Meghívó május 23-án a budai Gesztenyés-kertben tartandó sajtótájékoztatóra május 21.

Átírás

1 Meghívó május 23-án a budai Gesztenyés-kertben tartandó sajtótájékoztatóra május 21. Téma: A Lelkiismeret '88 Csoport december 1-jei tüntetésének jogellenes feloszlatása során meghurcolt 31 tüntetõ személyes szabadság, emberi méltóság és gyülekezési jog megsértése miatt kártérítési pert indított a BRFK ellen Téma: A Lelkiismeret '88 Csoport december 1-jei tüntetésének jogellenes feloszlatása során meghurcolt 31 tüntetõ személyes szabadság, emberi méltóság és gyülekezési jog megsértése miatt kártérítési pert indított a BRFK ellena N E M Z E T I J O G V É D Õ A L A P Í T V Á N Y tisztelettel meghívja Önt a budapesti GESZTENYÉS-KERTBEN tartandó SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRA Helyszín : Gesztenyés-kert, Budapest, XII. kerület, (Jagelló út-sirály utca sarka felé esõ rész) Idõpont : május23. (szerda) 11 óra. HÁTTÉRANYAG a május 23-án a budai Gesztenyés-kertben tartott sajtótájékoztatóhoz Téma: A Lelkiismeret '88 Csoport december 1-ejei tüntetésének jogellenes feloszlatása során meghurcolt 31 tüntetõ személyes szabadság, emberi méltóság és gyülekezési jog megsértése miatt kártérítési pert indított a Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) ellen. Ennek érdekében május 18-án 31 felperes keresetet nyújtott be a Fõvárosi Bíróságnál a december 1-én, a budai Gesztenyés-kertben a Lelkiismeret'88 Csoport által tartott tüntetés jogellenes rendõri feloszlatásával összefüggésben õket ért jogellenes rendõri intézkedések miatti személyiségi jogi igények, köztük kártérítés érvényesítésére A sajtótájékoztató keretében a sajtó megjelent képviselõit tájékoztatjuk az ügy elõzményeirõl, ennek keretében a tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapításával végzõdött perrõl, az elõállítottak elleni szabálysértési eljárások kimenetelérõl, a peren kívüli egyezségi ajánlatok BRFK részérõl történõ elutasításáról, továbbá a jogellenesen fogva tartottak hasonló ügyeiben utóbbi született precedens értékû eseti döntésekrõl. Helyszín : Gesztenyés-kert, Budapest, XII. kerület, (Jagelló út-sirály utca sarka felé esõ rész) Idõpont : május 23. (szerda) 11 óra. Felszólalnak: Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumi elnök Dr. Gaudi - Nagy Tamás ügyvéd, Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumi ügyvezetõ Dr. Balsai Szabolcs ügyvéd, Nemzeti Jogvédõ Alapítvány együttmûködõ ügyvéd partnere Kocsis Imre, a Lelkiismeret '88 Csoport elnöke Az ügy hátterét megvilágító források: 1. A oldalon a Lelkiismeret'88 ügyei menüpont alatt elérhetõ e tárgyban született írások és a Publikációk menüpontban a Gesztenyéskerti csaták c. esettanulmány (írta: dr.gaudi Nagy Tamás, 2005) 2. A Civil Jogász Bizottság jelentése V. fejezet részlete (írta: dr. Gaudi-Nagy Tamás): "A rendõrség tüntetésekkel kapcsolatos joggyakorlata - különösen július 1-je után, Gergényi Péter budapesti rendõrfõkapitánnyá történt kinevezése - óta fordult nemkívánatos irányba. Amint emlékezetes, az új rendõrfõkapitány a kinevezését követõen politikailag semleges jogértelmezést és jogalkalmazást ígért, ennek azonban láthatón több esetben sem sikerült megfelelnie. A Lelkiismeret '88 Csoport december 1-jére bejelentett kormányellenes demonstrációját a rendõrség annak

2 ellenére oszlatta fel jogellenesen, hogy szabályszerû rendõrségi bejelentésekre került sor, és tiltó határozatok nem születtek, és így minden jogi alapot nélkülözött a tüntetés feloszlatása, illetve az ennek keretében alkalmazott kényszerintézkedések, amelynek során 51 embert állítottak elõ. A szervezet elnöke pert indított a tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapítása iránt, amelyet jogerõsen, majd a felülvizsgálati eljárásban is megnyert. Az ügy kiemelkedõ jelentõsége miatt röviden ismertetni szükséges a jogeset lényegét: A Lelkiismeret '88 Csoport tüntetést szervezett december 1-jén