ÁBTL /42/1964

Átírás

1 BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! /4 2 / A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK számú PARANCSA HK019/1968. min. utasítás B udapest, évi október hó 17-én Tárgy: A BM szervei iskoláztatási és káderutánpótlási terveinek elkészítése. A Belügyminisztérium szervei káderfejlesztési terveinek végrehajtása jelentősen m eggyorsította a tiszti állomány szakmai, politikai képzett ségének és általános műveltségének emelkedését, hozzájárult a BM előtt álló feladatok eredm ényesebb, kulturáltabb végzéséhez. A te rv szerűbb, céltudatosabb káderm unka elősegítette a párt káderpolitikája elveinek hatékony érvényesülését a Belügyminisztérium munkájában. Megállapítható, hogy az állomány zöme párthű, szakmailag képzett, szereti m unkáját, tovább növekedett hivatástudata. A vezetés, a nevelő munka további javításával, tervszerű iskoláztatással, továbbképzéssel, körültekintő káderkiválasztással, az utánpótlás szervezett biztosításá val képes a jelenleginél nagyobb feladatok m egoldására. A pozitív vonások ellenére a káderfejlesztési tervek fogyatékossága, hogy az iskoláztatáson túl nem terjednek ki a személyi állomány u tá n pótlásának biztosítására, nem m indenütt vannak összhangban a köve telm ényekkel, a Belügym inisztérium ban időközben bekövetkezett szer vezeti változásokkal. A káderm unka színvonalának további emelése, a személyi állomány képzésének és utánpótlásának tervszerű biztosítása érdekében megparancsolom: 1. C éltudatosabb iskoláztatással és tervszerű utánpótlással a szemé lyi állományt alkalmasabbá kell tenni az egyre növekvő feladatok m aradéktalan végrehajtására. Ennek érdekében a BM szervei január 1-től december 31-ig terjedő időszakra készítsék el személyi állományuk iskoláz tatási és káderutánpótlási tervét. 2. Az iskoláztatási és káderutánpótlási tervek realitásának biztosí tása érdekében elrendelem a jelenlegi káderfejlesztési tervek vég rehajtásának értékelését. Ennek során elemezni kell a személyi állomány politikai, szakmai képzettségét, általános műveltségét, az iskoláztatás és utánpótlás tapasztalatait. 3. Az iskoláztatást és szervezettszerű továbbképzést a személyi állo mány politikai és szakmai képzettsége, általános m űveltsége, to vábbá a szerv előtt álló feladatok messzemenő figyelembevételével kell biztosítani. ÁBTL /42/1964

2 4. A BM IV. Főcsoportfőnök a szakmai vezetőkkel e g y e té rté s b e n december 1-ig határozza meg és állománytáblán rögzítse az egyes beosztásokhoz szükséges iskolai végzettséget, melyet a terv elkészítésénél figyelembe kell venni. 5. A jelenlegi és a tervidőszakra várható létszámigényt figyelembe v é v e meg kell határozni azokat a forrásokat, ahonnan a BM szervek az utánpótlást biztosítani tudják. 6. Iskoláztatási és utánpótlási terv et kell készíteni: BM I., II., III., IV. Főcsoportfőnökségek Csoportfőnökségein és önálló osztályain, BM Titkárságon, BM,,M Osztályon, BM Megyei (Budapesti) Rendőrfőkapitányságokon, BM O rszágos Parancsnokságokon, Hőr. kerületeknél, BM megyei tűzrendészeti parancsnokságokon. 7. A terveket készítsék el és március 1-ig küldjék meg a BM IV/II. Csoportfőnöknek, aki jóváhagyásra terjessze az illetékes m iniszterhelyettesek, főcsoportfőnökök elé. 8. A m iniszteri hatáskörbe tartozó vezetők iskoláztatási és utánpót lási tervét a BM IV. Főcsoportfőnök készítse el és március 1-ig hozzám terjessze fel. 9. Az iskoláztatási és káderutánpótlási tervek elkészítéséért, a h atár idő b etartásáért a szervek parancsnokait teszem felelőssé. 