A körte károsítói és az ellenük történő védekezés lehetőségei

Átírás

1 GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ROVATVEZETŐ: Dr. Szalay László egyetemi docens A körte károsítói és az ellenük történő védekezés lehetőségei Dr. Gyulainé Garai Adrienne BAZ Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Miskolc A körte (Pyrus communis) termesztésének jelentősebb körzetei a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon vannak, de kisebb területeken országszerte előfordul. A körtének számos károsítója ismert, ezek jelentősége helyenként, évjáratonként, fajtánként változik. Nem szabad elfelejtkeznünk az éghajlatváltozás (felmelegedés) károsítókra gyakorolt hatásáról (a károsítás időszaka megnyúlik, előtérbe kerülnek a melegkedvelő fajok, esetenként a nemzedékszám nő stb.) sem. Előfordulásukat és kártételük mértékét a környezeti tényezők mellett jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen növényvédelmi technológiát alkalmaznak az adott területen és a termesztett fajta milyen érzékenységgel bír a károsítókkal szemben. A fajtatulajdonságok meghatározzák, hogy mely károsítók szaporodhatnak el káros mértékben és melyek ellen szükséges rendszeresen vagy esetenként védekezni. Fajtafogékonyság az irodalmi adatok és saját megfigyelések szerint A körte-levélbolha fajok kártétele minden fajtán előfordulhat, a legérzékenyebb fajták a Baki boscspur, a Bosc kobak, a Diel vajkörte, az Esperen bergamott az Erdei vajkörte, a Hardy vajkörte, a General Leclerc, a Gifford vajkörte, a Madame Favre, a Meridino Rosso és a Vilmos. A ki- Kártevő megnevezése Ventúriás varasodás (Venturia pyrina) Tűzelhalás (Erwinia amylovora) Körte-levélbolha fajok (Cacopsylla spp.) Körte fajták fogékonysága Kevésbé Közepesen Nagyon fogékony Árpával érő körte Baki bosc Conference Concord Fétel apát* General Leclerc Hardy vajkörte Ilonka Kornélia Kieffer Meridino Rosso Mirandino rosso Nagy szegfű körte Packham s Triumph Tongre Zöld Magdolna Alexander Lucas Giffard vajkörte Ilonka Kieffer Nagy szegfű körte Nyári Kálmán körte Pierre Corneille Trevoux Zöld Magdolna Dr. Guyot Gyula Ilonka Nagy szegfű körte Napoca Nyári Kálmán körte Pap körte Téli esperes Téli Kálmán körte Zöld Magdolna Clapp kedveltje Dr. Guyot Gyula Giffard vajkörte Napoca Seres Olivér Társulati esperes Verdi Vilmos Avranchesi jó Lujza Baki bosc Beurre d Anjou Bosc kobak Concord Conference Fétel apát General Leclerc Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Meridino Rosso Mirandino rosso Seres Olivér Vilmos Arabitka Avranchesijó Lujza Aromata de Bistrica Clapp kedveltje Concord Conference Kornélia Nemes Krasszán Packham s Triumph Seres Olivér Tongre Verdi 1. táblázat Arabitka Avranchesi jó Lujza Aromata de Bistrica Beurre d Anjou Bosc kobak Diel vajkörte Erdei vajkörte Gifford vajkörte Hardenpont téli vajkörte Nemes Krasszán Nyári Kálmán körte Pap körte Téli esperes Aromata de Bistrica Clapp kedveltje Diel vajkörte Dr. Guyot Gyula Erdei vajkörte Gifford vajkörte Kornélia Napoca Nemes Krasszán Packham s Triumph Társulati esperes Téli esperes Tongre Pap körte Verdi Baki bosc Bosc kobak Diel vajkörte Erdei vajkörte Esperen bergamott Hardy vajkörte General Leclerc Gifford vajkörte Madame Favre Meridino Rosso Vilmos Megjegyzés: *: A Fétel apát egyéb gombabetegségekre, mint pl. az almástermésűek sztemfíliumos gyümölcsrothadása (Stemphylium spp.) nagyon fogékony! március

2 sebb növekedési erélyű fajtákon általában kisebb az okozott kár, mint a nagyobb növekedési erélyű fajtákon (pl. Hardy vajkörte és Diel vajkörte). A Dr. Guyot Gyula, az Ilonka, a Nagy szegfű körte, a Napoca, a Nyári Kálmán körte, a Pap körte, a Téli esperes és a Zöld Magdolna körték a kevésbé érzékeny fajták közé tartoznak. Minden olyan beavatkozást kerülni kell, ami az intenzív hajtásnövekedést elősegíti, mint pl. az indokolatlanul erős metszés, a túlzott tápanyag-, főleg nitrogénadagolás, az erős öntözés. A esetében kevésbé fogékony az Alexander Lucas, a Giffard vajkörte, az Ilonka, a Kieffer, a Nagy szegfű körte, a Nyári Kálmán körte, a Pierre Corneille, a Trevoux és a Zöld Magdolna, míg nagyon fogékonyak a fertőzésre az Aromata de Bistrica, a Clapp kedveltje, a Diel vajkörte, a Dr. Guyot Gyula, az Erdei vajkörte, a Gifford vajkörte, a HigWand, a Kornélia, a Napoca, a Nemes Krasszán, a Packham s Triumph, a Társulati esperes, a Téli esperes, a Tongre, a Pap körte és a Verdi fajták. A körte ventúriás varasodására igen fogékony az Arabitika, az Avranchesi jó Lujza, az Aromata de Bistrica, a Beurre d Anjou, a Bosc kobak, a Diel vajkörte, az Erdei vajkörte, a Gifford vajkörte, a Hardenpont téli vajkörte, a Nemes Krasszán, a Nyári Kálmán körte, a Pap körte és a Téli esperes. Kevésbé fogékony fajtáknak tekinthető az Árpával érő körte, a Baki boscspur, a Conference, a Concord, a Fétel apát (csapadékos időjárás esetén ez a fajta azonban nagyon fogékony a sztemfíliumos fertőzésre), a General Leclerc, a Hardy vajkörte, az Ilonka, a Kornélia, a Kieffer, a Meridino Rosso, a Mirandino rosso, a Nagy szegfű körte, a Packham s Triumph, a Tongre és a Zöld Magdolna. A körterozsda esetében a körtefajták között nincs fogékonyságbeli különbség. A fertőzés alapvetően attól függ, hogy a közelben ( méteren belül) megtalálható-e a kórokozó fő gazdanövénye, a boróka, ill. 4-5 kilométer távolságon belül van-e összefüggő területű borókás. A borókák (Juniperus fajok és fajtáik) eltérő fogékonyságúak. Irodalmi adatok szerint legfogékonyabbak a Juniperus chinensis faj Pfitzeriana, Pfitzeriana Aurea, és Robusta Green fajtái, valamint J. sabina faj Blaue Donau, és Tamariscifolia fajtái. Kis fogékonyságúnak, ill. ellenállónak tekinthető a J. communis, a J. conferta, J. horizontalis, a J. nana, a J. procumbens, a J. squamata és a J. virginiana fajok fajtái. Az 1. táblázatban a körtefajták fogékonyságuk alapján történő besorolása található kevésbé, közepesen és nagyon fogékony kategóriákba, figyelembe véve a körtevarasodás, a és a körte-levélbolha fertőzésre vonatkozó érzékenységüket. Mely károsítók jelentik a legnagyobb problémát? A körtén a kártevők közül a legnagyobb jelentőségű a füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri) és a közönséges körte-levélbolha (Cacopsylla pyricola) kártétele. A szelektív hatású rovarölő szerek alkalmazása mellett és az átlagosnál melegebb évjáratok hatására újból felszaporodhatnak és megjelenhetnek azok a kártevők, amelyek korábban minimális egyedszámban voltak jelen. Számítani lehet az almamoly (Cydia pomonella), a körtemoly (Cydia pyrivora), az almailonca (Adoxophies orana), a poloskaszagú körtedarázs (Hoplocampa brevis) (1. kép), a hajtáshervasztó darázs 1. kép Poloskaszagú körtedarázs a virágon 2. kép Hajtás hervasztó darázs a levélen március 115

