15 milliárd év. bolygók. kialakulása. 5 milliárd év. csillagok, galaxisok kialakulása. 1 milliárd év. atomok. kialakulása. fotonkorszak.

Átírás

1

2 14 TÁJÉKOZÓDÁS A VILÁGEGYETEMBEN ÉS A FÖLDÖN A VILÁGEGYETEM FOGALOMTÁR viláeyetem, õsrobbanás-elmélet, csillaászati eysé (CSE), fényév, Nap, Naprendszer, Tejútrendszer (Galaxis), alaxis, extraalaxis, csillarendszerek, csilla, termonukleáris folyamatok, plazmaállapot, csillaközi anyafelhõk, vörös óriás, fehér törpe, szupernóva, neutroncsilla, fekete lyuk, exobolyók A VILÁGEGYETEM KELETKEZÉSE A viláeyetem története n e A mérések azt mutatják, hoy a viláeyetemben az eyes alkotók között eyre nayobb a tér. Ez azt jelenti, hoy a viláeyetem (a leújabb mérések szerint yorsulva) tául. Mit tapasztalnánk, hova érkeznénk, ha a folyamatosan táuló viláeyetemben elindulhatnánk visszafelé az idõben? 1965-ben két amerikai rádiócsillaász olyan különlees, ûrbõl érkezõ mikrohullámú rádiósuárzást q q q e n p n p n kozmikus háttérsuárzás hélium héliumma n e q e e q n p e e n n? Föld nehéz atommaok n e n q q n hidroén n? e e e q p q q q n e p n?? n e õsrobbanás e q q 15 milliárd év bolyók kialakulása 5 milliárd év csillaok, alaxisok kialakulása 1 milliárd év atomok kialakulása s leptonkorszak fotonkorszak 2 10 s kvarkkorszak s s felfúvódás szakasza s észlelt, amely minden irányból eyenletes erõsséel volt foható. Az eyenletes eloszlás arra utalt, hoy a suárzás nem valamilyen éitestrõl származik, hanem az eész viláeyetem ezzel van kitöltve Milyen folyamat maradványa lehet e kozmikus háttérsuárzás? A viláeyetem* keletkezésére vonatkozóan jelenle az õsrobbanás-elmélet (Bi Ban) a leelfoadottabb. Eszerint a viláeyetem fejlõdése kb. 13,7 milliárd évvel ezelõtt kezdõdött. Abban az idõben minden anya eyetlen parányi, elképzelhetetlenül forró és sûrû tûzolyóban tömörült. Ennek robbanásszerû táulásával kezdõdött a mai viláeyetem születése. Az õsrobbanás nem valaminek a viláûrbe való berobbanása volt, hanem maának a térnek, az idõnek és az anyanak a pillanatszerû mejelenése. Mi lesz az univerzum jövõje? A Nay Kihûlés elmélet szerint a táulás soha nem ér véet. A csillarendszerek eyre távolabb és távolabb kerülnek eymástól, ezért ey sötét, vételen és hide vilá vár reánk. Mások szerint a táulás meáll, majd visszafordul, a alaxisok elkezdenek közeledni eymás felé. E folyamat véén, a Nay Reccs során a tér eyetlen fekete lyukban koncentrálódik majd. Melyik elképzelés feltételez ey nyílt és melyik ey zárt univerzumot? TÁVOLSÁGOK A VILÁGEGYETEMBEN A viláeyetem méretei, az ott elõforduló távolsáok messze túlnõnek a mindennapokban tapasztaltakon. Ezért a csillaászatban a hétköznapokban használatostól eltérõ mértékeyséeket alkalmaznak. A Naprendszer vizsálatakor a távolsá kifejezésére a csillaászati eyséet* (CSE) használjuk. Ez a Föld Nap közepes távolsáal, azaz kb. 150 millió km-rel eyenlõ. A Naprendszerbõl kilépve a távolsáot már fényévben mérjük. A fényév* az a távolsá, amit a fény léüres térben ey év alatt metesz. Számold ki, hoy mennyi idõ alatt éri el a Nap fénye a Földet! (A fény sebessée km/s.) HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN Földünk a Nap* nevû csilla ravitációs ereje által pályán tartott éitestek eyike. Ez a Nap köré szervezõdõ rendszer a Naprendszer*, ami

3 A VILÁGEGYETEM 15 ey 4 fényév átmérõjû ömb. A Naprendszer a spirál alakú Tejútrendszer* (más néven Galaktika** vay Galaxis**) része. A Naprendszer a Tejútrendszer eyik karján, a központtól fényévre helyezkedik el. A Tejútrendszer ey százezer fényév átmérõjû, mintey kétszázmilliárd csillaból álló alaxis. Vizsálata nehéz, hiszen nem látunk rá, csupán belülrõl szemlélhetjük. A Tejútrendszeren kívül más alaxisok is vannak a viláeyetemben: ezeket extraalaxisoknak** nevezzük. E csillarendszerek ** spirál, elliptikus vay szabálytalan alakúak. A alaxisok kölcsönös ravitációs vonzásuk hatására kisebb-nayobb alaxishalmazokba rendezõdnek. A alaxishalmazok pedi szuperhalmazokat alkotnak. Az õsi mayar mitolóiában a Tejút a Hadak útja, vay Csaba királyfi csillaösvénye néven ismert. A monda szerint ezen a csillaösvényen távozott el a földi vilából Csaba királyfi, Attila hun király fia, a székelyek vezére. Késõbb ezen tért vissza mindannyiszor, amikor a népének seítsére volt szüksée. Nemzeti összetartozásunk eyik szimbóluma, a székely himnusz két sora is emléket állít e mondának: Vezesd mé eyszer, yõzelemre néped, / Csaba királyfi, csillaösvényen!. spirálkarok ma A Nap helye fényév fényév A Tejútrendszer szerkezete. Felülnézetbõl a Tejútrendszer alakja óriási örvényhez hasonlít. Oldalnézetbõl olyan, mint két, peremével összeillesztett tányér. Középsõ részén sûrû, fényes ma található a Galaxissal eyidõs, öre csillaokkal. A spirálkarokban fiatal csillaok és a csillaközi anya koncentrálódik CSILLAGOK TÁVOLI NAPOK A csillaok mást jelentenek a mindennapi szóhasználatunkban és mást a csillaászatban. Amikor a csillaos érõl beszélünk, annak minden fénylõ éitestét beleértjük. A csillaászok csak a maas hõmérsékletû, izzó, eneriát termelõ ázömböket tekintik csillanak*. Bennük eneriatermelõ termonukleáris folyamatok** mennek vébe. Ebbõl származik suárzó eneriájuk. A mi Napunk is csilla. Nála kisebb és halványabb, de sokkal nayobb és fényesebb csillaok is vannak. Óriási távolsáuk miatt azonban ezek csak apró fénypontoknak látszanak. A csillaok szerkezete a Napunkhoz hasonló. Plazmaállapotú** anyaukat a Földön is ismert természetes elemek építik fel. A lefontosabbak: a hidroén, a hélium, valamint a szén, a nitroén és az oxién. Felszínük tulajdonképpen a lékörük. Onnan érkezik vizsálható suárzásuk túlnyomó része. A csillaok fényereje tömeüktõl, hõmérsékletüktõl fü. Minél nayobb a csilla tömee, mérete, minél maasabb a hõmérséklete, annál fényesebbnek látszik. Az általunk mefiyelhetõ Az Androméda-alaxis, más néven Andromédaköd **. A hozzánk leközelebbi extraalaxis Születõ csillaok ey közeli törpealaxisban

