa tlm ocil sériu vianocnych kolied od vyznam nych európskych skladatel ov. N a záver vsetci prítomní povstali a spolocne si zaspievali Tichá noc, svatá noc... * * it V XII. obvode hl. mesta usporiadali vianocny program tri m ensinové. sam o správy - arménska, chorvátska a slovenská. Slovenskú m ensinu reprezentovali folklóm y súbor Studienka zo Santova a BudapeStiansky dychovy kvintet. (k) Foto: -if- Zamerat sa na mládez Ako to vyplynulo z rozsíreného zasadnutia zboru poslancov SSB 22. januára t. r., aj v tomto roku budú maf svoju reprizu hlavné tradicné podujatia, ktoré boli t aziskom doterajsej cinnosti samosprávneho zboru. Ide v prvom rade o také spolocenské akcie ako Den Slovákov pri prílezitosti vianocnych sviatkov a fasiangovy ples, na ktoré sa najvácsmi zameriavala pozomost tunajsej národnostnej pospolitosti. Okrem zabezpecovania cinnosti Klubu dőchodcov, v ktorom sa sústred ujú starsie vekové skupiny, samospráva sa v tomto roku chce osobitne zameraf na podporu aktivity mladej generácie. Vjrazom toho i doteraz bolo napr. udel ovanie stipendií slovenskym studentom a ziakom, podiel na organizovaní recitacnej a speváckej súfaze a i. V blízkej budúcnosti by sa táto súcinnost mala prejavif aj v zalození mládezníckeho klubu pri budapestianskej samospráve, v ktorom by príslusníci mladej generácie mohli úcelne trávif cas poriadaním kultúmych vecierkov, besied a pod. Budapest' Kosice Vymena skúseností Őlenovia Kom isie Sam osprávy hl. mesta pre m ensinové, l udské a nábozenské práva na cele s predsedom Péterom Harachom nedávno zavítali do Kosíc, kde sa stretli s ölenmi partnerskej komisie kosickej sam o správy. B udapestiansku slovenskú sam o- správu zastupoval jej podpredseda Gregor Papuőek. D elegáciu prijal prim átor Kosíc Rudolf Suster, ktory oboznám il hostí s históriou a súca sn ym prudkym rozvojom vychodoslovenskej m etropoly. Mesto, ktoré má 22 obvodov, sa obnovuje, restaurujú sa historické budovy a v centre sa dokoncieva podzem né archeologické múzeum. Obyvatel stvo m esta tvoria asi z 10 % obcania mad arskej národnosti. P redsedovia kom isií sa vzájom ne informovali o zlození a cinnosti tychto orgánov. Ukázalo sa, ze kym kosická Komisia l udskych práv a cirkvi sa viac zam eriava na cirkevnú problem atiku, zatial v nasej cinnosti prevládajú m ensinové otázky. O bidve strany prejavili o m ensinovú problem atiku zivy záujem. Na otázku G. Papucka, ci sú v Kosiciach m ad arské skoly, kol ko predm etov sa v nich vyucuje po m ad'arsky a ci sa v m este pravidelne konajú bohosluzby v mad'arcine, odzneli zaujím avé odpovede. V Kosiciach je 1 mad arská materská skola, 1 mad arská základná skola, 2 mad arské stredné skoly a 1 mad arská stredná odborná skola. V célom starom meste v kazdom kostole sú aj mad arské bohosluzby. V nedel u je 5 omsí a kazdá je aj po mad arsky. Aj gréckokatolícka cirkev vykonáva trikrát tyzderme bohosluzby v mad arcine, kazdú hodinu v inom kostole. Sú to teda pre nás viac néz cenné a poucné informácie. Ved' mad arská mensina iba v tomto slovenskom meste Slovenska má viacej mad arskych skől a mad arskych bohosluzieb néz mámé my Slováci slovenskych v célom Mad arsku.

3 Slovensky institút má novú riaditelku V prvych dnoch tohoto roku sme privítali na pöde Slovenského institútu v Budapesti jeho novú riaditerku Mgr. Evu Baláέονύ, ktorú rnnohí tunajsí krajania poznajú zo stretnutí z predoslych rokov. E. Bálázóvá sa narodila v Bratislave. Po ukoníení stúdia na Filozofickej fakulté UK, odbor historické vedy - archívnictvo, pősobila ako vedecká pracovnícka v oblasti vojenskej histórie a neskőr ako redaktorka sa venovala televíznej a filmovej tvorbe. Styri roky pracovala v U stave pre zahranicnych Slovákov Matice slovenskej, kde sa zaoberala vyskum om dejín a súcasnosti krajanov v M ad'arsku, R akúsku, Nemecku a Skandinávii. V tomto období pripravila v Krajanskom múzeu expozíciu "Slováci v Mad'arsku - minulost' a súcasnost'", ktorej putovny variant bol sprístu p n en y aj v Budapesti, Békésskej Cabe a v M alom Keresi. K tejto problematike publikovala clánky a stúdie a podielala sa na organizovaní literárnych v eíerov z tvorby slovenskych spisovatel'ov z Dolnej zeme. V poslednych dvoch rokoch bola koordinátorkou cezhranicnej spolupráce Slovenska s M ad'arskom a Rakúskom. Na növöm pösobisku v budapestianskom stánku slovenskej kultúry zeláme Eve Balázovej vel'a úspechov! Vystavovali insitní maliari Slovensky institút v Budapesti uz roky poskytuje prístresie aj literám ym a umeleckym tvorcom tunajsej slovenskej národnosti. Iba nedávno v jeho sienach vystavovali traja insitní m aliari, pővodom vsetci z Dolnej zeme: Juraj Lauko starsí, Juraj Lauko mladsí a H elena Carejsová-H rabovská. Spoluporiadaterm i tejto ojedinelej vystavy bob Vel vyslanectvo SR a Z druzenie slovenskych spisovatel ov a um elcov v M ad arsku. Na snímke: Helena Carejsová- Hrabovská s manzelom a Juraj Lauko m ladsí (Foto: - if-) Vyzva domu zahranicnych Slovákov P rílezito st p re k rajanov Dóm zahranicnych Slovákov hodlá v budúcom roku poskytnút priestor pre prácu zahranicnych Slovákov formou letnych pracovnych táborov, ktoré by prispeli k záchrane slovenského kultúrneho dedicswa, najmá architektonickych pamiatok, historickych parkov. Pobyt sa plánuje pripravif v dvoj - trojtyzdríovom turnusé, kde pod vedenim skúsenych organízacnych a technickych vedúcich budú pracovat úcastníci na zvel acfovaní kultúrneho dedicstva. Práca je vsak iba jednou cast ou programú, organizátori myslia i na kultúrne a sportové vyzitie, vylety do okolia, spozná- vanie miest viazucich sa k slovenskym historickym udalostiam. Hlavnym cielom je poznávanie historickych pamiatok Slovenskej republiky mladymi zahranicnymi Slovákmi a posilnenie ich slovenskej identity. Plánovanym miestom pobytu je hrad Cerveny kamen v Bratislavskom kraji v prvych tyzdnoch júla. Blizsie informácie: Slovenská samospráva hlavného mesta, telefon: Zivá minulost' Ja n kó Král Slovo (úryvok) Zajasal blesk jasnej zory ponad vrchy, ponad hory: zahucte, slovenské polia, sloboda nás k cinom volá. Hőre, za cesf, slobodu slovenského národu! Kto si Slovák z duse, z rodu, teraz sa hlás ku národu: rovnost, práca, zivot novy, odmyká ústa, okovy. Hőre, za cesf, slobodu slovenského národu! Sándor Petők M arcoví ju n á c i (ú ry v o k ) V casoch násho nevol níctva kazdy iba recnil rád; my prví sme vedeli sa za vlast k cinu odhodlaf! My sme prví zamávali muznych cinov práporom, z t azkého sna zburcovali sme vlast svojím hlaholom! Na zem tű, co rakvou bola a v nej národ mrtvych prs, siahli sme a zabúsilo stm ásf miliónov srdc. Vlast sa zliala v jedno slovo a v jediné cítenie; sloboda" tym slovom bola, tym cítením nadsenie", Prel. J. Smrek ISO. vyrocie revolúcie a zaciatku oslobodeneckého bója v Uhorsku si pripomenie Slovenská samospráva Budapesti 13. morca v rámci kultúrneho programú, ktory usporiada v spolupráci s budapestianskou slovenskou skolou.

