A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyezési körébe tartozó szakterületek

Átírás

1 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló - a 47/1993. (III. 17.) Korm. rendelettel módosított - 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. -ának (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakértői engedélykérelem, eljárási díj összegszerűsége vonatkozásában a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. (1) E rendeletben meghatározott szakterületeken szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a szakértői engedélykérelmében megjelölt szakterületeken az egyetemi, főiskolai végzettség megszerzését követően legalább ötévi szakmai gyakorlatot igazol, kivéve ha e rendelet eltérően rendelkezik. (2) Mérnöki szakterületeken a szakértői tevékenységhez az egyetemi végzettség megszerzését követően nyolcévi, főiskolai végzettség esetén tízévi szakmai gyakorlatot kell igazolni. (3) A szakmai gyakorlati időt munkáltatói vagy a szakterületnek megfelelő vállalkozói igazolással kell tanúsítani. 2. (1) Földmérési és térképészeti szakterületen az 1. (1) bekezdésben előírt egyetemi, főiskolai végzettséget a külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettségek alapján kell megállapítani. (2) Földmérés és térképészet, távérzékelés fő szakterületen belül a nagyméretarányú térképkészítés, a kataszteri térképkészítés, az ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák, továbbá ezek ellenőrzésével, vizsgálatával összefüggő részterületeken az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az 1. (1) bekezdésben előírt szakmai gyakorlatot e részterületeken szerezte, az igazolt gyakorlatból legalább két évet a földügyi igazgatásban töltött el, és ingatlanrendező földmérői minősítéssel is rendelkezik. (3) Külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséget nyújtó egyetemi, főiskolai oktatási intézményben végzett és igazolt, legalább ötévi oktatói tevékenységet szakmai gyakorlatnak kell tekinteni. Az oktatói tevékenységen túl a (2) bekezdésben felsorolt részterületeken a szakértői tevékenység engedélyezésének feltétele még az ingatlanrendező földmérői minősítés megléte. (4) Ingatlan-nyilvántartási szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki jogi egyetemi, vagy ingatlan-nyilvántartási szervező főiskolai végzettséggel, valamint ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és e szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) vagy jogelődeinél az ingatlan-nyilvántartási szakterületen töltött el. (5) Az ingatlan-nyilvántartási szakterülettel összefüggő termőföld-forgalmazás és termőföld-értékbecslés szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületen egyetemi, illetve ingatlan-nyilvántartási szervező vagy a szakterületnek megfelelő más főiskolai végzettséggel, továbbá legalább ötévi igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. (6) A földminősítés, földvédelem és földhasznosítás szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai és talajtani szakmérnöki végzettséggel vagy felsőfokú termőföld-értékbecslő szakképesítéssel, valamint a szakiránynak megfelelő ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá az ötévi szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó minisztériumban vagy jogelődeinél a földminősítési és földvédelmi szakterületen töltött el. (7) Az agrár-környezetgazdálkodás fő szakterületen az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az általa választott agrár-környezetgazdálkodási részterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai végzettséggel, valamint a választott részterületnek megfelelő ötévi megszakítás nélküli szakmai gyakorlattal rendelkezzen, melyet a kérelem beadását megelőző tíz évet meg nem haladó időtartamon belül szerzett meg, továbbá a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási továbbképzésen sikeres vizsgát tett. (8) A talajtani szakvélemény-készítés szakterületre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki agrártudományi vagy kertészeti egyetemen szerzett talajtani, környezetgazdálkodási, tápanyaggazdálkodási, illetve agrokémiai irányultságú szakmérnöki végzettséggel rendelkezik, és a kérelem beadását megelőző tíz éven belül a szakiránynak megfelelő ötéves szakmai gyakorlatot szerzett. (9) A nagyméretarányú genetikus talajtérkép készítés szakterületre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai végzettséggel és talajtani, illetve agrokémiai

