NEPTUN_OKTATOI. (Oktatói funkcionális leírás) Budapest, 2002

Átírás

1 (Oktatói funkcionális leírás) S Budapest, 2002

2 Tartalom NEPTUN_OKTATOI TARTALOM 2 1. BEVEZETÉS Belépés 4 2. TANSZÉKI ADATLAP 5 3. HALLGATÓI ADATLAP 6 4. OKTATÓI ADATLAP 8 5. TÁRGY ADATLAP 9 6. JEGYEK BEÍRÁSA VIZSGAALKALMAK MEGTEKINTÉSE TANSZÉKI PUBLIKÁCIÓK A KÖVETELMÉNYSZERKESZTŐ INFORMÁCIÓS ABLAKA A feladatok megadása, szerkesztése Tippek a feladatok megadásához A követelmények megadása Félévközi számonkérések értékelése JEGYBEÍRÁS PÉLDÁK A FÉLÉVKÖZI KÖVETELMÉNYEK BEÍRÁSÁRA ÖSSZEFOGLALÁS oldal

3 1. Bevezetés NEPTUN_OKTATOI A NEPTUN_OKTATÓI modul a Delphis alapú információs rendszer oktatói modulja. Ez azt jelenti, hogy csak oktatók vehetik igénybe a szolgáltatásait, és ők tudnak a rendszerbe belépni egy azonosító és egy jelszó segítségével. Minden funkció úgy érhető el, hogy meg kell nyomni a funkciónak megfelelő gombot, vagy a füleken keresztül juthatunk el a kiválasztott adatokhoz. Tartalmilag az oktatókat szolgálja ki a NEPTUN 2000 ETR rendszer Oktatói Delphis modulja, amely segítséget nyújt az oktatási folyamathoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzéséhez, a tanszéki hallgatói nyilvántartáshoz, a hallgatói eredmények félévközi és félévvégi beírásához. A tanszéki gondozásban lévő tárgyak meghirdetése, képzésekhez rendelése, előadási, gyakorlati, labor kurzusok felvétele, oktatók kurzushoz rendelése, vizsgák meghirdetése talán a legfontosabb adminisztrációs feladatok közé tartoznak. A tanszéki tárgyakat időről időre akkreditálják, tehát a tárgytematikák, a tárgyat előadó oktató személyének kiválasztása, a követelmények, előkövetelmények megfogalmazása az oktatási folyamat előkészítésének fontos mozzanata. A NEPTUN 2000 ETR rendszerbe ezek az adatok mind bekerülnek a oktatói modulon keresztül. Minden oktató szívesen látja, hogy hol helyezkedik el tárgya a képzési folyamatban. A jelenlegi NEPTUN_OKTATÓI modulban lehetőség van arra, hogy az oktató tájékozódjon a képzések mintatanterveiről, a képzéshez tartozó szakirányokról, a tárgytematikákról, amire az oktató építhet. 3. oldal

4 1.1. Belépés 1.ábra Belépés a rendszerbe. Ehhez szükség van az azonosító és a jelszó megadására. Az azonosítót kis- és nagybetűvel is beírhatjuk, a jelszó megadásánál viszont ügyelni kell rá, hogy pontosan úgy írjuk be, ahogyan azt korábban megadtuk. Ügyeljünk rá, hogy ha valamilyen Windows fut a gépen, akkor a megfelelő karakterkészlet legyen kiválasztva! Csak a jogosultságunknak megfelelően enged belépni a rendszer. ( Amennyiben több jogosultságunk is van, mindig a megfelelőt válasszuk ki). Ha a másik jogosultsággal szeretnénk belépni, akkor elölről kell kezdeni a belépési folyamatot. Ez a dokumentáció mindvégig feltételezi, hogy az Oktatói jogosultságot választottuk ki, amikor a NEPTUN_OKTATÓI modult használjuk. Ha mindent beírtunk és beállítottunk a választott szerepkört, nyomjuk meg az entert! (1. ábra) Ha csak egy szerepkörünk van, akkor a rendszer felismeri és azonnal beléptet. (Nem kell külön entert nyomni.) 4. oldal

5 2. Tanszéki adatlap NEPTUN_OKTATOI 2.ábra A tanszéki adatlap megjelenésekor a leírás fül lesz aktív, de választhatunk másik fület is. tanszéki füleken a tanszék leírását a tanszékhez tartozó hallgatókat, oktatókat, tantárgyakat, publikációkat kaphatjuk meg. A fülekre kattintva mindig a megfelelő résszel foglalkozhatunk. A leírás oldalon megjelennek a tanszék adatai, amit a nyomtatás gombra kattintva kinyomtathatunk. 5. oldal

6 3. Hallgatói adatlap NEPTUN_OKTATOI 3.ábra 4.ábra A hallgatók fül alatt található a tanszékhez tartozó hallgatók listája, akiknek az oktató üzenet is tud küldeni az gomb megnyomásával, a kívánt üzenetet megírjuk és gombbal a hallgatónak el tudjuk küldeni (Külön ki lehet választani hallgatói csoportokat pl. képzésenként vagy azokat a hallgatókat akik ugyanazt a tárgyat hallgatják). Lásd Szerkesztés dokumentáció. Az üzenetek ablakban ki lehet választani, hogy Interneten is kapja meg a hallgató az üzenetet vagy csak a program jelezze neki a legközelebbi bejelentkezéskor. Szerkesztés: Szűréssel érdemes egy-egy hallgatói csoportot vagy egy tárgyhoz tartozó hallgatókat leválogatni, akikkel foglalkozni akarunk., illetve üzenetet küldeni. Nemcsak ezeket a szűréseket lehet létrehozni, továbbiakban lásd FDL-szűrések dokumentáció. 6. oldal

