E LŐ T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E LŐ T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének április 23i ülésére Tárgy: Zirc Város Közművelődési Koncepciója Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Controll Zrt, dr. Árpásy Tamás jegyző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Emberi Erőforrás Bizottság Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző

2 Tisztelt Képviselőtestület! Zirc Városi Önkormányzat 274/2011 (XII.28.) Kt. határozatában utasított arra, hogy legalább három ajánlat bekérésével az intézmények, illetve a közművelődés helyzetének pontosabb megismerése és fejlesztési irányainak megtalálása céljából készíttesse el a közművelődési koncepció felülvizsgálatát, ami a Stúdió KB. Ifjúsági és Közösségi Háznak a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc cel történő esetleges összevonását, az intézményi profiltisztítást, illetőleg a jelenlegi intézménystruktúra megtartását is vizsgálja meg a költséghatékonyság szempontjainak messzemenő figyelembevételével, és a városlakók véleményének reprezentatív felmérésével. A közművelődési koncepció elkészítésére a hivatkozott határozatban foglaltak szerint, a a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztését célzó pályázatunk bonyolítója, a Controll Zrt. kapott felhatalmazást. Amint arról Képviselő társaimat időközben tájékoztattam, a koncepciónak a nevezett cég által elkészített tervezete többször átdolgozásra került, úgy szóban, mint írásban számos konzultációt folytattunk a témában a cég szakembereivel. A közművelődési koncepció elkészítésének célja, hogy a jelenlegi zirci közművelődési intézményrendszer korszerű, költséghatékony és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő átszervezéséhez a helyi érzelmi és esetleges hangulati befolyásolásoktól mentes, egyúttal a szakma által kidolgozott dokumentumként alapul szolgáljon, annak optimális módját, ütemezését, tartalmi és formai jellegzetességeit leírja. A jelenlegi helyzetből az átszervezésnek alapvetően három alternatívája látszik. Az első lehetőség a jelenlegi intézményi struktúra fenntartása. Ez tehát a jelenlegi, az általuk ellátott feladatok vonatkozásában némi átfedést mutató két önálló intézmény megtartását jelenti az általuk ellátott feladatoknak, azok jellegének, súlyának és arányának legfeljebb minimális mértékű változásával. A másik lehetőség a minisztériumnak írt, Képviselő társaim számára szintén nem ismeretlen levélben leírt elképzelés, vagyis egyik oldalról a Stúdió KB. nek intézményegységként a Könyvtárba történő beolvasztása, a másik oldalról a Tourinform Irodának a Könyvtárról történő leválasztása és a megfelelő feltételek megléte esetén az önkormányzati intézményi struktúrából történő kiszervezése, ami jelen esetben a helyi TDM szervezetbe történő integrálás lenne. A harmadik lehetőség a profiltisztítás igényének érvényesítése az átszervezés során. A három fő profil egyrészt a könyvtári tevékenység, másrészt a közművelődési színtérként történő működés, harmadrészt a szolgáltató intézménykénti tevékenység, ezen belül is a helyi televízió működtetése, valamint esetlegesen a Tourinform Iroda feladatai. Ez a vázolt funkciók egyértelmű szakmai szervezeti elkülönítését és ha kell, ezek külön intézményen belül történő működtetését célozná. További kívánalomként fogalmaztuk meg a cég felé, hogy a koncepciónak tartalmaznia kell a javasolt átszervezési végeredmény intézményi szervezeti struktúrájának leírását és az intézmények közötti szervezeti szakmai kapcsolatok rendszerének vázlatát. A tervezetből véleményem szerint kitűnik az intézményátszervezés három fő irányának felvázolása kapcsán az ezen alternatívák közötti egyenlő távolság tartásának igénye. Szerkezetében a jelenlegi helyzet elemzéséből indul ki, majd erre alapozva fogalmazza meg az általános célkitűzéseket, illetőleg fejti ki az

3 önkormányzat jellemzően középhosszú és hosszú távú feladatait. Ezzel kapcsolatos fontos információ, hogy a tervezettel kapcsolatos tartalmi és formai észrevételeinket jeleztük a Controll Zrt. felé, továbbá felhívtuk a cég figyelmét egy, a közelmúltban megjelent, az illetékes szerv által egyenlőre még el sem fogadott, a Közművelődési Koncepció elkészítésekor esetlegesen felhasználható, A magyar közművelődés szakpolitikai koncepciója című dokumentumra,melyet szintén mellékelek az előterjesztéshez. Az ennek kapcsán történő fejleményekről legkésőbb az Emberi Erőforrás Bizottság jelen napirendet előkészítő üléséig tájékoztatom az érintetteket. Kérem a Tisztelt Képviselőtestületet az előterjesztés megvitatására. Zirc, április 12. Ottó Péter polgármester Határozati javaslat: Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestületének /2012. (...) Kt. határozata Zirc Város Közművelődési Koncepciójáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestülete Zirc Város Közművelődési Koncepcióját a jelen előterjesztés 1. számú mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: azonnal

4 1.sz.melléklet Zirc Város Közművelődési/kulturális koncepciója Zirc, a Bakony fővárosa Zirc

5 .tervszerűséggel és szívós kitartással minden téren messzire juthatunk." (Magyary Zoltán) 1. Előzmények, források, felépítés: 1. 1 Előzmények: Zirc Város Képviselőtestülete 1999ben fogadta el a város kulturális koncepcióját, az eltel több mint 10 év időszerűvé tette a felülvizsgálatot tekintettel az időközbeni gazdasági és jogszabályi, valamint helyi változásokra. A Zirc Városi Önkormányzat közművelődési feladatait a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL törvény, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 33/2009. önkormányzati rendelet alapján, jelen Közművelődési koncepcióban megfogalmazottak szerint végzi Források Jelen koncepció a hatályos jogszabályok, Zirc Város Képviselőtestülete által elfogadott hosszú távú fejlesztési tervek, így a 134/ (VI.27.) Kt. határozattal elfogadott Civil koncepció, a 38/2002. (III.4.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúságpolitikai koncepció, a 44/2011. (III.28.) Kt. határozattal elfogadott Gazdasági programja figyelembe vételével készült. A koncepció kialakításánál a hatályos önkormányzati törvény mellett figyelembe vettük a január 1én hatályba lépő új rendelkezéseket is, A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között sorolja fel a kulturális szolgáltatásokat, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatását, a kulturális örökség helyi védelmét; a helyi közművelődési tevékenység támogatását. A koncepció felülvizsgálata során kérdőív mérte fel Zirc lakosságának a kulturális koncepcióról és a város kulturális életéről alkotott véleményét. A megadott határidőig kevés számú kérdőív érkezett így azokból a város egészére vonatkozó megalapozott következtetés nem vonható le, de az megállapítható, hogy a válaszolók majd mindegyike által látogatott intézmény a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház, valamint a STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház. Továbbá többen fontosnak érzik a városban működő kulturális intézmények és a kulturális életben szerepet vállaló civil szervezetek közötti együttműködés javítását és a közösségi színterek fejlesztését, új rendezvényterem és kiszolgáló helyiségei kialakítását. A beérkezett kérdőívek alacsony számának több oka lehet, pl. a lakosság a város közművelődési szolgáltatásait megfelelő színvonalúnak találta, ezért nem érezte szükségét kérdőív kitöltésének, avagy a lakosság közönyös a város által nyújtott közművelődési/kulturális szolgáltatásokkal kapcsolatban, előfordulhat az is, hogy a kérdőív megfogalmazása nem volt egyértelmű. 2