2 irányultságú szakmérnöki végzettséggel rendelkezik, valamint a kérelem beadását megelőzően a szakiránynak megfelelő ötéves szakmai gyakorlatot szerzett. 2/A. (1) A növényvédelmi szakterület esetében, amennyiben az 1. (1)-(2) bekezdéseiben előírt ötévi szakmai gyakorlat tíz évet meghaladó időtartam alatt áll rendelkezésre, a kérelemhez a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletben meghatározott I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazására, vásárlására és felhasználására vonatkozó érvényes engedély igazolása szükséges. (2) Növényvédelmi szakterületen szakértői tevékenységet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy folytathat. 3. (1) Az 1. számú melléklet szerinti szakterületekre a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakterületekre a Magyar Mérnöki Kamara területi szerve (a továbbiakban: területi mérnöki kamara) adja ki a szakértői engedélyt. A minisztériumi engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal kell benyújtani. A 4. számú mellékletben felsorolt területi mérnöki kamarához az engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatában foglaltak szerint kell benyújtani. (2) A 2. számú melléklet szerinti - földmérés és térképészet, távérzékelés, erdőgazdálkodás, faipar, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés, valamint műszaki talajvédelem - szakterületeken szakértőként az tevékenykedhet, aki a Magyar Mérnöki Kamara tagja, a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától szakértői engedélyt kapott, egyidejűleg felvették a kamarai szakértői névjegyzékbe. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítéshez kapcsolódó szakértői részterületekre irányuló tevékenységek engedélyezését az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet tartalmazza. (3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti engedélykérelemhez csatolni kell: a) a kérelemnek megfelelő szakirányú iskolai végzettséget tanúsító okirat közjegyző által hitelesített másolatát, b) a szakmai önéletrajzot, illetve az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, c) a kilencven napnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt, d) az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevényt, e) a megújítási kérelem beadásakor a szakirányú végzettséget tanúsító okirat hiteles másolatát. (4) A minisztériumhoz benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelemhez 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg befizetni, amely magában foglalja a fő szakterület egy részterületét. Ugyanazon kérelemben a fő szakterületen belüli minden további kérelmezett részterület után 2000 Ft eljárási díjat kell fizetni, vonatkozik ez a díjfizetés arra az esetre is, ha az engedélyezés iránti kérelmet további részterületre nyújtják be. Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezési díja 2000 Ft, amit a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell - postai úton vagy banki átutalással - megfizetni a FVM Gazdálkodó Szervezet, Államháztartási egyedi azonosítószám: elnevezésű számlára. A díjbevételt a számvitelről szóló és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell nyilvántartani és elszámolni. (5) A díjak megfizetésével és ellenőrzésével kapcsolatosan a) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 3. -ának (4) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására a 31. -a (1) bekezdésének első mondatában és (7) bekezdésében foglaltakat, a jogorvoslati díj visszatérítésére a 32. -ában foglaltakat, a mulasztási bírság kiszabására a 82. -ában foglaltakat, b) a díjfizetés ellenőrzésére az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény 66/J. és 66/K. pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni. (6) A területi mérnöki kamarához benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti eljárások, valamint a jogorvoslat díját a 46/2000. (VII. 21.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell megfizetni. 4. A szakértői engedély legfeljebb öt évre igényelhető. Ha az engedély öt évnél rövidebb időre szól, öt évig meghosszabbítható. Az öt évre szóló engedély lejárta előtt további öt évre megújítható. 5. (1) A minisztérium felfüggesztheti vagy visszavonhatja érvényességi idején belül a szakértői engedélyt, ha a szakértő tevékenységével összefüggésben szakmai hiányosságok miatt az ellene benyújtott panasz alaposnak bizonyult, vagy szabálysértési felelősségét állapították meg. (2) A felfüggesztés időtartamára a szakértői engedélyt be kell vonni. (3) A névjegyzékből törölni kell a szakértőt, ha a) a törlést a szakértő kérte; b) az engedélye lejárt, és határidőben nem hosszabbította meg; c) meghalt; d) ellene - a szakértői tevékenységével összefüggésben - jogerős, marasztaló büntető ítélet született; e) a szakértői engedély felfüggesztésének tartama alatt az engedély érvényességi ideje lejárt, és a szakértő a 4. szerint a megújítását nem kérte;

