Palládium és ródium nanokristályok képződése, stabilizálása polimeroldatban és rétegszilikátokon

Átírás

1 1

2 Ph.D. értekezés tézisei Palládium és ródium nanokristályok képződése, stabilizálása polimeroldatban és rétegszilikátokon Papp Szilvia Témavezető: Dr. Dékány Imre egyetemi tanár, az MTA lev. tagja Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Tudományegyetem Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport Szeged

3 1. Bevezetés és az értekezés célkitűzései A nanoszerkezetű anyagokat a kolloid mérettartomány alsó határán találjuk. A molekuláris méretek és a mikroszkopikusan észlelhető rendszerek közötti olyan részecskehalmazok, amelyek a fény hullámhosszánál kisebbek, nm mérettartományba sorolhatók. A szervetlen kolloidok, főleg a fém nanorészecskék már hosszú ideje érdeklik a kutatókat. Ezt az érdeklődést főleg esztétikai (kerámiapigmentek) és technológiai (katalizátorok, hidrogéntárolók) alkalmazásuknak köszönhették. Széles körben új típusú katalizátorokként váltak ismertté nagy aktivitású és szelektivitású reakcióikkal. Kis méretükből eredő értékes tulajdonságaik - mint egyedi elektronszerkezetük és extrém nagy fajlagos felületük - azonban egyre újabb felhasználási lehetőséget nyitnak. Ma már több tudományág is alkalmaz nanorészecskéket, ilyen a polimerkémia, a fotokémia, a környezeti kémia, a nanoelektronika, az optika. A jól ismert fémkolloidok közül vizsgálataim tárgyául a palládiumot és a ródiumot választottam. Ezekkel a fémekkel katalizált folyamatok az elmúlt évek során a szerves kémikusok nélkülözhetetlen eszközeivé váltak. Munkám során már sikeresen alkalmazott illetve általam kidolgozott kolloidkémiai módszerekkel állítottam elő palládium és ródium részecskéket, valamint vizsgáltam az egyes eljárások által nyújtott részecskeméret szabályozási lehetőségeket. Vizes közegben néhány nanométeres átmérőjű polimerrel stabilizált részecskéket növesztettem. Vizsgáltam, milyen hatással van a polimerek koncentrációja, molekulatömege és töltésállapota a részecskék méretére. A méretszabályozásban fontos szerepe van a prekurzorionok és a stabilizáló polimer molekulák között kialakuló kölcsönhatásnak, különösen ionos polimerek esetében. Az elektrolitikus kölcsönhatások ugyanis befolyásolják a polimeroldatban a fémionok redukciójának sebességét, és ezáltal a részecske méretét is. Munkámban választ kerestem arra, hogy a palládium részecskék keletkezésének sebességére milyen hatással vannak az általam használt stabilizátorok. A gócok kialakulása és növekedése általában nehezen különíthető el egymástól. A stabilizáció módjától függően a megfelelően megválasztott koncentráció-tartományban a keletkezés sebessége azonban szabályozható. Heterogén nukleációval réteges szerkezetű montmorillonit felületén, illetve interlamelláris terében in situ növesztve a részecskéket nanorészecske/hordozó kompozitokat készítettem. Célom volt a részecskék méretének szabályozása előre meghatározott, szabad rétegközti térfogattal rendelkező organofilizált montmorillonitokon, az interlamelláris alkillánc sűrűséget változtatva. Tekintettel a polimerek jól stabilizáló hatására, megkíséreltem a polimer/agyagásvány komplexum együttes stabilizáló hatását alkalmazni nanorészecskék előállításához. A montmorillonit mellett egy vízben nem duzzadó agyagásványt, a kaolinitet is sikeresen alkalmaztam palládium és ródium nanorészecskék hordozójaként. Röntgen diffrakcióval és kisszögű röntgenszórással vizsgáltam, hogy milyen hatással van az agyagásványok rendezett lamelláris szerkezetére a keletkezett nanorészecskék beépülése. A montmorillonit felületén történő in situ szintézis mellett párhuzamosan tanulmányoztam a preperációhoz felhasznált polimerek adszorpcióját Namontmorilloniton. A polimer adszorpción túl egy új módszert is bemutatok a polimerrel stabilizált fém nanorészecskék montmorilloniton való adszorpciójának vizsgálatára vonatkozóan. 3

