DECZKI SAROLTA Zsivalygó pálmafán
|
|
- Adél Szőkené
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DECZKI SAROLTA Zsivalygó pálmafán Természet- és identitásképek Radnóti Miklós költészetében Gazdag és izgalmas fordulatokban bővelkedő múltra tekinthet vissza a magyar tájleíró költészet Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című emigrammájától egészen napjainkig. Korántsem hatásvadász túlzás izgalmas fordulatokról beszélni, hiszen azok a versek, melyek alkotója a természet, az őt körülvevő táj költői megörökítését tűzte ki célul, egyszersmind poétikai, tematikai, világnézeti változásokat is rögzítenek. Hogy csak pár emblematikus példát említsünk: Petőfi romantikus tájleíró verseiben többek között egy addig kevéssé méltányolt tájegység, az Alföld jelentkezik be a költészetbe. Az a tény, hogy az a lapos, puszta vidék ott, Keleten megismerésre, felfedezésre, sőt, szeretetre érdemes, nem csupán egy új perspektívát vont be a lírába, de magára a költői szubjektumra is új fényt vetett, aki csakis az Alföld tengersík vidékén, a délibábos ég alatt érzi otthon és igazán szabadnak is magát. Vajda János Húsz év múlva című versében a táj, a megidézett Mont Blanc csúcsa már nem a saját szépsége okán, hanem a költői magány szimbólumaként jelenik meg. Ady híres költeménye, A magyar ugaron pedig egy olyan virágtalan, dudvával és muharral benőtt földet vizionál, mely félreérthetetlenül a valahol utat tévesztett magyar társadalom jelenét és jövőbeli lehetőségeit szimbolizálja. Természetesen rengeteg példát lehetne még hozni Juhász Gyula tájleíró verseitől kezdve József Attila városi környezetet megörökítő költeményeiig, de talán ennyiből is meggyőzően kiderülhetett, hogy a táj és egyáltalán a természet lírai leírása sohasem független az adott költő világképétől, és attól, hogy ebben a világban hol találja meg a saját helyét (vö. József Attila külvárosábrázolásai), és ott hogyan tudja megalkotni a saját lírai szubjektumát. Állításom tehát az, hogy szoros összefüggés mutatható ki egy költő életművében a táj- és természetleírás milyensége, illetve a saját, megélt identitás között. Ezt az összefüggést pedig jelen esetben Radnóti Miklós költészetében szeretném megvizsgálni és elemezni. Gazdag és változatos ez a terep, hiszen a korán elhunyt költő lírájában a természet és a táj kezdettől fogva az utolsó versekig kiemelkedő szerepet játszott. Azt az állítást is meg lehetne kockáztatni, hogy a természet az egyik legfőbb témája volt, s rajta keresztül fogalmazta meg a világhoz való viszonyát; félelmeit, szorongásait, szerelmét, a halállal való különös és igen szoros kapcsolatát. A természet hol mellék-, hol főszerepben jelenik meg Radnóti verseiben, hol csak hasonlatként, hol fő témáként, valamint sok versben azonosulási lehetőséget is kínál a lírai én számára. A természetkép változásai, alakulásai Radnóti lírájában pedig arra is rálátást kínálnak, ahogyan magának a költőnek a saját magáról, a saját világban elfoglalt helyéről, a saját identitásáról való képe hogyan módosult folyamatosan, egészen korai haláláig. Radnóti rövid pályájának első fele voltaképpen a lírai szerepjáték jegyében fogant; legjellemzőbb vonulata az antik, pogány költészet imitálása, a pásztori idillek 79
2 újrafogalmazása a modern korban. Az életút vonatkozásában bizonyos szempontból egy meglehetősen furcsa poétikai képződménnyel van dolgunk, hiszen kissé bizarrnak tűnik az, hogy egy újlipótvárosi születésű költő pásztorokról és nyájakról ír, melyekről aligha rendelkezhetett sok tapasztalattal. A Radnóti verseiben szereplő pásztorok egészen biztosan nem az alföldi, rideg világ juhászai, akik Móricz műveiben, többek között a Barbárokban tűnnek fel, hanem egy rég letűnt, idealizált világ lakói. Egyáltalán az is kérdés, hogy ismerte-e azt a valóságos világot, melynek égi, stilizált mását oly erős nosztalgiával énekelte meg. Theokritosz és Vergilius pásztori idilljeinek a feltámadása a huszadik századi nagyvárosban minden, csak nem magától értetődő jelenség. Aligha kell hosszan érvelni amellett, hogy nem valós, hús-vér pásztorokról és bárányokról van szó ezekben a versekben, hanem inkább egy hangulatról, egy életérzésről, valamilyen nosztalgiáról, mely a korabeli valóságtól elfordulva, vagy talán attól menekülve, valamilyen idilli senkiföldjén érzi magát otthon. Hiszen a pásztori idill kitérést jelent a térből és az időből egyaránt. Romantikus vágyódást egy sohasem volt múltba, egy sohasem volt helyre. Talán meg lehet kockáztatni, hogy nosztalgiáról van szó, abban az értelemben, ahogyan