BIO-PARAFFINOK IZOMERIZÁCIÓJA

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BIO-PARAFFINOK IZOMERIZÁCIÓJA Készítette: KASZA TAMÁS okleveles vegyészmérnök Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében Témavezető: Prof. Dr. habil. Hancsók Jenő okl. vegyészmérnök, Eur. Ing., D.Sc. egyetemi tanár Pannon Egyetem Mérnöki kar Vegyészmérnöki- és Folyamatmérnöki intézet MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Veszprém 2012

2

3 BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK Az elmúlt néhány évtizedben a világ népességében bekövetkező ugrásszerű növekedés, és a fejlődő országokban végbemenő életszínvonal emelkedés jelentősen megnövelte a világ energiaigényét. Ennek megfelelően a motorhajtóanyagok iránti igény is folyamatosan nő. A környezet védelme és a gazdaság élénkítése miatt különböző környezetvédelmi intézkedések hatására, illetve környezetvédelmi előnyeik miatt a különböző biomassza-eredetű motorhajtóanyagok szerepe is egyre nagyobb. A jelenleg felhasznált bio-motorhajtóanyagok és azok előállítási technológiának számos hátránya, valamint az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és a világ más részein megfogalmazott igények és ösztönzések miatt előtérbe került a második vagy újgenerációs bio-motorhajtóanyagok kutatása-fejlesztése és piaci bevezetése. Ennek értelmében új szerkezetű termékeknek, részben vagy teljes egészében új alapanyagokból és új technológiákkal való előállítására van szükség. Az utóbbi évtizedben intenzív kutató-fejlesztő tevékenység kezdődött Diesel-motorokban alkalmazható hajtóanyagok természetes trigliceridekből főleg katalitikus úton történő előállítására és azok felhasználására. A tématerület újdonsága és a kutatási eredmények bizalmas kezelése miatt a rendelkezésre álló közleményekben csak kevés információt adnak meg, különösen a biogázolajok előállításának második lépése, azaz a paraffindús elegyek izomerizálása területén. Az előzőek értelmében PhD cselekményem kutatási tevékenységének fő célkitűzése természetes trigliceridekből előállított normál-paraffindús elegyek Diesel-motorok működtetésére alkalmas motorhajtóanyag(okk)á és/vagy keverőkomponens(ekk)é történő átalakítása volt, amely(ek)nek a minősége jobb a jelenleg biokomponensként alkalmazott biodízeleknél (zsírsav-metil-észterek), és minden tekintetben versenyképes a kőolajalapú dízelgázolajokkal. Ennek keretében kiemelt célom a természetes trigliceridekből katalitikus hidrogénezéssel előállított gázolaj forráspont-tartományába eső, paraffinokban dús elegyek (hidro)izomerizációjának vizsgálata volt. Ennek során tanulmányoztam többek között a céltermékek hozamának és összetételének változását nagy n-paraffin-tartalmú közbenső termékelegyeknek különböző platinatartalmú katalizátorokon történő átalakítását, továbbá a katalizátorok izomerizáló és krakkoló aktivitásának változását a felhasznált katalizátorok típusának (összetételének), az alkalmazott műveleti paramétereknek és az alapanyagok összetételének függvényében. 1