7 4/a ábra Képzés hallgatói 4/b ábra Tárgyak hallgatói 7. oldal

8 4. Oktatói adatlap Oktató fülön a tanszékhez tartozó oktatók jelennek meg. NEPTUN_OKTATOI 5.ábra Tanszéki oktatói névsor Ha kiválasztunk egy oktatót, akkor a bővebb gombbal, megtudhatjuk a személyi adatait: név, szoba szám, ahol elérhető, telefonszám, internet elérési címei, foglalkozás, beosztás. Amennyiben saját adatainknál módosítani kívánunk, úgy utána a mentés gombot nyomjuk meg. Az oktatott kurzusok fülnél az oktató kurzusai tekinthetők meg. A bővebb gombbal részletesebb leírást kapunk a kijelölt kurzusról. A vizsgaalkalmak fülön tekinthetjük meg az oktató vizsgaalkalmait. Bővebb gombbal részletesebb leírást kapunk, a kijelölt vizsgaalkalomról. 8. oldal

9 5. Tárgy adatlap NEPTUN_OKTATOI 6.ábra Tárgyak Itt a tanszék által oktatott tárgyakat láthatjuk, amelyeknek van tárgykódjuk és képzéshez is vannak rendelve. gombbal a tárgyról kaphatunk több információt: melyik tanszékhez tartozik, a tárgy, megtudhatjuk a tárgy kódját, követelményét, heti felbontását elméleti, gyakorlati illetve labor órákra felbontva, súlyozását, kredit pontját. 7.ábra Tárgy alapadatai A tárgy adatlapjából a füleken keresztül eljuthatunk a tárgy leírásához, a tárgyat hallgató összes hallgatóhoz, csoportokhoz, kurzusokhoz. 9. oldal

10 6. Jegyek beírása NEPTUN_OKTATOI A NEPTUN adatbázisban a hallgató eredményei indexbejegyzésekként szerepelnek. Ezek jellege lehet aláírás, félévközi-, gyakorlati-, vizsgajegy szigorlat stb. Új jegyet oktató, tanszéki adminisztrátor, tanulmányi osztályi adminisztrátor, és kari adminisztrátor vihet be, ill. módosíthat. A tanszéki füzetből oktató, tanszéki adminisztrátor és kari adminisztrátor vihet be jegyeket. Jegybevitelhez vagy módosításhoz mindig az adott tárgy kurzusához, és ezen belül a hallgatókhoz (érdemjegyekhez) kell eljutni illetve a vizsgaalkalmaknál is be tudjuk írni a jegyeket. Ezt lehet az oktatókon keresztül az oktatott kurzusokból választva (pl. ha egy oktató csak a saját kurzusaival akar foglalkozni), vagy a tárgyakon keresztül, ahol a tanszék összes tárgya közül léphetünk be a megfelelőbe, és a kurzusai közül választhatunk. 1. Oktató Oktatott kurzusok Kurzus 8.ábra Kiválasztjuk a megfelelő oktatót, Bővebb gombbal belépünk a lapjára, majd az Oktatott kurzusok fület választjuk. 9.ábra Oktató saját kurzusa 10. oldal

11 Ezt az utat azért célszerű választani, mert így az oktató az összes kurzust láthatja, ahová oktatóként hozzá lett rendelve. Más oktatóhoz nincs joga jegyet bevinni, csak megtekintésre nézheti meg. Felhívjuk a figyelmet: Egy oktató nem csak a saját tanszéke vagy karja tárgyait taníthatja, de a saját oktatói lapján megjelennek a más tanszékek tárgyaihoz tartozó, általa tartott kurzusok is. A kurzushoz a következőképpen is el lehet jutni. Mindkét útvonalon ugyanahhoz a kurzushoz jutunk: 2. Tárgy Tárgy kurzusai Kurzus 10/a.ábra Tárgyak 10/b.ábra Egy adott tárgy 10/c Tárgyon belüli kurzusok A tanszéki füzetben válasszuk felül a Tárgyak fület, lépjünk be a tárgy füzetébe, válasszuk a Kurzusok fület. A megjelenő kurzusok közül válasszuk a megfelelőt és lépjünk be a Bővebb gombbal. 11. oldal

12 11. ábra Egy kurzus leírása A kurzus füzetében (11. ábra) két helyen vihetünk be jegyeket. Az egyik egy konkrét vizsgaalkalomhoz tartozó jegybeviteli lehetőségekkel foglalkozik. Ez a kurzus füzet Vizsgaalkalmak fülének választásával érhető el (12. ábra). A kurzushoz kapcsolt alkalmak közül lépjünk be az aktuálisba (kiválaszt majd Bővebb gomb; 13. ábra). Az Eredmények fülön láthatjuk az alkalomra jelentkezett hallgatókat (14. ábra). Kipipálva azokat akiknek ugyanazt a jegyet akarjuk adni, és az Érdemjegy gombot megnyomva a 15 ábrán látható ablak jelenik meg. Ezen az ablakon vihetjük be a kiválasztott hallgatóknak egyszerre a jegyeket. Ezért célszerű egyszerre azokat a hallgatókat kipipálni, akik ugyanolyan jegyet kaptak. 12. ábra Kurzus 13.ábra Vizsgaalkalom 12. oldal

