MONTABIO SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Átírás

1 MONTIO SZKMI SZÁMOLÓ 008 Függelékek

2 Függelék.. Mintavétel tervezése és adatbázis építése a MONTIO mintaterületen Szabó József, ombos Miklós MT Talajtani és grokémiai Kutatóintézet (MT TKI) élkitűzéseink a MONTIO projektben: Monitoring kísérleti elrendezés (elméleti terv) o Kérdés/hipotézis vizsgálat o Vizsgálati modell (mintavételi elrendezés, ismétlésszám, adatelemzés: statisztika) o Mintavétel o redmények interpretációja Mintavételi terv (protokoll-gyakorlati terv) o Mintavételi helyek o Mintakezelés (azonosítás, logisztika) datkezelés (adatbázis építés) Mintavétel optimalizáció o Szükséges ismétlésszám és térbeli/időbeli ismétlés meghatározása Feladataink a MONTIO projektben 008-ban: Talajdegradációs munkacsoport: Protokollok Helyszín kijelölés datbázis építés Internetes projekt publikáció Talajfúrás munkacsoport: Helyszín kijelölés és terepi azonosítás Talajzoológiai munkacsoport: Mintavétel optimalizáció - terepi vizsgálat

3 Monitorozás kísérleti elrendezése Mi a vizsgálatok tárgya: Különböző gazdálkodású szántók, legelők Kezelések: io versus intenzív legelő, (gyepek) MÁST KÉRZÜNK: Van-e hatása a IO gazdálkodásnak a talaj mikro-szennyezése és talajbiológiai állapotára Magyarországon/regionálisan? Mekkora a különbség a IO és INTNZÍV gazdálkodás mikro-szennyezése és ennek talajbiológiai hatása között országosan/regionálisan? Van-e hatása a IO gazdálkodásnak a talaj mikro-szennyezése és talajbiológiai állapotára az adott parcellán? Mekkora a IO és az INTNZÍV gazdálkodás mikro-szennyezése az adott parcellán? Mi a vizsgálatok objektuma (experimental units): amely reprezentatív egysége a vizsgálat tárgyának Mérés objektuma (measurement units): amely reprezentatív egysége a vizsgálat objektumának. Többféle! Ismétlés (replication): kezelt és kontrol vizsgálati objektumok, amelyek reprezentatívak az alapsokaság egységeire, amelyre a következtetésünket le akarjuk vonni. Pseudoreplication!!! Mérési ismétlés (repetition): ismétlések egy vizsgálati objektumon belül.

4 kérdés (statisztikailag: pontbecslés) kérdés (statisztikailag: kísérlet) Kezelés nincs io v. intenzív lapsokaság dott parcella io/intenzív parcellák Mo.-on Vizsgálat objektuma Reprezentatív parcella részlet RPR Reprezentatív parcella részlet RPR Ismétlés Minták az RPR-en belül különböző parcellákhoz tartozó RPR-ek Mérés objektuma Fúrás/átlagminta/ talajzoológiai minta Fúrás/átlagminta/ talajzoológiai minta Talaj Talajvíz Fúrt minta Talajrétegekből *** Átlag minta Felső 0/60/90 cm Talajzoológiai minta Felső 0 cm

5 Mintavételezések a MONTIO projektben Készítette: Szabó József és ombos Miklós MT TKI VZTÉS MONTIO projektben maximalizálva van a év során vizsgálat alá vont minták száma. projektben különböző terepi felvételező munkacsoport vesz részt, akik eltérő protokollok szerint végeznek terepi feladatokat. munkacsoport protokolljának megfelelően gyűjti be a terepről a mintavételből származó mintákat és helyezi el az MT TKI-ban kialakítandó talaj-mintabankban (0 udapest Herman Ottó út 5.), illetve az MT NKI-ban kialakítandó talajvíz-mintabankban (09 udapest, Nagykovácsi út 6-0., MT NKI, Ökológiai Kutatótelep (dyligettől kb. 500 m Nagykovácsi felé). ( minták begyűjtéséhez és tárolásához megfelelő mintatároló edények szükségesek, melyekre az adott minta kapcsán szükséges végleges megoldásokat kialakítani.) terepről egy adott helyről (egy adott mintavételi helyszín mintavételi mélysége) származó minta tulajdonképpen több vizsgálati mintává osztódik. gy adott vizsgálathoz azonban eltérő mintagyűjtési (mennyiség, mintavételi mélység, gyűjtő edény típusa, átmeneti tárolás módja: hőmérséklet, levegőztetés, stb., mintaelőkészítés módja) módszer szükséges és bizonyos vizsgálatokhoz maximalizálva van a minták tárolásának időtartama is. vizsgálatok protokolljai határozzák meg a minták tárolhatóságának idejét. gyes vizsgálatok hosszabb idejű tárolást is kibírnak, így ezeket lehet mintabankban elhelyezni, megfelelő tárolási körülmények biztosítása mellett (tárolóedény típusa, hőmérséklet stb.) Így már a terepen el kell különíteni az eltérő vizsgálati protokollokhoz tartozó mintákat! minta tehát nem más, mint egy adott helyről (egy adott mintavételi helyszín mintavételi mélységéből) származó eltérő mintaelőkészítést igénylő vizsgálati minták összessége! 5

6 TRPI FLVÉTLZŐ MUNKOPORTOK. Gépi fúrások munkacsoport MINTÁZÁS gépi fúrások terepi munkacsoport a hatályos KvVM rendelkezések szerint végez gépi fúrásokat a terepen, amely fúrások talajvízig mélyűlnek.. ábra. gépi fúrások végrehajtása és eszközigénye fúrások m-es (5 és 0 cm átmérőjű) fúrószárak talajvízig történő mélyítésével folynak, melyekbe kerülő talajmonolit közepesen tömörített, de amúgy bolygatatlan mintákat képes szolgáltatni. vizsgálatra szánt talajmintákat az m-es fúrószárból lévő fúrómagokból szükséges kitermelni 50 cm-es vastag talajréteg átlagából. 6

7 . ábra. gépi fúrások m-es fúrómagjai Így a gépi fúrások mintái (amelyet a fúrómagból vesznek) a következők: minta 0-0 cm-es szántott talajrétegből (annak átlagából) cc. kg mennyiségben, nylon zacskóba gyűjtve, és megfelelő későbbiekben megfelelő tároló edénybe helyezve a mintabankban elhelyezve. minta a 0-50 cm-es talajrétegből (annak átlagából) cc. kg mennyiségben, nylon zacskóba gyűjtve, későbbiekben megfelelő tároló edénybe helyezve a mintabankban elhelyezve. a cm-es talajrétegből (annak átlagából) cc. kg mennyiségben, nylon zacskóba gyűjtve, későbbiekben megfelelő tároló edénybe helyezve a mintabankban elhelyezve.... (további minták 50 cm vastag talajrétegből a talajvízig) talajvízből is történik mintavétel, megfelelő protokoll szerint: üveg edényben, -5 l mennyiségben gépi fúrások helyszínéhez kapcsolódóan a közeli felszíni vízből (csatorna, víztározó, kisebb vízfolyás, öntözővíz, stb.) is történik mintavétel (parcellánként és alkalmanként - kiegészítő mintavétel zaz a talajvízmélység ismerete nélkül nem határozható meg előzetesen az egy helyszínről származó pontos mintaszám! gépi fúrások munkacsoport a talaj- és talajvízszennyezettség megállapítására gyűjt adatokat, amelyekből az alábbi vizsgálatok végezhetők el: 7

8 VIZSGÁLTOK Speciális talajszennyezettség vizsgálatok (MT TKI Labor): Általános talajkémia o ph: MSZ 70-:98 o rany-féle kötöttség: MSZ 70-5:98 o só%: MSZ :978 o H %: Tyurin módszer N tartalom o összes N: MSz-08-00/0 o ammónia, nitrát: MSz 05:999 Toxikus nehézfém (királyvizes kioldás) o Környezetvédelmi talajvizsgálatok. z összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém- és a króm(vi)tartalom meghatározás MSZ Szénhidrogének vizsgálata a talajban o összes alifás szénhidrogén TPH (MSZ 70-9 o illékony klórozott szénhidrogének (VH) o halogénezett alifás szénhidrogének; toxikus aromás szénhidrogének mérése (TX)) Speciális talajvíz-szennyezettség-vizsgálatok (MT TKI Labor): TPH (MSZ 8-7: G-FI) Általános vízkémiai vizsgálatok: o ph MSZ 60-:97, o vezetőképesség - Msz N 7888:988 o kationok MSZ 8-:006 o anionok SO- = MSZ 885:000 o anionok O-; HO- = MSZ 8-:986 o anionok l- = MSZ 8-5:98 Toxikus nehézfémek o z oldott, a lebegő anyaghoz kötött és az összes fémtartalom meghatározása: MSZ 8-:006 összes P: MSz N ISO 885 NH, NO: MSZ 8-:98 Növényvédőszer-maradékok mérése a talajban (MT NKI Labor): Gyomirtószer-hatóanyagok o triazinok (atrazine, simazine, prometrine, terbutrine, metribuzine), o fenoxi-ecetsav típusú hatóanyagok (,-, MP,,-, MP, dichlorprop, mecoprop) Rovarölőszer-hatóanyagok o T,, dieldrin, camphechlor (toxaphene) és származékai, o HH, lindane, heptachlor 8

9 Növényvédőszer-maradékok mérése a talajvízben és a felszíni vizekben (MT NKI Labor): Talajfertőtlenítőszer-hatóanyagok (carbofuran, diazinon, phorate) Gyomirtószer-hatóanyagok o triazinok (atrazine, simazine, prometrine, terbutrine, metribuzine) o acetanilid származékok (acetochlor, propachlor, alachlor, dimetachlor, propisochlor, trifluralin) o fenoxi-ecetsav típusú hatóanyagok (,-, MP,,-, MP, dichlorprop, mecoprop) o glyphosate, MP Gombaölőszer-hatóanyagok: myclobutanil Rovarölőszer-hatóanyagok: fenoxycarb Mikrobiológiai vizsgálatok a talajban (szántott rétegben) (MT TKI Labor): összmikrobiális aktivitás mérése F (fluoreszcein-diacetát) hidrolízis vizsgálatával In situ, szenzoros mérések illékony komponensek kimutatására (Megaterra Kft.) szénhidrogének szén-dioxid (a talaj biológiai aktivitása) mérésére 9

10 GÉPI FÚRÁSOK MUNKOPORT MINTVÉTLZÉSÉNK TÉRLI LHLYZKÉS mintavételezések kétféle helyszínen valósulnak meg: a mezőgazdasági eredetű szennyezés vizsgálata ékés megye településének (Köröstarcsa, Medgyesegyháza, sorvás és attonya) 0 db előzetesen kijelölt mezőgazdasági parcelláján történik (MONTIO diffúz mezőgazdasági terhelési mintaterületek). az ipari eredetű szennyezés vizsgálata ékés megye településének (Orosháza, Gyomaendrőd, ékéscsaba) 5 helyszínén (Orosháza-Linamar, OrosházaKözútkezelő, Orosháza-Üveggyár, Gyomaendrőd-Nagylapos, ékéscsabaszennyvíztelep) történik (MONTIO ipari terhelési mintaterületek) tényleges fúrások helyszíneinek kijelölése az alábbi módon történik: a diffúz mezőgazdasági terhelési mintaterületek mezőgazdasági parcelláit tovább szűkítjük, mert azokon belül elhelyezünk egy az MT TKI GIS Laborja által meghatározott 5 ha területű Reprezentatív Parcella Részletet (RPR-t). z RPR-t a parcella reprezentatív, homogén részén jelöljük ki. parcella méretétől és alakjától függően többféle alakú és méretű RPR létezik.. ábra. Öt lehetséges 5,0 ha-os Reprezentatív Parcella Részlet (RPR) alakja és mérete z RPR-ek előzetes kijelölését a MONTIO területek térinformatikai adatbázisa alapján végezzünk, de a terepen véglegesíti az MT TKI GIS Labor. gépi fúrások az adott parcellára kitűzött RPR-hez kötődnek, mégpedig annak egy olyan sarokpontjához, amely a gépi fúrás biztosító gépjárművel a legkisebb területi bolygatással jól megközelíthető. 0

11 . ábra. csorvási 0/ hrsz. parcella potenciális RPR-je és RPF-je gépi fúrások munkacsoport mintavételezésének térbeli elrendezése gépi fúrások térbeli elrendezése a kijelölt RPR-hez kötődően 50x50 m-es parcella részleten (RPF= Reprezentatív Parcella Fúrás) történik, ahol 5 fúrás mélyül, fúrás a négyzet sarokpontjain, fúrás a négyzet átlójának közepén. (z RPF négyzet mindig az RPR-en belül helyezkedik el úgy, hogy sarokpontjuk egybeesik.) z így mélyített 5 fúrás egy helyszín 5 ismétlésének tekinthető, illetve csak az RPF-es negyed hektáros parcella térbeliségének reprezentálására alkalmas. 5.ábra. gy 50m x 00 m-es RPR és az 50m x 50m-es RPF négyzet egyik lehetséges elhelyezkedése

12 . Talajdegradációs munkacsoport talajdegradációs munkacsoport az IR Indikátor Vizsgálati Protokoll szerint végez a terepen vizsgálatokat (Szabó, 007). vizsgálatokhoz a terepen kézi fúró segítségével történő átlag-mintavételezéssel gyűjtünk talajmintát. 6. ábra. talajdegradációs munkacsoport mintázás közben és a mintavétel eszközei mintavételezés alapegysége az 5 ha kiterjedésű Reprezentatív Parcella Részlet, melynek mintázása a mélységtől függő eltérő számú pontmintából képzett átlagminták összeállításával hajtható végre. érkezés indulás indulás érkezés

13 7. ábra. gy RPR pontmintáinak elhelyezkedése (a sötétebb árnyalat a mintázott rétegek számával arányos) mintavétel mélységből történik: 0-0, 0-60 és cm. felső talajréteg esetében (00 cm) a kijelölt Reprezentatív Parcella Részlet két átlóján haladva 0-0, így összesen 0 pontmintából történik az átlagminta kialakítása cm-s talajszintet minden második esetben mintázzuk, mely a RPR két átlóján 5-5, tehát összesen 0 pontmintát eredményez (ebből alakítjuk ki az átlagmintát). Minden negyedik esetben a cm mély talajréteg is megmintázásra kerül, ami az RPR két átlóján összesen 5 pontmintából kialakított átlagmintát eredményez. Összefoglalva: a 0-0 cm-t reprezentáló átlagminta, 0 pontmintából kerül összeállításra; a 0-60 cm-t reprezentáló 0-ből; míg a cm-t reprezentáló 5-ből. 8. ábra. gy RPR pontmintáiból képzett átlagminták a 0-0, 0-60 és a cm talajrétegekből z egy mezőgazdasági parcellát reprezentáló RPR mintázása + db mintát jelent egyenként cc. kg mennyiségben, nylon zacskóba gyűjtve, későbbiekben megfelelő tároló edényben a talaj-mintabankban elhelyezve. talajdegradációs munkacsoport a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés okozta talajdegradációs folyamatok nyomonkövetése érdekében gyűjt adatokat, amelyekből az alábbi talajdegradációs folyamatok jellemezhetők:

14 nitrát feldúsulás/csökkenés növényvédőszer szennyezés nehézfém szennyezés savanyodás* másodlagos szikesedés* szervesanyag készlet csökkenés* tömörödés* * -al jelölt degradációs folyamatok a MONTIO projektben nem vizsgálandók. Minden egyes talajdegradációs talajvizsgálat tartozik, folyamat indikálására protokollban meghatározott nitrát feldúsulás/csökkenés megállapításához: a 0-0 cm-es mintából: bővített talajvizsgálat (phho, humusz tartalom, K, vízoldható összes só, ao, NO+NO, PO5, KO, Na, Mg, SO, Mn, Zn és u) a 0-60 cm-es és a cm-es mintából: szűkített talajvizsgálat: phho, humusz tartalom, K, vízoldható összes só, ao, NO+NO, PO5 és KO) növényvédőszer szennyezés megállapításához: a 0-0 cm-es mintából: Növényvédőszer hatóanyagok vizsgálata:, ; MP; terbutilazin; acetoklór; diklórpikolinsav; diazinon (Fejér megyei NTI validált módszer: MR-500-M) nehézfém szennyezés megállapításához: a 0-0 cm-es mintából: bővített talajvizsgálat (phho, humusz tartalom, K, vízoldható összes só, ao, NO+NO, PO5, KO, Na, Mg, SO, Mn, Zn és u)-ot kell kiegészíteni a d, u, Ni, Pb, Zn, Hg, r, s vizsgálatok elvégzésével.

15 . Talajbiológiai munkacsoport talajzoológiai mintavételnél a talaj mezofaunáját gyűjtjük. zzel párhuzamosan képzeljük el gyűjteni a precíz mintavételi talajmikrobiológiai vizsgálatokhoz is a talajmintákat (a durva mintavételi talajmikrobiológiai vizsgálatokhoz tartozó talajmintákat a gépi fúrások során vételezzük). talajgáz és talajhőmérséklet, illetve talajnedvesség méréseket is e munkacsoport mintavételi elrendezéséhez szeretnénk illeszteni. talajbiológiai munkacsoport mintavételi területe megegyezik az RPR mintaterülettel, továbbá a mintavételi pontok is azonosak az RPR átlóin megvett talajminták helyeivel (0 pontminta helyszín). különbség abban van, hogy a 0 mintavételi ponton további ismétléseket veszünk, amelyeket azonban összerakunk egy mintába, így egy parcella RPRjéről 0 pontminta keletkezik. talajzoológiai munkacsoport célkitűzéseinek megfelelően egy gazdaság (Medgyesegyháza) kiválasztott parcella (intenzív és bio) RPR-jén mintavétel-optimalizációt tesztelünk, így az RPR-enkénti 0 pontmintát önálló mintaként vizsgáljuk és rögzítjük a pontminták térbeli helyzetét is. többi parcella RPR-jén hasonló térbeli elrendezésben vesszük meg a mintát (0 pontminta), de nem rögzítjük a pontminták térbeli helyzetét, mert célunk több pontminta összevonásával az RPR jellemzése. ollembola mintavételi módszer: mintavételi eszköz: bolygatatlan mintavétel talajzoológiai mintavevővel mintavétel mélysége: 0-5 cm talajminta mennyisége: ~00 cm mintatárolás: speciálisan szellőző műanyag dobozokban, nedvesítve mintaelhelyezés: szobahőmérsékletű helyen tartandók a dobozok, külön hűtést nem igényel Mikrobiológiai mintavételi módszer (precíz mintavétel): mintavételi eszköz: bolygatatlan mintavétel talajzoológiai mintavevővel mintavétel mélysége: 0-5 cm talajminta mennyisége: ~ 00 gr mintatárolás: zacskó, szellőzés lényeges mintaelhelyezés: tárolás elsius fokon Mikrobiológiai mintavételi módszer (durva mintavétel): durva mintavétel a Gépi fúrás munkacsoport mintavételezéséhez kapcsolódik. mezőgazdasági mintaterületen a fúrómag 0-0 cm-es szántott rétegéből, míg az ipari mintaterületeken a 0-50 cm-es talajrétegből vett mintából különítünk el részmintát kb. 00 g-ot a mikrobiológiai vizsgálatokhoz. 5

16 VIZSGÁLTOK Talajlakó szervezetek vizsgálata (MT TKI Labor) ollembola fajszám, egyedszám és morfológiai vizsgálatokvizsgálatok Mikrobiológiai vizsgálatok a talajban (0-5 cm-es talajrétegben: precíz mintavétel) (MT TKI Labor): összmikrobiális aktivitás mérése F (fluoreszcein-diacetát) hidrolízis vizsgálatával Mikrobiológiai vizsgálatok a talajban (0-0 cm-es szántott talajrétegben: durva mintavétel) (MT TKI Labor): összmikrobiális aktivitás mérése F (fluoreszcein-diacetát) hidrolízis vizsgálatával In situ, szenzoros mérések a talaj biológiai aktivitásának vizsgálatához kapcsolódóan talajnedvesség mérés talajhőmérséklet mérés 6

17 MINTZONOSÍTÁS mintaazonosítás a mintázások helyszíneinek térbeli meghatározását és egyedi azonosítóinak megadását és a minták egyedi mintaazonosítójának megadását jelenti. z azonosított mintázási helyszín bekerül a MONTIO területek térinformatikai adatbázisába, ahol a mintázási protokoll szerinti térbeli objektumként tároljuk, amelyhez attribútumként kapcsoljuk az eltérő időpontokban mintázott mintavételi rétegekre (minták) vonatkozó vizsgálatok adatait. mintázások helyszíneinek térbeli rögzítése és azonosítása mintázások helyszíneinek (RPR-ek és RPF-ek) 0 parcellán belüli előzetes elhelyezését és kódolását az MT TKI GIS Labor végzi. végleges elhelyezés a terepen történik, a terepviszonyok és megközelíthetőség valamint a termőhelyi viszonyok ellenőrzése után. terepen ehhez RPR és az RPF közös pontjának GPS segítségével történő meghatározását végzi az MT TKI GIS Labor. RPR RPR =RPR RPR 9. ábra. gy 50m x 00 m-es RPR és a sorvási legelő 50m x 50m-es RPF négyzet GPS pontjainak kódolása, kiemelve a közös pontot 7 RPR

18 GPS pontok megadása WGS8 és/vagy gységes Országos Vetületi (OV) rendszerben történik. WGS8 rendszerben megadjuk a: földrajzi szélességet (φ): fok, perc, másodperc ( tizedes pontossággal) földrajzi hosszúságot (λ) fok, perc, másodperc ( tizedes pontossággal) OV rendszerben megadjuk a: északi szélességet (OVY: méter keleti hosszúságot (OVX: méter 9. ábra. mintázások helyszíneinek rögzítése WGS8 rendszerben Gépi fúrások munkacsoport pont mintavételezést folytat, így a mintázások helyszíneinek rögzítése az 50x50 m-es parcellarészletek (RPF) sarokpontjának és az átlók metszéspontjának meghatározását jelenti. Talajdegradációs munkacsoport átlag mintavételezést folytat, így a mintázások helyszíneinek rögzítése az 5 ha-os Reprezentatív Parcella Részletek (RPR) sarokpontjának meghatározását jelenti. Talajbiológiai munkacsoport a mintavétel optimalizációhoz ( RPR helyszínen) pont mintavételezést folytat, így a mintázások helyszíneinek rögzítése a kijelölt 5 ha-os Reprezentatív Parcella Részlet (RPR) 0 mintavételi pontjának rögzítését jelenti. 8

19 z általános vizsgálatokhoz (8 RPR helyszínen) átlag mintavételezést folytat, így a mintázások helyszíneinek rögzítése az 5 ha-os Reprezentatív Parcella Részletek (RPR) sarokpontjának meghatározását jelenti. minták azonosítása munkacsoportok által vett mintákat egyedi azonosítóval kell ellátni. z egyedi azonosítás biztosítja azt, hogy az eltérő mintázási protokollok szerint dolgozó munkacsoportok által különböző időpontokban azonos helyszínekről vett eltérő típusú minta a megfelelő vizsgálatra kerüljön és a minták vizsgálati adatai a felépítendő tér-idő adatbázisban megfelelő helyre kerüljenek. Praktikusnak látszik olyan egyedi mintaazonosító alkalmazása, melynek elemei a mintázási folyamat lépéseit követve kódolhatók. Terepi körülmények között nem célszerű hosszú, bonyolult és összetett kódrendszer alkalmazása. Tekintettel arra, hogy különböző munkacsoportok egy időben, azonos helyszínen is dolgozhatnak, valamint ugyanazon munkacsoport eltérő időpontokban azonos helyszínről is vesz mintát, így a mintaazonosítást javasoljuk munkacsoportonként megkülönböztetni. Javasoljuk továbbá az adott munkacsoport számára releváns mintaazonosítási jegyzőkönyv vezetését, amely tartalmazza a mintavételi helyszínre és a mintavételre vonatkozó attribútumokat (mintaazonosítók, térbeli koordináták, a mintavétel helyszíne: település- tábla azonosító, helyrajzi szám, a mintázás időpontja, a felvételezők neve, stb. kapcsolódó fotó dokumentáció, a helyszínre és a mintavételre vonatkozó egyéb hasznos információk stb). Mintakódok gépi fúrások mintakódja az alábbi elemeket tartalmazza: helyszínazonosító (település, parcella művelési típusa) z ismétlés száma=rpf pont helyzete Mintavételi réteg mélysége Mintavétel dátuma sorvási intenzív parcella RPF és RPR közös pontjában mélyített gépi fúrás. mélységi talajrétegének (00-50 cm) 008. április.-én vett talajmintájának kódja: //080 =attonya, =sorvás, =Köröstarcsa, MH=Medgyesegyháza = intenzív, =bio, =gyep vagy legelő =RPR és RPF közös pont, =az óramutató járásával megegyező irányban következő RPF négyzet. sarokpontja, =az óramutató járásával megegyező irányban következő RPF négyzet. sarokpontja, =az óramutató járásával megegyező irányban következő RPF négyzet. sarokpontja, =az RPF négyzet átlóinak metszéspontja, =. mélységi talajréteg (0-50 cm), =. mélységi talajréteg (50-00 cm), =. mélységi talajréteg (00-50 cm),.. n. mélységi talajréteg, amely eléri a talajvizet, TV=talajvíz, FV=felszíni víz 080=008. április.-én végzett gépi fúrás mintázása 9

20 Köröstarcsai bio parcella RPF. pontjában mélyített gépi fúrás 008. szeptember 0.-án vett talajvíz mintájának azonosítója: /TV/08090 attonyai védett gyep parcella RPF és RPR közös pontjához rendelt, 009. július.-án vett. kiegészítő felszíni víz minta azonosítója: /FV/09070 attonyai védett gyep parcella RPF. pontjához rendelt, 009. július.-án vett. kiegészítő felszíni víz minta azonosítója: /FV/09070 Mintaazonosítási jegyzőkönyv mintaazonosítási jegyzőkönyv vezetése segíti a Montabio projekt központi adatbázisának elkészítését azzal, hogy a munkacsoportok által vett minták és a laborvizsgálatok nyomon követhetővé válnak és ellenőrizhetően illeszthetők be a kiépítendő központi adatbázisba. (Természetesen a munkacsoportok az eddigi gyakorlatuknak megfelelően továbbra is vezetik az általuk használatos mintavételi jegyzőkönyveiket is.) 0. ábra. mintaazonosítási jegyzőkönyv. változata 0

21 mintázási folyamat minőségbiztosítását szolgálja a munkacsoportok mintavételi- és mintaazonosítási jegyzőkönyvein túl - a mintavételezéshez kapcsolódó fotó dokumentáció elkészítése is. digitális fényképek elkészítése sorrendje és a fényképezőgép beállításai (gépi fúrás esetén) Sorrend... * Tárgy a GPS grafikus ablaka (GPS Position Window), a mintavételi helyszín azonosítójával és koordinátáival kép a környezet égtáj irányába történő tájolásával (É-K--Ny) irány a fúrómagok részletes képek a fúrás fontos részleteiről (*opcionális) a mintavételi jegyzőkönyv a mintaazonosítási jegyzőkönyv eállítás makro tájkép portré makro portré portré mintakezelés folyamata munkacsoportok a terepi felvételezések után jegyzőkönyveik másolatát át kell, hogy adják a központi adatbázist építő MT TKI GIS Labornak, míg a megvett mintákat a megfelelő vizsgálati laboratóriumoknak, illetve a megfelelő mintabankoknak.