4 KÍSÉRLETI TEVÉKENYSÉG Kutatási munkám célja különböző napraforgó- és repceolajokból, mint természetes trigliceridekből különböző hidrogénező katalizátorokon (szulfidált NiMo/ Al 2 O 3, nem szulfidált CoMo/ Al 2 O 3 és nem pirofóros Raney Nickel) eltérő paraméterek mellett előállított paraffin elegyeknek, illetve ezek modellvegyületekkel [olajsav (Priolene 6928, Uniqema), nagy kéntartalmú (6500 mgs/kg) desztillációs gázolaj] módosított összetételű elegyeinek átalakíthatóságának vizsgálata volt. Ezen elegyeket részben a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Kísérleti csarnokában, részben a MOL NyRt. DS Development laboratóriumában állították elő 5-50 literes mennyiségekben. A nagy n-paraffin-tartalmú elegyek izomerizálását különböző mikro- és mezopórusos katalizátorokon (Pt/SAPO-11, Pt/Al-MCM-41, Pt/MCM-22 és Pt/γ-Al 2 O 3 ) vizsgáltam. Az előnyösnek talált SAPO-11 katalizátorhordozó esetén különböző Pt-tartalmú (0,2-1,0%) katalizátorokat tanulmányoztam. A kísérletek a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéken levő nagynyomású ikerreaktor-rendszerrel folyamatos üzemmód történtek. Ez a berendezés tartalmazott minden olyan készülékeket és gépegységet, amelyek az iparban egy heteroatomeltávolító, illetőleg egy izomerizáló üzem reaktorkörében is megtalálhatóak. Az alapanyagok és a heterogénkatalitikus kísérletek során nyert termékek összetételét különböző gázkromatográfiás módszerekkel, míg azok főbb minőségi jellemzőit szabványos vizsgálati módszerekkel határoztam meg, illetőleg számítottam ki. 2

5 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Megállapítottam, hogy a vizsgált különböző összetételű Pt/mikro- és/vagy mezpórusos katalizátorok közül a 0,4-0,5% platinatartalmú SAPO-11/Al 2 O 3 katalizátorok alkalmazása a legkedvezőbb bio-paraffinok izomerizálására, mert ezek nagy céltermékhozam biztosítása mellett megfelelő hidrogénező-dehidrogénező és izomerizáló aktivitással is rendelkeznek a szükséges izoparaffin-tartalom eléréséhez, így a kívánt folyási tulajdonságok kielégítéséhez [1.1.1., , , , ]. 2. Meghatároztam a 0,5% Pt/SAPO-11 katalizátoron a bioparaffin elegyek izomerizációja során az n-oktadekán izomerizációjának különböző hőmérsékleten mért reakciósebességi állandóit, illetve az aktiválási energia értékét, amely 143 ± 3 kj/mol volt [1.1.4.] Megállapítottam, hogy a bio-paraffin elegy zsírsav-tartalmának növelése növekvő mértékben csökkenti az oktadekán izomerizációjának reakciósebességi állandóit. Ennek oka az lehetett, hogy a zsírsav a fémes és savas helyeken történő reakciókat különböző mértékben gátolhatta, így az izomerizációs reakciók számára kedvező fémes savas helyek arányát is megváltoztathatta Bebizonyítottam, hogy az alapanyag zsírsav-tartalma nem befolyásolja az n-paraffinok izomerizációja során az aktiválási energia értékét. 3. A különböző olajsavtartalmú alapanyagelegyekkel Pt/SAPO-11 katalizátoron végzett tartamkísérletek eredményei alapján felismertem, hogy az oxigéneltávolítás során a reakcióparaméterektől (különösen a hőmérséklettől) függő mértékben keletkező víz csökkenti a katalizátor savasságát, továbbá a keletkező CO és CO 2, a katalizátor fémes helyein adszorbeálódva csökkentik a hidrogénezés-dehidrogénezés mértékét [1.1.3., , 1.5.2]. 3

