Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Nagy Gábor. Informatika 6. INF6 modul. Web fejlesztés
|
|
|
- Margit Kerekes
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Nagy Gábor Informatika 6. INF6 modul Web fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010
2 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló évi LXX- VI. törvény védi. Egészének vagy részeinek másolása, felhasználása kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges. Ez a modul a TÁMOP /1/A Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért projekt keretében készült. A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam Ft összegben támogatta. Lektor: Cseri Tamás Projektvezető: dr. hc. dr. Szepes András A projekt szakmai vezetője: dr. Mélykúti Gábor dékán Copyright Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010
3 Tartalom 6. Web fejlesztés Bevezetés, alapfogalmak Az HTML nyelv A HTML állományok felépítése A fejrész Tartalom meghatározása, formázás Felsorolások, táblázatok Linkek, beagyazott tartalmak Űrlapok xhtml HTML Hírcsatornák Webszerverek működésének alapelvei A http és a https protokollok Statikus és dinamikus webtartalmak Programozási lehetőségek Portálmotorok Kliens oldali programok Javascript AJAX... 7
4
5 6. fejezet - Web fejlesztés 6.1 Bevezetés, alapfogalmak Amikor webes felületről vagy web alapú alkalmazásokról beszélünk, több egymással szorosan összefüggő technológiára gondolunk, amelyek a szokásos internetes böngészésen túlmenően számos más informatikai alkalmazásban is kulcsszerepet játszanak. Elterjedtségüket jól mutatja, hogy sokszor összekeverik az Internet és a web fogalmát. Még más hálózati alkalmazásokat (pl. az vagy az azonnali üzenetküldés) is jelentős részben webes felületen keresztül használnak, és általánosnak mondható, hogy hálózati nyomtatókat vagy egyéb hálózati eszközöket webes felületen keresztül tudunk beállítani. Tipikus alkalmazási esetben a böngészőprogram http vagy https protokoll segítségével tölt le fájlokat, egy HTML állományt és az abba beágyazott tartalmakat, egy webszerverről. A böngésző megjeleníti a letöltött lapot és a beágyazott objektumait, a tartalmat az oldalba ágyazott programok módosíthatják, ehhez a szerverrel további kommunikációt folytathatnak http protokollon keresztül. Egyes beágyazott tartalmak szintén képesek programok futtatására hasonló módon. A HTML állományba beágyazott tartalmak lehetnek képek, hangok, mozgóképek állományai vagy a megjelenítésükhöz és kezelésükhöz valamilyen kiegészítő program telepítését igénylő objektumok. A webes eszközkészletet alkotó technológiákat egymástól külön is lehet alkalmazni. A megjelenítendő HTML állományok lehetnek a helyi számítógépen, például egy programnak az offline is olvasható kézikönyvét biztosítva. A beágyazott tartalmakra kidolgozott formátumokat is széles körben alkalmazzák egyéb célokra. Előszeretettel használják a http protokollt weboldalak elérése mellett más adatátviteli feladatokra is. Ennek legfontosabb okai, hogy egy adatátvitelre egyszerűen használható és jól bevált szabványról van szó, valamint hogy a http és https adatforgalom és a jellemzően hozzájuk tartozó hálózati portok általában még szigorúbb tűzfalszabályok mellett is gond nélkül használhatóak. A HTML-t, a http-t és még egy sor további, a webhez köthető szabványt egy direkt erre a célra létrehozott szervervezet a World Wide Web Consortium, vagy röviden W3C adja ki. 6.2 Az HTML nyelv A HTML állományok felépítése A HTML (HyperText Markup Language) egy weboldalak tartalmának leírására kidolgozott SGML alapú jelölőnyelv. Tartalmazza a weblap szövegét és az annak a megjelenítésére vonatkozó különféle utasításokat, de csak hivatkozásokat tartalmaz olyan külön állományban elhelyezkedő beágyazott tartalmakra, mint például a képek. A HTML állomány egy dokumentum típus definícióval kezdődik, ami leírja a dokumentum típusát és az alkalmazandó DTD állományt. Ez a következőképp nézhet ki: <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" " Ezt követően az állomány tartalma a <html> és </html> címkék között helyezkedik el, és két részre bontható: a fejrészre (head) és a megjelenítendő tartalmat leíró törzsre (body). A dokumentum további tartalmára is jellemző lesz a címkék használata, melyek állhatnak önállóan vagy záró párjukkal együtt közrefoghatják a dokumentum egy részét, amit elemnek nevezünk. A HTML-ben előfordulhatnak a címkék önállóan is, ilyen lesz például a sortörést eredményező <br>, vagy a képek beszúrását lehetővé tévő <img>. A nyitó címke attribútumokat is tartalmazhat név vagy név=érték formában A fejrész A HTML állomány fejrésze, a <head> elem többféle, közvetlenül nem megjelenítendő dolgot tartalmazhat. Ilyen a dokumentum megnevezése, amit a <title> elem tartalmaz. Az ebben meghatározott szöveg általában a böngésző ablak fejlécén vagy az oldalhoz tartozó fülön jelenik meg.