22 Függelék.. MONTIO projekt honlapjának kialakítása és fejlesztése Felépítettük a MONTIO projekt honlapját ( amelyen a pályázat pontos címe és azonosítója, célkitűzései, időtartama, résztvevői, a projektről szóló jelentések, valamint átnézetesen a mintaterületek szerepelnek. honlap célja azonban nem csak a projekt mindenki által elérhető rövid ismertetése, hanem a munkaanyagok hozzáférése a résztvevők számára. első használatú munkaanyagok a honlapon belső használatú munkaanyagok megosztására hoztuk létre azt a felületet, amelyre a résztvevők jelszavas bejelentkező oldallal léphetnek be (lásd... ábra). bejelentkezés után (lásd... ábra) válnak hozzáférhetővé azok a dokumentumok, illetve alkalmazások, amelyeket csak a résztvevők számára kívánunk elérhetővé tenni. mintaterületek térképi megjelenítése munkaanyagok között hivatkozás található a mintavételi helyszínek Google Maps alkalmazáson történő megjelenítésére, vizualizációval könnyítve meg az adatokhoz való hozzáférést a résztvevők számára. zért döntöttünk a Google Maps használata mellett, mert egyszerűen kezelhető, mindenki számára elérhető, nem szükséges hozzá speciális program telepítése. Továbbá alkalmas a mintavételi helyszínek: pontok és parcellák (poligonok) megjelenítésére, amelyekhez szöveges információ, illetve hiperhivatkozás rendelhető. Minden munkacsoport mintavételi helyszíneiről külön Google-térképet készítettünk (lásd lásd ábra), a térképi objektumokat az általunk használt mintaazonosítóval jelöltük. gépi fúrások munkacsoport pontjaihoz az azonosítón kívül hivatkozásokat rendeltünk a laboreredmények táblázataira és a (WGS és OV) koordinátákra (lásd..6. ábra). szennyezettségi határértékek meghaladását az egyes pontok színeivel is jelöltük a laboreredmények táblázatainak megfelelően (lásd..7. ábra.). mintavételezés elméleti összefoglalója belső használatú munkaanyagok felületéről hivatkozás található a projekt során történő mintavételezés elméleti összefoglalójára. dokumentum tartalmazza mindhárom munkacsoport (. gépi fúrások munkacsoport,. talajdegradációs m.,. talajbiológiai m.) mintázási módszerét, a begyűjtött mintákra vonatkozó vizsgálati módszereket, valamint a mintaazonosítás elméleti hátterét. Szemléltető fényképek és ábrák egészítik ki az elméleti összefoglaló szövegét. vizsgálati eredmények feldolgozása és elérhetősége minták laborvizsgálati eredményeit egyrészt a Google-térképek pontjaihoz linkeltük, másrészt elérhetőek a honlap Munkaanyagok felületéről is. (lásd Függelék.h) laboratóriumi mérési eredményeket doc-ból xls formátumba alakítjuk át, és pdf formátumban publikáljuk (lásd ábra). konvertálást nem csak az adatokhoz való egyszerűbb hozzáférés céljából végezzük. z adatfeldolgozás során keletkező táblázatok jó alapot szolgáltatnak majd egy tervezett, jövőben felépítendő adatbázis felépítéséhez. z adatok feldolgozását a terepi mintavételezéseknek és a laborvizsgálatoknak megfelelően folyamatosan végezzük.

23 ... ábra ejelentkező felület a belső használatú munkaanyagokhoz

24 ... ábra belső használatú munkaanyagok oldala

25 ... ábra Részlet a talajdegradációs munkacsoport mintavételi parcellái térképről 5

26 ... ábra talajbiológiai munkacsoport mintavételi pontjainak megjelenítése Google Maps felületen 6

27 ..5. ábra Részlet a gépi fúrások munkacsoport mintavételi pontjai térképről ( különböző színek a szennyezettségi határértékek meghaladására utalnak) 7

28 ..6. ábra gépi fúrások munkacsoport pontjaira kattintva elérhetők a nehézfém-szennyezettségre, a talajkémiai adatokra és a talajvízből mért eredményekre vonatkozó adatok, valamint a mintavételi helyszínek koordinátái 8

29 ..7. ábra gépi fúrások munkacsoport pontjának talajvízből mért nehézfém-szennyezettség adatai 9

30 ..8. ábra laborvizsgálati eredmények (a Google-térképeken kívül) elérhetőek a honlap Munkaanyagok felületéről is 0

31 ..9. ábra laboratóriumi mérési eredményeket doc formátumban kapjuk..0. ábra laboratóriumi mérési eredményeket pdf formátumban osztjuk meg a résztvevőkkel

32 Függelék.. projekt keretében a következő un. Tullgren típusú futtató készüléket gyártattuk le. berendezés a talajrovarok kinyerésére szolgál a talajból. felső rész egy fűtő egységből az alsó rész egy hűtő egységből áll. mintákban így egy hő és nedvességgradiens alakul ki, melynek eredményeként a mikroarthropodák a gradiens irányában vándorolnak és a gyűjtöedénybe jutnak.

33 Tullgren típusú talajfuttató berendezés Talajmintavevő

34 Terepi jelentés Medgyesegyháza, 008. június 5-6. (szerda-csütörtök) PROJ: Jedlik-MONTIO IR Indikátor r. Szabó Péter: 0/9-0 Holecz István: 0/0--69 LOGISZTIK: Találkozás: udapest (MT TKI) Időpont: 008. június óra élállomás: Holecz farm Medgyespuszta 008. június 5. óra Gépjárművek: Nissan Primera (Sanyi) Rendszám: SZÁLLÁS: Orosháza vendégház ombos Miklós, László Péter, Koós Sándor ( éjszaka) PROJ ÉLJ: Helyszíni mintavételezés a MONTIO projekthez kacsolódóan Helyszíni mintavételezés és terepi mérés az IR Indikátor Vizsgálati Protokoll szerint FLVÉTLZŐ MUNKOPORTOK: Talajbiológiai munkacsoport: ombos Miklós, Koós Sándor Talajdegradációs (tömörödés) munkacsoport: László Péter MINTVÉTL: ollembola-mintavételezés a kijelölt 5 ha-os RPR belül kijelölt 0 mintavételi pontból a MONTIO protokoll szerint bolygatatlan talajminta-vétel a térfogattömeg megállapításához. mintavételezés a kijelölt 5 ha-os RPR belül az IR Indikátor Vizsgálati Protokoll szerint történik (egy átló mentén történt a mintavétel a sarokpontoknál és középen mélységből ismétlésben xx=8 minta). Mikrobiológiai (~00 g talaj) mintavétel a kijelölt 0 mintavételi pontból. TRPI MÉRÉS: Talajellenállás-mérés az IR Indikátor Vizsgálati Protokoll O mérés MINTZONOSÍTÁS ÉS MINTVÉTL HLYSZÍNK TÉRLI RÖGZÍTÉS: Munkacsoportok szerint egyedi mintaazonosítás. MONTIO protokollban kialakított módszer alapján. Mintaazonosítási jegyzőkönyv vezetése. LORTÓRIUMI VIZSGÁLTOK: Fizikai talajvizsgálatok (MT TKI): Térfogattömeg Talajnedvesség Talajbiológiai vizsgálatok (MT TKI): Zoo: ollembola fajösszetétel és egyedszám becslés Mikrobiológia vizsgálatok

35 TRPI MUNKÁLTOK:. Nap ( szerda) Pakolás a raktárból utazás (udapestről Medgyesegyházára) Szakmai egyeztetés a Holecz farmon, Medgyesegyháza Mintavételi pontok kijelölése az 5 ha-os RPR-ben Mintavételezés és mérés utazás a szállásra (Medgyesegyházáról Orosházára). Nap ( csütörtök) reggeli utazás (Orosházáról Medgyesegyházára) Mintavételezés és mérés utazás a szállásra (Medgyesegyházáról Orosházára) ebéd utazás (Orosházáról udapestre) pakolás a raktárba FLKRSTT PONTOK ÉS KPOLÓÓ MINTÁK SZÁM a mintaterületen (RPR-ben) Munkacso port Talajdegradációs Talajbiológiai Tevékenys ég Mérés / Minta típusa olygatatlan (henger) (zoo-dobozos olygatott Lehetséges Labor vizsgálat ok térfogattömeg nedvesség Zoo Mikrobiológia 5 Felvételi pont Maximális mintaszám (db/zacskó/he nger/doboz) Minta/Mérés pont. réteg. réteg. réteg - Max 0 pont Max 0 pont xx=8 0x5=00 0x=0

36 Terepi munkaterv Medgyesegyháza, 008. július 9-0. (szerda-csütörtök) PROJ: Jedlik-MONTIO LOGISZTIK: Találkozás: udapest (MT TKI) Időpont: 008. júl óra élállomás: Holecz farm Medgyespuszta Holecz István: 0/0--69 Gépjárművek: James (Octavia) SZÁLLÁS: ( kor lefoglalva, telefonon, Juditka, kaja benne, kp, 9000 Ft/ fő) kácos Panzió ím: 5900 Orosháza, Szentesi út /b Tel: ombos Miklós, Szabó József, Koós Sándor ( éjszaka) PROJ ÉLJ: Helyszíni ollembola mintavételezés a MONTIO projekthez kacsolódóan Helyszíni O mérés a ollembola mintázási helyeken munkafolyamat és a mintavételi eszközök fotó dokumentálása demonstrációhoz FLVÉTLZŐ MUNKOPORTOK:. ollembolás munkacsoport: ombos Miklós,. ollembolás munkacsoport: Koós Sándor Mérési helyszín kijelölés, terepi nedvesség mérés hordozható mérleggel: Szabó József MINTVÉTL: ollembola-mintavételezés a kijelölt 5 ha-os RPR belül kijelölt 0 mintavételi pontból a MONTIO protokoll szerint MINTZONOSÍTÁS ÉS MINTVÉTL HLYSZÍNK TÉRLI RÖGZÍTÉS: Lásd cetli.xls fájl. LORTÓRIUMI VIZSGÁLTOK: Fizikai talajvizsgálatok (MT TKI): Térfogattömeg Talajnedvesség (aktuális nedvesség tartalom a helyszínen is mérve Talajbiológiai vizsgálatok (MT TKI): Zoo: ollembola fajösszetétel és egyedszám becslés 6

37 FLKRSNŐ PONTOK SZÁM ÉS KPOLÓÓ MINTÁK SZÁM a mintaterületen Munkacso port Talajbiológiai Tevékenys ég Mérés / Minta típusa (zoo-dobozos Lehetséges Labor vizsgálat ok Zoo Felvételi pont Max 0 pont. réteg. réteg - MINTVÉTLI SZKÖZÖK (MI) (felvételező munkacsoportonként): Talajbiológiai munkacsoport Terepi feltáró és felvételező eszközök: o collembola mintavevő db. o elektr. fúró db. o collembola-doboz, tető, szállító dobozok o nagas 98 hordozható O-mérő o felvételi jegyzőkönyv, súlyméréshez o mérleg (Tóth T.-féle) KIGÉSZÍTŐ SZKÖZÖK (KI): IRIS (rcp + Igo (talaj és tápanyag) igitális fényképezőgép + állványok (kicsi, nagy): James +Miklós lektromos töltők, számítógépes áttöltő eszközök Napernyő oldaltartó, ceruza kis piszka (mintavevőhöz) (OK) Terepi előkészítés jegyzőkönyve (felvételi forgatókönyv és módszerkönyv) Terepi felvételi jegyzőkönyvek MINTTRÜLTI TLJFLVÉTLZÉSI OKUMNTÁIÓS OMG MINTTRÜLTI MOIL GIS (MMG) :0 000 Topográfiai térkép (Geotiff és MrSI) 7 Maximális mintaszám (db/zacskó/he nger/doboz) Minta/Mérés. réteg - 5*0= 50 5*0= 50 össz.= 00

38 Terepi munkaterv Medgyesegyháza, 008. november 05. (szerda) PROJ: Jedlik-MONTIO LOGISZTIK: Találkozás: udapest (Peti) Időpont: 008. november óra élállomás: Holecz farm Medgyespuszta Holecz István: 0/0--69 Gépjárművek: Peti (Suzuki) SZÁLLÁS: NIN ombos Miklós, László Péter, Koós Sándor PROJ ÉLJ: Helyszíni ollembola mintavételezés a MONTIO projekthez kacsolódóan Helyszíni O mérés a ollembola mintázási helyeken munkafolyamat és a mintavételi eszközök fotó dokumentálása demonstrációhoz Helyszíni mintavételezés és terepi mérés az IR Indikátor Vizsgálati Protokoll szerint FLVÉTLZŐ MUNKOPORTOK:. ollembolás munkacsoport: ombos Miklós,. ollembolás munkacsoport: Koós Sándor Terepi nedvességmérő munkacsoport: László Péter MINTVÉTL: ollembola-mintavételezés a kijelölt 5 ha-os RPR belül kijelölt 0 mintavételi pontból a MONTIO protokoll szerint Mikrobiológiai minta TRPI MÉRÉS: Terepi nedvesség mérés hordozható mérleggel: László Péter MINTZONOSÍTÁS ÉS MINTVÉTL HLYSZÍNK TÉRLI RÖGZÍTÉS: Munkacsoportok szerint egyedi mintaazonosítás. MONTIO protokollban kialakított módszer alapján. Mintaazonosítási jegyzőkönyv vezetése. Lásd cetli.xls fájl. LORTÓRIUMI VIZSGÁLTOK: Fizikai talajvizsgálatok (MT TKI): Talajnedvesség (aktuális nedvesség tartalom a helyszínen is mérve) Talajbiológiai vizsgálatok (MT TKI): Zoo: ollembola fajösszetétel és egyedszám becslés 8

39 FLKRSNŐ PONTOK SZÁM ÉS KPOLÓÓ MINTÁK SZÁM a mintaterületen Munkacso port Talajbiológiai Tevékenys ég Mérés / Minta típusa (zoo-dobozos Lehetséges Labor vizsgálat ok Zoo Felvételi pont Max 0 pont Maximális mintaszám (db/zacskó/he nger/doboz) Minta/Mérés. réteg. réteg -. réteg - 5*0= 50 5*0= 50 össz.= 00 MINTVÉTLI SZKÖZÖK (MI) (felvételező munkacsoportonként): Talajbiológiai munkacsoport Terepi feltáró és felvételező eszközök: o collembola mintavevő db. o elektr. fúró db. o collembola-doboz, tető, szállító dobozok o felvételi jegyzőkönyv, súlyméréshez o mérleg (Tóth T.-féle) KIGÉSZÍTŐ SZKÖZÖK (KI): IRIS (rcp + Igo (talaj és tápanyag) igitális fényképezőgép + állványok (kicsi, nagy): James +Miklós lektromos töltők, számítógépes áttöltő eszközök Napernyő oldaltartó, ceruza kis piszka (mintavevőhöz) (OK) Terepi előkészítés jegyzőkönyve (felvételi forgatókönyv és módszerkönyv) Terepi felvételi jegyzőkönyvek MINTTRÜLTI TLJFLVÉTLZÉSI OKUMNTÁIÓS OMG MINTTRÜLTI MOIL GIS (MMG) :0 000 Topográfiai térkép (Geotiff és MrSI) 9

40 Függelék.. talajlevegő helyszíni vizsgálatához felhasznált műszerek talajlevegő helyszíni vizsgálatára MS-UR Sirius, és RS ynamics OPRO5 típusú mérőműszereket használtunk fel. MS-UR Sirius Mine Safety ppliances ompany ranberry Township, P 6066 US SIRIUS kombinált gázérzékelő az alábbiak érzékelésére alkalmas: gyúlékony gázok és bizonyos gyúlékony gőzök (LL), illékony szerves vegyületek (VO), oxigén, kénhidrogén műszer 0,6 ev-on működő foto-ionizációs detektorral (PI) van ellátva. kalibrációs gáz 00 ppm izobutén. műszer alkalmas az alábbi illékony szerves vegyületek talajgázból történő szelektiv mérésére: 0

41 ,,-trimetil-benzol,,-trimetil-benzol,-dibróm-etán,-diklór-benzol,,5-trimetil-benzol,-butándiol,-dioxán -butanol -metoxi--propanol -propanol -butanon -metoxi-etanol -pentanon - pikolin -propanol -pikolin -hidroxi--metil-pentanon acetaldehid aceton acetofenon akrolein akrilsav allil-alkohol ammónia amil-acetát arzin benzol bróm-metán butadién butoxi-etanol butil-acetát szén-tetraklorid klór klór-benzol kumol ciklohexán ciklohexanon dekán diklór-etán dízelolaj # dízelolaj #, hajózási gázolaj dízelolaj, gázolaj dietil-amin dimetoxi-metán dimetil-acetamid dimetil-formamid epiklór-hidrin etanol etilacetát etil-acetoacetát etil-benzol etilén etilén-glikol etilén-oxid tüzelőolaj # a-butirolakton benzin (ólommentes) heptán hexán hidrazin izoamil-acetát izobutanol izobutilén izooktán izoforon izopropilamin izopropil-éter kerozin () kerozin JP, kerozin kerozin JP 5 kerozin JP 8 mezitil-oxid m-xilén metanol metil-acetát metil-acetoacetát metil-akrilát metil-benzoát metilbenzil-alkohol metil-etil-keton metil-izobutil-keton metil-metakrilát metil-tercier-butiléter metilén-klorid monometil-amin n-metil-pirrolidon oktán o-xilén p-xilén fenol feniletil-alkohol foszfin propilén propilén-oxid piridin kinolin sztirén tercier-butilalkohol tercier-butilamin tercier-butil-merkaptán tetraklór-etilén tetrahidrofurán tiofén toluol transz-diklóretén triklór-etilén terpentin szesz vinil-acetát vinil-klorid vinil-ciklohexán

42 RS ynamics OPRO5 (RS ynamics, Praha, zech Republic) z OPRO 5 in-situ talajgáz-mérésre alkalmas műszer, mely lehetőséget ad illékony szerves komponensek és egyéb szennyezőanyagok kimutatására. készülék lehetővé teszi a szennyezési felhő feltérképezését, a szennyezőanyagok meghatározását, valamint a szennyezés terjedési irányának és a szennyezett terület nagyságának meghatározását. műszer párhuzamosan két különböző típusú mérőegységgel vizsgál: fotoionizációs egység (PI) a teljes illékony szerves komponens-tartalmat és a klórozott szénhidrogéneket mutatja ki. Műszaki jellemzők: o o o o o o o o Kimutathatósági határérték: 0, ppb (=0,000 ppm) 0, ppb felbontás Széles értéktartomány (0, ppb és 000 ppm között) Gyors válaszidő (0,5 sec) Mennyiségi illékony fázis kalibráció Több mint 00 komponens meghatározása z eredmények lekérhetők ppm-ben és mg/m-ben (normál üzemmód), illetve ppbben és g/m-ben (érzékeny üzemmód) Ionlámpa 0,6 ev (különböző energiaszintek választhatók) z infravörös spektroszkópia egység (IR) metán, szén-dioxid, oxigén, illékony szénhidrogének kimutatására szolgál. Műszaki jellemzők: o független csatorna-lehetőség az alábbi ppm-méréstartományok szerint: metán ppm, kimutathatósági határérték 0 ppm szénhidrogének (metánnal) ppm, kimutathatósági határérték 0 ppm szén-dioxid ppm, kimutathatósági határérték 0 ppm o Referencia-csatorna o z adatok ppm-ben és mg/m-ben kérhetők le Felhasználási lehetőségek:

43 o o o o o o o o Üzemanyag-elfolyásból származó szénhidrogén és egyéb szerves talaj és talajvíz szennyezettség meghatározása, lehatárolása és nyomonkövetése Légszennyezés-monitoring Hulladéklerakók vizsgálata Felszín alatti tartályok szivárgás-mérése sővezeték-szivárgás mérése, mezőgazdasági termékek vizsgálata Szennyezési csóva terjedésének nyomonkövetése In-situ bioremediációs folyamatok nyomonkövetése Ipari üzemek és mezőgazdasági tevékenységek légnemű szennyezőinek meghatározása és nyomonkövetése. z OPRO5 PI szenzor az alábbi illékony szerves vegyületek mérésére alkalmas talajgázokból:

44 cetaldehyde HO iesel Fuel # cetic cid HO iethylamine HN cetic nhydride H6O iethylaminopropylamine,7h8n cetone H6O iethylmaleate 8HO crolein HO imethylacetamide, N,Ncrylic cid HO H9NO llyl alcohol H6O imethylamine H7N llyl chloride H5l imethyl disulfide H6S mmonia HN imethylformamide, N,Nmyl alcohol 5HO H7NO niline 7H7N imethylhydrazine,,nisole 7H8O H8N enzene 6H6 imethyl sulfate H6OS enzonitrile 7H5N ioxane,,- H8O enzyl chloride 7H7l pichlorohydrin H5lO romobenzene 6H5r thanol H6O romoform Hr thanolamine (Not romopropane,- H7r Recommended) H7NO utadiene H6 thene H utadiene diepoxide,,thoxyethanol, - H0O H6O thyl acetate H8O utanol, - H0O thyl acrylate 5H8O utene, - H8 thylamine H7N utoxyethanol, - 6HO thylbenzene 8H0 utyl acetate, n- 6HO thylene glycol H6O utyl acrylate, n- 7HO thylene oxide HO utylamine HN NR 7 thyl ether H0O utyl mercaptan H0S thyl hexyl acrylate, arbon disulfide hloro-,-butadiene, - H5lH0O thyl (S)-(-)-lactate 5H0O hlorobenzene 6H5l thyl mercaptan H6S hloroethyl methyl ether, thyl sulfide H0S H7lO Furfural 5HO hlorotoluene, o- 7H7l Gasoline # rotonaldehyde H6O Gasoline #, 9 octane umene 9H Glutaraldehyde yclohexane 6H Hexane, nyclohexylamine Hexene, - 6H ecane 0H Hydrazine HN iacetone alcohol 6HO ibromoethane,,- Hr Hydrogen sulfide HS ichlorobenzene, o- 6Hl Iodine I ichloroethene,,- Hl Isobutane H0 ichloroethene, c-,- Hl Isobutanol H0O ichloroethene, t-,- Hl Isobutene H8 Isobutyl acrylate 7HO ichloro--propene,,isooctane 8H8 Hl Isopar G Solvent iesel Fuel # Isopar M Solvent Isoprene 5H8 Isopropanol H8O Isopropyl acetate 5H0O Isopropyl ether 6HO Jet fuel JP- Jet fuel JP-5 Jet fuel JP-8 Mesitylene 9H Methoxyethanol Methoxyethoxyethanol, 7H6O Methyl acrylate H6O Methylamine H5N Methyl bromide Hr Methyl t-butyl ether 5HO Methylcyclohexane 7H Methyl ethyl ketone H8O Methylhydrazine H6N Methyl isobutyl ketone 6HO Methyl isocyanate HNO Methyl mercaptan HS Methyl methacrylate 5H8O Methyl propyl ketone 5HO Methyl--pyrrolidinone, N5H9NO Methyl salicylate 8H8O Methylstyrene, a- 9H0 Mineral spirits Naphthalene 0H8 Nitric oxide NO Nitrobenzene 6H5NO Nonane 9H0 Octane, n- 8H8 Pentane 5H Peracetic/cetic acid mix HO Perchloroethene l PGM 6HO PGM 6HO Phenol 6H6O Phosphine in N PH Photocopier Toner Picoline, - 6H7N Pinene, a- 0H6 Pinene, b- 0H6 Piperylene, isomer mix 5H8 Propanol, n- H8O

45 Propene H6 Propionaldehyde H6O Propyl acetate, n- 5H0O Propylene oxide H6O Propyleneimine H7N Pyridine 5H5N RR700 (PGM/PGM) H0O/6HO Styrene 8H8 Tetraethyllead 8H0Pb Tetraethyl orthosilicate 8H0OSi Tetrahydrofuran H8O Therminol Toluene 7H8 Tolylene-,-diisocyanate 9H6NO Trichloroethene Hl Triethylamine 6H5N Trimethylamine H9N Turpentine 0H6 Undecane H Vinyl actetate H6O Vinyl bromide Hr Vinyl chloride in N Hl Vinyl--pyrrolidinone, 6H9NO Xylene, m- 8H0

46 műszer IR szenzorjával mérhető paraméterek:. Metán. Összes szénhidrogén műszer méri a talajgáz oxigén-tartalmát, hőmérsékletét, az alkalmazott vákuum mértékét, a szenzorok hőmérsékletét. Szakaszos és folyamatos üzemre is képes. Grid rendszerű, vagy teljes GPS támogatottságú mérésekre is alkalmas. Mindkét műszer a rögzített adatokat számítógépre tudja küldeni, ahol a kiértékelés megvalósítható. 6

47 Függelék.. talajlevegő mérések eredményei és az eredmények értékelése 008-ban MONTIO projekt keretén belül kísérleti talajgázvizsgálatokat végzünk a PI szenzorral rendelkező SIRIUS, valamint a PI és IR szenzorokkal rendelkező OPRO5 műszerek felhasználásával mezőgazdasági területeken, valamint ismert szennyezőanyagokkal szennyezett ipari területeken. mérések értékelése során a K+F munka befejezésekor az alábbi kérdésekre szeretnénk választ adni:. Van-e összefüggés és ha igen, milyen szoros a helyszíni és a laboratóriumi talajgáz vizsgálati eredmények között?. talajgáz helyszíni vizsgálata milyen mértékben és milyen módon (qualitativ, semiquantitativ ill. quantitativ) hozható összefüggésbe a talaj és/vagy talajvíz szennyezettségével?. Milyen eljárások és eszközök segítségével lehet az egyensúlyi gázkoncentrációt mérni talaj és/vagy talajvíz esetében. Pozitív összefüggés vizsgálatok esetén hogyan lehet a talajgáz (depóniagáz) helyszíni vizsgálatát akkreditáltatni és milyen gyakorlati alkalmazási lehetőségek kínálkoznak. z első évben, 008-ban a talajgáz mérések metodikáját vizsgáltuk mezőgazdasági területeken a biológiai élet nyomonkövetése érdekében a felső 0 cm-es talajrétegből, a szennyezett ipari területeken az ismert szennyezés vertikális elhelyezkedése miatt - m mélységből történt a talajgáz kinyerése. 7

48 Köröstarcsa, intenzív és bio mezőgazdasági teszt-területek - tesztterület - tesztterület 8

49 mikrobiológiai tevékenység markereként értékelt O produkció arra utal, hogy a széndioxid koncentráció jelentős területi variabilitást mutat, a - tesztterületen azonban általában magasabb értékeket mértünk és a maximális és átlagos értékek között itt volt a legkisebb különbség sorvás, intenzív és bio, valamint legelő mezőgazdasági teszt-területek - - 9

50 - Medgyesegyháza, intenzív és volt bio mezőgazdasági teszt-területek MH- MH- 50

51 attonya, intenzív és bio mezőgazdasági és ősgyep teszt-területek - - 5

52 - (ősgyep vizsgálat alatt) Szennyezett területek: ékéscsaba, SZ tesztterület Különböző nitrogénformákkal terhelt területen vizsgáltuk a talajgáz helyszíni vizsgálatát megelőző tisztító szivattyúzás szerepét. Megállapítottuk, hogy minden esetben el kell végezni az állandó és jellegzetes jellemző talajgáz-koncentráció kialakulása érdekében. 5