6 3.1. Megállapítottam, hogy tartósan nagy izoparaffin-tartalmat 0,5%-nál kisebb karbonsav(olajsav)-tartalmú alapanyag esetén lehet elérni, továbbá legfeljebb kb. 2% karbonsav-tartalomig a katalizátor aktivitása állandósul, de az elérhető izoparaffin koncentráció egyértelműen kisebb Igazoltam, hogy a karbonsavtartalmú alapanyagok esetén a katalizátor aktivitáscsökkenése részben reverzibilis, részben pedig irreverzibilis; a reverzibilis aktivitáscsökkenésért az olajsav hidrogéneződése és képződő CO és CO 2 fémes helyeken való adszorpciója felelős, melyek gátolták a hidrogénezés/dehidrogénezés aktív helyeinek hozzáférhetőségét; az irreverzibilis aktivitáscsökkenést pedig a víznek a katalizátor savas helyeivel történő reakcióba lépése, illetve a csökkent hidrogénező aktivitás miatti kokszképződés okozta. 4. A bio-paraffin elegyek kéntartalmának hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a vizsgált 0,5%Pt/SAPO-11 katalizátoron célszerűen 25 mg/kg-nál, még kedvezőbben 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú alapanyag alkalmazása szükséges a tartósan nagy (>60%) izoparaffintartalom eléréséhez. Igazoltam, hogy a kéntartalmú alapanyagok hatására a katalizátor aktív helyeihez kapcsolódó szulfidok és fluidumban lévő szulfidok dinamikus egyensúlya alakult ki, és csak részben történt irreverzibilis mérgezés [1.3.3.]. 5. Megállapítottam, hogy a nagyobb szénatomszámú n-paraffinok (C 16 -C 20 ) látszólagos konverziója [(c n-paraffin, alapanyag c n-paraffin, termék ) / c n-paraffin, alapanyag ] jóval nagyobb mértékű, mint a kisebb szénatomszámúaké. Ennek oka részben a kisebb szénatomszámú n-paraffinok kisebb reaktivitása, részben pedig az, hogy a C 15 -C 18 paraffinok krakkolódásával kisebb szénatomszú n-paraffinok is keletkeznek [1.2.3.]. 6. Felismertem, hogy vizsgált, különböző trigliceridek felhasználásával különböző hidrogénező katalizátorokon előállított alapanyag elegyekből melyek az eltérő zsírsavösszetétel, illetve a különböző mértékben lejátszódó dekarboxilező/dekarbonilező és hidrogénező oxigéneltávolító reakciók hatására eltérő szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaztak nagy izoparaffin-tartalmú elegyeket lehet előállítani függetlenül az alapanyag szénhidrogén-összetételétől, azaz a triglicerid eredetétől és hidrogénező katalizátor típusától [1.2.4., ]. 4

7 6.1. Kimutattam, hogy a különböző hidrogénező katalizátorokon különböző mértékben hidrogénezett paraffin elegyek oxigéntartalma jelentősen befolyásolta az izomerizáló katalizátor aktivitását, és a termékek izoparaffin koncentrációját Megállapítottam, hogy a vizsgált bio-paraffin elegyek viszonylag kis aromás-tartalma (0,1-2,3%) gyakorlatilag nem gátolta az izomerizációs folyamatokat. Ennek oka a vizsgált 0,5%Pt/SAPO-11 katalizátor nagy hidrogénező aktivitása volt. 7. Felismertem, hogy a vizsgált katalitikus rendszerben előállított termékek CFPP értéke nem csak a mérsékelt égövre érvényes -20 C téli CFPP előírást képes kielégíteni, hanem a sarkvidéki területekre érvényes értékeket is (-20 C; -26 C; -32 C és -38 C). Az ilyen minőségű termékek előállításakor azonban figyelembe kell venni az egyre jelentősebb hozam- és cetánszámcsökkenést, illetve az értékes melléktermékként keletkező, izoparaffinokban dús Jet- és motorbenzin frakciók felhasználhatóságát is [1.2.5., ]. 5