3 3. kép Körte-levélatka kártétele 4. kép Körtelevél-gubcsatka kártétele levélen 5. kép Körtelevél-gubacsszúnyog kártétele 6. kép Erviniás (Janus compressus) (2. kép), a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus), a bimbólikasztóormányos (Anthonomus pomorum), a levélbarkók (Phyllobius spp.), a körtelevél-atka (Eriophyes pyri) (3. kép) és a körtelevél-gubacsatka (Epitrimerus pyri) (4. kép) helyenkénti kártételére. Csapadékos időjárás esetén növekedhet a körtelevélgubacsszúnyog (Dasyneura pyri) (5. kép) lárvái által fertőzött hajtások aránya. A kórokozók közül leggyakrabban az erviniás (Erwinia amylovora) (6. kép), a körte varasodása (Venturia pyrina) okozza a legtöbb problémát, de a körte mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella 7. kép Körte mikoszferellás levélfoltossága március

4 8. kép Körterozsda által okozott tünetek 10. kép A körterozsda köztes gazdája 9. kép Moniliniás termésfertőzés sentina) (7. kép), a körterozsda (Gymnosporangium sabinae) (8. kép), valamint a monilíniás termésfertőzés (Monilinia spp.) (9. kép) fordulnak elő. A körterozsda (Gymnosporangium sabinae) fertőzés gyakorisága az utóbbi 10 évben növekedett, korábban csak szórványosan és egyes érzékeny fajtákon fordult elő. A körterozsda kórokozója két gazdanövényt igényel kifejlődéséhez, a köztes gazdája a körte, a főgazdái pedig a boróka fajok (Juniperus spp.) (10. kép). Egyre több helyen telepítenek örökzöldeket, közöttük borókákat is, ami elősegíti a betegség terjedését. Mivel az alkalmazott növényvédelmi technológia gerincét a körte-levélbolhák (Cacopsylla spp.), 11. kép Kifejlett körte-levélbolhák 12. kép Feketepenész a termésen március 117

5 13. kép Körte-levélbolha tojások az ágon 14. kép Körte-levélbolha tojások a levélen 15. kép Körte-levélboha lárvák hajtásvégi kártétele az ervíniás (Erwinia amylovora) és a körte ventúriás varasodása (Venturia pyrina) elleni védekezés adja, ezért ezekkel a károsítókkal részletesebben kell foglalkozni. Körte-levélbolha fajok (Cacopsylla pyricola, C. pyri) Azokban az ültetvényekben a legnagyobb a számuk, ahol intenzív tápanyag-utánpótlást végeznek és a vegetációs időszakban rendszeresen alkalmaznak széles hatásspektrumú elsősorban piretroid hatóanyag csoportba tartozó rovarölő szereket, ami a természetes ellenségeik egyedszám-csökkenését vonja maga után. Kártételük: A kifejlett bolhák (11. kép) és a lárváik is jelentős kártételt okoznak. Az imágó a körtehajtást kismértékben a pete lerakásával, nagymértékben a táplálkozásával károsítja, a fiatal levelek a tömeges petézést követően nem képesek normálisan fejlődni, kissé besodródnak, deformálódnak, kisebbek maradnak. A lárvák szívogatásának hatására a levelek szintén torzulnak, egy részük lehullik, a hajtás növekedése lelassul, korán befejeződik, a vesszők rövid ízközűek maradnak. A lárvák által bőségesen termelt mézharmaton megtelepszenek a feketepenészt okozó gombák (Cladosporium, Capnodium, Antennariella stb.), ami az asszimilációs tevékenységre negatív hatással van, valamint a gyümölcs kereskedelmi értékét jelentősen csökkenti (12. kép). Továbbá a körtelevél-bolhák vírus- és a körte leromlását és elhalását okozó mikoplazmavektorok is, sőt testükre tapadva terjesztik az Erwinia amylovora baktériumot is. A kártevő tömeges szaporodását segíti elő továbbá, hogy a korán érő körtefajták miatt a kémiai védekezést legkésőbb augusztus közepétől szüneteltetni kell, és ilyenkor a nyárvégi nemzedékek egyedeinek szaporodását sem természetes ellenségei, sem az inszekticidek hatása nem akadályozza. Gyakori a rovarölőszerrezisztens populációk kialakulása. Életmódjuk: Az imágók telelnek át 16. kép Körte-levélbolhák a levélen kéregrepedésekben, lehullott levelek alatt. Tavasszal viszonylag korán, már az első napsütéses télvégi napokon megjelennek, és 5 C feletti hőmérsékleten megkezdődik a párosodás is. Általában március elején megindul a peterakás; a tojásokat eleinte a vesszőkre, az ágakra (13. kép), a rügyekre vagy ezek közelébe, a lombfakadás után a hajtásokra, a fiatal levelekre (14. kép), majd a bimbókra helyezik. A lárvák kelése a körte ún. egérfül állapotban kezdődik el. A lárvák eleinte a hajtásokon (15. kép), a fiatal leveleken (16. kép) és a virágokon elsősorban a porzók tövében szívogatnak. Az első nyári nemzedék imágói nem sokkal a virágzás után (május elején-közepén) fejlődnek március