3 f) a szakértői engedélyét visszavonták. (4) Az 1. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a területi mérnöki kamara vonhatja vissza, ha az engedélyezési eljárást követően a szakértővel szemben olyan tény, körülmény merül fel, ami az 1., 2. és 2/A. -ok szerint engedélyezést kizáró oknak minősül. (5) Az első fokú határozat elleni fellebbezést az 1. számú melléklet szerinti szakterületek esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címezve a minisztériumnál, a 2. számú melléklet szerinti szakterületek esetében pedig a Magyar Mérnöki Kamarához címezve, a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamaránál kell benyújtani. 6. (1) A szakértői engedélyt nyilvántartó jegyzékbe kell venni. A minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzéteszi az 1. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét. A 2. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét a Magyar Mérnöki Kamara vezeti és gondoskodik annak közzétételéről. (2) A nyilvántartás a szakértők személyi adataira, szakterületére, a szakértői engedély számára, érvényességi idejére, a szakértői engedély esetleges megvonására, felfüggesztésére, törlésére vonatkozó bejegyzéseket tartalmaz. 7. A munkáltató köteles a Minisztériumnak bejelenteni, ha olyan tény, vagy körülmény jut tudomására, mely a nála munkaviszonyban álló szakértő szakértői tevékenységének engedélyezését kizárja, vagy a szakértői tevékenység eredményes ellátását egyébként kétségessé teszi. 8. A rendelet kihirdetését követő nyolcadik napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően engedélyezett eljárások során kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a szakértői és növényvédelmi tanácsadói működés engedélyezésével kapcsolatos kérdésekről szóló, 10/1991. (IV. 11.) FM rendelet és mellékletei, valamint az azt módosító 26/1993. (VII. 14.) FM rendelet hatályát veszti. A növényvédelmi szaktanácsadói és más, a korábbi rendelet alapján kiadott szakértői engedélyek azonban az azokban meghatározott időpontig érvényben maradnak. 1. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyezési körébe tartozó szakterületek Szántóföldi növénytermesztés Kenyérgabona-termesztés Takarmánygabona-termesztés Pillangós növények termesztése Egyéb szántóföldi növények termesztése Vetőmag-termesztés Cukorrépa-termesztés Burgonyatermesztés Rostnövény-termesztés Olajnövények termesztése Dohánytermesztés és fermentálás Fő szakterületek és részterületeik megnevezése Kertészeti növénytermesztés Szőlőtermesztés Borászat Gyümölcstermesztés Szántóföldi zöldségtermesztés Növényházi és fóliás zöldségtermesztés Gyógy-, illóolaj-, fűszernövény-termesztés Szaporítóanyag-termesztés (mag, faiskola, oltvány) Gombatermesztés Szabadföldi dísznövény-termesztés Növényházi és fóliás dísznövény-termesztés Zöldfelület fenntartás Parkfenntartás

4 Parképítés Állattenyésztés Szarvasmarha-tenyésztés Sertéstenyésztés Lótenyésztés Juhtenyésztés Kisállattenyésztés Kedvtelésből tartott állat tenyésztése Halászat Haltenyésztés, halászati ökonómia Agrár-környezetgazdálkodás Környezetkímélő növénytermesztés - tájgazdálkodás - ökológiai növénytermesztés és gyepgazdálkodás - integrált növénytermesztés - egyéb környezetkímélő növénytermesztés - extenzív és természetvédelmi célú növénytermesztés, gyepgazdálkodás - ritka növényfajták termesztése Környezetkímélő állattartás - ökológiai állattartás - őshonos állatok tartása Vizes élőhelyek fenntartása és kezelése - halastavi gazdálkodás - nádgazdálkodás Nem élelmiszer célú földhasználat - alternatív növények termesztése - környezetvédelmi célú területhasznosítás Egyéb - komplex üzemtervezés - termékfejlesztés - monitoring feladatok Takarmánygazdálkodás Takarmányok minősítése és ellenőrzése Termények, termékek tárolása Termények, termékek tartósítása Keveréktakarmány-gyártás Gyepgazdálkodás Öntözéses gazdálkodás Öntözéses szántóföldi növénytermesztés Öntözéses kertészeti növénytermesztés Öntözéstechnika alkalmazása Termőföld talajvédelme Talajtani szakvélemény-készítés - talajjavításhoz - vízrendezéshez - tereprendezéshez - erózió elleni védelemhez - ültetvénytelepítéshez - öntözéshez - hígtrágya termőföldön történő felhasználásához - szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához

5 - nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához - termőföldre történő beruházások rekultivációjához újrahasznosításához, humuszmentéshez Talajok fizikai, kémiai és biológiai terhelés elleni védelme Talajvédő földhasználat Nagyméretarányú genetikus talajtérkép-készítés Ingatlan-nyilvántartás Termőföld-forgalmazás, termőföld-értékbecslés Földminősítés, földvédelem és földhasznosítás Élelmiszer-ipari feldolgozás Technológiák vizsgálata és gazdaságosságának elemzése - hús- és baromfiipari - tejipari - tartósítóipari - erjedés- és üdítőipari - dohányipari - cukoripari - sütő- és édesipari - malom- és keveréktakarmány-ipari - növényolaj-ipari - élelmiszer-ipari melléktermékek, hulladékok feldolgozása Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés Mezőgazdasági gépek ágazati üzemeltetése és javítása A kistermelés gépesítése Szántóföldi, kertészeti, növénytermesztés és állattartás gépesítése, valamint az alkalmazott gépek, eszközök vizsgálata Mezőgazdasági gépesített technológiák gazdaságosságának elemzése Élelmiszer-ipari üzemek gépeinek és technológiai vonalainak üzemeltetése Tápanyag-gazdálkodás Talaj- és növényvizsgálatok Műtrágyázás Szervestrágyázás, biológiailag lebomló mezőgazdasági eredetű szervesanyag-bevitel Egyéb termésnövelő anyagok alkalmazása, vizsgálata Növényvédelem Szántóföldi növényvédelem Kertészeti növényvédelem Erdők növényvédelme Közterületek növényvédelme Raktározott termények és tárolók védelme Gyomszabályozás, vegyszeres gyomirtás Növényvédelmi kármegállapítás Növényi virológia Növényi bakterológia

6 Növényvédelmi gépek alkalmazástechnikája Légi növényvédelem Növényvédő szer analitika Növényvédelmi előrejelzés Növény-egészségügyi zárszolgálat Vadgazdálkodás és vadászat Vadgazdálkodási tervezés (vadállomány-hasznosítás, élőhely-gazdálkodás, ökonómia) Zárttéri vadtartás Erdei vadkár Mezőgazdasági vadkár Vad gépjárművel való ütközéséből eredő kár Vadgazdálkodási berendezések és vadászati célú létesítmények értékelése Vadászati balesetek Vadászati jog Vadászterületek haszonbérlete Állategészségügy, élelmiszer-biztonság Szarvasmarha-egészségügy Juhegészségügy Sertésegészségügy Baromfi-egészségügy Lóegészségügy Prémes állatok egészségügy Infektológus Klinikus Toxikológus Takarmányhigiénikus Élelmiszer-higiénikus Szaporodásbiológia Vadegészségügy Halegészségügy Méhegészségügy Állathigiénia Állat-egészségügyi igazgatás Élelmiszer-minőségügy Zöldség- és gyümölcs minőségügy Élelmiszerminőség-ellenőrzés Minőségszabályozás Káros szennyezések analitikai vizsgálata Termésbecslés Mezőgazdasági kárbecslés Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalati gazdálkodás Üzem- és munkaszervezés Áruforgalom, piac, marketing, gazdaságossági hatékonysági vizsgálatok és elemzések Informatika, számítástechnika Biotechnika, biotechnológia Növénytermesztés Állattenyésztés Élelmiszeripar Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállítása, forgalmazása Növénytermesztés Állattartás Növényi és állati termékek feldolgozása