4 Február 1998 Literárny caj s I. Fuhlom Vel'vyslankyiía Slovenskej republiky v Mad arsku Éva Mitrová v spolupráci so Zdruzením slovenskych spisovatel ov a umelcov v Mad'arsku (ZSSÜM) nedávno usporiadala v rezidencii zastupiteíského úradu v poradí uz tretí literárny caj o piatej. Na slovenskej pőde v Mad arsku" bol tentokrát predstaveny dvojjazycny básnik, donedávna predseda ZSSUM Imrich Fuhl, ktory je azda najvyraznejsou osobnost'ou mladsej generácie nasich domácich slovenskych literátov, venujúci sa popri viac-menej tradicnom básnení aj tvorbe kaligramov a textov rokovych piesní. Autor prekvapujúco novym spösobom píse o takych tradicnych témach, ako napríklad národnostné bytie, demokrácia, pravda a táska. Jeho umelecké krédó sa pohybuje v civilnej polohe, bez pátosu a fráz, pricom jeho experimentovanie s básnickou formou je ojedinelé v slovenskej poézii v Mad arsku. Tvorbu I. Fuhla priblízili recitácie Kataríny Hollósyoveja hodnotenie znaicov dolnozemskej slovenskej literatúry, básnika Vojtecha Kondróta a spisovatel'a a kritika Petra Andrusku. Obaja vyzdvihli stredoeurópsky charakter a rozmer tvorby básnika, oslovujúceho svojou pővodnou tvorbou ale i umeleckymi prekladmi tak slovenského, ako aj macfarského citatel'a. Pozorná hostitel ka, páni velvyslankyfia Éva Mitrová (vl avo) v spolocnosti G. Hattingera, I. Fuhla a V. Kondróta.,, a (foto: - Ip -) Vyzva spisovatel ov a umelcov Spolocny krok CSS a ZSSUM Zdruzenie slovenskych spisovatel ov a umelcov v Mad arsku so sídlom v Budapesti na svojom zasadaní koncom lanského roku zvolilo nővé vedenie tejto organizácie na d alsie stvorrocné obdobie. Predsedom ZSSUM sa stal jeho doterajsí podpredseda Michal Hrívnák, za podpredsedov boli zvolení Imriclt Fuhl (doterajsí predseda) a Oldrich Kníchal (doterajsí podpredseda). Nővé vedenie vo svojom programovom vyhlásení vyzvalo k spolupráci v záujme zachovania nasej mensiny vsetky slovenské organizácie v Mad arsku. Na nedávnom stretnutí predsedu ZSSUM M. Hrivnáka a predsedu CSS M. Matu sa obidve strany o. i. dohodli na zosúladení plánov cinnosti a vytycení oblastí, v ktorych by sa mohli navzájom dopfnat, prípadne vyvíjat spolocné aktivity. Za najblizsiu úlohu oznacili urcenie konkrétnych foriem spolupráce a spolocnych akcií na tento rok. Toto predsavzatie sa má naplnit podpísanim dohody o spolupráci medzi CSS a ZSSUM. Na snímke (zl ava): I. Fuhl, M. Hrivnák, O. Kníchal (Foto:-if-) Z kroniky SSB 2. december Mimoriadne zasadanie zboru hodnotílo konferenciu o buda pestianskych Slovákoch a zaoberalo sa prípravami Dna Slovákov (14.12.). 3. december Úcast1na prehliadke Mladé nemecké talenty. 9. december Úcast na 6. riadnom zasadnutí Macfarsko-slovenskej komisie odborníkov, zalozenej pri Národnom etnickom a mensinovom úrade. 12. december Celostátna slovenská samospráva a Zváz Slovákov v Mad arsku v spolupráci s SSB usporiadali v Slovenskom institúte mikulássku slávnost pre slovenské deti. 18. december Úcast' na Národnostnom dni v Slovenskom institúte, ktory usporiadali CSS a ZSM a na ktorom si pripomenulí 40. vyrocie zalozenia tyzdenníka Ludové noviny. 23. december V rámci mimoriadneho zasadnutia poslaneckého zboru si 20. január január 23. január 29. január 5. február SSB pripomenula pri bielom stole blíziace sa vianocné sviatky. Zasadnutie Kultúrneho vyboru predlozilo návrhy na kultúrne podujatia v r, Stretnutíe s novou riaditel kou Slovenského ínstitútu v Budapesti. Obidve strany nadviazali kontakty a vyjadrili svoj úmysel úzko spolupracovat'. Úcast' na porade v slovenskej skole, ktorú usporiadal skol- sky vybor CSS. Úcast' na válnom zhromazdení samosprávy hl. mesta. Vedenie SSB sa zúcastnilo na zasadaní Úradu verejnej správy hl. mesta, na ktorom sa informovalo o skúsenos- tiach poklai ide o kontrolu zákonnych noriem mensinovych samosprávv r Za Helenou Goldovou ( ) Pochádzala z okolia Rimavskej Soboty, ucitel sky diplom získala ako 18-rocná. Vyucovala na Slovensku, do M ad arska prisla po vojne. N ajprv ucila v dedinskej skole v okolí Szerencsu, od r v novootvorenej slovenskej skole v Budapesti. R odisla do dőchodku. R ok este pracovala ako vychovávatel ka, potom ucila studentov nememu, slovencinu a cudzincov mad arcinu. O pedagogickej práci H. Goldovej hovorí kazdy len v superlatívoch. V poslednych rokoch byvala v D öm e pedagógov v Máriaremete. Ani tam nabola necinná. Zbierala a lisovala rözne kvety, aby z nich potom robila rőzne obrázky (napr. podobizen panny Márie a mnohé iné). Bola hlboko veriacou krest ankou. Zila skrom ne a bola spokojná aj s tym pramálom, co jej l udia dali. Rozlúcili sme sa s nou 19. januára v Kelenföldé, v Rímskokatolíckom kostole sv. Gerharda. Boli sme tam mnohí - Slováci, M ad ari, a viacerí prisli az zo Slovenská. My, budapestianski Slováci, sme boli milo prekvapení, ked knaz pocas obradu prehovoril peknou slovencinou. Bola to jej posledná vől a. Vecná cest jej pamiatke! - en-

5 Február Xncliovali si jazyk a vie rn Z minulosti Slovákov v Cinkote Gregor Papucek Urob si dóm Takmer pred tristo rokmi - po vyhnaní Turkov z krajiny - osídlili Cinkotu (od r súcast XVI. obvodu Budapesti), slovenskí prist ahovalci z Micinej v Turcianskej stolici. Usadlíci uzavreli so svojím zemepánom Tonnásom Benickym zmluvu, podl a ktorej kazdy gazda (teda uz nie poddany ako predtym) za tri forinty rocného poplatku dostane 27 jutár omice, 8 vozov sena, lúku, pődu na vinicu a pozemok na postavenie domu. Nemenej dőlezitá bola skutocnost, ze kolonisti mohli slobodne vyznávat evanjelickú vieru svojich predkov. Takto v uzavretom kolektíve zili az do tridsiatych rokov tohto storocia a zachovali si svoje tradície a materinsky jazyk. V roku 1739, uz druhy ráz od kuruckych vojen, v Pestianskej stolici pustosila morová nákaza, avsak Cinkotu takmer obisla a vd aka prísnym karanténnym opatreniam jej padli za obet iba dve osoby. Casom sa do obce vracali aj byvalí mad arskí obyvatelia, takze popri slovenskych preizviskách, ako napr. Szlauko, Valent, Kovács, Ganyec, Breda, Furman, ktoré sa zachovali dodnes, zaznamenávame i priezviská mad arské (Sípos, Varga, Tóth, Gácsi). V priebehu druhej polovice 18. storocia zemepáni sa neraz snazili na úkor usadlíkov zvel ad ovat svoje majetky, a to ukladaním d alsích pracovnych povinností a dávok. Napríklad Frantisek Benicky nariadil kontingenty masla aj tym, ktorí nemali dojnice. Vrchnost takymto spósobom porusovala predoslé zmluvy a úl avy este aj po vydaní patentu Márie Terézie. V marci roku 1848 sa aj obyvatel stvo Cinkoty oslobodilo od urbárskych bremien, avsak zemepansky statok nebol zruseny. Do oslobodeneckej armády Cinkota postavila 8 domobrancov. V chotári obce prebiehala posledná zrázka medzi vojskom bána Jelacica a uhorskou brannou silou. Po rakúsko-uhorskom vyrovnaní v r bezzemkovia z Cinkoty odchádzali za prácou do rozvíjajúcich sa budapestianskych továmí. Obec si nad alej zachovala svoju dovtedajsiu tvámost. Jej obyvatelia sa zaoberali pestovaním pol nych plodín, ktoré chodievali ponúkat na budapestianske trhy - okrem obilnín a zeleniny kazdodenne mlieko a cirokové metly. Nastali vsak aj iné zmeny. Vtedajsí zemepán Gábriel Benicky hospodáril dóst l ahkomyselne a postupne sa zadízil natol ko, ze znacnú cast svojho statku parcelovaním rozpredal. Tak vznikli dnesné lokality M átyásföld a Sashalom. (Podl a clánku J. I. Tóíha) Urob si dóm a byvaj v nőm, pokym fa bratia nevytlacia. A ked sa to ráz predsa stane, ötre si k pánu Bohu dlane, nik íny sa fa nezastane. Uvol ni miesto, nech sú tam, a ostan bez nich, hoc i sám... Ti, co ti vzali detské sny, neboli bratia ozajstní. Je tak, ze clovek zacne rá sf, a robí mu to vel kú slast, az nevidí uz zhora dno, hoc zvonku to tak nevidno. Je to príhoda ponurá, ked niekto rastie dovnútra a tesny m ű je aj tvoj dóm, uz iba sám sa vmestí dón. K ed slávik v hniezde mrie a lká, ze vytláca ho kukucka. U rob si radsej druhy dóm a opatm e byvaj v nőm, pozri sa, koho príjm es dón, uzívaj múdro túto zmenu, trpkym jablckom vykúpenú. P rogram násho fasiangového b álu u z tradicne u v ád za v y stúpenie folklórneho súboru Z eleziar z Kosíc. Ich rep e rto á r obsahuje táncé a obycaje vychodného Slovenska, p red o v setk y m folklór Zem - plína a Sarisa. V edúci a choreograf súboru V ladim ír Urban spolupracuje nielen s kolegam i zo Slovenska, ale aj s krajanm i z celého sveta. N aái tanecníci ho poznajú od roku 1979 a o d vtedy sa s n ím p ravidelne stretáv a jú n a k u rzo c h, festiv alo ch a táboroch. V ynikajúci ch o re o g ra f V. U rban p o k ládé za dőlezité aj iírenie slovenskej k u ltú ry za hranicam i, te d a aj v zám o rí, a jeho p ric in e n ím m o h li Súbor Zeleziar poznajú vsadé póznát' slovensky folklór o d M exika az po Japonsko. V ysledky jeho p ráce p o znajú takm er vgetky slovenské súbory v M ad'arsku a ra d y ich odovzdávajú aj d'alsím generációm, k e d z e jeho choreografie sú trvalo svieze a aktuálne. Z eleziar sa v p o sle d n y c h ro k o ch p re d sta v il vo v ia ce ry c h slo v ensk y ch d ed in ách a m estách aj u nás a vsadé zo zal obrovsk)! ú sp ech. Z úcastnil sa n ap rík lad n a p reh liad k ach slovenského l'udového tanca a n ed áv n o n a festivale N y írség, k d e si svojim p ro g ra m o m získal nielen obdiv obecenstva, ale aj u zn a n ie o d b o rn ík o v. V iacerí vychval'ujú jeho d o k o n alú techniku, iní autenticitu zozbieraného m ateriálu, pricom u m elecky p re d n e s, h u m o r a takm er herecké v y k o n y ocaria kazdého diváka. D úfam e, ze este dlhé roky budem e tento sú b o r stretávat' na nácvikoch a sú stred en iach nasich folklórnych kolektívov a n a javiskách nasich k u ltúrnych d o m ov a divadiel. - g h -