a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfõ egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértõ koccintása miatt. Az esemény kapcsán a nagy erõkkel felvonuló rendõrség a tüntetést feloszlatta, 51 embert õrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult a több száz rendõr részvételével foganatosított intenzív rendõri intézkedések miatt. Utóbb a Budai Központi Kerületi Bíróság az elõállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat elõször a megindult feloszlatási perre figyelemmel felfüggesztette, majd - egy kivételével - mind megszüntette. Ezen végzésekben a szabálysértési bíróság kimondta többek között azt, hogy "a rendõrhatóság által tett és szabálysértési eljárás megindításának alapját képezõ feljelentés messzemenõen és minden vonatkozásban megalapozatlan." Továbbá: "A rendõri fellépés mikéntje, az egyebekben alkotmányos jogaikat gyakorló állampolgárokkal szembeni fellépés módja, a békés tüntetõkkel szemben a teljes készenléti rendõrség felvonultatása, pusztán politikai okok miatt a tervezett tüntetés minden körülmények között történõ megakadályozása a rendõrhatóság részérõl megengedhetetlen, a jogállamiságot megkérdõjelezõ fellépés." "A tanúvallomásokkal alátámasztottan jogsértõ hatósági fellépés a rendezvény megakadályozását szolgálta." Kocsis Imrét, a tüntetés szervezõjét közel 72 órás õrizet után gyorsított eljárásban jogerõsen figyelmeztetésben részesítették, és egyben gyülekezési joggal való visszaélés miatt - nem jogerõsen - nyolcvanezer forint pénzbírsággal sújtották. (Utóbb a kétéves elévülési idõ letelte miatt megszüntették a gyülekezési joggal való visszaélés miatt indult szabálysértési eljárást, és a lefoglalt zászlókat és transzparenseket vissza kellett adni.) A feloszlatás jogellenességének Fõvárosi Bíróság általi megállapítása alapjául az a körülmény szolgált, hogy a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett rendezvény megtartását a rendõrség megtiltotta, ezt a Fõvárosi Bíróság is jóváhagyta, azonban Kocsis Imre ezt követõen néhány nappal ugyanolyan célú, de több részre bontott, más-más tényállású tüntetéseket jelentett be, mind a létszám, mind a hely, mind pedig az idõtartam tekintetében. A BRFK ezeket az új bejelentéseket érdemben nem vizsgálta, nem hozott alakszerû tiltó határozatokat. A Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban kimondta, hogy a Fõvárosi Bíróságnak a tüntetés feloszlatása jogellenességét megállapító ítélete minden tekintetben megalapozott és jogszerû volt, sõt a rendõrség kötelessége a jogszabályi keretek között eljárni és az egyik legfontosabb demokratikus alapjog: a gyülekezési jog érvényesülése érdekében mindent megtenni. Azzal, hogy a rendõrség a bejelentõ korábban megtett és megtiltott bejelentésével egyezõnek tekintette a késõbbi, hasonló, de mégsem a korábbival egyezõ helyre, létszámra és idõre vonatkozó tüntetés bejelentéseket, megszegte a gyülekezési törvényben elõírt kötelezettségét. Tiltó határozatokat nem hozott, így a tüntetések megtarthatóvá váltak. A tüntetés nem vesztette el békés jellegét azzal, hogy a tüntetés résztvevõi markáns és határozott véleményt fogalmaztak meg - például a rendõrökkel és a kormánnyal kapcsolatban - ugyanis a hangos politikai véleménynyilvánítás a tüntetések velejárója. Kiemelte a Legfelsõbb Bíróság még azt is, hogy ugyan nem szerencsés a tüntetõk részérõl a rendõrség szidalmazása, ugyanakkor érthetõ volt ez a magatartás, mivel a tüntetõk a jogszerûség tudatában tartózkodtak a helyszínen, és ellenük ezért jogellenesen léptek fel a rendõrök. Ha egy tüntetés elveszti békés jellegét, akkor a rendõrség köteles a szervezõket a békés jelleg helyreállítására felszólítani, és ha ez eredménytelen, akkor a békés jelleg elvesztésére hivatkozással kell az oszlatást megelõzõ kétszeri figyelmeztetést megtenni, majd az oszlatást megkezdeni. Ilyenre sem került sor. A rendõrség védekezését alaptalannak találta a bíróság, amely szerint feloszlatásra