6 ki; évente 4-6 nemzedéke is lehet. Az áttelelő nemzedék imágói többnyire szeptemberben jelennek meg. Az eredményes védekezés szabályai Rendkívül fontos a szellős, világos, a permetlé számára hozzáférhető korona kialakítása. Metszéskor a sűrűsítő részeket el kell távolítani, nyáron el kell végezni a hajtásválogatást, a fákat az előtörő vízhajtásoktól meg kell tisztítani. Kerülni kell a nitrogéntúladagolást, mivel ezzel megelőzhető a vegetatív túlsúly. A körte-levélbolha populációk a rendszeresen alkalmazott rovarölő szerekkel szemben viszonylag rövid idő, 2-3 év alatt ellenállóvá válnak, ezért a védekezésnél igen fontos az eltérő hatásmechanizmusú készítmények váltogatása, a szerrotáció. A körte-levélbolha elleni védekezésre rendelkezésre álló készítmények hatásmód alapján nyolc csoportba sorolhatók, a 2. táblázatban a hatás kifejtés módjait eltérő színnel jelöltük. A hasznos élő szervezetek védelme érdekében a piretroidok felhasználását teljes mértékben mellőzni kell, mivel ezek elpusztítják a ragadozó poloskákat (Anthocoris- és Oriusfajok), a katicabogarakat és lárváikat, melyek az egyedsűrűségét minimális szinten képesek tartani. A permetezéseket a fák méretét figyelembe véve nagy lémennyiséggel ( l/ha) kell végezni, a megfelelő hatékonyság elérése és szerrezisztencia elkerülése érdekében. Természetesen kora tavasszal kisebb permetlémennyiség is elegendő. Javasolt paraffinolaj tartalmú vagy egyéb adalékanyagok használata hatásnövelés céljából (v.ö. 2. táblázat). Az első nemzedék elleni sikeres védekezés alapozza meg az egész évi fertőzési helyzetet, ezért a védekezéseket az áttelelő nemzedék tojásaiból kelő fiatal lárvák ellen el kell kezdeni. A védekezések eredményességét elősegíti a lemosó permetezés, mert az alkalmazható olajtartalmú készítmények a petéket és a lárvákat gyérítik. A kitinszintézis-gátló készítményt (diflubenzuron) akkor kell kijuttatni, amikor a populáció nagy hányada még tojás állapotban van, a permetezéshez itt is szükséges az adalékanyagok használata. A spinozad hatóanyagú rovarölő szerrel (+adalékanyag) a kezelést a körtebolhák fiatal lárváinak megjelenésekor kell elvégezni. Az acetamiprid, a klotianidin és az abamektin + klórantraniliprol hatóanyagú rovarölő szereknek (+ olaj, vagy egyéb adalékanyag) a tömeges lárvakelés időszakában a növény felületén kell lenni. A vegetációs időszak későbbi részében már vegyes populáció (tojás, lárva és imágó) fordul elő, ekkor jó biológiai hatékonyságot csak az abamektin, spirodiklofen, spirotetramat, tebufenpirad hatóanyagok + olaj kombinációitól lehet várni, melyeket a rezisztencia elkerülése érdekében váltogatva (rotációban) érdemes használni. A káliszappan és paraffinolaj készítmények egy része a vegetációs időszakban önállóan, nem adalékanyagként is használható a levélbolhák egyedszámának gyérítésére. Csak gyenge fertőzés esetén alkalmazzuk, a tojások és a lárvák ellen hatékonyak, környezetkímélők, de óvatosan kell dozírozni és körültekintéssel kell kijuttatni ezeket, mivel nagy melegben, tűző napon nem csak a rézérzékeny fajtákon okozhatnak perzselést. A vegetációs időszak elején vagy a kartevők megjelenésekor javasolt először kijuttatni. További kezeléseket 5-7 naponként kell elvegezni, legfeljebb 3 alkalommal. A felsorolt hatóanyagok a méhekre kifejezetten veszélyesek, ezért a kezeléseket csak a virágzás után lehet elvégezni, továbbá a fák alatt és a sorközben esetlegesen előforduló nagy mennyiségű virágzó gyom (Lamium sp., Taraxacum sp., stb.) méhek általi látogatottságára is figyelemmel kell lenni. Erviniás (Erwinia amylovora) Az almástermésűek egyik legveszedelmesebb betegsége a, 1997-től a szórványkertekben és ültetvényekben rendszeresen előfordul ez a baktériumos megbetegedés. Gazdanövényköréhez tartoznak az FIGYELMÉBE AJÁNLJUK almatermésűek alma, körte, birs, de galagonya, berkenye, madárbirs, tűztövis stb. és a rózsafélék családjába tarozó 129 növényfaj is. A fertőzés forrásai, a betegség kialakulása: A baktérium a fekélyes, rákos sebekben, vagy epifita formában a fa felületén, rügypikkelyek alatt telel át. Tavasszal a virágzás idejére aktivizálódik és indul szaporodásnak. Fertőzésveszélyre akkor számíthatunk, ha a környezeti tényezők optimálisak (három egymást követő napon a hőmérséklet 18 C felett van és az átlagos napi középhőmérséklet elérte a 15,6 C-ot, a lehullott csapadék mennyisége 0,25 mm-t meghaladó, ill. harmatképződés, erős köd miatt nedves a növények felülete és a levegő páratartalma 75 % feletti) és fogékony növényi felület (kinyílt virág, fiatal hajtás) van. A betegség tünetei: A virágzás idején a csészeleveleken, a kocsányon vízzel átitatott foltok jelennek meg, a virágok megbarnulnak, de nem hullnak le. A terméskezdemények fonnyadnak, megfeketedve mumifikálódnak és mindig az ágon maradnak (17. kép). Később a még nem fásodott hajtásvégek pásztorbotszerűen meghajlanak (18. kép), a megbarnult levelek a hajtáson maradnak. Meleg, párás időben a fertőzött növényi felületen bárhol megjelenhet a piszkosfehér, majd rozsdabarna baktériumnyálka csepp (19. kép). A vegetáció második felében a gallyakon, ágakon, törzsön a kórokozó bejutási helyén besüppedt, lilás kéregelhalás, fekélyes seb keletkezik, a kéreg az egészséges és a beteg rész határán felreped. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hajtáshervasztó darázs (Janus compressus) által okozott kártétel összetéveszthető a baktériumos megbetegedés tüneteivel. A darázskártétel esetén a fiatal hajtások arasznyi vége hirtelen (néhány óraegy nap) elhervad (20. kép), feketén elszárad, ez esetben a hajtás elhervadt és ép része határán spirálvonalban mindig megtalálhatók a szúrásnyomok, a tojásrakás helyei (21. és 22. kép). Ez a jelenség leginkább száraz, meleg tavaszokon főleg házi kertekben, és szórvány gyümölcsösökben észlelhető tömegesen. A szélverés okozta tünetek is hasonló március 119