4 Összefüggést kerestem a változatos előállítási módszerek és a képződött fémrészecskék oxidációs állapota között. Végül az agyagásványokon immobilizált palládium és ródium részecskék katalitikus hatékonyságát minősítettem egyszerű hidrogénezési tesztreakcióval. A munkám fő célja a vizsgált nanodiszperz rendszerek illetve kompozitok előállítása, azok kolloidkémiai viselkedésének, stabilitásának és a nanokristályos fémek szilárd hordozón való növekedésének tanulmányozása volt. A jelentős terjedelmű kísérleti anyag nem tette már lehetővé az általam kidolgozott preparálási módszerekkel előállított nanokristályos fémek katalitikus tulajdonságának részletes elemzését, ezért csupán néhány tesztreakcióval tudom bemutatni viselkedésüket. Úgy gondolom, hogy a katalitikus viselkedésük jellemzéséhez további vizsgálatokra van szükség. 2. Alkalmazott kísérleti anyagok és módszerek Kísérleteim során a prekurzor palládium vegyület tetrahidrofuránban a palládiumacetát, vizes közegben a palládium(ii)-klorid volt, a ródium prekurzoraként minden esetben ródium(iii)-klorid-hidrátot használtam. A sókat etanollal, hidrazin-hidráttal (NH 2 NH 2 H 2 O) vagy nátrium-borohidriddel (NaBH 4 ) redukáltam. A részecskék stabilizálása poli-n-vinil-2- pirrolidonnal (PVP), poli(diallil-dimetil-ammónium-kloriddal) (PDDACl), poli(nátrium-4- sztirén-szulfonáttal) (PSSNa) történt. Hordozónak Na-montmorillonitot és kaolinitet alkalmaztam. A montmorillonit organofilizálása hexadecil-piridinium-kloriddal (HDPCl) és tetradodecil-ammónium-bromiddal (TDABr) történt. A kaolinit lamellák delaminálását DMSO interkalációjával valósítottam meg. A palládium és ródium szolok UV-VIS vizsgálatait Uvikon 930 típusú kétfényutas spektrofotométeren végeztem. A Na-montmorilloniton adszorbeálódott palládium részecskék mennyiségét is ezzel a mérési technikával, a felülúszók abszorpciós spektrumai alapján határoztam meg. A palladium részecskék képződésének kinetikáját Ocean Optics Chem 2000-UV-VIS száloptikás, diódasoros spektrofotométerrel tanulmányoztam nm hullámhossz-tartományban. A fém nanorészecskék méretanalízisét CM - 10 Philips típusú transzmissziós elektronmikroszkóppal 100 kv gyorsító feszültség mellett végeztem, a felvételeket a készülékhez épített Megaview-II digitális kamera segítségével rögzítettem. A részecskék átlagos átmérőjét és a méreteloszlási függvényeket az UTHSCSA Image Tool program segítségével határoztam meg. Röntgen diffrakcióval és kisszögű röntgenszórással tanulmányoztam, hogy milyen hatással van az agyagásványok rendezett lamelláris szerkezetére a stabilizálószerek és a keletkezett nanorészecskék beépülése. A (001) bázislap változásait montmorillonitnál 1 o 2θ 10 o, kaolinitnél 1 o 2θ 14 o szögtartományban vizsgáltam. A kristályos palládium részecskék (111) reflexióját 38 o 2θ 42 o szögtartományban vettem fel. Az XRD méréseket Philips gyártmányú röntgendifrakrométerrel (PW 1830 generátor, PW 1820 goniométer, PW 1711 detektor, 40 kv, 35 ma, CuKα sugárzás), a SAXS méréseket a PW 1830 generátorra épített KCEC/3 típusú kompakt Kratky-kamerával végeztem. A kompozitok termikus analízisét Q-1500 D MOM típusú készülékkel végeztem C tartományban. A montmorillonit felületén történő in situ szintézis mellett párhuzamosan tanulmányoztam a preperációhoz felhasznált polimerek adszorpcióját Na-montmorilloniton. 4