a pszichológia számol vele, 1 mely szerint a nosztalgia maga, mint hangulat vagy vágy nem más, mint a múlt utópiája. A görög nosztosz szó hazatérést jelent, az algosz pedig fájdalmat. A nosztalgia a honvágyból nőtte ki magát, abból a csillapíthatatlan vágyból, hogy az ember rátaláljon arra a vidékre, mely otthonos számára, ahol kiismeri és biztonságban érzi magát. A nosztalgia egyszerre érzés, hangulat, emlékezet és vágy. Bármi iránt érzünk nosztalgiát, azt mindenképpen átszövi a visszavágyódás, az elvágyódás [ ] a vágy a távolba, a messzeségbe 2. A nosztalgiát továbbá mindig áthatja a veszteség és a hiány érzése, hiszen hiába érjük el egy jól sikerült pillanatban az egykori világot, az rögvest elillan ismét. A nosztalgiában mindig benne van az elmúlás érzete, az idő mulandóságával szembesülés, mely egyszersmind saját végességünkre is figyelmeztet. Úgy gondolom, nem túlzás kijelenteni azt, hogy a Radnóti korai költészetében megfigyelhető pásztoridill és az ezzel összefüggő természetkép voltaképpen nem más, mint az otthonkeresés szükséglete, az elvágyódás egy békés és biztonságos világba. Ez a békés, biztonságos világ pedig nem más, mint maga a természet, melytől távol vannak mind a hétköznapi élet kisszerű gondjai, mint pedig a napi politikai ámokfutások. A természet legautentikusabb lakói pedig a jámbor pásztorok, akik egy ősi és egyszerű, a modern világ minden zaklatottságától és hisztériájától mentes életformát visznek színre. A pásztori világ ugyanakkor nincs alávetve a szigorú, keresztény erkölcsöknek sem, hanem a pogányság életöröme érvényesül benne, egyfajta természetes hedonizmus. Ez azonban nem az élvezetek halmozását tekinti céljának, hanem az élet bűntudat nélküli örömét és élvezetét, melynek éppoly magától értetődő eleme a természet csodálata és szeretete mint az érzéki, testi szerelem. Igaz, az első pásztorversben naptestű szüzek kísérik a pásztorokat lefelé a hegyről rin- 1 PINTÉR Judit, A nem múló jelen. Trauma és nosztalgia, Bp., Kalligram, I. m.,
3 gó csípővel, de ez a szűziesség inkább egzotikus hatáselemként szerepel ebben a versben, hiszen a többiben színre lépő lányokra éppen a felfokozott testi vágy a jellemző. Egy minden ressentiment-t nélkülöző panteizmus, sajátos természetvallás hatja át ezeket a verseket. Nyoma sincs a kárhozattól való félelemnek, elfojtásoknak és bűntudatnak, de hódolásnak sem valamilyen feljebbvaló előtt. A versek szereplői a természetben hisznek, az ő törvényeit követik. Mint a Pirul a naptól már az őszi bogyó címűben: Szőke, pogány lány a szeretőm, engem / hisz egyedül, és ha papot lát / rettenve suttog: csak fű és fa; / nap, hold, csillagok s állatok vannak / a tarka mezőkön. Jelen esetben tehát a férfi egyház által nem szentesített szerelmi kapcsolatot tart fenn egy szőke, pogány nővel, aki ráadásul megretten, ha papot lát, és csakis a szeretőjében hisz, valamint a természet elemi jelenségeiben. A Pogány köszöntő legelső verse, a Köszöntsd a napot! is könnyűszerrel értelmezhető felhívásként a pogány, ősi napkultusz követésére. S ha ezt összevetjük a kötet címét adó verssel, akkor ez a napkultusz az élet hedonista ünneplésévé teljesedik ki, hiszen a rügyfakadáskor egymásnak eső párok is a napba dobálják csókjaikat, ráadásul istentelenül fölsikoltva. S e ponton érdemes egy rövid kitérőt tennünk, melyben szemügyre vesszük a sikolt, sikít, sikongat igék előfordulásait a természetversekben, hiszen feltűnő gyakorisággal bukkannak fel. Ha valaki sikongat, akkor az többnyire azt jelenti, hogy hangosan ad kifejezést vagy az ijedtségnek vagy az örömnek. A szóban forgó versekben többnyire az utóbbi esetekről van szó; valaki vagy valami minden gátat félresöpörve ily módon nyilvánítja ki az élettel s az éppen történő eseményekkel kapcsolatos gyönyörét vagy fájdalmát. Vagyis egyfajta szubverzív, ám teljesen belülről fakadó, harsány jelzésről van szó. Mint például a Sirálysikoly című versben: Vészes sirálysikollyal ha fölsikoltok / nem hallja senki pedig / testvéreim / a milliók / sikoltanak akik meghalnak valahol. Vagy a kötetben rögtön utána következőben, a Sok autó jár itt címűben: Testvérem, látod ketten vagyunk: egy apa / álma és két anya kínja sikoltoz bennünk. Máshol azonban az öröm és a gyönyör kifejeződése a sikongás, mint például a Tavaszi versben: csak a lány sivít, karmolva, teste / tavaszi forradalmán, mint / megbúbozott madár, ha hímje elől csattogva menekül és borzas bögyén / színes vágyai fütyülve kivirúlnak. Elég világos a vers utalásrendszere, mely az embert, a lányt olyan