53 Gyomaendrőd (növényvédőszerrel szennyezett terület) z adott területen a talajgáz méréseket a korábban felmért szennyeződés ismeretében terveztük meg. metán és a TP együttes értékelésével próbáltunk következtetéseket levonni a szénhidrogén alapú szennyeződésekre, valamint a mérési referencia gáz adott területre vonatkozó beállításával (butilát) pontosabb,, vegyületspecifikus eredményeket kaptunk. 5

54 Orosháza (szénhidrogénnel szennyezett terület) OU tesztterület Szénhidrogénnel szennyezett területeken a talajgáz PI értéke nem korrelál a metánnal, illetve a TP-vel. zekben az esetekben a talajgáz metán és TP koncentrációját együtt kell értelmezni 5

55 Orosháza (szénhidrogénnel szennyezett terület) OK tesztterület Orosháza (klórozott alifás szénhidrogénekkel szennyezett terület) OL tesztterület talajgáz metán és TP mérési eredménye klórozott alifás szénhidrogén szennyezettség esetén nem adott mérhető eredményt, még vinil-klorid referencia gáz beállítása esetén sem. Ugyanakkor egyes vizsgálati pontokon kiugró PI értékeket mértünk. későbbiek során a tesztterületeken folytatandó újabb mérésekkel szeretnénk a kérdést tisztázni. 55

56 talajlevegő mérőműszerek kalibrálása kutatás-fejlesztési munkában szereplő mindkét műszert rendszeres időközönként (legalább negyedévente) kalibráljuk 00 ppm koncentrációjú izo-butén gázzal. zenkívül OPRO5 esetében elvégezzük a hőmérséklet, nyomás és oxigén kalibrációját is a kézikönyvben leírtak szigorú betartásával. talajlevegő mérőműszerek összemérése Fontos feladat a helyszíni talajlevegő mérőműszerek és a laboratóriumi műszerek összemérése évi terepi mérések előtt akkreditált laborok bevonásával tervezzük a legfontosabb laboratóriumi gázok felhasználásával az összemérések elvégzését és dokumentálását. 56

57 Függelék.. I. táblázat vizsgált növényvédőszer- és egyéb hatóanyagok carbofuran phenol phenkapton PT butylate propachlor TP (tributil-foszfát) trifluralin Retenciós idő index [perc] 6,59 9 7, 7,5 8,0 0, ,665 0, sulfotep 0,9 phorate α-hh carbofuran atrazine β-hh lindane diazinon δ-hh dibutil-ftalát acetochlor alachlor prometryn heptachlor terbutryn metolachlor aldrin isodrin heptachlor epoxide MU dieldrin endrin T endrin ketone,99,69,687,8,898,07,69,659,098,6,8,5,55,8,6,80,865 5,0 5,5 6,79 6,8 7,05 7,00 8,68 0,500 Hatóanyag Vízoldhatóság [µg/ml] 0 > , Legnagyobb megengedett szint (MRL) vízben [ng/ml] 5,00 0,05 0,05 0,05 0,0-,00-0, , , 7, 60 8, , , 0, 0, -0, 0,86 elenyésző 0, 0,0 0, 0,05 --,00 --0,0 --0,5 0,

58 II. táblázat Növényvédő szer hatóanyagok szintje [ng/l] a vizsgált vízmintákban a Sorszám Minta jele //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /FV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /FV/080 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH/FK/TV/0808 //TV/0806 //TV/0806 //TV/0806 //TV/0806 //TV/0806 /FK/TV/0807 trifluralin Hatóanyag b diazinon acetochlor < atrazine terbutryn Metolachlor <

59 //TV/0805 //TV/0805 //TV/0806 //TV/0806 //TV/0807 S//TV/0805 S//TV/0805 S//TV/0805 S/FV/0805 GYN//TV/0805 GYN//TV/0805 GYN//TV/0805 GYN//TV/0805 GYN//TV/0805 GYN/F/TV/0805 GYN/G/TV/0805 GYN/H/TV/0805 GYN//TV/0805 OL//TV/08050 OL//TV/08050 OL//TV/08050 OL//TV/08050 OL//TV/08050 OL/F/TV/08050 /FV/ /FV/ /FV/ /FV/ /FV/ /FV/ < < < 5 < < < < <

60 a b /TV/ /TV/ MH/TV/ < < kimutatott hatóanyagszintek ng hatóanyag (maradék)/l víz mértékegységben szerepelnek. hatóanyagok nevei alatt az MS azonosításban használt molekulaion(ok) (m/z) szerepelnek. 60 <

61 II/b táblázat Sorszám V V V V V5 V6 V7 V8 V9 V0 V V V V V5 V6 V7 V8 V9 V0 V V V V feldolgozott, G-MS módszerrel megmért, jelenleg kiértékelés alatt álló vízminták Minta jele OK//TV/08059 OK//TV/08059 OK//TV/08059 OK//TV/08059 OK//TV/08059 OK/F/TV/0805 OK/G/TV/0805 OK/H/TV/0805 OK/I/TV/0805 OK/J/TV/0805 OK/K/TV/0805 OK/L/TV/0805 OK/M/TV/0805 OÜ//TV/08059 OÜ//TV/08059 OÜ//TV/08059 OÜ//TV/08059 OÜ//TV/08059 OÜ/F/TV/08059 OÜ/G/TV/08059 OÜ/H/TV/08059 OÜ/I/TV/08059 OÜ/J/TV/08059 OÜ/K/TV/08059 Minősítés erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban erősen szennyezett, értékelése folyamatban rősen szennyezett, értékelése folyamatban rősen szennyezett, értékelése folyamatban 6

62 III. táblázat Sorszám T59 T60 T6 T6 T6 T6 T65 T66 T67 T68 T69 T70 T7 T7 T7 T7 T75 T76 T77 T78 T79 T80 T8 T8 Növényvédő szer hatóanyagok szintje [ng/g] a vizsgált talajmintákban a Minta jele /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / trifluralin atrazine Hatóanyag b acetochlor metolachlor elemi kén

63 T8 T8 T85 T86 T87 T88 T9 T0 T T T T T5 T6 T7 T8 T9 T0 T T T T89 T90 T9 T9 T9 T9 T95 T96 T97 /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / MH/SZ MH/ MH/ MH/SZ MH/ MH/ MH/SZ MH/ MH/

64 T98 T99 T00 T0 T0 T0 T0 T05 T06 T07 T08 T09 T0 T T/ T/ T T T5 T6 T7 T8 T T5 T6 T7 T8 T9 T0 T MH/SZ MH/ MH/ MH/SZ MH/ MH/ MH/SZ MH/ MH/ MH/SZ MH/ MH/ MH/SZ MH/ MH// MH// MH/SZ MH/ MH/ MH/SZ MH/ MH/ /SZ / / /SZ / / /SZ /

65 T T T T5 T6 T7 T8 T9 T50 T5 T5 T5 T5 T55 T56 T57 T58 T59 T60 T6 T6 T6 T6 T65 T66 T67 T68 T69 T70 T7 / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ /

66 T7 T7 T7 T75 T76 T77 T78 T79 T80 T8 T8 T8 T8 T85 T86 T87 T88 T89 T90 T9 T9 T9 T9 T95 T96 T97 T98 T99 T00 T0 / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / /SZ / / SZ/ SZ/ SZ/ OK/ OK/ OK/ OK/ OK/ -----<

67 T0 T0 T0 T05 T06 T07 T08 T09 T0 T T T T T5 T6 T7 T8 T9 T0 T T T T T5 T6 T7 T8 T9 T0 T OK/ OK/ OK/ OK/ OK/ OK/ OK/ OK/ OK/ OK/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OL/ OLF/ OLF/ OLF/ OÜ/ OÜ/

68 T T T T5 T6 T7 T8 T9 T0 T T T T T5 T6 T7 T8 T9 T50 T5 T5 T5 T5 T55 T56 T57 T58 T59 T60 OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ OÜ/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ GYN/ << < < < << <

69 a b kimutatott hatóanyagszintek ng hatóanyag (maradék)/g talaj mértékegységben szerepelnek. hatóanyagok nevei alatt az MS azonosításban használt molekulaion(ok) (m/z) szerepelnek. 69

70 Függelék.. MGYR TUOMÁNYOS KÉMI TLJTNI ÉS GROKÉMII KUTTÓINTÉZT UPST II. HRMN OTTÓ ÚT 5. telefon:-66; -65 fax: VIZSGÁLTI RMÉNYKÖZLÉS Vizsgált minták: MONTIO, talajvizsgálatok Mg terület Medgyesegyháza intenzív: MH/-/-6 + SZ /0808 Medgyesegyháza bio: MH/-/- + SZ /0808 sorvás intenzív: /-/-6 + SZ /0807 sorvás bio: /-/-6 + SZ /0807 sorvás gyep: /-/- + SZ /0807 attonya, intenzív: /-/- + SZ /080 attonya bio: /-/- + SZ /080 Köröstarcsa intenzív: /-/ + SZ /0806 Köröstarcsa bio: /-/- + SZ /0806 Ipari terület Talajminták Terület Orosháza Közútkezelő Fúrás jele OK OK OK OK OK Minta jele OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK//08059 OK// Mintavételi mélység (m),50-,00,00-,50,00-,50,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00

71 Orosház, Üveggyár Orosház, Üveggyár Orosháza, Linamar ékéscsaba, szennyvízetelep OK//08059 OK//08059 OÜ//08059 OÜ OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ//08059 OÜ OÜ//08059 OÜ//08059 OL//08050 OL OL//08050 OL//08050 OL//08050 OL OL//08050 OL//08050 OL//08050 OL OL//08050 OL//08050 OL//08050 OL OL//08050 OL//08050 OL//08050 OL OL//08050 OL//08050 OLF//08050 OLF OLF//08050 OLF//08050 SZ//0805 SZ SZ//0805 SZ//0805 7,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00 0,50-,00,50-,00,50-,00

72 GyomaendrődNagylapos GYN//0805 GYN GYN//0805 GYN//0805 GYN//0805 GYN GYN//0805 GYN//0805 GYN//0805 GYN GYN//0805 GYN//0805 GYN//0805 GYN GYN//0805 GYN//0805 GYN//0805 GYN GYN//0805 GYN//0805 Vizsgálati módszer: Általános talajkémia: minta-előkészítés, ph: MSZ 70-:98 rany-féle kötöttség: MSZ 70-5:98 ao%, só%: MSZ :978 H %: Tyurin módszer Toxikus nehézfém: Királyvizes kioldás: MSZ 70-50:006 Vizsgált minták: MONTIO, vízvizsgálatok Víz: 7,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00,50-,00

73 attonya //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /F/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /F/6080 Köröstarcsa // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 /FV/0805 Felszíni víz Medgyesegyháza MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH/F/TV/0808 Ásott kút sorvás /F/TV/0807 Ásott kút Terület Talajvíz, felszíni víz minták Mintavételi Minta jele 7 Megjegyzés

74 Orosháza Közútkezelő Orosház, Üveggyár Orosháza, Linamar ékéscsaba, szennyvízetelep Gyomaendrőd-Nagylapos Gyomaendrőd-Nagylapos Minta jele: pont OK OK OK OK OK OKF OKG OKH OKI T- M- M- M- OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ T- F- F- F- F- F-9 OL OL OL OL OL OLF SZ TV- TV- TORN GYN GYN GYN GYN GYN GT FK- - TORN OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OKF/TV/0805 OKG/TV/0805 OKH/TV/0805 OKI/TV/0805 OKJ/TV/0805 OKK/TV/0805 OKL/TV/0805 OKM/TV/0805 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜF/TV/08059 OÜG/TV/08059 OÜH/TV/08059 OÜI/TV/08059 OÜJ/TV/08059 OÜK/TV/08059 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OLF/TV/08050 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/FV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYNF/TV/0805 GYNG/TV/0805 GYNH/TV/0805 GYN/FV/08055 TV/ TV/ Új mintavételi furat Meglévő lecsövezett furat Termelőkút Figyelőkút Új mintavételi furat Termelőkút Figyelőkút Új mintavételi furat Új mintavételi furat Figyelőkút Felszíni víz Új mintavételi furat Termelőkút Figyelőkút Ásott kút Felszíni víz

75 FV/ FV/ FV/ FV/ FV/ FV/ MHTV/ Vizsgálati módszer: Általános vízkémia: ph MSZ 60-:97 Vezetőképesség MSZ N 7888:998 Kationok MSZ 8-:006 nionok SO- = MSZ 885:000 O-; HO- = MSZ 8-:986 l- = MSZ 8-5:98 Toxikus nehézfémek: MSZ 8-:006 75

76 Vizsgálati eredmények: Talajok Királyvizes kioldás Labor Minta jele s a d o r u Hg -kód mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg kh 0,00 0,0 Medgyesegyháza aa-66 MH SZ 9,5,9 0 0,9, 5,8 0,7 aa-67 MH 8,65, 88 0,8,,8 8,6 aa-68 MH 5,9 8,5 5 0, 9,9,8,0 aa-69 MH 6, 7,8 0,089 9,9,0, aa-60 MH 8,,8 05 0,07,5,8, aa-6 MH 5,0 8,09,7 0,06 9,8 8, 9,9 aa-6 MH 6,0 8,69 66,5 0,069 0, 8,7 9,70 aa-6 MH SZ 8, 5, 8 0,0,,9 8,8 aa-6 MH 8,5 5,6 78 0,7,8, 8, aa-65 MH 6,5 7, 9 0, 0, 0,5, aa-66 MH 5,89 8,5 0,0 0,7,5,8 aa-67 MH 7,66,0 0,08,6 9,7 8,0 aa-68 MH 5 5,58,7 6,6 0,06,0 7,6, aa-69 MH 6,59,7 57, 0,0 6,79,7 6,6 aa-60 MH SZ 8,99, 67 0,87,7,9 8,0 aa-6 MH 8,5,8 68 0,78,0,9 7,8 aa-6 MH 5,59 9, 9 0,0 9,7,,7 aa-6 MH 6,6 8,7 0,096 9,,9, aa-6 MH 7,7, 0 0,096, 6,8 5, aa-65 MH 5 6,0 5,7 99,7 0,0 9,9 9,, 76 "" Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,60 0,5 0,8 0,86 0,069 0,8 0,09 0,080 0,07 0,095 0,05 0, 0,95 0,060 0, 0,085 0,079 0,68 0,088,5,8,6,6 8,5 0,7,,0,8 5,9 6,6 6,5 6, 5,7 6,,5,0,,0, 0, 7, 8,6 8,,0 6, 6,8 6,6 5, 8,88 8,76 0, 7,86,6 7,0 6, 7,9 8, 0, 7,89,,87,,00,7 0, 0,86,5,6,,7,6,8-0,70,89,7,7,0,6,05 Zn mg/kg 6,7 59,, 5,6 6, 5,,8 66,6 6, 9, 9,6 59,9 5,6,0 65, 67,,6 6,5 55,,9

77 Labor Minta jele -kód kh aa-66 aa-67 aa-68 aa-69 aa-60 aa-6 aa-6 aa-6 aa-6 aa-65 aa-66 aa-67 aa-68 aa-69 aa-650 aa-65 aa-65 aa-65 aa-65 aa-655 aa-656 aa-657 aa-658 Labor MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH Minta jele 6 SZ 5 6 SZ 5 6 SZ SZ s a d o r u Hg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,0,8 7,56 5, 0,07 9,66 7,7 8,89 9,6 6,6 0 0,97, 7,5 8, 8,0,9 7 0,6,7,7 7,7 5,05 6, 0 0,09 8,6 7, 0, 6,69 8,7 0,05 9,6,0,0 6,5 5, 8,0 0,09,6 7,6, 8, 0, 0,07,5 5,5 5,9 6,6 0,8 6,6 0,076,,9, 9,6 5, 8 0,,8,8 7,9 8,5,5 67 0,68,8,5 6,7 6, 6, 89,6 0,7, 9,7,9 5,6 7,0 0 0,0 0, 0,, 5,97 6,9 97,8 0,069 0, 9,, 5,06 9,7 58,0 0,060 9,69 0,7 0,6,0 5,67 8, 0,065 8,75, 7,0 8,7 0,0 0 0,97,,,9 8,90, 70 0,0,9 5,9,6 7,5 5, 0,7,5 7,6 6,7 6,8,9 0,5 0,6,9 5,6 8,07,9 98,0 0,5,,9 6,6 9,8, 5 0,,8,,8 8,5 8,6 5 0,80,5,9, 6,99,5 8 0,07, 6,0 6,6 s a d o r u Hg 77 Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,60 0,5 0,7 0, 5,75 0,5 0,09,9 8,, 0,7, 6,5, 0,05,6 6,9 0,77,5 7,97,7 0,0 8,0 8,8,85 0,60, 0,,0 0,5 6,0 8,8 0,0 0,090,0 7,,5 0,9, 5,6,7 0,0 8, 9,55 0,888 0,6,0 7,66,06 0, 5, 8, 0,97 0,056,5 7,5 0,569 0,06 8,7 5,86-0,069 0,89 7, 5,,08 0,0 6, 5,6,5 0,00, 0,,7 0,9 9,5 9,,50 0, 0,7 9,68,6 0,95 6, 5,, 0, 5,,,9 0,085 9,9 9,60, Mo Ni Pb Se Sn Zn mg/kg, 65, 60,8 0,7,8 5,8 5, 50, 69, 65, 5,0 0,9,6 6,9 0, 69,9 70, 57,6 59,5 60,8 8, 7,0 58, Zn

78 -kód kh aa-659 aa-660 aa-66 aa-66 aa-66 aa-66 aa-665 aa-666 aa-667 aa-668 aa-669 aa-670 aa-67 aa-67 aa-67 aa-67 aa-675 MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,0 7,8 6,6 5 0,,0 6, 6,5 8,0 6, 7 0,08, 6,6 7, SZ 8,5 8, 6 0,80,0,9,0 9,05 9,7 66 0,67,9, 0,5 7,99 6,6 5 0,0,7 8, 6,5 8,5 7, 8 0,088 0,9 5,7 6,8 8,87 5,9 8 0,080, 6,0 6,6 SZ, 5, 06 0,0,9 5, 7,0,5 6,0 7 0,99,6 5,8 7, 9,5 5, 0,6,7 9,6,0 8,95,5 8 0,,8 6,6 9,7 8,9 9,6 6 0,0,,9 0, SZ,6, 8 0,0, 8,5 6,,0, 60 0,, 6,5 6,5 0, 0,7 55 0,, 5,0,8 9, 7,8 6 0,0,8,9,8 8,0 6,5 5 0,0,8 0,7 9,5 78 mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,60 0,5 0,7 0,6 9,5,0 0,8, 9,0,0 0,6 5,9,,99 0,7,7,7,6 0,08 0,8 9,68,5 0,7 0,9 9,58,0 0,7 0,8 9,76,98 0,8,0 8,,9 0,9,7 8,, 0,95 5,,,80 0,, 0,,09 0,0,6,5,59 0,80 0,6 0,0,99 0,6,0 9,,6 0, 0,,8,58 0,7 7,,9, 0,7,0 0,7,7 mg/kg 60,7 6, 8,8 79,8 58,7 56, 55,9 78, 78, 68,7 6,6 6,5 8,7 85,8 7,6 68,5 60,

79 Labor Minta jele -kód kh sorvás aa-676 aa-677 aa-678 aa-679 aa-680 aa-68 aa-68 aa-68 aa-68 aa-685 aa-686 aa-687 aa-688 aa-689 aa-690 aa-69 aa-69 aa-69 aa-69 aa-695 aa-696 s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,0 0,00 0,60 0,5 SZ 5 6 SZ 5 6 SZ 5 6 9,6 0,8 0, 6,88,78,6,6 9,68,0 0,0,90 5,09,8,5 9, 0,7 8,90 8,9 6,50 5,05,90,,6 9,9 9, 8,5,8,, 0,0, 8,7 9,77 7,05,9 0, 9,6 0,8 8, 6,8 0,9 7, , 5,0 8, ,8,9 7, ,9 55,5 0,6 0,5 0,098 0,087 0,07 0,07 0,0 0,5 0,7 0,076 0,07 0,09 0,08 0,0 0,7 0, 0,09 0,08 0,06 0,05 0,0,,8 0,5,0 9,6 8, 6,,7,0,8,,0 8,95 6,87,0,,7 9,58 9,69 8,9 7,8,7,,9 0,6 8,6,0 0,5, 0,0,, 0,5 6,5 0,8,0 9,5 5,0,5 9,, 6,9 79 7,6 8,,5, 7,86 5,58 5,0 9,0 7,7 6,0, 0,8 7,80,6 6, 6,,,5, 8,7 6,7 0, 0,0 0,069 0,9 0,0 0,050 0,6 0, 0,09 0,08 0,070 0,098 0,5 0, 0, 0,08 0, 0,05 0,065, 5, 7,6, 0,6 6,, 7,,7, 9,, 9,5,6,,5 0,5 5,9 5,6, 6,7 5, 5, 8,6 9,5 6,0,6,6 6,6,5 0, 8, 6,77 5,70,68,5 5,7 9,6 8,8 7,78 6,59,57,6,,,56 0,8 0,59 0,66,8,5,8,8,08 0,705 0,6,8,0,95,6,, 0,88 Zn mg/kg 60, 6, 50,6 5,5, 6, 5, 65,0 58,7 56, 6, 9,8,8,5 55, 56,8 5,6 5,8,7,9,8

80 Labor Minta jele -kód kh aa-697 aa-698 aa-699 aa-700 aa-70 aa-70 aa-70 aa-70 aa-705 aa-706 aa-707 aa-708 aa-709 aa-70 aa-7 aa-7 aa-7 aa-7 aa-75 aa-76 aa-77 s a d o r u Hg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,0 SZ 8,6 5, 9 0,,6,8 5, 9,7 6,5 5 0,5, 5, 6,8 7,97 7,6 6 0,079,,6,5 8,0 7,6 0,08 9,60 9,,9 5,0, 88, 0,05 9,75 7,, 5,60 9,57 75,7 0,068 9,,5 9,66 6,08,80 0, 0,00 6,85, 5, SZ 9,80 9,9 77 0,,6,5 6,7 9,98,9 7 0,68,9,0 7,9 8,9 7,8 8 0,06 0,,,6 8,9 7,9 6 0,095 0,,0,7 8,0 7, 09 0,076 0,9 0,9, 5 6,8, 08 0,08 0,0 7,, 6,5,9 6,9 0,0 7,55, 5,56 SZ,,0 90 0,70,5 8,5 0, 0,58, 78 0,70, 5,7 8,9 8,7 0,6 8 0,098 0, 6,0 5, 6,5 9,5 0,056 0, 6,0,,90 8,70 7, 0,0 8,98 8,8 8,7 5,9,67 0,9 0,06 6,8,5 5, 6,,6 7, 0,05 9,77 5,,9 80 Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,60 0,5 0,6 0,7,0,7 0,0,8,5,77 0,096 8,0 8,9,66 0,09,7 8,,7 0,0 5,5 7,9,0 0,9, 6,6 0,8,7,06 0,6 0,7,5,, 0,,7 6,,9 0,0 7,5 8,65,7 7, 8,58,68 0,6 8, 9,09,6 0,57, 7,06,5 0,057 5,9,0 0,65 0,56 7, 6,0, 0,7 5,8 5,5,0 0,087 9, 9,0,65 0,050 8, 9,,79 0,086 0,5 6,6 0,558 5,9,90 0,5 0,0 5, 7,5 0,666 Zn mg/kg 5, 9,5,6 6,9 9,,,6 5, 57, 5, 7,,8 9,,7 65, 59,0 7, 6,9,,6 9,5

81 Labor Minta jele -kód kh aa-78 aa-79 aa-70 aa-7 aa-7 aa-7 aa-7 aa-75 aa-76 aa-77 aa-78 aa-79 aa-70 aa-7 aa-7 aa-7 aa-7 aa-75 aa-76 aa-77 aa-78 Labor -kód kh Minta jele s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,0 0,00 0,60 0,5 SZ 0,8, 0 0,55,9 5,0 9, 0,80 6, 6,,77 9,9,7 88 0,5,7 5,5 8,9 0,65,9,9,9 0,, 57 0,0 0,9 7,6 5, 0,09 9,6 9,6,9 6,07 8, 8 0,055 9,50,8,8 0, 5,8 8,,69,7 8,5 68,0 0,050 7,9 7,6 6,69 6,7 5,7 0,787 5,97 7,97 5, 0,0 6,69 7, 6,85 0,089 5,7,9 0,6 6,56 6,08 60, 0,050 9,9 5, 6,6 0,6 5,5 0,566 SZ,6,5 8 0,59,9 8, 9,8 0, 8,0 7,0,7,8, 8 0,60,7 8,5 0, 0,66 8,6 6,6, 0,5 0,7 9 0,099,9 9,8 6, 0,076, 0,9,9 7,0, 8 0,07, 7, 5,9 0,00 0, 9,0,8,5 7,67 56,9 0,06 8,59 7, 6,9 0, 9,8 5,9 0,69 5,75 5,8 7, 0,08 8,5,6 6,68 0,070 7, 5, 0,6 6,0,68,5 0,09 7,6,6 5,77 6,9,6 0,07 SZ,9,6 8 0,67,6 6, 9,9 0,9 6,9 6,,5, 5,5 6 0,6,6 5,5 9,7 0, 7,5 7,,76 0,6,9 58 0,0 0, 7,,8 0,096 8,9 9,66,68 9,5 0, 00 0,090,8 6, 8, 0,9,6 0,, 6,0 9, 7,9 0,09 8,6 8, 8,6 0,088 9, 5,9 0,66 5,99 6,5 8,5 0,055 8, 6,9 8,0 0,69 7,6 5,79 0,670 6,09 7,6 58, 0,060 8,58 6, 6,89 0,06 8, 5, 0,60 s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,0 0,00 0,60 0,5 8 Zn mg/kg 6, 58,5 8,9 9,5 6,9, 6,0 59,7 59,7 5,,8,9 7,,5 60,8 6,5 6,5 5, 0,0 8,9 6,8 Zn mg/kg

82 aa-79 aa-70 aa-7 aa-7 aa-7 aa-7 aa-75 Labor Minta jele -kód kh sorvás, gyep SZ 5 6 0,,0 0,0 7,60,99 5,0,69,6,0, 6,,9 9,8, ,0 6,6 9,6 0,6 0,60 0,090 0,06 0,056 0,065 0,00,6,,9 9,9 0, 9,85 7,7 8,,7 8, 9,8 5, 9,8, 9,8 8, 6,, 0,5 9,05 5,8 0,7 0,9 0,0 0,06 0,6 0,097 0,0 6,5 5,6,9 7,0,8,0 6, 7, 6, 0, 8,5 7, 6,6,6,,0,5,,9 0,895 0, s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,0 0, ,8 59, 5, 0,7,7,0 0,9 Zn mg/kg