7 Forgalmazás 2. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez A Magyar Mérnöki Kamara engedélyezési körébe tartozó szakterületek Fő szakterületek és részterületeik megnevezése Földmérés és térképészet, távérzékelés Nagyméretarányú térképkészítés Kataszteri térképkészítés Topográfiai térképkészítés Mérnökgeodézia (létesítménygeodézia) Geokartográfia (földrajzi térképészet) Tematikus térképészet Távérzékelés és annak mezőgazdasági (földhasználat, növényzet, termésbecslés, erdők) térképészeti alkalmazása Földügyi térinformatika (geoinformatika) Ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák Földmérési, térképészeti és távérzékelési munkák - ellenőrzése - vizsgálata - műszaki-gazdasági elemzése - számítógépes feldolgozása Erdőgazdálkodás Erdészeti szaporítóanyag-termesztés, erdőtelepítés, fásítás, fatermesztés Erdővédelem Erdőhasználat Erdei kármeghatározás, erdő- és kárértékelés Erdészeti gyomszabályozás Erdészeti gépesítés, erdészeti gépek vizsgálata és biztonságtechnikája, acélköteles faanyag-mozgatás Erdészeti biztonságtechnika Erdőfeltárás és erdészeti útépítés Erdőgazdálkodási ökonómia Erdőingatlan-nyilvántartás és -rendezés Erdészeti környezetvédelmi hatásvizsgálat és felülvizsgálat Minőség-ellenőrzés, minőségszabályozás és biztosítás Erdészeti vízgazdálkodás Erózió, defláció és biológiai terhelések elleni védelem Szennyvízelhelyezés fásított területen Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés Erdőtelepítés és fásítás tervezése Erdőtervezés Erdészeti térinformatika és erdei térképezés Erdészeti üzemterv készítése Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése Erdőhasználati és fakitermelési tervezés Erdők és zöldfelületek, zöldterületek tervezése, tájrendezés Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése Szennyvízelhelyezést szolgáló faültetvények tervezése Faipar Fűrészipari technológiák Furnér és rétegelt lemezipari technológiák Forgácslap-ipari technológiák Faalapanyagok és feldolgozásuk

8 Fa ragasztása és felületkezelése Fajátékok és gyártásuk Faipari gépek, szerszámok, berendezések és biztonságtechnikájuk Faipari anyagmozgatás Faipari légtechnika (por-, forgács- és gázelszívás, ártalmatlanítás) Faipari zajcsökkentés Faipari ökonómia Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hűtőgépészet Mezőgazdasági építészet Műszaki talajvédelem Hidrotechnikai létesítmények talajkárosító hatásának feltárása és elhárítása Meliorációs beruházások műszaki tervezése Rekultiváció nem mezőgazdasági területeken 3. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelem Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Humánpolitikai Főosztály 1860 Budapest V., Kossuth Lajos tér 11. A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint a módosított 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet alapján kérem 1. a Szakértői Nyilvántartó Jegyzékbe, mint szakértőt felvenni, 2. a... számú szakértői engedélyemet megújítani, és részemre a szakértői engedélyt kiadni szíveskedjenek. A megjelölt fő szakterület következő részterületén (részterületein) kívánok szakértői tevékenységet folytatni: Fő szakterület megnevezése:... Részterület(ek) megnevezése: Név:... Születési hely, év, hó, nap:... Anyja neve:... Lakcím:... napközben elérhető hívószám:... Iskolai végzettség (oklevelet kiállító iskola megnevezése, helye és az oklevél száma, kelte):.. Szakképesítés, képzés helye, ideje:... Nyelvtudás:... Munkahely:... Munkakör:... Korábbi munkahely, beosztás (a munkakörök részletes megjelölésével és az alkalmazás időtartamának naptár szerinti feltüntetésével):... Korábbi tudományos és szakmai publikációs tevékenység:...

9 A kérelem engedélyezése esetén hozzájárulok ahhoz, hogy a szakértők névjegyzékében szereplő adataim a számítógépes nyilvántartásban közzétételre kerüljenek. Kelt:..., év... hó... nap.... kérelmező aláírása Melléklet: - szakirányú iskolai végzettséget igazoló közjegyző által hitelesített okirat; - részletes szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék; - 90 napnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítvány; - az eljárási díj befizetését igazoló feladószelvény; - munkáltatói vagy vállalkozói igazolás arról, hogy a kérelmező a kérelemben megjelölt fő szakterületen, illetve részterületen a rendeletben előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik. 4. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez A Magyar Mérnöki Kamara területi szerveinek jegyzéke - Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara - Baranya Megyei Mérnöki Kamara - Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara - Békés Megyei Mérnöki Kamara - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara - Csongrád Megyei Mérnöki Kamara - Fejér Megyei Mérnöki Kamara - Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara - Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara - Heves Megyei Mérnöki Kamara - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara - Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara - Nógrád Megyei Mérnöki Kamara - Somogy Megyei Mérnöki Kamara - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara - Tolna Megyei Mérnöki Kamara - Vas Megyei Mérnöki Kamara - Veszprém Megyei Mérnöki Kamara - Zala Megyei Mérnöki Kamara