8 AZ EREDMÉNYEK IPARI ALKALMAZHATÓSÁGA A különböző természetes trigliceridek gázolaj forráspont-tartományú termékké történő katalitikus átalakításának második lépésről, a bio-paraffinok izomerizálásáról kevés ipari tapasztalat áll rendelkezésre. Ezért minden egyes új kutatási eredmény, amely gazdaságosan alkalmazható ezen technológia során, illetőleg beépíthető a technológiába, nagy jelentőségű lehet hazánkban és azon kívül is. A biogázolajok ipari méretű előállításával nemcsak a gázolajokban jelenleg használt és kedvezőtlen minőségi jellemzőkkel rendelkező biodízellel ellentétben (legfeljebb 7,0 v/v%; MSZ EN 590:2009+A1:2010) az EU által 2020-ra elvárt 10% (energiatartalomra vonatkoztatva) bio-komponens részarány teljesíthető, hanem a gázolajok minőségi jellemzőinek várható további szigorítása (összes aromástartalom < 15-20%, poliaromástartalom < 1-4%) is könnyen kielégíthető. A nagy n-paraffin-tartalmú, kedvezőtlen hidegfolyási tulajdonságokkal rendelkező bioparaffin elegyekkel Pt/SAPO-11/Al 2 O 3, Pt/Al-MCM-41, Pt/MCM-22 és Pt/γ-Al 2 O 3 katalizátorokon elvégzett izomerizációs kísérletei igazolták, hogy a katalizátor célirányos kiválasztásával a termékek szénhidrogén összetétele és alkalmazástechnikai tulajdonságai kedvezően befolyásolhatók. A meghatározott reakciókinetikai adatok hozzájárulnak az ipari üzem tervezéséhez is. A Pt/SAPO-11/Al 2 O 3 katalizátoron végzett izomerizálási kísérletek eredményeivel bizonyítottam, hogy az alapanyag (oxigéntartalmú köztitermékek < 0,5%; kéntartalom < 10 mg/kg) megfelelő megválasztásával nagy hozammal, illetve kedvező összetétellel (nagy, főként egyszeresen elágazó izoparaffin-tartalom) és jó alkalmazástechnikai tulajdonságokkal (nagy cetánszám, alacsony CFPP) állíthatók elő a biogázolajok. A műveleti paraméterek (T, P, LHSV) változtatásával a folyási tulajdonságok az igényeknek megfelelően széles tartományban változtathatók (CFPP +5 C és akár -40 C között). Ezen eredmények hozzájárulhatnak nagy izoparaffin-tartalmú biogázolajok költséghatékony előállításának ipari megvalósításához. Az előállított biogázolajok cetánszáma jelentősen meghaladja a gázolajokra érvényes magyar és európai szabvány (MSZ EN 590: :A1) által előírt legalább 51 értéket. Ez lehetővé teszi ezen termékelegy kis cetánszámú (<51), ezáltal keverőkomponensként kevésbé értékes gázolajfrakcióval való együttes felhasználását is, ami jelentős nyereség forrása is lehet. 6

9 KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK JEGYZÉKE 1. A DOLGOZAT TÉMATERÜLETÉHEZ TARTOZÓ KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK 1.1. Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: Kasza, T., Holló, A., Thernesz, A., Hancsók, J.: Production of bio gas oil from bioparaffins over Pt/SAPO-11, 2010, Chemical Engineering Transactions, 21, Kasza, T., Solymosi, P., Varga, Z., Whál Horáth, I., Hancsók, J.: Investigation of isoparaffin rich alternative fuel production, 2011, Chemical Engineering Transactions, 24, Hancsók, J., Kovács, S., Pölczmann, Gy., Kasza, T.: Investigation the effect of oxygenic compounds on the isomerization of bioparaffins over Pt/SAPO-11, 2011, Topics in Catalysis, 54, (IF: 2,624) Kasza, T., Kalló, D., Hancsók, J.: Isomerization of bio-paraffin mixtures, Catalysis Communications, közlésre beküldve 1.2. Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: Kasza, T., Baladincz, P., Hancsók, J.: Production of bio-isoparaffins by hydroisomerisation of bioparaffins, 2009, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 37(2), Kasza, T., Hancsók, J.: Production of depressed freezing point bio gas oil from slaughter house waste lard, 2010, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 38(1) Kasza, T., Hancsók, J.: "Investigation of fuel components produced by the isomerization of bio-paraffin mixtures", 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 39(1), Kasza, T., Hancsók, J.: Isomerization of paraffin mixtures produced from sunflower oil, 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 39(3), Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: Application of improved bio-paraffins in Diesel Fuels, 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, közlésre elfogadva 1.3. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: Kasza, T., Hancsók, J.: Production of high isoparaffin containing diesel blending component from renewable sources, International Symposium on Motor Fuel 2010, Szlovákia, Tatranské Matliare, június In CD Proceedings (ISBN ), MF-2534, 13 oldal 7