5 Az adszorbeálódott mennyiségeket a minták felülúszóinak a teljes széntartalmából határoztam meg Euroglas 1200 típusú készülékkel. A hordozón ülő részecskék felületi oxidációs állapotát XPS mérésekkel határoztuk meg, KRATOS XSAM 800 típusú készülékkel. Gerjesztő forrásul AlKα sugárzást használtak. A mérésvezérlés és a mérési adatok kiértékelése a Kratos Ltd. VISION 1,3,3, programjával történt. Néhány palládium és ródium tartalmú katalizátor aktivitását ciklohexén folyadékfázisú hidrogénezésén teszteltem. 3. Az értekezés tézisei 1. Palládium részecskék képződésének kinetikai tanulmányozása 1.1. A palládium részecskék képződésének kinetikáját vizsgáltam különböző stabilizálószerek jelenlétében. A homogén nukleációs kísérletekben három polimer, a PVP, a PDDACl és a PSSNa szerepét tanulmányoztam. Mindhárom polimer képes stabilizálni a képződött fém részecskéket. A kationos PDDACl koordinációs komplexet alakít ki a prekurzor Pd 2+ -ionokkal, míg a semleges PVP és az anionos PSSNa esetében csak fizikai kölcsönhatások játszanak szerepet a stabilizálásban. A redukció sebességét a PSSNa csökkenti a legjobban, ezt követi a PDDACl majd a PVP. Kimutattam, hogy a PDDACl koncentrációjának növelése lassítja a redukciót és a részecskeméret növekedését okozza. A sebesség csökkenése a polimeroldat viszkozitásának növekedésével hozható összefüggésbe, ami a diffúzióállandó drasztikus csökkenésével jár. A Pd 2+ -ion koncentrációjának növelése a gócképződés sebességének kedvezett, ezért kisebb részecskék képződtek A heterogén nukleációt szintetikus rétegszilikát felületén tanulmányoztam. Megállapítottam, hogy a szilárd hordozó jelentősen csökkenti a részecskeképződés sebességét. A lemezek szerkezetképzése a viszkozitás növekedésen keresztül akadályozza a redukálószer áramlását, illetve a részecskék képződését a diszperz közegben. A lassító hatáshoz nagymértékben hozzájárul az is, hogy a Pd 2+ speciesek nagyrészt adszorbeált állapotban vannak a felületen. A heterogén nukleációban van egy optimális Pd 2+ -ion koncentráció-tartomány, ahol a gócképződés sebessége maximális, és a legkisebb méret érhető el. Nagyobb koncentrációnál az anyagutánpótlás következtében tovább növekednek a részecskék, a koncentráció csökkenése viszont annyira lelassíthatja a folyamatot, ami már a részecskék növekedésének kedvez. 2. A nanoreaktor térfogat hatása a palládium részecskék kialakulására organofilizált montmorilloniton Hexadecil-piridinium-kloriddal és tetradodecil-ammónium-bromiddal módosított montmorillonit interlamelláris térfogatában Pd nanorészecskéket állítottam elő. Vizsgáltam a hidrofób montmorillonitok duzzadását tetrahidrofurán/etanol elegyben, és megállapítottam, hogy a belső felületek (interlamelláris térfogatok) nanoreaktorként használhatók a Pd részecskék szintéziséhez. A HDP-montmorillonitnál jelentősebb szabad térfogat áll rendelkezésre a lamellák között. Az HDP-montmorillonit röntgen diffraktogramján a Pd részecskék keletkezésével a kisebb szögtartományban (d L = 4,24 nm) egy új csúcs jelenik meg. Ez arra utal, hogy a részecskék a rétegközti térben keletkeztek, és jelentős részük a szárítás után is a hordozó lamellái között maradt. Mivel tetraalkil-ammónium ionokkal hidrofóbizált montmorillonit 5