13 14. ábra Névsor az érdemjegyek beírásához 15. ábra Jegybeírás Először az index bejegyzésből az aláírást vigyük be (beír) és utána válasszuk ki a jegy típusát és aztán érdemjegyet. Ha bevittük itt a jegyeket, akkor itt már nem módosíthatunk, hanem csak átlépve a Hallgatók fülre. A kurzus füzetből a Hallgatók fül választásával is írhatunk be jegyeket (16. ábra). Itt mindegyik, a szóban forgó kurzusra járó hallgató listáját megkapjuk, és az Érdemjegy gomb megnyomásával jutunk a bejegyzések ablakához. (17. ábra) 16. ábra Hallgató névsorból kiindulva 13. oldal

14 17. ábra Érdemjegyek Itt nagyon egyszerűen élhetünk mindenféle indexbeírással és változtatással, hallgatónként külön-külön, vagy tetszőleges hallgatókat kijelölve egyszerre, sőt táblázatos módszerrel is. A hallgatók között név és egyéni kód alapján használhatjuk a gyorskeresőt. 1. A Módosít gombot megnyomva a 18. ábrához jutunk, és az Egyének füzetben leírt módon élhetünk változtatásokkal, amelyek arra a hallgatóra fognak vonatkozni, akin éppen a kurzor áll. 18. ábra Fontos: Módosításnál csak egy hallgatóval foglalkozunk, és ezt a hallgatót a kurzor ( az átvilágított sor ) helye határozza meg. Tehát ha más hallgatók ki vannak is pipálva, akkor is annak a hallgatónak fogjuk a bejegyzéseit változtatni, akin a kurzor áll, függetlenül attól, hogy ő ki van-e pipálva, vagy nem. Módosításnál is vihetünk be új bejegyzést, ha a bejegyzések között egy üres sort választunk. 2. Az Új bejegyzés gombot megnyomva a 19. ábra jelenik meg. Itt is a az egyének füzeténél már leírt módon vihetünk be az új bejegyzést. Ezek a bejegyzések a kipipált hallgatóra(-kra) vonatkoznak. 14. oldal

15 19. ábra 15. oldal

16 Tegyük fel, hogy egy évfolyamnak kell aláírást beírnunk. Ekkor a lista bal felső sarkában lévő kocka megnyomására kijelölhetjük a lista összes hallgatóját, és akiknek nem jár aláírás, azoktól egyenként törölhetjük a pipát, és így csak azok lesznek kipipálva, akiknek aláírás jár. Ezután megnyomva az új bejegyzés gombot a 19. ábrán látható ablakon beírhatjuk az aláírást. Aláíráshoz a 19. ábra ablakán válasszuk a az aláírás típust, jegy beviteléhez pedig, hogy milyen típusú jegy, és állítsuk be az értékét. Mindkettőnél meg kell adni a dátumot. Ha vizsgajegyről van szó, akkor megjelennek a vizsgaalkalmak, amik közül választhatunk. A bejegyzést a Beír gombbal érvényesíthetjük. Fontos: Ha egy hallgató valamelyik vizsgáján egyest kapott, akkor csak úgy tudjuk bevinni a jegyét, még az esetleges következő egyest is, ha már kifizette az ismétlővizsga díjat. 3. Táblázatos módszer: Ehhez a Táblázatos jelű gombot nyomjuk meg. A kurzusra járó hallgatókról kapunk egy listát (20. ábra). A hallgatókat kód, név és régi kód (intézeti kód) szerinti sorrendben listázhatjuk ki. A beírásnál nem szükséges a hallgató nevét tudnunk, sőt elképzelhető, hogy egy vizsgán a nevek titkosítottak, ekkor szükséges a kódja, vagy az intézményi kódja alapján kilistáznunk a hallgatókat. Beállítjuk, hogy milyen bejegyzést akarunk bevinni, és a bejegyzés dátumát. Majd azoknak a hallgatóknak, akiknek akarjuk, kikeresve őket beírjuk a jegyüket, és a végén a Táblázat jegyeinek felvitele az adatbázisba gombot nyomjuk meg (21. ábra). 20. ábra 21. ábra Megjegyzés: - Máshol ha több hallgatónak egyszerre viszünk be jegyet vagy aláírást, minden hallgatónak egyszerre csak ugyanazt vihetjük be típus és érték szerint, és azokat, akik más jegyet kapnak újból ki kell jelölni. A táblázatos módszer esetén különböző jegyeket vihetünk be több hallgatónak egyszerre (bár azonos típusút, azonos dátummal). - Aláírás bevitele esetén valamilyen számot be kell írnunk az érdemjegy oszlopba (később ez sehol nem fog szerepelni). A 17. ábrán látható az adott kurzus hallgatóinak indexbejegyzéseit tartalmazó listát a Nyomtat gomb megnyomásával kinyomtathatjuk. Ez történhet nyomtatóra, fájlba, és megnézhetjük előtte a nyomtatási képet. 16. oldal

17 Még egyszer összefoglalnánk, hogy ki vihet be jegyeket, indexbejegyzéseket a hallgatóknak: - Az oktató a saját tárgyához a tárgy kurzusának hallgatói vagy vizsgaalkalmak lapján. - Tanszéki adminisztrátor a tanszék tárgyának kiválasztott kurzusához a hallgató ill. a vizsgaalkalmak lapján - Az adatbázisba rögzítve marad a beíró személye és kódja. Így bármikor ellenőrizhető a jegybeírás ténye. 17. oldal