lényként festi le, aki nem dacol a természet benne dúló erőivel, hanem magától értetődő természetességgel enged nekik szabad utat, mint ahogyan azoknak a hangoknak is, melyek ezeket a vágyakat és beteljesedésüket kísérik. A természet, akár a külső, akár a belső természetre gondolunk, egyszersmind a szabadságot is jelenti, a felszabadulást a társadalmi konvenciók, vallási parancsok alól. A természetben nem kell jól nevelten viselkedni, hanem bátran hangot lehet adni a feltoluló érzelmeknek, legyen az fájdalom vagy gyönyör. Az ártatlan, pogány életöröm és szerelem autentikus helyszíne a minden romlottságtól mentes természet, mely sok versben mint afféle rokokó, miniatűr kép jelenik meg, egy-egy jellemző elem vagy táj erejéig, egy-egy hangulatot, apró jelenetet felvillantva. Mint például a Zaj, estefelé című versben, mely 9 sorban azt a képet festi meg, ahogyan az esteledő Maros-parton kacsák, csikók és szeretők menetelnek to- 81
4 tyogva. Vagy a legelső kötet egyik versében, az Erdei ének valahonnan címűben, melyben finom és bájos erdei életkép jelenik meg, fákkal, bokrokkal, fiatal őzbakkal, virágokkal. A versekben megjelenő tájakra, természeti elemekre a szépség mellett az jellemző még, hogy a lírai én nagyon is érezhetően leli kedvét bennük, gyönyörködik a tájban, állatokban, virágokban, felhőkben, a napban, az esőben stb., szinte egynek érzi magát velük. Ez szó szerint is megjelenik a Tavaszi szeretők versében: mi vagyunk most a fű, / a fa, a part, az öröm is / és szépszavú áldása a tájnak!. Itt megtörténik a teljes azonosulás; a vers alanya egylényegűnek érzi magát a természettel, amihez az öröm és az áldás kapcsolódik. Ebbe az örömbe azonban már a korai kötetekben is elégikus hangok vegyülnek, mint például az első kötet Variációk szomorúságra című ciklusában, melyben már a halál képzete is felsejlik ami a továbbiakban egyre többször visszatérő vendége lesz Radnóti költészetének. Az 1935-ös Újhold-kötettel bekövetkezett változást jelzi már a nyitóvers is, a Mint a bika című. Az 1933-ban született vers akár számadásnak is tekinthető, hiszen éles cezúra választja el benne a múltat a jelentől, mely inkább a sötétnek vizionált jövő kezdetének tekinthető. A múlthoz tartozik a fiatal bika élete, aki erejét hirdetve szaladgál fel-alá a réten, teheneket hág meg, és természetes szabadságban él. Ennek azonban a jelen idejére vége. A versbéli bika beleszagol a levegőbe, és fenyegetést, valami rossznak a közeledtét érzi. De nem menekül, hanem készül arra, hogy megküzdjön a veszedelemmel, noha gondolatai között már jelen van a halál. Sokatmondó, hogy milyen állatot választ a lírai én azonosulási mintául. A bika tekintélyt parancsoló állat, melyet minden, a természethez közel élő nép nagy becsben tart. Továbbá nem kisebb személyiség, mint maga Zeusz isten szerette bika képét ölteni magára, ha éppen földi leányzóra fájt a foga. A bika több ősi vallásban is szent állat, a bikahasonlatnak tehát szakrális dimenziója is van, ami alapvetően összefügg azzal az ókori, kompakt világképpel, melyben a természet egyes elemeit szentnek tekintették, és a világot istenek által benépesített helynek. E szempontból is érdekes, hogy a lírai én számára a következő azonosulási mintát egy másik állat, a farkas szolgáltatja, ugyanezen kötet Férfivers című költeményében. Jelen esetben is nem túl bonyolult kódolású maszkulin metaforáról van szó; hiszen mind a bika mind pedig a farkas férfias attribútumok képzeteit hívják be; csakhogy a kettő meglehetősen ellentétes egymással. A bika fejedelmi állat, bőséget, termékenységet, tekintélyt szimbolizál, a farkas azonban mindezzel éppen ellentétes: magányos, kóbor, szükséget szenvedő élőlény, akitől félnek az emberek, és aki fenyegetést jelent. A szóban forgó vers ezeket a képzeteket aknázza ki, hiszen olyan férfiról ír, aki nem csak, hogy egyedül van, de a kedvese is elárulta, és szenved a magánytól, gyötrelmeinek pedig süvöltéssel ad hangot vagyis ismét csak a fájdalmak minden civilizációs gátat nélkülöző erőteljes kifejezéséről van szó. S a farkas, hogy ne maradjon társ nélkül, saját bordájából akar nőstényt teremteni magának, akivel majd elpotyogtatja fajtáját s itt már a keresztény teremtésmítosz keveredik a népi képzetekkel. Az Újhold kötettől a táj és a természet megjelenése a versekben teljes fedésben van azzal, ahogyan Radnóti egyre fenyegetőbbnek érezte az őt körülvevő világot, és 82