10 Kasza, T., Holló, A., Thernesz, A., Hancsók, J.: Production of Bio Gas Oil from Bioparaffins over Pt/SAPO-11, 13 th PRES Conference, Csehország, Prága, augusztus 28. szeptember 1., In CD Proceedings, 6 oldal Kasza, T., Hancsók, J.: Effects of the process parameters and the composition of the feedstock on the catalyst activity during the isomerisation of bioparaffins, 8 th International Colloquium Fuels 2011, Németország, Stuttgart/Ostfildern, január , In Proceedings (ISBN ), Kasza, T., Solymosi, P., Varga, Z., Whál Horáth, I., Hancsók, J.: Investigation of isoparaffin rich alternative fuel production, 10 th International Conference on Chemical and Process Engineering, Olaszország, Firenze, május 8-11., In CD Proceedings, 6 oldal 1.4. Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: Kasza, T., Hancsók, J.: "Bioeredetű paraffin elegyek izomerizációja különböző katalizátorokon", Műszaki Kémiai Napok 2010, Veszprém, április , Kiadvány (ISBN ), Kasza, T., Hancsók, J.: Bioparaffinok izomerizációja platina-tartalmú SAPO-11 és AlMCM-41 katalizátorokon, Műszaki Kémiai Napok 2011, Veszprém, április , Kiadvány (ISBN ), Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: Kasza, T., Hancsók, J.: Isomerization of bioparaffins over Pt/Al-MCM-41 catalyst, 16 th International Zeolite Conference - 7 th International Mesostructured Materials Symposium, Olaszország, Sorrento, július 4-9., Book of extended abstracts Hancsók, J., Kovács, S., Pölczmann, Gy., Kasza, T.: Investigation of the effect of oxygenic compounds on the isomerization of bioparaffins over Pt/SAPO-11 catalyst, 14 th Nordic Symposium on Catalysis, Dánia, Helsingør, augusztus , Book of Abstracts P Kasza, T., Wáhlné-Horváth, I., Hancsók, J.: Investigation of isomerisation of bioparaffin mixtures, 2 nd International Symposium on Air Pollution Abatement Catalysis, Lengyelország, Krakkó, szeptember Book of Extended Abstracts, Kasza, T., Hancsók, J.: Investigation of isoparaffin rich fuel production: effect of contact time on Pt/SAPO-11 catalyst, Interfaces 11, Sopron, szeptember pp Hazai konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: Kasza, T., Hancsók, J.: Bioparaffin elegyek izomerizációjának vizsgálata, Mobilitás és Környezet A járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és környezeti kutatások területén, Veszprém, augusztus 29 szeptember 1., Konferencia CD, 1 oldalas kivonat. 8

