ANTAL LAURA FORMÁK ÉS KIFEJEZÉSMÓDOK LIGETI GYÖRGY VOKÁLIS MŰVÉSZETÉBEN CÍMŰ DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK TÉZISEI

Átírás

1 LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM Doktori Iskola (7.6 Zeneművészet) ANTAL LAURA FORMÁK ÉS KIFEJEZÉSMÓDOK LIGETI GYÖRGY VOKÁLIS MŰVÉSZETÉBEN CÍMŰ DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK TÉZISEI Budapest, 2008

2 Ligeti György zeneszerzői munkásságával magyar nyelven két könyv: Várnai Péter 1979-ben és Eckhard Roelcke 2005-ben megjelent beszélgetőkönyve foglalkozik. A zeneszerző egész életútját végigkövető, átfogó tanulmány magyar nyelven eddig nem jelent meg. Számos német nyelvű írás foglalkozik Ligeti műveivel, közülük egy a késői kórusműveket elemzi részletesen. 1 A jelen értekezéssel egy időben íródott két dolgozat, az egyik Ligeti korai alkotóperiódusát, a másik zongoraműveit tárgyalja. 2 Értekezésemben áttekintést nyújtok Ligeti György vokális műveiről, kezdve a zeneszerző első experimentális kompozícióival, végigjárva nem csak kórustételeit, hanem vokális-hangszeres kamaraműveit, oratórikus és színpadi műveit is. A művek formáját, szerkezeti felépítését a zeneszerzői ideával és a kifejezendő tartalommal összefüggésben vizsgálom, feltárva egy-egy zenei megoldás hasonlóságait a zeneszerző tisztán hangszeres művei, és az életművet átszövő vokális művek között, s végül felismerve, hogy a régi struktúrák és kifejezésbeli vonások az újak mellett az életmű során újra és újra felbukkannak. 1 Englbrecht, Die späte Chormusik von György Ligeti 2 Kerékfy Márton, "...eine Neue Musik aus dem Nichts zu bauen" - Ligeti György zeneszerzői útja, , 2008; Marczi Mariann, Ligeti György zongoraetűdjei,

3 Új utakon Ligeti György utolsó Magyarországon komponált kórusaiban már felfedezhetők a későbbi évtizedekben kibontakozó, és az életpályát meghatározó zenei struktúrák. E kétféle mozgásállapot első vokális kifejeződéseit vizsgálja az első fejezet. Új polifónia születése A statikus mozgású zenei anyag belső, polifonikus gazdagodását részletezi a Requiem elemzése. A Lux aeterna című műben a konszonáns, akkordikus pontok formai tagolódást adnak. A Clocks and Clouds a kétféle mozgás, a statico és meccanico struktúrákat elegyíti, egyiket a másikban benne rejlőként ábrázolja. Gesztusok és groteszk Az intenzíven gesztikuláló, szaggatottan heves kifejezésmód már a Requiem egyik tételében felbukkan, az Aventures-darabok pedig effektusokkal teli gesztus-zenék, melyek groteszk stílusa a zeneszerző operájának drámaértelmezésében kap további árnyalatokat. 3

4 Késői művek A nyolcvanas években új zenei és zenén kívüli hatások érik Ligetit, amelyek a vokális művek strukturáltságában is megmutatkoznak. Egy-egy jellegzetes forma ad külső vázat e művek tartalmi megjelenéséhez, a mikropolifónia és a meccanico újra megjelenik, valamint régi műfajok és szerkesztésmódok kapnak ismét új életre. A karvezető nézőpontjai 2003-ban kezdtem el foglalkozni Ligeti Nonsense Madrigals című sorozatával, s a munkafolyamat számos kérdést felvetett, és elgondolkodtatott nemcsak a művek technikai megvalósítására, hanem a karvezető szerepére vonatkozóan is. Néhány korai mű mellett a madrigál-sorozat koncertszerűen is megszólalt az irányításommal, 3 ezért a vizsgálat különös tekintettel e művekre terjed ki Műcsarnok, A természet hangjai két tétel a Nonsense Madrigals-ból; Őszi Fesztivál, Nonsense Madrigals 4

5 Összefoglalás Ligeti vokális stílusjegyeit sorolja fel a záró fejezet. Ezek a formai, szerkezeti, és kifejezésbeli vonások nem szorítkoznak Ligeti vokális művészetére; egy-egy ötlet zenei megoldásának problémái az adott alkotói periódusban a vokális és hangszeres műveket egyaránt átszövik. Kifejezetten egyedi vokális stílusjegy Ligeti művészetében a szöveg megválasztása, kezelésmódja, adott formába öntése, és viszonyulása egy adott műfajhoz vagy szerkesztésmódhoz. 5

6 A szerző hangversenyeinek jegyzéke - a Szabad Hangok Énekegyüttes hangversenyei: : Őszi Fesztivál, Rudas Fürdő Varga Judit: Mad(á)rigál Bolcsó Bálint: L Oiseau blessé d une flèche Opánszki Dávid: Átfedések Ligeti György: Nonsense Madrigals : Making New Waves Fesztivál Trafó Kortárs Művészetek Háza Dilara Basak Özdemir: Y los sueños, sueños son... Varga Judit: Mad(á)rigál Horváth Balázs: Madrigali/ I : Hindemith és Gesualdo madrigálok Régi Zeneakadémia, Nagyterem Carlo Gesulado: Felice primavera Paul Hindemith: Frühling; An eine Schmetterling Carlo Gesualdo: Ardita Zanzaretta Paul Hindemith: An eine Tote; Judaskuß Carlo Gesualdo: Mercè grido piangendo Paul Hindemith: Trink aus!; Magisches Rezept 6

7 : Sokszínű nemzetek, Orosz Kulturális Központ Igor Stravinsky: Cantata Bartók Béla: Štyri slovenské národné piesne Elena Camoletto: Geistlich Ligeti György: Éjszaka; Reggel Henk Badings: La Danse des Dieux Seiber Mátyás: Three Nonsense Songs : Nőikar és más hangszerek Zeneakadémia, Kisterem Igor Stravinsky: Négy orosz népdal Mihály András: Apokrifek/ I. II. Jeney Zoltán: Madárhívogató Ligeti: Két kánon Bartók Béla: Falun : Varázslat Budapesti Történeti Múzeum, Királypince Brahms: Vier Gesänge op. 17 Eben: Zauberspruch, den Liebsten zu beschwören Hindemith: Magisches Rezept Frank Martin: Songs of Ariel Florent Schmitt: Cinq Refrains/ Malèfice Mäntyjärvi: Four Shakespeare Songs/ III. 7