6 Február 1998 KLUB DŐCHODCOV Od ja n u á ra do júla Klub döchodcov pri nasej budapestianskej sam ospráve má za sebou uz prvy rok svojej cinnosti. Do prvého polroka 1998 vstupoval koncom januára otváracím plenárnym zasadnutím, na ktorom úcastníkov oboznám il s plánom cinnosti predseda klubu L a d is la v Petro. Na rozdiel od lanského roku klubové podujatia sa odteraz budú konat ka zd y d ru h y s tv rto k o 14. hodine, spravidla v priestoroch Slovenského institútu na ul. Rákócziho c. 15, pokial nepőjde o akcie viazané na iné miesto, napríklad zájazdy, vychádzky, prehliadky pam átihodností a pod. Program na I. polrok Úcast na fasiangovom plese Návsteva hradného labyrintu v Budíne Kondicny telocvik pre zeny a m uzov v pokrocilom veku (úvodná prednáska a rozcvicka) O slavy 150. vyrocia revolúcie v Uhorsku ( ) Návsteva budapestianskej synagógy Návsteva N árodopisného m úzea hl. mesta (prezentácia vel konocnych l udovych zvykov) Návsteva zoologickej záhrady Vyiet vlakom do K om árna (prehliadka historickych pam iatok mesta) V ychádzka ku kaplnke na ulici Kútvölgyi Zájazd do bakonskych slovenskych obci (Őema, Eska, Capár, Jásc) Vyiet do Vácrátótu, návsteva tam ojsieho arboréta Zájazd na Oravu Hodnotenie polrocnej cinnosti klubu pri bielom stole. Zmena programú vyhradená! Z postovej schránky B yvalá ucitel'k a a v s e d e m d e sia ty c h ro k o c h ria d ite ik a slo v e n sk e j sk o ly v B u d a p e s ti p á n i Ilona Ruziéková p íso m n e p o d 'a k o v a la v e d e n iu SSB z a m ilú p o z o rn o st' k v ia n o c n y m sv ia tk o m. V o sv o jo m liste o. i. píse: "T esím sa, ze si n a m n a este sp o m e n ie te. P re p á c te m i za to p ísm o, ale p o le zia ck y je to v e ru zlé a in a k to a n i nejde. }e to o su d, ze so m c e lk o m p r ip ú ta n á k lő z k u, n e s m ie m a n i v stat' ani chodit' - p ra sk la b y m i ch rb tica. L en z e n ech cem sa p o n o so - vat', v sa k si zv y k n e m." Ako ste sa dostali do hlavného mesta? Na nasu otázku odpovedá Ondrej Botyánszki V rokoch, ktoré uplynuli od druhej svetovej vojny sa m nohí Slováci, pővodne usadení na D olnej zemi, presídlili do hlavného mesta krajiny, kde neskőr vznikli kluby priaznivcov Békésskej Caby, Sarvasa a Slovenského Komlósa a na ich pőde sa zacali stretávat rodáci. M edzi nimi je aj Ondrej Botyánszki z Békésskej Caby, rocník 1923, a je m n p a trí otázka, co ho priviedlo do hlavného mesta. - Pracovné záujmy a úcast na verejnom zivote. Z Caby som odisiel v roku 1949 a tu, v Budapesti som sa zapojil do odborárskej cinnosti v textilnom priemysle, pozdejsie som presiel do státnej správy a dlhé roky som pősobil na M inisterstve sociálnej starostlivosti, najprv ako referent a vedúci právneho oddelenia a napokon ako starsí radca. Popri práci som totiz vystudoval právo. Prisli ste do m ad arského prostredia. Pouzívali ste svoj m aterinsky ja zy k aj nad alej? - Pochádzam zo slovenskej rodiny, moja manzelka je tiez Cabianka a v Cabe som navstevoval základnú skolu. Avsak v Pesti, ked sme sa my, Slováci, rozprávali po slovensky, akosi nám to zazlievali. Pravdepodobne sa nazdávali, ze nieco pred ostatnymi tájimé. Ani nase dve dcéry, obidve vzdelaním pedagogicky, uz slovencinu neovládajú. Cím sa zam estnávate dnes, ked ste na odpocinku? - Po fyzickej stránke sa snazím udrzat si kondíciu na záhradke, na víkendovej chate v Pomázi. Inak m ám troch vnukov a jednu vnucku. N ajstarsí chlapec m á strnást rokov a studuje na gymnáziu v Berliné. A venujete sa aj svojim ki-qjanom? - V budapestianskom K lubé dőchodcov disciplinovane zastupujem nás cabiansky klub. D nes tam uz nie je tak culo ako dávnejsie, povedzm e este v osemdesiatych rokoch. Inak, sam ozrejm e, udrzujem e vel m i dobré styky s vedením násho rodného m esta. O krem toho styrikrát do róka sa vydávame na zájazdy po celej krajine. A j do tej materskej? - Skőr vynim ocne. Pred niekol kymi rokmi, pri prílezitosti 275. vyrocia trvania Békésskej Caby, sme priviezli pam átny kam en z rodnej hrudy z okolia Nitry. Otázky: O.K.

7 Február 1998 LITERÁRNE FÚRUM nasich malych autorov 11. august 1957, Indicky óceán Strateny svet Stary rybár sa vybral na lov zralokov. Na chvíl u si zdriemol. Prebral sa az vtedy, ked ho aj s clnom víchor unásal nevedno kam. Ked precitol z prekvapenia, zistil, ze sa ocitol na neznámom mieste. Carokrásna zátoka plná paliem a sviezej zelene. Nepodl ahol tomuto caru, chcel nastartovaf motor clna, ale jeho úsilie bolo mámé. Motor nenastartoval, ani len nekychol. Vtom za sebou zacul spl achot vody a akési cudné zvuky. Obzrel sa a ostal od prekvapenia ako z kamena. Z vysky sa naft pozeral obrovsky had. Chcel sa dostaf k puske, no nestihol urobit ani pohyb a prísera na neho zaútocila. Obtocila sa mu okolo tela a obrovskou silou ho rozdrvila a prehltla. Na móri ostal len opusteny rybársky cin. Zima Prisla zima, s nou Vianoce, padá sneh. Ako diamant sa ligoce, zasypal nám cely breh, lúky, domy, háj... Spí uz cely kraj rokov neskőr, 11. augusta 1997, USA Califomia, Múzeum dinosaurov Ivana Solcanská, 6. tr. ZS Prosím fa, Jeff, podaj mi vreckovku. Nech sa ti páci, Jane, - Jeff podal vreckovku svojej manzelke. Pácia sa ti tie dinosaurie kostry? - spytala sa Jane svojej dcérky. Sú vel mi zaujímavé, - ozvala sa malá Kim.V múzeu sa ozval dupot a celá rodina spozomela. V duchu im prebleslo mysl ou: Zeby prísery ozili?! Uz mám dosf toho minulorocného dobrodruzstva v Jurassic parku, - vzdychol si Jeff. Mám dosf dinosaurov i bláznivych pribehov Tomása Klenka, - pomyslel si. Nechybajú mi ani tyranosaury, - pokracoval v hromzení. Vtom stenu prerazil tyranosaurus a pozrel na Jeffa ako na starého známeho. Jeff stacil skricat na manzelku a dcéru aby utekali do bezpecia. Pocet milych dinosaurích priatel ov sa zvysoval. Dovalili sa aj velociraptory, triceratopsy, brachiosaury a brontosaury. Demolovali múzeum a snazili sa dostaf von. 0 to isté sa usiloval aj Jeff. Ked bol na ulici, uvidel, ze manzelka s dcérou práve vbehli do budovy múzea, kde sa pred príserami cítili byf bezpecnejsie. V zúfalstve nastartoval blízko stojacu motorku a vydal sa za nimi. V múzeu nezbadal, ze v ceste mu stojí vel ké akvárium, do ktorého v plnej rychlosti narazil. Pri náraze vyletel do vzduchu a dopadol do akvária, motorka sa rozbila o dlazbu. Zo zniceného stroja pomaly vytekal olej a benzin. Jeff sa spamátal a zistil, ze za chrbtom má tyranosaura, no zviera si ho nevsimlo. Pozomosf upieralo na dvoch velociraptorov. Vsimol si ich aj Jeff a v duchu si povedal: Vy ste mi tu este chybali! Napadlo ho, ze má pri sebe zbran a ak vystrelí do rozliateho benzínu, motorka vybuchne a aspon na chvíl u zastaví postup zvierat. No zvery sa bez záujmu o Jeffa venovali vzájomnému pozorovaniu sa. Jeff zacal vydávat hrózostrasné zvuky, ktor^mi chcel zvieratá nal akaf. Myslel si, ze nieco l udské je pre nich strasné, coho by sa mohli obávaf. Zvieratá zareagovali. Zacali kyvaf hlavami, akoby prikyvovali Jeffovi, ze mu rozumejú. Ale opak bol pravdou. Hrozné zvuky sa drali z ich hrdiel a zacali sa pohybovaf smerom k miestu, kde stál Jeff. Uvedomil si nebezpecenstvo, vybral revolver a vystrelil do vraku motorky. Sám stihol skocit za mohutné dvere múzea a cupiac na zemi cakal, co bude nasledovaf. 0 chvíl u sa ozval mohutny vybuch a po nőm uz v múzeu vsetko pohlcovali plamene. Bolo cítif zápach horiaceho benzínu a skvarenych tiel brontosaurov a ich súkmenovcov. Je po vsetkom - pomyslel si Jeff. Nebolo. Zjavili sa jeho starí známi uz z prvého dobrodruzstva v Jurassic parku Sam, Laura a John a ako anjeli mu priniesli manzelku a dcérku Kim. Objal svojich dobrodincov a spamátal sa az vtedy, ked ho ovial cerstvy vzduch ulice pred múzeom. Usmial sa, aby to dcéra a manzelka nezbadali a pomyslel si: Fantázia cloveka je d alsí div sveta. Tomas Klenko, 6. tr. ZS December Zima, zima, krásna zima, prinásas nám zábavy. Biely sniezik padá, padá, posypa nám záhrady. Sánky, lyze, korcule pripravené mámé, stary hrniec, uhlíky rychlo pohl'adáme. Teplá bunda, nohavice, ciapka, sál a rukavice, a uz rychlo, rychlo von! Snehuliakov treba stavat' popred kazdy dóm! Izabela Faragóová, 6. tr. ZS Rucicky hodiniek Ráz síi v hustom lese tri sestry. Volali sa Hodina, Minúta a Sekunda. Stretli tam starca, ktory ich poziadal, aby mu nazbierali do kosíckov lesné plody. Povedal, ze on sa im za to odmení. Dal im po jednom kosícku a sl úbil, ze o tri dni sa k ním vráti. Sestry tri dni zbierali lesné plody, ale ako ich zbierali, tak ich aj jedli. Po troch dnoch, ked ich starec opáf navstívil, mali len prázdne kosíky a bruská plné bolestí od mnozstva lesnych plodov. Za nesplnenie sl ubu a pazravosf ich starec miesto odmeny potrestal a premenil ich na hodinové rucicky, ktoré museli bez prestania odmeriavaf plynutie casu a pripomínaf im, ze cas plynie v dobrych i zlych chvíl ach zivota rovnako. * Táto vymyslená rozprávka by aj nám mala pripomínaf, ze povinnosti a sl uby sa májú plnit nacas a odmena nás neminie. Spomehme si na to pred blíziacimi sa polrocnymi skúskami, ako aj na nase sl uby sebe i svojím rodicom. Dániel Nagy, 6. tr. ZÉ