11 1.7. Egyéb előadás: Kasza, T., Hancsók, J.: Csökkentett olvadáspontú biogázolaj előállítása vágóhídi zsiradékból, MOBILITÁS és KÖRNYEZET: a járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és környezeti kutatások területén konferencia, Pannon Egyetem, Veszprém, augusztus A TÉMATERÜLETHEZ NEM KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK 2.1. Idegen nyelvű könyvrészlet: Krár, M., Thernesz, A., Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J.: Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures, in Halász, I. (Editor) Silica and Silicates in Modern Catalysis, Transworld Research Network, India, Kerala, 2010, (ISBN ), Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: Krár, M., Kasza, T., Kovács, S., Kalló, D., Hancsók, J.: Bio gas oils with improved low temperature properties, 2011, Fuel Processing Technology, 92(5) (IF: 2,945) Hancsók, J., Krár, M., Kasza, T., Kovács, S., Tóth, Cs., Varga, Z.: Investigation of hydrotreating of vegetable oil-gas oil mixtures, 2011, Journal of Environmental Science and Engineering, 5, Hancsók, J., Kasza, T., Kovács, S., Solymosi, P., Holló, A.: Production of bioparaffins from natural triglycerides, 2011, Chemical Engineering Transaction, 25, Kovács, S., Kasza, T., Thernesz, A., Wálhné Horváth, I., Hancsók, J.: Fuel production by hydrotreating of triglycerides on NiMo/Al 2 O 3 /F catalyst, 2011, Chemical Engineering Journal, , (IF: 3,461) Hancsók, J., Baladincz, P., Kasza, T., Kovács, S., Tóth, Cs., Varga, Z., Bio gas oil production fromwaste lard, Journal of Biomedicine and Biotechnology, 2011, Article ID , 9 pages (IF : 2,436) Hancsók, J., Kasza, T., Kovács, S., Solymosi, P., Holló, A.: Production of bioparaffins by the catalytic hydrogenation of natural triglycerides, 2012, Journal of Cleaner Production, 34, (IF: 2,727) 2.3. Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók J.: Investigation of the heterogeneous catalytic transformation of vegetable oil/gas oil blends, 2008, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 36(1-2), Solymosi, P., Kasza, T., Hancsók, J.: Investigation of conventional and high oleic acid content rapeseed or sunflower oils, 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemsitry, Veszprém, 39(1),

12 2.4. Magyar nyelvű közlemény: Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: Bio-motorhajtóanyagok agrártermékekből, 2010, Mezőgazdasági Technika, LI, Különszám, Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: Hydrotreating of trygliceride containing gasoils, 4 th International Bioenergy Conference, Finnország, Jyväskylä, augusztus szeptember 4., In Proceedings (ISBN ), Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: Investigation of upgrading of natural triglyceride containing gas oil, 44 th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, szeptember , In CD Proceedings (ISBN ), 12 oldal Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures, 44 th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, szeptember , In CD Proceedings (ISBN ), 15 oldal Hancsók, J., Kasza, T.: The Importance of Isoparaffins at the Modern Engine Fuel Production, 8 th International Colloquium Fuels 2011, Németország, Stuttgart/Ostfildern, január , In Proceedings (ISBN ), Hancsók, J., Kasza, T., Kovács, S., Solymosi, P., Holló, A.: Production of bioparaffins from natural triglycerides, 14 th International Conference on Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction, Olaszország, Firenze, május 8-11., In CD Proceedings, 6 oldal Hancsók, J., Varga, Z., Kovács, S., Kasza, T.: Comparing the biodiesel and biogasoil production from different natural triglycerides, 2 nd European Conference of Chemical Engineering (ECCE 11), december , Puerto de La Cruz, Tenerife, Spanyolország, Proceedings (ISBN ), Eller, Z., Solymosi, P., Kasza, T., Varga, Z., Hancsók, J.: Production of biocomponent containing jet fuels, 2 nd Eurpoean Conference of Chemical Engineering (ECCE 11), december , Puerto de La Cruz, Tenerife, Spanyolország, Proceedings (ISBN ), Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: Hancsók, J., Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs.: Investigation of hydrotreating of vegetable oil-gas oil mixtures, 5 th International Conference on Environmental Catalysis, Belfast, augusztus 31. szeptember 3., In Proceedings 427. Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: Conversion of sunflower oil containing gas oil fractions to fuel blending components via catalytic hydrogenation, 13 th Nordic Symposium on Catalysis, Svédország, Göteborg, október 5-7., In Book of Abstracts P28, Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J.: Production of diesel fuel by hydroisomerization of co-processed vegetable oil gas oil mixtures, 15 th Nordic Symposium on Catalysis, Mariehamn, Aland, június 10-12, Book of abstracts, ISBN , P48 10