5 egyre biztosabb lett abban, hogy ez a világ őt el fogja pusztítani. Ahogyan ez a változást a személyes azonosulás szintjén a bika képe fejezte ki, a Táj, változással című vers a természet metamorfózisát írja le. A vers voltaképpen éppen úgy indul, mint bármely természetleírás az előző kötetekben, némi elégikus, szomorkás hangulattal fűszerezve. A zápor többször visszatérő természeti jelenség Radnóti költészetében, jelen esetben erdei zivatarról van szó. Az első két, helyzetleíró versszakot másik kettő követi, melyekben már hangulatok is társulnak a konkrét leírásokhoz: a fák mellén ráncolt lassan a bú, a madár lehull, és a láncra kötött kutyák képében a szabadság korlátozása, a veszély fokozódása érhető tetten. Az utolsó két sorban pedig már testi mivoltában is megjelenik az elnyomás két csendőr képében, akik a szántáson sétálnak keresztül. Az eddig idilli, utópikus, a költői én számára menedéket nyújtó természetbe tehát betör a hatalom brutalitása, a korszak emblematikus figuráival, a csendőrökkel. A kötetben található többi, természetleíró versben még őrződik az idillek hangulata, csakhogy ez az idill már egyre inkább menekülési útvonalként tűnik föl a költői én számára, hiszen a békés, eddig otthonosnak hitt természetben most már bármikor feltűnhetnek a csendőrök. Az emberi világ megőrült, ám a természet még így is menedéket jelenthet. A természetbe, az állatvilágba vágyódás fejeződik ki a Zsivalygó pálmafán című versben, melyben a didergő, földi lélek a pálmafán lakó majmok közé vágyik. Persze, némi játékosság és irónia is felfedezhető a versben, hiszen a köznyelvben az, ha valakit majomhoz hasonlítanak, becsmérlést és szellemi képességeinek megkérdőjelezését jelenti, a lírai én azonban kifejezetten tudósként jellemzi a majmokat, és azt mondja róluk, hogy bennük még ép az elme, és ők még megértenék a költőt. Az ily módon feldicsért majmokat az emberekkel állítja szembe, akik ezek szerint csúfosan alulmaradnak az általában lenézett állatokkal szemben. A költő a majmok lakhelyére, a zsivalygó pálmafára vágyik, amiben alighanem tetten érhető a szinte minden középeurópai értelmiségire jellemző vágyakozás délre, a mediterrán vidékre, a tenger mellé, ahol pálmafák nőnek, és szép az élet. A vers beszélője azonban nem is első sorban a szép életre vágyik, hanem a jó halál kegyelmére, melyre, úgy érzi, az emberek között nincs esélye. Ahogyan az eddig emlegetett kötetekben, így a Járkálj csak, halálraítélt címűben is, mindig nagy jelentőségük van a költői szerepfelfogások, az identitásképzés és a természettel való viszony tekintetében a legelső verseknek. Jelen kötetben ez az Istenhegyi kert címet viseli, mely a szokásos módon, a természeti képek aprólékos, finom és kimunkált ábrázolásával indít, noha a második versszakban már megjelennek a hanyatlás képei, ahogyan a barackfa ága a földre roggyan. A következő értelmi egység ezt a vonalat viszi tovább: Ó, ez a kert is halni készül konstatálja a lírai én, majd felteszi magának is a kérdést: S fiatal férfi, te! rád milyen halál vár?. A képzettársításoknak ez a szerkezete egyre gyakoribbá válik Radnóti költészetében: az idillien szép, nyugalmas és bensőséges tájban egyszer csak megjelenik a pusztulás, a halál sejtelme. Mint ahogyan a rögtön ez után következő versben, az Alkonyi elégiában, mely az esteledő természet képeinek vázolásával indít, miközben az esti békében már megfogalmazódik benne a bizonyosság: lassú szívemben ilyenkor lágyan / 83
6 szenderg a folyton készülő halál. De citálhatjuk akár a Dicséret című verset is, mely a már-már szokásosnak mondható költői eszköztárat vonultatja fel: jelen van benne a kedves, akinek az ajkain a nap bújkál, felidéződik a zápor, mely szintén gyakori vendég Radnóti költészetében, a kis csermelyek pedig sikoltó hangot adnak ki. A kedves ebben a versben mindenható szerepben tűnik fel, akinek a pillantásától nő a fű, kihajt a száraz ág de a vers utolsó sorai ismét csak a halált idézik meg. A világban, és ezzel párhuzamosan a költészetben beállt változásokat dokumentálja a négy részből álló Háborús napló. A versciklus megírásának az idején, ban a lírai én számára a félelem már a mindennapok szerves részévé vált, és tökéletesen biztos abban, hogy a világ háborúba hanyatlik, melyben ő el fog pusztulni: most is ellened hajló szuronyok csúcsán / villog a rend feléd. Az egykori, idilli táj, és a szabadság hona pedig egyre távolibbá válik, már csak az álmokban villan fel. Az egykori, pogány életöröm, a szerelem és az érzékiség dicsérete már a múlté. A természetben minden szépsége mellett jelen van már a pusztulás sejtelme; a felhőket megölik, vére hull az égen. A békének vége, és férgek másznak szét a