8 Február 1998 Nad raateriálmi lanskej konferencie slovenskych a mad arskvch historikov Michal Hrivnák Súéasnf stav budapeátianskych Slovákov Pozitívny ohlas nedávnej konferencie o budapestianskych Slovákoch potvrdil, ze verejnost, a to nie iba slovenská, prejavuje o túto problematiku záujem. S cierom sprístupnit ju v maximálnej miere a co najsirsiemu okruhu záujemcov rozhodli sme sa publikovat podstatné vyt ahy z jednotlivych prednások v tóm jazyku, v ktorom odzneli. Zároven nasa samospráva v najblizsej budúcnosti umozní d alsím záujemcom, aby si v rámci stretnutí mohli vypocut vsetky prednásky v plnom rozsahu a prípadne k nim zaujat stanovisko. Nasledujúci seriál otvárame úvodnym vystúpením hlavného organizátora konferencie M. Hrivnáka (v slovenskej casti) a príspevkom B. Abraháma (v mad arskej prílohe). * * * V súca s n o s ti v B udapesti zijú s to v k y, ba h á d a m tis íc e o b canov, ktorí este na urcítej úro vni niele n h o v o ria po slo ven- sky, a le sa viazu aj k svojm u s lo v e n s k é m u pővod u. Z árove n v s a k n e m ő ze m e si n e vsim n ú t m e d z il ahlú ka te g ó riu, ja v pre nasu n á ro d n o s t snád' na jvia c c h a ra k te ris tic k y, ked' to tiz sam i d o ty c n í v á h a jú, a k s a m ájú v y ja d rit' o s v o jo m p ő v o d e. M ó d n e sa to m u h o vorí, ze z á p a s ia s p o ruch ou identity. Ide o prípad, ked je d n o tliv e c si je este v e d o m y svojh o (s lo v e n s k é h o ) pővodu, este na nejakej úrovni ovláda ja z y k svojich pre dko v, ked'ze v s a k chodil do m ad a rskych éköl, vychov á v a l sa ta k p o v e d ia c na prsiach m ad arskej kultúry, d o m n ie ya sa, ze aj je h o n á ro d n o s tn á prís- lu snost m őze byt iba m ad arská. T ito nasi spolu o b c a n ia sa k svojm u slo venském u pővodu e m o c io n á ln e z d a n liv o uz ta k m e r vőbec neviazu. A v s a k c a s te js ie je to iba zdanie. P raco vníci na náro d n o stn o m poli sa p o m e rn e ca s to stre tá va jú s ta kym i prípadm i, ked l udia, ktorí pre dtym n ik d y n e p re ja vili z ia d n y z á u je m o n á rodnostn é z á le zito sti, odrazu ta k m e r bez pre cho du sa ta k p o v e d ia c vrhnú do n á ro d n o s tn é h o v e re jn é h o zivota: o d u s e v n e n e sa zaö ín a jú z ú ő a s tn o v a t na n á ro d n o s tn y c h po dujatiach, prípa dn e sa podieíajú aj na o rg an izova ní ná rodn o s tn é h o v e re jn é h o z iv o ta. T o to n e c a k a n é o p á to v n é s e b a o b ja v e n ie je z v á c s a c h a ra k te ris tic k é p re l udí v pokro cile jsom veku, o com s v e d c ia ka z d o d e n n é skúse nosti. S lo venskej s a m o sprá ve B udapesti, ktorá pősobí necelé dva roky, sa po da rilo a k tiv iz o v a t n a jv ia c i udí v d ő chodko vom veku. K lub slo venskych d ő c h o d c o v pri S S B sa zalo zil na z ia d o s t p ríslu sníkov te jto v e ko vej skupin y. P re d m e to m o s o b itn é h o vyskum u by m o h la byt otázka, aky podiel v te jto ob no ven ej a k tiv ite d ő c h o d co v, v ich záujm e o svoj pővod m á nostalgia, to, ze c lo v e k v urcitom veku op at pocit uje zvysenú p ríc h y ln o s t k tom u, co pre őh o bolo dáv- nejsie z n e ja kého h ía d iska dőle zité, p ríp a d n e rozh odujú ce. A aké d alsie őinite le ho nútia k o p á to v n é m u n a dviazaniu kon- ta k to v s tym ko le ktívom (v nasom kon kré tn o m prípade s národnost'ou), odkia l po chádza : napríkla d akú rolu zohráva sku to c n o s t, ze uko n ce n ím a k tív n e h o veku sa kontakty vyply- vajú ce z p ra covn é h o pom eru zru sia, prípa dn e sa uvol nia aj rodin né v á z b y (o sa m o s ta tn e n ie sa detí, strata najblizsích, rozvod a pod.) T o tiz toto v s e tk o m őze v ie st k osa m oten iu a tym to s p ö sobom n a stane v z iv o te clo v e k a váku um, vyplnenie ktorého sa casto stáva z ivo tn e d ö le zitym. Z á ro ve n ak v m inu- losti k och a b n u tiu v e d o m ia pővodu p rís lu s n ík o v nasej národ- nosti prispeli aj urcité o b je k tív n e s p o lo c e n s k é őinitele, práve ta k aj na je h o o p á to vn o m o zivení sa m őzu p o d ie ía t pozitívne s p o lo censké zm e n y nasich dní. D n e s n í d ő c h o d c o v ia e s te v le c ú so sebou tie s n iv é s p o m ie n ky na m ad'arizacné s n a h y h o rth y o v s k é h o rezim u, ale uz aj stredn á, ba aj m ladéia g e n e rá c ia sa dobre pam atá na ideológiu totality, sírenie id ey p ro le tá rs k e h o in te rnacionaliz- m u, ked sa ani v M ad arsku n e p o v a z o v a lo za veíkú cest patrit k s lo venskej, alebo inej e tn ic k e j s kupin e. Z re jm e aj vym ena ob yvatel stva pősobila ne g a tívn e na vytvá ra n ie národ nostn é h o p o v e d o m ia n a s ic h S lo v á k o v, a le p re d o v s e tk y m p ro stre d n íctvom n a c io n a lis tic k e j a n tip ro p a g a n d y, ktorej pod- statu vystiz n e vyja d ru je o.i. aj d o b o v y slo gan: "K to bol pravym S lo váko m, ten sa pre síd lil." Inak p re s íd le n ie pre tych, ktorí zosta li dom a, s p ő sobilo zá va znú stratu krvi a náro d n o st ako taká sa stala zran iteíne jéo u, co spolu s d alsím i cin iteím i m ohlo prispie t k urych le n iu asim ilá cie. Na dru he j stra n e po s p o lo c e n s k y c h z m e n á c h v r. 1989, hlavn e z d ő v o d o v vácse j s ta ro s tliv o s ti o m ad'arské m ensin y zijú ce m im o hraníc, sa zaca la v e n o v a t zvysená po zorn o st aj tu n a js ím n á ro d n o s tia m, d ő s le d k o m c o h o s a v e re jn o s t dozved ela o nich ovel a via c ako predtym. V ytvo re n ie národnostn é h o záko na, s p o lo c e n s k é d is k u s ia a s tym súvisiaca p ro p a g a cn á cin n o st, za lo z e n ie a p ő s o b e n ie n á rodnostn ych m enáinovych sam o sprá v, to vsetk o uz s a m o osebe ovp lyvn i- lo vytv á ra n ie v e re jn e j m ie n k y a to vsetko m ohio pom óct m enáinovym obcanom op át z ís k a t n á ro d n o stn ú sebaúctu a m ohlo p rispie t k rozu zle n iu ich d á v n e js íc h kom p le xov, k tom u, aby sa opat1hlásili a vőb e c a b y sa sm eli hlásit k svojm u pővodu. P reco je nutné n e ustále z d ő ra z n o v a t tie to súvislo sti? Bez u v e d o m e n ia si u ve denych h is to ric k y c h fa k to v nem őze m e m át ja s n y o b ra z o po sta vení tu n a js e j náro d n o sti, o stave je j národnostn é h o p o vedom ia. U v e d o m e n ie si to h o je zákla d n o u pod- m ie nko u, a b y sm e m oh li ú s p e s n e p ra cova t v prospech zá ch ra n y národnosti. M ali by sm e nie vyzyva t nasich národno stnych spo lu obca no v, aby sa hlásili k svojej národnosti,

9 Február 1998 po uzívali svoj ja zyk, a b y si svoje deti za p ís a li do slo venskej skoly, ale m ali by sm e im pom öct' v tóm, aby o p a to vn e m ohli získat v plnej m iere svoju n á ro d n o stn ú h rd o st. N á ro d n o stn é p o v e d o m ie n e m o z n o p rik a z o v a f na p o vel, T re b a c itliv o z a o b c h á d z a t so spom ín a n y m i v a d a m i m e n tá ln e j hygieny, his- to ric k y vytvore n o u duée ynou tra u m o u. B o h u zia l, este s tá le sa s tre tá va m e s na ivn ym i p re d sta va m i, ked na u rcitych m iestach bez uvá zen ia chcú v y h lá s it p o u zívanie s lo v e n s k é h o ja z y k a za povinné, alebo aspoh vyluőné. H ő re n a ő rtn u ty "c h o ro b o p is " s a n e v z t a h u je ib a na b u d a p e stia n skych S lo váko v. Ő ím sa ted a dá o d ő v o d n it, ze tu te ra z na túto tém u u s k u to c n u je m e o s o b itn é s n e m o va n ie? T ^m, ze vonkajáie p o súdenie S lo v á k o v je tro sku iné a aj ich p o stavenie m á z urőitého hl a d iska svoje spe cifiká. M yslím e tu na to, ze o nich, o in te n z ite ich v á z b y k svojm u pővodu, v s e o b e cne vie m e m enej a ko o ce lk o v o m stave S lo váko v v M ad arsku. A le este m enej pre sné sú na se p o z n a tk y p o kia t ide o ich pocet, ktory sa o d h a d u je na 1-2 tisíce, podl a inych aj na 10 tisíc. N ase po z n a tk y o b u d a p e é tia n skych S lo váko ch sú preto ta k nedo sta to cné, le bo po v y m e n e o b y v a te ís tv a, po zruse ní m ie stn ych o rg a n iz á c ií D Z S M v r im nikdy ne venova li p o z o rn o s t, a k o b y ani neexisto vali. Ő pecifické je p o stavenie b u d a p e s tia n s k y c h S lo v á k o v aj z h isto rické h o a kultú rn o h is to ric k é h o asp ektu. P est -B u d ín v s p o lo cnej vlasti m ai vzdy vel kú prít a z liv o s t pre in o ja z y c n é národy, tak aj pre S lo váko v a práve z ty c h to d ő v o d o v bol ce z stároöia stre- diskom ich k u ltú rn e h o a d u c h o v n é h o zivota. Z á ro v e fi m usím e poznam e n a t, ze tu v z n ik a jú c e k u ltú rn o h is to ric k é h o dnoty nikdy n e p ö sobili na v y tv á ra n ie n