okot adott volna az is, hogy a bejelentett tucatnyi tüntetõ helyett an jelentek meg a helyszínen. Ez sem a gyülekezési törvény, sem pedig a bíróságok szerint nem feloszlatási ok. Tiltásra és oszlatásra csak és kizárólag a jogszabályokban meghatározott okból és módon van lehetõség, ezt az alapelvet - súlyosan - megszegte a BRFK. A Legfelsõbb Bíróság azt is rögzítette, hogy nem utólag kell feloszlatási okot keresni, hanem a tüntetés bejelentések elbírálásakor és a helyszínen kell a jogszabályi garanciák által elõírt szabályokat betartva eljárni. (Legfelsõbb Bíróság Kfv /2006/6.) A polgári demokrácia egyik legfontosabb alapjoga, a gyülekezési jog témakörében iránymutató jellegû döntés született, amely - reményeink szerint - nagyon komoly kihatással kell legyen a rendõrségi gyakorlatra. A rendõri vezetõkkel szemben ezen ügy kapcsán gyülekezési szabadság megsértése és hivatali visszaélés miatt foganatba tett büntetõeljárásban az ügyészségek megszüntették a nyomozást, azonban a feljelentõ a pótmagánvád lehetõségével élt, így ezen eljárás még folyamatban van. A jogellenesen feloszlatott tüntetés alkalmával rendõri intézkedés alá vont résztvevõket jogellenes fosztották meg személyes szabadságuktól, sértették meg emberi méltóságukat, illetve gátolták meg abban, hogy az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési jogukat gyakorolhassák, ezért õket államigazgatási jogkörben okozott kár címén kártérítés illeti meg. A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány ügyvédei által képviselt több mint harminc károsult peren kívüli egyezség megkötésére irányuló ajánlatát a BRFK azonban a jogi realitások ellenére nem

3 fogadta el, de még érdemi tárgyalásra sem volt hajlandó, így a jogsértettek államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt rövidesen pert indítanak. Sajnálatos, hogy ezt a nagy jelentõségû és komoly visszhangot kiváltó tüntetést és annak jogi tanulságait a Gönczöljelentés csupán hét szóban intézi el, tévesen tulajdonítva ezt a tüntetést egyébként is egy politikai párt szervezésének. (GBJ 70. o. 3. bek.)" A felperesek: A per felperesei: a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Kocsis Imre I. rendû, Földvári Ferenc II. rendû, Fekete László III. rendû, Demetrovics Dániel IV. rendû, Dr. Demetrovics Pál V. rendû, Pál Márton VI. rendû, Rajz Károlyné VII. rendû, Takács András VIII. rendû, Bogár Sándor IX. rendû, Beck György X. rendû, Dögei Attila XI. rendû, Dömötör Tibor XII. rendû, Sárközi Gyula XIII. rendû, Sztankó Dániel XIV. rendû, S. György András XV. rendû, Somogyi Tamás XVI. rendû, Biharyné Kolossváry Zsuzsanna XVII. rendû, Nikolausz Gábor XVIII. rendû, Jakabos Csaba XIX. rendû, Fodor Klára XX. rendû, Fári Sándor XXI. rendû, Tóth Attila XXII. rendû, továbbá dr. Zétényi Zsolt ügyvéd által képviselt Szõnyi László XXIII. rendû, Lovas Erika XXIV. rendû, Dr. Halász József XXV. rendû, Deme Józsefné sz. Nádudvari Veronika XXVI. rendû, Szigethi István XXVII. rendû, Papp Tibor Károly XXVIII. rendû, Tóbiás János XXIX. Rendû, továbbá dr. Balsai Szabolcs ügyvéd által képviselt Pánczél Attila XXX. rendû és Antall Réka XXXI. rendû felperesek. Késõbb még várhatóan csatlakozik további öt jogsértett. A kereseti kérelmek: 1. Jogsértések megállapítása Kértük a Bíróságot, hogy állapítsa meg a Ptk án alapuló Ptk. 84. (1) bekezdése a) pontja alapján azt, hogy Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) alperes megsértette felperesek személyhez fûzõdõ jogait, azzal, hogy december 1-én 1.) jogellenesen korlátozta felperesek gyülekezési jogát 2.) jogellenesen korlátozta felperesek személyes szabadságát, 3.) megsértette felperesek emberi méltóságát a felperesekkel szemben foganatosított személyes szabadságot korlátozó intézkedéseivel. 