18 7. Vizsgaalkalmak megtekintése A kurzus füzet eléréséhez a tanszéki füzet tárgyak lapjáról kell kiindulnunk Itt válasszuk ki a megfelelő tárgyat, lépjünk be a Bővebb gombbal a füzetébe, majd válasszuk a kurzusok fület. Itt léphetünk be a megfelelő kurzus füzetébe, ahol a Vizsgaalkalmak lapot kell választanunk. 22. ábra Vizsgaalkalmak A 22. ábrán láthatjuk felsorolva a már meghirdetett vizsgaalkalmakat. A Hozzáad gomb lenyomásával írhatunk ki egy új vizsgaalkalmat. A leírás lap felső részén a kurzus adatai láthatók, amelyhez a vizsgaalkalom tartozik. Középen adhatjuk meg a vizsgaalkalom idejét és helyszínét és a jelentkezők maximális létszámát. Megjegyzést is írhatunk a vizsgaalkalomhoz, amit a jelentkező hallgatók utána elolvashatnak. 23. ábra Vizsgáztató Az ablak jobb felső oldalán láthatók a vizsgáztató oktatók. Alatta egy tetszőleges megjegyzés áll (pl. a jegy, aláírás beírás jogosultságairól). A jobb oldalon láthatók felsorolva a tanszéki oktatók. Ezek közül duplán klikkelve kijelölhetjük a megfelelő oktatót vagy oktatókat, és a balra mutató nyíllal mintegy áttéve rendelhetünk a vizsgaalkalomhoz. Az oktató neve melletti kockába pipát téve adhatunk jogot az oktatónak a vizsga eredményeinek beírására. 18. oldal

19 24. ábra Vizsgaalkalom A Bővebb gombot megnyomva egy meglévő vizsgaalkalom füzetébe (24. ábra) léphetünk be, ahol megtekinthetjük a vizsgaalkalom adatait. Módosítani csak tanszéki adminisztrátori illetve magasabb jogosultsággal lehet. Ilyenkor a vizsgaalkalom füzetében két új lap is megjelenik. Az egyiken a jelentkezettek névsorát láthatjuk (25. ábra), a másikon, ha már megtörtént a vizsga, beírhatjuk az eredményeket (26. ábra; lásd még: Jegyek beírása). 25. ábra Névsor 26. ábra Eredmények 19. oldal

20 8. Tanszéki publikációk Egy tanszékhez tartozó hallgató, doktorandusz munkáinak tárolására nyújt lehetőséget ez a funkció. Oktatók vagy mások publikációit is lehet tárolni, de itt célszerű a hallgatók munkáit tárolni, pl. TDK dolgozatokat, vagy tudományos értekezéseket. A tanszéki füzetben válasszuk a Publikációk fület (27. ábra). 27. ábra Publikációk Itt láthatjuk a tanszék publikációit felsorolva. 20. oldal

21 9. A szerzők között fel van sorolva, hogy kik készítették, a konzulensek lapon pedig a konzulensek neve található. A leírás lapon a publikáció kulcsszavai és rövid leírása található. A példányok lapon pedig a tanszéki példányok leírása: azonosító, raktári jelzet. 9. A követelményszerkesztő információs ablaka A bővebb gombra kattintva a kiválasztott publikációról megtudhatjuk a publikáció típusát, címét, kiadási évét, melyik tanszékhez tartozik, milyen nyelvű, kiadója nevét. (stb.) Ez a szerkesztő központi ablaka: itt jelenik meg az összes információ a feladatokkal és a követelményekkel kapcsolatban; innen lehet kezdeményezni újak létrehozását, illetve már meglévők módosítását, törlését. Az 28. ábrán egy tantárgyhoz kapcsolódó lehetséges évközi feladatokra, és a belőlük alkotott követelményekre látható példa. 28.ábra Feladatok, és a követelmények. A felső részben találhatók a tárgyhoz kapcsolódó feladatok és ezek jellemzői: a feladat megnevezése és típusa, az értékelés skálája, a pótlási lehetőségek száma, a pótlások beszámításának módja, illetve a feladathoz esetleg kapcsolódó terem és időpont. Az alsó részben a feladatokból összeállított követelmények láthatóak sorszám alapján elkülönítve egymástól, és logikai műveletekkel (ÉS, VAGY) összekapcsolva. Az ÉS-sel összekapcsolt követelményeket egyidejűleg, míg a VAGY-al elválasztott követelménycsoportokat alternatív módon kell teljesíteni, figyelembe véve, hogy az ÉS az erősebb precedenciájú művelet. Ez azt jelenti, hogy egymást helyettesítő követelményhalmazokat lehet megadni, mely halmazok teljesítéséhez azonban minden egyes benne lévő követelmény teljesítése szükséges. Az ábrán látható példa azt jelenti, hogy egy hallgatónak a féléves követelmények teljesítéséhez vagy az első három követelményt együtt, vagy pedig a negyedik követelményt kell teljesítenie (persze eleget tehet mind a négy követelménynek is, de ez nem jellemző a hallgatók szorgalmára). A követelményszerkesztő lap mindkét részében található három gomb: 21. oldal

22 új feladat ill. követelmény létrehozása Ennek megnyomásakor megjelenik egy-egy ablak, melyben kényelmesen megadható minden szükséges információ egy feladat kiírásához, illetve összeállítható egy követelmény. meglévő feladat ill. követelmény szerkesztése Itt ugyanazok az ablakok fognak megjelenni, mint az új létrehozásakor, de az egyes mezők ki lesznek töltve a kiválasztott feladatnak illetve követelménynek megfelelően. Feladatok esetében a kiválasztott elem kurzorral választható a listában kéken megjelenő sor lesz (az ábrán a beszámoló nevű), míg követelmények esetében egy külön kis ablakban kell kiválasztani a megfelelő sorszámot (ezért volt szükséges, hogy az egyes követelményeket megszámozzuk). meglévő feladat ill. követelmény törlése Az előző esethez hasonló módon kiválasztott elemet a szándék megerősítése után lehet törölni. (Feladatot csak abban az esetben lehet törölni, ha nem szerepel egyetlen követelményben sem, különben a törléshez először a követelményekből kell kivenni, vagy az ezt tartalmazó követelményeket is törölni kell.) A Mentés gombbal lehet a létrehozott illetve módosított feladatokat és követelményeket eltárolni, ilyenkor eltűnik a bal alsó sarokból a Változott felirat. Ha mentés nélkül próbáljuk bezárni az ablakot, a program megerősítést kér ezen szándékunkat illetően. 22. oldal