10. A BM IV. Főcsoportfőnök jelen parancsom végrehajtásának ellen őrzésére és segítésére a szükséges intézkedést tegye meg. A tervkészítés elveire, a gyakorlati feladatok végrehajtására adjon ki utasítást. Felkérem az MSZMP BM szervek bizottságait, pártvezetőségeit, hogy az iskoláztatási és káderutánpótlási tervek elkészítéséhez nyújtsanak segítséget. Az évi 33. számú, az évi 002., 003., 004., 005., 006., 007. és 008. számú belügym iniszterhelyettesi, valam int az évi 3. számú politikai nyomozó főosztályvezetői utasításokat hatályon kí vül helyezem. Kapják: Miniszterhelyettesek, Főcsoportfőnökök, Országos parancsnokok 3 3 pld., Csoportfőnökök, önálló osztályvezetők, IV/II. Csoportfőnökség 40 pld., Megyei (budapesti) rendőrfőkapitányok 3 3 pld., BM iskolák parancsnokai, Hőr. kerületi parancsnokok 2-2 pld., Megyei (budapesti) tűzrendészeti parancsnokok 2 2 pld. Készült: 280 példányban. BENKEI ANDRÁS belügyminiszter 2 ÁBTL /42/1964

3 BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! /4 2 /A /1964. A 0042/1964. számú BELÜGYMINISZTERI PARANCS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, évi október hó 17-én. Belügym iniszter elvtárs elrendelte az 5 éves iskoláztatási és káder utánpótlási tervek elkészítését. A káderfejlesztési tervek végrehajtását befejezettnek kell tekinteni. Az eltelt időszak tapasztalatai igazolták a káderfejlesztési terv ek szük ségességét. A parancsnokok és tisztek többsége m egértette a tanulás fontosságát. A szervezettszerű oktatásban résztvevő elvtársak, különö sen az esti és levelező tagozatú hallgatók komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a napi munka elvégzése m ellett tanulm ányaikat jó eredménnyel befejezzék. Az eredményhez jelentősen hozzájárultak azok is, akik szervezettszerű oktatásban nem vettek részt, de főleg a vizsgák időszakában plusz feladatokat láttak el. A tervidőszak alatt a vezetők és tisztek végzettségében jelentős elő rehaladás történt. Különösen nagyarányú a középfokú végzettség meg szerzése ban a tisztek 35,2, 1964-ben 7 4,2 %-a rendelkezik kö zépfokú végzettséggel. Meggyorsult a vezetői állomány felsőfokú végzettség megszerzésének folyam ata is ban 9,6, 1964-ben 24,9 %-a rendelkezik ilyen vég zettséggel. A végrehajtás során nagyarányú szervezett oktatás honosodott meg a Belügyminisztérium minden szervénél. Jelenleg is a vezetői állomány 22 %-a, a tisztek több mint 30 %-a tanul különböző szintű iskolákon. Az iskoláztatás és a tanulás érdekében te tt erőfeszítések nagy arány ban elősegítették a személyi állomány politikai, szakmai képzettségé nek és általános m űveltségének növelését, a belügyi munka színvonalá nak emelését. Az elsajátított ismeretek birtokában jelentős mértékben stabilizálódott az állomány és m eggyorsult a belügyi feladatok ellátá sához szükséges szakmai ismeretek és tapasztalatok megszerzésének folyamata. Az eredm ényességet akadályozó problém ák: A tervkészítést nem előzte meg minden szervnél megfelelő alapos elemző felm érés, a szükségletek és a rendelkezésre álló lehetősé gek figyelem bevétele. Egyes szerveknél túlzott számban ütemeztek különböző iskolákra, melynek végrehajtását a szolgálati feladatok nem mindig tették lehetővé.