83 SZ SZ SZ SZ SZ 8,88 9,5 8,7, 5,7 8,7 7,88 8,5 9,09 8,6 7,58 7,0 7,9 7,7 7,60 8,8 8,7 8, 8,5 6,59 8,50 6,,,5 9,7 8,,,8 5,8 9, 5,8,5,,,,6 7, 6,7 6, 9, 8, 6, , , 78, , 0, 0,067 0,06 0,0 0, 0,5 0,069 0,078 0,09 0,0 0,099 0,076 0,0 0,08 0, 0, 0,07 0,089 0,06 0,09,0,9,9,8 8,70,,,0 0, 0, 0,7 0,8 9,6 9,5 9,57,9, 0,7 0,0 0,6,5 9,6 5,9,,7,6,8,,8,5,8 0, 0,6 5, 9, 5, 5,,8, 5,0 5,0,9 8 7,5 6,,,6 8,8 6,8 6, 5,5,,9,6,7 0,5 9,7 9,9 7, 5,9,,0,9 5,0 0,6 0,5 0,5 0,087 0,9 0,69 0,8 0, 0,0 0,0 0,8 0,88 0,086 0,05 0,05 0, 0,5 0,065 0,075 0,08 0,50 9,9 0,7 9,6,6,5 9,0 9,, 6,8 8,0 6,8 7,0,6,,8 8,6 9,0 6, 5,0 7, 7,9,0, 8, 8,6,98,5, 8, 6,85 6,86,6, 6,9 5,97 5,75,, 7,6 6,90 7,5,0,7,06,7, 0,960,68,0,7,85,6,5,6,9,60,0,87,87,7,0,70,57 55,8 5,,5 5,6 0,5 7, 6,6 5,9,,7,7 5, 7,5,7 5,6 5, 8,,6,8 0,6 6,9

84 Labor Minta jele -kód kh attonya, intenzív SZ SZ SZ SZ s a d o r u Hg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,0 9,6 6, 5 0,8, 7, 6,5 7,8, 09 0,07 0, 9,9,5 7,85 8, 6, 0,05 9,85 6,,9 6,60, 9, 0,0 0, 7,7,7,, 0,5 0,9 9,,9,8 0,8 9,67 9,6,7, 9,77 9,6 0,,,0 6,9 7,6, 7, 6, 9,0 8,,0,8, 8,6 7,8 0,8,6 9, 0, 8, ,85 0,75 0,096 0,078 0,056 0,7 0,75 0,07 0,095 0,06 0,87 0,76 0,076 0,080 0,07 0,90 0,85,6,, 0,6,,9,7,7 9,8,,,, 0,,,, 9, 8,8 0,, 0,0 5, 5,,,0 9,9 7,7 6,6 7,7 9,0 5, 9, 9,0 8 5, 6, 9, 5, 0,,,9 0,,7,0 7,6 5, 7,,, 6,0 7,0 Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,60 0,98 9,0,8,9 0,08 5, 7,07,67 0,006 5, 6,89,08 0,080 5, 6,, 0,89 0,5 0,99 0,85 0,9 0, 0, 0,05 0,0 0,8 0,9 0,57 0,0 0,080 0,77 0,7 0,76 0, 0,,0 9,0,,, 5,0 7,5 5, 0,6 9,,0 8,6 7, 0,6,5 6, 6, 0,7 8, 9,8 7,8 8,, 8,9 0, 7, 6,8 9,8 8, 9,9 6,8 7,,6,7,,0,8,77,88,6,0,7,77,70,,0,7,9,9 Zn mg/kg 6,6 9,6 9, 5,9 75,9 7,8 59,5 5, 56, 7, 7, 60, 50,5 6,9 75,0 7,0 5,6 8, 60, 80, 77,7

85 Labor Minta jele -kód kh attonya, intenzív, bio SZ SZ SZ SZ s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,0 0,60 0,5 0,,5 6 0,0,, 9,9 0,80 5, 0,7,5 0,7, 66 0,085 0, 0, 5,0 0, 9, 8,6,5 9,,,5, 9,97 0,,0 0, 0,7 8,9 9,7,0,6 0,8 9, 8,75,5 0,9 6,,,7 0,6 5,0 5, 6, 6,9,6 8,8 9,8 6,5 5,6 5, 0,7,7 5,6 5, ,06 0,6 0,6 0,09 0,078 0,05 0,88 0,7 0,6 0,09 0,087 0,95 0,86 0,8 0,09 0,068 0,78 0,75,,6,8,,,,,8, 0,6 0,8,0,0, 0,6,5,, 9,5 9, 9,9 7, 6,9 8,,0,9,5,,,9,0,,5,0,6,5 85 9,5 5, 6, 8, 7,,6,7,7 7, 6, 5,5,9,9 7, 5,8 5,5,9,5 0,5 0, 0,6 0,09 0,89 0,6 0,5 0, 0,09 0,6 0,0 0,66 0,0 0,06 0,90 0,89 0,8 0,88,9 8,0 8,6,9 0,8,8,9,7, 9,6 8,8,7,9 0, 8,0 9,9 5, 5,7 9,58 5,9 6, 0, 8,70 9,6 5,6,9 9,6 8,00 8,50,7 5, 9,9 8,9 8,56 5, 5,,07,0,6,85,8,85,6,8,5,8,9,,5,70,98,8,, Zn mg/kg 6, 5, 55, 7,9 7,8 58, 5, 57, 68,7 66,9 59,9 60, 5, 66, 67,6 55,7 5, 50,5 66,8 66,

86 Labor Minta jele -kód s a d o r u Hg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,00 0,0 0,8 6, 9 0,6,8 6,0 7,7 8,9 0,6 0,08 0,7 6,0,9 9,58,0 6 0,088 0,8 5,7 5, SZ 0,0, 6 0,6,7 0,0, 0,,0 7 0,56, 0,, SZ 0, 9,8 8,,,,0 0, 9,,6,0 9,9,5 5,9, 0, 8, ,09 0,09 0,0 0,97 0,9 0,6 0, 0,8, 0,7 0,5,0,0, 0,7 0,6,5 5,,9,6,5,5 6,7, 6,,5 5,,0,8 7, 6, 5,0 0,085 0,7 0, 0,6 0,78 0,5 0,076 9, 7,7 7,6 5,9 5, 0,9 8, 8, 9,6 7,58 9, 6,6 6, 0, 9,75 9,0 0,75,,00,,9,8,09 5,50,8 5, 9, 7,6 6,5 6,0 5,7 5,5 9, Köröstarcsa, intenzív, bio 90 SZ SZ 90 Labor Minta jele,8,8 6, 0, 0,9, 0,9 s 9,, 0,9 9, 7,8 6, 6, a 0,9 0,6 0,079 0,08 0,07 0,5 0,6 d,,6,,,,5, o 9, 5,9 5,7 6, 0,6 6,0 7, r,,9 9,,0,6,, u Hg 0,00 0,8 0,7 0, 0,0 0,00 Mo 6,7 7,6 8,, 9,8 7, 7,8 Ni 6, 7,0,,9 0,8 5,7 5,9 Pb Se,09,5,0,,05,, Sn 6,7 65,9 6,0 65,5 60,8 6, 6, Zn kh attonya, bio kód Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,60 0,5 0,, 0,,6 0,0 8, 8,6,0 0,8 8,7 8,,90 0,5,8,5,0 0,6,9,,0 mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 86 Zn mg/kg 57, 50,9 50, 6, 6,7 mg/kg

87 kh SZ SZ SZ SZ 7,6,5,0,8, 6,8,,,,6,,7 5,5,, 5,,6, 5,,9 7,9 7,, 0, 5,9 9, 8,7,6 6,9 7, 8, 8,, 6,6 6,,8,5,,, 0,8 6,6,7, , ,05 0,085 0,08 0,0 0,0 0,80 0,095 0,00 0,7 0,085 0, 0, 0, 0,6 0,06 0, 0,075 0,07 0,60 0,69 0,09 0,0,7,9 5,8,,0,7,,9,8 6,,,7,,,,9,7,,7,0,,9 5,5 5,9 0,0 57, 58, 6,5,5 5,5 57, 57, 8,7,5 9,5 6, 60, 9,5 9,9 5,8 68,6 59,5 9,9 7,7 87 0,0,8, 6,0 6,0 6,0 9,,6 7,,5 7,5 8,7 7,5,, 6, 8, 9,,6,7 9,6 8, 0,0 0,08 0,9 0,7 0,08 0,058 0,9 0, 0, 0,066 0,66 0,7 0,9 0,6 0,05 0,6 0,50 0,0 0, 0,079 0, 0, 0,76 9, 9,5 7,9 0, 0,7 7,7 6, 8,7 0,7,7 9,6 9,7,,8,8 8,5 6,, 7, 9,0,0,5,,,6 8,8 0,0,5,9,0 0,6 6,9,, 9,6 0, 8,6,0,0 9,78,6 0,7,0, 0,60 0,67 0,90 0,7,7,5,7,7,8,7,00,8,67,96,56,50,8,9,69,57,,50,58,85,50,7 66,6 66, 6,5 7,9 7, 5, 6,0 68,8 75,6 68, 5,6 5,9 5, 70,7 69,9 5,0 55,7 5, 78, 88, 65, 58,9

88 Labor Minta jele -kód kh SZ SZ SZ SZ s a d o r u Hg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg Mg/kg mg/kg 0,0 6,,0 6 0,075 6,6 50,7 9, 6,0, 6 0,00 6,0 68, 9,,7,9 89 0,6,5 59,0 0,9 5,5 0,9 60 0,08 6, 57,,7 7,9 8, 8 0,5,5 7,0,5 8,65 7,8 8 0,0,,8 8,8,9,7 5 0,59, 68,6,8, 6,6 85 0,5,7 60,5,,,7 57 0,,0 9,7 7,,5 9, 5 0,068 7,5 5,8,,6, 5 0,098, 8,0 6,7, 0,6 0,0,5 68,0 9,,8 5,7 89 0,,0 59,5 0, 9,7 5, 6 0,07 7,5 60,7, 9,9 7, 9 0,0,7,5 0, 0,9 8,9 78 0,08,7 5,,7,5 0, 57 0,8,8 69,,,9 7, 9 0,097,5 65,0 8,,9 6,7 76 0,05, 66,9 7,6 5,, 0,005 6,8 58,7,5,0,5 6 0,070 5,0 5, 6, 88 Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,60 0,5 0,8 6,0 5,0,5 0,6 6, 8,7,6 0,67 9,0 9,5,90 0,5 5,9 6,,78 0,,6,,9 0,076 8,6,7,7 0,08 9, 0, 0,78,66 0,070 9, 0,,0 0,9,,,55 0,0 8,,9,76 0,9,9,9,5 0, 8,7 9,7 0,7,68 0,6 6, 9,,8 0,68 5,9 6,,5 0,7,,8,0 0,085 8,9,,70 0,096 6,9 0, 0,65,6 0,7 5,0 8, 0,78, 0,8, 7,,05 0,0 5, 7,,57 0,59,,,7 Zn mg/kg 75,9 76,0 78,0 7,7 7, 66, 77,8 77, 7,8 7,9 67,7 76,0 7, 7, 57,5 66, 79, 75, 78, 78, 78,

89 Labor Minta jele -kód s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,0 0,60 0,5 kh Orosháza, Közútkezelő 95 OK 955 OK 956 OK 957 OK 958 OK 959 OK 960 OK 96 OK 96 OK 96 OK 96 OK 965 OK 966 OK 967 OK 968 OK Orosháza, Üveggyár 969 OÜ 970 OÜ 97 OÜ 97 OÜ Labor Minta jele -kód kh 8,0 8,8 5,7 9,8 9,07, 9,5 0, 7,75 7,95, 8, 9,57 9,6 7,7 8,9 6, 8, 0,5 8,7 9, 6,9 0,5,6,9, 7,0 9,7 8,7, ,98 0,8 06 0, 7,9 0 0,, 8 0, 0,9 65 s a mg/kg mg/kg mg/kg 0,0 0,088 0,88 0,5 0,098 0,0 0,00 0,08 0,7 0,097 0,0 0,5 0,0 0,08 0,09,,6 9,6,, 5,, 5,,, 5,6,9 6,,,6 9,6,7 68,9 9,6 5, 65,, 9,,9, 6,7 50, 5, 8, 5, 6, 9,7,7 8,6, 7,6 8,7 8, 9,7,0,6 5,7,5,9, 0,098,7 7,, 0,0,0 5,9 7,5 0,0,7 8, 8,9 0,,8 5, 0,7 d o r u Hg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,0 89 0,9 0,67 0,597 0,0 0,56 0,65 0,7 0, 0,78 0,89 0,7 0,508 0,77 0,5 0,6 0,0,8 57,, 8, 5,9, 5,5, 5, 8,5,5 8,0 6, 5,6,, 6, 6,0,6,7 0,,,7, 5,,,,6,,9,00,6,76,,9,80,8,05,08,,6,89,8, 0,5 6,5,9,09 0,0,7,0,85 0,,0,7, 0,56,7,9, Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,60 0,5 Zn mg/kg 5,9 6,0 89, 58, 66,5 77,5 59, 75,0 6,0 60, 8, 7, 79,5 6,7 65,7 6,6 7,6 60,5 6,0 Zn mg/kg

90 a 976-b OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ OÜ löszlabda Orosháza, Linamar 98 OL 985 OL 986 OL 987 OL 988 OL 989 OL 990 OL 99 OL 99 OL 0,0,8 7,75,,9,7 9,9 0,6, 0,8 8,00 0,,8 8, 5,,0 6,0, 8,,0 7,0,, 8, ,59 0,06 0,090 0,089 0,9 0,0 0,7 0,05 0, 0,09 0,090 0,089,9,,6 5,8,,6,,7,9, 9,8, 9,8,5 7, 50, 59,5 9,, 56, 55, 50, 6, 6,,9, 0, 0,,,8, 7,7,7,9 5, 0, 0,65 0,9 0,77 0,50 0,5 0,70 0,5 0,5 0,7 0,08 0,0 0,08 8,7 5,, 7,0 5,0 8,9,,7, 8,9 6, 5,7 6,,8,,6,7,,8,5,,8 0,,5,05,56,06,96,,6,0,8,9,7,89,5 7,0 6, 58, 75,9 76, 66, 6, 7, 69,9 6,8 5,7 58, 8,9 0,6, 9,88,0 8,6 8, 9,69,,, 6,,7,6, 5,,5 0, , , 0,095 0,0 0,06 0, 0,080 0,5 0,060 0,58,, 5,,0,8,,,7 5,8 6, 0, 6,5 50,0 6,7,5 9, 50,8 5,5 9,5,5 0,8 9,7 9, 0,, 5, 9,8 0,80 0,57 0,6 0,9 0,556 0,00 0,66 0,0 0,600, 7,6 8,7,8,9,6 6,5 0, 50,7 0,5,6,,0,9,5,0,,7,98,76,68,7,98,8,,6,0 59, 6,7 79, 6, 79,0 58,5 6, 69, 78,6 90

91 Labor Minta jele -kód s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Sn mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 0,0 0,60 0,5 kh OL OL OL OL OL OL OL OL OL F F F Zn mg/kg 7,9 8,9 0,5 0,5 9,0, 8,8 7,9,, 8,5 0,8 8,,7,6 6,, 5, ,7 0,08 0,6 0,06 0,080 0,8 0, 0,06 0,088,, 5,8 8,56,9 5,9,0,6,6 6, 8, 5, 8,9 0, 5,0,7 9,6 6, 9,0 5,0,9 7,7,9,9 8,,5 8,7 0,88 0,9 0,757 0, 0,0 0,668 0,0 0,86 0,60,0 9,6 8,,9 5,5 9,6 0,7 6,,8,0,5 5,,0,7 5, 9,86,,,,,,68,0,09,5,09,9 57, 6, 8,7 8,9 6,6 8,7 56,8 6, 75,7 ékéscsaba, szennyvíztelep 00 SZ 00 SZ 00 SZ, 0, 8,0, 0,9 9, ,6 0, 0,097,7,8,8 7,8 5,6 6,8 9,8 7, 0,8 0,59 0,69 0, 5,0 0,6,,6 9,9 0,7,,6,9,9 9,8 9,0 5,6 Gyomaendrőd, nagylapos 005 GYN 006 GYN 007 GYN 008 GYN 009 GYN 00 GYN 0 GYN 0 GYN 0 GYN 0 GYN,6 6,6 8,7 8,5,,7,7 6,0,8, 7, 9, 9, 9,8,6 5,7 9,5,0 6,8, , 0,7 0,096 0,098 0,06 0,0 0, 0,060 0, 0,55,,8,0,,0 7,0,0,5 7,8, 5,7 70, 9,7,5 5,7 7,9 9,6 5, 69, 50, 0,7 7,7,,5 6, 8,7, 5,7 9, 0, 0,78 0,698 0,8 0,50 0,65 0,85 0,5 0,0 0,56 0,6 7, 5, 5, 6,8 9,6 5,9, 8,5 58,5 8,7, 6,,,,8 6,,5, 7,,,9,6,0,,76,7,,,66,60 6,8 9,6 59, 6, 69, 9,0 68, 68,6 97,9 6,5 9

92 GYN GYN GYN GYN GYN 9, 6, 0,0 5,5 7,8,6 0,5 7,5 9,, , 0,8 0,5 0,06 0,,8 5,9,,, 7,6 6,6 6,0 6,8, 9 6,,8 8, 5,7,6 0,6 0, 0,7 0,660 0,7 9, 5,,8, 0,,,8,9 7,7,0 0,87,00,5,50,6,87 65,9 86,6 69, 7, 6,5

93 Általános talajkémia LaborMinta jele kód Medgyesegyháza 66 MH 67 MH 68 MH 69 MH 60 MH 6 MH 6 MH 6 MH 6 MH 65 MH 66 MH 67 MH 68 MH 69 MH 60 MH 6 MH 6 MH 6 MH 6 MH 65 MH 66 MH SZ 5 6 SZ 5 6 SZ 5 6 ph(ho) K() S só % H % ao % 7,6 7,80 8, 8, 8, 8,57 8,5 7,89 7,95 8, 8, 8,6 8,56 8,75 7,7 7,9 8,5 8, 8, 8,5 8, ,0 0,0 < 0.0 < 0.0 0,07 < 0.0 < 0.0 0,0 0,0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,0 0,0 < 0.0 0,08 0,6 < 0.0 < 0.0,8,0, 0,5 0,70 0,5 0,079,99,87,8 0,85 0,6 0,5 0,87,88,77,0 0,865 0,00 0,9 0,06 0,90,0, 8, 8,8,50 6,0,7,0 0,,6,0,68,59 0,57,95 5,,0,,0,88 9

94 Laborkód Labor- Minta jele MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH Minta jele SZ 5 6 SZ 5 6 SZ SZ ph(ho) K() 7,9 7,86 8,7 8, 8,5 8,8 8,67 8,0 8, 8, 8,7 8,9 8,85 8,80 8,06 8,0 8,57 9,6 9,7 8, 8, 8,56 8,76 8,9 ph(ho) K() 9 S só % 0,05 0,0 < 0.0 < 0.0 0,05 0,09 < 0.0 0,0 < 0.0 0,08 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,06 0,0 0,05 < 0.0 0, 0,8 S só H %,,7 0,797 0,7 0,9 0, 0,088,0,77 0,7 0,57 0,7 0,0 0,067,0,,8 0,788 0,,66,0, 0,79 0,577 H ao %,6 0,98 6,9 8,5,6 6,8 6,75,95,99 9,0,,9 8,6 6,5,78,9 5,6,0 6,7,88 7,5 8,0 9,7 7, ao

95 kód sorvás MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH MH SZ SZ SZ 8, 8,09 8,55 9,0 9,5 7,9 7,98 8,6 8,55 8,67 8,0 7,96 8,7 8,7 8, % 0,0 0,0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,05 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,09 0,0 0,0 0,0 0,0 < 0.0 SZ 5 6 7,6 7,5 8, 8,6 8,97 8,95 9, < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < %,67,6 0,85 0,50 0,88,0,7,95,6 0,956,8,7,69,07 0,686 % 7,00 8,8 7,8 7,,6,8,79,9 7,0,6,,6 6,0 8,5 7,,8,66,0 0,5 0, 0,098 0,09 0, 0,7 7, 8,9 6,0 6,59,88

96 Laborkód Minta jele ph(ho) % 5 6 SZ 5 6 SZ 5 6 SZ % 7,7 7,75 8,5 8,6 8, 8,9 5,8 5,98 7,99 8,6 8,8 8,5 8,67 6,7 6,78 8,08 8,8 8, 8,58 8,7 6,8 6,9 8,6 K() % S só < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 H,67,66,9 0,8 0,5 0,75 0,08,,57,58 0,806 0,59 0,5 0,,6,8,9 0,80 0, 0,7 0,08,57,6, ao <0, 0,9, 6,0 9,9 6,9,7 <0, <0, 5,9 7,5 5,7 9,0 7,5 <0, <0,,5 7,, 8, 5,0 <0, <0, 0,

97 Laborkód Minta jele 5 6 SZ 5 6 SZ 5 6 SZ ph(ho) K() S só H ao 8,8 8,67 8,67 9,0 6,9 6,97 8, 8,7 8,7 8,9 8,6 7,8 7,8 8,0 8,65 9,0 8,50 8,9 6, 7,0 7,90 8, 8, % < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,0 0,0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,0 0,0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,0 < 0.0 < 0.0 % 0,808 0, 0,7 0,057,59,8 0,885 0,95 0,7 0,068 0,0,7,7,9 0,5 0,09 0,8 0,067,6,7, 0,76 0,0 % 7,7 5,, 5, <0, <0, 0,5,5 7,70 5,65 7, 0, 0,70 9,8,8 8,9 7,05,0 <0, 0,0 6,56,8 5,7 97

98 Labor- Minta jele kód ph(ho) 5 6 SZ 5 6 SZ 5 6 K() 8,50 8,80 7, 6,5 8,9 8,8 8,77 8,58 8,56 6,5 6,69 7,99 8,5 8,80 8,6 8, S só H % < 0.0 < 0.0 0,0 < 0.0 0,0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 % 0,5 0,08,65,7,8 0,6 0,97 0, 0,58,66,8,7 0,75 0,88 0,68 0,08 ao % 5,90,5 0,0 <0, 7,,7 9,6 5,98 5,6 <0, <0, 6,,7 8,9 5,90 5,

99 Labor- Minta jele kód sorvás SZ SZ SZ SZ SZ ph(ho) K() λ ms/cm S só % H % ao % 6,7 6,9 7,0 7,7 8, 7, 7,6 8,0 8,0 8,5 7,58 7,7 8, 8,5 8,56 7,8 7,6 8, 8, 8,6 7, < 0.0 < 0.0 < 0.0 0, 0,05 0,05 < 0.0 < 0.0 0, 0,07 0,05 < 0.0 < 0.0 < 0.0 < 0.0 0,06 < 0.0 0,0 0, 0, 0,0,09,88,6,07 0,9,7,,0,0 0,7,9,09,5 0,78 0,8,6,08, 0,,8 0,00 0,00 0,5,6 8,69 0,9 0,,68,6 5, 0,7, 9,80,6 0,5 0,7 0,9 7,9 6,8 5,0 0,8 99

100 Labor- Minta jele kód sorvás attonya, intenzív Labor- Minta jele kód ph(ho) K() λ ms/cm S só % H % ao % 7,5 8, 8,0 8, < 0.0 < 0.0 0, 0,05,06,5 0,86 0, 0,6 9,0,, SZ SZ SZ SZ 8,0 7,99 8,7 8,5 9, 7,9 7,87 8,0 8,7 9, 8,0 7,98 8,8 8, 9, 7,8 7,79 8,0 ph(ho) K() ,05 0,05 0,0 < 0.0 < 0.0 0,06 0,06 0,06 0,0 0,0 0,05 0,06 0,05 < 0.0 < 0.0 0,06 0,07 0,06,5,6,8 0,76 0,8,68,7, 0,6 0,9,6,56,6 0,5 0,7,57,65,00,56,,6, 9,9 0,70 0,6 0, 6,9,,0,0 6,7 5,9 0,7 0,66,0, λ S só H ao 00

101 attonya, bio SZ 8, 9,05 7,98 7,97 8,08 8,5 9, ms/cm SZ SZ SZ 7,76 7,78 8,08 8,9 8,7 7,97 7,9 8, 8, 8,88 7, ,08 0, 0,06 < 0.0 0,06 0,0 0,06 0,0 < 0.0 0,0 0,08,,77,,08 0,76,58,6,89 0,9 0,58,58,8,68,8 8,0 9,9,8,5, 8,7 8,0,9 7,89 8,6 8,0 8, ,05 0,0 < 0.0 0,06,5,0 0,95 0,77,90 0,0 8,8 5,7 0 % < 0.0 < 0.0 0,06 0,06 0,06 0,0 0,0 % 0,7 0,,65,68,87 0,8 0, %, 6,,6,8 5,5, 0,

102 Labor- Minta jele kód Köröstarcsa, intenzív ph(ho) K() λ ms/cm S só % H % ao % SZ SZ 7,9 7,96 8,7 8,0 8,8 7,86 7,88 8,6 8,8 8, ,0 0,05 < 0.0 < 0.0 0,05 0,06 0,06 0,0 < 0.0 0,06,9,0,0 0,86 0,5,9,9,7,07 0,67,89,6 5,8 8,0 8,5,60,8,6 7, 8, SZ SZ SZ 7,9 7,99 8,08 7,96 8, 7,96 8,0 8, 8, 8,5 7,9 7, ,07 0,06 0,08 0,09 0,0 0,07 0,07 0,05 0,08 0,05 0,09 0,08,05,05 0,579 0,6 0,9,77,6 0, 0,9 0,59,05,6,9,9 6,, 6,6 6, 5,5 6,0 8,56 7,9 0,78 0, 0

103 Labor- Minta jele kód Köröstarcsa, bio ph(ho) K() SZ SZ 8,0 8,0 8,6 7,76 7,77 8, 8, 8, 7,65 7,79 8,0 8,0 8, λ ms/cm SZ SZ 7, 7, 8,0 8,06 8, 7,7 7, 7,88 8, S só % 0,08 0,09 0,06 0,09 0,08 0,0 0,0 0,0 0,09 0,08 0,06 0,05 0,0 H % 0,56 0,60 0,9,9,79 0,509 0, 0,,8,6 0,60 0, 0,68 ao %,0 0,9,69 0, 0,6 5, 9,, 0, 0,9 6,6 7,0 5,9 0,0 0, 0,08 0,09 0,09 0,09 0, 0,08 0,0,0,6 0,56 0,65 0,5,06, 0,68 0,55 0,5 0, 9,9,7,5 0, 0,6 0,9,

104 Labor- Minta jele kód Orosháza, Közútkezelő OK OK OK OK OK OK SZ SZ SZ 8, 7, 7,9 8, 8,8 8,9 7,57 6,8 7,57 7,8 8,08 7,0 7,5 7,5 7,99 8, λ ms/cm ,99 8,9 9,5 8, 8,50 8, ph(ho) K() 0 S só % 0, 0, 0,0 0, 0, 0,09 0,0 0, 0,09 0,0 0,08 0, 0,0 0, 0, 0,5 H % 0,0,, 0,57 0,6 0,5,87,5 0,767, 0,75,9,,6 0,76 0,68 ao %, 0,6 0, 7,8 7,8 9,9 0,7 0 0,5 0,,9 0,7 0, 0,0 0, 7,8 0, 0,0 0, 0,08 0,07 0,06,7 0,98 0,,860,50 0,8,60,9 8,,9 0,8 9,87

105 Labor- Minta jele kód OK OK OK OK OK OK OK OK OK Labor- Minta jele ph(ho) K() λ ms/cm S só % H % ao % 9,0 9,9 9, 9, 9,0 8,98 8,75 8,6 8, , 0,07 0, 0,08 0,07 0,07 0,09 0,0 0,0 0,806 0,6 0, 0,56 0,707 0, 0,67 0,86 0,7 8,5, 0, 5,8,7 7,59, 8,6, S só H ao ph(ho) 05 K() λ