6 esetében az alkilláncok felületi sűrűsége 4-szer nagyobb, a kisebb szabad térfogat következében a Pd nanokristályok kivándorolnak a belső felületek közül a külső felületre. Ebben az esetben a hidrofób montmorillonit elsősorban templátként szolgálja a Pd méretszabályozott szintézisét és hordozóként szerepe csak másodlagos. A módszerrel 2,4 4,1 nm között szabályozható a palládium részecskék mérete. A kisebb alkilláncsűrűség mellett és a palládium tartalmat növelve nagyobb részecskék állíthatók elő. 3. Palládium nanorészecskék előállítása és stabilizálása polimeroldatban és polimer / montmorillonit kompozitokban: A makromolekulák szerepe a nanorészecskék felületi rögzítésében 3.1. Polimerek (PVP, PDDACl) vizes oldatát és Na-montmorillonitot alkalmaztam a Pd nanorészecskék stabilizálására. A nanorészecskék interlamelláris beépülését az agyagásványba röntgendiffrakciós módszerrel igazoltam. A TEM vizsgálatok segítségével megállapítottam, hogy a stabilizáció módjától és a prekurzor Pd 2+ -ionok koncentrációjától függően az átlagos részecskeméret 1,1 6,8 nm tartományban szabályozható. A legkisebb részecskéket vizes közegben polimer stabilizációval tudtam előállítani. A montmorillonit felületén, heterogén nukleációval képződő részecskék mérete a fémtartalommal nőtt. Ha polimert adunk a rendszerhez, akkor a polimer koncentrációjának növelésével a részecskeméret csökkenthető. Ebben az esetben a hordozó és a makromolekula stabilizáló hatása együtt érvényesül Vizsgáltam a polimerrel stabilizált Pd részecskék adszorpcióját a hordozó montmorillonit felületén. Megállapítottam, hogy kis polimer koncentrációknál a polimerrel védett palládium szol részecskéi is képesek beépülni az agyagásvány lamellái közé, nem csak a lemezek külső felületéhez kapcsolódnak. A polimer mennyiségét növelve, csökken a beépíthető részecskék száma. Nagy polimer / részecske aránynál a polimer adszorpciója visszaszorítja a nanorészecske megkötődését. Kis polimer / részecske aránynál a felületrészecske kölcsönhatás vonzó hatása érvényesül, ennek következtében több Pd részecske adszorbeálódik a felületen. 4. Palládium nanorészecskék előállítása és stabilizálása kaoliniton A jól kristályosodott kaolinit is kitűnő hordozója lehet fém nanorészecskéknek, ha a szorosan egymáshoz kapcsolódó rétegeket előzetesen delamináljuk. A fém részecskéket kaolinit illetve a polimerekkel (PVP, PDDACl) vagy tenziddel (oktil-amin) borított kaolinit felületén állítottam elő. A részecskék rétegközti jelenlétét az XRD felvételeken a kisebb szögtartományban (d L = 4,13-6,87 nm) megjelenő csúcs igazolta. A TEM mérések alapján mindegyik módszerrel sikerült nanométeres Pd részecskéket előállítanom. A felvételeken általában teljesen amorf részecskék látszanak, kristályosodott palládiumot a csak kaolinit lemezekkel szabályozott mintákon találtam. Az átlagos méretet a prekurzorionok koncentrációjával nőtt. Mind az oktil-amin, mind a nem-ionos és a kationos polimerek alkalmasnak bizonyultak a méretcsökkentés és szabályozás megvalósítására. A hidrazinhidrátnál erélyesebb redukálószer, a nátrium-borohidrid használata a gócképződés sebességét növelte, ami több kisebb részecske képződését eredményezte. 5. Ródium nanorészecskék előállítása és stabilizálása polimeroldatban és rétegszilikátokon 5.1. PVP, PDDACl és PSSNa polimereket használva vizsgáltam a töltésállapot, molekulatömeg, és a koncentráció hatását a képződő részecskék méretére. A PVP 6