23 9.1. A feladatok megadása, szerkesztése Ebben az ablakban lehet megadni egy évközi feladatot minden járulékos információjával együtt. A 29.ábrán erre mutatunk egy példát: 29.ábra. Egy feladat jellemzőinek megadása. A felső csoportban lévő mezőket kell kötelező jelleggel kitölteni: Feladat leírása Ez tulajdonképpen a feladat neve, később ezzel lehet rá hivatkozni, ez fog a követelmények szövegében is megjelenni, és a hallgatók is ezt fogják látni. Ezért érdemes nem túl hosszú, de beszédes neveket megadni, ami utal a feladat lényegére. Feladat típusa Ez a mező csak informatív jellegű, nem képezi alapját semmilyen funkciónak vagy ellenőrzésnek, mégis érdemes egy csoportba gyűjteni a hasonló feladatokat (pl.:kiszh, nagyzh, beszámoló, stb.), mert egyrészt segít a tárgyhoz kapcsolódó feladatkategóriákat vizuálisan is elkülöníteni, másrészt pedig később hasznos lehet listák generálásakor is: könnyedén meg lehet vele fogalmazni olyan jellegű szűrést, mint például: azok a hallgatók, akiknek nem sikerült valamelyik típusú feladata. Értékelés skálája Itt tetszőleges pozitív egész szám adható meg. Ez azt a maximális értéket adja meg, amit az adott feladatra adni lehet. Ez jelenthet százalékot, érdemjegyet, pontszámot vagy egyszerűen csak bináris (kétértékű) jelzését annak, hogy a hallgató teljesítette-e a feladatot (beadta a házit, megtartotta a kiselőadást, elvégezte a mérést, stb.). Ennek megfelelően a legördülő listából ki lehet választani a 2, 5 és 100 értékek valamelyikét, de ettől eltérő szám is megadható. 2-es skálát a bináris értékelés esetén kell megadni, ilyenkor 2-est kapnak, akik teljesítették, és 1-est, akik nem. Követelményben pedig azt kell megadni, hogy a feladat eredménye 2 legyen (ahol kivételesen a > jelnek nincs jelentősége, de más esetben szükséges). Az ablak alsó részén további információk adhatók meg a feladattal kapcsolatosan: Pótlási lehetőségek száma Azt adja meg, hogy a hallgatónak hányszor van lehetősége újrapróbálkozni. Ennek persze csak olyankor van jelentősége, ha valamilyen számonkérésről van szó, de például házi feladatoknál, beadandó esszéknél az értéke tipikusan 0 lesz. Éppen ezért új feladat létrehozásakor az alapértelmezésként 0 jelenik meg. Maximális értéke 10. (Egyébként a későbbiekben az egyes feladatok alatt annyi oszlop fog szerepelni a számonkérések listában, amennyi a pótlások száma+1) Pótlás beszámításának módja Ez a választási lehetőség csak akkor aktív, ha van lehetőség pótolni a feladatot, azaz a pótlási lehetőségek száma nem nulla. Azt lehet ezzel beállítani, hogy abban az esetben, ha 23. oldal

24 NEPTUN_OKTATOI egy hallgatónak több bejegyzése is van egy adott feladathoz (akár sikertelenség miatti ismétléssel, akár elégedetlenség miatti javítással szerezte), akkor ezek közül melyik eredmény számítson a követelmények kiértékelésekor: Utolsó A legutoljára beírt bejegyzés értékét használja. Javítás esetén ez azt jelenti, hogy lehet rontani is. Legjobb Sikertelenség miatti újraírásnál épp úgy, mint az előzőnél, a sikeres eredmény fog számítani (tipikusan a legutolsó a legjobb). Javításnál viszont a megszerzett eredmény csak akkor fog számítani, ha az jobb az előzőnél. Átlag Előfordulhat olyan igény is, hogy pl. az ütemterv szerint teljesítők preferálva legyenek, azaz a pótzh-n megszerzett eredmény gyengébbnek számítson a követelmények ellenőrzésekor, ilyenkor az összes megszerzett eredmény átlaga szolgáltatja a végső jegyet illetve pontszámot. Például ha valaki egy 1-es zh után 5-öst ír, akkor az csak 3-asnak fog számítani. Ha viszont csak 2-est ír, és valamelyik követelményben erre a feladatra legalább 2-es megszerzése van előírva, akkor ezt nem teljesíti, hiszen csak 1,5-ös eredményt ért el. Teljesítés dátuma/határideje Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni, tartalma csak informatív jelleggel bír, mégis érdemes kitölteni a hallgatók tájékoztatása és emlékeztető jellege miatt. Tetszőleges, tíz karakter hosszú szöveg, dátum beírható. Kapcsolódó terem Ezt sem kötelező megadni, sőt sok esetben nincs is értelme, ha viszont van, akkor az előzőhöz hasonlóan ezt is érdemes megadni. Ez a Választ gomb megnyomásával tehető meg, ekkor az alábbi ablak fog megjelenni (30.ábra), melyben a megfelelő sort ki kell választani: 30.ábra Teremválasztás. (Vigyázat nem teremfoglalás!) Megjegyzés: ez a rész nincs összekötve a teremkezelő programmal, tehát az itteni megadás előtt a termet a hivatalos teremkiosztó csoportnál le kell foglaltatni! 24. oldal