2. Elégtétel adása Kértük a Bíróságot, hogy kötelezze BRFK alperest, hogy a Ptk án alapuló Ptk. 84. (1) bekezdése c) pontja alapján adjon felpereseknek elégtételt akként, hogy jogosítsa fel felpereseket arra, hogy egy országos napilapban és egy elektronikus médiában felperesek együttesen alperes költségén (legfeljebb megjelenésenként ,- Ft hirdetési díj ellenében) közzétehessék a következõ tartalmú közleményt: "Közlemény A Budapesti Rendõr-fõkapitányság december 1-én Budapesten, a BAH csomópontnál, a Gesztenyés-kertben a Legfelsõbb Bíróság Kfv.II /2006 számú ítéletével hatályában fenntartott jogerõs bírósági ítélet szerint jogellenesen feloszlatott tüntetésen Kocsis Imrét és társait jogellenesen állította elõ rendzavarás szabálysértése miatt. A Budapesti Rendõr-fõkapitányság jogellenesen tartotta fogva a néven nevezett felpereseket. A Budapesti Rendõr-fõkapitányság jogellenes eljárásával megsértette az említett személyek személyes szabadságát, gyülekezési jogát, és emberi méltóságát. A Budapesti Rendõr-fõkapitányság a jogellenes eljárásért sajnálkozását fejezi ki és az érintettektõl elnézést kér." 3. Nem vagyoni kártérítés Kértük a Bíróságot, hogy a Ptk án és án alapuló Ptk. 84. (1) bekezdése e) pontja alapján kötelezze BRFK alperest arra, hogy fizessen meg 1.) a felpereseknek fejenként - államigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár megtérítése címén ,-Ft összeget, és 2.) a kártérítés, mint tõkeösszeg után december 1-étõl a kifizetés napjáig a Ptk (1) bekezdése alapján járó, törvényes mértékû késedelmi kamatot. 4. Perköltség iránti igény Kértük a T. Bíróságot, hogy kötelezze alperest a felmerült perköltségek megfizetésére. Az elsõ tárgyalás idõpontja várhatóan második félévében lesz. A BRFK a felperesek többszöri peren kívüli egyezségi ajánlatát elutasította.

4 Néhány fontos részlet a keresetbõl: "A II-XXXI. r. felperesek esetében az I.r felperesével megegyezõ tényállás mellett a szabálysértési bíróság októberében azt állapította meg, hogy szabálysértés nem történt és az eljárásokat mindenkivel szemben megszüntette. Az eljárást megszüntetõ végzések - az I. r. felperes szabálysértési felelõsségét megállapító, gyorsított eljárásban hozott végzésben foglaltak cáfolva - rögzítik többek között, hogy "egy tüntetésen a gyülekezés és szólásszabadság alkotmányos jogát gyakorló személy cselekménye értelemszerûen nem közösségellenes magatartás. Ebbõl következõen tehát egy politikai tüntetésen az adott politikai vezetést, vezetõt bíráló (akár emelt hangnemben megvalósuló) magatartás a véleménynyilvánítás szabadságából eredõ alanyi jogon mindenkit megilletõ jogosultság, mely megbotránkozás (erkölcsi felháborodás), illetõleg riadalom (félelem) keltésére a törvény értelmében nem alkalmas, akárcsak a tüntetéssel szükségszerûen együtt járó, adott esetben éneklõ, zászlót, fáklyát, transzparenst tartó magatartás sem." (6. oldal alulról 2. bekezdés). Továbbá "Mindezt az elõállítást foganatosító, tehát részben szakértelemmel, részben tapasztalattal bíró tanúk egybehangzó nyilatkozata is igazolja, mely szerint a tényállásbeli tüntetésen tapasztalt magatartás, úgy a tüntetõ tömeg, mint egyesek vonatkozásában nem volt több a tüntetéseken egyébként megszokott, azzal együtt járó magatartásnál, melybe a kiabálás, de rendõrség szidalmazása is "belefér", garázdának ez a magatartás nem minõsíthetõ, egyebekben pedig nem is indokolta volna a rendõri fellépés szükségességét."(7. oldal 3. bekezdés) A Budai Központi Kerületi Bíróság a jogerõs megszüntetõ határozatainak indokolásában többek között az alábbiakra mutatott rá az alperesnek a tüntetést feloszlatásában és a felpereseket érintõ kényszerintézkedésekben megtestesülõ cselekményeivel kapcsolatban: "A törvénytelenül alkalmazott kényszerintézkedés tehát teljesen nyilvánvaló módon a rendezvény és nem a szabálysértés továbbfolytatásának megakadályozását volt hivatott szolgálni, mással nem magyarázható, mint a tüntetés meghirdetett politikai céljának megakadályozása okán. Ebbõl következõen a kényszerintézkedés hivatkozott jogalapja az Rtv 33. (2) bek f) pontja teljességgel megalapozatlan jogszabályi