106 kód ms/cm % % % 0,587 0,57 0, 0,595 0,90 0, 0,59 0,6 0,6 0,5 0,97 0,6 0,7 0,575 0,88 0,8 6,5 6,9 7,6 0,,8 5,8 9,9, 8,,5 7,7 7,7,9,7 0,7 5, Orosháza, Üveggyár 969 OÜ 970 OÜ 97 OÜ 97 OÜ 97 OÜ 97 OÜ 975 OÜ 976-a OÜ 976-b löszlabda 977 OÜ 978 OÜ 979 OÜ 980 OÜ 98 OÜ 98 OÜ 98 OÜ Labor- Minta jele kód 9,06 8,6 9, 8,87 8,90 9, 9,60 9,0 9,5 8,99 9,6 9,8 9,9 8,97 8,8 8, ,06 0,0 0,07 0, 0,06 0,06 0,0 0,06 0,07 0,05 0, 0,08 0,07 0,0 0,09 0,09 ph(ho) K() λ S só 06 H ao

107 ms/cm % % % Orosháza, Linamar OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL OL Labor- Minta jele kód F F F 9,0 9, 8,7 8,7 8,60 8,88 8,60 9,9 9,08 8,50 8,7 8,6 8,9 8,85 8,7 9,0 9,56 8, ,06 0,0 0,08 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 <0.0 0, <0.0 0,05 0,78 0,5 0, 0,87 0,8 0,7,90 0,89 0, 0,8 0,0 0,58,70 0,0 0, 0,66 0, 0, 5,7,9 0, 6,8,9 5,0 9,68,,6 7,0,,6,, 0,8 9,,8 0, ph(ho) K() λ S só H ao 07

108 ms/cm % % % ékéscsaba, szennyvíztelep SZ SZ SZ Labor- Minta jele kód 7,56 8,8 9, , 0,08 0,06,8 0,57 0,7 0,9,5,9 ph(ho) K() λ ms/cm S só % H % ao % 08

109 Gyomaendrőd, Nagylapos GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN GYN Toxikus nehézfémek, Vízvizsgálatok LaborMinta jele s kód µg/l µg/l a µg/l d µg/l 8,59 8, 8,66 8,56 8,58 8,85 9,0 8,88 9,8 8,87 9, 8,66 8, 8,5 8,7 o µg/l r µg/l u µg/l 0,9 0,7 0,7 0, 0, 0,08 0, 0, 0,08 0,0 0,8 0,0 0,08 0, 0,07 Hg µg/l 0,69 0,5 0,8 0,9 0, 0, 0,9 0,5 0,9 0,9 0,5 0,78 0,9 0,5 0,6 Mo µg/l 5,0,9, 0,8 0,5,5,,7 0,5 6, 9,8, 8,67 0,6, Ni µg/l Pb µg/l Se µg/l Zn µg/l

110 aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /F/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /F/6080 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 /FV/0805,8,, ,9,7,0 7,8,6 69 6, 6,, 7,9, 6, 0,5, 6,0 5, 9,5 0,8,0 8,7, 5,8 0,9 8,,5 6, 7, 5, 79, 8, 8,8, 55,6,0 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,5 0, 8, 6,,5,0,0,5 6,, 5,0,,,,5, 0,7,6,,7,9,7 0, 0, 0, 0,6 0,6,6, 0,6,0 0,6 0,5 0,6 0,6 0,, 5,,,0,8,5, 5,,9,9,7 5, 5,,8 5,0 6, 9,5 7,6 5,9,6 97,7,8 65,7 9,9,7 8,8 8,7 6, 6,,9 95,0 7, 9,,5 5,9

111 Laborkód Minta jele s µg/l µg/l a µg/l d µg/l o µg/l r µg/l u µg/l Hg µg/l Mo µg/l Ni µg/l Pb µg/l Se µg/l Zn µg/l aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- kh MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH/F/TV/0808 /F/TV/0807,,8, , 59,8,0 56, 57,9,8,0 0, 0, 0, 0, 0,8 0,6 0, 0,7 0,6 0,5, 5,0, 0,, 0,,0 0,5 0,6,8 0,,,5 0,9,5,5,9,9 7,7 7, 8,0,7

112 Laborkód Minta jele aa-78 aa-78 aa-785 aa-786 aa-787 aa-788 aa-789 aa-790 aa-79 aa-79 aa-79 aa-79 aa-795 aa-796 aa-797 aa-798 aa-799 aa-800 aa-80 aa-80 aa-80 aa-80 aa-805 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OKF/TV/0805 OKG/TV/0805 OKH/TV/0805 OKI/TV/0805 OKJ/TV/0805 OKK/TV/0805 OKL/TV/0805 OKM/TV/0805 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜF/TV/08059 OÜG/TV/08059 OÜH/TV/08059 OÜI/TV/08059 OÜJ/TV/08059 s µg/l µg/l 5, 9,8 65, 75,6 69 0,5 9 6,8 756, 57,8 6 90, 50 (érkezéskor tört) 8 9, ,6 75 0, , 6,7 88,0 66 0, 07 7,8 97,9 99 a µg/l , 57, ,6 67, 6,9 d µg/l 0, 0, 0, o µg/l 0,8,0 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,7 r µg/l,8 0,8, u µg/l,, 5,,,5,9,, 6, Hg µg/l 0,7,0 0,6 Mo µg/l,9 7, 5,5 0,6 5,8,0 0,7 0,6,0, Ni µg/l,7,0,0,5 0,9, Pb µg/l,5 Se µg/l Zn µg/l 7, 9, 9, 8,8 8, 6,7 8,0 5,5 7,9 7,0 65,6 68, 50, 7,, 9,66 9,9 68, 77,6 7, 57,7 8, 0, 0, 0, 0, 0, 0,6 0,,6 0, 0,7 0,5, 0,6 0,6,,,6,8,6,5 5,8,,5,7,7,7,0 0,7,0 0,7,,0,0,6, 9,5 6,8 5, 7,0 5,5,8 5,7,9,6 5,9,8,,5,,5,5 6, 8,9,7 6, 7, 5, 6,7 5,, 7,6 5,9 5,

113 Laborkód Minta jele aa-806 aa-807 aa-808 aa-809 aa-80 aa-8 aa-8 aa-8 aa-8 aa-85 aa-86 aa-87 aa-88 aa-89 aa-80 aa-8 aa-8 aa-8 aa-8 aa-85 aa-86 aa-87 aa-88 kh OÜK/TV/08059 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OLF/TV/08050 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/FV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYNF/TV/0805 GYNG/TV/0805 GYNH/TV/0805 GYN/FV/08055 OÜF-TV/08059 OÜF-TV/08059 OÜF-7TV/08059 Minta jele s µg/l,,,,,8,9 8,0 0,5 9,6 6,6,8 µg/l ,5 60 6,7,5, 69 8 a µg/l 67,6 77,6 96, 7, 08,8 86,, 6 9, 0, 7,6,6 6,0 67, 0 7,8 0,7, 8,9,5, d µg/l 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, o µg/l 0,7 0,,5 0,9 0, 6, 0, 0, 0,, 0,8,, 0, 0, 0, r µg/l,0 0,7 0,9,0 0,7 0,6, 0,6 0 0,5 u µg/l,5,,,7 5,,5,7,5,9,0,0,6 7, 6,, 9,8,5 0,5,, 5,6, Hg µg/l, 0,6 Mo µg/l 5, 6,,8 5,0,,5 8,6,,9,0 0,7,,,7 5,8,7 0,7 5,6,, 0,8,9 6,5 0, Ni µg/l,,0,,7 9,,7 9,9,0,5,6,0,, 5,0 6,0 5,9,,0,0,5, 0,9 Pb µg/l,7,8,5,8,8,5 Se µg/l 7,0,6,,6,0 Zn µg/l 5,,0,,,,6 9, 6,,7 8,,5 6,9,0 5,6 8,6,7 0,0 7, 6,0,6,9,5,6 s a d o r u Hg Mo Ni Pb Se Zn

114 Laborkód aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 kh TV TV FV FV FV FV FV FV MHTV µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l 6,7,0,6,,,8,8,8, , 87,8 80 7,0,,9 8,,7 6,,5 5, 8, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,5 0, 0,5 0,6 0,5 7,, 6, 5, 5,9 7,7 7,0,9, 0,8 0,7 0,6 5,9 0,8 0, 0, 0, 0, 0, 0,9 0, 0,9,0 5,0,5,5,9,6, 0,9,5,0 5,0 8,0 9, 6,0,5 8,,9 0,5, Általános vízkémia: Laborkód Minta jele Omg/l Omgee/l HOmg/l HOmgee/l lmg/l lmgee/l SOmg/l SOmgee/l össz.anion aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /F/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080,,,,,,8 0 5,7 5,7,,,,, 0,76 0,00 0,9 0, ,,,,9,5 8,56 9, 8,85 8,66 56, 98, 56, 8, ,58,77,58 6,5,8 7,7 8,5 8,5 7, ,7 5,90,9 6,9 6,5,6 6,86 6,88 5,0 5,,9 9, 8,5, 9,7,5,,6

115 Laborkód Minta jele Omg/l Omgee/l HOmg/l HOmgee/l lmg/l lmgee/l SOmg/l SOmgee/l össz.anion aa- aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- //TV/080 //TV/080 /F/6080 5,7 5,7, ,7 5,7, 0,,,, 0,,8, 0,9 0,9 0,76 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,9 0,8 0,00 0,8, 0,8, 0,00, 0,76 0, ,66 8,66 8,56 7,6 5,5 7,05 6,08 6,85 8,00 0,9,5,0,,,, 6, 7,05,,5 7, , 9,, 9, 9, 69,, 8,,, , , 8, 7,7 0,0,9 0,59,9,9,76 0,0 0,0 0,79 0,59,9 6,7,7 8,,8 6,5 5,5 9, ,8 5,69,68,9,58,5,,67 9,9 0,8 0,50 0,76 0,5,8, 7,9, 5,97 6,9 6,0,7,8,8 9,7 9,9 9,9 9,0 0,8 9,9,7,9,5,9, 7,,, 9,8 5, 7, 5,7 59, // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 /FV/0805 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH/F/TV/0808 /F/TV/0807 5

116 Labor- Minta jele kód aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /F/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 //TV/080 /F/6080 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0806 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 // TV/0805 /FV/0805 ph 8,0 8, 8, 8,5 8,9 8,9 7,98 8,6 8,0 8,5 8, 8,9 7,88 8,05 8,00 7,8 7,9 8,0 8, 8,07 8, 8,0 8, µs/cm a mg/l 0,,,6,7,0 7,5 79,0 77,0 69, 77,7 7,,7 86, , 66,5 5,6 85, 77, a mgee/l 0,5 0,66 0,68 0,7 0,65,87,9,8,6,88,60,, 5,60 5,5 6,7 5,66 5,7,00,,58,5,85 K mg/l 9,,7,9 5, 5,0 8,7, 8,,5,,9 7,9,6 0,7,0,5,,9,,,0,, 6 K mgee/l,6 0, 0,0 0, 0,89 0,8 0,08 0, 0,06 0,06 0,05 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Mg mg/l 8,6,, 9,0,7 5,7 0 9,0 9,6 9, 9,, 6,8 9,5,8 5, 8,5 6,,9 59, 5,5 5, 9,5 Mg mgee/l,95,5,5,98,7,7 8, 7,8 7,6 7, 7,,6,80,0,77,06, 5,,8,8,5,, Na mg/l , 5, 0,8,6, ,5 98 Na mgee/l,, 7,,0 0,9,9,8,9,,0,7,,5, 0,90,0,07 9,85,79,9 6,8,7 8,6 össz. kation 7,0 5,6 0,6 8,9 6,0 8,0 5,0 5,,5,,8 7, 9,60 9, 8, 9,87 9,89 0,7,7,7,, 5,7

117 Labor- Minta jele kód aa-8 aa-9 aa-0 aa- aa- aa- aa- MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH//TV/0808 MH/F/TV/0808 /F/TV/0807 Laborkód Minta jele aa-78 aa-78 aa-785 aa-786 aa-787 aa-788 aa-789 aa-790 aa-79 aa-79 aa-79 aa-79 aa-795 aa-796 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OKF/TV/0805 OKG/TV/0805 OKH/TV/0805 OKI/TV/0805 OKJ/TV/0805 OKK/TV/0805 OKL/TV/0805 OKM/TV/0805 OÜ/TV/08059 ph 8,6 8,9 8,8 8,06 8, 8, 8,0 µs/cm Omg/l a mg/l,5 5,7, 0 9, 60,0 9 Omgee/l, 0,8, 0,8 8,5 0,95 8,5 0,95 8,5 0,95 8,5 0,95 6,8,09,,,, 0,0, Érkezéskor eltörött 5,7,5 5,7,5,8 0,76 a mgee/l,,68,66 5,9,96,99 9,65 K mg/l,8,7,7,,7,8 0,6 K mgee/l 0,07 0,07 0,09 0,0 0,07 0,56 0,78 Mg mg/l 66, 99, 6,8 69, 0, 75, 69 Mg mgee/l 5,0 8,06 5,0 5,65,9 6,,78 Na mg/l , Na mgee/l 5,9 6,8,5,8 0, 8,0 0,7 össz. kation,5 7,6 8,,6 5,7 7,6 55,0 HOmg/l HOmgee/l lmg/l lmgee/l SOmg/l SOmgee/l össz.anion ,5 5,8 0,,7 7,,0,7 9,90 5,7 5, ,8 9,0 7,0 5,9 9,8, 9,7, 9,9 7, 0,89,6 0,97,9 0,9 5,69 0, 8,55 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0,89 0,06 0,6 5,85 0,0 8,7 5, 8, 9,7 8, 9,0 5,6,0,, ,,9 0, ,,6 9,6,9 58,8 5,66,8, 0, 8, 7,,6 7

118 Laborkód Minta jele Omg/l Omgee/l HOmg/l HOmgee/l lmg/l lmgee/l SOmg/l SOmgee/l össz.anion aa-797 aa-798 aa-799 aa-800 aa-80 aa-80 aa-80 aa-80 aa-805 aa-806 aa-807 aa-808 aa-809 aa-80 aa-8 aa-8 aa-8 aa-8 aa-85 aa-86 aa-87 aa-88 aa-89 aa-80 aa-8 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜF/TV/08059 OÜG/TV/08059 OÜH/TV/08059 OÜI/TV/08059 OÜJ/TV/08059 OÜK/TV/08059 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OLF/TV/08050 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/FV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805,, 5,7,,8,8 57, 57,,,,,,8 0 0, 0 0 0, , 0,8,5 0,8 0,76 0,76,90,90, 0,8 0,8 0,8 0,76 0,00 0,00 0,8 0,00 0,00 0,00 0,8 0,00 0,00 0,00 0,00 0, ,5 8,8 9,5 7, 6,9 5,6, 0,6 7,9 7,7, 9,,5,8,8, 8, 7,9,8 5, 8,8,6,7,6 7,5 77, 6,,6 5,7 7 70, ,6 0,5,, 7,0 7, ,8,78 0,69,8 7,6,98 6,8,96 8,70 6,85 0,69 0,0 0,59 0,59 0,0 0,50,56 0,6 8,,77 0,8 6,7,, 8,70 0,5 6,7 6,5,7 70, 9,9 67 7,0 5 76, 7,0 7,5 8, 8,6 7,9 6, , ,6 0,56 0, 0,08,6 0,,9 0,5,9,59,50 0,6 0,59,0 0,7,,6 0,85 6,96,90, 8,65,96 7, 9,6 7,5,, 9, 6,8 8,8, 5,8 0, 6,5 5,7 0, 5,5,,,6, 9, 6,9, 0,6 7,0,9 89,9 5,8 8

119 Laborkód Minta jele Omg/l Omgee/l HOmg/l HOmgee/l lmg/l lmgee/l SOmg/l SOmgee/l össz.anion aa-8 aa-8 aa-8 aa-85 aa-86 aa-87 aa-88 GYNF/TV/0805 GYNG/TV/0805 GYNH/TV/0805 GYN/FV/08055 OÜF-TV/08059 OÜF-TV/08059 OÜF-7TV/ ,7 5,7 0 0,,8 68,5 0,9 0,9 0,00 0,00 0,8 0,76, ,8 5,8 9, 0,95 5,90,, ,0,5 5,,,56 8, 5,0 0,0 0,0 0,99 0,59 8, ,, 89 0,7 8,06 6,97 0,55 0,8 6,0,7 7, 6,5,,70 6,87,0 8,5 Labor- Minta jele kód aa-78 aa-78 aa-785 aa-786 aa-787 aa-788 aa-789 aa-790 aa-79 aa-79 aa-79 aa-79 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OK/TV/08059 OKF/TV/0805 OKG/TV/0805 OKH/TV/0805 OKI/TV/0805 OKJ/TV/0805 OKK/TV/0805 OKL/TV/0805 Labor- Minta jele ph µs/cm 7, ,8 70 8, ,0 50 7,8 50 7,89 0 8, ,8 90 8, ,95 60 Érkezéskor tört 7,97 0 ph a mg/l 5, 70,8,, 50, 0,8 59,5 57,6 9,7, a mgee/l,6,5,06,7,5,0,97,87,8,0 K mg/l,0,,68,0,5,8 7,,86,5,60 K mgee/l 0,06 0, 0,07 0,06 0,06 0,0 0,9 0,07 0,06 0,09 Mg mg/l 06 55, 8,0 6,6 99,5 68, 87, 50,5 8, Mg mgee/l 8,59,9,9 5,7 8,09 5,5 9,8 7,09,0 6,6 Na mg/l Na mgee/l 7,6 8,8,7,9 7, 7,8 7,6, 7,7 5,0 össz. Kation 8,9 6,9 7,7, 8,0,5 50,6,,,9, a,6 a,0 K 0,08 K 66,9 Mg 5, Mg 88 Na 8, Na 5,0 össz. 9

120 kód OKM/TV/0805 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜ/TV/08059 OÜF/TV/08059 OÜG/TV/08059 OÜH/TV/08059 OÜI/TV/08059 OÜJ/TV/08059 OÜK/TV/08059 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OL/TV/08050 OLF/TV/08050 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/TV/0805 SZ/FV/0805 GYN/TV/0805 aa-87 aa-88 GYN/TV/0805 aa-89 GYN/TV/0805 aa-795 aa-796 aa-797 aa-798 aa-799 aa-800 aa-80 aa-80 aa-80 aa-80 aa-805 aa-806 aa-807 aa-808 aa-809 aa-80 aa-8 aa-8 aa-8 aa-8 aa-85 aa-86 7,7 7,6 7,69 7,70 8, 7,6 7,7 7,6 7,60 7,65 7,77 7,8 7,5 7,6 8,0 7,65 7,8 8, 7,7 7,87 7,65 8, µs/cm mg/l 7,7, 8,6,6 6, 0,0 8,5 0, 9,9, 0,6 5, 9,5,, 70,0 8, 5, mgee/l,8,60,, 0,,50,,5,9,6 0,5,7,97,0 0,7,50,9,9 7,,5 6,89,56 mg/l,97,6,,,,5,57,,55,67,87,79,0,7 0,98,06 0,86,0 5,9,78,58 8,7 mgee/l 0,08 0,07 0,06 0,0 0,0 0,06 0,07 0,0 0,07 0,0 0,05 0,05 0,05 0,0 0,0 0,05 0,0 0,0 0,5 0,05 0,09 0, mg/l 70, 6, 7,0 5, 6,8,7 0,7 6, 6,,6,5,9,,8 0,6 6, 6,5 5, mgee/l 5,7,95,0,06 0,55,7,9,95 5,05,57,75,57,80,,68,9,97,7,5,0 8,,7 mg/l mgee/l 7,0 0, 5, 9,,7 7,5, 6,8 5,9,7 8,0,0, 8,07,8 7,68 7,9, 0, 6,6,5 6, Kation, 5,0 9,6,,6,8 8,,,5 6, 0, 7,9 7,, 7,,,8 5,8, 5,0 7,8,7 7,5 7,68 7, ,5 5,7 5,7,8 9,9,6 0,06 0,5 0, , 8,8, ,,8 0, 5, 9, 50,0 0

121 Labor- Minta jele kód aa-80 aa-8 aa-8 aa-8 aa-8 aa-85 aa-86 aa-87 aa-88 GYN/TV/0805 GYN/TV/0805 GYNF/TV/0805 GYNG/TV/0805 GYNH/TV/0805 GYN/FV/08055 OÜF-TV/08059 OÜF-TV/08059 OÜF-7TV/08059 ph µs/cm a mg/l a mgee/l K mg/l K mgee/l Mg mg/l Mg mgee/l Na mg/l Na mgee/l össz. Kation 7,6 7,50 7, , 0,7 6,6 6, 59,7 6,59,9,5 0, ,5 9,, ,5,6 5,9,5 9,5 7,, 7, , 66,,70 80,8 50,6 65,5 7,55 7,0 8,07 8,0 8, ,7 55,,, 5,8,0,75,6 0,66,56 6,,8,,6 0, 0, 0,05 0,0 0,0 8,86,5 9, 9,57 0, 0,6 7,57 0,7, 9, , 0,0,00, 8,0 5,6,78 7,6,5 9,7 Laborkód Minta jele Omg/l Omgee/l HOmg/l HOmgee/l lmg/l lmgee/l SOmg/l SOmgee/l össz.anion aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 TV TV FV FV FV FV FV FV MHTV 7, 7, 0 5,7 5,7 0,,, 0,57 0,57 0 0,9 0,9 0 0,8 0,8 0, ,,,,95,67, 6,00 6,8, ,8 8,7 8,7 8,7,6 9, 9,,8 0,,50,0,0,0,0,0, ,6 9,0 9,6 6,,7 0, 7 7,0 8,7,,0 0,8 0,96 0,9 0,8,86 7,8 00,8 6,87 6,6 5,99 6,59 8,9 8,70 9,

122 Laborkód Minta jele aa- aa- aa- aa- aa-5 aa-6 aa-7 aa-8 aa-9 TV TV FV FV FV FV FV FV MHTV ph 7,78 7,86 7,66 7,58 7,70 7,8 7,86 7,65 7,5 µs/cm a mg/l 5 68, 6,5 58, 67, 7, 7,5 6, a mgee/l 5,58 5,75,0,,9,6,60,67,5 K mg/l,58,88 9,8 9,89 9,6 8,9,56,8 9,8 K mgee/l 0,07 0, 0, 0,5 0, 0, 0,07 0,06 0,76 Mg mg/l 7,7 0,,9,5,6 9, 9,0 56,9 Mg mgee/l 5,8 6,,,0 0,9,0,,,6 Na mg/l ,7 80,8 78, 8, 78,9 8,6 Na mgee/l 0, 70,7,5,5,,5,,6,8 z eredmények a vizsgált mintákra vonatkoznak. z a dokumentum 5/5 számozott oldalt tartalmaz. Másolni csak a dokumentum teljes terjedelmében szabad. udapest, 008. december 8. Koncz József laboratórium vezető össz. kation,5 9,9 8, 8,0 7,8 8,5 9,7 9,68,

123 Függelék / Gépi fúrások munkacsoport által gyűjtött minták (5 db + db; ismétlésben) és a Talajbiológiai munkacsoport által gyűjtött talajminták (0 db; ismétlésben) grammját mintavételt követően elsius fokon tároltuk, majd homogenizálást követően feldolgoztuk. talajban található mikroorganizmusok összaktivitását fluoreszcein-diacetát (F) hidrolízissel mutattuk ki SHNÜRR és ROSSWLL (98), valamint M és UNN (00) módszere szerint. nnek során ismétlésenként g friss talajt 5 ml 7,6-os ph-jú foszfátpufferben fluoreszcein-diacetát reagens hozzáadásával órán át 0 -on rázattunk. óra elteltével a reakciót aceton hozzáadásával (: szuszpenzió/aceton arány) leállítottuk. zután a szuszpenziókat lecentrifugáltuk (000 fordulat/perc), majd a keletkezett fluoreszceint a minták felülúszójából spektrofotométerrel 90 nm-en mértük, és értékeléskor egységnyi ( órai) időmennyiségre adtuk meg. redmények táblázatát lásd: Fmontabio008M-Mh.nyár; Fmontabio008.mezőgazdi-ipari. 5../ megfelelő szuszpendáltság eléréséhez,5 óra üveggyöngyös előrázatást iktattunk be. Mivel a vizsgált talajok aktivitásának mértéke megkívánta, a hozzáadott reagens koncentrációját megemeltük (a reagens hozzáadott térfogatát nem változtattuk): törzsoldat eredeti koncentrációja - 0, g F/00 ml aceton, törzsoldat megemelt koncentrációja: g/00 ml aceton.