7 Sorszám Körte-levélbolha ellen alkalmazható készítmények Hatóanyag Készítmény Kártevő Dózis Forgalmi kategória Hatás kifejtés módja 1. abamektin Vertimec 1,8 EC, Safran körtelevélbolha 0,5-1,0 l/ha II. kloridcsatorna aktivátor 2. abamektin + klorantraniliprol Voliam Targo 4. acetamiprid Gazelle 20SP körtelevélbolha, almamoly, keleti gyümölcsmoly, levélatkák, almailonca, levélaknázó molyok, takácsatkák körtelevélbolha cserebogarak 0,75-1,0 l/ha II. 0,5 kg/ha, 0,2-0,4 kg/ha 2. táblázat kloridcsatorna aktivátor és kálciumion-csatorna módosító nikotin acetilkolin receptor agonista 5. acetamiprid Mospilan 20 SG körtelevélbolha 0,5 kg/ha nikotin acetilkolin receptor agonista 6. acetamiprid Mospilan 20 SP körtelevélbolha, cserebogarak 0,5 kg/ha 0,2-0,4 kg/ha nikotin acetilkolin receptor agonista 7. acetamiprid Spilan 20SG körtelevélbolha 0,5 kg/ha nikotin acetilkolin receptor agonista 8. cipermetrin + klórpirifosz Nurelle D 50/500 EC 9. diflubenzuron Dimilin 25WP 10. etoxilált heptametiltrisziloxán 11. káliszappan körtelevélbolha, gyümölcsmolyok, levéltetvek körtelevélbolha, lombrágó hernyók, gyümölcs-, aknázó és sodrómolyok 1,25-1,5 l/ha I. 0,3-0,5 kg/ha 0,5 kg/ha acetilkolin észteráz gátló és nátriumion-csatorna módosító kitinszintézis gátló Spur tapadás és terülőképességfokozó 0,05-0,1 % II. csoportba nem sorolt hatóanyag Biosect koncentrátum, Biosol- káliszappan 12. klotianidin Apacs 50 WG 13. kórpirifosz Cyren EC kártevők gyérítése körtelevélbolha, vértetű, levéltetvek körtelevélbolha, almamoly, sodrómolyok, levéltetvek, levélaknázómolyok 1-2 % 1-2,5 % 300 g/ha g/ha csoportba nem sorolt hatóanyag nikotin acetilkolin agonista 1,5 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló 14. kórpirifosz Pyrifosz 25 CS körtelevélbolha 3,0 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló 15. kórpirifosz Pyrinex 25 CS körtelevélbolha 3,0 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló 16. kórpirifosz Pyrinex 48 EC körtelevélbolha, gyümölcsmolyok 2,0 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló 17. paraffinolaj Catane pajzstetvek, piros gyümölcsfa-takácsatka, levéltetvek 18. paraffinolaj Agrol plus atkák, levéltetvek 19. paraffinolaj paraffinolaj + poliszulfid kén paraffinolaj + rézoleat polialkilénoxid + polipropénizomer Niral Dirp Plusz Nevikén Extra Vektafid R 24. spinozad Laser körtelevélbolha lisztharmat, pazstetvek, levéltetű, tojások, körtelevélbolha, atka gyérítésre levéltetvek, pajzstetvek, atkák, vértetű, levélbolha gyérítésre nyugalmi időszakban 1-2,5 %, vegetációban adalékanyagként 0,25 l/ha nyugalmi időszakban l/ha, vegetációban adalékanyagként 0,25 l/ha nyugalmi időszakban 4 %, vegetációban adalék-anyagként 0,25 l/ha csoportba nem sorolt hatóanyag csoportba nem sorolt hatóanyag csoportba nem sorolt hatóanyag nyugalmi időszakban l/ha csoportba nem sorolt hatóanyag nyugalmi időszakban 2-3 %, vegetációban 0,5-1 % (fajtaérzékenység figyelembe vételével) csoportba nem sorolt hatóanyag Silwet L-77, Silwet Star tapadás és terülőképességfokozó 0,2-0,4 l/ha csoportba nem sorolt hatóanyag körtelevélbolha, almamoly, aknázómolyok, 0,6-0,9 l/ha 0,5 l/ha II. nikotin acetilkolin receptor antagonista és ingerületszállítás gátló 25. spirodiklofen Envidor 240 SC körtelevélbolha 0,6 l/ha II. lipid szintézis gátló 26. spirotetramat* Movento 100 SC* körtelevélbolha 27. tebufenpirad Pyranica 20 WP körtelevélbolha, takácsatkák, levéltetvek 0,5-0,7 l/ha 1 méter lombfal magasságra számolva *2013-ban várható az engedélyezése lipid szintézis gátló 0,75 kg/ha 0,25 kg/ha I. elektron transzport gátló március

8 ak lehetnek, de ekkor nem találunk sem szúrásnyomokat, sem baktérium cseppeket. A hatékony védekezés lehetőségei A betegség ellen leghatékonyabban megelőzéssel lehet védekezni. Ennek egyik feltétele, hogy a metszésre használt eszközöket (minden egyes fa után) fertőtleníteni kell (hypo, alkohol, denaturált szesz stb. felhasználásával). A megmetszett almatermésűeken rügypattanáskor, majd a piros bimbós állapotig bő lémennyiséggel, áztatás-szerűen kell elvégezni réztartalmú szerrel a permetezéseket, amelyek gyérítik a felületen található kórokozót és gátolják annak behatolását. Az Aliette 80 WG, a Blossom Protect (az Erwiphage) virágzásban használható, méhekre nem veszélyes és a termékenyülést sem zavarja. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Aliette 80 WG egyszeri, a csak virágzásban történő kipermetezése nem hatékony; a kezelést már a piros bimbós állapotban meg kell kezdeni és 2-3 alkalommal megismételni, hogy a hatóanyag (fosetil-al) felhalmozódhasson a növényekben. A kezelések megismétlése a későbbi hajtásfertőzések megelőzésére is alkalmas. A sziromhullás után a nem rézérzékeny fajtákon rézhidroxid hatóanyagú gombaölő szerek kijuttatására van lehetőség. Ha az intenzív hajtásnövekedési időszakban a fákat mechanikai sérülés éri (pl. jégverés, szélverés), a kezeléseket 24 órán belül indokolt megismételni. A termésviaszosodását követően a készítményt célszerű réz hatóanyagú növényvédő szerrel kombinálni, továbbá nem szabad elfelejtkezni a fertőzött részek mechanikai eltávolításáról sem. A betegség megfékezése érdekében az almatermésű ültetvényeket, kerteket rendszeresen javasolt szemlézni. A tüneteket mutató növényi részek (pásztorbotszerűen visszahajló, elbarnuló hajtásvégek, barnuló levelek, termések stb.) haladéktalan eltávolításáról az egészségesnek látszó cm-es résszel együtt és a metszőollók fertőtlenítéséről (hypo, alkohol stb.) gondoskodni kell. Kiemelt jelentősége van az agrotechnikai módszereknek is március 17. kép Erwinia a termésen, a terméskezdemények fonnyadnak 18. kép Erwinia fertőzés hatására a hajtásvég pásztorbotszerűen meghajlik 19. kép Erwinia fertőzés piszkosfehér, majd rozsdabarna baktérium csepp jelenik meg 121