6 Informatika A fejléc tartalmazhat <meta> elemeket, amelyek metaadatok megadására használhatóak a name és a content attribútumaik segítségével. Tipikus metaadatok a leírás (name= description ), a kulcsszavak (name= keywords ) vagy a szerző (name= author ). Elhelyezkedhetnek még a fejlécben stíluslapok, szkriptek, illetve ezeket tartalmazó külső állományokra történő hivatkozások Tartalom meghatározása, formázás A HTML állomány törzse tartalmazza a megjelenítendő tartalom leírását, ami a szöveg mellett az annak megjelenítésére vonatkozó utasításokat is jelenti. A HTML állomány fej (head) részében többféle karakterkódolást használatát is be tudjuk állítani. Azokat a karaktereket, amelyeket az adott kódlap nem tartalmaz vagy a HTML nyelvben betöltött szerepük miatt nem használhatóak közvetlenül, karakter egyedhivatkozások segítségével használhatjuk. Ezek a hivatkozások & és ; karakterek között tartalmazzák a karakter megnevezését (az SGML entitás nevét). Az á betűt például a á formában lehet ilyen módon megadni. Használhatunk numerikus karakter referenciát is, ilyenkor &# és ; között kell megadni a kívánt karakter Unicode kódját decimálisan vagy hexadecimálisan. Az á betűt így a á vagy a á alakban is meg tudjuk adni. A <p> elem a szöveg egy bekezdését tartalmazza. A szövegben a <br> elem segítéségével tudunk tetszőleges helyen sortörést elhelyezni. (A HTML kódban található sortörések nem eredményeznek sortörést a megjelenített szövegben) A szöveg tartalmazhat különböző szintű címeket, amiket a <h1>, <h2>,... <h6> elemekben tudunk elhelyezni, a szintbéli rendűségnek megfelelően. A fejezetek címeit például a <h1>-be, az alfejezetekét pedig a <h2>-be. Több okból is célszerű törekedni a tartalom és a formázás szétválasztására. A HTML és a hozzá kapcsolódó CSS ezt az elvet teljes mértékben támogatja, de találkozhatunk még a formázásra vonatkozó utasítások közvetlen megadásával, ami például a <b>, <i> vagy a <font> címkék segítségével történhet. A <div> elem a dokumentum egy részét a <span> elem pedig a szövegnek egy (bekezdésen belüli) szakaszát tartalmazhatja. Mindkét elem alkalmazásakor fontos a más elemeknél is használható class attribútum megadása, amivel a dokumentum adott részének az osztályát lehet meghatározni. A CSS (Cascading Style Sheet) egy stílusleíró nyelv, a segítségével meghatározható, hogy a weboldal különféle részei milyen formázási jellemzőkkel jelenjenek meg. A nyelv felépítése egyszerűnek mondható, érvényességi kört meghatározó szelektorokból és az azokat követő deklarációs szakaszokból áll. A kapcsos zárójelek között megadott deklarációs szakaszt pontosvesszővel elválasztott deklarációk alkotják, melyek a szelektor segítségével meghatározott rész egy tulajdonságát adják meg. A szelektoroknál fel lehet használni a class attribútum segítségével megadható osztályt, így az egyes elemekből többféle stílusú is lehet az oldalon. A szelektorban hivatkozhatunk olyan jellemzőkre is, mint például egy link volt-e már látogatva, vagy hogy éppen a dokumentum adott része felett tartózkodik-e az egérkurzor. A CSS kódot el lehet helyezni közvetlenül a fejrész <style> elemében, vagy hivatkozhatunk ugyanott egy külön állományban elhelyezett kódra a <link> elem segítségével Felsorolások, táblázatok A HTML dokumentum többféle felsorolást is tartalmazhat. A számozott felsorolásokat a <ol>, a számozás nélkülieket a <ul> elem tartalmazza. Ezeken belül a felsorolt tételeket <li> elemek adják meg. Táblázatot a <table> elem segítségével adhatunk meg, amin belül a táblázat sorai <tr> elemekbe kerülnek. A sorokon belül az egyes cellákat <td>, vagy fejléc típusú cellák esetében a <th> elemek tartalmazzák. A táblázatokat egy időben előszeretettel felhasználták a weblap szerkezetének kialakítására is. Napjainkban ez egyértelműen kerülendőnek minősül. INF6-2 Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010
7 Nagy Gábor Web fejlesztés Linkek, beagyazott tartalmak A HTML egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy az oldalakon hivatkozások helyezhetőek el. Ezek segítségével az oldal egy része (tipikusan egy rövidebb szöveg) egy másik oldalra vezető ugróponttá tehető. Az <a> elem tartalma a weboldalnak az a része, amelyik az ugrópont felületét szolgáltatja, a href attribútuma pedig megadja az ugrópont célját. A hivatkozás lehet abszolút vagy relatív. Az abszolút hivatkozás a protokoll megadásával kezdődően tartalmazza a cél teljes címét. A relatív hivatkozás a HTML állományhoz (vagy a fejrész <base> elemében meghatározott útvonalhoz) képest adja meg a célt. Képet elhelyezni a HTML állományban az <img> elemmel tudunk. A szöveg kérdéses pontjára az elem src attribútumában megadott elérési útvonalú képfájlban tárolt kép kerül. Az elérési útvonal ugyanúgy lehet abszolút vagy relatív, mint a linkek esetében. A kép formátuma többféle lehet, a hatékonyság érdekében érdemes tömörített formátumokat használni. Veszteségmentes tömörítésnél a.gif vagy a.png, veszteséges tömörítésnél pedig a.jpg használata terjedt el. Képek mellett a weboldalon elhelyezhetünk még kiegészítő program segítségével kezelhető objektumokat is. Ezek például növelhetik az oldal interaktivitását, vagy a grafikus megjelenítés és mozgóképek lejátszása terén nyújthatnak új lehetőségeket. A napjainkban leginkább jelentős beépülő tartalom a Flash. Az eredetileg a Macromedia által fejlesztett eszköz fejlesztése felvásárlás következtében az Adobe-hoz került. A legtöbb webes felületen videólejátszást lehetővé tévő vagy interaktívabb felületet nyújtó (pl. nagyon sok játék esetében) weboldal beépülő Flash tartalmak segítségével működik, de sokszor használják webes reklámokhoz is. A Microsoft kidolgozott egy.net alapú, a Flash-hez hasonló szolgáltatásokat nyújtó eszközt, a Silverlight-ot. Az ehhez készült tartalmakat a Moonlight nevű nyílt forráskódú eszköz segítéségével is lehet használni. Inkább régebben volt népszerű a Java applet, ami nem keverendő össze a JavaScript-tel. Ez Java alapú beépülő tartalmak elhelyezését teszi lehetővé Űrlapok