6 Arra tekintettel, hogy az önkormányzat által a szervezetfejlesztési projektben bevezetett, a művelődési ház tevékenységére vonatkozó kérdőívet jelentősen többen töltötték ki kimondható, hogy a lakosság a város közművelődési programjainak megvalósításáról szívesen nyilatkozik, de a koncepcionális kérdésekről kevés kivétellel nem alakítottak ki saját véleményt. A évet átfogó, a művelődési ház tevékenységére vonatkozó kérdőíves felmérésből levonható, a koncepciót érintő következtetések az alábbiakban foglalhatók össze: a művelődési ház, a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokkal elégedettek, fejlesztési javaslatként programok tekintetében további zenei programokra, táncházra jelentkezett lakossági igény, az infrastruktúra tekintetében a művelődési ház technikai fejlesztését, illetve új intézmény építését javasolták, beleértve a színházi előadásokhoz megfelelő felszereltség biztosítását és egy nagyméretű rendezvényterem és több kisebb klubhelyiség létrehozását. A lakosság javaslatai a koncepcióban megjelennek. A koncepció felülvizsgálata során interjút készítettünk a város vezetésével, a polgármester úrral, jegyző úrral, a Humán Erőforrás Bizottság tagjaival, az egyes intézményvezetőkkel. Az interjúkon elmondottakból megállapítható, hogy a város intézményvezetői a munkájuk iránt elkötelezettek, céljuk a város kulturális életének továbbfejlesztése, a kulturális szolgáltatásokat igénybevevők számának növelése, az intézmények hatékonyabbá tétele, azonban a szűkös állami és önkormányzati források miatt a lehetőségeik korlátozottak. Az önkormányzat tisztségviselői elmondták, hogy bár jelenlegi ismereteink szerint kulturális feladatok ellátása továbbra is helyi önkormányzati feladat marad, azonban a közigazgatás, a közoktatás, stb. jogszabályi átalakítása, a járások várható kialakítása és az ezekből adódó jelenlegi bizonytalan jogi helyzet miatt a tervezés rövidtávra lehetséges, ezért a koncepció a felülvizsgálatát a évi változások hatálybalépést követően indokoltnak tartják A koncepció felépítése: A koncepcióban, az 1999ben alkotott koncepciót alapul véve az egyes részekben feltüntetésre kerültek a változások, így a helyzetelemzés fejezetben az intézményrendszer, a kulturális élet támogatásának célkitűzései, feladatai részben a feladatellátás változásai. A kulturális koncepció a hosszú távú feladatokat tartalmazza, az általános céloktól (melyeket a Képviselőtestület már más dokumentumokban is megfogalmazott) a kulturális célkitűzésekig. A kulturális célokat a várost jellemző egyegy hívómondat alapján építettük fel. A koncepció végrehajtása az évente meghatározott feladattervek az intézmények összehangolt munkatervei alapján történik, melyek együttesen alkotják a koncepció éves intézkedési tervét. A koncepcióban a célkitűzés végrehajtásának kezdeti lépéseit is meghatároztuk javaslatok szintjén, melyeket évente a költségvetési források rendelkezésére állásának függvényében bővíteni kell az éves munkatervekben, az intézkedési tervben. 3

7 2. Alapelvek Zirc Város Önkormányzata a közművelődési feladatainak ellátása során felelősséggel törődik történelmi múltjának, kulturális és közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten zirci arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a város polgárai és a látogatók számára. Az Önkormányzat célja, hogy az Önkormányzat közművelődéssel kapcsolatos feladatainak lefektetésével elősegítse az állampolgárok művelődéshez való jogának gyakorlását, biztosítsa a művelődés helyi feltételeit, lehetővé tegye a település hagyományainak ápolását, a helytörténeti és honismereti mozgalom fejlődését, elősegítse a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetését. A fent leírt közcél eredményes megvalósulása érdekében az Önkormányzat fontosnak tartja: a) a differenciált kulturális szükségletek kielégítését az önkormányzati közművelődési színterek biztosításával, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása érdekében, c) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtését, d) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetését, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozását, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítését különös figyelemmel a város testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatainak ápolását, fejlesztését, e) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek, a szabadidő eltöltésére alakult és civil szervezetek, ifjúsági közösségek tevékenységének támogatását különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, csoportok, magánszemélyek tevékenységének elismerésére, tevékenységének támogatására, f) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítését, g) a szabadidő kulturált eltöltéséhez a feltételek biztosítását, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek megteremtését. Az Önkormányzat céljai: a) a város szellemi és művészeti idegenforgalmi vonzerejének és a civil társadalom kulturális, önszerveződő tevékenységének erősítése, b) a város tehetséges és alkotó vagy művészeti szempontból kiemelkedő személyiségeinek, közösségeinek értékteremtő tevékenységének támogatása, c) az időskorú, illetve egészségügyi szempontból valamilyen téren korlátozott népesség közművelődési tevékenységét, közösségi életét segítése, d) a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklése, e) a munkanélküliség csökkentésére felnőttképzési lehetőségek biztosítása, f) a helyi kulturális értékek védelme, a hagyományok ápolása és őrzése, 4