25 9.2. Tippek a feladatok megadásához NEPTUN_OKTATOI Sokféleképpen megfogalmazható a rendszer számára ugyanaz a feladat- és követelményrendszer, hogy mikor melyiket érdemes használni, az gyakorlatilag azon múlik, hogy mennyire részletesen kell az eredményeket adminisztrálni. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi ötletek, eligazítások: A legkézenfekvőbb megoldás, ha minden valós feladathoz a rendszerben is kapcsolódik egy feladat a megfelelő értékelési skálával. Így a legátláthatóbb a követelményrendszer is. Ha azonos típusú feladatoknak vagy ezek egy részhalmazának csak a megléte számít (azaz az előző esetben bináris az értékelési skála, és a követelmény: a feladatok (közül a legjobb k db) eredménye nagyobb vagy egyenlő, mint 2), akkor ez megadható egyetlen feladatként is pl. kiszh-k, mérések, laborok néven, melynek értékelési skálája megegyezik a feladatok számával, a követelmény pedig: a feladat eredménye nagyobb vagy egyenlő, mint k. A követelmények szerkesztése és így az automatikus aláírás generálás szempontjából is lényegtelen, hogy a sikertelen próbálkozások adminisztrálva vannak-e vagy sem (kivéve, ha az összes eredmény átlagát kell venni), ezért az is megtehető, hogy a pótlások számát 0-nak adva, mindenkinek csak a sikeres eredménye kerül adminisztrálásra, vagy pedig az újabb, javított eredménnyel felülírásra kerül a régi. 25. oldal

26 9.3. A követelmények megadása NEPTUN_OKTATOI A korábban megadott feladatok felhasználásával összetett követelményrendszer fogalmazható meg az aláírás feltételeként. Ez az összetett követelményrendszer elemi követelmények logikai ÉS illetve VAGY kapcsolatából áll elő. Ebben az ablakban az egyes elemi követelményeket lehet megszerkeszteni illetve módosítani. A 4.ábrán egy ilyenre láthatunk példát: 31.ábra.Feladat paramétereinek megadása. A szerkesztés menete a következő: 1. Ki kell választani a feladatok közül, hogy melyeknek az eredményére vonatkozik a feltétel. Ez a Feladatok listában az egyes feladatokon jobb egérgombbal való kattintással vagy pedig a Space megnyomásával tehető meg. Újabb kattintás illetve leütés a kiválasztott feladaton kiveszi ezt a kiválasztottak közül. 2. Ha nem szükséges a kiválasztott feladatok közül az összeset teljesíteni, csak k darabot, akkor becsekkelve a Legjobb opciót, a mellette lévő mező értékét k-ra kell állítani. Ha mindegyikre szükség van, úgy ezt ki kell csekkelni. k értéke maximálisan a kijelölt feladatok száma mínusz egy lehet. Ha annyira csökkentjük a kijelöltek számát, hogy ez ne teljesüljön, az opció bejelölése automatikusan törlődik. 3. Következő lépésben azt kell megadni (ha egynél több feladat van kiválasztva, és ezek közül nem a legjobb 1-et vesszük), hogy az egyes feladatok eredményeiből hogyan származtassunk egyetlen értéket, amire aztán az alsó korlát vonatkozni fog. Ez történhet összegzéssel, átlagolással és súlyozott átlag számításával is. 4. A súlyozott átlag választása esetén meg kell adni az egyes feladatokhoz a súlyokat is a jobb felső sarokban megjelenő táblázatban a feladatok súlyai írhatók be.(32.ábra) 32.ábra. Egy követelménynél a súlyozott átlagszámítás megadása. 26. oldal

27 A táblázatban csak a kijelölt feladatok láthatóak, ezekhez a Súlyok oszlopba lehet 1-től 100-ig egész számokat megadni. Ha súlyozott átlagot számítunk, akkor nem lehet használni a Legjobb opciót; ha be volt jelölve, ez automatikusan törlődik. Az előzőek szerint származtatott, illetve az egyetlen feladat eredményéből adódó érték alsó korláthoz való viszonyát kell megadni: annál nagyobb kell, hogy legyen, vagy pedig lehet egyenlő is. A legtöbb esetben így is, úgy is megadható a követelmény (pl.: 5-ös skálán értékelt egyetlen feladat eredménye >=2 illetve >1 ugyanazt jelenti), de vannak esetek, amikor szükség lehet rá. Az alsó korlát megadása: egész vagy lebegőpontos szám lehet. A program nem ellenőrzi, hogy ez hogyan viszonyul az egyes feladatok értékelési skálájához, így megadható irreális követelmény is, tehát erre a felhasználónak kell figyelnie. A 3. pontbeli összegzés és átlagolás általában felcserélhető; ízlés dolga, hogy ki melyiket használja. Az összegzés hátránya, hogy könnyebb elrontani a követelményt (rossz számolás, újabb feladat bejelölése után az összeg növelésének elmaradása). Viszont jobban használható, ha különböző értékelési skálával rendelkező feladatokból áll össze a követelmény. Az átlagolás pedig azonos skála esetén előnyösebb. A program a felhasználó munkáját megkönnyíti azzal, hogy a pillanatnyilag megadott adatok alapján folyamatosan kiírja a követelmény szövegét az ablak alsó részében található keretben. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag a követelmény leírására szolgáló mondatot építi fel a felhasználó, ami azután az előző szinteken lévő ablakokban is meg fog jelenni. Az Ok gomb megnyomása előtt össze kell állnia a teljes mondatnak, azaz minden szükséges mezőt ki kell tölteni. A követelmény megadása után (Ok gomb megnyomása) a program rákérdez arra a logikai műveletre, amellyel az előző követelményekhez fog kapcsolódni. Új követelmény létrehozása esetén felajánlja a választás lehetőségét, míg korábban létrehozott szerkesztésénél arra kérdez rá, hogy megváltoztassa-e a régit. Ebből következik, hogy ha csak valamely két követelményt összekapcsoló logikai műveletet akarunk megváltoztatni, akkor ehhez a második követelményt kell szerkesztésre kiválasztani, majd rögtön megnyomva az Ok gombot, a Megváltoztat opciót kell választani. 27. oldal