9 A fogékony növények kondícióját kiegyensúlyozott tápanyagellátással kell biztosítani, kerülni kell a túlzott nitrogén-adagolást. Metszéssel a permetlé egyenletes eloszlását segítő koronaformát és optimális hajtás-sűrűséget kell kialakítani. A körte ventúriás varasodása (Venturia pyrina) A ventúriás varasodás a körte egyik leggyakoribb betegsége, de csak azokon a területeken okoz károkat, ahol az évi csapadék mennyisége eléri, illetve meghaladja a 700 mm-t. 500 mm-es évi csapadék esetében a fertőzés veszélye lényegesen kisebb. Fertőzés csak akkor következhet be, ha a fogékony leveleket adott hőmérsékleten meghatározott ideig borítja nedvesség. A fajták fogékonysága eltérő, ezért a gomba terjedése szempontjából fontos ismerni az egyes körtefajták varasodásra való hajlamosságát (1. táblázat). Körtefa-varasodás tünetei: A levelet, a hajtást és a vesszőt, a virágot és a gyümölcsöt egyaránt fertőzi. A levél színén 5-10 mm átmérőjű, enyhén kidomborodó, sárgászöld foltok jelennek meg, amelyeken később sötétbarna, bársonyos konídiumtartó gyep fejlődik, majd a gyep lekopik, a levélfolt beszárad. A levél fonákán látható tünetek a levél színén lévőkhöz hasonlítanak (23. kép). Gyakori a levelek deformálódása. A hajtáson kerek vagy ovális sárgászöld folt, majd sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg, a folt később felhólyagosodik, felszakad. A vesszőn lévő foltok varszerűek, repedezettek, az epidermisz foszlányok felemelkednek, alattuk található a sötétbarna konídiumtartó gyep. A virágon kör alakú vagy sugarasan szétterülő barna, bársonyos konídiumtartó gyep látható. A kórokozó súlyosan fertőzi a gyümölcsöt (24. kép). A jellegzetes varas foltok egy idő után elparásodnak, a gyümölcs deformálódik, féloldalas lesz, rajta repedések keletkeznek, melyek a magházig hatolnak, a repedéseken másodlagos rothadások (Monilinia spp., Fusarium spp.) indulnak meg. A varas foltok alatt a gyümölcshús kövecsessé válik. A fertőzés forrásai, a betegség kialakulása: A Venturia pyrina az alma- 20. kép A hajtáshervasztó darázs által okozott kárkép, hervadó hajtásvégek 21. kép Hajtáshervasztó darázs spirálvonalban elhelyezkedő szúrásnyomai 22. kép Hajtáshervasztó darázs szúrásnyomai március

10 fa varasodáshoz hasonlóan, a fertőzött leveleken (peritéciumokkal) és a hajtásokban, a rügyekben (micélium alakjában) telel át. A micéliumban a konídiumképződés és lefűződés rendszerint kb nappal megelőzi a peritéciumokban képződő aszkospórák érését és kiszóródását. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy a gyümölcsös a micéliumokról lefűződő konídiumoktól már jóval az aszkospórák megjelenése előtt fertőződik. A körte esetében az aszkospóra-érés megfigyelésével párhuzamosan a primer fertőzés meghatározásához a varas vesszőkből származó konídiumok megjelenését is figyelemmel lehet kísérni. Védekezés lehetősége Az áttelelő fertőző anyag mennyiségét csökkenti a metszés során az előző évben fertőződött hajtások eltávolítása, a fertőzött lomb összegyűjtése, megsemmisítése. A kórokozó elleni védekezést rügypattanás előtt javasolt elkezdeni: réztartalmú (rézhidroxid, rézoxiklorid, rézszulfát) készítményekkel lemosásszerűen kell permetezni (3. táblázat), mellyel a hajtásokon áttelelő szaporító képletek száma csökkenthető. A fertőzés már rügypattanás után bekövetkezhet, az időszak kezdetén még a réztartalmú fungicidek is felhasználhatók. Fehérbimbós állapot kezdetétől csak a szerves fungicidek ajánlottak ezek a 4. táblázatban vannak részletezve. Mivel ebben az időszakban a legnagyobb a fertőzésveszély, javasolt felszívódó és kontakt hatású gombaölő szerek kombinációban történő kijuttatása a megfelelő hatékonyság és a fungicidrezisztencia kialakulásának megelőzésére. A 4. táblázatban K (=kontakt) betűvel és kék színnel jelöltük a kontakt, nem felszívódó készítményeket; F (= felszívódó) betűvel a szisztemikus, felszívódó gombaölő szereket. A virágzás alatti körtepermetezés akkor válhat szükségessé, ha ebben az időszakban csapadékos az időjárás. Nyáron, az aszkospóra szóródás időszaka után elegendő a kontakt gombaölő szerek használata, megelőző jelleggel. 23. kép Körtefa-varasodás tünete levélen 24. kép Körtefa-varasodás súlyos fertőzés termésen 25. kép Körte-levélbolha fiatal (L1-L2) lárvái március 123

11 Sorszám Körtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis 3. táblázat Forgalmi kategória 1. kén Eurokén WG lisztharmat, atkák gyérítése 3-7,5 kg/ha 2. kén Micro Special lisztharmat, atkák gyérítése 5-7 kg/ha 3. kén Microthiol Special almafalisztharmat 3-7 kg/ha 4. kén Necator 80 WG lisztharmat, atkák gyérítése 3-7,5 kg/ha 5. réz Bordói extra monília, varasodás 1% 6. Bordeaux-i keverék Bordóilé Nano, varasodás 5 l/ha 7. Bordeaux-i keverék + kén Bordóilé + Kén Nano varasodás, lisztharmat 6,5-8 l/ha 8. réz Bordói por monilia, varasodás 1% 9. réz Bordómix DG baktériumos ágelhalás,, gombás betegségek 5 kg/ha 10. rézszulfát alapú baktériumos és gombás ágelhalások,, Linzi bordói por bordói keverék varasodás 1 % 11. réz Cuprosan 50 WP 12. réz(i)oxid Nordox 75 WG baktériumos, gombás eredetű ágelhalás, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat), varasodás, varasodás, baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalások, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat) 3-4 kg/ha 5-7 kg/ha 2-3 kg/ha 1,2-1,6 kg/ha 2,0-2,6 kg/ha 13. réz+folpet Cupertine F gombabetegségek (kivéve lisztharmat) 4-5 kg/ha 14. réz+mankoceb Cupertine M baktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás, 4-5 kg/ha 5 kg/ha 15. réz+mankoceb Cuprofix 30 DG baktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás, 4,0 kg/ha 16. rézhidroxid Champ DP őszi-tavaszi lemosó, baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalások,, 3-4 kg/ha varasodás 2-3 kg/ha 17. rézhidroxid Champion WG baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 2-3 kg/ha 3 kg/ha 18. rézhidroxid Champion 2 FL baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 1,75-2,0 l/ha 2,25-3,0 l/ha 19. rézhidroxid Champion 50WP gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 2-3 kg/ha 3-4 kg/ha baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 1,75-2,0 l/ha, 20. rézhidroxid Copac Flow gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 2,25-3,0 l/ha baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 l/ha, 21. rézhidroxid Funguran OH 50 Wp gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 3,0-4,0 l/ha 22. rézhidroxid Hydrostar baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2-3 kg/ha gombabetegségek (kivéve lisztharmat) baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha, 23. rézhidroxid Joker 77 WP gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 3,0-4,0 kg/ha baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha, 24. rézhidroxid JOLLY 77WP gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 3,0-4,0 kg/ha baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 1,75-2,0 kg/ha, 25. rézhidroxid Kocide 2000 gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 2,25-3,0 kg/ha baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha, 26. rézhidroxid Pomuran Réz gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 3,0-4,0 kg/ha 27. rézhidroxid + kén Vegesol eres varasodás, lisztharmat, baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, 4,0 l/ha 28. rézhidroxid + varasodás, baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, 2,0-3,0 l/ha, Vegesol R napraforgóolaj 3,0 l/ha baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha, 29. rézhidroxid Vitra rézhidroxid gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 3,0-4,0 kg/ha március