8 g) a humán és közhasznú információs szolgáltatások, a helytörténeti, honismereti, művelődés szociológiai, művelődéstörténeti kutatások elősegítése, h) a regionális, megyei, illetve kistérségi együttműködés erősítése, i) a város nemzetközi kulturális kapcsolatainak kiszélesítését, a meglévők erősítése, j) a lakosság közművelődési igényei kielégítéséhez szükséges feltételek biztosítása, k) a nemzeti, állami, helyi ünnepek méltó megrendezése, l) a civil szervezetek közművelődési munkájának segítése, m) az idegenforgalmi lehetőségek segítése a kultúra sajátos eszközrendszerével, n) új kulturális, közművelődési kezdeményezések felkarolása, j) a mindenkori költségvetés lehetőségei szerint a közművelődési intézmények fejlesztése, racionalizálása, a civil szervezetek támogatása. Az Önkormányzat az alapelvek megvalósítása érdekében meghatározza általános célkitűzéseit, a közművelődési, közösségi, művészeti feladatot ellátó szervezetek működéséhez kapcsolódó konkrét feladatait. 3. Helyzetelemzés 3. 1 A kulturális intézményrendszer Zirc festői fekvésű kisváros a MagasBakonyban, a Zircimedencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 mes szintvonal halad át). Veszprémtől 25, a Balatontól 35, Győrtől 55 km távolságra van. A település 1984ben kapott városi jogot. A város története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. A város kulturális intézményrendszere jelentősen megváltozott az 1999ben elfogadott koncepcióban leírtakhoz képest, melynek oka a részben a fenntartás racionalizálása, részben a normatívák által biztosított állami támogatás kihasználása volt. A kistérségi közös feladatellátás a város intézményrendszerében is megjelenik, mely által a települések egymással szorosan együttműködve közös forrásból tették hatékonyabban működővé intézményeiket. Óvodai feladatellátás: Az óvodai feladatellátásban kezdődik a gyermekek és szüleik kulturális életbe való bevonása, a település értékeihez való kötődés megteremtése. Az óvodai feladatokat a kistérségben több telephellyel is rendelkező Benedek Elek Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde látja el. Általános iskolai feladatellátás: 1999ben két oktatási intézmény működött, jelenleg a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Iskola látja el a feladatot a városban. Az iskolának hasonlóan az óvodához több tagintézménye is van. Az általános iskolások a közművelődési szolgáltatásokat jellemzően szervezett, iskolai keretek között veszik igénybe. A cél, hogy az általános iskolát elhagyó diákok középiskolásként, felnőttként, majd később családjukkal együtt kapcsolatban maradjanak a város kulturális életével, részt vegyenek a kulturális intézmények programjain, a közösség életében, tevékeny tagjai legyenek a civil szervezeteknek. 5

9 Középfokú oktatás: A város saját középfokú oktatási intézményt nem tartott és nem tart fenn, de a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium továbbra is biztosítja a középfokú oktatás jelenlétét a város kulturális életében. Felsőfokú oktatási intézményként az államilag elismert Szent Bernát Hittudományi Főiskola működik Zircen. Városi Zeneiskola: A Városi Zeneiskola az eltel időszak alatt megszűnt, de a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretein belül biztosított a zeneiskolai oktatás. A zeneiskolai oktatás megszüntetésével azonban a korábban a zeneiskola céljára működtetett épület új kulturális funkcióját meg kell találni. Városi Könyvtár: A könyvtár a több változáson ment keresztül, mely részben fizikai (megújult az épülete), részben szervezeti (a művelődési házzal és a tourinformmal egy szervezetet alkot). A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház életében a turisztikai desztinációs menedzsment szervezet megalakítása újabb változást jelent 2012ban, mert az új szervezethez kerülnek a tourinform irodai feladatok. Városi Reguly Antal Múzeum: Az 1999es koncepcióban még terv szinten szereplő múzeum átalakítás megvalósult, létrejött a népművészeti alkotóház. Az alkotóházban kialakított bakonyi népi kismesterségi műhelyek (többek között a mézeskalácssütő, a gyertyakészítő, a csuhé és kosárfonó, a kovácsműhely) alkotási lehetőséget kínálnak a látogatóknak. Bakonyi Természettudományi Múzeum: Az ország első vidéki természettudományi szakmúzeuma, a Bakony sajátos földtanát és élővilágát bemutató múzeum jelenleg is működő intézmény, mely ellátja a hagyományos hármas múzeumi alapfunkciókat azaz tudományos kutatás, gyűjteményfejlesztés és az ezekre épülő közművelésismeretterjesztés. Zirci Mezőgazdasági Gyűjtemény: Az Agrárműszaki emlékek gyűjteménye továbbra is egyedülálló kiállítás, mely gyűjti a muzeális értékű mezőgazdasági gépeket, gondoskodik azok restaurálásáról, azonban a múzeum látogatottságának növelése érdekében új stratégiát kell kidolgozni a működtetésre. Reguly Antal Műemlékkönyvtár: A több mint 70 ősnyomtatványt is bemutató Műemlékkönyvtár továbbra is kedvelt kulturális létesítmény, turisztikai célpont. Városi Művelődési Központ: A Könyvtárral egyesülve látja el a közművelődési feladatokat. Megszűnt az általa működtetett Galéria, mely funkció jelenleg is hiányzik Zirc kulturális életéből. Artborétum: Jelenleg is tudományos, ismeretterjesztő feladatokat lát el. Kiemelt rendezvénye a Madarak és Fák napja alkalmából évente megrendezett természetvédelmi akadályverseny. 6