hivatkozás. Egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy a törvényességet képviselõ, vagy annak bizonyítását garantálni hivatott hatalmi szerv a törvényes jogok gyakorlását törvénytelen módon akadályozza, illetve szerezzen annak érvényt. A rendõri fellépés mikéntje, az egyebekben alkotmányos jogaikat gyakorló állampolgárokkal szembeni pusztán politikai okok miatt a tervezett tüntetés minden körülmények között történõ megakadályozása a rendõrhatóság részérõl megengedhetetlen a jogállamiságot megkérdõjelezõ lépés." Ezen jogerõs döntések, illetve azok indokolásai önmagukért beszélnek, és a Budai Központi Kerületi Bíróság álláspontjával összhangban megállapítható, hogy az alperesnek a tüntetés feloszlatásával és ennek keretében a felperesekkel szemben foganatosított kényszerintézkedései a jogállami alapelvekkel összeegyeztethetetlenek voltak, kirívóan súlyos jogsértéseket valósítottak meg, amelyek miatt felpereseket keresetei követelései alaposak, így többek õket a keresetek szerinti kártérítés megilleti. A BRFK alperes meghiúsította, hogy felperesek december 1-én a Budapest BAH csomópont (Gesztenyés kert) - Jagelló út - Stromfeld Aurél út útvonalon az Alkotmány 62. (1) bekezdésében biztosított, az Egyezmény 11. cikkében deklarált, békés célú gyülekezéshez való jogukat gyakorolják. Egy demokratikus jogállam egy legalapvetõbb pillére a hatalomgyakorlókkal szembeni vélemény-nyilvánítás, bírálat joga békés tüntetések keretében. Azzal, hogy visszavonhatatlanul megakadályozták a tüntetõket - köztük felpereseket - ezen alkotmányos alapjoguk gyakorlásában december 1-én súlyosan megsértették (jogellenesen korlátozták) a békés gyülekezéshez fûzõdõ alkotmányos alapjogaikat. Alperes a be nem tiltott tüntetéseket nemhogy feloszlatni, megakadályozni, hanem azok megtartását elõsegíteni lett volna köteles. Ennek szilárd jogi alapjai Magyarországon is biztosítottak a a vonatkozó jogszabályok, illetve az Alkotmánybíróság és Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlata alapján. BRFK alperes az intézkedéssorozata keretében a felpereseket jogalap nélkül fogta el és állította elõ (I.r. felperes esetében: vette szabálysértési õrizetbe), tehát törvényes indok nélkül fosztotta meg felpereseket személyes szabadságuktól, hiszen a szabálysértési megszüntetõ határozatokból egyértelmûen megállapítható, hogy felperesek a szabálysértést nem követték el, így alperes nem léphetett volna fel felperesekkel szemben ezen a jogcímen. Az Alkotmány 55. (3) bekezdése szerint az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. A Ptk. 84. (1) bekezdés e) pontja szerint, akit személyhez fûzõdõ jogában megsértenek, az eset körülményekhez képest polgári jogi igényként kártérítést követelhet a polgári jogi felelõsség szabályai szerint. A Ptk (1) bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelõsséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetõleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetõségeket igénybe vette. A fenti feltételek jelen ügyben fennállnak. A Fõvárosi Ítélõtábla a május 23-i Erzsébet téri jogellenes rendõri intézkedések miatti kártérítési perben hozott jogerõs ítéletében kifejtette: "Akkor jogszerû egy rendõri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendõrség a személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre köteles." Ezzel a jogerõs ítélet elvi iránymutatást ad a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendõrség köteles helytállni a mûködési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendõri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is. Amennyiben a rendõrség, mint közrendvédelmi szerv olyan személlyel szemben foganatosít kényszerintézkedést (elõállítás és õrizet), aki arra nyilvánvalóan nem adott okot, és nem követett el szabálysértést, úgy ennek

5 szabálysértési bírósági megállapítás esetén, a rendõri kényszerintézkedés jogellenes és felróható magatartásnak minõsül és kártérítési jogkövetkezménnyel kell járjon.