Az űrlapok segítségével nyílik lehetőség arra, ahogy egy weboldalt adatbevitelre használjunk. Az oldalon elhelyezhető egy vagy több űrlap a <form> elem használatával, amelyen belül a szokásos HTML tartalmon túl adatbeviteli feladatokat ellátó elemeket is meghatározhatunk. A legtöbb ilyen beviteli mezőt az <input> elem segítségével lehet létrehozni. A beviteli mező típusát a type attribútum határozza meg. Ennek függvényében az űrlapon el tudunk helyezni szövegbeviteli mezőket (type= text ), jelszavak bevitelére használható mezőket (type= password ) vagy nyomógombokat (type= button ). Lehetőség van összetettebb elemek, mint például jelölő négyzetek (type= checkbox ) és választógombok (type= radio ) vagy vagy akár fájlok feltöltését lehetővé tévő mezők (type= file ) használatára is. Tartalmazhatnak az űrlapok több soros szöveg bevitelére alkalmas mezőket, amelyeket a <textarea> elem segítségével lehet elhelyezni. Az elem tartalma a szöveg kezdeti értéke. Listákat a <select> elem segítségével lehet elhelyezni. Az elemen belül az <option> elemmel lehet meghatározni a lista pontjait, amelyek közül a felhasználó majd választhat xhtml Az XML az SGML egy szűkített, egyszerűsített részhalmaza. Szintén egy általános célú leírónyelv, de egyszerűségének köszönhetően könnyebb hozzá feldolgozó programokat fejleszteni, aminek következtében nagy népszerűségre tett szert. Az XML alapú formátumok terjedésével felmerült az ötlet, hogy a HTML nyelvet is át lehetne úgy alakítani, hogy megfeleljen az XML előírásainak. Így született meg az xhtml formátum, ami nagyban hasonlít a HTMLre, csak az XML szabványnak való megfelelés érdekében tér el valamennyire. Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010 INF6-3
8 Informatika Az xhtml-ben az egymásba ágyazott elemeknek egy szigorú hierarchiát kell meghatároznia. Minden elemnek zártnak kell lennie, ezért minden címkéhez tartoznia kell egy lezáró párnak, vagy önmagában zártnak kell lennie. (Ezért kell a <br> helyett a <br/> címkét használni a sortöréshez.) Lezáró címkével kell rendelkezniük azoknak az elemeknek is, amelyeknek a végét a HTML-ben a következő hasonló szintű nyitó címke is jelölheti. Használni kell ezért a </tr> és </td> címkéket a táblázatok sorainak és celláinak, valamint a </li> címkéket a felsorolások elemeinek a lezárására, vagy a </p> címkét a bekezdések végén. Az xhtml állomány nem tartalmazhat átlapolást. Ha egy szövegrészt egy szakaszon félkövéren, utána fékövéren és dőlten, majd simán csak dőlten akarunk megjeleníteni, akkor a HTML szabvány szerint alkalmazhatjuk a következő megoldást: normál<b>félkövér<i>félkövér és dőlt</b>dőlt</i>ismét normál Az xhtml-ben az átlapolás tiltása miatt csak a következő megoldások helyesek: normál<b>félkövér</b><i><b>félkövér és dőlt</b>dőlt</i>ismét normál normál<b>félkövér<i>félkövér és dőlt</i></b><i>dőlt</i>ismét normál A HTML nyelv a címkék és az attribútumok kulcsszavaiban érzéketlen a kis- és nagybetűk közötti különbségre. Egyaránt használhatjuk például a <html>, a <HTML> vagy akár a <Html> alakot is. Az xhtml-ben csak csupa kis betűből álló kulcsszavakat lehet használni, mivel az XML érzékeny a kis- és nagybetűk eltérésére. Az attribútumoknak mindig rendelkezniük kell egy egyenlőségjel után megadandó értékkel. Ezt az értéket mindig idézőjelek között kell megadni, akkor is ha nem szöveg a típusa HTML5 A HTML5 a korábbi HTML szabványoknak egy jelentősen átgondolt és számos új lehetőséggel kibővített változata. Célja többek között, hogy egy weboldal a hozzá tartozó JavaScript programokkal együtt, minden további alkalmazás igénybevétele nélkül képes legyen olyan szolgáltatások megvalósítására, amelyeket jelenleg csak az Adobe által készített Flash vagy a Microsofthoz kötődő Silverlight bővítmények segítségével tudnak megoldani. A HTML5 lehetőséget ad videók weboldalba ágyazására, JavaScriptből egyszerűen kezelhető grafikus felületek (canvas) alkalmazására, és több olyan a felhasználói felület interaktivitását fokozó lehetőségeket tartalmaz, mint például a fogd és vidd (drag and drop) műveletek támogatása. A HTML5-ben végleges eltávolításra kerülnek azok az elemek, amelyeknek a használatát már a legutóbbi (HTML 4.01) verzióban sem ajánlották Hírcsatornák A különféle webes tartalmakat (portálok, blogok, stb.) rendszeresen olvasó felhasználó számára fontos, hogy kedvenc oldalait folyamatosan követni tudja, ha valahol egy új cikket vagy bejegyzést publikálnak, arról minél hamarabb értesüljön. Mindezt úgy szeretnénk megoldani, hogy az érintett weblapokat ne kelljen rendszeresen felkeresni. Különösen fontos ez, ha sok olyan oldalt követnénk figyelemmel, ahol csak viszonylag ritkán jelennek meg új tartalmak. A web egyes pontjain megjelenő új tartalmak címének és szöveges kivonatának összegzésére és továbbítására többféle formátumot is kidolgoztak. A legelterjedtebbek az Atom és az RSS különféle verziói, az eltérő formátumok mindegyike XML alapú. A hírcsatornákban közvetített tartalom a számítógépen futó (pl.: BlogBridge, FeedReader, NewsFire) vagy webes felületű (pl.: Google Reader, Netvibes) hírolvasók segítségével tekinthető meg. Léteznek alkalmazások a hírcsatornák tartalmának egyesítésére és szűrésére is. Sok mobiltelefon is rendelkezik hírcsatorna olvasó alkalmazással. INF6-4 Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010