4 40 TÁJÉKOZÓDÁS A VILÁGEGYETEMBEN ÉS A FÖLDÖN A TÉRKÉP FOGALOMTÁR földömb, térkép, vetület, méretarány, nay, közepes és kis méretarányú térképek, térkép jelrendszere, tenerszintfeletti maassá, maassái szám, abszolút és relatív maassá, szintvonalak, réteszínezés, színfokozatos ábrázolás, domborzatárnyékolás, keresztmetszeti rajz, tömbszelvény, toporáfiai, földrajzi, tematikus térkép, atlasz, turistatérkép, autóstérkép, vonalas mérték, távolsámérés, területmérés,tájolás, csillaászati-, földrajzi északi pólus, jelkulcs 50º 45º 15º 20º 25º 1 : º 18º 20º 1 : Sík-, hener- és kúpvetület. Mely vetülettípust alkalmaznád a Déli-sarkvidék, Chile, illetve Oroszorszá ábrázolásakor? 22º 46º 18º 1 : Kisebb területeknél a Föld örbülete csekély, íy a torzulások ali érzékelhetõek. Hoyan változik a térkép méretaránya, ha az ábrázolt terület naysáa csökken? 48º 47º Mivel a Föld meközelítõen ömb alakú, leeyszerûbben földömbbel* ábrázolhatjuk. Méretei miatt azonban ey földömbön az apró falvak, a kisebb heyek és folyók, de mé a nayvárosok is ali tüntethetõk fel. A földömb elsõsorban a kontinensek, óceánok helyzetérõl, alakjáról, naysááról tájékoztat bennünket. Seítséével meállapíthatjuk azt is, hoy két hely vay orszá milyen irányban és mekkora távolsára fekszik eymástól. A FÖLDGÖMB ÉS A TÉRKÉP A földömb nemcsak méretei, hanem alakja miatt sem alkalmas arra, hoy a mindennapi tájékozódásban alkalmazzuk, ezért helyette térképeket* használunk. Hoyan lesz a földömbbõl térkép? Ha mekíséreljük a földömb palástját kiteríteni, az több helyen beszakad, yûrõdik. Ezért csak némi torzítások árán készíthetõ róla térkép. A térkép készítésekor a ömbi fokhálózatot sík vay síkban kiteríthetõ papírfelületre viszik át vetítéssel. A vetítéssel nyert fokhálózatba rajzolják aztán a térképészek az eyes földi pontokat. A vetítés történhet sík ** lapra, hener **, illetve kúp ** palástjára. Bármelyik vetületet * is alkalmazzák azonban a térkép készítõi, bizonyos torzulások mindi keletkeznek. A torzulások ismeretében ezért a térkép céljának lejobban mefelelõ vetületet választják. Ha a vilárészekrõl, orszáokról akarnak képet adni (földrajzi térképek), akkor területtartó térképeket** készítenek. (Ez esetben hossz- és Az eész Földet ábrázoló térképek módosított henervetülettel készülnek

5 A TÉRKÉP 41 szötorzulások lépnek fel.) A teneri és léi térképek szötartó térképek**. (Ezeknél a hossztorzulások mellett területtorzulással is számolni kell.) Eyszerûbb a helyzet, ha a földfelszínnek csak ey kis darabjáról kell térképet készíteni. Ez esetben a Föld örbülete nayon csekély, íy a torzulások ali érezhetõek. A térképi irányok mefelelnek a valódi irányoknak, a távolsáok pedi a kisebbítés mértéke szerint valósáosak. Az elsõ térképi ábrázolás a törökorszái Çatal Hüyük [csatal hüjük] eyik szentélyének falán található. A Kr. e körül készült rajz a település lépcsõzetesen települt házait, azok belsõ osztását, valamint a kettõs kúpú Hasan Dai vulkánt jelenítette me. A térképkészítés történetében jelentõs állomás Eratoszthenész munkássáa. Õ határozta me elsõként a Föld valódi méretét, s õ alkotta me az elsõ térképi vetületet is. A hellenizmus tudósa, Ptolemaiosz Georáfia címû mûvében folalta össze kora térképészetének elméleti és módszertani problémáit. Emellett pontos leírást adott arról, hoyan kell elkészíteni az akkor ismert vilá térképét. A rómaiak (akik a folyam menti ókori kultúrákhoz hasonlóan a földmérésben jeleskedtek) a öröök által összeyûjtött ismeretekhez érdemben nem tettek hozzá; a középkori európaiak is csak a közvetlenül a hajózást seítõ térképeikkel. A térképészetnek új lendületet a nyomtatás elterjedése, a nay földrajzi felfedezések és az ókori értékek és eredmények újraértelmezése (reneszánsza) adott. Ezekre az alapokra támaszkodva lett a század a térképkészítés és atlaszkiadás aranykora. A lejelentõsebb mûhelyek a Németalföldön voltak. Itt készítette el Mercator az elsõ, mai értelemben vett földrajzi atlaszt. A 18. századtól összhanban az ipari forradalommal és a felviláosodással a térképtudomány és a mûszerek yors fejlõdése révén mekezdõdtek a fontosabb európai orszáok részletes és nay pontossáú feltérképezései. A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS A TÉRKÉP A térkép a Föld felszínének arányosan kicsinyített, síkban, jelrendszerrel ábrázolt felülnézeti rajza. A kicsinyítés mértékét a méretarány* fejezi ki (például 1: ). Ez memutatja, hoy a térképen ábrázoltak hányszor kisebbek a valósánál. Vannak nay (1: nél nayobb), közepes (1: : ) és kis (1: nél kisebb) méretarányú térképek*. Keress mindeyikre példát az atlaszodban! Mely méretarányú térképekre mondhatjuk, hoy részletesek, s melyekre, hoy áttekintõ térképek? Az elsõ mayar térképet Lázár deák készítette 1514 körül. Tájolása csak látszóla hibás, uyanis a térképek ekkoriban keleti tájolásúak voltak A TÉRKÉP JELRENDSZERE A térképen jelrendszere révén renete információhoz jutunk. A térkép jelrendszerét a síkrajz, a névrajz és a domborzatrajz adja. A síkrajz** a földfelszín természetes és mestersées elemeit ábrázolja felülnézetben vay oldalnézetben eyezményes jelekkel. A névrajz** a domborzat, a vizek, a települések nevét tartalmazza eltérõ betûtípusokkal. A domborzat ábrázolási formáinak összessée a domborzatrajz**. A térképek seítséével ey terület tenerszint feletti maassáát* is mehatározhatjuk. Az abszolút maassáot* a tener szintjérõl számítjuk. (Közép-Európában a Baltitener szintjétõl.) A domborzati térképeken eyey pont maassáát maassái számok* jelzik. A relatív maassá* két pont abszolút maassáának a különbsée. Túrázáskor ez fontos információ! A domborzatot az eyes térképeken (pl. turistatérképek) szintvonalakkal* ábrázolják. Elve: képzeletbeli, párhuzamos síkok mentén

6 72 A GEOSZFÉRÁK MIRÕL ISMERHETÕK FEL A KÕZETEK? GYAKORLATI ÓRA MAGMÁS KÕZETEK Gránit: nehéz, szilárd, durvakristályos, mélyséi mamás kõzet. Alkotóelemei: az áttetszõ, szürkés kvarc, a fehér vay rózsaszínû földpát, a fekete biotit. Színét általában a földpátok határozzák me. A riolit mélyséi párja. Évszázadok óta díszítõkõként használják. Diorit: mélyséi mamás kõzet; többnyire durvakristályos, sötétszürke vay zöldesszürke színû. Gabbró: általában sötét színû, bázisos kémhatású mélyséi mamás kõzet. A bazalt mélyséi párja. Bazalt: sötétszürke, finomszemcsés, tömött, nay szilárdsáú kõzet. Színes ásványi részecskéi csak nehezen különíthetõk el. Évezredek óta útburkolásra használják. Andezit: szürke, sötétszürke, finomszemcsés vulkáni kõzet, maas szilíciumtartalommal. Zúzalékával hazánkban vasúti talpfák közét tölti ki. Andezittufa, bazalttufa: szürkés színû, finomtörmelékes, jól faraható kõzetek. Riolit: többnyire viláos színû, fémes alkotórészekben szeény kõzet. Alkotóelemei: a kvarc és a földpát. Jól hasznosítható építõkõként. Hirtelen kihûlt, üveszerû változata az obszidián. Hazai borospincéinket több helyen riolittufába mélyítették. Hasonlítsd össze a ránit és a bazalt szerkezetét! Mefiyeléseid alapján állapítsd me, hoy mi az alapvetõ különbsé a vulkáni kiömlési és törmelékes kõzetek között! ÜLEDÉKES KÕZETEK Mészkõ: általában szürkésfehér színû kõzet. Benne yakran szabad szemmel vay nayítóval észrevehetõ összepréselõdött kaylóhéj, csiaház található. Ha vas-oxiddal színezõdik, vöröses színûvé válik. Építõ- és burkolókõnek használják Gránit Diorit Gabbró Bazalt Andezit Andezittufa Riolit Mészkõ Homokkõ