messzi réteken, és holtak testét rágják. A lírai én saját magát is tisztán látja a jövendő holtak között. A Járkálj csak, halálraítélt című kötetre a halál sejtelme nyomja rá a bélyegét, mely fokozatosan Radnóti költészetének egyik legfőbb témájává válik. S ebben a kötetben jelenik meg az Első ecloga is, melyben költészetének régi szereplője bukkan fel újra: a pásztor. Ez a pásztor azonban már nem az első kötetek jámbor, békés és naiv pásztora, aki valamilyen idillivé stilizált időtlen korban él, hanem a háborús jelenben. Igaz, beszélgetőtársa, a költő szerint mégis élvez valamilyen védettséget, hiszen az erdőben, a természetben, ahol él, nyugalom van még, de persze már nem sokáig. A pásztor többé már nem tűnik fel Radnóti költészetében, hacsak a Harmadik eclogában megidézett pásztori múzsáját nem számítjuk, akihez a költő mintegy mentőangyalként könyörög segítségért. A természet leírásaiban innentől kezdve folytonosan megidéződik a halál. Csak hogy tartsuk magunkat az eddigi rendhez, nézzük a Tajtékos ég című kötet első versét, a Hispánia, Hispániát! A tájat ebben már a háború dúlta fel, a folyók véresek, a földek sebzettek, az alkony mocskos, a szabadságot pedig elvették. A természet és a táj immár nem a szabadság helyszíne, mert a háború pusztításai rajtuk is erőszakot tesznek. A Koranyár című vers még látszólag őrzi az idillt, a költő kiült a rétre verset írni, s közben a fűben, az égben, a fákban és virágokban gyönyörködik. Csakhogy miközben egy kankalin rákacsint, addig a törpe körtefák / hirdetik, hogy úgysincs irgalom. A világ kifordult önmagából, s ez nem hagyta érintetlenül a természetet sem. Ami eddig a békét és szabadságot jelentette a költő számára, az most maga is megtagadva saját lényegét idegen, erőszakos és barbár törvények szerint kezd működni. Olyan idők jönnek, Mikor harapni kezd a bárány / s a búgó gerle véres húson él, / mikor a kígyó fütyül az úton. A lírai én már csak regisztrálni képes a természet rendjének kizökkenését, s hogy számára innentől kezdve nincs menedék, a természet is ellenséggé válhat. 84
7 S itt érdemes szót ejtenünk egy olyan motívumról s egyben azonosulási mintáról, mely, ahogyan egyre bizonyosabbá válik számára a közelgő halál, egyre többször bukkan fel Radnóti költészetében. Meglehetősen nagy elmozdulás figyelhető meg e tekintetben, hiszen fentebb két állatról tettünk említést, melyek természetesen különböznek egymástól, ám aktív, adott esetben harcos lények. Ehhez képest új elemet, új minőséget és az identitáskép radikális változását jelenti az, hogy egyre többször fordul elő Radnóti költészetében a gyökérrel való azonosulás. A gyökér a növény föld alatti része, s a közelgő halál bizonyosságában élő költő egyre többször idézi meg saját halálát, amikor holtan a föld alatt fekszik. Az aktív, animális létformától, mely a napvilágon, a föld felett zajlik, a passzív, vegetatív létig jutott a lírai én, mely a földfelszín alatt, nem látható módon van jelen de nagyon fontos kiemelni azt is, hogy még a szerves élet valamilyen megnyilvánulási formájáról van szó. Ez jelenik meg a már idézett Háborús naplóban is: férges föld fekszik szájamban és szememben / s testem gyökerek verik át. A gyökér ugyanakkor megtartó, tápláló erő is, a Himnusz című versben a kedvesnek írja, hogy gyökér vagy és törzs. Míg a föld felszínén dúl a háború, addig magában a földben béke van és nyugalom. A gyökér a megújulást is jelenti a halott számára, ahogyan a Kosztolányi halálára írt versben is olvashatjuk: A test pihen vermében hallgatag, / rögök nyugalmas sorsát éli lenn, / szétoszlik, szomjas gyökér felissza / s zöld lobogással tér újra viszsza. A költői identitásban beállott változást talán a Gyökér című vers regisztrálja a legszemléletesebben: virág voltam, gyökér lettem jellemzi magát a lírai én. A gyökér-lét azonban nem csupán a férgek társaságát jelenti számára, hanem azt az erőt is, mely a fát táplálja, és mely magasra tör. A kései versek beszélője a föld felett levő természeti jelenségek helyett immár a föld alattiakat érzi egyre közelebb magához, s egyre inkább bennük látja jövendő sorsát. Büszke bika helyett szívós gyökérhez hasonlítja magát, mely metaforában egyrészt a közelgő halál jelenik meg, másrészt pedig a továbbélés lehetősége is: hogy gyökérként holta után talán mégis képes újraéledni, és táplálni a fenti világot. Így jut el ez a költészet a pásztori idillektől a földben fekvő halottig. A harsány, szenvedélyes életörömtől, a kicsattanó érzékiségtől, a halál egyre erősebb bizonyosságáig. A természet ilyen vagy olyan formában állandó hátteret biztosít, hiszen ahogyan a költő identitása, világképe változik, úgy alakul át verseiben a táj és a természet ábrázolása is. Ami kezdetben nosztalgikus utópia, a vágyott, biztonságos otthon, a boldogság helyszíne volt, az a kései versekben már maga is pusztulást, halált hordoz magában, és csak annyi menedéket tud nyújtani a lírai én számára, amennyit egy sír jelent. 85