12 Fehérbimbós állapotban a ventúriás varasodás kórokozójának konídiumos és aszkospórás alakja egyaránt fertőzőképes, ezért fokozott a terméskezdemény fertőződésének veszélye. A réztartalmú készítmények a terméskezdeményt már perzselhetik, alkalmazásuk nem célszerű, a szerves hatóanyagú gombaölő szerek közül a kontakt + felszí- Sorszám Körtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis 30. rézoxiklorid Astra rézoxiklorid 31. rézoxiklorid Cuprocaffaro Micro 32. rézoxiklorid Meteor 33. rézoxiklorid Montaflow 34. rézoxiklorid Neoram 37,5 WG 35. rézoxiklorid+ mankoceb 36. rézoxiklorid Miltox special extra WP Pluto 50 WP rézoxiklorid 37. rézoxiklorid Rézmax 38. rézoxiklorid Rézoxiklorid 50 WP 39. rézszulfát Cuproxat FW, baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalások, varasodás baktériumos, gombás ágelhalások,, varasodás baktériumos, gombás ágelhalások,, varasodás baktériumos, gombás ágelhalások,, varasodás baktériumos, gombás ágelhalások,, varasodás baktériumos, gombás ágelhalások,, varasodás, baktériumos- és gombás eredetű ágelhalás egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat) baktériumos, gombás ágelhalások,, varasodás, baktériumos- és gombás eredetű ágelhalás egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat) varasodás varasodás, FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 3. táblázat folytatása 3,0-4,0 kg/ha, varasodás: 2,0-3,0 kg/ha 3,0-4,0 kg/ha, varasodás: 2,0-2,5 kg/ha 3,0-4,0 kg/ha, varasodás: 2,0-3,0 kg/ha 3,0-4,0 l/ha, varasodás: 2,0-2,5 l/ ha 3,0-4,0 l/ha, varasodás: 2,0-2,5 l/ ha 3,0 kg/ha, varasodás: 2,0-3,0 kg/ha 3,0-4,0 kg/ha, egyéb gombabetetegségek: 2,0-3,0 kg/ha 3,0-4,0 l/ha, varasodás: 2,0-2,5 l/ ha 5,0-7,0 kg/ha 3,0-4,0 kg/ha 2,0-3,0 kg/ha 4,0-5,0 l/ha, 5,0 l/ha Forgalmi kategória A körte növényvédelme Nyugalmi állapotban A tél végén, a nyugalmi időszakban a metszés alkalmával törekedni kell a levegős, szellős korona kialakítására vagy annak megtartására. Ezzel csökkenthető a kórokozók, elsősorban a körtevarasodás fertőzésének mértéke, a kaliforniai pajzstetű elszaporodásának lehetősége. Kerülni kell a vesszők, gallyak nagymértékű eltávolítását, mert ez a korona sűrűsödését okozza és a nyár folyamán nagyszámú vízhajtás képződik, ami a körte-levélbolhák elszaporodását teszi lehetővé. A körte-levélbolha ellen hatásos módszer a nyugalmi időszak végén, közvetlenül rügyfakadás előtt, gondosan, nagy permetlémennyiséggel elvégzett paraffinolajos, vagy poliszulfid kén + vazelinolaj kombinációjával történő lemosó permetezés (2. táblázat). Az ervínia és a ventúriás varasodás kórokozók ellen réztartalmú készítményekkel (v.ö. 3. táblázat) lemosásszerűen kell permetezni, melynek célja a hajtásokon áttelelő szaporító képletek csökkentése. Mindhárom károsító ellen hat a rézoleát + paraffinolaj (2. táblázat) hatóanyag-tartalmú készítmény. A rügyfakadás és a zöldbimbós állapot között A rügyfakadás és a zöldbimbós állapot közötti időszakban a varasodás, a körte-levélbolha, esetleg a sodrómolyok, az araszolóhernyók elleni védekezésre kell számítani. A rügyfakadást követően a ventúriás varasodás fertőzés veszélyével kell számolni. A vesszőkben áttelelt micéliumon képződő konídiumok már fertőző képesek. Ebben az időszakban felhasználhatók a réztartalmú készítmények, amelyek a fertőzést is csökkentik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a réztartalmú készítmények fajtától függő mértékben zöldbimbós állapottól kezdve perzselhetik a generatív részeket. A körte-levélbolha tojások megjelenése vagy a lárvakelés kezdetén a diflubenzuron + paraffinolaj, vagy a spinozad + paraffinolaj tartalmú készítmények (v. ö. 2. táblázat) alkalmazása előnyös, mivel ezek a levélbolha tojásait és fiatal (L1-L2) lárváit, továbbá a levéltetveket is elpusztítják, viszont a ragadozókat kevésbé veszélyeztetik. Amennyiben sodrómoly vagy araszolólepke hernyók fordulnak elő, a fenti védekezés ezek ellen is hatékony. Fehérbimbós állapotban március 125