7 MIRÕL ISMERHETÕK FEL A KÕZETEK? 73 Csepetess a mészkõ felületére sósavoldatot! Mit tapasztalsz? Írd le a lejátszódó kémiai folyamatot! Nézz utána, hoy valóban márvány-e a Mayarorszáon bányászott piszkei vörösmárvány! Homokkõ: apró törmelékszemek összecementálódásával keletkezett, törmelékes üledékes kõzet. Kötõanyaa lehet aya, mész, dolomit, limonit, kvarc. Építkezéseknél használják. Lösz: fakósára, szürke színû, könnyen morzsolódó, többnyire a szél által szállított, majd leülepedett porból keletkezett üledékes kõzet. Fõ alkotóeleme a kvarc. A löszben yakran elõfordul mészkiválás. Ez a löszbaba. A löszön nayon jó minõséû talaj (fekete mezõséi talaj) képzõdik. Aya: nedvesen yúrható kõzet. Színe a benne lévõ ásványoktól füõen lehet fehér, sára, barna, kék, vörös vay zöld. Formázva, kiéetve cserépedények, dísztáryak készíthetõk belõle. A téla- és a cserépyártás nyersanyaa is. Homok: laza, finom törmelékes kõzet. Szemcséinek alakja, naysáa változó. A szél által szállított homokszemek ömbölydedek, mattak, a víz és a jé által szállítottak eyenetlenek, a víz által szállítottak fényesek. Az építõanya-ipar, az üveyártás használja fel. Kõsó: könnyen oldódó, ehetõ ásvány. Szemcsés, áttetszõ vay átlátszó, színtelen vay sárás, kékes, üvefényû. Veyipari alapanya. Bauxit: télavörös, lilás, szürke vay sára színû, alumínium-szilikátokban azda. Az alumíniumyártás alapanyaa. Feketekõszén: rendszerint fényes felületû, tömött, eynemû anyaú, növényi eredetû kõzet. Színe, karca fekete. Fõképp a kohászatban használják. Barnakõszén: szilánkos, eyenetlen törésû, barna vay fénylõ fekete színû kõzet. Karca mindi barna. Felhasználása elsõsorban a hõerõmûvekben és a veyiparban jellemzõ. ÁTALAKULT KÕZETEK Márvány: mészkõbõl származó átalakult kõzet, kalcitkristályokkal. Könnyen váható, csiszolható. Fõle a szobrászatban és az építészetben használják fel. Csillámpala: ezüstös, csillámban azda, átalakult kõzet. Kis teherbírású Lösz Aya Homok Kõsó Bauxit Feketekõszén Barnakõszén Márvány Csillámpala

8 78 A GEOSZFÉRÁK FÖLDTÖRTÉNET I II. FOGALOMTÁR földtörténeti korbeosztás, õsidõ, elõidõ, óidõ, középidõ, újidõ, idõ, idõszak, kor, õslénytan, õsmaradvány (fosszília), ténylees és viszonylaos kor, õslékör, õsóceán, sztromatolitok, õsmasszívum, ózon, kaledóniai- és variszkuszi heyséképzõdés, õskontinens (Panea), Pacifikus- és Eurázsiai-heysérendszer, dinoszaurusz (õsyík), fajkihalás, harmadidõszak, emberfélék, neyedidõszak, pleisztocén, eljeesedések, felmeleedési idõszakok, éhajlatváltozások, löszképzõdés, holocén FÖLDTÖRTÉNETI KORBEOSZTÁS ÉS KORMEGHATÁROZÁS A Föld pontos korának mehatározására nincs lehetõséünk. Van viszont néhány közvetett bizonyíték, amelyek azt valószínûsítik, hoy bolyónk kb. 4,6 milliárd éves. A Földünkre hullott meteoritok kormehatározása során kiderült, hoy szinte mindeyikük 4,6 milliárd esztendõs. Mivel a eolóusok véleménye szerint a meteoritok anyaa eyidõs a Naprendszerével, ez azt jelenti, hoy bolyónk is kb. 4,6 milliárd évvel ezelõtt alakulhatott ki. A Holdon yûjtött leidõsebb kõzetek szintén 4,6 milliárd évesek, márpedi a Hold is nayjából uyanabban az idõben alakulhatott ki, mint Földünk. A 19. század földtudományában az eyik lejelentõsebb elõrelépést a földtörténeti korbeosztás elkészítése jelentette. A eolóiai idõ korszakolásának alapját a kõzetek rétezõdése, illetve az üledékes kõzetekben található, eykori élõ szervezetek elhalt, mekövült maradványai (csontjai, lenyomatai) jelentik. Ezek eyüttesen leírják a kontinensek mozásának, a heyek születésének és lepusztulásának, a különbözõ állati és növényi szervezetek fentiekkel eyütt járó fejlõdésének (evolúciójának) történetét. Bolyónk történetében az emberi történelemtõl eltérõen nem évtizedekben, évszázadokban vay évezredekben, hanem évmilliókban és évmilliárdokban mérjük az idõt. A földtörténetben õsidõrõl*, elõidõrõl, óidõrõl*, középidõrõl* és újidõrõl* beszélünk. Az idõk* idõszakokra*, az idõszakok korokra*, azok pedi korszakokra oszlanak. Az õslénytan feladata a metalált õsmaradványok*, a fosszíliák (a földtörténeti múltban elpusztult és mekövesedett állati és növényi szervezetek) rendszerezése. Ezek seítséével mehatározható az eymásra települt üledékes réteek viszonylaos (relatív) kora**. A kõzetek ténylees (abszolút)** korának mehatározását, vayis a kõzet keletkezése óta eltelt idõt eyes radioaktív elemek (urán, tórium stb.) seítséével lehet meállapítani (radiometrikus kormehatározás). A kõzettestekbe került radioaktív elemek (izotópok) állandó ütemben bomlanak, s alakulnak át nem radioaktív elemekké. Ha kõzetmintánkban a radioaktív és nem radioaktív elemeket szétválasztjuk, mennyiséi arányukból meállapíthatjuk az adott kõzet korát. Többféle kormehatározási módszer ismert, íy pl. az urán-ólom, a tórium-ólom és a káliumaron módszer. Földünk eddi ismert leidõsebb kõzetét Grönlandon találták me. Kora 3,8 milliárd év. Ha a Föld történetét ey naptári évvel hasonlítanánk össze, az õsidõ vée november 13-ára, az óidõé december 13-ára, a középidõ befejezése december 26-ára esne. Ezek szerint az újidõnek mindössze 5 nap felelne me! AZ ÕS- ÉS ELÕIDÕ (4,6 MILLIÁRD 542 MILLIÓ ÉV) Az õs- és elõidõ összefolaló neve prekambrium ( pre = elõtt, kambrium = a földtörténeti óidõ elsõ idõszaka vayis mindaz, ami az óidõt meelõzte). A földtörténet e 4 milliárd éves szakasza során számos jelentõs esemény történt a Földön A középidõben virákorukat élõ ammoniteszek a kormehatározást seítõ ún. vezérkövületek **