28 9.4. Félévközi számonkérések értékelése A korábban megadott feladatok alapján a hallgatók elért eredményeit a NEPTUN-ban lekérhető táblázatba lehet beírni. A kurzus kiválasztásával a bővebb gombbal a számonkérések alatt kapjuk azt a táblázatot ahol az összes feladat nyilván van tartva. 33.ábra Évközi eredményeket nyilvántartó táblázat. (A gombok felett megállva az egérrel megjelenik egy kis segítő szöveg.) gomb megnyomásával az FDL szűrésből ismert módon kiválaszthatjuk a számunkra megfelelő szűrést.( Minden -itt mindenki aki erre a kurzusra jár illetve külön képzésenként is lehet lekérdezni.) és lehet keresni a megfelelő oszlop tetejére klikkelve (az aktuális mód sárgán van jelezve). A keresett nevet vagy kódot beírva (kis és a nagybetűket egyaránt felismeri) gyorskereséssel egyesével lehet választani (A kiválasztott hallgató kékkel van jelezve.) gombot megnyomva a hallgatóról több információt megtudhatunk. Ugyanaz a funkciója ennek a gombnak az adminisztrációs főlapon az Egyének fülnél a Bővebb gombnak. gombot megnyomva tudjuk a kijelöléseket illetve a beírásokat megtenni. KIJELÖLÉSEK: A kijelöléskor fontos információ, hogy egy kijelölés hány hallgatót érint. Ehhez mindig a kijelölés gomb + részét használjuk, míg ennek érvénytelenítése a gomb. : Itt látható, hogy a hallgatók közül hányan lettek kiválasztva. egy hallgatónál a pipa jelzi a kijelölést, és a kék szín a kurzor 28. oldal

29 állását adja meg. Bal egérgombbal mindenkit kiválasztunk (zöld rész), jobb egér gombbal a kijelölést megszüntetjük. A kijelölés legördülő szűrési feltételekkel is megadható: A szűrési feltételeknél kiválaszthatjuk, hogy milyen feltétel alapján akarjuk beírni az eredményeket. Ha csak egy csoport eredményét akarjuk beírni akkor érdemes ezek közül választani. Feladat eredménye alapján ki lehet választani, hogy melyik feladatra akarjuk a jegyet beírni, esetleg hányadik pótlásra, feltétel szerint kiválaszthatjuk illetve a korábbi eredményét is megadhatjuk és utána kijelöljük ezeket a hallgatókat. Így egy kisebb csoportra tudunk szűrni, és gyorsabb beírni a jegyeket, mert csak a lekérdezés szerinti hallgatókat mutatja a táblázat. Kezdőbetűre is szűkíthetjük a feltételt, megadhatjuk a keresési tartományt melyik betűtől meddig jelöljük ki a hallgatókat. Minden kijelölt választásával csak azokat láthatjuk akiket kijelöltünk, illetve a fordítottja a Nem kijelölt. Képzés ha az adott kurzusra több képzésről is járnak és képzésenként külön akarjuk választani akkor itt tudjuk ezt megtenni. Iránygombok: Megadhatjuk, hogy a táblázatban, hogy mozogjunk, ha a megfelelőt kiválasztjuk. A kurzor mozgásai: Következő cella: beírás és Enter után egy cellát lép lefelé Következő zöld: beírás és Enter után a következő zöld sorra ugrik(ha van) Jobbra: a jobbra eső cellába lép Navigálások a táblázatban a!"#$: PageUp/PageDown Home/End CtrlPageUp/CtrlPageDown CtrlHome/CtrlEnd Mindennek: ha nincs zöld sor, akkor az egész oszlop kapja a cella beírást, ha van zöld sor, akkor csak a zöld sorok (kijelöltek) következő billentyűkkel történhetnek: - értelemszerűen fel/le/balra/jobbra - egy oldalt fel/le - aktuális sor elejére/végére ugrás - a látható rész első és utolsó sorára ugrás - a táblázat első és utolsó sorára ugrás. 29. oldal

30 10. Jegybeírás NEPTUN_OKTATOI A táblázatba beírni úgy lehet, hogy egy cellát kijelölünk, (lásd a fent említetteket), majd elkezdjük írni a jegyet, vagy pontokat, vagy megf ill. nemf szavakat. (34.ábra) 34.ábra A pirossal kijelölt cellába jegybeírás után Entert kell ütni. A táblázatban ráklikkelve egy jegycellára azt kijelöljük, a következő jegybeírás ide történik (következő jegybeírás mindig a piros cellákba történik) 35.ábra Jegybeírás a piros cellába, Enterrel érvényesítve. A jegyeket nem kell teljesen beírni: nemf./ megf./kivmf. jegyeknél elég az első betűt megadni, majd Enterrel érvényesíteni, 0-5 és jegyeknél pedig a számokat kell begépelni és utána Enterrel lehet érvényesíteni. 30. oldal