13 Hancsók, J., Szoboszlai, Zs., Eller, Z., Kasza, T.: Hydrogenation and isomerization of aromatic, cycloparaffin and oxygen containing bio-derived paraffin mixtures in one catalytic step, CCESC2012, Alcobendas, Madrid (Spain), június 27-29, In proceedings P Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás: Kasza, T., Hancsók, J.: Comparision of biodiesel and biogasoil, 65 th Students Scientific Conference - New approaches, best practices and innovative technologies in oil and gas sector, Oroszország, Moszkva, április Solymosi, P., Kasza, T., Hancsók, J.: Investigation fuel purpose hydrogenation of unconventional vegetable oils, 20 th Biomass Conference and Exhibition, június , Milánó, Olaszország Hancsók, J., Tóth, Cs., Kasza, T.: Quality improving of bioparaffin containing hydrocarbon mixtures 20 th Biomass Conference and Exhibition, június , Milánó, Olaszország 2.8. Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: Krár, M., Hancsók, J., Kasza, T., Tóth, Cs.: Növényolaj-tartalmú gázolajok heterogénkatalitikus átalakításának vizsgálata, Műszaki Kémiai Napok 08, Veszprém, április , Kiadvány (ISBN ), Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: Motorhajtóanyagok előállítása triglicerid-tartalmú gázolajokból, Műszaki Kémiai Napok 09, Veszprém, április , Kiadvány (ISBN ), Tóth, Cs., Kasza, T., Cseh, B., Sági, D., Hancsók, J.: Biogázolaj-tartalmú gázolaj hidegfolyási tulajdonságainak javítása hidroizomerizációval, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, április , (ISBN ), EGYÉB IDEGEN NYELVŰ, KÜLFÖLDI FOLYÓIRATBAN MEGJELENT KÖZLEMÉNY: Hancsók, J., Marsi, G., Kasza, T., Kalló, D.: Hydrogenation of the aromatics and olefins in FCC gasoline during deep desulphurisation, 2011, Topics in Catalysis, 54, (IF: 2,624) Hancsók, J., Szoboszlai, Zs., Kasza, T., Holló, A., Thernesz, A., Kalló, D.: Selective desulphurization and denitrogenation of hydrocarbon mixtures rich in olefins, 2011, Catalysis Today, 176(1), (IF: 3,407) 4. TALÁLMÁNYI BEJELENTÉS Eller, Z., Hancsók, J., Kasza, T., Pölczmann, Gy., Rosenbergné Mihályi, M., Szegedi, Á., Szoboszlai, Zs., Valyon, J., Varga, Z.: Katalizátor és eljárás paraffin szénhidrogének szelektív hidroizomerizálására és eljárás a katalizátor előállítására, szabadalmi bejelentés,

14 ÖSSZESÍTETT PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Publikációk Összesen Az értekezés témájához közvetlenül kapcsolódó közlemények Folyóiratcikkek Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent lektorált közlemény 3 +1* Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent lektorált közlemény 4+1* Konferencia kiadványokban megjelent közlemény Nemzetközi konferenciakiadványban megjelent teljes szövegű, lektorált közlemény Hazai konferenciakiadványban megjelent lektorált idegen nyelvű, teljes szövegű, közlemény 4 2 Idegen nyelvű lektorált könyvrészlet 1 Összes közlemény * Közlemények összes hatástényezője 20,224 Független hivatkozások száma 6 Bejelentett szabadalom kidolgozásában való részvétel 1 *Közlésre 1-1 beküldve Veszprém, december 12