10 A közművelődési feladatellátás az alábbi önkormányzati tulajdonú színtereken valósul meg: Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Polgármesteri Hivatal A felsoroltakból a STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház jelent meg új intézményként a város kulturális életében. Főbb feladatai a korábbi városi televízió működtetése, az ifjúsági és civil kezdeményezések segítése, az ifjúsági és kulturális rendezvények szervezése, ifjúsági és civil szervezetek programjainak, szakmai munkájának segítése, a közösségi színterek működtetése. A város kulturális életében fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. A Zircen működő egyesületek, az alapítványok programjai teszik teljessé a kulturális palettát. Működésük az önkéntességen alapul, az önkormányzat a szakmai segítséggel, helyszín biztosításával, pályázati programmal járul hozzá tevékenységükhöz. Szerepük nélkülözhetetlen a lakosság széles rétegeinek bevonásában a kulturális életbe. Az önkormányzat célja a civil szervezetekkel való kialakult együttműködés jobbítása, a tevékenységük támogatása Kulturális rendezvények A városban megvalósuló jelentős kulturális rendezvények az alábbiak: január március április május június július augusztus szeptember október november december A Magyar Kultúra Napja PirosFehérZöld Nap Zirci Városi Vegyeskórus műsorsorozata a Bazilikában Reguly Gála Zirc Város Napja (Zirciek Tavasza) Madarak és Fák Napja az Arborétumban Egyházzenei Kórustalálkozó a Bazilikában Városi Gyermeknap Múzeumok Éjszakája Szent Iván (Johannes) Múzeumok Éjszakája Szabadtéri koncertek "Zirci Buli" könnyűzenei koncertek, programok Zirc határában Bakonyi BetyárnapokOrszágos Betyártalálkozó A Népmese napja Bányásznap Országos Könyvtári Napok Múzeumok Őszi Fesztiválja Idősek Világnapja Bakonyi Turisztikai Konferencia Múzeumok Őszi Éjszakája Adventi Hangverseny Karácsonyi Koncert a Bazilikában 7

11 A kistérségi kulturális rendezvényekről évente rendezvénynaptárt készít az Önkormányzat. A fenti felsorolásban nem szerepelő, de a gyermekek, a családok kulturális kötődésének megerősítése szempontjából fontos rendezvények a rendszeresen szervezett, legtöbbször ünnephez kötődő játszóházak a Könyvtár, Művelődési Házban és a Stúdió KBIfjúsági és Közösségi Házban. A diákok, fiatal felnőttek esetében hasonló szerepet töltenek be a Stúdió KBIfjúsági és Közösségi Ház által szervezett bulik. A kulturális programokat kiegészítik a civil szervezetek, egyházak közművelődési rendezvényei, pl.: a Városi Nyugdíjas klub által szervezett sakk és rejtvényfejtő verseny, vagy a "Lángolj és világíts!" előadássorozat, az Apátsági templomban. Fontos szerepet fog betölteni a kulturális életben Ciszterci Apátság kialakítás alatt álló új látogató központja. A kulturális élet további részét képezik az egyéb magánkezdeményezések pl.: cégek által szervezett kulturális koncertek, előadások. E tevékenység a TDM szervezet létrehozásával, az általa megvalósítandó koordinációval változatosabbá teszik a kulturális kínálatot. A sokszínű kulturális életet az intézmények, a civil szervezetek, az egyházak kulturális tevékenysége együtt alakította ki a város lakosságának a megelégedésére és hasznára. Az Önkormányzat célja, hogy miden a rendelkezésére álló eszközzel segítse a kialakult jó együttműködés fenntartását, a növelje koordináció hatékonyságát, mely által a lakosság jelenleginél nagyobb arányban vonható be a kulturális életbe. 4. Általános célkitűzések és feladatok Az Önkormányzat célja a közművelődésikulturális, ifjúságszolgálati, művészetközvetítő, muzeális feladatok magas színvonalon történő ellátása, a közművelődés anyagi és személyi feltételeinek biztosítása A közművelődési intézményekkel és más szervezetekkel kapcsolatos célkitűzések és feladatok Az önkormányzat közművelődési feladatellátását döntően az általa alapított és fenntartott intézmények útján látja el. Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében meghatározott támogatást biztosít az intézményei működéséhez és a közművelődési feladatainak ellátásához, gondoskodik létesítményei karbantartásáról, felújításáról, eszközei fejlesztéséről. Az önkormányzat biztosítja az intézmények szakmai és gazdálkodási önállóságát, megbízza vezetőjét. A vezetői programot és annak végrehajtását szakértőkkel szükség esetén véleményezteti. Gondoskodik a vezető anyagierkölcsi megbecsüléséről a felelősség és a végzett munka eredményességének megfelelően, figyelemmel kíséri a foglalkoztatottak egzisztenciális viszonyainak alakulását. Lehetőséget biztosít alkalmazottai számára továbbképzéseken való részvételre. A város nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és szervezetekkel együttműködik, a mindenkori anyagi lehetőségei függvényében támogatásban részesítheti e szervezeteket. 8

12 Az Önkormányzat a kulturális szervezetek számára biztosítja: a hatósági és szakmai segítséget, programjaik közzétételét a televízióban, az Önkormányzat honlapján, a helyi pályázatokon történő részvételt, a helyi kulturális fórumokra történő meghívást, szakalkalmazottaik kiváló kultúraközvetítő, közösségfejlesztő munkájának anyagi, erkölcsi elismerését, helyi kitüntetés adományozásával, munkájuk elismeréseként felterjesztésüket állami és szakmai kitüntetésre, bevonásukat a város egészét érintő kulturális döntések előkészítésébe, külön meghívásukat a velük kapcsolatos témákban az Emberi Erőforrás Bizottság és a Képviselőtestület üléseire. Ösztönzi az intézményei és más közművelődést folytató szervezetek kapcsolattartását, együttműködését: a helyi oktatási intézményekkel (fenntartóiktól függetlenül) és diákönkormányzatokkal, a sport, szabadidős és idegenforgalmi tevékenységet végző szervezetekkel, a humán szféra intézményeivel és szervezeteivel, a nemzeti, nemzetközi kiemelten a testvérvárosi közművelődési, művészeti és tudományos élettel. Segíti a helyi orgánumok és információs létesítmények működését: a helyi televízió működési, üzemeltetési költségeinek biztosításával, információs szolgáltatás folytatásával, a városi honlapon a közművelődési intézmények, programok megjelenítésével, Békefi Antal Városi Könyvtár a nyilvánosság intézményeként gyűjti és rendelkezésre bocsájtja a városra vonatkozó főbb adatokat, helyi önkormányzati jegyzőkönyveket, határozatokat, rendeleteket. 5. A kulturális élet támogatásának célkitűzései, feladatai Az 1999es koncepcióban megfogalmazott kulturális feladatok továbbra is a folyamatosan megvalósítandók, azonban társadalmi és technikai változások miatt részben új értelmet nyertek A korosztályoknak megfelelő kulturális tevékenységek A korosztályok kulturális életbe való fokozott bevonása továbbra is az önkormányzat célja, mely eredményét a korosztályok eltérő megszólítása segíti, de ugyanakkor törekedni kell a családokat megszólító programok bővítésére. Fontos változás, hogy a technikai fejlődés miatt az internetet használó generációk megszólítására új módszert kell kialakítani, a kulturális kínálatot az interneten, dinamikus honlapon naprakészen elérhetővé kell tenni. A közösségi életbe való bevonást a gyermekkorban új stratégiával kell megerősíteni. Ez lehet a helytörténeti oktatás megerősítése az általános iskolában, külön helytörténeti óra a tanrendben, saját tankönyv bevezetésével, a helytörténeti emlékeknél kihelyezett óra tartásával, helytörténeti vetélkedők szervezésével (természetesen a szervezésben az új internet adta lehetőségek kihasználásával). Fontos cél a 2000es években a nagymértékű internethasználat miatt bekövetkezett elidegenedés megállítása, a kultúra közösségépítő jellegének erősítése, mely a 9