á ro d n é h o p o v e d o m ia v súca sno sti tu zijúcich S lo váko v, uz ani z toh o je d n o d u c h é h o dővodu nie, ze oni v re g io n á ln o m z m y s le nie sú priam ym i násle dníkm i napríkla d K ollá ro vcov, a le b o S lo v á k o v zijúcich tu na pre lo m e storocia, ked ze tu n a js ie pra o b yvate l'stvo sp lynulo s v á csin o vym národom. S lo váci zijú ci v B ud a p e sti v s ú c a s nosti sem prisli po r z rőzn ych koncín krajiny po cas vnú- tornej m igrácie. D ő sledkom p re ru s e n ia etn ickej id e n tity sa prirodze ne pre rusila aj kon tinu ita tradícií. S úca sné g e n e rá cie (s v y n im kou rá ko s k e re s z tú rs k y c h a c in k o ta n s k y c h S lo v á k o v, k to ry c h o s a d y bo li p rip o je n é k hlavném u m estu a d m in is tra tív n e ) prisli do B udapesti pocas k o le ktívizácie pol n o h o s p o d á rs tv a a in d u s tria liz á c ie. P reto p o stavenie to h to etn ika je aj z h is to ric k é h o hl a d iska iné ako na príkla d S lo váko v z ijú c ic h na D olnej zem i, ktorí sa tam povazujú za pra o b yvate ío v. U sa dlíci prinie sli a p re tvá rali svoj ja zyk, zvyky, co v po m e ro ch v e ík o m e s ta bolo m ozn é iba v o b m e d zenej m iere. A v s a k v rám ci ro d in y a m edzi sebou pra vdepodobne este dlho si m n o h í z a c h o v a li a z d o d n e s svoje ná rodnostné svojráznosti. S ú ca sny s ta v b u d a p e s tia n s k y c h S lo váko v, ich relatívnu ía h o s ta jn o s t voci náro d n o stn ym zá le z ito s tia m, co zrejm e vyp ly v a z ich d lh o ro cnej iz o lo va n o sti, n á zorn e de m on stru jú m e n sin o vé kom u n á ln e vol by v r V y s le d o k vo lie b nie je zanedbate ín y, ie bo n e sporn e zn a m e n á v y k y v z m ítve ho bodu. P oce t z v o le n ych e le k to ro v s 5 p o s la n c a m i XII. obvodu v s a k nestacil ani na to, aby sa z a lo z ila s lo v e n s k á m ensinová s a m o sprá va B udapesti. B olo to m o z n é iba po ná hra dnych v o ib á c h r. 1996, ked' sa za lo z ila s lo v e n s k á sam o sprá va aj v X V II. obvod e. V p rip a d e d ő k la d n y c h p ríp ra v m ohli byt' vol by ú sp esn ejsie. K völi histo ricke j pra vde je nutné pripo m e nú t je d n u dőle zitú o ko ln o st, ktorú tre b a p rip ís a t na úcet spom í- nanej ne d o sta to cnej prípra vy: to, ze za p o s la n c o v boli zvolen i aj ta ki, ktorí ne m őzu z a s tu p o v a t tu zijú c ic h S lo váko v opti- m álne, ked ze nie kazdy, kto bol zvole n y, sa via ze v rovnakej m iere k svojm u pővodu, ba ob cas sa stáva, ze ani len je h o kore ne ne sia hajú tym to sm ero m. In a k za lo z e n ie S SB nie je vyznam n é iba preto, ze ta k y m to s p ő s o b o m bola odcin ená d lh o ro c n á krivda, a ze b u d a p e s tia n s k i S lo váci m ájú svoj zas- tu p ite l sky orgán, ale ze je h o p ro s tre d n íc tv o m sa obohatil aj nás n á ro d n o stn y s ysté m in stitú cií: m ed zi ním a ostatnym i po d o b n ym i org ánm i m őze v z n ik n ú t urcitá riva lizá cia v dobrom zm y s le sióvá, co m őze pősobit' ako p o h o n n á sila v úsili za u sku to c n e n ie n á ro d n o stn ych práv. O d z a lo ze n ia S S B up lyn u lo s o tva v ia c a ko pold ru h a róka. D o te ra jsie skúse n o sti o ve rujú p re d p o kla d y, podl a ktorych v B udapesti zije v e l a ta kych S lo váko v, ktorí sa este pom erne silne viazu k svojm u pővodu, k ja z y k u s v o jic h predkov, este sa dajú m o b ilizova t v p ro spech zá ch ra n y, p e sto vania ich hodnőt, ja z y k a, tradícií: po tre bn é je k to m u iba z a b e z p e c e n ie vhod- n é h o p ro g ra m ú. C e n n é s k ú s e n o s ti p o s k y tlo z ta k é h o to hl adiska aj ve re jn é z a sa d a n ie z a s tu p ite l ské h o zboru S SB na já r to h to roku, ktorého sa z ú c a s tn ili v o lic i v pocte nad ocaká- van ie, m edzi nim i v ia cero d o te ra z ne znám ych záujem cov, ktorí si rázn e s fo rm u lo va li svoje nároky. P roblé m spo cíva skőr v tóm, ze o s e m c le n n y z b o r p o s la n c o v n e sta cí vyhov ie t vsetkym úlohám. A le aj o rg a n iz o v a n ie akcií naráza casto na p re k á z k y v y p l^va jú c e z n e d o sta tku fin a n c ií. Z árove n vsak m usím e spom e n ú t - a to n e chce byt z d vo rilé pro to kolárne g e sto - ze z to h to hl a d iska je p o v z b u d iv y v z t ah S am o sprá vy h la vn é h o m esta k n á ro d n o stia m vőbec. O bdobie po roku 1989 n a jvia c c h a ra k te riz u je m im o ria d n a a k tiv ita, v y p á tie síi v p ro s p e c h z á c h ra n y n á ro d n o s ti. N a ja tra k tív n a js ie z m e n y n a s ta li v o b la s ti o rg a n iz a c n é h o zivo ta a publicistiky. Z a kla d a li sa nővé org an izácie, ktoré urgovali o d vázn ejsie, e fe k tív n e js ie z á k ro k y v p ro spech n á ro d nosti néz o rg a n izácie z a lo z e n é za ty m to úőelom státom, a ktoré neraz rázne kritizo vali pra x n á ro d n o stn e j politiky, zvlá s t do vteda jsiu c in n o st D Z S M. V to m to o b d o b í sa obnovila ná rod nostn é tlac, rozvíja la sa publicistika, ktorá vyvolala po zorn o st aj na S io vensku. V s e tk o to to s p o m ín a m e iba kvöli úplnosti a h isto ricke j pravde, b e z nároku na ho dnotenie. H. Carejsová - Hrabovská: Páracky

10 Február 1998 V y z n a m n é o s o b n o s ti n a s e j v e d y Slovenskí rodáci na peátianskej univerzite Sl achtici v miestodrzitel skej rade nemajú záujem o rozvoj vied, iba o svoju nezdanitel nost' a vysady. Azda sa veci zlepsia, ked' sme dostali novú panovnícku. Jej manzel je prakticky clovek, vraj milovník prírodnych vied. Nuz co? Náreky nás neuzivia. Musíme pracovat na poli nasej vedy aj bez vedeckych spolocnosti.cím skőr sa aj vy v Trnave vyslobodíte z neplodného aristotelizmu, tym lepsie. (Anton Hykisch : Milujte král ovnú) Osemnáste storocie znamenalo pre Uhorsko vyrazné zmeny na poli vzdelania. Panovníéka Mária Terézia si uvedomuje potrebu zavedenia skolskych reforiem. Roku 1767 vznikla napr. v Banskej Bystrici banská skola, v Senci tzv. Collegium oecenia atd\ Ciemym rokom v dejinách slovenskej vzdelanosti bol rok 1777, ked tmavskú univerzitu premiestnili do Pesti a Budína. Je známe, ze Slováci navstevovali nielen tmavskú, ale aj iné univerzity, ako napr. vo Wittenbergu, Jene, v Halle, Viedni, Altdorfe, Göttingene, Utrechte a od roku 1777 aj v Pesti a v Budíne. V nasledujúcich riadkoch chceme aspon strucne pripomenút vzdelancov narodenych na üzemi dnesného Slovenska, ktorí studovali na pestianskej univerzite do roku 1850 a svojím vzdelaním a zásluhami napomáhali rozvoj Uhorska a takto sa zapísali aj do dejín rozvoja ' Slovenska. Na pestianskej univerzite najnavstevovanejsia bola lekárska fakulta. Absolventi sa stali spravidla praktizujúcimi, okresnymi, hlavnymi lekármi na rőznych miestach Uhorska. Spomedzi studentov slovenského póvodu sú známi mnohí vyznamní dejatelia, najmá z radov absolventov medicíny, prírodnych vied, pedagogiky a d alsích vedeckych a technickych odborov. Spomedzi lekárov - absolventov medicíny vynikol profesor Frantisek Eckstein (* v Dolnom Kubíne, v Pesti ). Pósobil ako hlavny mestsky lekár v Kőszegu, odr prednásal na univerzite v Pesti. V r bol menovany za riadneho profesora teoretickej a praktickej chirurgie, neskőr sa stal riaditel om chirurgickej kliniky. V rokoch bol rektorom pestianskej univerzity. Hlavnym lekárom Tolnianskej stolice, neskőr riadnym clenom lekárskej fakulty v Pesti bol Ignác Havas ( * 1803 vo Valaskej, v Budapesti). Za svoju rozsiahlu éinnost bol vyznamenany Radom sv. Stefana a získal hodnosf král ovského radcu. Anton Jankovich (* 1799 v Bánovciach, v Budapesti) bol dvomym lekárom palatínov a arcikniezat Jozefa a Stefana a cestnym clenom budapestianskeho lekárskeho spolku. Národne uvedomelym Slovákom a riadnym clenom prírodovednej spolocnosti v Pesti bol Karol Kiko. Zaoberal sa liecením magnetizmom. Karol Kreitsir (Krajcsir) (* v Smolníku, v USA) ako vojensky lekár sa v r zúcastnil pol ského povstania a po jeho potlacení emigroval do USA, kde pősobil ako profesor filológie na univerzite vo Vírgínii. Priekopníkom ockovania proti kiahnam v Uhorsku bol Michal Lenhossék (* v Bratislave, v Budíne), spociatku hlavny lekár Ostrihomskej stolice. Roku 1808 bol vymenovany za riadneho profesora biológie a vyssej anatómie na viedenskej univerzite. V r sa vrátil do Pesti, kde sa stal protomedikom Uhorska, dékánom lekárskej fakulty a radcom král ovského miestodrzitel stva. Najmá vo Viedni pősobil vynikajúci odbomík na zlomeniny Juraj Mojzisovic (* v Ivanke pri Turci, vo Viedni) od r primár chirurgického a ocného oddelenia pri viedenskej chirurgickej fakulté. Objavil spősob naprávania zlomenín homého stehna bez skrátenia nohy rovnováhovou metódou. Zaslúzil sa aj o propagáciu uhorskych kúpel ov, zvlásf piest anskych, a na Sliaci. Za svoju rozsiahlu cinnost bol povyseny do sl achtického stavu. V Pesti praktizovali aj Ján Obonyai (pővodnym menőm Spacok) osobny lekár Eudovíta Kossutha, ako aj Ferdinand Karol Stipsics (* v Stolicnom Belehrade, v Budapesti), póvodne hlavny lekár Hontianskej stolice, neskőr profesor vseobecnej patológie a náuky o liekoch na pestianskej univerzite, viackrát