124 Függelék 5.5. Fejlesztések a mintavételi eljárás pontosságának növelésére Mintaszám-optimalizáció projekt egyik célkitűzése a talajokban mért különböző szennyező ill. egyéb talajbiológiai, talajfizikai és kémiai változók méréseinek pontossági vizsgálata. hhez az szükséges, hogy megismerjük a méréskor fellépő különböző típusú hibákat és azok hatását az adatok szóródását jellemző statisztikai mutatókra. mintavétel optimalizációjakor egyrészt ismerni kell a kísérleti elrendezést, a válaszparaméter azon értékét, mely között minimálisan különbséget akarunk tenni, illetve ismernünk kell a szórást és információval kell rendelkezzünk a szórás és a mintanagyság összefüggéséről. mintaszám pontos meghatározását pl. a MO szoftverrel lehet kiszámolni, de a Statistica és az SPSS haladó változata is rendelkezik mintaszám-optimalizációs modullal. Sajnos azonban nem elég csak magát a szórást ismernünk, mert maga a szórás is változik azzal, hogy a mintákat milyen térbeli elrendezésben vesszük, tehát a kísérleti elrendezésnél a térbeli elrendezésre is ügyelni kell. minimális különbség meghatározására a bio-intenzív területek közötti különbségek adhatnak majd iránymutatatást (talajökológiában nincs szabvány ilyenre) ollembola mintavétel kísérleti elrendezésében magas mintaszámokból indultunk ki, majd ezeket utólag csökkentettük (számítógépes szimulációs szoftverrel INFOSPT, másodlagos mintavételre alkalmas módszer, mely térben rendezett mintákból tud utólag új mintákat venni, majd azt elemezni) Térbeli optimalizáció kis és közepes léptékű térbeli heterogenitás az egyik okozója a mezofauna egyedszámbecslésnél kapott pontatlanságnak. zért innovatív elemként vizsgáljuk a közepes léptékű heterogenitást és annak csökkentési módjait a mintavételi folyamatban. hipotézisünk az, hogy a talaj nedvesség, hőmérséklet és széndioxid kibocsátás kisléptékű térképezése, -amely a leginkább meghatározó abiotikus, ill. biotikus faktor a talajfauna számára-, segíthet növelni a pontosságot, ha a foltosságnak megfelelően rétegezzük a mintavételt. mintavételi elrendezésnél az alábbi jelölést használtuk: 0 T J S 9 I Q 8 H R 7 G 6 P F 5 O M M L K

125 Mintavételi pontok mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x0 MH- mh_x05 MH- mh_x05 MH- mh_x05 MH- mh_x05 MH- mh_x05 MH- mh_x06 MH-F mh_x06 MH-F mh_x06 MH-F mh_x06 MH-F mh_x06 MH-F mh_x07 MH-G mh_x07 MH-G mh_x07 MH-G mh_x07 MH-G mh_x07 MH-G mh_x08 MH-H mh_x08 MH-H mh_x08 MH-H mh_x08 MH-H mh_x08 MH-H mh_x09 MH-I mh_x09 MH-I mh_x09 MH-I mh_x09 MH-I mh_x09 MH-I mh_x0 MH-J mh_x0 MH-J mh_x0 MH-J mh_x0 MH-J mh_x0 MH-J mh_y0 MH-K (cm) Ismétlések

126 mh_y0 MH-K mh_y0 MH-K mh_y0 MH-K mh_y0 MH-K mh_y0 MH-L mh_y0 MH-L mh_y0 MH-L mh_y0 MH-L mh_y0 MH-L mh_y0 MH-M mh_y0 MH-M mh_y0 MH-M mh_y0 MH-M mh_y0 MH-M mh_y0 MH-N mh_y0 MH-N mh_y0 MH-N mh_y0 MH-N mh_y0 MH-N mh_y05 MH-O mh_y05 MH-O mh_y05 MH-O mh_y05 MH-O mh_y05 MH-O mh_y06 MH-P mh_y06 MH-P mh_y06 MH-P mh_y06 MH-P mh_y06 MH-P mh_y07 H-Q mh_y07 H-Q mh_y07 H-Q mh_y07 H-Q mh_y07 H-Q mh_y08 MH-R mh_y08 MH-R mh_y08 MH-R mh_y08 MH-R mh_y08 MH-R mh_y09 MH-S mh_y09 MH-S mh_y09 MH-S mh_y09 MH-S mh_y09 MH-S mh_y0 MH-T mh_y0 MH-T mh_y0 MH-T mh_y0 MH-T mh_y0 MH-T

127 0-0 cm 0-0cm Penetration Mean, 0-0cm 5 meter meter Stdev Penetration kpa, 0-0cm Stdev m e te r m e te r 0-0cm 0-50cm Penetration kpa, 0-0cm Stdev cm 50 meter meter cm 5 0-0cm cm cm -5 m e te r m e te r Modell: v=a*(-exp(-v*b))/b Soberon és Lorente O ollembola R = Fajszám s apdák s zám a Átlag: Szórás t tests - Means: ifference from constant (one sample case) nalysis: priori: ompute required sample size Input: Tail(s) = One ffect size d = 0.59 α err prob = 0.05 Power (-β err prob) = 0.8 Output: Noncentrality parameter δ =.9678 ritical t = f = 68 Total sample size = 69 ctual power = Különbség: Mintaszám: 0% 69 5% 0 50% 00% 6 7

128 Függelék 6.. Tanulmány kockázat mérésének alapjai kockázat mérésének alapja z anyagok kockázatának megítélése mindig a kitettség és a hatás összevetésén alapul. kockázat számszerűsítéséhez a környezetben valószínűsíthető kockázatos anyag koncentrációt és az előreláthatóan hatást még nem mutató koncentrációt kell egymással összevetnünk, vagyis a P / PN hányadost meghatározni. köztudatban elterjedt és általunk is használt kifejezések közül a kockázat mérése, a kockázat felmérése és a kockázat becslése ugyanazon folyamatot jelölik, vagyis az ábrákon látható séma szerinti koncentrációk illetve dózisok meghatározását és hányadosuk képzését. becslés kifejezés használatát az indokolhatja, hogy mind a P, mind a PN, mind pedig a TI (Tolerable aily Intake = elfogadható napi bevitel) meghatározásánál közelítő számításokat, modellezést, extrapolációt alkalmazunk, tehát becsüljük az értékeket; pesszimista becslést alkalmazunk. 8

129 Kibocsátás Hatás (NO) eloszlásmodellezése extrapoláció P PN RQ=P/PN 8.ábra:kockázatfelmérésfolyamatábrájakörnyezeti kockázat esetén Kibocsátás eloszlásmodellezése Hatás (NOL) P extrapoláció fogyasztás,testtömeg TI HQ=/TI 9.ábra:zemberi egészségkockázatfelmérésfolyamatábrája z emberi egészségkockázat számszerűsítéséhez a P értékből az átlagpopuláció statisztikai adatai felhasználásával határozzák meg az (verage aily ose = átlagos napi dózis) értéket, melyet a TI-hez viszonyítva képezzük a HQ (Human Risk Quotient) kockázati értéket. zzel az eljárással tehát a kockázat két koncentráció, vagy dózis hányadosaként értelmezett dimenzió nélküli szám, egy mérőszám, mely értelmezhetően, abszolút értékben adja meg a kockázat nagyságát (RQ és HQ). kockázat kifejezés magában foglalja azt, hogy a kockázatos anyag találkozik a környezettel és egy adott vagy feltételezett környezetre hat. vegyi anyag önmagában is veszélyes, mert gyúlékony, mérgező, stb., a veszély akkor is fennáll, ha még elő sem állítottuk. kockázat kifejezés viszont csak a környezettel, a receptorokkal együtt értelmezhető. környezet kitettsége, a P érték meghatározása z adatbázisokból származó és/vagy a mért értéktől a származtatott P értékhez úgy juthatunk, hogy figyelembe vesszük: a szennyezőanyag tulajdonságait, vízoldhatóságát, megoszlási hányadosait, molekulatömegét, (bio)degradálhatóságát, bioakkumulálhatóságát, a szennyezett közeg hatását, a kockázatos anyag mozgását a környezetben, az adszorpció mértékét, 9

130 a hozzáférhetőségét, a kibocsátás helyétől milyen távolságban vettük a mintát, stb. környezet kitettsége a mért értékek és/vagy a kibocsátásból kiinduló számítások alapján állapítható meg. forrásból induló transzport során a vegyi anyag eléri a környezeti elemeket és a receptorokat. zt az útvonalat terjedési modellek alapján, számítógépes programmal is szimulálhatjuk. szennyezőanyag terjedé-sének valósághű modellezéséhez ismernünk kell a szennyezőanyag és a környezet jellegzetességeit, hogy a kölcsönhatásokat helyesen ítélhessük meg. környezeti koncentráció (P), azaz a kitettség meghatározásának lépései: transzport folyamatok leírása, eloszlási modellhez szükséges minimális adathalmaz beszerzése, a környezet definiálása, lokális és/vagy regionális szinten, másodlagos adatok beszerzése: megoszlási hányadosok a környezeti elemekben, a degradáció mértéke (biotikus, abiotikus), a degradáció toxikus közti- vagy végtermékének figyelembevétele, a kibocsátás felmérése, vagy becslése, eloszlás és viselkedés a környezetben, P számítása. P számításához szükség van a szennyezőanyag fizikai-kémiai tulajdonságaira, mint pl.: mólsúly, oktanol víz megoszlási hányados, szorpciós tulajdonságok, vízoldhatóság, gőznyomás, illékonyság, forrpont. gy szennyezett terület esetében a forrásból kiindulva modellezhetjük a szennyezőanyag terjedését. forrás lehet maga a szennyezett terület is. koncentráció válasz összefüggés környezetünket veszélyeztető anyagok megítélése hatásuk alapján történik. z a hatás lehet toxikus, mutagén, teratogén vagy más káros hatás. dózis válasz összefüggés vizsgálata és értékelése megmutatja számunkra a kockázatos anyagok egészségkárosító hatásának mértékét, s azt a koncentrációt vagy dózist, amely még nem okoz észrevehető hatást a vizsgált tesztorganizmuson. káros hatást még nem mutató koncentrációk illetve dózisok megjelölésére az ökológiai kockázat és a humán egészségkockázat esetében más és más jellemzőket alkalmaznak az ökotoxi-kológusok és a humántoxikológusok. z emberre károsan nem ható koncentráció z emberre károsan még nem ható kockázatos anyag koncentrációt extrapolációval határozzuk meg toxikológiai adatok alapján. humántoxikológusnak széleskörű adatbázis áll rendelkezésére, s kialakult annak a módszere is, hogy állatokkal végzett kísérletek eredményéből, a NOL értékek alapján faktoriális módszerrel hogyan határozzák meg az ember számára még elviselhető, tolerálható dózist, abból kiindulva pedig a még elviselhető napi bevitelt (TI = Tolerable aily Intake). TI a lenyelés vagy bőrkontakt útján a szervezetbe jutó mennyiséget jelenti, belégzés esetén a toxikus anyag levegőben mért 0

131 tolerálható koncentrációjához, az un. referencia koncentrációhoz hasonlítunk (Rf = referencia koncentráció. kockázatos anyaggal kapcsolatos információkat kézikönyvekből és adatbázisokból gyűjtjük ki. Fontos, hogy az (átlagos napi dózis = ÁN) értékeket validált forrásokból szerezzük be. z átlagos napi dózis, vagyis a kitettség meghatározása z átlagos napi dózis () a szervezetbe került kockázatos anyag mennyiségét jelenti egységnyi testtömegre és időegységre vonatkoztatva. Mértékegysége: mg/kg nap. = k *M * G /TT k = kockázatos anyag koncentrációja a szennyezett közegben (mg/kg) M = lenyelt, bevitt mennyiség (kg/nap) G = expozíció gyakorisága (nap/év) TT = testtömeg (kg) Szennyezett területek esetében az értéket minden szennyezőanyagra ki kell számítani. z átlagos napi dózis meghatározásánál megkülönböztetünk gyermeket, nőt, férfit. z expozíció becsléséhez átlagos vagy helyspecifikus fogyasztási értékeket használhatunk. fogyasztás értékein kívül ismerni kell a helyben termesztett élelmiszerek részarányát, a területhez kötődő tevékenységformákat, területhasználatokat. z expozíció időtartama is helyspecifikus tényező. z TI és Rf értékekhez, mint referenciaértékhez hasonlítjuk a becsült expo-zíció mértékét. kettő hányadosa az egészségkockázati hányados, a HQ. HQ = / TI = átlagos napi dózis / tolerálható napi dózis (lenyelésre) HQ = I / Rf = belégzett koncentráció / referencia koncentráció (belégzésre) z összes szennyezőanyagra és az összes expozíciós útra kiszámított RQ vagy HQ értéket össze kell adni, így kapjuk meg az érintett populációra vonatkozó összes kockázat mértékét. kockázati tényező (RQ, HQ) az előre jelezhető környezeti koncentráció és az előreláthatólag károsan még nem ható koncentráció hányadosa. bből a definícióból adódóan az egynél nagyobb kockázati hányados már komoly kockázatot jelent. 0, és,0 között enyhe mértékű a kockázat. Általában az RQ = értékhez tartozó P = PN alapon a környezeti koncentráció a károsan még nem ható koncentrációval azonos lehet. e vegyük figyelembe, hogy ekkor már az enyhe és a nagy kockázat határán vagyunk. toxikus hatásokból adódó kockázati tényezőn kívül a mutagén és karcinogén hatásokból eredő kockázatot is figyelembe kell venni. n m HQ = HQ + HQ n = expozíciós utak, m = szennyezőanyagok z ökoszisztémára károsan nem ható koncentráció, PN z érintett ökoszisztémára károsan még nem ható koncentráció egyes tesztorganizmusokkal folytatott vizsgálati eredményekből kapható meg extrapolálással. Ha egy toxikus szennyezőanyag kikerül a környezetbe, az messzemenő következményekkel jár. z ott élő ökológiai közösség egyes tagjait, egyes fajait háttérbe szorítja, sőt kipusztulásukat is okozhatja, másokat előnyhöz juttat, tehát felborítja az ökoszisztéma egyensúlyát. z ökoszisztémák kisebb-nagyobb mértékben képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz, néha extrém környezeti tényezőkhöz is képesek idomulni, meg tudnak felelni a

132 klimatikus változásoknak és a legkülönbözőbb stresszeknek. z ökológiai közösség egyes tagjai érzékenyebben reagálnak a környezeti hatásokra, mások rezisztensek. gyes környezeti hatások csak a közösség tagjainak arányát tolják el, mely bármikor visszaalakulhat, de történhet irreverzibilis károsítás is. z ökotoxikológusoknak az ökoszisztémát jól reprezentáló és annak történéseit jellemző tesztorganizmusokra és mérési módszerekre van szükségük. bioindikáció a vizsgált ökológiai rendszer legérzékenyebb tagjának meglétét, vagy hiányát vizsgálja, a biomonitoring a monitor-szervezetekben lejátszódó változásokat, pl. akkumulációt, az ökotoxikológiai tesztek laboratóriumban végzett vizsgálatok, egy vagy több fajt alkalmazó tesztek, a koncentráció hatás görbe kimérésére. dott terület diverzitásának vizsgálata (pl. életközösségek, koreloszlás, egyedszám, egyedsűrűség, egészségi állapot, szaporodási ráta, stb.), a biodiverzitás eltérése a háttér területtől. PN érték meghatározása ill. kiszámítása az adatbázisokban elérhető adatok értékelésével kezdődik. z adatbázisok a legtöbb vegyületre hiányosak. meglévő eredmények legtöbbje rövid idejű, tehát akut toxicitási tesztből származik. z adatbázisokban található adatok lehetnek akut, vagy krónikus hatáson alapuló tesztek, amelyek végpontja is különbözhet. Ha az adatbázisban nem találunk egy vegyületre adatot, akkor a szerkezet hasonlósága alapján becsülhetjük a toxicitását, hasonló szerkezetű ismert hatású vegyület adataiból (QSR). z ökotoxikológiai vizsgálatok, azok értékelése és a kapott eredmények felhasználása során sok a hibalehetőség. Fajonkénti nagy eltérések miatt, nehéz egyik fajra kapott eredményből egy másikra következtetni. z akut toxicitás méréséből nem mindig lehet a hosszabb ideig tartó (krónikus) hatásokra következtetni. laboratóriumi mérésekből csak nagy hibával lehet a valódi ökoszisztémában lezajló történésekre következtetni, ennek okai - hogy egyetlen faj nem reprezentálja az ökoszisztémát, - tiszta vegyületekre kapott adatok nem veszik figyelembe az additív, szinergens, vagy antagonista hatásokat, a szennyezőanyag és a mátrix kölcsönhatását, stb. (Horváth és munkatársai, 996). PN érték megállapítására alkalmazott ökotoxikológiai tesztek eredményét az elvégzett tesztek számától és minőségétől függően biztonsági faktorokkal vesszük figyelembe. z az un. faktoriális módszer. z U-TG (996) javaslat felsorolja a különböző környezeti elemek esetén használatos tesztorganizmusokat és megadja a biztonsági faktorok alkalmazásának rendjét. z. táblázat bemutatja a PN képzéséhez ajánlott faktorokat vízi ökoszisztéma tesztorganizmusaival nyert ökotoxikológiai eredmények alapján.. táblázat: PN érték becsléséhez alkalmazott biztonsági fatorok Ökotoxikológiai tesztelés Három különböző trofikus szint élőlényeivel legalább - akut toxicitási teszt (L50: hal, alga, aphnia) iztonsági faktor 000

133 Legalább egy hosszú távú NO mérés akár hal, akár aphnia Két különböző NO mérés, két különböző trofikus szint élőlényeivel (hal és/vagy alga és/vagy aphnia) Három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NO értékek Szabadföldi adatok, vagy mezokozmosz kísérletek egyedi felmérés z ökológiai kockázat pontosítása, iterációs megközelíts veszély a P / PN hányadossal jellemezhető; minél nagyobb az RQ érték, annál nagyobb a vegyi anyag által okozott veszély. Ha a hányados kisebb, mint, nincs további teendő, nincs szükség a felmérés pontosítására vagy intézkedésre. Ha az RQ nagyobb, mint, annak két oka lehet: vagy valóban nagy a kockázat, vagy fölébecsültük, amiatt, hogy adathiányos állapotból indítottuk a kockázatfelmérést, és pesszimista gondolkodást követtünk, vagyis mindig, amikor nem volt pontos adatunk, vagy információnk, a lehető legrosszabb esetet vettük figyelembe. z általános kockázatfelmérési eljárás a következő lépéseket tartalmazza: P / PN arány meghatározása a meglévő adatok segítségével. Ha a P / PN arány nagyobb, mint, meg kell nézni, hogy a P illetve a PN értékének pontosításával csökkenthető-e P / PN arány. hhez további információra illetve vizsgálatokra van szükség. További információ beszerzése, újabb vizsgálatok elvégzése. P / PN arány módosítása. lépések átgondolása során pesszimista gondolkodásmódot kell alkalmazni. Ha bizonytalanaz információnk, rossz minőségű vagy nincs adatunk, akkor a lehető legrosszabb esetet vegyük alapul. Ha a pesszimista becslés ellenére RQ < értéket kapunk, biztosak lehetünk benne, hogy joggal minősítjük a vegyi anyagot vagy a területet enyhe veszélyességűnek, további intézkedésekre nincs szükség. 0. ábrán bemutatott iterációs eljárás végeredménye alapján megállapítható, hogy szükségesek-e kockázatmérséklő lépések. z iterálást akkor hagyhatjuk abba, ha az adatok pontosításával már nem csökkenthető a kockázati tényező. pontosítással minimalizált kockázati tényező a vegyi anyagra illetve a területre jellemző kockázat kvantitatív eredménye. Összefoglalva ismét megadjuk a kockázatfelmérésben használt extrapolációval kapott értékeket kitettségre és hatásra. Ökológiai kockázat esetén: RQ = kockázati tényező, az előre jelezhető környezeti koncentráció (P) és az előreláthatólag károsan még nem ható koncentráció (PN) hányadosa P = kitettség, a környezetben valószínűsíthető kockázatos anyag koncentráció PN = az ökoszisztémára károsan még nem ható szennyezőanyag koncentráció Humán egészségkockázat esetén:

134 HQ = / TI = átlagos napi dózis / tolerálható napi dózis (lenyelés, bőrkontakt) = átlagos napi dózis, mértékegysége: mg/kg nap TI = megengedhető napi bevitel, mértékegysége: mg/kg nap HQ= I / Rf = belélegzett koncentráció / tolerálható napi koncentráció (belégzés) I = belélegzett koncentráció Rf = referencia koncentráció, amelyre vonatkoztatva értékeljük a belégzés útján bekövetkező terhelést. z ökológiai kockázat esetében is összeadjuk a különböző szennyezőanyagok és expozíciós utak miatti kockázatokat. mennyiben információnk van arról, hogy az additivitástól eltérően, szinergizmus vagy antagonizmus várható a hatásokban, akkor azokkal módosíthatjuk az eredményt. n RQ= RQ+ RQ m n=expozíciós utak m=szennyezőanyagok ioakkumuláció PN kalkulálásánál igen fontos a bioakkumuláció figyelembe vétele. bioakkumuláció felelős a táplálékláncba kerülésért. ioakkumulációval kell számolnunk a szervetlen ionok egy részénél, pl. a nehézfémeknél és a nehezen bontható (perzisztens) apoláros szerves vegyületeknél. biokoncentráció a vízi környezetből való felvétel nettó eredménye, vagyis valamely vegyületnek egy organizmus által felvett és leadott értékének különbsége, a bioakkumuláció minden felvételi lehetőséget figyelembe vesz, a biomagnifikáció a bioakkumuláción kívül a szennyezőnek a táplálékláncon keresztül történő transzportját is jelenti. biokoncentrációs faktor (F) az organizmusban mérhető koncentráció és környezeti elemben mérhető szennyezőanyag koncentráció aránya. Fnövény = növény/talaj szerves vegyületek biokoncentrációs faktora arányos az oktanol víz megoszlási hányadosukkal (. táblázat).. táblázat: biokoncentrácios faktor és az oktanol víz megoszlási hányados (Kow) értékeinek összefüggése szerves vegyületeknél ioakumulációs hajlam nagy közepes kicsi F >,5- <,5 logkow >,5- <,5 gy sor biológiai faktor miatt természetesen eltérések lehetnek a Kow és F érték között. nnek okai a következők lehetnek: az aktív transzport, a vegyület megváltozhat a membránon átkerülve, kölcsönhatásba léphet bizonyos sejtanyagokkal, a felvétel és kiürítés kinetikája és jellegzetességei.

135 emiatt a nagy Kow értéken kívül a bioakkumuláció akkor valószínűsíthető, ha a vegyület erősen adszorbeálódik, ha rokon vegyületeiről ismert bioak kumulálhatósági hajlamuk, valamint ha nehezen hidrolizálhatóak és rosszul biodegradálódnak. bioakkumulációs teszteknél figyelembe kell venni magát, a mérési eredményekből számított F-t, a kiürülés idejét (T50), az anyagcsere utakat, a transzformációt a sejten vagy az organizmuson belül, a szervspecifikus akkumulációt, a kiürítetlen megkötött maradékot és a vegyület hozzáférhetőségét. Élelmiszerek toxikus anyag koncentrációja Phal = Pvíz *Fhal Pnövény = Ptalaj *Fnövény Phal vagy Pnövény értékeket a tápláléklánc felsőbb tagjai, például a csúcsragadozók kockázatának megállapítására a PNoral ragadozó értékkel kell összevetni a fogyasztott mennyiség ismeretében. z ember veszélyeztetettségének jellemzésére (átlagos napi dózis) értékeket kell számítani a hal és növényi koncentrációk alapján, a fogyasztás és a fogyasztó jellemzőinek figyelembevételével, és azokat az ember még tolerálható táplálkozással történő beviteli (TIoral) értékeivel összevetni. Vegyi anyagok általános kockázatfelmérése, határértékképzés z olyan vegyi anyagok gyártásának és használatának engedélyeztetéséhez, melyeket nagy mennyiségben állítanak elő, és felhasználásuk során is számíthatunk nagyobb mennyiség környezetbe kerülésével, elengedhetetlen az előzetes ökotoxi-kológiai tesztelés. vegyi anyag előre jelezhető koncentrációját kell összevetni az ökoszisztémára előreláthatóan károsan még nem ható koncentrációjával. z előre jelezhető károsan még nem ható koncentráció (PN) tulajdonképpen nem más, mint egy hatáson alapuló határérték. Sok országban a vegyi anyagok határértékeit, a környezeti minőségi kritériumokat a vegyi anyagok hatása alapján állapítják meg. gy ország rendeleteibe bekerülő hatáson alapuló határérték, mondjuk felszíni vizek esetében nem egy konkrét felszíni vízre, hanem az országra jellemző átlagos felszíni vízre, azaz egy fiktív felszíni vízre érvényes. zt a határértéket alkalmazzák minden felszíni vízre, holott szigorúan véve egyik konkrét felszíni vízre sem igaz. gységes európai határértékek az európai átlagkörnyezetre vonatkoznak, tehát csak iránymutatóul használhatóak, ha helyspecifikus értékelést végzünk. Lokálisan egészen más érték adódhat a PN-re (előrejelzés szerint károsan még nem ható koncentráció), mint a törvényes szennyezettségi határérték. Általános kockázatfelmérésről akkor beszélünk, ha nincs megadva a konkrét, terület, hanem például egy állam rendeleteibe készülő általános határérték képzéséhez szükséges a kockázat számszerűsítése. Általános, hatáson alapuló határértékek képzésénél, a multifunkcionalitás igénye miatt, az ökotoxikológiai hatásokból indulunk ki, és az ökoszisztémára vonatkozó PN érték lesz a határérték, természetesen megkülönböztetve a vízi és a szárazföldi ökoszisztémákat. Helyspecifikus határértékképzés során egy konkrét területre érvényes PN értéket határozunk meg. Ilyenkor a konkrétan ismert területhasználatokból indulunk ki, hiszen a 5

136 területhasználat egyértelműen meghatározza az expozíciós útvonalakat. Ha a felszín alatti víz ivóvízbázis, akkor az ivóvíz minőségi kritériumokat tekintjük károsan még nem ható koncentrációknak (PN, TI). Mind általános, mind helyspecifikus kockázat esetén igaz az alábbi összefüggés: P / PN = RQ, vagyis, hogy az RQ-nak egynél kisebbnek kell lennie. zt az összefüggést kétféleképpen is alkalmazhatjuk: ha ismerjük a területhasználatokból adódó expozícióknak megfelelő PN értéket, akkor ahhoz megadhatjuk a maximálisan megengedhető P, azaz környezeti koncentráció értéket. Ha ennél nagyobb a pillanatnyi érték, akkor a számított P a kockázatcsökkentő eljárás célértékét is jelenti. másik irány, ha ismerjük a környezeti koncentrációt, az RQ kritérium alapján megválaszthatjuk azt a területhasználatot, amely nagyobb PN-et tesz lehetővé (korlátozás a területhasználatban). 6

137 Függelék 6.. Tanulmány környezeti állapotfelmérés társadalmi tényezők szerinti, közpolitikai szemléletű értékelése Növényvédőszerek és származékaik 7

138 Mezőgazdasági (vegyszeres és ökológiai) területek szennyezettségével a környezetben (talajban és vizekben), esetlegesen élelmiszerekben mutatkozó növényvédőszermaradékokkal kapcsolatos jogi, politikai, társadalmi tanulmány tanulmányt az NLO Kft. szakértői készítették udapest, 008. november 8

139 evezető növényvédőszerek (peszticidek) fogalma igen összetett; minden olyan biológiailag aktív anyagot, készítményt ide sorolhatunk, amely a mezőgazdasági haszonnövények terméshozamára, a háziállatok és az ember egészségére káros állatok, továbbá a növények kórokozói és a gyomnövények elpusztítására szolgál. növényvédőszerek igen hatékony és széles körben, nagy-és kisüzemi termelésben egyaránt használatos anyagok. Már kis koncentrációban is kifejthetik káros hatásukat; széles körű alkalmazásuk miatt mind a talajban, mind pedig a levegőben, a felszíni és felszín alatti vizekben előfordulnak. növényvédőszerek fejlesztésével, alkalmazásával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az elkövetkező években a növényvédőszerek továbbra is meghatározó szerepet fognak betölteni a világ egyre növekvő népességének alapvető élelmiszerekkel való ellátásában. növényvédőszerek segítségével a növények ellenállókká tehetők a különböző károkozókkal és a változatos időjárási körülményekkel szemben, egységnyi ráfordítással lényegesen nagyobb terméshozamok érhetőek el, ugyanakkor mindezzel együtt jár a peszticid-maradványokkal kapcsolatos társadalmi fenyegetettség érzése és az élelmiszerbiztonság jogi szabályozásának igénye is. közvélemény fokozott fenntartással viseltetik a növényvédőszerekkel szemben, s ma már tudományosan bizonyított tény, hogy ezen fogyasztói fenntartások nem minden alap nélküliek. szakirodalom a növényvédőszerek egészségkárosító hatásai között tartja számon, hogy azok: károsítják az élő szervezetek immunrendszerét és az idegrendszert; daganatos megbetegedéseket okozhatnak; fejlődési rendellenességet idézhetnek elő; allergiát okozhatnak, vagy segíthetnek elő; károsíthatják a hormonális rendszert. növényvédőszerek jelentős része nem éri el a növény felületét permetezéskor, hanem elsodródik, egyrészük bemosódik a talajba, vagy a felszíni és felszín alatti vizekbe. Légi kijuttatás esetén különösen nagy az elsodródás, más növénykultúrák, vagy akár a lakott területek szennyezésének esélye. gyes növényvédőszerek illékonyak, így nagyobb mennyiségben kerülnek be légkörbe. nnek következménye, hogy a gyomirtó szerek esetenként a csapadékban is megtalálhatók, onnan is kimutathatók. gyes, mezőgazdasági károsítók ellen használt hatóanyagok erősen rombolják a Földet védő ózonréteget. talajba kerülő növényvédőszerek felhalmozódhatnak. z emberre, állatokra, növényekre mérgező hatás mellett jelentős mellékhatás, hogy a talajba jutó vegyszerek blokkolják, pusztítják a talajban megtalálható életközösségeket. talaj mélyebb rétegeiben a szermaradványok és bomlástermékek még inkább felhalmozódhatnak; a talajba kerülő növényvédőszer-hatóanyagok az eltérő szemcseméret, a permetezési technika, valamint az egyes talaj-típusok szerkezeti különbségei miatt igen egyenlőtlenül oszlanak el a felszínen és a talaj mélyebb rétegeiben. z élelmiszer-biztonság fogalma az egészséges, káros anyagoktól mentes élelmiszereket, szélesebb értelemben a környezet minőségét, valamint az ezt biztosítani, ellenőrizni és tanúsítani hivatott szervezetrendszert foglalja magában. 9