9 FÖLDTÖRTÉNET I II Kanadai-; 2. Balti-; 3. Anara-; 4. Kínai-; 5. Dekkán-; 6. Arab-; 7. Guyanai-; 8. Brazíliai-; 9. Afrikai-; 10. Ausztráliai- ; 11. Antarktiszi-õsföld A mai kontinensek maját képezõ õsföldek a) Az õsidõ (4,6 milliárd 2,6 milliárd év) Bolyónk ún. forró korszakát hosszan tartó lehûlési folyamat, valamint a földkére meszilárdulása követte. A jelentõs vulkáni tevékenysének köszönhetõen nay mennyiséû áz halmozódott fel a felszínközeli réteekben. A kõzetek ázleadásából kialakult az õslékör*. Összetétele naymértékben eltért a mai lékörétõl. Elsõsorban szén-dioxidból, vízõzbõl és ammóniából állt. Szabad oxiént nem tartalmazott. A felszín hõmérsékletének fokozatos csökkenése az õslékör lehûléséhez vezetett. Amikor az õslékör hõmérséklete a kritikus szintet elérte, meindult a vízõz kicsapódása. A lecsapódott vízõzbõl meszületett az õsóceán*. A köpeny felsõ részében a nay hõmérsékletkülönbséek hatására jelentõs mamaáramlások indultak me, amelyek szétszaatták a frissen kialakult földkéret. Ezek lehettek az elsõ lemeztektonikai folyamatok. Mindez kb. 3,5 3,6 milliárd esztendõvel ezelõtt történt. A tektonikai folyamatokhoz természetesen nayfokú tûzhányótevékenysé is kapcsolódott, amely iantikus mennyiséû mamás kõzetet produkált. Az õsidõ talán lenayszerûbb eseménye a földi élet mejelenése volt ban óriási felfedezést tettek a eolóusok. Az észak-ausztráliai Hamersley-heysében õsi élõlények maradványaira leltek, amelyek azt enedték feltételezni, hoy már talán 3,5 milliárd évvel ezelõtt kialakult a földi élet. Ezek az oxiéntermelõ õsi alák hozták létre a sztromatolitokat, amelyek kerekded, ömbhéjas szerkezetû sziklaombák. Perthtõl 500 km-re északra, a Shark-öböl eyik elduott kis zuában található a Hamelin Pool [hemlinpúl], amelynek sekély vize alól kerekded, nyálkás felületû, puha sziklák bukkannak ki. Az öböl fekvésének köszönhetõen ali kap tenervíz-utánpótlást. A nayfokú párolás következtében jócskán menõ a sókoncentráció, amit csak a kékala tud elviselni. A reeli fotoszintézis meindulásakor a homokszemcsék felkeverednek, s idõvel az alák és moszatok felszínére ülepednek. Az apró élõlények az éjszaka folyamán kenõcsszerû anyaot választanak ki, amellyel a leülepedett homokot mekötik. Ez a ciklus számtalanszor meismétlõdik, s íy keletkeznek a sziklaombák. A több száz éves képzõdmények felszínét már nem borítják alák és moszatok, mivel azok a leülepedett homokkal eyütt kõzetté szilárdultak. sztromatolitok születnek.) b) Az elõidõ (2,6 milliárd 542 millió év) A földtörténeti elõidõ lefontosabb eseményei a heyséképzõdések voltak. A Föld õsi kéredarabjaiból születtek me a mai kontinensek majait alkotó õsmasszívumok* (Kanadai-, Balti-, Anara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Guyanai-, Brazíliai-, Afrikai-, Ausztráliai- és Antarktisziõsmasszívum). A heyséek kiemelkedésének eyik lefontosabb következménye a felyorsuló erózió, a felszín lepusztulása volt. Ezáltal sokkal több üledék képzõdött, mint az õsidõben. AZ ÓIDÕ (542 MILLIÓ 251 MILLIÓ ÉV) A földtörténeti óidõ elsõ idõszaka a kambrium**. Kezdetének mehatározásában azok a szilárd vázzal rendelkezõ teneri állatok seítettek, amelyek már kövületmaradványokat haytak mauk után. A kambriumban létezõ szárazulatok (kontinensek) nayjából az északi és a déli szélessé 60. foka között helyezkedtek el. Nayobb részük a déli félömbön feküdt. A mai Dél-Amerika, Afrika, Madaaszkár, Arábia, India, Ausztrália és Antarktisz õsei eyetlen hatalmas szárazulatban, a Gondwanában** eyesültek Sztromatolitok Ausztrália délnyuati partjainál

10 104 A GEOSZFÉRÁK A FELHÕ- ÉS CSAPADÉKKÉPZÕDÉS FOGALOMTÁR ténylees (abszolút) és viszonylaos (relatív) vízõztartalom, telítettsé, harmatpont, túltelítettsé, kicsapódás, felhõ-, ködképzõdés, kondenzációs mavak, felhõelemek, felhõ, köd, csapadékképzõdés, talajmenti csapadékfajták (harmat, dér, zúzmara), hulló csapadékfajták (esõ, hó, jéesõ), fõn, csapadéktérkép, izohiéta, talajlepusztulás (talajerózió), aszály A lékörben eyedül a víz található me mindhárom halmazállapotban. Földünk víz-, hó- és jéfelszíneirõl a napsuárzás hatására állandó jelleel vízmolekulák kerülnek a lékörbe. A cseppfolyós víz párolása során vízõz képzõdik. A növények is jelentõs mennyiséû vizet párolotatnak. A párolás annál yorsabb, minél maasabb a hõmérséklet. Tanulmányozd a ábrát! A LEVEGÕ PÁRATARTALMA A leveõ páratartalmát /m 3 -ben fejezzük ki. Az eysényi térfoatú leveõben lévõ vízpára menynyisée a ténylees (abszolút) vízõztartalom*. Minél maasabb a leveõ hõmérséklete, annál több vízõzt képes befoadni. Ha kiszámítjuk, hoy mehatározott hõmérsékletû leveõben levõ vízõz hány százaléka annak a vízõzmennyisének, amelyet a leveõ uyanezen a hõmérsékleten maximálisan befoadhat, a relatív páratartalmat* (viszonylaos vízõztartalmat*) állapítjuk me. Ha a 20 ºC-os leveõ 9,4 /m 3 vízõzt tartalmaz, köbméterenként mé 7,9 ramm vízõz befoadására képes, hiszen összesen 17,3 rammot tartalmazhat. Mivel a 9,4 a 17,3 -nak 54%-a, leveõnk relatív páratartalma 54% lesz. Az élet mely területein játszik különösen fontos szerepet a leveõ nedvessétartalma? HOGYAN VÁLHAT A LEVEGÕ TELÍTETTÉ? Amikor eysényi térfoatú leveõ annyi vízõzt tartalmaz, mint amennyit az adott hõmérsékleten ,4 1,1 2,4 4,8 17,3 30,4 39, Foalmazd me az összefüést a vízõztartalom és a leveõ hõmérséklete között! 9, C maximálisan befoadhat, a leveõ telítetté válik*. Azt a hõmérsékletet, amelyen a telítettséet eléri, harmatpontnak* nevezzük. Ha a 20 ºC hõmérsékletû leveõ köbméterenként 9,4 ramm vízõzt tartalmaz, akkor válik telítetté, amikor 10 ºC-ra lehûl. Tehát a harmatpontja 10 ºC. Az is metörténhet, hoy uyanez a leveõ köbméterenként 7,9 ramm vízõzt vesz fel, s úy válik telítetté. (Kövesd a ondolatmenetet a ábrán!) A telítetlen leveõ kétféleképpen válhat telítetté: ha a hõmérséklete a harmatpont alá csökken, vay ha további nedvesséet vesz fel. A maasabb léköri réteekben, ha a leveõ hõmérséklete a harmatpont alá süllyed, túltelítetté* válik. Meindul a felhõ- és csapadékképzõdés. FELHÕKÉPZÕDÉS Amikor a leveõ hõmérséklete a harmatpont alá süllyed, túltelítetté válik, s a felesleessé váló vízõz kicsapódik* (kondenzáció). A folyamat során a áz-halmazállapotú vízõz cseppfolyóssá válik. A vízõz szabad létérben történõ kicsapódása felhõ-*, illetve ködképzõdéssel* jár. A folyamat a lékörben lebeõ, szabad szemmel általában nem látható apró porszemek, vulkáni hamu, sókristályok és eyéb szennyezõ anyaok felületén indul me. A vízõz ezeken az ún. kondenzációs maokon** sûrûsödik cseppekké. Leelõször apró felhõelemek keletkeznek. A felhõelemek tömee alkotja a felhõket.