4 Máshol a meglévő lehetőségekkel sem éltek, kihagytak a tervekből olyan elvtársakat, akiknek Iskolára küldése később szükségessé vált. Tapasztalható volt célszerűtlenség is, egyeseket indokolatlanul egym ást követően, esetenként hasonló szintű iskolákra javasoltak. Több helyen a parancsnokok m egengedték olyan szakokon is tanul mányok folytatását, am elyek nem segítették elő közvetlenül a szol gálat jobb ellátását. Nem m érlegelték minden esetben elég körültekintően hogy kü lönösen az állam i levelező hallgatónak javasolt elvtárs rendelke zik-e megfelelő előképzettséggel és adottságokkal a javasolt iskola elvégzéséhez. A tervek készítésénél egyes területeken jelentkezett a m echanikus ság, más helyeken a maximalizmus. A vezetői tartalék kiválasztása sok esetben nem volt megalapozott. A tervek főleg iskoláztatással foglalkoztak, a vezetőkön tú l nem terjed t ki a személyi állomány utánpótlásának biztosítására. M egállapítható, hogy a káderfejlesztési tervekben kitűzött célok meg határozásánál már eredetileg bizonyos maximalizmus érvényesült. A tervidőszak nem volt elégséges és nem is rendelkeztünk minden terü le ten reális feltételekkel a kitűzött feladat megvalósításához. A tervekben foglalt célkitűzések azonban helyesek voltak. Minden tiszt és tiszti beosztásban dolgozó beosztott rendelkezzen: 5 hónapos pártiskolával, vagy ennek megfelelő politikai ism eretekkel, középiskolai, vagy annak megfelelő képzettséggel, beosztásához szükséges szakmai ism eretekkel, külön meghatározott területeken sajátítsák el a munka végzéséhez szükséges idegen nyelvet. Ezek jelenleg is a célkitűzések és az elkészítendő tervekben elérendő célként kell tekinteni. II. 1. A tervkészítés reális alapját a jelenlegi káderfejlesztési tervek végrehajtásának értékelése, a végrehajtás során szerzett tapaszta latok elemzése, figyelem bevétele képezze. El kell készíteni min den, a miniszteri parancs által kötelezett szervnél az állomány szakmai, politikai képzettségét, általános műveltségi színvona lát elemző összefoglalót. A további célokat és feladatokat arról az alapról kell m eghatározni, am elyet a szerv eddig elért. A felmérés alapján gondosan tanulmányozzák, kinek milyen to vábbképzésre van szüksége ahhoz, hogy m unkáját az eddiginél jobban végezhesse. 2. A tervben személyenként rögzíteni kell: kit, mikor és milyen iskolára, vagy továbbképzésre javasol nak,

5 azt is, akinél az iskoláztatást befejezettnek lehet tekinteni, a továbbiakban iskolára nem kerül. Az iskoláztatás b etem etésén él figyelembe kell venni, hogy a szol gálat szervezésének biztosítása milyen arányban teszi lehetővé a különböző fokú iskolákra történő vezénylést, másrészt levelező, vagy esti tagozatú hallgatóként való tanulást. Minden javaslatnál, de a levelező oktatásnál különös gonddal vizs gálják, hogy a Jelölt alapképzettsége, egészségi állapota és egyéb körülményei folytán el tudja-e végezni a munka m ellett a tanulást. A szerv vezetője biztosítsa, hogy a levelező oktatásban résztvevő nagyszám ú hallgató megfelelő segítséget kapjon tanulm ánya ered ményes végzéséhez. 3. Az iskoláztatási terv terjedjen ki: főtisztekre, tisztekre, tiszti beosztású tiszthelyettesekre és azokra, akik ráterm ettsé güknél fogva alkalmasak vagy bizonyos iskola elvégzése után alkalm assá válnak tiszti beosztásra, irodai állom ányú előadókra. 4. A szem élyszerinti értékelés az illető szerv állománya tagozódásá nak megfelelő sorrendben történjen és tartalm azza: név, rendfokozat, születési év, BM szolgálat kezdete, beosztás, párttagság kelte, legm agasabb állami-, párt- és szakmai iskolai végzettség, alkalmas-e jelenlegi beosztásának betöltésére, milyen iskolára, vagy egyéb továbbképzésre van szüksége ahhoz (a lehetőségeket figyelembevéve), hogy jelenlegi beosz tását jobban lássa el, perspektívában alkalmas-e m agasabb funkció betöltésére, m eg felelő iskoláztatás m ellett, vagy anélkül jelenlegi beosztásá ban m eghagyni javasolják, tüntessék fel azokat a beosztottakat is, akik vélem ényük sze rin t jelenleg sem és a jövőben sem lesznek alkalm asak a tá m asztott követelm ények szerinti munka elvégzésére, ugyan akkor meg kell határozni személyenként, hogy közülük kiket, milyen munkaterületre javasolnak a BM-en belül, vagy esetleg a polgári életben. 5. Nem kell iskolára javasolni azokat, akik: a beosztásukhoz szükséges iskolai végzettséggel m ár rendel keznek, feladatukat általában jól látják el, magasabb beosz tásba helyezésüket nem tervezik, beosztásukhoz szükséges iskolai végzettséggel ugyan nem ren delkeznek, de többéves alapos szakmai tapasztalatok alapján megfelelően oldják meg feladatukat, egészségi állapotuk, vagy egyéb körülm ényeik folytán iskola elvégzésére nem kötelez hetők, 45. életévüket betöltötték. Ezek az elvtársak vegyenek részt a szervnél folyó továbbképzés ben.