13 programok széles skálájával és ismertetésével érhető el, erre használható a jelenleg nem létező Zirc és Vidéke újság, melyet első lépésként interneten megjelenő tartalomként javasolt kiadni, és a szerkesztőséget több korosztályból önkéntesekből létrehozni A kulturális tevékenységek A korábbi koncepcióban leírtak a képzés fontossága, a közművelődési szociokulturális tevékenység végzése, a terület és településfejlesztés, a művészeti csoportok támogatása, a kiadványok megjelentetése, az információs rendszer működtetése, a színvonalas rekreáció feltételeinek megteremtése továbbra is az Önkormányzat célját képezik, de a kultúra közösségi háló szerepének megerősítésével kistérségi szinten kell megvalósítani e célokat. Az együttműködés első eleme a Zirci Kistérség Többcélú Társulása által elfogadott Zirci Kistérség közművelődési Stratégiája , mely a fő fejlesztési irányok meghatározásával hatékonyabbá teszi a települések közötti együttműködést. A kistérségi stratégiában megfogalmazott fő fejlesztési irányok, azaz a kulturális zárt és szabadtéri közösségi színterek kialakítása, fejlesztése és tartalommal való megtöltése, a természeti és kulturális örökség tematizált bemutatása, a történelmi és hagyományőrző folklór rendezvények szervezése, az épített örökség kulturális célzatú hasznosítása, a "Nagyanyáink főzték" a bakonyi konyha ízei hagyományőrzés célok a jelen koncepcióban is megtalálhatók. Az együttműködés fontos feltétele a koordináció megvalósítása, melynek keretében biztosítani kell, hogy sem az egyes települések, sem az egyes települési intézmények ne szervezzenek programot (természetesen az azonos témájú, illetve hasonló látogatókat vonzó programok értendőek ez alatt) azonos időpontban. Koordináció hiányában a települések, az intézmények egymás látogatóit eltérítve tehetik sikertelenné a kulturális eseményeket, akár többet is egyszerre. A koordináció kistérségi és városi szinten egyaránt az új turisztikai modell, a helyi desztinációs szervezet bevonásával új alapokra helyezhető. Az Önkormányzat a kultúraközvetítő tevékenységét oly módon tudja a leghatékonyabban bővíteni, ha a városban lévő szellemi tőkével" a jelenlegi jó együttműködést a továbbiakban is fenntartva még szélesebb körben vonja be a lakosságot Zirc kulturális életébe, a városfejlesztési programok előkészítésébe. Az önkormányzat célja, hogy az általában a kulturális élet részének tekintett célok (a város múltjáról szóló helytörténeti feldolgozások megszületésének kezdeményezése és anyagi támogatása, a hagyományőrző és hagyományteremtő művészeti csoportok, rendezvények segítése, a kisebbségi kultúra ápolásának, fejlesztésének támogatása) mellett ösztönözze általános, a szakműveltség és a hétköznapi kultúra fejlesztését is pl. az alábbiak szerint: elősegíti a pályakezdő fiatalok és a munkanélküliek szakmai képzését, a környezetkultúra fejlesztése és a környezeti nevelés elősegítése érdekében versenyeket hirdet, környezetvédő csoportokat, iskolai szakköröket támogat, segíti szakmai klubok és körök kialakítását és működését, szorgalmazza a mozgáskultúrát fejlesztő, az egészségmegőrzést és a rehabilitációt szolgáló programok megvalósulását, segíti a helyes életmód, a kapcsolati kultúra, a konfliktuskezelés és az önismeret megerősödését szolgáló szolgáltatások, események rendszeres megvalósítását. 1

14 5. 3 A feladatok ellátásához szükséges intézményrendszer A kulturális intézmények a feladataik végzésére alapvetően alkalmasak, mely az intézmények által lefolytatott sikeres pályázati projekteknek (pl.: Könyvtár akadálymentesítése, vagy a szolgáltatás fejlesztési pályázatok), valamint a jó lakossági és egyesületi kapcsolatokat kiépítő intézményvezetőknek (pl.: Ifjúsági Ház infrastrukturális fejlesztése civil szervezetek által) is köszönhető, de az intézmények természetesen a lakossági igények szerint megfelelő források rendelkezésre állása esetén bővítendők. A kérdőíves felmérésen legtöbb esetben említett lakossági igény a Művelődési Ház infrastrukturális feltételeinek javítása (új klubhelyiségek, öltöző), új épület létrehozása, egy 200 fős rendezvényterem építése. Fontos feladat a már nem működő egykori kulturális intézmények új funkciókkal való ellátása, így a városi zeneiskola épületének zeneművészeti célokra való használata, mely megvalósulhat alkotóházként való működtetéssel (elismert művészek meghívása egykét hónapra a Bakony fővárosába, a meghívott a bérleti díj fizetése helyett egykéthetes elsősorban a helyi művészeknek, helyi diákoknak szóló zeneművészeti kurzus tartásával fizetne az alkotóház használatáért), vagy akár művészházként (hosszabb idejű, egykét éves használat biztosítása egy művésznek és családjának, a bérleti díj ez esetben a város lakosság részére koncertek tartása, illetve rendszeres közreműködés az oktatási és kulturális intézmények, civil szervetek tevékenységében). Ez a programot a testvérvárosi együttműködés keretében lehet a legnagyobb kulturális haszonnal működtetni. Az intézményrendszer fejlesztése mellett Önkormányzat célja továbbá a város építészeti értékeinek megőrzése, fejlesztése saját és pályázati forrásból. E tevékenysége keretében az önkormányzat ösztönzi a magántulajdonosokat az épített környezet karbantartására, fejlesztésére a város történelmi múltjának, hangulatának megőrzése érdekében A kulturális kapcsolatok A kulturális élet fejlesztése érdekében a nem önkormányzati intézmények működésének a színvonalát is emelni kell. Ez megvalósulhat közös projektek lebonyolításával, vagy más szervezetek projektjeinek támogatásával pl.: az Apátsági látogatóközpont bővítése. Ezt a célt szolgálja a nem önkormányzati intézmények működtetésében való partneri együttműködés, pl.: az Agrárműszaki Emlékeke Múzeumának a nyitva tartásának koordinálása, megelőzheti a turisták csalódottságát. A koordinációt segíti egy egységes kedvezményrendszer bevezetése, amely bármely zirci vagy kistérségi kulturális intézmény megtekintését követően, más intézmény megtekintését, vagy a programján való részvételt kedvezményesen biztosítaná. Új típusú kulturális kapcsolatok kialakítása segíti a közösségépítést. Be kell vonni az elsősorban nem kulturális intézményeket a közművelődésbe, oda kell vinni a kultúrát az igénybevevőkhöz, ennek keretében a rendezvények látogatására nem képes időseket, betegeket, azaz az idősek otthona és az egészségügyi intézmények lakóit fel kell keresni programokkal. E tevékenységbe be kell vonni a városban tanuló diákokat, lehetőséget teremtve az új közoktatási jogi szabályozásban, azaz a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként előírt ötven óra közösségi szolgálat elvégzésére. E programot a törvény végrehajtási rendeleteinek megjelenését követően lehet kidolgozni. Javasolt felkérni illetve felajánlani a civil szervezeteknek a részvételt a programokban, mely egyszerre teremt bemutatkozási és tagságnövelő lehetőséget is részükre. 1