11 A FELHÕ- ÉS CSAPADÉKKÉPZÕDÉS Felhõfajták: 1. pehelyfelhõk, 2. fátyolfelhõk, 3. rétefelhõk, 4. omolyfelhõk, 5. zivatarfelhõ, 6. köd A felhõk csoportosítása alakjuk és maassáuk szerint történik. Alak szerint két nay csoportot a omolyfelhõket** (cumulusokat) és a rétefelhõket** (stratusokat) különböztetünk me. Vízszintes irányú kiterjedésükhöz képest a omolyfelhõk vastasáa nay, a rétefelhõké jóval kisebb. A maassá szerinti osztályozás alapja a felhõk alsó felülete, vayis a felhõalap. A felszíntõl 2 km-es maassái a döntõen folyékony halmazállapotú elemekbõl álló alacsony szintû felhõk helyezkednek el. 2 és 6 km között az általában veyes halmazállapotú középmaas szintû felhõk húzódnak. A jékristályokból álló, 6 km fölött elhelyezkedõ felhõket maas szintû felhõknek nevezzük. Ez utóbbi csoportba tartoznak a hatalmas ecsetvonásokra vay tollpelyhekre emlékeztetõ pehelyfelhõk ** (cirrusok), amelyekbõl nem hullik csapadék. Csapadékképzõdés szempontjából fontosak az ún. füõlees felépítésû felhõk, amelyek több maassái szintbe is belenyúlhatnak. Ilyen pl. a közel vízszintes alapú, vastaon fodrozódó, csapadékot általában nem adó omolyfelhõ, amely sötét, yakran üllõ alakú, kiadós esõt hozó zivatarfelhõvé ** alakulhat. A zivatarfelhõk általában forró nyári napokon vay hidebetörések alkalmával képzõdnek, erõteljes, felfelé irányuló léáramlással. A csendes, nay területre kiterjedõ, többnapos esõzéseket hozó esõrétefelhõ ** eyszínû, összefüõ, sötét tömee általában melefrontok érkezését jelzi. Próbáld mehatározni, hoy jelenle milyen felhõket látsz az éen! A köd * a Föld felszínén kialakult felhõ. A látástávolsáot ey kilométer alá csökkenti. (Amennyiben csökken a látástávolsá, de mé ey kilométernél messzebbre látunk, párás leveõrõl beszélünk.) Tavasszal és õsszel a lehûlõ földfelszín a felette lévõ leveõt is lehûti. Ekkor suárzási köd ** keletkezik. Télen viszont inkább a hide felszín fölé érkezõ meleebb, nedvesebb leveõbõl csapódik ki a felesleessé váló vízõz. Ekkor áramlási köd ** alakul ki. CSAPADÉKKÉPZÕDÉS* Csapadék csak abban az esetben keletkezhet, ha a leveõ lehûl, uyanis csak íy képes kiválni belõle felesleessé váló vízõztartalma. a) Talaj menti csapadékok* Talaj menti csapadék akkor keletkezik, amikor a földfelszín hûti le a leveõt. Harmat, illetve dér képzõdésére általában derült, szélcsendes éjszakákon kerül sor. A felszínközeli leveõ hõmérséklete a harmatpont alá süllyed, és felesleessé váló vízõztartalma 0 ºC felett mint harmat*, 0 ºC alatt pedi mint dér* válik ki a szabadban levõ testeken. A harmat és a dér kevés csapadékot ad, méis éltetõ szerepet játszanak Földünk tartósan (sivataok, félsivataok) vay ideilenesen (pl. nyári aszályok idején) száraz térséeiben. A jékristályokból álló zúzmara* képzõdésére általában akkor kerül sor, amikor az erõsen lehûlt felszín fölé szeles idõben meleebb, páradús leveõ érkezik, és hõmérséklete 0 ºC alatt csökken a harmatpont alá. A zúzmara nem szívesen látott vendé yakori eset, hoy villany-

12 106 A GEOSZFÉRÁK felhõképzõdés, csapadék a felhõk feloszlanak, derült idõ 4º C 2500 m fõnszél +1º C 1500 m +15º C 100 m +20º C Dér (balra) és zúzmara vezetékeket szaat le, vay éppen a faáakat tördeli azáltal, hoy túlterheli azokat. b) Hulló csapadékok* Hulló csapadék a felemelkedõ leveõ lehûlésével képzõdik. A leveõ felemelkedésére felmeleedés, heyséeken történõ átkelés, illetve hideés melefront kialakulása alkalmával kerül sor. A felmeleedõ leveõ kiterjed, környezeténél ritkábbá és könnyebbé válik, s felemelkedik. Emelkedés közben a leveõ hõmérséklete 100 méterenként 1 ºC-kal csökken. Ha a harmatpont elérése után tovább folytatódik az emelkedés, mekezdõdik a felhõképzõdés. A felhõképzõdés meindulásától kezdve a tovább emelkedõ leveõ 100 méterenként már csak 0,5 ºC-ot hûl. A csapadékot adó felhõkben vízcseppek és jékristályok eyaránt jelen vannak. A jészemcsék mérete és tömee a rájuk fayó vízcseppecskék miatt fokozatosan nõ. Amikor a jékristályok már akkorára növekedtek, hoy nem tudnak tovább a felszálló léáramlásban lebeni, mekezdõdik a csapadék hullása. Ha a felszínközeli hõmérséklet faypont feletti, a lefelé hulló jékristályok útközben elolvadva esõ* formájában érnek földet. Ha a felszínen faypont alatti a hõmérséklet, hó* hull. A hópehely* sok száz apró jétûbõl álló, általában hatszöletû hókristály. Az ónos esõ szilárd csapadékként indul a maasból, majd meolvad, s a hide talajon újrafay. Tehát többszörös halmazállapotváltozáson mey keresztül, amí földet ér. A havas esõ hó formájában éri el a 0 ºC-os felszínt, ahol részben meolvad. A fõként tavasz véén, illetve nyár folyamán jelentkezõ jéesõk* akkor keletkeznek, amikor a leveõ hevesen nay maassába emelkedik, s a vízcseppek jéömbökké faynak. A jéömbök mérete akkora, hoy a kihullás során sem olvadnak el, s a felszínen ien nay kárt is okozhatnak A heyséen átkelõ leveõ; a fõnszél Domborzati akadály (fõként maasheysé) is felemelkedésre késztetheti az áramló leveõt. A heyséek uralkodó széliránnyal szemben fekvõ oldala lesz csapadékos, mí a szélárnyékos oldalt a leveõ leszállása miatt jóval kevesebb csapadék öntözi. A leszálló leveõ hõmérséklete 100 méterenként 1 ºC-kal emelkedik. Íy eyre több vízõz befoadására lenne képes, azonban ténylees vízõztartalma a leszállás során nem változik. A leveõ tehát eyre szárazabbá válik. (Emiatt a heyekkel körülvett medencékben kevés a csapadék.) A heyséekbõl lerohanó és felmeleedõ száraz szeleket fõnnek** (bukószél, hófaló) nevezzük. A CSAPADÉK ELOSZLÁSA ÉS MENNYISÉGE A csapadékot csapadékmérõ edényben foják fel, mennyiséét mm-ben adják me. Ez az érték memutatja, hoy milyen maas vízoszlop borítaná az adott hely felszínét, ha nem lenne párolás, nem szivárona be a talajba, és nem folyna le a felszín lejtése irányába a lehullott csapadék A Föld évi csapadékeloszlása mm mm 2000 mm felett mm mm