6 6. Milyen iskolákra tervezzenek: a Belügym inisztérium iskoláira mindenek előtt a BM A ka démia alap- és levelező tagozataira, Határőrség, Karhatalom és a III/IV. Csoportfőnökség a HM Zrínyi Miklós Katonai A kadém ia alap- és levelező tagozatára, az állami oktatásnál gimnáziumok, technikumok, egyetemek, főiskolák esti és levelező tagozataira. Az iskoláztatás fő célja, hogy az állomány BM szolgálatát eredm é nyesen lássa el. Ezért az iskoláztatás gerincét a BM iskolái, elsősorban a BM A kadém ia képezi. Biztosítani kell, hogy akik je lenleg itt már m egkezdték tanulm ányaikat, folytassák azt és ered ményesen fejezzék be. 7. A szakmai iskoláztatásnál fontossági sorrendben egyénenként rög zítsék, kinél, mikorra tartják szükségesnek az iskola megkezdését. 8. Az állami oktatásban való részvételt minden esetben a szakmai munka érdekel határozzák meg. Olyan állam i oktatásban való rész vételt lehet engedélyezni, amely elősegíti a szakmai munka alapo sabb és kulturáltabb ellátását. Ezért a szakterületek igényeinek megfelelő iskola-típusok felé kell irányítani az állományt. Egye temi humán szakokra, pl. jogi, csak azokat javasolják, ahol ezt a szakterület indokolja. 9. Biztosítani kell az állomány politikai képzettségének további nö velését, ezért igényelni és m aximálisan ki kell használni a külön böző oktatási intézményekben a BM szervek szám ára biz tosított keretszámokat, lehetőségeket. Azok az elvtársak, akik a beosztásukhoz szükséges szakmai és állami iskolai végzettséget már megszerezték, mind nagyobb számban végezzenek Marxizmus- Leninizmus esti egyetemet. Az iskoláztatási tervnél számításba kell venni a Pártfőiskola, az 5 hónapos pártiskola, Budapesten a BM Pártbizottság, megyei székhelyeken az MSZMP P ártbizottságok m ellett működő M arxiz m us Leninizmus esti egyetemeket. Figyelembe kell azonban venni, hogy a már elvégzett szakmai, illetve állami iskolákon mi lyen marxista képzésben részesültek. Meg kell szüntetni, hogy egyesek ism ételten azonos szintű oktatásban vegyenek részt. Tájékoztatásul közlöm: a BM Akadém iát, SzU K rim inalisztikai középiskolát, 5 hónapos pártiskolai, az egyetemeket, főiskolákat, Marxizmus Leninizmus esti egyetemet, a BM Idegen Nyelvi Főiskolát, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, az Egyesített Tiszti Iskolát (1964-től), a SzU Állambiztonsági Rendőri Főiskolát egy éves pártiskolai végzettségnek kell tekinteni, beiskolázás szempontjából. 10. Az iskoláztatási tervek segítsék elő a tiszti állomány utánpótlását. Ennek érdekében fel kell mérni a tiszthelyettesi állomány káder helyzetét. Közülük elsősorban azokat kell állami oktatásba bevonni, BM Akadémiára tervezni, akik szolgálatukat kiválóan látják el, képességeik alapján a tiszti rendfokozat követelményeinek az iskola elvégzése után megfelelnek. ÁBTL /42/A/1964