13 Körtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek 4. táblázat Sorszáti csoportosítás kategória Hatásmód szerin- Forgalmi Hatóanyag Készítmény neve Károsító Dózis 1. Aureobasidium pullulans Blossom Protect - 1,25 kg/ha 2. boszkalid+piraklostrobin Bellis F tárolási betegségek 0,8 kg/ha I. 3. ciprodinil Chorus 50 WG F ventúrás varasodás, monília 0,4-0,45 kg/ha 4. ciprodinil Chorus 75 WG F lisztharmat, varasodás, monília 0,25-0,3 kg/ha 5. difenokonazol Difcor 250 EC F varasodás, lisztharmat, körterozsda 0,2-0,25 l/ha 6. difenokonazol Difo 25 EC F varasodás, lisztharmat, körterozsda 0,15 l/ha 7. difenokonazol Score 250 EC F körterozsda, varasodás 0,2-0,25 l/ha 8. ditianon Delan 700 WG K varasodás 0,35-0,5 kg/ha II. 9. ditianon + piraklostrobin Tercel F lisztharmat, varasodás 2,0-2,5 kg/ha II. 10. dodin Syllit 400 SC K varasodás 1,7 l/ha II. 11. dodin Efuzin 500 FW K varasodás 1,0-1,3 l/ha II. 12. folpet Folpan 48 SC K gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) 2,0-3,0 l/ha I. 13. folpet Folpan 50 WP K gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) 3,0 kg/ha I. 14. folpet Folpan 80 WDG K gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) 1,25-2,0 kg/ha I. 15. folpet Shavit F K gombabetegségek 2,0 kg/ha I. 16. fosetil-al Aliette 80 WG F 4 kg/ha 17. iprodion Rovral Aqua Flow F moníliás, szürkepenészes, alternáriás és tárolási 1 l/ha I. betegségek 18. kaptán Merpan 48 SC, 2,0-3,2 l/ha K varasodás, monília Merpan 50 WP 2,0-3,2 kg/ha I. 19. kaptán Merpan 80 WDG K varasodás, monília 1,25-2 kg/ha I. 20. kaptán Buvicid K 370 SC K varasodás, monilia, tárolási betegségek 2,2-3,0 l/ha I 21. kaptán Captan 50 WP K varasodás, monília 2-3,2 kg/ha I. 22. kaptán Orthocid 50 WP K varasodás, monília 2,0-3,2 kg/ha I. 23. kaptán Orthocid 80 WDG K varasodás, monília, tárolási betegségek 1,25-2,0 kg/ha I. 24. klórtalonil Bravo 500 K varasodás 2,5-3,0 l/ha II. 25. klórtalonil Mycostar K varasodás 2,5-3 l/ha II. 26. mankoceb Dithane DG Neo-Tec K varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve 2,0 kg/ha lisztharmat) 27. mankoceb Dithane M-45 K varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve 0,20% lisztharmat) 28. mankoceb Indofil M-45 K gombabetegség (kivéve lisztharmat), varasodás 2,0-3,2 kg/ha II. 29. mankoceb Manco 80 WP K gombabetegség (kivéve lisztharmat), varasodás 0,20% 30. mankoceb Manzate 75 DF K varasodás 2,0-2,5 kg/ha 31. mankoceb Manfil 75 WG K varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve 2,1 kg/ha II. lisztharmat) 32. mankoceb Manfil 80 WP K varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve 2 kg/ha II. lisztharmat) 33. mankoceb Penncozeb DG K varasodás 2,0-2,5 kg/ha 34. mankoceb Penncozeb Plus K monília, varasodás 2,0-3,2 kg/ha 35. mankoceb Vondozeb DG K varasodás 2,0-2,5 kg/ha 36. mankoceb Vondozeb Plus K varasodás, monília, levélbetegségek 2,0-3,2 kg/ha március

14 4. táblázat folytatása Körtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek Sorszám csoportosítás kategória Hatásmód szerinti Forgalmi Hatóanyag Készítmény neve Károsító Dózis 37. mankoceb Poliram DF K varasodás, monília 2,0-2,5 kg/ha 38. miclobutanil Systhane Duplo F varasodás, lisztharmat 0,3 l/ha II. 39. penkonazol Topas 100 EC F varasodás, lisztharmat 0,5 l/ha 40. pirimetanil Mythos 30 SC F almafavarasodás 1,0-1,5 l/ha II. 41. pirimetanil Scala F varasodás 0,8-1,1 l/ha II. 42. pirimetanil + fluqinkonazol Clarinet F almafavarasodás, lisztharmat 1,0-1,5 l/ha II. 43. propineb Antracol 70 WG K varasodás, gombás betegségek (kivéve lisztharmat) 1,5-2,25 kg/ha II. 44. tebukonazol Folicur 25 WG F varasodás, lisztharmat 0,5 kg/ha II 45. tebukonazol Riza 250 EW F lisztharmat varasodás 0,5 l/ha I. 46. tebukonazol + lisztharmat, varasodás, Flint Max F trifloxistrobin tárolási betegségek 0,2-0,3 kg/ha I. lisztharmat, varasodás 47. tiofonát-metil Cercobin WDG F (kontakt készítménnyel 0,8-1,0 kg/ha II. kombinálva) lisztharmat, varasodás 48. tiofonát-metil Topsin-M 70 WDG F (kontakt készítménnyel 0,8-1,0 kg/ha II. kombinálva) 49. TMTD Tiuram granuflow K varasodás 2,0-3,0 kg/ha II. 50. trifloxistrobin Zato 50 WG F varasodás, lisztharmat, monilinia 0,1-0,15 kg/ha II 51. vírus szuszpenzió + alginat Erwiphage - Megjegyzés: F = felszívódó, K= kontakt (eseti engedélye volt 2012-ben és várhatóan lesz 2013-ban is) 0,1 l/ha A és 1 l/ha B komponens 1000 l vízben oldva II. vódó hatású kombinációk alkalmazása javasolt (v. ö. 4. táblázat). A körte-levélbolhák áttelelt nőstényei a fehérbimbós állapotig a tojások többségét lerakják, a kikelt lárvák zöme L1, L2 stádiumban van (25. kép), ezért ebben az időpontban acetamipriddel, klotianidinnel, abamektin + klórantraniliprol + adalékanyaggal (2. táblázat) történő védekezéstől várható jó eredmény. Virágzás idején A virágzás alatt a körte rovarölő szeres permetezése rendszerint nem indokolt és a méhek védelme miatt nem javasolt, vagy csak a nem méhveszélyes készítmények használhatók (pl. tiakloprid hatóanyagú szerek, lásd 2. táblázat). A gombaölő szeres védekezés csak akkor válhat szükségessé, ha ebben az időszakban csapadékos időjárási viszonyok uralkodnak, amelyek kedveznek a varasodás és az ervíniás fertőzéseknek. A kórokozója a virágzás idején fertőzheti a legnagyobb mértékben a körtét, különösen akkor, ha a virágok felületén vízcseppek vannak. A fertőzés megelőzésre a foszetil-al vagy Aureobasidium pullulans hatóanyagú készítmények ajánlottak (v.ö. 4. táblázat). A ventúriás varasodás ellen pl. mankoceb + difenokonazol, metiram + miclobutanil stb. használható (v.ö. 4. táblázat). Csapadékos időjárási viszonyok között a virágzás elhúzódik, ennek következményeként a fertőzés lehetősége fokozódik; egy vagy két permetezés is indokolt lehet. Sziromhullás után A körte védelmének legkritikusabb szakasza közvetlenül a sziromhullás utáni időszakban van. A ventúriás varasodás aszkospóráinak szóródása a legtöbb évben ebben a fenológiai stádiumban is intenzív. A sziromhullás utáni időszakban a termés fokozottan érzékeny a növényvédő szerek fitotoxikus hatására, ezért védekezésre a 4. táblázatban feltüntetett szerves hatóanyagú készítmények jöhetnek számításba. A körte ventúriás varasodása ellen ható nem felszívódó fungicid hatóanyagok közül a klórtalonil, a mankoceb, a felszívódó hatásúak közül a difenokonazol, a tebukonazol hatásos a körterozsda ellen is (4. táblázat). A sziromhullás után feltűnővé válnak a sal fertőzött hajtások. A fertőzés mértéke a kórokozónál részletezett mechanikai módszerekkel és a foszetil-al hatóanyagú készítmény ismételt felhasználásával csökkenthető. Azokban az ültetvényekben, ahol a kártevők elleni védekezésre túlnyomó részben szelektív hatású rovarölő szereket alkalmaznak, előfordulhat a poloskaszagú körtedarázs is. Nőstényei a fehérbimbós állapot kezdetén már a fakadó virágokon tartózkodnak. A körtefajták virágzásának időpontjában jelentős időbeli eltérés van, ezért előfordul, hogy a később virágzó fajták sziromhullásának időpontjában végzett permetezés a korai virágzású fajták ellen már nem március 127