13 A FELHÕ- ÉS CSAPADÉKKÉPZÕDÉS 107 A mért csapadékmennyiséet csapadéktérképeken* ábrázolják. Az azonos csapadékmennyiséû helyeket összekötõ örbék az izohiéták**. Nevezd me a Föld lecsapadékosabb és leszárazabb területeit az atlaszod seítséével! Indokold meállapításodat! Tanulmányozd az atlasz csapadéktérképeit, s állapítsd me a csapadék területi és idõbeli eloszlásának különbséeit és azok jelentõséét! Ey orszá vay terület csapadékmennyiséét általában éves idõintervallumban mérik. Pl. Mayarorszá átlaos csapadékmennyisée 600 mm/év. Ez azt jelenti, hoy hazánk 1 m 2 -nyi területére ey esztendõ alatt átlaosan 600 liter csapadékvíz-mennyisé érkezik. A CSAPADÉK JELENTÕSÉGE A csapadék mennyisée és idõbeli eloszlása eyey éhajlatra jellemzõ. Befolyásolja a növényvilá kialakulását és fejlõdését, a mezõazdasái termelés lehetõséeit is. A növények fejlõdésük idõszakában általában bõsées csapadékot, érési idõszakukban száraz, napos idõt iényelnek. A rétek, leelõk, erdõk az eyenletes csapadékeloszlású vidékeken üde zöldek. A túl sok csapadék meemeli a talajvíz szintjét. Káros a települések, a közlekedés számára, de árvizekhez is vezethet Villámlás és szivárvány. Milyen eyéb különlees léköri jelenséet ismersz? Külön ondot jelent lejtõs vidékeken a talajlepusztulás (talajerózió), amit heves záporok idéznek elõ a yér növényzetû területeken. Elkerülhetõ vay csökkenthetõ a talajerózió a lejtõs felszín erdõsítésével, teraszok kialakításával, vay a lejtõre merõlees szántással. A csapadékhiány miatt bekövetkezõ aszály* uyanakkor a terméskimaradások miatt éhínséet okozhat. OLVASD EL! A villámlás két különbözõ elektromos töltésû felhõrész között, általában zivatarfelhõben keletkezik. A villám tulajdonképpen az elektromos kisüléskor kialakuló, fény- és hanjelenséel (mennydöréssel) kísért, 2-3 km hosszú szikra. Szivárvány nyári záporok után, az ébolt Nappal ellentétes oldalán fiyelhetõ me. A fénysuár ilyenkor az esõcseppeken metörik, színeire bomlik és visszaverõdik. Koncentrikus körívei a színkép színeibõl tevõdnek össze. ELLENÕRIZD TUDÁSOD! 1. Milyen összefüések állapíthatók me a leveõ hõmérséklete és vízõztartalma között? 2. Mikor válik a leveõ telítetté? 3. Mi a különbsé az abszolút és relatív páratartalom között? 4. Mikor képzõdik felhõ és köd? Milyen felhõ- és ködtípusokat ismersz? 5. Milyen csapadékfajtákat ismersz? Mitõl fü a kialakulásuk és a mennyiséük? 6. Miért száraz a heyséek szélárnyékos oldala? Mi a fõn? 7. Mirõl tájékoztat a csapadéktérkép? 8. Értékeld a csapadék azdasái jelentõséét! 9. Hoyan fü össze a csapadék mennyisée és eloszlása a talajvízszinttel, a talajpusztulással?

14 108 A GEOSZFÉRÁK SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Ey heyséet a tener szintjében (0 m tszf. m.), nyuati irányból 30 ºC-os mele leveõ ér el, amely 9,4 /m 3 vízõzt tartalmaz. (Számításaidhoz használd a ábrát! Rajzolj is!) a) Mennyi a leveõ relatív vízõztartalma? b) Hány m maasan indul me a felhõképzõdés? c) Hány ºC lesz a leveõ hõmérséklete a 4000 m maas csúcson? d) Mennyi lesz a leszálló leveõ hõmérséklete a heysé keleti lábánál (tszf. m. 700 m)? Meoldás a) A 30 ºC-os leveõ a ábráról leolvasható, hoy 30,4 /m 3 vízõzt képes maximálisan befoadni. A leveõ azonban csak 9,4 vízõzt tartalmaz. Azt kell kiszámolni, hoy a 9,4 hány százaléka a 30,4 -nak. 9,4 / 30,4 100 = 30,9% A leveõ relatív páratartalma tehát 30,9%. b) A felhõképzõdés a harmatpont elérésekor indul me. Le kell olvasni a rafikonról, hoy hány ºC-os az a leveõ, amely maximálisan 9,4 /m 3 vízõzt képes befoadni. Ez a 10 ºC-os leveõ. Ezután elõször azt kell kiszámolni, hoy hány ºC-t kell lehûlnie a leveõnek ahhoz, hoy elérje az elõbb mehatározott harmatpontot. 30 ºC (jelenlei hõmérséklet) 10 ºC (harmatpont) = 20. Tehát 20 ºC-kal kell, hoy a leveõ hõmérséklete csökkenjen ahhoz, hoy telítetté váljon. Milyen maasan indul me a felhõképzõdés? Azt tudjuk, hoy a felemelkedõ leveõ hõmérséklete 100 m-ként 1 ºC-kal csökken. A felhõképzõdéshez 20 ºC-os csökkenés szüksées. Ez 20 (ºC) 100 m = 2000 méter emelkedéssel érhetõ el. A felhõképzõdés tehát 2000 méteren indul me. c) A telített leveõ hõmérséklete további emelkedése során már csak 0,5 ºC -kal csökken 100 méterenként. Mivel most 4000 m 2000 m = 2000 métert, azaz métert emelkedik, a hõmérséklet 20 0,5 (ºC) = 10 ºC -kal csökken. A leveõ hõmérséklete 4000 méteren tehát 10 ºC 10 ºC = 0 ºC lesz. d) A szélárnyékos oldalon a leszálló leveõ hõmérséklete 100 méterenként 1 ºC-kal nõ méterrõl 700 méteri 3300 métert tesz me. A hõmérséklete tehát 3300 / = 33 ºC-kal emelkedik. A hey lábánál tehát 33 ºC-os lesz a leveõ. ELLENÕRIZD TUDÁSOD! ÍRD A VÁLASZAIDAT A FÜZETEDBE! Ey heyséet 300 m tszf. m.-ban, nyuati irányból 20 ºC hõmérsékletû leveõ ér el, mely 4,8 /m 3 vízõzt tartalmaz. a) Mennyi a leveõ relatív vízõztartalma? b) Hány m maasan indul me a felhõképzõdés? c) Hány ºC lesz a leveõ hõmérséklete a 4300 m maas csúcson? d) Mennyi lesz a leszálló leveõ hõmérséklete a heysé keleti lábánál (tszf. m. 400 m)? (Számításaidhoz használd a ábrát! Rajzolj is!)

15 Ms-2621U_fold9_tk_2013_beadas.qxd :06 Pae AZ IDÕJÁRÁS ELÕREJELZÉSE, AZ IDÕJÁRÁS-JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE AZ IDÕJÁRÁS ELÕREJELZÉSE, AZ IDÕJÁRÁS-JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE GYAKORLATI ÓRA A mai órán idõjárási térképet vizsálhatsz ( ábra). A tapasztalataidat, a kérdésekre adott válaszokat, a számítási feladatokat írd le külön a füzetedbe! Fiyeld me, hoyan alakul a hõmérséklet hazánk eyes tájain! Hol a lemaasabb, hol a lealacsonyabb délelõtt és délután? Mely tájainkon a lenayobb a napi hõinás? Számítsd ki az értékét! Melyik szélirány jellemzõ a Dunántúlon, az Alföldön? Hol erõteljesebb a felhõzöttsé? Mely tájaink csapadékosabbak? Hol lenne szüksé több csapadékra? Hoyan változik az elkövetkezõ napokban a hõmérséklet? Mikortól lesz újabb lehûlés? Milyen front hatása várható? Hoyan változik a szélirány? Mikor csökken a felhõképzõdés? Melyik naptól fokozódik a felhõsödés? A derült idõ milyen hõmérséklettel párosul? Mivel mayarázható, hoy hõérzetünk más, mint a valós külsõ hõmérséklet? Fiyeld me a napkelte és napnyuta idõpontját az orszá keleti és nyuati tájain! Indokold az idõbeli eltérést! Hoyan alakul Európa eyes térséeiben a hõmérséklet? Hol vannak csapadékos területek, csapadékmentes térséek? Milyen csapadék hull kontinensünk keleti, illetve nyuati tájain? Kanalas szélsebessémérõ Olvasd le atlaszod lészennyezettséi térképérõl, mely nayvárosaink környéke a leszennyezettebb leveõjû! Mik a fõ szennyezõ anyaok? Gyûjts a lakóhelyed környékérõl készült idõjárás-jelentést! Elemezd az elõzõekhez hasonlóan! Gyûjts meteorolóiai mûholdképet! Keresd me az Orszáos Meteorolóiai Szolálat honlapját, s azon belül az aktuális idõjárás, mûhold linket! Elemezzétek a lényomástérképet! Milyen léköri képzõdményeket fiyelhettek me? Milyen idõjárás várható hazánkban, illetve Európa eyes részein? Vessétek össze a lényomástérképet az infra felhõképpel! Keress az interneten idõjárás-elõrejelzéssel kapcsolatos honlapokat! Fiyeld me az alábbi idõjárás-jelentést! Melyik hónapra vonatkozhat? Idõjárás-jelentés Gyõr 1 ºC 4 ºC 6 ºC 2 ºC Budapest 2 ºC 4 ºC 6:31 Debrecen 9 ºC 17:16 Szeed 14 ºC 7 ºC 13 ºC Délelõtt Délután 17:44 PÉNTEK 0 ºC 3 ºC 7 ºC 6:05 5 ºC 3 ºC Pécs Donovaly Maribor Kobla Chopok Semmerin Kranjska Gora Chatel Tarvisio Bormio Passo Tonale Chamonix Alpe d'huez 9 ºC 5 ºC 3 ºC 3 ºC 1 ºC CSÜTÖRTÖK Hójelentés Miskolc SZOMBAT 2 ºC 2 ºC VASÁRNAP 1 ºC HÉTFÕ 0 ºC 3 ºC 1 ºC 1 ºC 2 ºC 95 cm 130 cm 155 cm 60 cm 80 cm 120 cm 170 cm 180 cm 200 cm 170 cm 165 cm 370 cm Orvosmeteorolóia: yene melefronthatás. Nayvárosaink leveõminõsée ma: a lészennyezettsé kb. az eü. határérték 15%-a.