7 11. Különös gonddal kell foglalkozni a vezetői (parancsnoki)beosztás ban lévő tisztek iskoláztatásával és azokkal, akiket e beosztás ellátására szám ításba vettek. m Szám ba kell venni, hogy az állományon belül kik azok a beosz tottak, akik már jelenleg is, vagy megfelelő iskola elvégzése után vezető beosztás betöltésére alkalm asak. 12. Biztosítani kell, hogy a vezetői állományban központi alosztály, országos parancsnokságok, megyei (budapesti) osztály, járási, ke rületi kapitányság vezető, zj. parancsnokok, illetve ezeknek meg felelő szinttől felfelé tovább növekedjen a felsőfokú végzettség gel rendelkezők száma. A jelenleg is e beosztásokban lévők meg felelő előképzettség alapján szerezzenek további végzettséget. Új kinevezéseknél főként az ilyen végzettséggel már rendelkező be osztottakat vegyék szám ításba, ha egyéb parancsnoki, vezetői kö vetelményekkel is rendelkeznek. 13. Az iskoláztatási terv ek készítésénél figyelembe kell venni: a) Belügyminiszter elvtárs 0035/1964. sz. a nyelvismeret meg szerzésére vonatkozó parancsát és annak végrehajtási utasí tását. b) A főtiszti vizsgára kötelezés esetén továbbra is a Belügymi niszter elvtárs 0 0 7/ sz. parancsa az irányadó. III. 1. Az utánpótlási terv készítéséhez szükséges annak m egállapítása, hogy az adott szervnél január 1. és december 31. kö zötti időszakban milyen káder és létszám igény jelentkezik. A felm érést a hivatásos állományról készített statisztika és tapasz talati m egállapítások (nyugállományba, tartalékállom ányba, ala csonyabb beosztásba helyezés, fegyelmi és egészségügyi okból tö r ténő leszerelés, a meglévő létszámhiány, stb.) figyelem bevételé vel kell elvégezni. Számolni kell a szerv távlati fejlesztésével és egyéb olyan körülm ényekkel, amelyek az utánpótlás terén m in t be folyásoló tényezők jelentkezhetnek. 2. A tervek irányozzák elő a tiszti állomány pótlását. Ki kell dolgozni, hogy a tervidőszakban a szerv számára kb hány fő tisztre van szükség, ezt milyen arányban tudja biztosítani belső előléptetés útján, tiszthelyettesek képzésével a BM Akadém ia kü lönböző tagozatain, vagy a Hőr.-Karh. részére az Egyesített Tiszti Iskolán. 3. A felm érés minden szervnél terjedjen ki: vezetőkre, tisztekre, tiszthelyettesekre, külön a speciális szakképzettséggel rendelkező tisztekre és tiszthelyettesekre, irodai állom ányúakra. 4. Az utánpótlásnál figyelembe kell venni: a) belső előléptetés, b) polgári életből történő felvétel lehetőségeit.