dekán lekárskej fakulty a rektor univerzity. Známou osobnosfou nielen v lekárskych kruhoch je Martin Suchán (* 1792 v Rochovciach, v Pesti), od roku 1823 pósobiaci v Pesti. Aktívne sa zúcastnoval slovenského národného a kultúmeho zivota. Spoluzakladatel Spolku priatel ov reci a literatúry slovenskej, zdruzeny okolo almanachu Zora, prvy predseda pestianskeho lekárskeho spolku, osobny priatel Jána Kollára a Martina Hamuljaka, horlivy zberatel textov a melódií slovenskych l udovych piesní. Ako lekára a archeológa zároven póznámé Imricha Henszlmanna (* v Kosiciach, v Budapesti). Od roku 1872 profesor dejín umenia a archeológie na pestianskej univerzite. Riadny élen Uhorskej akadémie vied. Jeho súcasník, lekár a pyrotechnik Leó Valentin Pántotschek (* 1812 v Kielce, v Zlatne) ako prvy v Uhorsku sa zaoberal daguerotypiou a fotografiou, neskőr sa zameral na vyskum vyroby skla. Roku 1849 vyrobil sklené mince a na Svetovej vystave v Parízi dostal za ne zlatú medailu. Je tiez vynálezcom skla hrajúceho dúhovymi farbami. Medzi zakladatel ov Matice slovenskej a spolupracovnikov Eudovíta átúra patril Jónás Bohumil Guoth (* v Eubeli, v Hybiach). Pocas stúdia v Pesti zalozil s niekol kymi priatel mi v r Lékársko-slovenskú spolocnost na vzdelávanie sa v slovenskej reci. Aktívne sa zúcastnil slovenského povstania v r , v Aradé bol uvázneny a po porázke mad arského odboja prepusteny na slobodu. Je známy tiez ako popredny predstavitej liptovskych vcelárov-praktikov. Ako chirurg a odbomík na besnotu vynikol Leopold Windisch (* v Hrusovanoch na Morave, v Budapesti). Pősobil ako vojensky lekár v Nitrianskej stolici, kde viedol viaceré vojenské lazarety, potom ako hlavny lekár mesta Pesti a riaditcl nemocnice sv. Rochusa. Hlavnym lekárom tejto nemocnice bol aj Sebastian Andrej Kovács (* vo Vozokanoch, v Budapesti). Zalozil patologické múzeum, ktoré stále doplnoval zriedkavymi exemplármi. Öestny élen prírodovednej spolocnosti a dopisujúci ölen Uhorske akadémie vied. Roku 1867 dostal Rád zeleznej koruny a Rád svatého Stefana. Clenom Uhorskej akadémie vied bol tiez Jozef Pólya (* vo Vel kej Seéi, v Pesti) od r vedúci lekár v cholerovej nemocnici v Pesti. Roku 1842 vybudoval súkromny ústav pre dusevne chorych, ktory po troch rokoch zanikol. V r sa aktívne zúcastnil revolúcie, po jej porázke sa utiahol na svoj statok, kde sa venoval prevazne pol nohospodárstvu a pomológii. Ako krajinsky zdravotny radca zaviedol mnohé zlepsenia v organizácii zdravotníctva. (Dokonéenie v budúcom císle). T.B. BUDAPESTI ANSKY SLOVÁK Casopis Slovenskej samosprávy Budapesti. Vydavatel - Slovenská samospráva Budapest. Redakcná rada: Zuzana Hollósyová, Oldrich Kníchal (vedúci redaktor), Imrich Fuhl, Gregor Papucek. Adresa redakcie: 1054 Budapest, ul. Akadémia 1., Tel./Fax: ISSN Tlac: CIER-PRINT B t, Budapest

11 BU D APESTI AFŐVÁROSI SZLOVÁK KISEBBSÉGI ONKORMANYZAT LAPJA Találkozás Zdenka Kramplová miniszterasszonnyal Elismerés és segítségnyújtás A közelmúltban Budapesten tett hivatalos látogatása alkalmából a Szlovák Köztársaság külügyminisztere, ing. Zdenka Kramplová találkozott az itteni szlovák szervezetek képviselőivel, s megbeszélést folytatott velük kisebbségünk helyzetéről. A Szlovák Köztársaság nagykövetének, dr. Éva Mitrová-nak a jelenlétében a szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta: az általa irányított minisztérium készen áll arra, hogy az összes magyarországi szlovák szervezettel a lehető legszilárdabb munkakapcsolatot építse ki. A miniszterasszony többek között méltatta azt a munkát, amelyet a főváros szlovák kisebbségi önkormányzata a budapesti szlovákokkal foglalkozó, nemrég lezajlott konferencia kapcsán végzett, s megerősítette, hogy a külügyminisztérium támogatni óhajtja a konferencia anyagainak kötetben történő megjelenését. A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma volt az anyaország első intézménye, amely már tavaly méltatta a Budapesti Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tevékenységét. A Külügyminisztérium Hivatalának vezetője, E. Durcovó a Budapesti Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnökének, Ζιιζαηα Hollósyová-nak az alábbi levelet küldte: Tisztelt Elnökasszony, engedje meg, hogy mind a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma, mind a magam nevében elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki Önnek és az Önök szervezete valamennyi munkatársának azokért a kezdeményező akciókért, melyeket megalakulásuk óta a Budapesten élő szlovák közösség számára megszerveztek és előkészítettek. Külön kiemelem A budapesti szlovákok kulturális öröksége" c. értékes konferencia sikeres megrendezését. Az Önök szervezetének ezirányú és ehhez hasonló tevékenysége nemcsak Budapesten élő szlovákok nemzeti öntudatának és identitásának a megújulását segítik elő, hanem jelentőségüknél fogva pozitív hatással vannak a magyarországi szlovák kisebbség egészére. * * * A külügyminisztériumon belül a határon túli szlovákok megsegítésére létrehozott alap egy pályázat révén 100 ezer szlovák korona (Sk) összegű támogatást nyújtott a Budapestiansky Slovák (Budapesti Szlovák) c. folyóirat szerkesztősége műszaki berendezéseinek vásárlására. Farsangi hangulatban Farsang, Pünkösd, Húsvét közeleg, kinek nincs bundája, bizony didereg... Ezt a közismert nótát valaha három napig is énekelték és játszották az összes szlovák faluban. A városokban ezidőtájt szintén javában folyt és folyik a báli szezon, noha napjainkban a vigadalom nem három napig, legfeljebb másnap pirkadatig tart. így volt ez, és reméljük, a jövőben is így lesz a budapesti szlovákok körében is. A farsangi bálok, amelyeket a Fővárosi Szlovák Önkormányzat rendezett az elmúlt két évben, már önmagukban bizonyítják a szlovákság jelenlétét itt is, az ország szívében. A vigasságon február derekán a nagy számú budapesti közönség mellett sok vidéki és az anyaországból érkezett díszvendég is mulatozik. A báli mulatság szinte ideális lehetőség ahhoz is, hogy a résztvevők újra átérezzék, milyen szoros szálak fűzik őket össze - a közös gyökerek, a közös nyelv. így az idén is - mint az már szokássá vált - több klub tagjai adnak találkozót egymásnak: a szarvasiak, békéscsabaiak és tótkomlósiak baráti köre és nyugdíjasaink, valamint iskolánk diákjai és szüleik, Rákoskeresztúr és más környező falvak (Nagytarcsa, Kerepes, Piliscsaba, Csornád, Pilisszentkereszt, Maglód...) szlovákjai és nem utolsó sorban a szlovák iskola volt diákjai. A kitűnő farsangi hangulatról - mint ahogy azt már megszoktuk - a Sílesskí mládenci (a Vértesszőlősi fiúk) fúvószenekar gondoskodik. - a l -

12 Abrahám S Barna 1998 Február Szlovák sajtó és könyvkiadás B u d ap esten a dualizm us korában A budapesti szlovákokról a közelmúltban rendezett konferencia pozitív visszhangja igazolta, hogy a közvélemény - s nem csak a szlovák - érdeklődik a fent nevezett témakör iránt. Célunk, hogy az idevágó ismeretek maximumátjuttassuk el az érdeklődők lehető legszélesebb köréhez, ezért úgy döntöttünk, hogy az egyes előadások rövidített, ám a lényeget tartalmazó változatát közzé tesszük, mégpedig azon a nyelven, amelyen elhangzottak, önkormányzatunk az újabb érdeklődőknek már a közeljövőben lehetővé teszi, hogy különböző találkozók alkalmával eredeti hosszúságukban hallgathassák végig az előadásokat, s esetleg észrevételeiket is megtehessék. A küszöbön álló sorozatot a konferencia fő szervezőjének, Michal Hrívnáknak a bevezető előadásával kezdjük (a szlovák részben), amelyet Ábrahám Barna felszólalása egészít ki (a magyar részben). * * * A korabeli pesti szlovák sajtó lesújtó képet fest az itteni szlovákok életéről, különösen a századelő gazdasági recessziója idején. A Slovensky denník egy cikke 1900-ban a józsefvárosi m unkaközvetítő m eg városszéli kertek környéken szerencséjüket váró, éhező szlovákokról ír, tudom ása szerint az elm últ héten negyvenezer fő volt közülük m unkanélküli. N égy-öt éve m ég tízezer szlovák kőm űves dolgozott itt, m a nyolcszázan vannak. Egy későbbi cikkben a lap a vidéki városokat tanácsolja e réteg szám ára. Ám a dolgozók helyzete is nyom orúságos. A S tavitefsky Robotrdk 1905-ben a nagyváros gyáraiba, építkezéseire áram ló szlovákok életét m utatja be: a magas lakbérek, drága élelm iszerek m iatt nem tudnak sem m it félretenni. A szegényebb m unkáscsaládokban a feleség is dolgozik, gyerm ekeiket egész nap a dohos, levegőtlen lakásba zárják. A m unkások iskolázatlansága, nem ritkán írástudatlansága m ég az olcsó szlovák polgári néplapok és a szocialista újságok terjesztését is igen m egnehezítette. A z első szlovák szociáldem okrata lap, a N ová dóba példányait hiába hordták végig fizetésnapkor a kocsmákban, kávéházakban, sokszor csak 4-6 példány kelt el, ha pedig mise után a tem plom ok környékén próbálkoztak a pap érthető haragját vonták m agukra, ki is prédikálta őket, m ondván, ezt a m unkáslapot písu certi a zlí duchovia ho roznásajú!"