16 134 A GEOSZFÉRÁK A VÍZBUROK MOZGÁSAI FOGALOMTÁR hullámzás, hullámmorajlás, épülõ part, turzás, laúna, hullámtörés, pusztuló maaspart (abráziós part), tenerrenés-hullámok (cunami), tenerjárás, szökõár, vakár, tölcsér-, és deltatorkolat, vihardaály, mele és hide teneráramlás, hõmérsékleti anomália A tenerek vize állandó mozásban van, hullámzik, vízszintje emelkedik vay süllyed, benne folyamként hömpölyõ áramlások haladnak A hullámok és a vízrészecskék mozása A hullámmorajlás, a víz visszaáramlása (felül) és a hullámtörés (alul) A HULLÁMZÁS A hullámmozás két eltérõ sûrûséû anya (pl. víz és leveõ) határán jön létre. A tenervíz hullámzását* a szelek keltik. Már 0,2 m/sec átlasebesséû szél is eleendõ ahhoz, hoy a víz felszíne helyenként mesüllyedjen (hullámvöly), máshol meemelkedjen (hullámhey). Minél nayobb a szél sebessée, s minél tartósabban fúj, a hullámzás annál nayobb mértékû lesz. A hullámzás során az elmozduló vízrészecskék kis körpályát írnak le. Állandó mozásuk miatt a felszínen véifutó hullámvonal olyan benyomást kelt, mintha a víz eész tömee elõrehaladó mozást véezne. A részecskék valójában memaradnak zárt körpályájukon. Az állandóan ey irányba fújó szelek által keltett hullámok nay távolsáokra is eljuthatnak. A nyílt tener hullámai viszonyla szabályosak. Hosszú útjuk során maassáuk csökken, hullámhosszuk nõ. Ha azonban a hullámmozás valamilyen akadályba ütközik, különbözõ hullámjelenséek alakulnak ki. A hullámmorajlás** a sekély, lapos partok jellezetessée. A körpálya alsó részén mozó vízrészecskék beleütköznek a tenerfenékbe, a felsõ részen mozók pedi habos tajtékot keltve Épülõ lapospart. Hol jellemzõ?

17 A VÍZBUROK MOZGÁSAI 135 elõrebuknak. A hullám összeomlik. A kifutó víztöme a maával szállított üledéket a partközelben felhalmozza (épülõ part*). A kifutó hullám azonban vissza is húzódik. A hordaléktöme lenayobb része az elõresietõ és a visszahúzódó hullámok találkozásánál yûlik össze. Itt turzás* keletkezik. A turzások a parttól keskeny tenerrészeket, laúnákat* választanak el, amelyek lassan feltöltõdnek. Ilyen épülõ lapos part pl. a Balti-tener partja Lenyelorszában vay az Adriai-tenerpart Velencénél. A mély vizû, meredek partokon a partfalnak csapódó, maasra növõ hullámok ütközése és nyomása óriási pusztítást véez. Alámossa a partot, szikladarabokat szakít le. Íy fantasztikus alakú sziklaívek, sziklatornyok keletkezhetnek a partok elõtt. A hullámtörés** által formált parttípust pusztuló* maaspartnak vay abráziós partnak** nevezzük. Ilyen pl. Bretane [brótany] partvidéke. A felcsapódó hullámok a szárazföldbe öblösödõ mélyedéseket, abráziós fülkéket vájnak. A felül elhelyezkedõ kõzetek alátámasztása íy folyamatosan yenül, ezért elõbb-utóbb leomlanak. A folyamat kezdõdhet elölrõl. A mefiyelõnek úy tûnik, mintha a part folyamatosan hátrálna (hátráló partszakasz). A kivájt, illetve leomló kõzettörmelékbõl a visszavonuló hullámok abráziós teraszt alakítanak ki. A teraszon a keményebb, ellenállóbb kõzetek bizarr formájú abráziós tornyokat alkotnak. A tenerrenés-hullámok kiváltó okai a tener alatti földrenések, vulkánkitörések. (Letipikusabb példáit a Csendes-óceán alábukó lemezhatárainál lehet tapasztalni.) Japán nevük cunami. A partot érve ien nay károkat okoznak. Többször elõfordult már, hoy a tenerrenés-hullámok 30 méternél is maasabbra emelkedtek. Pl ban a Krakatau kitörésekor keletkezett hatalmas hullámok, illetve hullámfal leborotválta Szumátra és Jáva alacsonyabban fekvõ részeit. Hol okozott az utóbbi idõben jelentõs károkat a cunami? Pusztuló maaspart. Hol készülhetett a felvétel? daályszint apályszint abráziós terasz abráziós partfal abráziós fülke Milyen munkát véez a tenerjárás és a hullámverés az ilyen típusú partszakaszon? A TENGERJÁRÁS* (ÁRAPÁLY) A tener vízszintjének maassáa 6 óránként változik, daálykor emelkedik, apálykor süllyed. Emlékezz vissza, mely erõ kelti a daályt a Hold felõli, illetve az azzal ellentétes oldalon (36.1)! Milyen irányban futja körbe a daályhullám a Földet? Az óceán ey adott pontján naponta kétszer váltja eymást a daály* és az apály*. Uyanitt ezek naysáa a Hold járásának mefelelõen A lenayobb és a lekisebb méretû daály kialakulásának okai. Értelmezd az ábrákat!