140 z élelmiszer-biztonságot befolyásoló fő veszélyforrások közül a társadalmi tudatban előkelő helyen szerepelnek a növényvédőszer-maradványok. peszticidek jelentős hányada veszélyes anyagnak minősül, így alapvető követelményként jelenik meg a társadalom, illetve a jogi szabályozás részéről, hogy a növénytermesztés során, illetve a termények tárolásakor ezen, veszélyes anyagokból csak a minimálisan szükséges szermennyiséget használják fel. lapvetően a jogi szabályozás feladata, hogy az élelmiszer-biztonság feltételeit kialakítsa, a gyakorlatban érvényesítse, ezzel egyidejűleg pedig az élelmiszer káros anyagoktól való mentességének felelőssége az élelmiszerek előállítóit, a termelőket, a feldolgozókat, raktározókat is terheli. megengedett növényvédőszer-maradék (angol rövidítése szerint: MRL) az a maximális mennyisége a hatóanyag, illetve aktív bomlástermékei maradékának, amely a táplálékban (annak felületén vagy belsejében) jogilag szabályozottan megengedett. növényekben, élelmiszerekben található növényvédőszer-maradék maximálisan megengedhető szintje mind az urópai Unióban, mind hazánkban részletesen szabályozott. zen határértékek bevezetése a fogyasztók védelmét hivatott szolgálni, továbbá a kereskedelmi-és importtevékenység megkönnyítését célozza. növényvédőszermaradékokról szóló Uniós rendelet mintegy 00 peszticidre tér ki, amelyet az Unióban, vagy az Unión kívül használnak a növénytermesztők. megállapított határértékek a friss és feldolgozott termékekre egyaránt vonatkoznak; a határértékek megállapításánál a jogalkotók figyelembe vették a legveszélyeztetettebb csoportok, így a csecsemők és a gyermekek védelmének szempontjait is. Felismerve a növényvédőszerek-felhasználásában, a növényvédőszer-maradványokban rejlő környezeti és egészségügyi kockázatot, világszerte törekvés tapasztalható a peszticidek használatának csökkentésére, alternatív mezőgazdálkodási, növénytermesztési módszerek kidolgozására és alkalmazására. Ilyen módszereknek tekinthetők az integrált növénytermesztés, illetve védekezés, a helyes gazdálkodási gyakorlat, vagy az öko-, biogazdálkodás elterjedése. Jelen tanulmány ezen tárgykört kísérli meg átfogóan bemutatni; kitér a növényvédőszerek alkalmazásának, felhasználásának kérdéseire, bemutatja a szermaradványok környezeti hatásait és az élelmiszerbiztonság kapcsolódó témakörét, részletezi a növényvédőszerek felhasználásával kapcsolatos hazai és az európai uniós politikát, illetve jogi szabályozást, végül ismerteti azon mezőgazdálkodási módszereket, amelyek alternatívát jelenthetnek a peszticidek széleskörű használatával szemben. 0

141 I. növényvédőszerekről és a növényvédőszerek alkalmazásának történetéről I.. növényvédőszerekről növényvédőszerek (peszticidek) fogalma igen összetett; minden olyan biológiailag aktív anyagot, készítményt ide sorolhatunk, amely a mezőgazdasági haszonnövények terméshozamára, a háziállatok és az ember egészségére káros szervezetek, továbbá a növények kórokozói és a gyomnövények elpusztítására szolgál. iológiai hatásuk szerint a peszticidek között az alábbiakat különböztethetjük meg: rovarölőszerek (inszekticidek); gyomirtószerek (herbicidek); kórokozók elleni szerek; sterilizálószerek. peszticidek kereskedelmi forgalomba s így a környezetbe is különböző segédanyagokkal együtt kerülnek. hatóanyag a peszticidhatást kifejtő vegyület, míg a szer maga a felhasználásra kerülő késztermék. szer tehát tartalmazza a hatóanyag oldékonyságát, tapadóképességét, nedvesítő képességét stb. elősegítő segédanyagokat is. növényvédőszerek igen hatékony és széles körben, nagy-és kisüzemi termelésben egyaránt használatos anyagok. Már kis koncentrációban is kifejthetik káros hatásukat; mind a talajban, mind pedig a levegőben, a felszíni és felszín alatti vizekben előfordulnak.

142 I... növényvédőszer-maradványok által okozott környezetterhelés növényvédőszerek környezetre gyakorolt hatásának megítélésénél a toxikusság mellett figyelembe kell venni azoknak a természetes lebomlással szembeni ellenálló képességét is. bomlásnak ellenálló képesség (rezisztencia) azt jelenti, hogy ezek az anyagok környezetidegenek, s a természetes környezetben hosszú ideig megmaradnak (perzisztencia). Minél hosszabb ideig áll ellen az anyag a természetes lebontási folyamatoknak, annál valószínűbb, hogy bekerül a biológiai rendszerekbe, s így káros hatását az emberre is kifejtheti. növényvédőszerek perzisztenciájának megítélésénél ezért fontos szempont a vegyületek lebomlásának és az arra ható faktoroknak az ismerete is. toxikusság és perzisztencia egy-egy növényvédőszer esetén egymástól eltérő is lehet. Általános igény ugyanis, hogy a vegyületek rövid életűek legyenek, a természetben gyorsan lebomoljanak; ilyenkor ezen rövid idő alatt kell kifejteni a peszticidhatást, azaz a nagyobb toxikusságot. növényvédőszerek környezetterhelő hatásának megítélésénél fontos az egységnyi területre juttatott hatóanyag mennyisége is. növényvédőszer-hatóanyagok nem csak kémiai szerkezetüket és hatásmechanizmusukat tekintve különböznek jelentős mértékben egymástól, de a felhasználás helyétől, technikájától, idejétől függően a környezetre is igen különbözőképpen hatnak. növényvédőszerek fejlesztésével, alkalmazásával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az elkövetkező években a növényvédőszerek továbbra is meghatározó szerepet fognak betölteni a világ egyre növekvő népességének alapvető élelmiszerekkel való ellátásában. növényvédőszerek segítségével a növények ellenállókká tehetők a különböző károkozókkal és a változatos időjárási körülményekkel szemben, egységnyi ráfordítással lényegesen nagyobb terméshozamok érhetőek el, ugyanakkor mindezzel együtt jár a peszticid-maradványokkal kapcsolatos társadalmi fenyegetettség érzése és az élelmiszerbiztonság jogi szabályozásának, érvényesítésének igénye. közvélemény fokozott fenntartással viseltetik a növényvédőszerekkel szemben, s ma már tudományosan bizonyított tény, hogy ezen fogyasztói fenntartások nem minden alap nélküliek. szakirodalom a növényvédőszerek egészségkárosító hatásai között tartja számon, hogy azok: károsítják az élő szervezetek immunrendszerét és az idegrendszert; daganatos megbetegedéseket okozhatnak; fejlődési rendellenességet idézhetnek elő; allergiát okozhatnak, vagy segíthetnek elő; károsíthatják a hormonális rendszert. mezőgazdaságban, élelmiszeriparban felhasznált kémiai anyagok egészségkárosító hatása csak részben zárható ki állatkísérletekkel; a kísérleti élőlények másként reagálhatnak, mint az ember, ráadásul egyes maradványok, bomlástermékek egymásra való hatása nem, vagy alig ismert. zért a vegyszerek kémiai-biológiai és egészségügyi hatásai nem modellezhetők megbízhatóan.

143 talajra, felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás növényvédőszerek jelentős része nem éri el a növény felületét permetezéskor, hanem elsodródik, egy részük bemosódik a talajba, vagy a felszíni és felszín alatti vizekbe. Légi kijuttatás esetén különösen nagy az elsodródás, más növénykultúrák, vagy akár a lakott területek szennyezésének esélye. gyes növényvédőszerek illékonyak, így nagyobb mennyiségben kerülnek be a légkörbe. nnek a következménye, hogy gyomirtó szerek esetenként a csapadékban is megtalálhatók, kimutathatók. gyes, mezőgazdasági károsítók ellen használt hatóanyagok erősen rombolják a Földet védő ózonréteget. talajba kerülő növényvédőszerek felhalmozódhatnak. z emberre, állatokra, növényekre mérgező hatás mellett jelentős mellékhatás, hogy a talajba jutó vegyszerek blokkolják, pusztítják a talajban megtalálható életközösségeket. talaj mélyebb rétegeiben a szermaradványok és bomlástermékek még inkább felhalmozódhatnak; a talajba kerülő növényvédőszer-hatóanyagok az eltérő szemcseméret, a permetezési technika, valamint az egyes talaj-típusok szerkezeti különbségei miatt igen egyenlőtlenül oszlanak el a felszínen és a talaj mélyebb rétegeiben. dott növényvédőszer vízszennyező hatása lebomlásának sebességétől és vízoldhatóságától függ. Míg a talajokban a felszíni réteg oxidatív viszonyai és a jelentős mikrobiológiai tevékenység elősegítheti a szermaradványok lebomlását, a talajvízben a folyamat rendkívül lassúvá válhat. talajvíz szennyeződésének mértéke attól függ, hogy a talajvíz szintjéig történő lemosódás ideje alatt a hatóanyag mekkora hányada marad aktív állapotban. Így a talajvíz szennyeződését a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége, a hatóanyag és metabolitjainak vízben való oldhatósága, illetőleg illékonysága befolyásolja. z élelmiszer-biztonság kérdése z élelmiszer-biztonság fogalma az egészséges, káros anyagoktól mentes élelmiszereket, szélesebb értelemben a környezet minőségét, valamint az ezt biztosítani, ellenőrizni és tanúsítani hivatott szervezetrendszert foglalja magában. z élelmiszer-biztonságot befolyásoló fő veszélyforrások közül a társadalmi tudatban előkelő helyen szerepelnek a növényvédőszer-maradványok. peszticidek jelentős hányada veszélyes anyagnak minősül, így alapvető követelményként jelenik meg a társadalom, illetve a jogi szabályozás részéről, hogy a növénytermesztés során, illetve a termények tárolásakor ezen, veszélyes anyagokból csak a minimálisan szükséges szermennyiséget használják fel. lapvetően a jogi szabályozás feladata tehát, hogy az élelmiszer-biztonság feltételeit kialakítsa, a gyakorlatban érvényesítse. zzel egyidejűleg az élelmiszer káros anyagoktól való mentességének felelőssége az élelmiszer előállítóit, a termelőket, a feldolgozókat, raktározókat is terheli.

144 I... magyar növényvédelmi szakigazgatás története és feladatai napjainkban Történelmi távlatokban igen hosszú időre vezethetjük vissza a magyar növényvédelmi szakigazgatás kialakulását, a növényvédelem központilag szabályzott és irányított szervezetrendszerének megjelenését. Sokan a növényvédelmi törvényalkotás és ezzel az igazgatás történetének kezdetét az 85ben megjelent rdőtörvény elfogadásához kötik. törvény III. szakaszának 50. és 5. -ai kötelezően írják elő a hernyók irtását. Magát a törvényt azonban hat évvel később, 858. január -én kelt császári nyílt parancs léptette életbe, amelyet lóhátról hirdettek ki az ország területén. z 870-es évek közepén Magyarországon - bár a növényvédelemnek önálló intézményrendszere még nem volt - már összehangolt karantén intézkedésekkel védték az ország területét az amerikai burgonyabogár behurcolása ellen. hatósági intézkedések azonban nem csak a behozatali tilalmat fogalmazták meg (a behurcolás megakadályozása érdekében), hanem rendszeres felderítést is elrendeltek, amelyről időről-időre jelentés is készült. növényvédelem fejlődésében új szakaszt nyitott mind urópában, mind Magyarországon a Phylloxera vastatrix pusztítása a szőlőültetvényekben. kártevőt 875-ben azonosították először Magyarország területén. 876-ban a XXIX. törvénycikk már egyértelműen meghatározta a kártevő terjedésének és kártételeinek megakadályozása érdekében foganatosítandó intézkedéseket. törvénycikk egyértelműen kimondja a károsító és gazdanövényeinek megsemmisítését, ezt követően a szőlőtermesztés betiltását az érintett területeken. Intézkedik az ültetvény tulajdonosainak kárpótlásáról, valamint a szükséges költségek biztosításáról. zzel az eseménnyel függ össze az önálló növényvédelmi intézményrendszer kialakításának kezdete. 880-ban megalakult az Országos Phylloxera izottság, 88 elején pedig létrehozták az Országos Phylloxera Kísérleti Állomást, amely a magyar növényvédelmi szervezet első magjának tekinthető. z az állomás 890-ben a Rovartani Állomás nevet vette fel. Feladatköre kiterjedt a mező-, a kert- és erdőgazdasági növényeket károsító valamennyi kórokozó és kártevő biológiájának vizsgálatára, védekezési kísérletek végzésére és a védekezési módszerek kidolgozására. magyar növényegészségügyi igazgatás történetében újabb mérföldkő volt a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 89. évi XII. törvénycikk, melyet 89. május -én I. Ferenc József császár szentesített. törvény VII. fejezete rendelkezik a kártékony állatok és növények irtásáról, a hasznos állatok, szervezetek védelméről, valamint a mulasztókkal szemben alkalmazható szankciókról. rendelkezés napjainkban is időszerű gondolata, hogy a növényvédelmi jogszabály már 0 évvel ezelőtt szabályozta a hasznos állatok, szervezetek védelmét. törvény felhatalmazást ad a miniszternek a saját hatáskörben Fo r r á s : Föl d m ű v e l é s ü g y i és Vid é k f e j l e s z t é s i Mi n i s z t é r i u m (htt p://w w w. f v m. h u/ m a i n. p h p? f o l d e r I = 8 8 & a r t i c l e I = & c t a g = a r t i c l e l i s t & ii d = & p a r t = ) 008. no v e m b e r 6. dr. G y ő r fi Lá s z l ó, Vá s á r h e l y i d r i e n n : N ö v é n y v é d e l e m és talaj v é d e l e m sz e r e p e az élel m i s z e r- bizt o n s á g ter ü l e t é n. M e z ő g a z d a s á g i Sz a k i g a z g a t á s i Hiv a t a l Kö z p o n t, N ö v é n y-, Tal a j- és g r á r k ö r n y e z e t- vé d e l m i Ig a z g a t ó s á g, N ö v é n y v é d e l m i O s z t á l y. 007.

145 történő intézkedésre, ha olyan károsító jelentkezne, amely a jogszabályban nem szerepel, és ellene védekezés válna szükségessé. z első világháborút követően az önálló növényegészségügyi szervezet létrehozásának szükségessége egyre élesebben vetődött fel. növényegészségügyi szervezet kiépítésének történetében meghatározó volt az 99-ben megkötött nemzetközi növényvédelmi egyezmény, amelyet hazánk is aláírt. bben hazánk kötelezettséget vállalt egy, növényvédelmi szolgálatból és tudományos kutatóintézetből álló hivatalos növényvédelmi szervezet létrehozására. 9-ben, a 9.000/9. FM. számú rendelet alapján megalakult a Magyar Növényvédelmi Szolgálat, amelyet az egységes országos növényvédelmi igazgatási rendszer első szervezetének tekinthetünk. 96-ban a hivatalos növényegészségügyi szolgálat keretében vélemény-nyilvánító szervként megalakult a Növényvédelmi Tanács. kísérletügyi szerv a Magyar Királyi Növényegészségügyi Intézet volt, a következő igazgatási szervekkel: Magyar Királyi Növényegészségügyi Szolgálat, Magyar Királyi Növényegészségügyi Körzetek és Növényvédelmi Helyi Megbízottak. háború előtt létrehozott és működő, minden vonatkozásában korszerű növényvédelmi szolgálat jelentős mértékben segítette a mezőgazdasági termelés fejlődését és hatékonyságának fokozását. második világháború időszaka, majd az azt követő évek igen súlyos gondokat okoztak a magyar növényvédelemnek. nem kielégítő védekezések miatt a kártevők és betegségek rendkívül elszaporodtak és nagy károkat okoztak. Új, hazánkban nem honos károsítók léptek fel (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke). 96-tól számos miniszteri rendelet jelent meg a károsítók elleni védekezésekkel, növényvédőszerek forgalmazásával és engedélyezésével, az óvórendszabályokkal stb. kapcsolatosan. 97-ben már rendszeres védekezés folyt a burgonyabogár, az amerikai fehér szövőlepke, a gabonafutrinka, a kaliforniai pajzstetű, a mocskospajor ellen. védekezési munkákat az ez évben létrehozott központi védekezési egységek végezték, részben állami védekezések formájában. 60/99. évi kormány-, illetve a 0.7/99. FM sz. rendelettel, vármegyénként létrehozták a mezőgazdasági igazgatóságokat, amely intézkedés több vonatkozásban hátrányosan érintette a növényvédelmi szervezetet. Három körzet kivételével megszüntették a növényegészségügyi körzeteket, s feladatkörüket a mezőgazdasági igazgatóságok hatáskörébe utalták. növényvédelmi szervezet irányítása alatt álló Növényvédelmi Kutató Intézet pedig a minisztérium kísérletügyi főosztálya hatáskörébe került. nnek ellenére egyre több növényvédő gép, technikai eszköz, egyre korszerűbb, hatékonyabb növényvédőszer került a termelés szolgálatába, s mindezeken túlmenően nőtt a szakértelem is. 95 jelentős fordulatot hozott a magyar növényvédelem történetében. gy kormányhatározat alapján 95-ben 7, 955-ben pedig a fennmaradó megyében szervezték meg a megyei növényvédő állomásokat. z első időszakban a fő feladat az amerikai fehér szövőlepke és a burgonyabogár elleni védekezések végrehajtása volt. Rövidesen beindult a zsizsiktelenítés és 5

146 a magfogásra szerződött lucerna és vöröshere területek porzása. Mindez állami védekezés keretében teljes egészében állami finanszírozás mellett valósult meg. 955-ben még viszonylag kis területen, de elkezdődött a vegyszeres gyomirtás is. 956-ban a 9. törvényerejű rendeletben jelölte ki a Kormány a növényvédelem feladatait. nnek keretében már törekedtek az állam és a termelők feladatainak és kötelezettségeinek szétválasztására. Ugyanez a tvr. szabályozta a növényegészségügyi karantén tevékenységet is. forradalom után több megyében jelentős személyi változások történtek. 957-ben megkezdődött a megyei terményraktárak, malmok számbavétele és növényegészségügyi ellenőrzése. evezették a háromnyelvű (magyar, orosz, német) növényegészségügyi bizonyítványokat, a felügyelőket új körbélyegzőkkel látták el. 959-ben a Földművelésügyi Minisztériumban a Növényvédelmi Szolgálat vezetését Nagy álint vette át, aki hosszú évtizedekig meghatározó vezetője és innovatív fejlesztője volt a növényvédelemnek, majd később az agrokémiának is. z as években nagyrészt befejeződött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése. z a változás kedvező termelői, üzemi struktúrát teremtett a központilag irányított és ellenőrzött növényvédelmi tevékenységhez. 60-as évektől a burgonyabogár, valamint szövőlepke elleni védekezés erőteljesen csökkent, e feladatokat a mezőgazdasági nagyüzemek vették át. z állami védekezés a közterületekre, a települések útjainak fáira, parkjainak védelmére korlátozódott. hatósági munkát járási rendszerben szervezték újjá. cél a fiatal szövetkezetek szakmai munkájának segítése, az állomási védekezési brigádok munkájának szervezése, a járás növényvédelmének irányítása, ellenőrzése volt. 60-as évek közepén tudatosan és jelentősen fejlesztette a minisztériumi vezetés a megyei állomások biológiai laboratóriumait, amelyek fő feladata az engedélyezési és a technológia-fejlesztési kísérleti munkák beindítása, valamint az előrejelzési tevékenység megszervezése volt. magyar növényvédelmi szakigazgatás történetének jelentős eseménye volt 95-ben a megyei növényvédő állomások megszervezése. Mindezen fejlesztéseket már az 96-ben megjelent új növényvédelmi kódex alapozta meg, korszerűen és áttekinthető módon megjelölve a feladatokat. nemzetközi előírásoknak megfelelően a korábbiaknál szervezettebb zárszolgálati tevékenységet alakítottak ki mind a határállomásokon, mind a belső karantén-felderítés területén. z új követelményeknek megfelelő magasabb szintű munkavégzéshez a karantén és más területeken is a szakemberek ismétlődően, esetenként több hetes továbbképzéseken ismerkedtek az új feladatokkal. mezőgazdasági termelés kemizációjával, a hazai növényvédőszer-ipar fejlesztésével összefüggő új feladatok elvégzésére speciális laboratóriumok sorát hozták létre az egyes növényvédő állomásokon (rágcsálóirtási laboratórium, toxikológiai és munkavédelmi laboratórium, vízélettani laboratórium stb.). Új szakmai alapokra helyezték és országos szintűvé szélesítették az előrejelzési tevékenységet. növényvédőszerek mind szélesebb körű felhasználásának ellenőrzésére és a fogyasztók egészségének védelme érdekében a 60-évek végétől megkezdődött a növényi termékek növényvédőszer-maradékának meghatározása céljából az analitikai laborhálózat kialakítása. 6

147 Szintén a 60-as évek második felében kezdődött a klórozott szénhidrogén-mentesítési program. nnek keretében 968-ban a világon először Magyarország betiltotta a T növényvédelmi célú felhasználását. 976-ban a növényvédelmi hálózathoz csatolták az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet talajtannal és agrokémiával foglalkozó részlegeit, így a mezőgazdaság kemizálásának irányítása egy szervezethez került. Országos talaj- és növényvizsgáló laboratóriumi hálózat épült ki a megyei állomásokon. Gyakorlatilag az ország valamennyi mezőgazdaságilag művelt területén öt évenként vizsgálták a talaj tápanyagellátottságát és erre alapozva a hálózat szakemberei növénytáplálási szaktanácsot adtak a termelőknek. z az időszak a megyei növényvédelmi és (az összevonást követően már) agrokémiai állomások fejlődésének legdinamikusabb időszaka volt. FO ebben az időszakban a magyar növényvédelmi szervezetet a fejlődő országok számára mint példaértékű, tanulmányozandó rendszert ajánlotta. 988-ban az államigazgatás korszerűsítésének jelszavával, központi intézkedés alapján, a növényvédelmi és agrokémiai állomások hatósági és szolgáltató tevékenységét két külön szervezeti egységbe telepítették. z az intézkedés egybeesett a mezőgazdaság fejlődési ütemének jelentős lelassulásával, így a megalakított szolgáltató egység igen kedvezőtlen piaci viszonyok közé került, a hatósági tevékenység folytatásához pedig az állam a szükségesnél jóval kevesebb anyagi forrást biztosított. rendszerváltás után széteső mezőgazdasági termelői struktúra tovább nehezítette a helyzetet; a termelési szféra fizetőképessége tovább romlott, a termelőegységek szétaprózódásával ugrásszerűen megnövekvő hatósági feladatok ellátásának feltételei pedig kifejezetten romlottak. tarthatatlan helyzetben 99-től a növényvédelmi szervezet újra egyesítésre került. ttől az időszaktól a megyei növény- és talajvédelmi állomásokon a nem hatósági szolgáltató tevékenységeket leépítették. 90-es években a szakmai munka középpontjába az U-csatlakozással kapcsolatos feladatok kerültek. nnek első lépése a jogharmonizáció megvalósítása és az új feladatokhoz igazított intézményrendszer kialakítása volt. területen a Phare program keretében az urópai Unió jelentős pénzügyi támogatást is biztosított és a nemzeti költségvetésből is több száz millió forintot fordított Magyarország a technikai feltételrendszer javítására. jogharmonizáció keretében 000-ben az Országgyűlés elfogadta az új növényvédelmi törvényt. zt követően a növényvédelmen belül a különböző területekre vonatkozó szabályok (növényegészségügy, növényvédőszer engedélyezés, megengedett maximális növényvédőszer-maradék értékek stb.) miniszteri szintű rendeletekben kerültek megfogalmazásra. 00-ben a növényvédőszer gyártó és forgalmazó cégekkel együttműködve Magyarországon elkészült a kiürült növényvédőszer csomagoló anyag begyűjtését rendező jogszabály, majd megalakult és működik a begyűjtést szervező közhasznú társaság. z N S Z eg yi k leg n a g y o b b ha g y o m á n y o k k a l re n d e l k e z ő sz a k o s í t o t t sz e r v e z e t e az Éle l m e z é s i és M e z ő g a z d a s á g i Sz e r v e z e t, an g o l u l Fo o d an d g ri c u l t u r e Or g a n i z a t i o n of th e U nit e d N a ti o n s, rövi d í t v e F O. (F O M a g y a r N e m z e t i iz o t t s á g ho n l a p j a : htt p://w w w. g a k. h u/fa o/ ). 7

148 urópai tendencia, hogy a növényvédelem a feladatait az élelmiszerbiztonsági intézményrendszerrel együttműködve végzi. z élelmiszerbiztonságot a termőföldtől a fogyasztó asztaláig a teljes termelési folyamat és kereskedelem folyamatos monitorozásával kell biztosítani. biztonságos élelmiszer előállításának megfelelő keretei nem csak a fogyasztó egészségét védik, hanem javítják az egészségesebb környezet kialakításának feltételeit is. bben az értelemben az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi követelmények a növényvédelemben, illetve általában a mezőgazdaság kemizálásában (tápanyaggazdálkodás, talajvédelem) szoros egységben valósulnak meg. hatályos szabályozás szerint a növény-és talajvédelemmel kapcsolatos feladatokat, az élelmiszer-biztonság vonatkozó feladatait a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el. z Igazgatóság Központja és a szakmai irányítása alá tartozó megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok elsődleges stratégiai célja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági feladatok ellátása. zen hatósági feladatok közé tartoznak: a növénytermelés növény-egészségügyi és talajvédelmi biztonságának megalapozása, a zöldségek és gyümölcsök minőségének biztosítása, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő növénytermesztési gyakorlat megvalósításának elősegítése, a fogyasztók és a környezet védelme, valamint az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari piacképességének fenntartása. fenti, hatósági feladatokhoz szakmailag szorosan kapcsolódnak az Igazgatóságnak, ill. a megyei Igazgatóságoknak azok az agrár-környezetvédelmi feladatai, amelyek elsősorban a fenntartható fejlődés alapelveinek figyelembe vétele mellett a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentését, nyomon követését szolgálják az adott jogszabályi keretek között, esetenként összekötve a feladatok teljesítését az aktuális támogatások rendszerével is. fenti agrár-környezetvédelmi intézkedések így járulnak hozzá az élelmiszereknek a termőföldtől az asztalig biztosított minőségéhez. növény- és talajvédelem közös hatósági szervezetként való működtetése ritka az európai gyakorlatban. Logikus ugyanakkor, hogy a tiszta környezet, a biztonságos növénytáplálás, a helyes növényvédelem, a növény-egészségügyi biztonság, a jó minőségű, fogyasztásra szánt zöldségek és gyümölcsök termesztése, forgalmazása, valamint a biztonságos növénytermesztés egymással szoros kapcsolatban valósuljon meg. forgalmazási minőség ellenőrzése az urópai Unió tagállamaiban a zöldség és gyümölcs piacszabályozásának egyik legfontosabb eszköze már a 60-as évek óta, és így a piacszabályozás egyéb elemeihez (támogatások) is kapcsolódik. Magyarországon az U piacszabályozásának részeként működő zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés átvétele a 90es évek elején kezdődött meg. z uniós csatlakozást követően hazánkban is teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó szabályai érvényesek. vonatkozó szabályozás szerint a nem biztonságos élelmiszer (legyen az zöldség vagy gyümölcs) nem hozható forgalomba. friss zöldség és gyümölcs többnyire a gyorsan romló termékek kategóriájába tartoznak és a forgalmazás során is meg kell felelniük a konkrétan meghatározott minőségi követelményeknek. követelményeknek való megfelelést ellenőrizni szükséges. z ellenőrzés nemcsak a fogyasztó érdekeit védi, hanem összehasonlító kínálat biztosításával segíti a kereskedelmet és óvja a piaci verseny tisztaságát. szakigazgatás legfontosabb feladatai az élelmiszerek biztonságának javításában a következők: 8