15 6. Fejlesztési irányok Az Önkormányzat a közösségi terek fejlesztésére irányuló projekteket indít, illetve veszt részt e célú projektekben a kistérség egyes településeivel, a városban működő egyházakkal, civil szervezetekkel. Az Önkormányzat a város lakói közművelődési igényeit kielégítő és mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő olyan közművelődési intézményeket működtet, illetve vesz részt a működtetésében, melyek a lehető legnagyobb mértékben tudják megvalósítani a civil és a gazdasági szféra bevonását és a pályázati lehetőségek kihasználását. Ennek érdekében az Önkormányzat részt vesz a helyi turisztikai desztinációs szervezet megalakításában és az új szervezet által működteti a Tourinform irodát. A Tourinform iroda önálló szervezet általi működtetésével párhuzamosan a megvizsgálja a meglévő intézmények működését, a hatékonyabb működés érdekében szükség esetén racionalizálja az intézményrendszerét. A TDM szervezet megalakításával, működtetésével párhuzamosan a közművelődési intézmények három lehetséges szervezeti felépítését vizsgálja meg, azaz elsősorban a meglévő szervezeti rendszer változatlan fenntartását, másodsorban a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház profiltisztítását és önálló könyvtár és önálló közművelődési intézmény létrehozását, valamint harmadsorban egy intézmény létrehozását, azaz a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Házba a STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház beolvasztását. Tekintettel az önkormányzatok általános forráshiányos működésére a három változat kiindulási pontja azon feltételezés, hogy a kulturális intézmények átalakítása nem járhat létszám és költségnövekedéssel. A feladatok ésszerű átcsoportosításával és megosztásával a jól működő kulturális központok hatékonyabbá tehetők, így növelve a minőségi kulturális igények kiszolgálását. A városban az egyéb kulturális tevékenység támogatása közművelődési megállapodásokkal, pályázatok Önkormányzat általi kiírásával, illetőleg pályázati lehetőségek Önkormányzat általi kihasználásával valósul meg Az intézményrendszer átalakításának alternatívái A jelenlegi intézményrendszer fenntartása Ez egy kisvárosban egy széttagolt intézményrendszert jelent kis létszámú költségvetési intézményekkel. Előnye a fennálló, már bejáratott rendszer működtetéséről már tapasztalati tudással rendelkezik az Önkormányzat és a városban közismert a feladatmegosztás módja. Hátránya ezen megoldásnak, hogy egyeztetési problémák adódnak, adódhatnak a két közművelődési intézmény között (programok átfedése), valamint a kis alkalmazotti létszám miatt a nagyobb rendezvényeknél, de esetenként a napi munkában is működési zavarok keletkeznek. Ez már mutatkozik a STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház esetében, mert a feladatellátásban gondot okoz, hogy a 3 főt foglalkoztató intézményből egy fő látja el a közművelődési feladatokat, más állandó munkatárs nincs sem a művelődési feladatok ellátására, sem a helyettesítésre, sem az egyéb pl. takarítói feladatok ellátására, a közfoglalkoztatás pedig nem jelent garanciát az állandó és színvonalas szolgáltatásnyújtására a változó feltételek miatt. A túlzott terhelés veszélye, 1