18 136 A GEOSZFÉRÁK Apály a St. Malói-öbölben (Franciaorszá) Tölcsér- (Rajna és Maas, balra) és deltatorkolat (Nílus) félhavonta is periodikusan változik. A lenayobb maassáú daály, a szökõár** újhold és holdtölte idején jelentkezik. Ilyenkor a Hold és a Nap vonzóereje összezõdik. Az elsõ és utolsó neyed alkalmával a vonzóerõk yenítik eymást, a daálymaassá kisebb lesz ez a vakár**. A tenerjárásnak fontos szerepe van a folyótorkolatok kialakításában. Tölcsértorkolatok* ott keletkeznek, ahol nay a tenerjárás vízszintjének inadozása. A betóduló és visszaáramló víztöme szélesíti, mélyíti és kikötésre alkalmassá teszi a torkolatokat. Ilyen pl. a Konó torkolata vay a La Plata. Keress a térképen olyan kikötõvárosokat, amelyek tölcsértorkolatokban épültek! A deltatorkolatoknál* kicsi a tenerjárás vízszintváltozása, íy a lelassuló folyó lerakja hordalékát, azon szétáazik, s folyamatosan építi a torkolatot (pl. Duna, Vola, Nílus). Az ilyen torkolatok nem alkalmasak kikötésre. Ezért épült pl. a Mississippi deltájától távolabb New Orleans, illetve a Rhône [rón] torkolata közelében Marseille [márszej]. Az árapály szintkülönbsée a kisebb tenerekben cm, az óceánoknál 1-2 m, az öblökben, tölcsértorkolatokban 5-15 m is lehet. A daálymaassáot a part felé fújó erõs szél is növelheti, fokozott hullámzással párosulva árvízveszélyes helyzetet teremthet február 1-jén virradóra ilyen vihardaály ** öntötte el Hollandia Zeeland tartományát. Az árapály erejét hasznosítani is lehet, árapályerõmûvekkel elektromos áram termelhetõ. Az elsõ ilyen erõmû Franciaorszában épült, a Rance-folyó torkolatában. A 750 m hosszú átra 24 turbinát építettek. A Föld felszínén körbefutó apály-daály hullámok a zártabb tenerrészeken lefékezõdnek, ezért a kikötésre alkalmas idõpontok mehatározásánál ezt a késést fiyelembe kell venni. A TENGERÁRAMLÁSOK A teneráramlások* az óceánok felsõ vízréteének tartósan eyirányú mozását jelentik. Kialakulásuk lefõbb oka az eyes éhajlati övezetek szélrendszere a passzát-, a nyuati és a sarki szelek. Befolyásolja mé az áramlásokat a tenervíz sûrûsée (hõmérséklet, sótartalom), az eltérítõ erõ és a kontinensek elhelyezkedése is. A három szélrendszer mozatta áramlásrendszer foaskerékszerûen kapcsolódik eymáshoz. Az Eyenlítõ felõl a sarkok felé haladó áramlások mele vizet szállítanak (mele teneráramlás*), a sarkok felõl az Eyenlítõ felé tartók pedi hide víztömeeket (hide teneráramlás*). A teneráramlások az északi félömbön, a mérsékelt övezetben a kontinensek nyuati partvidékét fûtik, a keletit hûtik. A déli félömbön fordított a helyzet. Kövesd nyomon az alábbi szöve alapján az atlaszodban a teneráramlások útvonalát! Az Eyenlítõtõl északra és délre a keleties passzátszél nyuatra hajtja a vizet (északi és déli eyenlítõiáramlás). A szárazföldeknek ütközve a feltorlódó víz kisebb része visszafordul az Eyenlítõ mentén (eyenlítõi ellenáramlás), nayobb része pedi észak, illetve dél felé halad tovább. Az északi félömbön a nyuatias szelek övezetébe érve a parttól elszakadnak és ÉK felé haladva átszelik az óceánt (Golf- *, Észak-atlanti- *, Kuro-shioáramlás * ). A szárazföldek nyuati partjához érve kettéválnak; mele teneráramlásként továbbhaladnak a sarkok felé, illetve hide teneráramlásként visszafordulnak az Eyenlítõ felé (pl. Kanári, Kaliforniai). A sarkok felé haladó víztöme a keleties sarki szelek övezetébe kerülve visszakanyarodik, és az óceánt átszelve hide teneráramlatként halad az alacsonyabb szélesséek felé (Labrador- *, Oja-shioáramlás * ). A déli félömbön a nyuati szél áramlat

19 A VÍZBUROK MOZGÁSAI A La Manche [la mans] árapálysíksáából kiemelkedõ Mont-Saint-Michel [mon szen misel] apálykor és daálykor eltérítõ kontinensek hiányában nem áazik le dél felé, íy a sarki szelek övezetében délen nincs teneráramlás. A Földet szinte zavartalanul körbe futó nyuati szél áramlás víztömeének ey része azonban a kontinensek nyuati oldalán visszakanyarodik az Eyenlítõ felé (Humboldt- *, Benuela-, Ny-Ausztrál-áramlás). Keress információt arról, hoyan változna Európa éhajlata, ha a lobális felmeleedés hatására a teneráramlások leállnának! A teneráramlások jelentõsen módosítják a környezõ partvidékek éhajlatát. A mele teneráramlások hatására a part menti területek évi középhõmérséklete maasabb, a hide teneráramlások hatására pedi alacsonyabb, mint az adott földrajzi szélessé átlaos középhõmérséklete. Ezt az eltérést pozitív és neatív hõmérsékleti anomáliának** nevezzük. A teneráramlások befolyásolják a csapadékviszonyokat is. A mele áramlatok, mivel fölöttük nay a leveõ relatív páratartalma, elõseítik a csapadékképzõdést. Azoknál a partoknál, amelyek mentén hide áramlat húzódik, a csapadék kevesebb, uyanakkor yakoriak a ködök. Ilyen helyeken, a térítõk mentén ködsivataok (pl. Namib-sivata, Atacama-sivata) alakultak ki. Ezek Földünk leszárazabb területei. A teneráramlások a vilátenerek befayási határát, a hajózhatósáot és a halászat lehetõséeit is módosítják Namíbiai tenerpart Miért nem faynak be télen sem a norvéiai fjordok? ELLENÕRIZD TUDÁSOD! 1. Milyen mozások jellemzik az óceánok és tenerek vizét? Mik a kiváltó okaik? 2. Keress kapcsolatot a hullámtípusok és a partformálás, a tenerjárás és a folyótorkolatok, a teneráramlások és az éhajlati következményeik között!

20 180 A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A MÉRSÉKELT ÖVEZET III. A VALÓDI MÉRSÉKELT ÖV FOGALOMTÁR valódi mérsékelt öv, nyuatias szelek, ciklon, óceáni éhajlat, tõzemohaláp, barna erdõtalaj, óceáni terület, mérsékelten szárazföldi területek, nedves kontinentális éhajlat, lombos erdõk, erdõs puszták, szárazföldi terület, száraz kontinentális éhajlat, füves puszta, fekete mezõséi talaj (csernozjom), esztenyebarna talaj, szélsõséesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatai éhajlat, idõszakos vízfolyás, váztalaj A valódi mérsékelt öv* a mele és a hide mérsékelt öv között, nyuat keleti irányban húzódik, és a kontinenseken széles sávban ível át. Éhajlatát a nyuatias szelek és az általuk hajtott ciklonok határozzák me. Az eyes területek éhajlati jellemzõit az óceántól való távolsá szabja me. Az óceán hûtõ-fûtõ hatása, a ciklonok csapadékszállítása nyuaton érvényesül a leerõteljesebben. Kelet felé haladva felerõsödik a kontinentális hatás. Ennek következtében nyuatról kelet felé haladva csökken a csapadék mennyisée, eloszlása pedi eyre szélsõséesebb lesz. Nõ a napsütéses órák száma, s íy az évi középhõmérséklet is. Az évi közepes hõinás eyre nayobb lesz. A folyók vízhozama csökken, vízjárásuk eyre inadozóbb. A felszínformálásban a mállás és a folyóvízi erózió szerepét fokozatosan az aprózódás és a szél veszi át. MIT EREDMÉNYEZ AZ ÓCEÁN KÖZELSÉGE? A valódi mérsékelt öv lekieyenlítettebb éhajlatú térsée a szárazföldek nyuati partszeélye, ahol óceáni az éhajlat*. A nyár hûvös, a tél enyhe. A napi és az évi közepes hõinás eyaránt kicsi. A bõsées csapadék idõbeli eloszlása eyenletes. A leveõ páratartalma maas, yakori a köd, a borultsá, alacsony a napsütéses órák száma. Az óceáni éhajlatú tájak folyói bõvizûek, eyenletes vízjárásúak, eész éven át hajózhatók Üde zöld rét az óceáni éhajlaton A bõ csapadék mitt az erdõséeket fõle tölyesek, bükkösök alkotják. A fákat sok helyen kiirtották, helyükön törpecserjés-bokros növényzet nõtt. A mélyebben fekvõ területeken yakoriak a tõzemohalápok**. A fûtakaró eész évben üdezöld. A terület állatviláa nem sajátos, azonos a szárazföldi lombos erdõkben élõ fajokkal, pl. szarvas, õz, róka. Jellemzõ talajtípus a kilúozott barna erdõtalaj. A talajsók és a tápanya ey része a sok csapadék miatt a mélyebb réteekbe mosódik be. A felszín alakulásában fontos szerepet játszanak a csapadék- és folyóvizek, valamint a mállás. Keresd me az atlaszodban a kontinensek óceáni éhajlatú tájait! Hol emelik a partvidék hõmérsékletét mele teneráramlások? MIBÕL ÉL A LAKOSSÁG AZ ÓCEÁNI TERÜLETEKEN*? Európa óceáni éhajlatú tájain alakult ki a kontinens nay népessétömörülése. A taolt partvonal, a folyótorkolatok, az enyhe tél jó kikötési és hajózási feltételeket biztosítanak. A fejlett közlekedést, kereskedelmet kieészítik a halászat* kedvezõ lehetõséei is. Mondj ezekre példákat eddii tanulmányaidból tájak, orszáok felsorolásával! Az óceáni éhajlat a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek eyaránt kedvez. Az eész évben zöld, dús füvû rétek, leelõk miatt itt a le-