1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri
1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria
Ady Endre. Irodalom tétel. Ady Endre ( )
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye Ady Endre Szerzõ dezs Irodalom tétel Ady Endre (18771919) Életrajz 1877.nov.22én született Érmindszenten. Apja hétszilvafás nemes volt. Elszegényedés. Nemesi család. Paraszti
Népies költemények Forradalmi versek Elbeszélő költemények Szerelmes versek Tájversek
Petőfi Sándor S tájlet jleíró költeményei Petőfi Sándor S élete 1823 jan. 1-jén született Kiskőrősön. Édesapja:Petrovics István Édesanyja:Hrúz Mária Kiskunfélegyházára költöztek. Ez verseiben a szülőfaluja.
Áprily Lajos emléke Nagyenyeden
Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra
OTTHONOS OTTHONTALANSÁG
SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes
Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015.
Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015. (El találkozik a Ká-jával) kicsit fura kicsit nem de ez itt az életem de ez itt az állatom nem tudom csak állítom de talán így is megáll mint
A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi
XVI. József Attila (2.)
XVI. József Attila (2.) 1. Mit nevezünk komplex képnek? 2. Mi a szerpentin-példázat lényege? 3. Mi jellemzi az önmegszólító verstípust? 4. Mi jellemzi az időszembesítő verstípust? 5. Milyen lírai műfajokkal
1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
Az újklasszicizmus Radnóti Miklós költészetében
Az újklasszicizmus Radnóti Miklós költészetében Élete 1909-ben született, születésekor édesanyja és ikertestvére is meghalt, ez későbbi életét nagyban befolyásolta Nyugat IV. nemzedékének a tagja = Új
Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)
KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) A második Forrás-nemzedék tagjai közül Király László költészetében fonódik össze leginkább a romániai magyar irodalom hagyománykincse, a székely népballadák világa az avantgárd költészet
A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)
Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,
1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:
1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső
Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre
Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva
A melléknevek képzése
A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze
Végső dolgok - Egy végtelen világ
Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren 1. Tégy engem békeköveteddé, Hogy hinthessem az igemagvakat. Ó, Szentlelked
Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!
Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy
A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória.
A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória. Műnemeink: epika líra dráma A líra: a költő gondolatait közvetlenül mondja el érzelmekkel erősen átfűtött mindig hangsúlyosan van jelen benne a lírai én
Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)
Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki
A Mennyország, Isten gyönyör otthona
A Biblia gyermekeknek bemutatja A Mennyország, Isten gyönyör otthona Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Sarah S. 60/60. Történet www.m1914.org Bible
Mindenkit Szeressetek
Gondolatok Mindenkit Szeressetek Életem napjaiban Szivem sarkaiban Egyszerű szeretettel Gondolok mindenkire. A szél fújásával Szabadon száguldok. Szivem dobogásával Ajkam suttogásával Szeretettel kérlek
ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.
V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
Az ÁLMOK és az ÁLOMFEJTÉS
Az ÁLMOK és az ÁLOMFEJTÉS Naprendszerünk középpontja a Nap, mely fényével egyszer nyitott, másszor csukott szeművé teszi a kihűlt testű Holdat, mely képtelen rá, hogy Földünktől elszakadjon. Járkál körbe-körbe
Osztályvizsga Évfolyam: 12. Írásbeli Időtartam 240p Próbaérettségi
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR IRODALOMBÓL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 60p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga
Csokonai Vitéz Mihály II.
Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉPSZINT SZÖVEGALKOTÁS 180 perc SZÖVEGALKOTÁS Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta!
AZ ÉLETMŰ EDDIGI ZÁRÓDARABJA
AZ ÉLETMŰ EDDIGI ZÁRÓDARABJA BATA IMRE Csak néhány megjegyzésre futja a rendelkezésemre álló id őből. A Krisztus levétele a keresztről című eposzról szól ez a néhány jegyzet nevezzem tézissornak s annak
Simén Dániel. Advent népe 1
Simén Dániel Advent népe 1 Adventi beszéd És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből s gyökereiből egy virágszál nevekedik, akin az Úrnak lelke megnyugszik (Ézs 11,1 2) Van nép, mely dalban született,
Kerületi-szakmai bemutató: Somogyiné Baldóci Katalin óvodapedagógus (ismertetőm a tervezete alapján készült)
Markovits Judit, szakpedagógus, mediátor Tudósítás a szakmai programokról Újbudai Pedagógiai Napok 2016. március 03-17. Minden kora tavasszal jelentékeny szakmai találkozók és bemutatók színhelye a tizenegyedik
Vörösmarty Mihály életműve
Vörösmarty Mihály életműve A ROMANTIKUS TRIÁSZ NAGY ALAKJA Javasolt feldolgozási idő: 80 perc 1. feladat Készítsd el Vörösmarty Mihály életrajzának 10 pontos vázlatát! A következő elemek feltétlenül szerepeljenek
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság
Az én kicsi fiam. Lent, Magyarország égalján hagytam:
Utassy József Akiért a Zambézi zokog Az én kicsi fiam Lent, Magyarország égalján hagytam: verjen félre egy nagyharang szoknyát, rúgja zeniten, köldökmagasban követelje, hogy világra lopják, mert Ő: az
Kheirón megtudja hogy testvére beteg. megmerevedett nézte a Nyilas kísérőbolygóit a zümmögés nem szűnt a fejében
Tornai József Kheirón megtudja hogy testvére beteg A kentaur szomorú lett más lények nem tudják mi a kentaur-szomorúság nem tudják hogy négy lábba és két karba mennyivel több szomorúság fér el megmerevedett
Kultúrtörténeti kalandozások. Ókori költészet
Kultúrtörténeti kalandozások Ókori költészet Mit tudsz az ókori Görögországról és Rómáról? Mivel foglalkoztak, miből éltek? Hogyan, milyen értékrend szerint éltek? Miben hittek? Keress az interneten görög
Válogatott verseim. Christin Dor. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!
Válogatott verseim Christin Dor 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Valami Valami váratlan, Valami ismeretlen, Valami, ami magához vonz. Valami érzéki, Valami felülmúlhatatlan, Valami, ami megbabonáz.
HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN
1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden
Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival
Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig
Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése
Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.
Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa
A kaleidoszkóp minden arabeszkje
50 tiszatáj OLASZ SÁNDOR A kaleidoszkóp minden arabeszkje SÁNDOR IVÁN ARABESZK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL Borges Az okok című verséből vett sorok jelentéssűrítő és -előlegező mottóként olvashatók Sándor Iván 1991-ben
Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
1. Az alábbi mondatok közül válogassa ki azokat, amelyek nem helyesek Az előttük álló körbe írjon X-et! 1,5
FELVÉTELI VIZSGA 2014. MAGYAR NYELV ÉS IRDALM KÓD: 1. Az alábbi mondatok közül válogassa ki azokat, amelyek nem helyesek Az előttük álló körbe írjon X-et! 1,5 A szememmel látom a helyzetet. Saját szemével
A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre
V. LEGERE IRODALMI VERSENY JÓZSEF ATTILA ÉLETMŰVE 2. TESZTLAP
V. LEGERE IRODALMI VERSENY JÓZSEF ATTILA ÉLETMŰVE 2. TESZTLAP I. CÍMTORZÓK Az alábbiakban kissé módosultak a József Attila-verscímek. Írjátok fel az eredeti címeket! a) Kérővel jöttél... b) Tavaszi virradat...
SCHUMANN CHAMISSO. Frauenliebe und Leben. Asszonyszerelem, asszonysors
SCHUMANN CHAMISSO Frauenliebe und Leben Op. 42 Asszonyszerelem, asszonysors Frauenliebe und leben Asszonyszerelem, asszonysors Op.42 1. Mióta láttam őt, vaknak hiszem magam, Bárhová is nézek, csak őt látom;
Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek
Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek MIT ÉR AZ EMBER, HA MAGYAR? Javasolt feldolgozási idő: 120 perc 1. feladat Olvasd el Ady Endre Vér és arany című kötetéből Az ős Kaján című verset, majd válaszolj
Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016 tanév
Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016 tanév Tankönyvcsalád: OFI Nemzedékek Tudása Irodalmi olvasókönyv Boldizsár Ildikó Olvasási munkafüzet Borszéki Ágnes Tanítók: Varga Mariann és Fürné Kiss Zsuzsanna
Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és
Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde AHOL AZ ÉG ÉS A FÖLD TALÁLKOZIK Javasolt feldolgozási idő: 70 perc 1. feladat Az alábbi szövegrészletek Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményéből
Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához!