31 36.ábra A kijelöltek egyszerre azonos jegyet kapnak,jegybeírás egy cellába+enter. A jegyeket az adatbázis csak akkor tárolja el, ha az mentés gombra kattintunk. A változás előtti állapothoz tér vissza. A megváltoztatott jegyek piros színnel jelennek meg. Törölni úgy lehet, hogy a kijelölt cella tartalmát Backspace# billentyűvel töröljük, majd Enterrel érvényesítjük A táblázatot ki lehet vinni szöveg fájlba (txt) illetve be is lehet olvasni Az Export gomb megnyomása után a szokásos nyomtatási és Exportálási kép jön fel itt meg kell adni, hogy hova tegyük ki a file-t. 37. ábra Táblázat file-ba exportálása A táblázatot megadott txt. fájlba kivihetjük, vagy kinyomtathatjuk. Kivitelnél a fájl helyét, nevét meg kell adni. Nyomtatásnál ne felejtsük el először a betűméretet beállítani (Karakterkészletből) majd a megfelelő opciókat válasszuk ki, nagy táblázat esetén a vágást is jelöljük be. Meg kell adni hová akarjuk menteni a táblázatot illetve honnan akarjuk beolvasni. Amennyiben sikerült ez a művelet a gép visszajelzi: sikerült a kivitel. A txt fájlt pedig egy Excel táblázatban meg kell nyitni és itt is lehet a jegyeket beírni illetve a műveletek elvégeztével a Neptunba lehet visszaolvasni. Megjegyzés: A változásokat mindig mentsük el! Az Import gomb megnyomása után meg kell adni hogy a beolvasandó fájl hol található. Annak megnyitásával importáljuk a fájlt. 31. oldal

32 11. Példák a félévközi követelmények beírására Válasszunk ki egy olyan tárgyat, amelynek előadása és több gyakorlata is van egy félévben. A tárgyat ezen kívül több képzésről vették fel. 38.ábra Fizikai kémia I. tárgy kiválasztása kurzorral A bővebb gombbal bemegyünk a tárgylapra, ahol látjuk hogy elmélet és gyakorlat is van a tárgyból. 39.ábra A kijelölt tárgynak 2óra heti elmélete és 1 óra gyakorlata van. Ha a tárgyfüzetbe a kurzusok lapra lépünk, akkor a 2000/01/1 félévi előadás és gyakorlat kurzusokat találjuk. A kurzor az előadáskurzuson áll. 32. oldal

33 40.ábra E-előadás és G-gyakorlati kurzusok. NEPTUN_OKTATOI Más-más követelményt írhatunk elő előadásra és gyakorlatra. A kurzus füzetbe belépve a félévközi feladatokat és a követelményeket mutatjuk be E típusú kurzusokra.(40.ábra ) 41.ábra Évközi követelmények A megszerkesztett feladatok és követelmények után ismertek a számonkérés módszerei. Az eredményeket a számonkérés és a bővebb gomb megnyomása után lehet beírni. A beírásra néhány példát mutatunk be. Egy hallgatót kiválasztva a beír gomb és a jobbra mozgatási gombot kijelölve a hallgató érdemjegyeit egymás után írjuk be, a cellába bevitt kurzor után a jegyet írjuk, Enter, következő számonkérés jegybeírása, majd újra Enter. A 42.ábrán egy hallgató jegyeinek bevitelét mutatjuk be, végezetül pedig az Elment gombot használjuk. 42.ábra Egy hallgató jegyeinek beírása (Kijelölt soron jobbra haladva) Azonos jegyek bevitele hallgatók részére a Beír gomb után kijelöléssel történik, itt a Mindnek gombot kell kijelölni, hogy minden megjelölt helyre ugyanaz az eredmény íródjon be. (43.ábra.) 33. oldal

34 43.ábra. Megjelölt feladat oszlopába a kijelölteknek azonos jegy beírása. A 44.ábrán egy feladatot megjelöltünk, és kiválasztottuk a Következő cella gombot. Ha a legelső hallgatónak beírjuk a jegyet, utána Entert ütünk, majd a következő hallgatónak újra jegybeírás és Enter stb. Így egy feladathoz a névsor szerinti jegybeírás történt. A végén feltétlenül nyomjuk meg az Elment gombot. 44.ábra Egy feladat oszlopában cellánként végighaladva történik a jegybeírás. A feladatkiírásnak megfelelően részvizsgákat is fel lehet venni, és a NEPTUN rendszerben a rész-vizsgajegyeket tárolni lehet. 34. oldal

35 12. Összefoglalás NEPTUN_OKTATOI Az Évközi követelményszerkesztő és a Számonkéréseket nyilvántartó táblázat az Oktatók részére egy hatékony eszköz. Felhasználható részvizsgák nyilvántartására. Ezt a táblázatot lehet kombinált vizsgák nyilvántartására, illetve összetett szigorlatok nyilvántartására is felhasználni. Nyelvvizsgák írásbeli, szóbeli és magnóhallgatás eredményeit is itt célszerű tárolni a végső minősítés megadása előtt. Bármilyen számonkérési eredményt is tárolnak az oktatók a NEPTUN adatbázisába (megfelelő előkészítés esetén az előzőkben bemutatott módszer szerint), a hallgatók más felületen, de ugyanazt az eredményt a jegybeírás után rögtön látják. Így a hallgatók információja gyors, nem kell az eredményért a TO vagy a tanszéki adminisztrátort zavarni. $ Példák a félévközi követelmények beírására $ Összefoglalás 35. oldal