9 Nagy Gábor Web fejlesztés A böngészők a hírcsatornák olvasását többféle módon is támogathatják. Megjeleníthetik a hírcsatorna tartalmát a böngészőablakban, vagy készíthetnek aktív könyvjelzőt a hírcsatorna bejegyzéseiből. Sok levelezőprogram szintén képes kezelni hírcsatornákat, híreiket mint beérkezett küldeményeket jelenítve meg. A térbeli vonatkozással rendelkező hírek gyűjtésére kidolgozták a GeoRSS szabványt. Az RSS vagy akár Atom alapú üzenetek a hírhez kapcsolódó geometriai információt a szintén XML alapú GML (Geography Markup Language) segítségével írják le. Amennyiben a hírcsatorna által közvetített tartalmak hangállományok (.mp3 vagy.ogg formátumú fájlok), akkor podcastról beszélünk. A podcastok használatát a személyi számítógépeken futtatható alkalmazások mellett a fejlettebb zenelejátszók is támogathatják. 6.3 Webszerverek működésének alapelvei A http és a https protokollok A http az alkalmazási réteg egy protokollja, amit a webes tartalmak (HTML oldalak és az azokhoz kapcsolódó egyéb adatok) letöltésére dolgoztak ki. A http kérésekkel mindig egy erőforráshoz férünk hozzá, amit az URI (Unified Resource Indentifier, egységes erőforrás azonosító) segítségével határozunk meg. Amennyiben az erőforrás meghatározása hely szerint történik, akkor URL-ről (Unified Resource Locator) beszélünk. Az URL tartalmazza a protokoll megnevezését, a gép nevét vagy IP címét, opcionálisan a hálózati port számát, és az erőforrásnak a gépen belüli elhelyezkedését. Csatlakozhat még az URL-hez kérdőjel karaktert követően egy paraméterlista valamint kettős kereszt karaktert követően a hiperszöveg egy pontjának (pl. egy fejezet kezdetének) az azonosítója. Többféle kéréssel fordulhatunk a http protokoll alapján egy erőforráshoz, a leggyakoribb a GET és a POST metódus alkalmazása. Ezekkel lekérhetjük az erőforrás tartalmát vagy adatokat küldhetünk az erőforrásnak. A http mellett létezik még egy vele teljesen azonos feladatokat ellátó, de az adatforgalmat egy titkosított csatornán keresztül intéző protokoll, a https. Általában olyan helyeken használják, ahol kiemelten fontos a biztonság (pl. banki tranzakciók webes felületen történő intézése), mert a továbbított adatokat a hálózat közbenső elemein így nem tudják lehallgatni vagy manipulálni. A teljes biztonsághoz fontos, hogy az ilyen módon elért hely hitelesített kulccsal rendelkezzen, hogy közbeékelődéses támadásokra se legyen esély. A böngészőprogramok általában a protokoll megnevezésén túl is jelzik valamilyen módon, hogy a https protokollt használjuk, és hogy ez hitelesített kulccsal történik-e. A Firefox például sárga háttérszínnel jeleníti meg a címet, ami előtt pedig egy zöld színű mező szolgáltat információkat a kulcs hitelességéről. Gyakran jelölik bezáródó lakat szimbólummal, ha https protokollt használunk a http helyett Statikus és dinamikus webtartalmak Az erőforrásnak az URL-ben meghatározott számítógépen belüli elhelyezkedése általában egy a webszerver fájlrendszerén található állományának feleltethető meg. Statikus tartalom esetében a GET kérés hatására ennek az állománynak a tartalmát fogja elküldeni szerver a kliens részére. Dinamikus tartalmak esetében a szerveren elhelyezkedő állományban egy program található. Amikor a kliens le akarja kérdezni az erőforrást, a szerver futtatja a programot, majd a program által előállított adathalmazt fogja elküldeni a kliens részére. A programnak paramétereket adhatunk át az URL-ben. Az erőforrás elérési útvonala után, egy kérdőjelet követően tudjuk megadni a paraméterlistát kulcsszó=érték alakú elemeit egymástól & karakterrel elválasztva. Az alap karakterkészletben nem található vagy speciális funkciót betöltő karaktereket a % karaktert követően megadott hexadecimális kódjukkal tudjuk elérni. Az ilyen módon megadott adatokhoz a szerveren futó program hozzáfér, azokat felhasználja a kimenet előállítása során. A szerveren futó program hozzáférhet még az úgynevezett sütik (cookies) tartalmához is. A süti egy tetszőleges tartalmú, általában szöveges adatcsomag, amit a szerver a kért adatokkal együtt küld a kliens részére, az pedig a kérések során visszaküldi a szervernek. Elsősorban azért van a sütikre szükség, mert a http egy állapotmentes protokoll, így munkamenetek kialakítására csak ilyen kerülőúton nyílik lehetőség. Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010 INF6-5
10 Informatika A munkamenetek biztosíthatják például, hogy egy portálra történő felhasználói bejelentkezés (felhasználónév és jelszó megadása) után tetszőleges ideig az adott felhasználó nevében tudjuk használni az adott portált. A sütik általában addig érvényesek, ameddig a böngészőprogram fut, de a szerver kérheti hosszabb időre történő tárolásukat is. (Erre a böngésző figyelmeztetni szokott.) Az dinamikus tartalmak általában HTML kódok, de nincs semmi akadálya annak, hogy bármilyen más típusú adatot is ilyen módon állítsunk elő. Az eredmény lehet például egy képfájl, ami egy a paraméterek segítségével meghatározott elhelyezkedésű terület térképét tartalmazza Programozási lehetőségek A szerveren futó, a statikus webtartalmakat előállító program sokféle lehet. Az egyik lehetőség, hogy egy bináris programot használunk, amit a webszerverrel való kommunikálásra alkalmazott felület után CGI (Common Gateway Interface, általános átjáró felület) programnak szokás nevezni. A bináris programot sokféle programozási nyelven, sokféle fejlesztőeszköz segítségével elő lehet állítani. Lefordított programok mellett interpreteres megoldásokat is használhatunk. Ilyenkor a webszerver egy értelmező segítségével dolgozza fel a valamilyen magasabb szintű nyelvben, sok esetben egy a statikus részeket tartalmazó HTML kódba beágyazva elhelyezett programot. Népszerűek az ilyen feladatokra a kifejezetten erre a célra kidolgozott PHP és ASP nyelvek, de gyakran készülnek dinamikus oldalak Perl, Python, Ruby vagy Java nyelven is. A webszerveren futó programok gyakran használnak az adatok tárolására valamilyen SQL alapú adatbázis-kezelő programot. Ezek a programok futhatnak a webszerverrel azonos számítógépen vagy bármilyen más helyen, amit a webszerveren futó programok elérnek Portálmotorok A webszerveren található dinamikus tartalmak általában egy összetett rendszert alkotnak. Különféle programok állítják elő egy portál különféle felületeit a kapott paraméterek és egyéb változó adatok alapján. Hogy ne kelljen valamennyi alkalommal teljesen a kezdetektől indulva elkészíteni vagy akár csak egyesével összeválogatni és testre szabni a szükséges programokat amikor egy dinamikus webtartalmakra épülő portált akarunk kialakítani, előre összeállított és a megfelelő, a telepítést és a beállításokat is elvégző programokat is tartalmazó