16 hogy a szívvonalas programkínálat fenntartása, a szervezési munka elsődlegessége a működtetéshez szükséges adminisztrációs feladatok háttérbeszorulást jelentheti, ami szélsőséges esetben akár egy elnyert pályázat lefolytatását is megakadályozhatja, vagy egy már elköltött támogatás (kamatokkal terhelt) visszafizetésére is vezethet. Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Házban a közművelődési feladatokban hasonló túlterheléses probléma jelentkezhet, mert a művelődésszervezői feladatokat a Művelődési Házban egy fő programszervező látja el, végzettsége a feladatellátáshoz megfelelő, azonban tourinform iroda munkatársának új feladatellátása és várható elköltözése miatt szükséges a helyettesítéséről való gondoskodás, illetve a rendezvényszervezési feladataihoz (minimum időszaki) segítség biztosítása. Az egy intézményben dolgozó könyvtárosok közreműködése a programszervezésben csak bizonyos szintig várható el, mert a könyvtár az elvárt minimumlétszámmal működik, a művelődésszervezési feladatokra a könyvtárosokból való átcsoportosítás a magas színvonalú könyvtári szolgáltatást veszélyeztetheti. A könyvtár személyi állománya jelenleg az igazgatóból, a módszertanos könyvtárosból, két feldolgozó könyvtárosból, az olvasószolgálati könyvtárosból, a művelődésszervezőből és a takarítóból áll. A könyvtári feladatellátáshoz szükséges minimum humán erőforrás az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtári Intézetének módszertani ajánlása szerint 1000 lakosonként legalább 0,5 könyvtáros állás és minden önálló könyvtár személyzetében egy könyvtáros diplomával rendelkező munkatárs. (Az ajánlás szerint a könyvtáros alatt a teljes munkaidőre átszámított, képesítéssel vagy anélkül könyvtári munkakörben dolgozók száma/1000 lakos fogalom értendő.) A város közel nyolcezer fős lakosságát figyelembe véve ez négy fő könyvtárost jelent minimum, azonban a mozgókönyvtári szolgáltatás ellátása a kistérség településein további feladatot és humánerőforrás igényt jelent, így az 5 fős könyvtárosi létszám a színvonalas feladatellátás alapvető feltétele. A könyvtárosok feladatellátáshoz megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Végezetül meg kell jegyezni, hogy a fenti humánerőforrás igény biztosítását az önkormányzatok és az állam közötti a feladatellátás és a költségvetési forrás megosztás várható változása jelentősen befolyásolhatja, ami bármelyik feladatnál akár a szakmai minimumigény alatti alkalmazotti létszámot is kikényszeríthet Két költségvetési intézmény működése Két költségvetési intézmény működik továbbra is, de profiltisztítással. Az egyik a közgyűjteményi feladatokat látja el, a másik az egyéb kulturális feladatokat. Előnye, hogy a könyvtár a kistérségi feladatokra, a kibővült mozgókönyvtári szolgáltatásra tud összpontosítani, a művelődési feladatok ellátása pedig egy intézménybe, egy irányítás alá kerül. Ebben az esetben a jelenlegi közművelődési álláshelyet a könyvtártól az új közművelődési intézményhez kell átcsoportosítani. Ez a megoldás a közművelődési feladatok összehangolását biztosítja. A megoldás nagy hátránya, hogy a könyvtár és a művelődési ház egy épületben működik, ezt nem célszerű különválasztani. A könyvtár és a művelődési ház által szervezett, illetve szervezendő programok sok átfedést tartalmaznak, pl.: egy író olvasó találkozó megszervezése alapvetően könyvtári tevékenység, de pl.: a civil szervezetek munkájának segítése már mindkét intézménytípus feladata, a művelődésszervező helyet 1

17 biztosít a művelődési házban, a civil szervezet tevékenységéhez pedig használja a könyvtár szolgáltatásait, beleértve a könyv és az informatikai eszközállományt. Nem célszerű az önálló működés a tekintetben sem, hogy a könyvtári tereket közösségi célokra jól ki lehet használni, pl.: egy iskoláscsoport könyvtári látogatásának nem csak a könyvtárral való ismerkedés lehet a célja, hanem az épületben működő civil szervezetek tevékenységében való részvétel is, illetve a civil szervezetek nagyobb helyigényű rendezvényei mellett a klubhelyiségen és az előadótermen kívül a könyvtári olvasótereket is használhatják. Az önálló intézmények között a helyiséghasználatot a jelenleginél nagyobb mértékben lenne szükséges adminisztrálni, ami az érdemi kulturális programok szervezésétől venne el erőforrásokat. További hátrányt jelenteni, hogy a külön intézményekben a helyettesítési feladatok, illetve a rendezvényszervezésből adódó munkaidőn túli feladatok időben és mennyiségben is aránytalanul jelentkeznek, ami a szolgáltatás színvonalát veszélyezteti A városi kulturális feladatokat egy szervezet látja el a két telephelyen A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és a STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház összeolvasztásával egy szervezet láthatja el a két telephelyen a városi kulturális feladatokat. Az egységes intézmény hátránya, hogy vezető által ellátandó szakmai feladatok száma megnő, ami főként az egyesítést követően okozhat működési problémákat. Ebben az esetben a telephelyen intézményvezető alkalmazása lehetséges, de nem szükséges. Az egyesítés után további problémát jelenthet a korábbi önálló intézményi érdekek összhangba hozása a források, a feladatok terén egyaránt. A létrejövő egységes intézmény működésének a fenti hátránnyal szemben számos előnye van. Az intézmény összehangoltabbá, hatékonyabbá teszi a feladatellátást és a szervezet mérete is megfelelő. A szakmai és gazdálkodási feladatok az önkormányzatnak is áttekinthetőbbé válnak. Továbbá a működésben is hatékonyabb lesz az együttműködés, mert könnyebbé válik a források átcsoportosítása, legyen az rendezvényszervezői feladat ellátása, vagy a takarítás megoldása. A humánerőforrás gazdálkodás tekintetében előnyös, hogy a közös intézményben a helyettesítési feladatok, illetve a rendezvényszervezésből adódó munkaidőn túli feladatok arányosabban eloszthatók a telephelyek és az alkalmazottak között, ami a sikeres működés záloga. Ez a megoldás találkozik kulturális intézmények koordinációjának javítására vonatkozó lakossági igénnyel is. A létrejövő intézmény három eltérő szakmai feladatot valósít meg, melyek a könyvtári szolgáltatás, a közművelődés és a helyi televízió működtetése. Azonban az új intézmény továbbra is viszonylag kis létszámú, azaz kizárólag intézményvezető alkalmazását költséghatékonyan nem teszi lehetővé, értve ezalatt azt, hogy az intézményvezetőnek feladata kell, hogy legyen az egyik szakterület konkrét igazgatása, érdemi munkavégzéssel és a másik két szakterülettel való koordinálása. A közművelődés terén a két telephely és a két közművelődési munkatárs alkalmazása továbbra is biztosítja az ifjúság ház adott korosztályra kialakított speciális tevékenységeinek végzését, de a közös intézményben való működés számos korábbi feladat ellátási, szervezési problémát megold, így segítve az intézmény magas színvonalú szakmai munkáját. 1