..másrészt a kicsit jobb bér is rom boló lehetett a család számára, m int ezt a Slovensky denníkben olvashatjuk. Egy későbbi cikk is rám u tat a pesti szlovák élet rákfenéjére: a széthúzásra, közönyösségre, a szegényebb lenézésére. Az elkeseredett szerző m ég a Svatopluk-történetet (a vesszőnyalábok példázata) is fölemlíti okulásul a mai fiatalok szám ára. Szintén a Denníkben E. Krest'anovic hosszabb cikksorozatot közöl Slovo k pestianskym rodákom címmel. M inden rendes szlovákot fölszólít, hogy lépjen be a Kerepesi úti Szlovák Egyesületbe, m ert szégyen, hogy hatvanötezer lakosból a tagság alig száz főt ha számlál. Az itteni módos, előkelő szlovákok kötelessége lenne az egyesületi élet szervezése, ám legtöbjük m ég szlovák anyját is letegadja, ez m a a divat. Az elszom orító összkép láttán föl kell tenünk a kérdést: jelentős centrum a volt-e Budapest a szlovák folyóirat- és könyvkiadásnak? A válasz egyértelm űen pozitív: Pest m int a politikai élet színtere a dualizm us évtizedeiben kikövetelte, hogy itt szülessen újjá a m odern szlovák politikai sajtó, ill. az uralkodó körök főleg itt adták ki a szlovákok hazafias érzését, politikai aszimilációját erősíteni hivatott újságokat, könyveket. A nagyipari m unkásság m egszületésének, a szociáldem okrata m ozgalom megjelenésének köszönhetően itt jelentek m eg az első szlovák m unkáslapok, szocialista káték, brossúrák, naptárak. Ö sszességében 1848 és 1918 között m inegy hatvan szlovák folyóiratot szerkesztettek tartósan vagy időlegesen Pesten, további hat többnyelvű kiadványnak szlovák verziója is volt. Csak az 1901 és 1918 közötti időszakra kb. 470 Budapest tételt tartalm az a könyvészeti bibliográfia (igaz, hogy számos m unka több kiadással szerepel). E hatalm as anyag földolgozása, értékelése m ég a jövő feladata. A Bach-rendszer bukása utáni poitikai pezsgés, az országgyűlés m unkálatai hívták életre 1861-ben - az események színhelyén - a Pest'budínske vedom osti-t. Politikai és irodalm i lapként határozta m eg magát, hetente kétszer jelent m eg 4 oldalon Ján Francisci, később Mikulás Stefan Feriancík szerkesztésében. Program cikkében a lap alkotm ányosságot követel, elveti a centralizációt, a megyei, önkorm ányzati jogok tiszteletben tartását követeli. Egyébként A usztria ill. a m agyarhoni (uhorsky) szent korona egységét történelm i szükségszerűségnek tekinti. Elismeri a m agyar diplom atikai nyelvet, ezentúl az összes m agyafhoni nem zet egyenlőségét hirdeti. A szlovák kérdések mellet a szerbek, horvátok ügyét is m agáénak érzi. A Vedom osti a szlovák nem zeti gondolat szócsöve, turócszentm ártoni nem zeti gyűlés fő propagátora, krónikása, követeléseinek letéteményese lett. Á m a kevés m unkatársával, kis terjedelmével s rugalm atlan politikai vonalával nem válhatott szélesebb rétegek lapjává. A Kiegyezés a lap által képviselt nem zeti követelések csődjét jelentette, az előfizetők száma kétezerre csökkent, az újság a m egszűnés szélére került. Ekkor indította el a fiatal pesti építészvállalkozó, Ján Bobula a maga politikai hírlapját, a Slovenské noviny-1, am ely hetente három szor jelent meg négy oldalon. A Vedom osti-tól eltérően szilárd anyagi bázissal rendelkezett apósa, Jozef Pozdech, az európai hírű harang-specialista továbbá a sikeres gyufagyáros, Jozef Zartetzky személyében. A színvonalat és presztízst két vezető személyiség, a M em orandum -program m al és a nem zeti pártivezetéssel szem behelyezkedő Ján M aly-d usarov és Ján Palárik biztosította. A program cikk a nem zeti önállóság jelszavát hirdeti, ám nem említi a Szlovák Kerületet, annál inkább az ország integritásának védelm ét s a magyar-szlovák sorközösséget, amely mindenféle külső beavatkozás nélkül, a teljes egyenjogúság alapján a nem zet jövőjének záloga. A nagyszerb, nagyrom án tervekkel ellentétben a szlovákságnak nincs hova gravitálnia, ha elnyeri nemzeti jogait, az állam egység legelszántabb őre lesz. A két pesti h írlap kö zö tt azonnal gyilkos, szem é lyeskedésekkel tűzdelt konkurencia-harc in d u lt meg. A Vedom osti azzal vádolta vetélytársát, hogy a korm ány instrukciójára jött létre, Bobula a Vedom osti-t pánszláv, orosz, hazaáruló lapnak nevezte, néhányadm agával kilépett a Szlovák Egyesületből és m egalapította a Szlovák N em zeti- D em okrata Egyesületet

13 1998 Február (Slovensky národne-dem okraticky spolok), am ely később Új Szlovák Iskolaként vonult be a köztudatba. Bobuláék szám ítottak a m agyar politikusokkal való megegyezésre, kezdetben a szélsőbalos ellenzékben találtak szövetségsere, később ár a kormánytól fogadtak el szubvenciót. A m agyar politika merevsége, s a két lap polémiája m iatt népszerűségük egyform án csökkent, elvetélt fúziós tárgyalásokat folytattak, végül a Vedom osti ben átköltözött Tűrócszentm ártonba, s N árodné n o vin y alatt képviselte a nem zeti párt eszméit. Pest elhagyása egyébként m ind anyagilag, m ind híranyag m egszerzése szem pontjából károsnak bizonyult. A Slovenské n o vin y - politikájának csődje, az Új Iskola fölbomlása nyom án ben megszűnt. Az önálló politikai irányvonal helyett a század végéig korm ány- vagy legalábbis m agyar lapok vették át Pesten a terepet, azzal a céllal, hogy semlegesítsék a m ártoni nem zeti, pánszláv" sajtó hatását. Még a Vedomosti-val együtt újította föl Lukás Mácsay a szabadsáharc alatt kiadott Priatel' l'udu-t, ez a politikai hetilap kezdetben kom oly versenytársat jelentett, majd az előfizetők szám a három százra csökkent, akkori szerkesztője, Ladislav Jesensky m egszüntette és olvasóit átvitte az induló Slovenské noviny-hez tól jelent m eg az Uhorsko-krajinsky vzdelávací spolok slovensky kiadásában, tehát a m egszüntetett Matica slovenská pénzéből a Vlast' a svet c. kéthetilap Jozef Hoblík, majd Ludvik Janovec stb. szerkesztésében. Színes tartalm ú, népnevelő hivatású újságként hasznos tanácsokat adott a gazdálkodás, kereskedelem, időjárás, gyerm eknevelés, egészségvédelem, alkoholizmus, dohányzás, stb. körében, írásokat, képeket közölt a szlováklakta régió várairól, de Budáról is, szám os Petőfi-verset fordításban, novellákat, érdekességeket a nagyvilágból, rejtvényeket, vicceket, családi m agazinként határozhatnánk meg. Feltétlen lojalitást, hazafiasságot hirdetett és várt el. A századelő kultúrm unkása, a Milán H odza köréhez tartozó Ján A. W agner tulajdonképpen hasznosnak tekintette ezt a korm ánykiadványt, mivel többezer példányban jelent meg, ingyen küldözgették m indenfelé s legalább m egtanította a népet olvasni. A Vlast' a svet a dualizm us végéig létezett, csakúgy, m int a korm ánylapnak tekintett, Viktor H ornyánszky által szerkesztett Slovenské noviny. Ez 1886-tól, hetente három szor jelent meg, 1901-től pedig napilappá vált. Célját a szlovák nép fölemelésében határozta m eg anyagi, erkölcsi romlásából, am ivel egyben a haza javát szolgálja. Elhatárolta m agát m indenféle politikai utópiától, szélsőségtől, csak a törvény által elismert, jogos igények képviseletére vállalkozott. A lapnak a m agyarhoni (uhorsky) állam eszm ét és alkotm ányt tekintette, m egkövetelte a hazafiúi kötelesség teljesítését. Ez azonban nem jelentette a hazai - s különösen a felföldi - szociális viszonyok kritikátlan magasztalását, hasábjain kem ény bírálatok is megjelentek. Ettől a korm ánybarát laptól eltérő, következetes ellenzéki irányvonalat követett az 1894-ben indult Krest'an, a Katolikus N éppárt szlovák hetilapja től jelent meg tizenhat oldalon FrantiSek Bleskány szerkesztésében. A p árt program jának m egfelelően főként az akkor terítéken levő egyházpolitikai törvényeket (polgári anyakönyvezés, házasság, vegyesházasság) tám adta agresszív, gyakran d u rv a antiliberális, p ro testán s ellenes, antiszemita hangon. Hazafias szellem ben írt, ugyanakkor az 1868-ban kodifikált nem zetiségi jogok biztosítását követelte. Az aktív pesti pap, E duard Sándorfi vezetése idején nem zeti hangja erősödött, s m ikor a századelőn a N éppárt lem ondott a kisebbségi jogok védelméről, Sándorfi többedm agával elhagyta a lapot, am ely a m agyarosítok eszközévé vált. A század utolsó éveiben született m eg a szlovák m unkássajtó. Láttuk, hogy többezres nagyipari m unkásság élt itt, s bár em lítettük anyagi, szellem i nyom orát is, m égis - a m agyar szociáldem okrata m ozgalom, pártélet következtében - erre a szerepre Pest volt predesztinálva. N éhány m ájus elsejére kiadott röplap után 1897 Május elsején jelent m eg a N ová dóba, havilapként 1000 példányban, Gustáv Svéni majd Matej Sunavec stb. szerkesztésében. A program cikk a szociáldem okrata p árt m i nimális program ját, az alapvető polgári, szociális és nem zeti jogok követelését tartalm azta. A szűk, hiányos m űveltségű m unkatársi gárda (az irodalm i szlovák nyelvet sem nagyon ismerték), a pesti egyetem isták távolm aradása, s az MSzDP vezetőségének elzárkózása (a N épszavára és a Volkstimmére akarta összpontosítani a szűkös anyagi eszközöket, s nem ism erte föl a kisebbségi anyanyelvi pártpropaganda jelentőségét) m egpecsételte a lap sorsát: 1899-ben m egszűnt. Ugyancsak Pesten jelent m eg 1903 és 1907 között az első szlovák szakszervezeti újság, a Stavitel'sky robotník, a m agyarhoni (Uhorsko) építőm unkás szakszervezet havilapja, Ludvig Belényessi szerkesztésében. A lap üdvözölte és erősíteni kívánta a szlovák m unkások öntudatra ébredését, rám utatott nyom o