149 jogi és szakmai információk eljuttatása a termelőkhöz (szaktanácsadás); Járvány és kártevő-elszaporodás elhárítása, előrejelzése; z egész termelési folyamat és a nyerstermék ellenőrzése (HP, URPGP bevezetése); Technológia fejlesztés; jogkövető magatartás ellenőrzése, kikényszerítése (termelőnél, forgalmazónál); Karantén károsítók behurcolásának megakadályozása; Szigorú (Ukonform) szer-engedélyezés, a növényvédőszer-maradékok monitoring vizsgálata, a szerek minőségének ellenőrzése; hatósági tevékenységet, a termelői és fogyasztói tájékoztatást támogató laboratóriumi hálózat működtetése. II. Növényvédőszer-felhasználás és a növényvédőszer-maradványok kérdése magyar mezőgazdasági termelésben évente közel tonna - jelentős részében mérgező, vagy erősen mérgező kategóriába tartozó növényvédőszer kerül felhasználásra; ez a mennyiség az európai átlag alatt van. zöldségek és gyümölcsök növényvédelmére rendkívül sokféle növényvédőszer áll rendelkezésre. z alábbi két táblázat részletesen szemlélteti az egyes növényfajták esetében 005-ben, illetve 006-ban alkalmazott növényvédőszer-mennyiségeket: 9

150 . számú táblázat: gazdasági szervezetek növényvédelme 005 g r á r g a z d a s á g i Sta ti s z t i k a i Zs e b k ö n y v 006. g r á r g a z d a s á g i Ku t a t ó Int é z e t Kö z p o n t i Sta ti s z t i k a i Hiv a t a l, u d a p e s t

151 . számú táblázat: gazdasági szervezetek növényvédelme 006. mint arra a fenti két táblázat adatai is rámutatnak, korunkban a mezőgazdasági termelés nem tud megfelelni az egyre fokozódó piaci igényeknek, követelményeknek növényvédőszerek alkalmazása nélkül. Felhasználásuk jellegéből adódik azonban, hogy a leggondosabban elvégzett kezelés mellett sem kerülhető el, hogy a kijuttatott szerek bizonyos hányada valamilyen mértékben ne szennyezze a környezetet. lsősorban a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, illetve a levegő szennyeződésének veszélyével kell számolnunk. tiszta környezet, a helyes növényvédelem, a növény-egészségügyi biztonság, a jó minőségű, fogyasztásra szánt zöldségek és gyümölcsök termesztése, forgalmazása, valamint a biztonságos növénytermesztés egymással szoros kapcsolatban állnak. z urópai Unió tagállamaiban az élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök minőség-ellenőrzése a piacszabályozás egyik legfontosabb eszköze már a 60-as évek óta. Magyarországon az Unió piacszabályozásának részeként működő zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés átvétele a 90-es évek elején kezdődött meg. U o. 5

152 Uniós csatlakozásunk óta hazánkban is érvényesül az urópai Unió joganyaga, amely a növényvédelem, élelmiszer-biztonság területén több rendeletet, azaz minden tagállamban kötelező és közvetlenül, a nemzeti jogba történő átültetés nélkül alkalmazandó jogszabályt is magában foglal. szabályozás szerint a szabályozás fő vonásaira jelen tanulmányban a későbbiekben részletesen is kitérünk - nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. z élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelést a vonatkozó, részletesen szabályzott szermaradvány-határértékek és a kapcsolódó ellenőrzési rendszerek hivatottak biztosítani. z ellenőrzés nemcsak a fogyasztók érdekeit védi, hanem segíti a kereskedelmet és óvja a piaci verseny tisztaságát is. Magyarországon az élelmiszer-biztonsággal, növény-és talajvédelemmel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságai, illetve maga a Hivatal látja el. 5

153 II.. Szermaradék-vizsgálatok5 szermaradék-vizsgálatok célja, hogy megfelelő információt adjon a növényvédőszerek előírásszerű felhasználásáról és a fogyasztókat érő növényvédőszer-maradék expozícióról, ezzel segítse az engedélyező-, ellenőrző hatóságok megalapozott döntését. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül működő Növény-, Talaj- és grárkörnyezet-védelmi Igazgatóság és a megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok székhelyén, 008-ban 6 Regionális Növényvédőszer - nalitikai Laboratórium látja el az ország növénytermesztésével összefüggő növényvédőszer-maradék vizsgálati feladatokat. vizsgálatok kiterjednek a hatósági friss zöldség-, gyümölcs esetében az export, import, termőhelyi és piaci, a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek, a bébi étel ital, valamint a környezetvédelmi felszíni víz vizsgálatokra. szermaradék-ellenőrzési program keretén belül, a vizsgált kultúraféleségek kiválasztása, elemzése elsősorban a magyar fogyasztási szokások figyelembe vételével, illetve az előző évek vizsgálati eredményei alapján történik. 006-ban 656 hatósági minta elemzését végezte el a hálózat a mintavételi program keretében. vizsgálat típusa szerinti megoszlásban 86 hazai és 0 import friss zöldség-, gyümölcs minta, 86 növényi alapú feldolgozott élelmiszer és 80 bébiétel-, ital vizsgálata történt meg. vizsgált 86 hazai (piaci, termőhelyi és export) minták 58, %-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék-tartalom miatt a minták,6 %-a, Magyarországon az adott kultúrában nem engedélyezett növényvédőszer hatóanyag használata miatt pedig, %-a minősült kifogásoltnak. z 0 import mintából 0 mintában mértek megengedett határérték felett szermaradékot, illetve 8 mintában Magyarországon nem engedélyezett növényvédőszer hatóanyagot. minták,%-a volt kifogásolt, míg 8,9 %-ban egyáltalán nem volt kimutatható szermaradék. 006-ban először a hatósági vizsgálatok köre a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek, illetve bébiétel, -ital vizsgálatokkal bővült. 88 növényi alapú feldolgozott élelmiszer minta 0,%-a tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot, míg a 80 bébiétel és -ital minta nem tartalmazott kimutatható szermaradékot. környezetvédelmi felszíni víz monitoring vizsgálati laboratóriumok 96 vízmintából 5 vizsgálatot végeztek el. programban az analitikai Környezetvédelmi egyéb vizsgálatok során a hálózat 006-ban összesen 8 víz-, talaj- és más mintát vizsgált. Vizsgálati tendenciák Hiv a t a l fela d a t a i n a k be m u t a t á s a és az elle n ő r z é s i tev é k e n y s é g ré s z l e t s z a b á l y a i n a k, ta p a s z t a l a t a i n a k be m u t a t á s a so r á n dr. G y ő r fi Lá s z l ó, Vá s á r h e l y i d r i e n n (Mez ő g a z d a s á g i Sz a k i g a z g a t á s i Hiv a t a l Kö z p o n t N ö v é n y-, Tal a j- és g r á r k ö r n y e z e t- vé d e l m i Ig a z g a t ó s á g N ö v é n y v é d e l m i Os z t á l y): N ö v é n y v é d e l e m és talaj v é d e l e m sz e r e p e az élel m i s z e r- bizt o n s á g ter ü l e t é n cí m ű m u n k á j á r a tá m a s z k o d t u n k. 5 5

154 Magyarországon 005-ben 7 ezer tonna gyümölcs termett, ez a mennyiség 7%-kal elmarad a évek átlag-mennyiségétől. z összes gyümölcsmennyiség 79%-át az egyéni gazdálkodók termelték. hazai gyümölcstermesztés meghatározó gyümölcsfaja továbbra is az alma, amely 005-ben az összes gyümölcstermés 70%-át adta. csonthéjas gyümölcsökből 005-ben 0%-kal kevesebb termést takarítottak be, mint 00-ben. szőlőtermés 98%-át feldolgozták és csak %-át használták étkezési célra. zöldségtermesztésben a korábbi évekhez hasonlóan 005-ben is ugyanaz a zöldségféle volt meghatározó: csemegekukorica, paradicsom, görögdinnye, fejes káposzta, vöröshagyma, uborka, sárgarépa, zöldpaprika, zöldborsó, petrezselyem, paradicsompaprika. felsorolt kultúrák az összes termés 87%-át tették ki. megtermelt zöldségfélék 77%-át az egyéni gazdálkodók takarították be. termésátlagok alakulása változó képet mutat, a legtöbb zöldségfélénél csak kismértékű eltérés tapasztalható: a legnagyobb csökkenés a retek (6%) és a karfiol (%) termésátlagában volt, a legnagyobb növekedés pedig az uborka esetében volt tapasztalható (97%) 005-ről 006-ra. hazai termesztésű és az import növények mennyiségi adatainak összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az élelmiszer piacon a hazai termesztésű növényi kultúrák mennyisége csökkenő tendenciát mutat, míg az import termények (Uniós tagállamból és harmadik országból) mennyisége egyre nő. Ugyanakkor az import termények szermaradék-tartalma egyre magasabb, különösen igaz ez a kifogásolt, határérték feletti minták esetére. nnek megfelelően az import termények vizsgálatára egyre nagyobb hangsúlyt fektet a Szakszolgálat. korábbi Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nalitikai laboratóriumai a években 697 hazai és import minta vizsgálatát végezték el 0 termékben, termékenként és mintánként változó számú (-6) növényvédőszer-maradékra. vizsgált szermaradékok közül csupán a termék-szermaradék kombinációk %-ában áll rendelkezésre kellő számú eredmény a fogyasztók növényvédőszer-maradék expozíciójának meghatározására és 5%ban a helyes mezőgazdasági gyakorlat igazolására. z elvégzett szermaradék-vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók akut toxicitási6 kockázata nem elfogadható az alma, citrom, fejes saláta, grapefruit, kínai kel, mandarin, narancs, paprika, paradicsom és uborka esetében, ahol a vizsgált tételek közül 5 esetben fordult elő a WHO, vagy az urópai Unió által meghatározott maximálisan elfogadható értéknél (kut Referencia ózis = Rf) 00-0%-kal magasabb szermaradék7. z ilyen esetek előfordulási valószínűsége nagyobb, mint : 500, szemben pl. az US-ban maximálisan elfogadhatónak tartott : 000 gyakorisággal. 6 z akut toxicitás a káros hatásokra vonatkozik, amelyet egy anyagnak való órán belüli egyetlen expozíció vagy több expozíció eredményezhet. z a szemen és bőrön keresztüli vagy belélegzés általi beadási módokra vonatkozik. gy vegyi anyag akut toxikus képességének felbecsülése az egészségre káros hatások meghatározásához szükséges, amelyek véletlenszerű vagy szándékos rövidtávú expozíció következtében léphetnek fel: a toxikus hatások típusai, támadási idejük, időtartam és súlyosság, az adag-válasz viszony és a nemek közti különbség a válaszban. vizsgált károsodások lehetnek a toxicitás klinikai jelei, rendellenes testsúly változások, és/vagy a szervek és szövetek patológiás elváltozásai, amelyek bizonyos esetekben halált eredményezhetnek. (Forrás: ) 7 z es e t b e n a viz s g á l a t o k a ko n z e r v a t í v a b b F O/ W H O m ó d s z e r r e l tört é n t e k, ah o l a pe s z ti c i d ha t ó a n y a g o k m a x i m á l i s a n be vi h e t ő vo n a t k o z t a t á s i érté k e i (Rf ) m a g a s a b b a k. z U G S N O eljá r á s á v a l, tö b b mi n t két s z e r m a g a s a b b (teh á t ke d v e z ő tl e n e b b) érté k e k e t er d m é n y e z e t t vol n a a sz á m í t á s. 5

155 vizsgálatok feltárták, hogy egyidejűleg egy termékben többféle szermaradék fordul elő, mely a potenciális kumulált hatás miatt fokozott élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. 007-ben 575 db hatósági minta elemzését végezte el az analitikai hálózat a mintavételi program keretében8. vizsgálat típusa szerinti megoszlásban 589 db hazai és 5 db import (Uniós tagállam és harmadik ország) friss zöldség-, gyümölcs minta, 66 db növényi alapú feldolgozott élelmiszer és 8 db bébiétel-, ital vizsgálatára került sor. vizsgált 589 db hazai (piaci, termőhelyi és export) minták 67,5 %-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék-tartalom miatt a minták 0,9 %-a, nem engedélyezett növényvédőszer használata miatt pedig 0, %-a minősült kifogásoltnak. z 5 db import mintából 9 db mintában mértek megengedett határérték felett szermaradékot, illetve 0 db mintában Magyarországon nem engedélyezett növényvédőszer hatóanyagot. minták,9%-a volt kifogásolt, míg %-ban egyáltalán nem volt kimutatható szermaradék. 66 db növényi alapú feldolgozott élelmiszer minták 5,5%-a tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot, míg a 8 db bébiétel, ital minták nem tartalmaztak kimutatható szermaradékot. hazai eredetű termékek élelmiszer-biztonsági elvárásoknak megfelelő előállítását nem a végtermék ellenőrzésével, hanem az egész élelmiszer-ellátási láncot átfogó rendszer működtetésével lehet a leghatékonyabban biztosítani. z ellenőrzés ebben a rendszerben tehát kiterjed a termelési lánc első elemére, a talajra, valamint a talajra kijuttatott anyagokra, a növénytermelési folyamatra, és magára a növényi termékre is. II.. z élelmiszer-biztonság első pillére: a talajvédelem természeti erők és az emberi beavatkozás a talajt igen sokrétűen veszélyeztethetik és annak fizikai, kémiai és biológiai károsodását idézhetik elő. talajvédelem célja ezen káros folyamatok megelőzése, illetve mérséklése, továbbá a már bekövetkezett károk elhárítása. Mivel a talajt érő természeti és emberi eredetű káros hatások jelentős részének elhárítása a földhasználó erejét meghaladja, a termőföld termékenységének és minőségének megőrzésére irányuló folyamat során kiemelt fontossága van az állami szerepvállalásnak. Így az államnak gondoskodnia kell a talajok minőségi állapotának folyamatos figyelemmel kíséréséről, a talajvédelem irányításáról, szervezéséről, ellenőrzéséről, valamint a talajvédő gazdálkodást ösztönző támogatási rendszer kialakításáról és működtetéséről. termőföld minőségének védelmét megelőző jelleggel nagyrészt csak a termelési folyamatba épített talajvédő eljárásokkal, ellenőrzési rendszerrel lehet biztosítani. N ö v é n y v é d ő s z e r- m a r a d é k viz s g á l a t i er e d m é n y e k nö v é n y i ter m é n y e k b e n, feld o l g o z o t t, nö v é n y i ala p ú élel m i s z e r e k b e n és kö r n y e z e t v é d e l m i mi n t á k b a n 007. M e z ő g a z d a s á g i Sz a k i g a z g a t á s i Hiv a t a l Kö z p o n t N ö v é n y, Tal a j és g r á r k ö r n y e z e t- vé d e l m i Ig a z g a t ó s á g. M g S z H N T I n a liti k a i H á l ó z a t nö v é n y v é d ő s z e r- m a r a d é k viz s g á l a t i er e d m é n y e i

156 talajvédelem célja talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. talaj védelmét a termőföld minőségét veszélyeztető víz- és szélerózió, a szélsőséges vízháztartási helyzetek, a szikesedés, a savanyodás és egyéb fizikai, kémiai és biológiai romlást, illetve szennyezést előidéző beavatkozások, folyamatok megelőzésére, valamint a talaj termékenységének fenntartására alkalmas, szakszerű talajvédő művelési eljárásokkal, talajvédelmi beavatkozásokkal és létesítményekkel kell biztosítani9. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és grárkörnyezetvédelmi Igazgatóság talajvédelmi feladatai közül az élelmiszer-biztonság alapját a következő tevékenységek képezik: felszíni, felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének ellenőrzése (nitrát direktíva betartatása); szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágyák és nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezésének engedélyezése, ellenőrzése; termésnövelő anyagok és műtrágyák engedélyezése; az engedélyezett termésnövelő anyagok és műtrágyák minőségi ellenőrzése, K jelzésű műtrágyák minőségellenőrzése; a termésnövelő anyagok engedélyezési céllal végzett biológiai hatékonysági és szermaradék- vizsgálatai; információs és szaktanácsadó szolgálat üzemeltetése a növény- és talajvédelem, valamint a növénytáplálás területén, a fenntartható növénytermesztés módszereinek, az integrált növényvédelem, a helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az integrált növénytáplálási rendszer fejlesztése érdekében; talajvédelmi felmérések, laboratóriumi talaj- és növényvizsgálatok végzése, talajminőség monitoring rendszerének és genetikai talajtérképezés üzemeltetése; zöldségnövények és növényi termékek nehézfém vizsgálata; a termőföld használatának talajvédelmi felügyelete, ellenőrzése. 99-től rendszeres nehézfém-vizsgálat folyik talajokból a Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer keretében. TIM rendszer keretében az ország területéről 00 ponton vesznek mintát évente a talajvédelmi szolgálat munkatársai. vett mintákból számos paramétert mérnek, különböző gyakorisággal, így pl. a tápanyag-tartalmat, nehézfémtartalmat, ph-értéket, talajfizikai és biológiai tulajdonságokat. vizsgálatokat a megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok talajvédelmi laboratóriumai végzik, melyek a hazai NT és a német P akkreditálási rendszer szerint akkreditált laboratóriumok évi L V. tör v é n y a ter m ő f ö l d r ő l. 56

157 II.. z élelmiszer-biztonság második pillére: a növények termesztését fenyegető károsítók elleni védekezés védekezés kiterjed az országban honos és nem-honos szervezetekre egyaránt. termesztett növényeken már előforduló károsítók elleni küzdelem alapvetően a termelők gyakorlatán alapul; ez a terület közvetlenül kapcsolódik a növényvédőszerek használata csökkentésének kérdéséhez. nem honos károsítók esetében a kapcsolat közvetett az élelmiszer-biztonsággal. növény-egészségügyi szakterület feladatai az élelmiszer-biztonság területén z élelmiszerbiztonság alapvető követelménye tehát, hogy a termesztett, illetve az exportált és az importált növényi termékek, azon kívül, hogy nem tartalmazhatnak a megengedettnél nagyobb mértékben növényvédőszer-maradékot, növény-egészségügyi szempontból is megfelelő minőségűek kell hogy legyenek, mentesek meghatározott kártevőktől és kórokozóktól. nnek a széleskörű tevékenységnek tesz eleget az országos hatáskörrel működő növény- egészségügyi hatóság. hatóság a növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer keretében a következő fontosabb hatósági tevékenységeket végzi: Növény-egészségügyi felderítési rendszert működtet a közvetlen humán-, illetve állategészségügyi kockázatot nem jelentő, karantén és gazdasági szempontból jelentős növényi károsítók (rovarok, baktériumok, gombák, vírusok stb.) bekerülésének, illetve megtelepedésének megakadályozására, esetleges megjelenésének felderítésére, kiegészítve azt a felszámolási programok és védekezési technológiák kidolgozásával. Növény-egészségügyi hatósági vizsgálatokat végez: az exportra szánt növényeket és növényi termékeket az importáló ország előírásainak megfelelően, a nem európai uniós országokból érkező vizsgálatköteles termékeket teljes körűen ellenőrzi a növény-egészségügyi határkirendeltségeken, az urópai Közösségen belüli áruszállításokat pedig szúrópróbaszerűen vizsgálja az ország területén. iztosítja a minőségi és növényegészségügyi követelményeknek megfelelő szaporítóés ültetvényanyagot (vetőmag, vegetatív szaporítóanyag, vetőburgonya) a hazai termelők és forgalmazók részére. Növény-egészségügyi termelői nyilvántartási, valamint növényútlevél-rendszert működtet a növények és növényi termékek forgalmának nyomonkövethetősége érdekében. Kérelemre engedélyezi az egyébként tilalmazott károsítóknak, vizsgálatköteles áruknak, továbbá egyéb, Magyarországon nem honos életképes növényi károsítók bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra történő behozatalát, vagy belföldi szállítását, illetve felhasználását adott kísérleti, vagy tudományos célú tevékenységre, illetve fajtaszelekciós munkához. Tájékoztatja a termelőket, valamint export-import tevékenységet folytatókat az európai uniós tagállamok és az azon kívüli országok növény-egészségügyi rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos követelményekről. Növényvédelmi ellenőrzési feladatok az élelmiszer-biztonság területén Más a növény- és talajvédelmi igazgatóságok feladata a már megtelepedett és a honos károsítók elleni védekezésben. zekben az esetekben a növényvédelmi felügyelők a 57

158 technológiát (a készítmények megválasztásának, alkalmazási idejének és gyakoriságának, valamint a készítmények kijuttatásának módját, körültekintő voltát) ellenőrizik a termőhelyen az élelmiszer-biztonság szavatolása érdekében. termőhelyen vett minta szermaradéktartalmának ellenőrzésével már az előtt kiszűrhető egy növény határértéket meghaladó szermaradék-tartalma, mielőtt az a piacra kerülne. fokozódó érdeklődés a különböző féle, úgynevezett kis ráfordítású mezőgazdasági programok iránt, mint pl. z Integrált Növénytermesztés (IM), Integrált Védekezés (IPM), Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (GFP) és ökolgiai/biotermesztés magával vonja a növényvédőszerek alkalmazásának csökkentését. zek a módszerek sokkal mélyebb ismereteket igényelnek a károsító biológiájáról és a termőhelyi szintű felderítési rendszerekről, ugyanakkor az intenzív növényvédőszer-használattal járó technológiákkal szemben környezetvédelmi szempontból mindenképpen kímélőbb eljárásoknak tekinthetők. zen, alternatív módszerek lényegére a későbbiekben részleteiben is kitérünk. II.. z élelmiszer-biztonság harmadik pillére: a növényi termék ellenőrzése piacra kerülő áruk legközvetlenebb ellenőrzését a Zöldség- Gyümölcs Minőség-ellenőrzési Szolgálat végzi, így ez az élelmiszer-biztonságért leginkább felelős hatósági szervezet. termelőknél, feldolgozóknál, az export-, az import- és az urópai Unión belüli, illetve hazai forgalomban az ellenőrzéseket a Zöldség- Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat azonos feltételrendszerben és azonos eljárási gyakorlattal végzi, a következő felépítésben: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a tárca ellenőrzést felügyelő részlegén keresztül irányítja a zöldség és gyümölcs ellenőrzést, továbbá ellátja annak szakmai felügyeletét. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és grárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán a zöldség- és gyümölcsellenőrzés koordinációját végző részleg, a Zöldség- Gyümölcs Minőségellenőrzési Osztály látja el a szakmai koordináló, operatív feladatokat hazai és nemzetközi szinten, valamint intézkedik másodfokon. megyei (fővárosi) szakigazgatási hivatalokkal közszolgálati jogviszonyban álló zöldség-gyümölcs minőségellenőrök végzik a helyi ellenőrzést, a szükség szerinti szankcionálást. z ellenőr érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik, jogosult a minőségvédelmi bírság kiszabására, illetve az élelmiszertörvény szerinti egyéb intézkedésekre. 58

159 Felhasznált irodalom dr.győrfi László, Vásárhelyi drienn: Növényvédelem és talajvédelem szerepe az élelmiszerbiztonság területén. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, Talaj- és grárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Növényvédelmi Osztály Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ( folderi=88&articlei=587&ctag=articlelist&iid=&part=) Letöltve: 008. november 6. grárgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 006. grárgazdasági Kutató Intézet Központi Statisztikai Hivatal, udapest 007. FO Magyar Nemzeti izottság honlapja: kut toxicitás kérdései (Forrás: ) Növényvédőszer-maradék vizsgálati eredmények növényi terményekben, feldolgozott, növényi alapú élelmiszerekben és környezetvédelmi mintákban 007. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény, Talaj és grárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. MgSzH NTI nalitikai Hálózat növényvédőszer-maradék vizsgálati eredményei évi LV. törvény a termőföldről. 59

160 Függelék 6.. MGHÍVÓ Tudomány Ünnepe november 5., 9:0-:0 Közép-európai gyetem (05 udapest, Nádor u. 9.), uditórium Környezetanalitikai és toxikológiai indikációkon alapuló rendszer a fenntartható talajminőségért az MT Talajtani és grokémiai Kutató Intézet, az MT Növényvédelmi Kutatóintézete és a Közép-európai gyetem Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének szimpóziuma 9:00-9:0 Regisztráció 9:0-9:5 Megnyitó, köszöntő. Mnatsakanian Ruben, Közép-európai gyetem, Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszék 9:5-9:5 Szabó Péter, nton ttila, Székács ndrás, Mészáros Ferenc: MONTIO projekt evezető 9:5-0:00 nton ttila: Talajinformációs és Monitoring Rendszer bemutatása, a fejlesztés lehetőségei 0:00-0:5 Szabó József: Mintavétel tervezése és talajdegradációs adatbázis építése a MONTIO mintaterületen 0:5-0:0 Kérdések, hozzászólások 0:0-0:5 Székács ndrás, Maloschik rik: Magyarország leggyakoribb szermaradékai talajokban és vizekben 0:5-:00 Mörtl Mária, Maloschik rik, Juracsek Judit, Székács ndrás: Gázkromatográfiás módszerek a környezetanalitikai vizsgálatokban :00-:5 nton ttila: toxikuselem-vizsgálatok tapasztalatai :5-:0 Kérdések, hozzászólások :0-:00 Kávészünet :00-:5 Fekete Gábor, Fejes Ágnes: aphnia magna bioteszt környezeti mintákon :5-:0 arvas éla, okán Katalin: Mutagének a mezőgazdaság gyakorlatában :0-:5 okán Katalin, Fejes Ágnes, Fekete Gábor, arvas éla: z mes- és SMRT-teszt alkalmazhatósága környezeti mintákon :5-:00 Mészáros Ferenc: z intenzív és az ökológiai művelésű mezőgazdasági gyakorlat összehasonlítása :00-:5 Illés Zoltán: környezeti állapotfelmérés társadalmi tényezők szerinti, közpolitikai szemléletű értékelése :5-:0 Kérdések, hozzászólások 60