csomagokat, úgynevezett portálmotorokat készítenek. A portálmotok legnépesebb családját a tartalomkezelő rendszerek alkotják, mint például Joomla! vagy a Drupal. Ezek egyszerűen felhasználhatóak egy szokásos webportál gyors kialakítására, valamint általában számos olyan kiegészítő modullal rendelkeznek, amelyek segítségével sokféle egyéb funkcióval bővíthetőek a szolgáltatásaik. Vannak olyan portálmotorok is, amelyeket valamilyen konkrétabb feladatra fejlesztenek. Ilyenek például az e- Learning rendszerek alapját képező oktatási portálmotorok, mint például BlackBoard vagy az egeo és a vgeo hátterében is működő Moodle. Léteznek még portálmotorok többek között webes felületű csoportmunka (pl. a phpgroupware vagy az egroupware) vagy wiki oldalak szerkesztésének (pl. a Wikipedia hátterében is működő MediaWiki) támogatására is. A portálmotorok sokszor többféle webszervert és többféle adatbázis-kezelő szervert is támogatnak. A portál megjelenése általában rugalmasan testreszabható. 6.4 Kliens oldali programok Javascript A JavaScriptek egy a weblapokba beágyazott, a böngésző által a kliens oldalon végrehajtott programok. Nem keverendők össze sem a Java programozási nyelvvel és az ahhoz kapcsolódó eszközökkel, sem pedig az azon alapuló, a weblapokba ágyazható Java appletekkel! INF6-6 Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010
11 Nagy Gábor Web fejlesztés Első változata 1995-ben, LiveScript néven, a Netscape Navigator böngészőben jelent meg ban a Microsoft Internet Explorer 3.0 is átvette JScript néven. Az egységesség érdekében később az ECMA (European Computer Manufacturers Association) ECMA Script néven szabványosította. A napjaink böngészőiben JavaScript néven implementált megoldás többé-kevésbé ezt a szabványt követi. A név arra utal, hogy szintaktikájában közel van a Java-hoz, ami elsősorban annak tudható be, hogy mind a Java, mind pedig a JavaScript létrehozásakor a C és a C++ nyelvek szintaktikáját vették alapul. A JavaScript végrehajtása az azt tartalmazó HTML kódot megjelenítő böngésző feladata. A JavaScript program tetszőlegesen tudja módosítani az oldal tartalmát, újabb oldalakat nyithat meg vagy felugró ablakokban kérdéseket és üzeneteket intézhet a felhasználóhoz, de ezen kívül máshoz nem férhet hozzá, hiszen az nagyon komoly biztonsági kockázatokat jelentene. Gondoljunk csak bele, milyen lenne, ha akármelyik általunk meglátogatott weboldal üzemeltetői hozzáférhetnének a számítógépünkön tárolt fájlokhoz az oldalban elhelyezett JavaScriptek által. Bár az előbb említett okokból a JavaScriptek futtatása egy elszigetelt környezetben történik, használata még így is kockázatokkal és kellemetlenségekkel járhat. Nincs akadálya annak, hogy egy oldal a benne futó JavaScript segítségével idegesítően sok felugró ablakot nyisson, de akár a böngésző egy hibáját kihasználva megkísérelhet olyan dolgokhoz is hozzáférni, amelyekhez nem lehetne. A JavaScriptek futtatását ezért sok esetben korlátozzák, teljesen letiltják vagy csak meghatározott oldalak esetében engedélyezik. Nem minden esetben lehetséges az oldalban elhelyezett JavaScriptek végrehajtása, a biztonsági okokból történő tiltás mellett elképzelhető még, hogy a HTML kódot megjelenítő eszköz nem is képes erre. Az oldalakat ezért célszerű úgy megtervezni, hogy JavaScript nélkül is teljes körűen használhatóak legyenek, vagy legalább csak azok a dolgok ne legyenek elérhetőek, amelyeket más módon nem lehetne megoldani AJAX A JavaScript alkalmazásában rejlő egyik lehetőség az oldalak használhatóságának javítása, a felhasználói interakciók válaszidejének csökkentése. Ha például szeretnénk egy menüpontra kattintva kibontani az almenü elemeit, azt JavaScript nélkül csak úgy tudjuk megoldani, hogy a böngésző a menüponthoz rendelt link segítéségével újból lekéri a szerverről a teljes oldalt a kibontott menüponttal. Mivel egy JavaScript módosíthatja az oldal tartalmát, a menüpont kibontását is azonnal, a teljes oldal ismételt letöltése és az ahhoz kapcsolódó válaszidők kivárása nélkül meg tudja oldani. Elképzelhető, hogy a kívánt változtatáshoz szükségünk van bizonyos, a kliens által még nem lekért adatokra (például egy többszálú hozzászólásokat tartalmazó oldalnál egy szál kifejtéséhez az azt alkotó hozzászólások adataira), vagy hogy a változtatást meghatározó adatokat szükséges valamilyen módon a szerverrel is közölni (például a hozzászólásunk szövegét, hogy az másoknál is megjelenhessen). Az ilyen feladatok megoldására a JavaScript programok képesek az XMLHttpRequest (XHR) felületen keresztül XML tartalmú üzeneteket küldeni és fogadni a http vagy https protokollokon keresztül. Az így felépülő technológiát AJAX-nak (Asynchronous JavaScript and XML) szokták nevezni. A weboldalak felületének kialakításakor az AJAX technológia használata napjainkban általánosnak mondható. Az egységesség érdekében javaslom öszefoglaló és ellenőrző kérdések fejezetek elkészítését. Ugyanakkor javaslom a dokumentum rövidítését, mert túl sok általános leírást tartalmaz a téma fontosságához képest. A dokumentumból hiányoznak a példák is, amelyek fontosak a téma megértéséhez. Sok helyen hiányzik az értelmzés, ami fontos lenne a témakör megértéséhez pl. mi az RSS, miért és mire használjuk. Irodalomjegyzék Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010 INF6-7
12 Informatika INF6-8 Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010
WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31
Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016
HTML Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML és SGML HTML (Hypertext Markup Language) SGML (Standard Generalized Markup Language) ISO 8879:1986 A HTML nyelven készült dokumentumok kiterjesztése - az Internet szerveren:.html;
2008/09 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML - CSS 8. HTML - CSS 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás Alapfogalmak
Web programoz as 2009 2010
Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)
Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.
JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript
WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK
ECDL Webszerkesztés, syllabus 2.0 WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK 1. Mi az FTP? a) Az FTP a multimédiás dokumentumok leíró nyelve. b) Az FTP a weboldalon lévő kattintható elem, amellyel egy másik
Multimédia 2017/2018 II.
Multimédia 2017/2018 II. 1. gyakorlat HTML5, CSS3 alapok Alapvető HTML5 elemek Egyszerű HTML dokumentum Oldal cime
HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár
Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2015. május 6. Vázlat 1 2 A világháló Története statikus és dinamikus oldal URL DNS-feloldás IP-cím ügyfél (kliens, böngész ) és szerver (kiszolgáló)
1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11
Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás
Webkezdő. A modul célja
Webkezdő A modul célja Az ECDL Webkezdő modulvizsga követelménye (Syllabus 1.5), hogy a jelölt tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt létrehozni. A jelöltnek értenie
CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa
CSS3 alapismeretek Bevezetés a CSS-be Mi is az a CSS? A CSS az angol Cascading Style Sheets kifejezés rövidítése, ami magyarul talán egymásba ágyazott stíluslapoknak lehetne fordítani. Hasonlóan a HTML-hez,
Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu. Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20.
XML Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20. 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML DOKUMENTUMFORMÁTUMOK
Web programozás. 3. előadás
Web programozás 3. előadás Űrlapok form label for input type select, option value szöveges mező: text textarea jelszó: password rádiógomb: radio jelölőnégyzet: checkbox küldés gomb: submit Web programozás
BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF
BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF Az Internet 2 A hálózatok összekapcsolt, hálózatba szervezett rendszere, amely behálózza a világot. Részévé vált életünknek.
WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz A HTML nyelv alapjai Mi a HTML? A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) Leíró nyelv,
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok
Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I.
Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I. - Portál kialakíása - Mesteroldal létrehozása - Témák létrehozása Site létrehozása 1. File / New Web site 2. A Template k közül válasszuk az ASP.NEt et, nyelvnek (Language)
Internet technológiák
Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Internet technológiák dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs 1 XHTML űrlapok 2 XHTML űrlapok Minden űrlap jelölőelem a: form{action, enctype, method} Űrlaptartalom /form jelölőelem
Tartalom. Alapelemek. Célok. Eszközök. Szerkezet. Alapelvek. Prezentáció. Folyamat
WEBLAPFEJLESZTÉS Tartalom Alapelemek Célok Eszközök Szerkezet Alapelvek Folyamat Prezentáció Célok Weboldalakkal szemben állított követelmények: - vonzó, egyszerű, igényes, harmonikus színvilág - felhasználóbarát
Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők
Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)
Gyakorlati vizsgatevékenység B
Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
Gyakorlati vizsgatevékenység A
Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
A webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter
1 A webprogramozás alapjai Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter IV. előadás Nyelv típusok HTML nyelv fontosabb elemei I. Mappaszerkezet és file struktúra Szerkesztők bemutatása,
Információ és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc
Bemutató anyag. Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület. Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva!
Bemutató anyag Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva! Testreszabott weboldalhoz egyéni adminisztrációs felület Mivel minden igény
Web-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása
Lássuk, mik azok a szempontok, amelyeket be kell tartanunk egy HTML kód írásánál:
HTML 5 alapismeretek Bevezetés a HTML 5-be Mi is az a HTML? A HTML (HyperText Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, amelyet direkt a weblapok létrehozására fejlesztettek ki, valamint
HVK Adminisztrátori használati útmutató
HVK Adminisztrátori használati útmutató Tartalom felöltés, Hírek karbantartása A www.mvfportal.hu oldalon a bejelentkezést követően a rendszer a felhasználó jogosultsági besorolásának megfelelő nyitó oldalra
TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL
TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL http://bit.ly/a1lhps Abonyi-Tóth Andor Egyetemi tanársegéd 1117, Budapest XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.404 Tel: (1) 372-2500/8466 http://abonyita.inf.elte.hu
WordPress segédlet. Bevezető. Letöltés. Telepítés
WordPress segédlet Bevezető A WordPress egy ingyenes tartalomkezelő rendszer (Content Management System - CMS), amely legnagyobb előnye az egyszerű telepítés és a letisztult kezelhetőség és a változatos
Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft
Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül
ECDL Információ és kommunikáció
1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és
Információ és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások
Könyvtári címkéző munkahely
Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK
Bevezetés Működési elv AJAX keretrendszerek AJAX
AJAX Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek
e-szignó Online e-kézbesítés Végrehajtási Rendszerekhez
MICROSEC Számítástechnikai Fejlesztő zrt. e-szignó Online e-kézbesítés Végrehajtási Rendszerekhez Felhasználói útmutató https://online.e-szigno.hu/ 1 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A rendszer használatának
COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group
COMET webalkalmazás fejlesztés Tóth Ádám Jasmin Media Group Az előadás tartalmából Alapproblémák, fundamentális kérdések Az eseményvezérelt architektúra alapjai HTTP-streaming megoldások AJAX Polling COMET
Készítette: Gál Tamás. A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés
HLTML 5 formok gyorstalpaló Készítette: Gál Tamás A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés (http://webfejlesztes.gtportal.eu/) Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább!
Flex: csak rugalmasan!
Flex: csak rugalmasan! Kiss-Tóth Marcell http://kiss-toth.hu marcell@kiss-toth.hu Magyarországi Web Konferencia 2006 2006. március 18. tartalom bevezető Adobe Flex alternatív technológiák bevezető az Internetnek
PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat
PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen
Cikktípusok készítése a Xarayában
Cikktípusok készítése a Xarayában A Xaraya legfontosabb tulajdonsága az egyedi cikktípusok egyszerű készítésének lehetősége. Ezzel kiküszöbölhető egyedi modulok készítése, hiszen néhány kattintással tetszőleges
Webes alkalmazások fejlesztése
Webes alkalmazások fejlesztése 3. gyakorlat Authentikáció, adatok feltöltése Szabó Tamás (sztrabi@inf.elte.hu) - sztrabi.web.elte.hu Authentikáció Manapság már elvárás, hogy a felhasználó regisztrálni
Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban
Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Novák György és Pári Csaba Témavezető: Bátfai Norbert Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet Kitűzött cél A PC-s világban megszokotthoz
Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.