8 Belső előléptetés; Elsősorban az állományból k ell feltölteni: vezetői beosztásokat, a közrendvédelm i és a tűzoltótiszti állom ányt, a II. Fcsfség központi állom ányát, a III. Fcsfség I., II., III. Csoportfőnökségek, 1., 2., 3., 4., 5. osztályok állom ányát, központi vegyes szervek állom ányát. Mindenek előtt a Néphadsereg tisztjeiből kell feltölteni a III/IV. Csfség állományát. Az E gyesített Tiszti Iskoláról kell biztosítani a H atárőrség és K ar hatalom tiszti állom ányának utánpótlását. Polgári életből történő felvétel: Egyetemekről, főiskolákról, intézményektől, üzemekből stb. kell biztosítani a magasfokú képzettséget, pl. a politikai nyomozó és a speciális szakképzettséget igénylő beosztások utánpótlását. A polgári életből tiszti kinevezésre javasolni csak érettségizett egyéneket lehet. Előnyben kell részesíteni a főiskolai, egyetem i vég zettségűeket. Általában biztosítani kell a szerv állománytáblájában m egjelölt követelm ények betartását. Törekedni kell arra, hogy a tiszthelyettesi állományba is, valam int a toborzások során is minél nagyobb számban vegyünk fel érettsé gizett fiatalokat. Toborzást elsősorban a Határőrségtől, Karhatalomtól leszerelésre kerülő katonák között kell végezni. Amennyiben ez nem biztosítja az adott időszakban szükséges létszámot, akkor lehet a N éphadse reg alakulatainál történő toborzásra engedélyt kérni a IV/II. Cso portfőnök útján. Az irodai állomány felvételénél követelmény a középiskolai végzett ség, vagy a beosztásnak megfelelő szakiskola. A magasfokú egyetemi és főiskolai szakképzettséget kívánó beosz tások betöltéséhez szélesebb körben kell élni a társadalm i ösztön díj-szerződések adta lehetőségekkel, mindenek előtt vegyipari, h ír adástechnikai szakemberek, nyugati nyelvet beszélők, orvosok stb. megfelelő számban történő biztosítása céljából. IV. 1. Az iskoláztatási és káderutánpótlási tervek elkészítésére a parancs nokok hozzanak létre bizottságot (bizottságokat) felelős vezetőkből, akik kellő ism erettel és hatáskörrel rendelkeznek. Vegyen részt a munkában az értékelt terület közvetlen vezetője, vagy parancsnoka. Kérjék fel a pártbizottság, vagy pártvezetőség illetékes képviselőjét. Az iskoláztatási és utánpótlási tervek adm i nisztratív előkészítésére a személyzeti osztályok vezetőit kötelezem. 2. Az iskoláztatási tervekhez új minősítéseket készíteni nem kell. Használják fel és ha az jelenleg is változtatás nélkül érvényesnek \ 8 ÁBTL /42/A/1964

9 tekinthető, rögzítsék a tervekben az hen k é s z í t e t t, minősítésekben m egállapított iskolai, vagy továbbképzést követelm énye ket. 3. A terveket a beosztásba kinevezésre Jogosult vezető hagyja Jóvá a Belügyminisztérium Hatásköri Listája szerint. A M iniszterhelyettes, Főcsoportfőnök elvtársak hatáskörébe tartozó vezetőkre vonatkozó terv et határidőre fel kell terjeszteni jóváhagyásra. 4. A terveket minden év decem berében értékelni, az időközben bekö vetkezett változásoknak m egfelelően kiegészíteni, illetve módosí tani kell. 5. Minden egyes vezetővel és beosztottal az iskoláztatási terv reá vo natkozó részét ismertessék. 6. Az iskoláztatási és káderutánpótlási tervben szereplő személysze rinti értékelést jóváhagyás után kivonat formájában el kell helyezni az adott elvtárs személyi dossziéjában. 7. A Belügyminiszter elvtárs hatáskörébe tartozó vezetők iskoláztatási és káderutánpótlá si terv ét az illetékes M iniszterhelyettes és Főcso portfőnök elvtársak javaslata alapján a BM IV. Főcsoportfőnökség á llítja össze. 8. Az iskoláztatási és utánpótlási terv összeállítása során a következő részletezésű statisztikát kell elkészíteni szervenként és központilag: legm agasabb iskolai végzettség (párt, állami, szakmai), a tervidőszak alatt évenkénti bontásban és összesen hány főt javasolnak párt-, állami- és szakmai iskolára, a szerv utánpótlási igénye évi bontásban és összesen (tiszt, tiszthelyettes, irodai és speciális szakképzettségűek). 9. U tasítom a BM Személyzeti Csoportfőnökét, hogy nyújtson meg felelő segítséget és ellenőrzést az iskoláztatási és káderutánpótlási tervet összeállító parancsnokoknak és vezetőknek. A Személyzeti Csoportfőnökség, megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságok, orszá gos parancsnokságok személyzeti osztályainak vezetői és m unka társai a munkában kötelesek rendszeresen részt venni és segítséget nyújtani. SZÍVÓS PÉTER s. k. rendőralezredes főcsoportfőnök