18 Az egységes kulturális feladatokat ellátó intézmény egyeztetné a városi kulturális rendezvényeket a kulturális élet minden résztvevőjével, civil szervezetekkel, a helyi turisztikai desztinációs szervezettel stb., a koordinációt jelentősen megkönnyítené az egységes intézményi vezetés és az érdekek egyszemélyi képviselete. Az egységes intézmény keretében a kulturális koncepció intézményi szintű végrehajtásának a felelőse az intézményvezető, így elkerülhetők a külön közművelődési intézmények esetén kialakuló hatásköri, feladatköri konfliktusok, melyek a végrehajtást akadályozhatják. Az új szervezet lehet költségvetési intézmény és közhasznú gazdasági társaság egyaránt. A gazdasági szervezet keretében a feladatokat rugalmasabban el lehet látni, jobban lehet a változásokat követni, lehetőség nyílik új kulturális szolgáltatások bevezetésére. A gazdasági társasági forma előnyei a teljesítményérdekeltség; plusz bevételeit a tevékenységének bővítésére fordíthatja; a vezetők felelőssége, anyagi érdekeltségi rendszere világos, egyértelmű; a külső erőforrások jobban bevonhatók a működésbe; nincs merev bérstruktúra; teljesítményszemlélet miatt az érdekeltségi rendszert az elvégzendő feladatokhoz lehet rendelni; rugalmasabb munkaerőgazdálkodást valósíthat meg, hatékonyabb a humánerőforrás kihasználtsága; a külső erőforrások jobban bevonhatók a működésbe. A gazdasági társaság és az önkormányzat között kötendő közművelődési szerződésben garantálhatóak a kötelező feladatok. Természetesen egy projektmenedzser szemléletű vezető egy költségvetési intézmény keretében is képes a fenti előnyök nagy részének elérésére, az alkalmazottak szempontjából pedig a közalkalmazotti bértábla alkalmazása nagyobb létbiztonságot jelent. A megfelelő pénzügyi forrás rendelkezésre állása esetén a teljesítményérdekeltségi rendszer is kialakítható intézményi szinten Összegzés A kulturális intézmények működésének racionalizálásával, a feladatok ésszerű átcsoportosításával és megosztásával a kulturális intézmények hatékonyabbá tehetők, így növelve a jelentkező újabb és újabb kulturális igények minőségi kiszolgálását. Természetesen bármely modell alkalmazásával teljesül az Önkormányzat azon célja, hogy a közművelődéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával elősegítse az állampolgárok művelődéshez való jogának gyakorlását, biztosítsa a művelődés helyi feltételeit, lehetővé tegye a település hagyományainak ápolását. Azonban a magas színvonalú kulturális tevékenységek további biztosítása érdekében a legjobban fenntartható, legköltséghatékonyabb működést biztosító intézményi struktúra a közművelődési és könyvtári feladatok egy intézmény keretein belül való ellátása, azaz Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és a STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház összevonása. A fenti három alternatívától függetlenül javasolt megvizsgálni a STÚDIÓ KB Ifjúsági és Közösségi Ház és a Családsegítő szolgálat közös épülethasználatát. A jelenlegi közös használatnak vannak előnyei, pl.: az Ifjúsági házzal együttműködve, a programjaihoz illeszkedve a szolgálat játszóházat működtet, azonban a szolgálat külön épületben történő működtetése és a felszabaduló helyiségek több civil szervezetnek jelentene megfelelő működési körülményeket. A források szűkössége miatt jelenleg igényfelmérést javasolt végezni a civil szervezetek között. 1

19 7. A szervezeti kérdések a város kulturális életében 7. 1 Zirc Város kulturális infrastruktúrájának fejlesztése Zirc városában hiányzik egy 200 fő befogadóképességű rendezvényterem, ahol nagyobb közösségi művészeti és közművelődési rendezvényeket lehetne rendezni, szervezni. A jelenlegi pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a városnak, hogy egy ilyen beruházást elindítson, középtávon pályázati források bevonásával viszont megvalósítható a fejlesztés. Ezért a már korábban kialakított fejlesztési terv alapján a konkrét szakmai és műszaki tervezést javasolt elkezdeni építési engedélyezésre alkalmas terv és a tervezői költségbecslés kidolgozásával, melyek minden pályázati projekt alapját képezik. Szintén hiányzik a városban egy önálló időszakos, képzőművészeti kiállítóhely, melynek lehetséges megvalósítási módjait is végig kell gondolni. A városban Galéria funkciót betöltő jelenlegi kiállítóhelyek (könyvtár, polgármesteri hivatal, iskola) lehetőséget adnak a művészek bemutatkozására, de az önálló kiállítótér magasabb művészeti értéket képvisel Zirc Város kulturális intézményrendszerének átalakítása Az Önkormányzat a város lakói közművelődési igényeit kielégítő és mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő olyan közművelődési intézményeket működtet, illetve vesz részt a működtetésében melyek a lehető legnagyobb mértékben tudják megvalósítani a civil és a gazdasági szféra bevonását és a pályázati lehetőségek kihasználását. Ennek érdekében az Önkormányzat kezdeményezte a helyi turisztikai desztinációs szervezet megalakítását és az új szervezet által kívánja működtetni a Tourinform irodát. A Tourinform iroda önálló szervezet általi működtetésével párhuzamosan megvizsgálandó a meglévő intézmények működése, szükség esetén racionalizálása. A helyi turisztikai desztinációs szervezet megalakításával a korábbi tourinform feladatokat ellátó személy a TDM szervezet keretében látja el a feladatait. A fentiekre a 6. részben kifejtett háromféle alternatíva fogalmazható meg. Az alternatívák közötti döntés során az önkormányzat célja annak elismerése mellett, hogy a kulturális intézményei magas színvonalú tevékenységet végeznek a kulturális feladatellátás hatékonyabbá tétele Zirc Város kulturális nagyrendezvényei A városnak kialakult egy kulturális nagyrendezvény rendszere. Ezek fontosak a helyi kulturális identitás erősítésében, a kulturális idegenforgalom növelésében. A nagyrendezvények közül többet civil szervezet szervez, melyekkel a hosszú távú kiszámíthatóság miatt az önkormányzatnak közművelődési megállapodást célszerű kötnie. A megállapodásban megfogalmazhatja az önkormányzat szakmai elvárásait és az általa nyújtott támogatás formáját Zirc Város kulturális intézményrendszerét érintő jogszabályi feladatok A településen végzett kulturális és köznevelési feladatok egy része a kormányhivatal/a megyei intézményfenntartó központ fenntartásában van, illetőleg fenntartásába kerül. A város együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi, arról, hogy az átvett intézmények a jövőben milyen módon vesznek részt a város kulturális életében, milyen területeken tudnak együttműködni. 1