8. el adás Kovács Kristóf, Pálovics Róbert Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 5. Amit megtanulunk HTML alapok CSS alapok Amit megtanulunk HTML alapok CSS alapok A tanítottak alapján a saját honlapotokat
HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.
HTML kódok A www jelentése World Wide Web. A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki. A honlap felépítése (csak
Az Educatio weboldalain elhelyezhető hirdetések technikai paraméterei
Az Educatio weboldalain elhelyezhető hirdetések technikai paraméterei Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a következő feltételek szerint készült bannerek elhelyezését vállalja weboldalain:
Tájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
3 A hálózati kamera beállítása LAN hálózaton keresztül
Hikvision IP kamera Gyorsindítási útmutató 3 A hálózati kamera beállítása LAN hálózaton keresztül Megjegyzés: A kezelő tudomásul veszi, hogy a kamera internetes vezérlése hálózati biztonsági kockázatokkal
Az Internet. avagy a hálózatok hálózata
Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt
Internet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Programozás, robotprogramozás szakkör Három félév 3 * 8 foglalkozás
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Programozás, robotprogramozás szakkör Három félév 3 * 8 foglalkozás Első félév A modul időtartama: A modul célja: A modul tartalma: 8 foglalkozás, alkalmanként
PDF. Tartalomjegyzék 1/21
PDF Napjainkban a publikálás elterjedt formája a PDF dokumentumok előállítása. A weben ez szinte szabvánnyá vált hosszú dokumentumok esetén. Akkor is nagyon hasznos lehet, ha a gondosan megformázott word
Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.
Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési
Lehetővé teszik, hogy egy számunkra érdekes hírportál vagy weboldal híreiről értesüljünk
RSS RSS RSS hírfolyamok (RSS news feeds) Lehetővé teszik, hogy egy számunkra érdekes hírportál vagy weboldal híreiről értesüljünk XML alapú technológia Az hírfolyamok létrehozásához XML alapú jelölőnyelvet
First Voice Kft. Stilldesign Üzletág www.stilldesign.hu
A weboldalt és az admin felületet tervezte és fejlesztette: First Voice Kft. Stilldesign Üzletág www.stilldesign.hu 1 2 www.kvtagozat.hu Belépés minden regisztrált látogatónak saját egyedi felhasználónévvel
MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ. Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon. Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2.
Telefon: Fax: E-mail: (+36-1) 269-1642 (+36-1) 331 8479 info@ex-lh.hu www.ex-lh.hu Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon Pályázati
Tájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 213 05 Szoftverfejlesztő Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?
BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen
FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren
Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás (ASP.NET) 2016 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Nézetek kezelése Sok esetben
A Statisztikai adatszolgáltatás menüpont alatt végezhető el az adatlap kitöltése. 3 Statisztikai adatszolgáltatás menetének részletes bemutatása
1 Bevezetés Jelen dokumentum összefoglalja az igazságügyi szakértők 2017. II. negyedéves statisztikai adatszolgáltatásával kapcsolatos információkat, tudnivalókat. 2 Összefoglalás A statisztikai adatszolgáltatást
HTML é s wéblapféjlészté s
HTML é s wéblapféjlészté s 1. Melyik országból ered a hipertext-es felület kialakítása? USA Japán Svájc 2. Webfejlesztéskor ha a site-on belül hivatkozunk egy file-ra, akkor az elérési útnak... relatívnak
PTE-PROXY VPN használata, könyvtári adatbázisok elérhetősége távolról
PTE-PROXY VPN használata, könyvtári adatbázisok elérhetősége távolról Az Informatikai Igazgatóság minden aktív egyetemi hallgató és munkaviszonnyal rendelkező egyetemi dolgozó részére úgynevezett proxy
KML Keyhole Markup Language
KML Bevezetés KML Keyhole Markup Language Földrajzi jellemzők (pontok, vonalak, képek, sokszögek és megjelenítési modellek) tárolására és modellezésére szolgáló XML fájlformátum a Google Föld, a Google
Kormányzati Elektronikus Aláíró és Aláírás-ellenőrző Szoftver
Kormányzati Elektronikus Aláíró és Aláírás-ellenőrző Szoftver Felhasználói leírás verzió: 1.0 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. ALAPKÉPERNYŐ... 3 3. MENÜSZERKEZET... 3 4. DOKUMENTUM ALÁÍRÁSA... 4
Általános e-mail fiók beállítási útmutató
Általános e-mail fiók beállítási útmutató Ennek az összeállításnak az a célja, hogy segítséget nyújtsunk azon Ügyfeleink számára, akik az IntroWeb Kft. által nyújtott e-mail szolgáltatáshoz be szeretnék
Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli
Fejlesztőeszközök Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Szerkesztők 2 alapvető szolgáltatása: kódszínezés, kódkiegészítés Alapvetően
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK
INFORMATIKA SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon. 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver
Nagyméretű banner megjelenések a Lovasok.hu oldalon
Nagyméretű banner megjelenések a Lovasok.hu oldalon a Szuperbanner (728x90 pixel) valamennyi oldal tetején a fejlécben, valamint az Eladó Lovak és a Lovas Piactér találati listáiban jelenik meg. a Roadblock
web works hungary Rövid technikai tájékoztató Mars (mars.intelliweb.hu) szerverünkkel kapcsolatban meglévő és új ügyfeleink számára.
web works hungary Rövid technikai tájékoztató Mars (mars.intelliweb.hu) szerverünkkel kapcsolatban meglévő és új ügyfeleink számára. Ebben a tájékoztatóban több helyen hivatkozunk különböző azonosítókra
Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET) Cserép Máté.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás (ASP.NET) Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu Készült Giachetta Roberto jegyzete alapján
Webcasting Editor Felhasználói kézikönyv és bemutató. A kapott Url -el valamint a kiadott felhasználónév jelszó párossal belépünk:
Webcasting Editor Felhasználói kézikönyv és bemutató A kapott Url -el valamint a kiadott felhasználónév jelszó párossal belépünk: A sikeres belépés után az alábbi oldal jelenik meg: A második lépés a zenei
ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2018. március 1. tétel A kommunikáció
weblakszov Felhasználói útmutató
weblakszov Felhasználói útmutató A weblakszov egy webszerveren futó alkalmazás, mely a Lakászövetkezet program által használt adatbázisból szolgáltat adatokat azoknak, akik a megfelelő hozzáférési adatokkal.
Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban
Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban Készítette: Mezei Ádám Info-kommunikációs Akadálymentességi Műhelykonferencia 2008. november 20 Mi az oka, hogy NEM akadálymentes honlapokat készítünk? 1) Nem gondolunk
Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.
Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése
Telenor Webiroda. Kezdő lépések
Telenor Webiroda Kezdő lépések Virtuális Tárgyaló Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és a kliensprogram letöltése...3 3. A kliensprogram telepítése...6 4. A Virtuális Tárgyaló használatba
Nyilvántartási Rendszer
Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,
Adóhátralék kezelés egyszerűen. Használati útmutató
Használati útmutató Program indítása: A telepítés utáni első indításkor a program a szükséges alapbeállításokat elvégzi, és automatikusan újra indul. A főképernyőn a bejelentkezéshez mindig meg kell adni
1. Létező postafiók megadása
A Microsoft Office Outlook (korábban Microsoft Outlook) egy személyesinformáció-kezelő és e-mail ügyfél program a Microsoft-tól, valamint része a Microsoft Office irodai alkalmazáscsomagnak Habár leginkább
Weblap készítése. Fapados módszer
Weblap készítése Fapados módszer A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt kell tennünk: A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt
Készítette: Gál Tamás. A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés
HLTML 5 hang videó gyorstalpaló Készítette: Gál Tamás A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés (http://webfejlesztes.gtportal.eu/) Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add
Rendszergazda Debrecenben
LEVELEZŐKLIENS BEÁLLÍTÁSA A levelezés kényelmesen kliensprogramokkal is elérhető, és használható. Ezen útmutató beállítási segítséget nyújt, két konkrét klienssel bemutatva képernyőképekkel. Természetesen
w w w. h a n s a g i i s k. h u
Weblapkészítés weblap: hypertext kódolású dokumentumok, melyek szöveget képet linkeket, könyvjelzőket/horgonyokat táblázatokat / szövegdobozokat és más objektumokat tartalmaznak. Kódolásuk HTML (Hypertext
Web-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Szindikálás, aggregálás - RSS, Atom Tartalom betáplálás Gyakran frissül! webszájtok Új felhasználói igények el!fizetési igény az új tartalomra a tartalom újrafelhasználása eltér!
WEB PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS. Űrlapok
WEB PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS Űrlapok 2 Globális és környezeti változók Globális és környezeti változók 3 A globális változók azok a változók, amelyeket a program legfelső szintjén, azaz a függvényeken kívül
HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK
HTML ALAPOK Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK Fontos szabványok HTTP protokoll Protokoll = szabályrendszer HTTP HyperText Transfer Protocol (Hiperszöveg Átviteli Protokoll) a webböngésző (kliens) adatokat kérhet
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSE 1.00 verzió Dátum: 2012.02.29. Tartalom 1. Rendszerigény... 3 2. Bevezető... 3 3. Az alkalmazás indítása... 3 4. Az oldal felépítése... 4 4.1. Főképernyő...
7.1. Kommunikáció az Interneten 1
7.1. Kommunikáció az Interneten 1 7.1.4. Web-szolgáltatás: WWW A WWW hipertext, ill. hipermédia kapcsolatokra épülő szolgáltatás, mely kliens-szerver elven képes szöveges és multimédiás információk terjesztésére.
GeoServer, OpenLayers és WFS. Dolleschall János 2009. 08. 17.
GeoServer, OpenLayers és WFS Dolleschall János 2009. 08. 17. A GeoServer A GeoServer egy nyílt forráskódú szerver szoftver, ami lehetővé teszi térbeli adatok megosztását. Java-ban íródott, így platformfüggetlen.
1 Rendszerkövetelmények
1 Rendszerkövetelmények 1.1 Operációs rendszer Az i-deal2 ajánlatadó alkalmazás a Microsoft.Net és Click Once technológiáin alapul. Ezek használatához legalább Microsoft Windows XP SP2 (Szervízcsomag 2),
Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt
Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos
Az XML Bevezetés. Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Utolsó módosítás:
Az XML Bevezetés Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 10. 02. Szüks kségessége 2 Java: plattform független programok XML: plattform független
Web programozás. Internet vs. web. Internet: Az Internet nyújtotta néhány alapszolgáltatás:
Áttekintés Web programozás 2011 2012 Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)
Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok
Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok 1/69 B ITv: MAN 2017.10.01 Ismétlés Van egy Web nevű mappánk, ebben vannak az eddig elkészített weboldalak (htm, html) képek (jpg, png). Logikai felépítés
Webapp (in)security. Gyakori hibákról és azok kivédéséről fejlesztőknek és üzemeltetőknek egyaránt. Veres-Szentkirályi András
Webapp (in)security Gyakori hibákról és azok kivédéséről fejlesztőknek és üzemeltetőknek egyaránt Veres-Szentkirályi András Rövid áttekintés Webalkalmazások fejlesztése során elkövetett leggyakoribb hibák
EDInet Connector telepítési segédlet
EDInet Connector telepítési segédlet A cégünk által küldött e-mail-ben található linkre kattintva, a következő weboldal jelenik meg a böngészőben: Az EdinetConnectorInstall szövegre klikkelve(a képen pirossal
Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához
Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához A WEB EDInet rendszer használatához internet kapcsolat, valamint egy internet böngésző program szükséges (Mozilla Firefox, Internet Explorer).
A Zotero hivatkozáskezelő program bemutatása. Mátyás Melinda
A Zotero hivatkozáskezelő program bemutatása Mátyás Melinda Mire használható a Zotero? A Zotero egy ingyenes hivatkozáskezelő program Különböző internetes oldalakról, adatbázisokból tudjuk kinyerni a megjelenített