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam Az iskola bélyegzője:
Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban
Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm
Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.
Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!
Hölderlin. Életpályája
Hölderlin Életpályája Friedrich Hölderlin (1770 1843) a német költészet és az egyetemes világirodalom egyik legnagyobb lírikusa, a legtisztább eszményekért rajongó költô. Míg élt, kevés elismerésben volt
Az Úr az! Hol van a kutya? Az Úr az!
Nézzétek el nekem ezt a képet, de valahogy a ma emberét úgy látom, hogy kezében tart egy okos eszközt, és az a mese kel életre, amikor a fiatalember vagy az a fiatal hölgy találkozik a békával. Ugye megvan
Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)
Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com
SZKA_207_02. Nemzetségek nemzete. Táltosok a magyar történelemben
SZKA_207_02 Nemzetségek nemzete Táltosok a magyar történelemben 16 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET A NEMZETSÉGEK NEMZETE 7. ÉVFOLYAM 17 JANKOVICS MARCELL: ÁLMOS
É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1
É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
A kegyelem árad 193 A mélyből Hozzád száll szavam 101 A nap bíborban áll 50 A sötétség szűnni kezd már 181 A szívemet átadom én 64 A Te nevedben mi
A kegyelem árad 193 A mélyből Hozzád száll szavam 101 A nap bíborban áll 50 A sötétség szűnni kezd már 181 A szívemet átadom én 64 A Te nevedben mi együtt vagyunk 126 A tisztelet csak Istené 48 A végtelenhez
A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?
KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,
A modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
VASKÓ POPA KÖL.TËSZENEK SAJÁTOS VONÁSAI
SZEMPONT RADO VAN ÍDRALE VASKÓ POPA KÖL.TËSZENEK SAJÁTOS VONÁSAI Napjaink értékmérő h'cn'izontjáról visszapiďlantva úgy tetszik,, hegy mitadkikább kibontakozik a romantika korszakának egyik lényegbevágó
Az apa állandó metamorfózisa
Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,
TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4
TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK
SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24
Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól
DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése
DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni
VÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján?
VÍZ-KVÍZ 1. 1. Mikor van a víz világnapja? 1. március 23. 2. április 22. x. március 22. 2. Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? 1. a folyók és tavak szennyezettségére 2. a Föld vizeinek
Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy
1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
Tartalom, elemzés, értelmezés
Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,
Bérmálási vizsgakérdések
1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa
2015. március 1. Varga László Ottó
2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete
A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke
Levelező Klub Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke A piros kiskocsi Tomi és Évi a domb tetejére húzták a piros kiskocsit. Beültek a -ba, és elindultak lefelé a lejtőn. Sebesen gurultak ám! Aztán reccs, bumm!
Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola. Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016.
Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016. Tankönyvcsalád: OFI Nemzedékek Tudása Irodalmi olvasókönyv Boldizsár Ildikó Olvasási munkafüzet Borszéki Ágnes Tanítók:
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
Az egyiptomi művészet korszakai
Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti
Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*
HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön
Könnyek útja. Versválogatás
Könnyek útja Versválogatás Szerző: Nemes Kiss Kata Minden jog fenntartva Borítóterv és kivitelezés: Boris Vanessza Szerkesztette: Lélek Sándorné 2014. Előszó a Könnyek útjához: A szépség: álom. Az álom
Babits Mihály verseinek elemzése
Babits Mihály verseinek elemzése 1. A lírikus epilógja 2. Jónás imája 3. Mint különös hírmondó 4. Ősz és tavasz között 5. Esti kérdés 6. Fortissimo 1. A lírikus epilógja (1903) A vers költői utószóként
Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink
ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,
Szarka Károly Csontig, velőig Távolsági szerelem a Rózsavölgyi Szalonban
Szarka Károly 2013. 11. 20. Csontig, velőig Távolsági szerelem a Rózsavölgyi Szalonban Lehetne ez akár egyszerű romantikus történet is. Egy férfi és egy nő telefonon ismerkednek meg, aztán a kettejük közötti
Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009
A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki
SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!
SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol
ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek
Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.
Látvány elemek koncepció terve
Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi
Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.
V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,
Íróportré 115 RAKOVSZKY ZSUZSA Szeretni való ez jut eszembe, és hiába nem akarom személyessé tenni az írást, de azzá lesz Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950) szövegei miatt. A hazai recepcióban is megfigyelhetõ,