7 koncentrációjának növelése nem változatta meg számottevően a részecskeméretet. Kis polimer koncentrációnál a ródiumionok mennyiségének növelésével a primer részecskék szekunder részecskékké kapcsolódnak, ami méretnövekedést okoz. A PVP és a PDDACl stabilizáló hatékonysága között nem tapasztaltam különbséget, közel azonos részecskeméretet kaptam mindkét polimerrel. A PDDACl molekulatömegének növelésével a méret csökkenthető, mivel a primer részecskék sztérikus okok miatt nem tudnak összekapcsolódni. A legnagyobb részecskék PSSNa-val stabilizált szolokban növekedtek, ahol a részecskék nagyobb füzérekbe csoportosulnak. A negatív töltésű polimerláncok nem tudnak a fémrészecske felületéhez erősen kapcsolódni, ami nagyobb fokú aggregációt okoz Ródium/montmorillonit és ródium/kaolinit kompozitokat állítottam elő vizes közegben. A képződő részecskéket polimerekkel és a rétegszilikát lamellákkal stabilizáltam. A röntgendiffrakciós módszer igazolta a nanorészecskék interlamelláris beépülését. Kimutattam, hogy a polimerek segítették a ródium nanorészecskék interkalációját az agyagásványokba. A vizsgálatokkal megállapítottam, hogy a stabilizáció módjától és a Rh 3+ - ionok koncentrációjától függően az átlagos részecskeméret montmorilloniton 1 3 nm tartományba esik, ez kaoliniten 1-2 nm, mivel a kaolinit lamellák közötti adhéziós erők nagyobbak. A részecskék nagyon kis méretét a hozzáadott polimer már nem csökkenti tovább, a részecskeméret alakulása a polimer/hordozó kölcsönhatásokkal magyarázható. Ha rétegszilikátot és rá jól adszorbeálódó polimert (PVP, PDDACl) is tartalmaz a reakcióközeg, az átlag részecskeméret nagyobb lesz, mint homogén nukleációval. Összehasonlítva a palládium és a ródium részecskék szintézisét, azonos körülmények között kisebb részecskék képződnek RhCl 3 -ból, mint PdCl 2 -ból. 6. Fém nanorészecske/rétegszilikát kompozitok szerkezetvizsgálata kisszögű röntgenszórással Az előállított kompozitok nanoszerkezetének pontosabb megismerése céljából a néhány jellemző mintát kisszögű röntgenszórás technikával is minősítettem. A nagy elektronsűrűségű fém részecskék beépítése számottevően növelte a szórásintenzitást, a minta fajlagos felülete többszörösére nőtt, a hordozó felülete durvult. Nagyobb növekedés figyelhető meg, ha a fémrészecskék száma nő. Azonos tömegszázalékban a ródium részecskék sokkal jobban megnövelték S p étrékét, mint a palládium részecskék. Ez összhangban van az elektronmikroszkópos felvételek alapján meghatározott átlagos részecskeméretekkel, miszerint a ródium diszperzebb eloszlással helyezkedik el mindkét hordozó felületén. A dezaggregáció okozta szerkezeti átalakulás a korrelációs hossz csökkenését eredményezi. 7. A palládium és ródium részecskék vegyértékállapotának vizsgálata A fémtartalmú katalizátorokban a hordozón ülő részecskék felületi oxidációs állapotát XPS vizsgálatokat határoztam meg. Az eredmények szerint a fémrészecskék felülete mindegyik vizsgált katalizátorban részben oxidálódott. A palládium esetében a fém palládium mellett PdO 2 van jelen, míg a ródium mellett Rh 2 O 3. Ezek az eredmények az jelzik, hogy a hordozóra felvitt fémionoknak vagy csak egy része redukálódott a szintézis alatt, vagy mind redukálódott, de a felületen a levegő oxigénjével reagálva részben fém-oxiddá alakultak. Az esetleges okok közül nem zárható ki az sem, hogy a magasabb oxidációs állapotú formák jelenléte a felületen a fém hordozó kölcsönhatás következménye. 7