rukra, hírt adott a bérharcok, sztrájkok kimeneteléről. A századelőn Pesten új lapalapítási hullám söpört végig, filléres néplapok jelentek m eg (Esti Újság, Ábendblatt), s Székely Viktor nyom datulajdonos rom án, szerb lapok m ellett szlovák újságot is indított, m elynek szerkesztésével a városszerte ismert parlam enti tudósítót, M ilán H odzát bízta meg. A Slovensky denník 1900-ban indult, s vele született m eg a m odern szlovák újságírás. H odza színes, a lehető legérthetőbb nyelven írt napilapot adott m indössze 1 krajcárért olvasói kezébe. Ezt és későbbi lapjait szociális és nem zeti érzékenység jellemezte, a kisbirtokosok, a háziipar pusztulására, a m unkásnyom or, kivándorlás terítéken tartása m ellett a szlovák nem zeti vezetők elleni perek, öntudatos diákok kizárása állandó tém a m aradt. A D enník ugyan négy hónap után anyagi okokból m egszűnt, ám fáradhatatlan szerkesztője 1903-ban elindította a Slovensky tyzdenník-et, majd 1910-ben a Slovensky denník is újjászületett. * * * Az eszmeileg színes, jelentős egyéniségek által fémjelzett folyóiratoktól eltérően a pesti szlovák könyvkiadás inkább gyakorlati töm egigényeket elégített ki, vagy a korm ányzat eszközeként a hazafias nevelést szolgálta. H arm inckét kiadóvállalat, valam int 26 nyom da adott ki szlovák nyelvű könyveket, nagy részük vallási kiadvány volt: im a- és énekeskönyvek, kalendárium ok. Megjelent továbbá nagyszám ú gazdálkodási szaktanácsadó, törvényszövegek, szerelm i levelezés stb. Szórakoztató céllal számos ponyvakiadvány látott napvilágot, jórészt m agyarból fordítva. M éhner Vilmos könyvkiadó a jó üzlet rem ényében egész sorozatot adott ki Uzitocné a zábavné cítanie pre slovensky Yud címmel (később a Franklin Társulat vette át). Ebben m ég több klasszikus irodalm i alkotás és történelm i m ű is megjelent (Ján Botto, Andrej Sládkovic egyes m űvei, Szent István, II. Rákóczi Ferenc életrajza), m íg a G. Eisler által szerkesztett, valójában az A theneum által kiadott Slovenské Yudové kniznice m eséket, betyárhistóriákat tartalm azott. A Slovenské pohyady fölhívta a figyelmet e kiadványok alacsony színvonalára, inkább klasszikus m agyar m űvek fordítását szerette volna látni. A teljességhez hozzátartozik, hogy a fenti m agyar/m agyarón kiadók m ellett a dualizm us időszakában két önálló szlovák könyvkiadó is m űködött. Ján Bobula 1869-ben többedm agával m egalapította a M inerva R t -t, m ely m agyar, szerb, román, lengyel, cseh, orosz, francia és ném et m űvek m ellett főként szlovák m unkák megjelentetésére vállalkozott, s mindezzel a közös haza népeinek lelki egységét kívánta szolgálni. Három fontos kiadványa született, m ajd anyagi okokból és az Új Iskola széthullása m iatt 1872-ben m egszűnt ban azután Milán H odza néhány társával, korona alaptőkével megalapította a Budapestiansky nakladatel'sky spolok-ot, am ely néhány év m úlva - Hlinka csehországi gyűjtéseinek köszönhetően - saját nyom dára tett szert. A két lapon kívül vagy negyven tétel könyvet adott ki, jórészt népszerű, népnevelő kiadványokat. M indez nem változtat azon, hogy a pesti szlovák könyvkiadás végig gyakorlati irányultságú és provinciális m aradt, a nem zeti kultúra fejlődéséhez kevéssé tudott hozzájárulni.

14 1998 Február Új igazgatónő a Szlovák Intézet élén Mgr. Éva Bálázóvá személyében új igazgatónőt köszönthettünk az év elején a budapesti Szlovák Intézetben - egy olyan embert, akit számos földink ismer már az előző évek találkozásai révén. Éva Bálázóvá december 4-én született Pozsonyban. A pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát történelem-levéltáros szakon, majd tudományos Éva Bálázóvá (középen) megnyitja a Szlovák Intézet első ezévi kiállítását. A Szlovák Köztársaság nagykövete, Ενα Mitrová asszony, együttműködve a Magyarországi Szlovák írók és Művészek Szervezetével ötórai tea mellett irodalmi estet rendezett a nagykövetségen. Ezúttal a résztvevők Imrich Fuhl költészetével ismerkedhettek meg, aki a hazai szlovák költészet fiatalabb generációjának legjelesebb egyénisége. Művei Katka Hollósyová előadásában hangzottak el. Imrich Fuhl költészetét a hazai szlovák irodalom kiváló ismerője, Vojtech Kondrót költő, valamint Peter Andruska író-kritikus méltatta. Az idei farsangi bál m űsorára a ren dezők a kassai 2eleziar (Vasas) együttest hívták meg. A több évtizede működő néptáncegyüttes repertoárjában főként a kelet-szlovák tájegységek szokásai és táncai elevenednek meg, elsősorban Zemplén és Sáros folklórja. A hazai szlovák táncosok és vezetőik 1979 óta m űködnek együtt e kitűnő együttes koreográfusával, Vladimír Urbannal. Több szlovákiai és külföldi tanfolyamon ta nította koreográfiáit, melyek általában díjnyertesek lettek, így általa Mexikótól Japánig mind több helyen ism erhetik a szlovák nép kultúráját és folklórát. Néhány magyarországi szlovák néptánccsoport és egyesület m unkáját is aktívan segítette és az általa betanított táncok, dalok máig nem vesztettek frissességükmunkatársként a hadtörténettel foglalkozott, később pedig szerkesztőként tevékenykedett a televíziós munka és a filmművészet terén. Négy évet töltött a Matica slovenská keretében működő Határon túli Szlovákok Intézetében, ahol a Magyarországon, Ausztriában, Németországban és Skandináviában élő szlovákok múltját és jelenét tanulmányozta. Ebben az időszakban rendezte meg a Határon túli Szlovákok Múzeumában (Krajanské Múzeum) a Szlovákok Magyarországon - múlt és jelen" c. kiállítást, amely vándorkiállítássá alakítva Budapesten, Békéscsabán és Kiskőrösön is látható volt. E problémakör kapcsán több cikket és tanulmányt publikált, s az alföldi szlovák írók munkásságát bemutató irodalmi estek szervezésében is részt vett. Az elmúlt két évben a Magyarországgal és Ausztriával való együttműködés koordinátoraként tevékenykedett. Sok sikert kívánunk Éva Balázovának munkálkodása új színhelyén, a szlovák kultúra budapesti székházában! Imrich Fuhl irodalmi estje A képünkön balról: I. Fuhl, K. Hollósyová, V. Kondrót, E. Mitrová, P. Andruska. A szlovák néptánc népszerűsítője bői, időtállónak bizonyultak. Több együttes táncolja őket évek óta és adja tovább a következő generációnak. A Zeleziar az elmúlt években is több falunk és városunk színpadán m utatkozott be és m indenhol átütő sikert aratott. Részt vett többek közt a Szlovák Néptáncantológiákon és a Nyírség Fesztiválon is, ahol csodálatos m űsorával kivívta nem csak a közönség, de a szakm a elismerését is. Sokan technikai tudásu k at dicsérik, m ások a gyűjtések autentikus voltát, de előadásmódjuk, hum oruk és m ár-m ár színészi teljesítményük m indenkit meggyőz professzionizm usukról. Reméljük, még sokszor találkozhatunk Urban ú rral és együttesével próbaterm e inkben és kultúrházaink, színházaink színpadán is. Ö N K O R M Á N Y Z A T U N K É L E T É B Ő L Dec. 2. Rendkívüli testületi ülés: a Budapesti (1997) Szlovákok Kulturális Öröksége c. konferencia értékelése, valamint a Szlovákok Napja dec. 14-i rendezvény szervezése. Dec. 3. Dec. 9. Részvétel a Német Ifjú tehetségek bemutatóján. Részvétel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mellett működő Magyar-Szlovák Szakértői Bizottság soron következő 6-ik ülésén. Dec. 12. Az Országos Szlovák Önkormányzat, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, valamint a FSzKÖ együttműködésében rendezték meg a Szlovák Intézetben a szlovák gyerekek Mikulás-ünnepségét. Dec. 18. Az OSzÖ, valamint a MSzSz a Szlovák intézetben rendezték meg a Nemzetiségek Napját, mely ünnepség keretében méltatták a Ludové noviny c. hetilap 40-ík évfordulóját. Dec. 23. Rendkívüli testületi ülés keretében fehér asztal mellett emlékezett meg önkormányzatunk a közelgő Karácsonyról. Jan. 20. A FSzKÖ Kulturális Bizottságának ülése, (1998) melyen javaslatokat tettek az 1998-as kulturális programokra. Jan. 21. Látogatás a budapesti Szlovák Intézet új igazgatójánál, Éva Balázovánál, Mindkét fél kölcsönösen kifejezte szoros együttműködési szándékát. Jan. 23. Részvétel az OSzÖ Oktatási Bizottsága által szervezett tanácskozáson a szlovák iskolában. Jan. 29. Részvétel a Fővárosi Közgyűlésen. Febr. 5. Önkormányzatunk vezetősége részt vett a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának tanácskozásán, melyen tájékoztatást kaptak a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének évi tapasztalatairól. A z ifjúság felé fordulva Ebben az évben is megismétlődnek azok a rendezvények, amelyek az önkormányzati testület eddigi tevékenységének súlypontját képezték. Elsősorban a társadalmi élet olyan akcióiról van szó, m int a karácsonyi ünnepek alkalmából megrendezett Szlovákok Napja és a farsangi bál, melyek eddig is a figyelem középpontjában álltak. Az idősebb korosztályhoz tartozókat tömörítő Nyugdíjasklub tevékenységének megszervezésén kívül az önkőrmányzat idén különös figyelmet akar szentelni a fiatal nemzedék kezdeményezéseinek, azok támogatásának. Az együtműködés eredményeként a közeljövőben létre kell jönnie a budapesti önkormányzat mellett tevékenykedő ifjúsági klubnak, melyben a fiatal nemzedék képviselői kulturális estek, beszélgetések stb. szervezésével hasznosan tölthetnék a szabadidejüket.