15 A varasodás esetében az aszkospórák kiszóródásának mértéke csökken, viszont csapadékos időjárás esetén és akkor, ha az aszkospórás fertőzéseket nem sike- 5. táblázat Körtében egyéb kártevők ellen engedélyezett rovarölő szerek Sorszám kategória Forgalmi Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis 1. tiametoxam Actara 25 WG levéltetvek, aknázómolyok, g/100 l g/100 l vértetvek 30 g/100 l 2. emamektin-benzoát Affrim aknázómolyok, gyümölcsmolyok, 2,5-3,0 kg/ha II. sodrómolyok 3. tiakloprid Calypso 480 SC almalevél-aknázómoly, almailonca 0,3 l/h vértetű 0,3-0,45 l/ha II. 4. klorantraliniprol Coragen 20 SC almamoly,sodrómolyok, aknázómolyok 0,125-0,2 l/ha, 0,16-0,2 l/ha II. 5. deltametrin Decis, molykártevők 0,15 l/ha Decis Mega II. 6. Bacillus thuringiensis Dipel ES aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok 2 l/ha 7. fenoxikarb Insegar 25WG aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok, körtemoly 0,3-0,6 kg/ha II. 8. fenoxikarb Insegar 25 WP sodrómolyok, 0,6 kg/ha almamoly, körtemoly 0,3 kg/ha 9. lambda-cihalotrin Kaiso EG almamoly, levélaknázómolyok, levéltetvek, sodrómolyok 0,2-0,3 kg/ha II. 10. lambda-cihalotrin Karate 2,5 WG gyümölcsmolyok, levélaknázómolyok, levéltetvek, sodrómolyok 0,3-0,6 kg/ha 11. lambda-cihalotrin Karate Zeon 5 CS almamoly, aknázó- és sodrómolyok, levéltetvek 0,2-0,3 l/ha 12. alfametrin King 10 F gyümölcsmolyok 0,12 l/ha II. 13. lambda-cihalotrin K1, almamoly, levélaknázómolyok, levéltetvek, sodrómolyok Kaiso Garden 2-3 g/10 l 14. Cydia pomonella granulosis vírus Madex almamoly 0,075-0,1 l/ha II. 15. klórpirifosz-metil Megatox almamoly, sodrómolyok 1,9 l/ha II. 16. hexitiazox Nissorun 10 WP takácsatka 0,3-0,5 kg/ha 17. fenpiroximát Ortus 5 SC takácsatka és levélatka 0,7-1,0 l/ha II. 18. pirimikarb Pirimor 50 WG levéltetvek 0,35-0,5 kg/ha 19. klórpirifosz Pycrolex Neo almamoly, sodrómolyok, körtelevélbolha, levélaknázó molyok, levéltetvek 1,5 l/ha I. 20. klórpirifosz-metil Reldan 22 EC almamoly, levélaknázómolyok, levéltetvek 2,7 l/ha I. 21. piridaben Sanmite 20 WP piros gyümölcsfa- és kétfoltos takácstaka, levélatkák 0,5-0,75 kg/ha 22. indoxakarb Steward 30 DF almamoly, almailonca 170 g/ha II. 23. eszfenvalerát Sumi-Alfa 5 EC lombrágó hernyók, gyümölcsmolyok, levéltetvek 0,1-0,3 l/ha II. 24. flonikamid Teppeki levéltetvek 0,14 kg/ha 25. etofenprox Trebon 30 EC almamoly, aknázómolyok 0,5 l/ha II. nyújthat kielégítő védelmet. Ezért indokolt a színcsapdás megfigyelés és az előző évek helyi tapasztalatai alapján időzíteni a védekezést ez ellen a kártevő ellen, amennyiben szükséges. A poloskaszagú körtedarázs elsődlegesen a Nyári Kálmán, Erdei Vajkörte, Seres Olivér és a Kieffer fajtákat veszélyezteti. Az optimális permetezési időpont sziromhullás után (mielőtt a lárva fiatal gyümölcs belsejébe hatol) van (26. és 27. kép); a széles hatásspektrumú felszívódó csoportba tartozó, a körtében más kártevők ellen engedélyezett pl. tiametoxam, tiakloprid, klórpirifosz-metil stb. (5. táblázat) hatóanyagú készítmények egyike lehet hatásos; fontos, hogy a permetlé a korona belsejéből kifelé és alulról is érje az elvirágzott ágakat, vagyis a csészelevelek fonákára jusson. Ez a permetezés egyúttal a levéltetvek és a körte-levélbolhák egyedszámát is csökkenti. A sziromhullást követően a körte-levélbolhák vegyes populációja (tojás, lárva és imágó) fordul elő, ekkor jó biológiai hatékonyságot csak az abamektin, spirodiklofen, spirotetramat, tebufenpirad hatóanyagok + olaj kombinációitól lehet várni, melyeket a rezisztencia elkerülése érdekében váltogatva (rotációban) érdemes használni (v. ö. 2. táblázat). A nyári időszakban március

16 26. kép Poloskaszagú körtedarázs kártétele rült blokkolni, valamint a leveleken és a gyümölcsön nagy számú konídiumos telep van, úgy a nyár folyamán is szükség lehet még kémiai védelemre. A sziromhullást követően a szüret előtti időszakig a kártevő fajok elszaporodásának mértékétől függően 27. kép Poloskaszagú körtedarázs kártétele kell a védekezésről dönteni (v. ö. 5. táblázat). A körte-levélbolha egyedszámának változását a hajtások rendszeres vizsgálatával lehet megállapítani, szükség esetén az előző fejezetben felsorolt készítmények közül kell választani. A termés monilíniás fertőzése ellen a pl. ciprodinil, iprodion, trifloxistrobin hatóanyagú gombaölő szerekkel történő permetezés hatékony (4. táblázat). A szüret előtt A szüret előtti időszak kémiai védelmét a körte esetében megnehezíti a fajták eltérő érési ideje. A permetezéseket az élelmezés-egészségügyi várakozási időnek megfelelően szükséges abbahagyni. A késői érésű fajták védelmében célszerű a fajtákat úgy telepíteni, hogy azok külön menetben is permetezhetők legyenek. A szüret után A lombhullás időpontjában réztartalmú (v.ö. 3. táblázat) hatóanyagú készítménnyel a még a fán lévő és a már lehullott lombot lemosásszerűen kezelve a körte ventúriás varasodása és az ervíniás kórokozójának áttelelése jelentős mértékben gátolható, ezzel a következő évi fertőzés mértéke csökkenthető március 129