8 A részecskemérettel nem változott az oxidálódott palládium mennyisége a felületen (Pd /Pd 4+ =2,3). Ez arra enged következtetni, hogy a részecskék nem gömbi geometriájúak, a hordozó által meghatározott síkból való kiterjedésük jóval kisebb, mint a TEM-el kapott részecskeátmérő. Míg a PDDACl jelenlétében több PdO 2 képződött a felületen, az oktil-amin akadályozta a felületi oxidációt. A ródium részecskéknél a vizsgálat nagyobb arányban mutatott ki oxidálódott fémet, ami feltehetően az extra kis mérettel hozható összefüggésbe. A különböző redukálószerek és hordozók eltérő hatássát nem tapasztaltam. 8. A hordozós fém katalizátorok aktivitása A mintákat ciklohexén folyadékfázisú hidrogénezésén teszteltem. A kapott TOF értékek megközelítik az irodalomban hasonló Pd-montmorillonitokra közölt értékeket. A tapasztalatok szerint ugyanaz a hatékonyság kisebb méretű részecskék esetén kevesebb palládiummal is elérhető. A polimer tartalmú mintákban a részecskeméret csökkenés ellenére romlott a hatékonyság, különösen a PDDACl esetében. A ródium katalitikus aktivitására a kaolinit, mint hordozó negatív hatással van. A palládium ezzel ellentétben a kaolinit felületén bizonyult aktívabbnak. 4. A doktori értekezés alapját képező közlemények 1. Sz. Papp, A. Szűcs, I. Dékány: Preparation of Pd nanoparticles stabilized by polymers and layered silicate Applied Clay Science, 19: (2001) IF: 2, Sz. Papp, A. Szűcs, I. Dékány: Colloid synthesis of monodisperse Pd nanoparticles in layered silicates Solid State Ionics, : (2001) IF: 1, Sz. Papp, I. Dékány: Growth of monodisperse palladium nanoparticles on disaggregated kaolinite lamellae Progress in Colloid and Polymer Science, 117: (2001) IF: 1, Sz. Papp, I. Dékány: Growth of Pd nanoparticles on layer silicates hydrophobized with alkyl chains in ethanol-tetrahydrofuran mixtures Colloid and Polymer Science, 280: (2002) IF: 1, Sz. Papp, I. Dékány: Stabilization of palladium nanoparticles by polymers and layer silicate Colloid and Polymer Science, 281: (2003) IF: 1,232 8

9 6. Sz. Papp, J. Szél, I. Dékány: Stabilization of rhodium nanoparticles in aqueous medium by polymer and layered silicates Proceedings of SPIE, Vol. 5118, Nanotechnology, ed. R. Vajtai, X. Aymerich, L. B. Kish, A. Rubio (SPIE, Bellingham, WA, 2003) Sz. Papp, J. Szél, A. Oszkó, I. Dékány: Synthesis of polymer-stabilized nanosized rhodium particles in the interlayer space of layered silicates Chemistry of Materials, 16(9): (2004) IF: 4, Sz. Papp, R. Patakfalvi, I. Dékány: Synthesis and characterization of noble metal nanoparticles/kaolinite composites Progress in Colloid and Polymer Science, 125: (2004) IF:1,232 Könyvfejezet 9. R. Patakfalvi, Sz. Papp, and I. Dékány: Silver and palladium nanoparticles incorporated in layer structured materials Surfactant Science Series 109, Adsorption and Aggregation of Surfactants in Solution, ed. K.L. Mittal, D.O. Shah, Marcel Dekker, (2003) Σ IP: 12,835 Egyéb közlemények 1. Papp Sz., Dékány I.: Palládium nanorészecskék előállítása inverz mikroemulziókban Magyar Kémiai Folyóirat, 106 (8): (2000) IF: 0, Sz. Papp, I. Dékány: Structural properties of palladium nanoparticles embedded in inverse microemulsion Colloid and Polymer Science, 279: (2001) IF: 1, M. T. Beck, G. Mándy, Sz. Papp, I. Dékány: Surface porosity of fullerene black adsorbents modified by the Diels-Alder reaction Carbon, 42 (3): (2004) IF: 3,120 9

10 4. Sz. Papp, I. Dékány: Colloid chemical characterisation of layered titanates, their hydrophobic derivatives and self-assembled films Colloid and Polymer Science, közlésre elfogadva, IF: 1, M.T. Beck, G. Mandy, Sz. Papp and I. Dékány: Surface modification of activated carbon and fullerene black by Diels-Alder reaction Colloid and Polymer Science, közlésre elfogadva, 2004 IF: 1, R. Kun, K. Mogyorósi, J. Németh, L. Kőrösi, Sz. Papp and I.Dékány: Thermoanalytical and structural properties of metal oxide semiconductor and palladium/layer silicate nanocomposites J. Thermal Anal. and Calorimetry, közlésre elfogadva, IF: 1,094 Σ IP: 8,134 Mindösszesen: Σ IP: 20,969 Konferencia előadások és poszterek: Előadások 1. Papp Sz., Dékány I.: Sztérikusan stabilitált palládium nanorészecskék előállítása folyadék fázisban és szilárd felületen XXII. Kémiai Előadói Napok, nívódíjas előadások szekciója, november 1-3. Szeged 2. Dékány I., Szűcs A., Németh J., Papp Sz.: Nanoszerkezetű anyagok: rétegszilikátokkal és polimerekkel stabilizált nanorészecskék előállítása MTA 2000 évi Közgyülési Elődások, III. Akadémiai Kiadó, I. Dékány, K. Mogyorósi, B. Veisz, Sz. Papp, Z. Király: Selective liquid sorption and nanoparticle growing on hydrophobic surfaces 13th International Symposium on Surfactants in Solution (SIS-2000) June Gainesville, Florida, USA, abstract p Papp Sz., Dékány I.: Palládium és ródium nanorészecskék stabilizálása rétegszilikát hordozókon Magyar Tudomány Napja, november 5, Szeged 10

11 5. I. Dékány, T. Szabó, R. Patakfalvi, Sz. Papp, M. Szekeres: Noble metal and photocatalyst nanoparticles stabilized in self-assembled films and layer structured materials Euroclay 2003, June, Modena Italy, abstacts p I. Dékány, L. Kőrösi, R. Kun, T. Szabó, R. Patakfalvi and Sz. Papp: Nanoparticle stabilization in layer structured materials PORANAL, 1-3 Sept Balatonfüred, abstacts p I. Dékány, L. Kőrösi, R. Kun, T. Szabó, and Sz. Papp: Structural and photocatalytical properties of semiconductor and noble metal/layered material nanocomposites and ultrathin films Proc. of the 2 nd Int. COE Symposium for Giant Molecules and Complex Systems, Nov Sendai, Japan abstracts p. 13 Poszterek 8. Sz. Papp, I. Dékány: Preparation of monodisperse Pd nanoparticles in the hydrophobized interlamellar space of kaolinites 13 th International Symphosium on Surfactants in Solution, June Florida, USA, abstracts p Sz. Papp, A. Szűcs and I. Dékány: Colloid synthesis of monodisperse Pd nanoparticles in layered silicates 14 th International Symphosium on the Reactivity of Solids, Aug Budapest, Hungary, abstract p Sz. Papp, I. Dékány and A. Szűcs: Monodisperse Pd nanoparticles growth on desaggregated kaolinite lamellae 3 rd International Conference of the Kolloid-Gesellschaft e. V Sept Budapest, Hungary, abstract p Sz. Papp, J. Szél and I. Dékány: Monodisperse Rh nanoparticles growth on layered silicates 8 th International Conference on Colloid Chemistry, Sept Keszthely, Hungary, abstract p Sz. Papp, I. Dékány: Stabilization of rhodium nanoparticles in aqueous medium by polymer and layered silicates SPIE 1 st International Symposium on Microtechnologies for the New Millennium, May Maspalomas, Gran Canaria, Spain,

12 13. Sz. Papp, I. Dékány: Colloid synthesis and characterisation of CdS, V 2 O 5 and WO 3 doped layered hydrogen titanate nanosheet as photocatalysts in self-assembled multilayers 17 th Conference of the European Colloid and Interface Society (ECIS), Sept Florence, Italy, abstract p Sz. Papp, I. Dékány: Colloid synthesis and characterisation of CdS, V 2 O 5 and WO 3 doped layered hydrogen titanate nanosheet as photocatalysts in self-assembled multilayers 1 st Szeged International Workshop on Advances in Nanoscience (SIWAN), Szeged, Hungary, Okt T. Nyári, R. Băieş, P. Vlăzan, I. Grozescu, Sz. Papp, I. Dékány, P. Barvinschi: Hydrothermal synthesis and characterisation of ternary chalcogenide nanosrystals Physics Conference TIM 03, Nov. 2003, Timisoara, Romania, abstract p T. Nyari, P. Vlăzan, Sz. Papp, P. Barvinschi, I. Dékány: A Glycothermal route to CuInS 2 semiconductor nanocrystals Physics Conference TIM 04, Nov. 2004, Timisoara, Romania, abstract p