FIGYELŐ DR. M ELLY JÓZSEF. Á L L A M I N É P ESS ÉG TUDO M Á N Yl K U T A T Ó IN TÉ Z E T ÚJ I GA Z GA TÓ JA

Átírás

1 FIGYELŐ DR. M ELLY JÓZSEF ( ) Fájdalmas veszteség érte a magyar demográfusokat. M elly József professzor, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója, a Nemzetközi Népességtudományi Unió tagja, június 21.-én váratlanul elhunyt. A halál tudományos eredményekben gazdag, fáradhatatlan munkásságban eltöltött életet zárt le. M elly professzor 1893-ban született Budapesten, középiskoláit és orvosegyetemi tanulmányait ugyancsak itt folytatta. Orvosi pályáján kezdettől fogva a közegészségügy és ehhez kapcsolódóan az egészségügyi igazgatás művelését tekintette hivatásának : tudományos munkásságának javarészét is e tudományág fejlesztésére fordította. Még 1917-ben kerületi orvosként a Főváros szolgálatába lépett, majd ban tisztiorvossá választották s attól kezdve ebben a feladatkörben működött a Főváros IV., VII. és VIII. kerületében, majd pedig a Tisztifőorvosi Hivatalban. A Budapesti Egyetem 1926-ban magántanárrá habilitálta. Mint előadó tanár működött még évekig az Országos Stefánia Szövetség védőnőképző tanfolyamán, az Országos Szociálpolitikai Intézet gyárgondozónői tanfolyamain és a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, az Országos Statisztikai Tanácsnak, a Magyar Népélelmezési Bizottságnak, az Orvosegyesületnek, az Orvosszövetségnek, az Orvosi Körnek ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki, 1948-tól szeptemberéig főként mint iskolaorvos fejtett ki jelentős gyakorlati és elméleti munkásságot, majd 1956-tól egészen haláláig a Budapesti Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete élén állt, mint egyetemi tanár, igazgató. M elly professzor érdeklődését korán felkeltették a demográfiai, valamint a közegészségügyi és morbiditásstatisztikai problémák és tudományos munkásságának figyelemreméltó hányadát e kérdések kutatására szentelte. E területtel foglalkozó műveit az orvostársadalmon kívül a hazai és külföldi demográfusok és statisztikusok is élénk érdeklődéssel és elismeréssel fogadták. A DEMOGRÁFIA szerkesztő bizottságának, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának kezdettől fogva tagja volt. M elly József emlékét kegyelettel megőrizzük. A F R A N C IA Á L L A M I N É P ESS ÉG TUDO M Á N Yl K U T A T Ó IN TÉ Z E T ÚJ I GA Z GA TÓ JA július 1-i hatállyal a nyugalomba vonult Alfred Sauvy professzor utódjaként Jean Bourgeois-Pichat-t nevezte ki a francia kormány az Állami Népességtudományi Kutatóintézet (Institut National d Études Démographiques) igazgatójává. Az Intézet új igazgatója a demográfia nemzetközileg ismert kiváló művelője, aki különösen a termékenység kutatása terén szerzett nagy érdemeket.

2 362 F I G Y E L Ő Jean Bourgeois-Pichat 1912-ben született, a tényleges demográfiai kutatómunkát 1943-ban kezdte meg, amikor a Fondation franęaise pour l étude des problěmes humaines (seelion de dćmographie) munkatársává vált. Az intézetnek alapítása, 1945 óta munkatársa, tanulmányai, cikkei rövidesen ismertté váltak és a legkiválóbb demográfiai elemzések között tartják számon őket. Az I.N.E.D. kiadásában megjelent,, Mesure de la fecondité des populations című munkája, valamint a csecsemőhalandóság exogén és endogén halálokok szerint történő elemzési módszerei rövid idő alatt nagy nemzetközi elismerést vívtak ki ben a Nemzetközi Statisztikai Intézetnél működött, majd 1954-től egészen jelenlegi igazgatói kinevezéséig az Egyesült Nemzetek Népesedési osztályán dolgozott, ahol igen széleskörű tevékenységet fejtett ki és az osztály számos kiadványának összeállítását végezte. Jórészt Jean Bourgeois-Pichat működésének volt köszönhető, hogy az ENSZ népesedési osztálya különösen a gazdaságilag elmaradt országok népesedési helyzetének kutatásához kiváló módszertani segítséget tudott nyújtani. A magyar demográfusok ismerik és nagyraértékelik J. Bourgeois-Pichat tudományos működését és remélik, hogy a népességtudományi kutatóintézet új igazgatója vezetésével tudományos eredményeivel méginkább hozzájárul a demográfia nemzetközi tekintélyének növeléséhez. НОВЫ Й Д И РЕ К ТО Р ФРАНЦУЗСКОГО НАЦИОНАЛЬНОГО ДЕ- МОГРАФИЧЕЗКОГО ИНСТИТУТА. N E W D IR E C T O R A P P O IN T E D ТО r. N. E. D. A Z M T A D E M O G R Á F IA I ELNÖKSÉGI VITAÜLÉSE B IZ O T T S Á G Á N A K A HALAN DÓSÁG ELEMZÉSÉNEK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának reprodukciós munkabizottsága június 1-én vitaülést rendezett a halandóság elemzésének időszerű kérdéseiről, melyen a Bizottság tagjain kívül számos meghívott szakértő is részt vett. Dr. Acsádi György, a munkabizottság vezetője vitaindító referátumát az alábbi különösen időszerűvé vált témák köré csoportosította: 1. Az as évek halálozási adatainak a korábbiakkal szemben bővített és a népszámlálási programmal egybehangolt, speciális feldolgozásaival kapcsolatos kérdések. 2. A halandóság elemzésének a távlati és területi népgazdasági tervezéssel való összehangolása. 3. A haláloki elemzések módszerének továbbfejlesztése. Tudományos szempontból a legtöbb eldöntendő kérdés a foglalkozási halandósági táblákkal kapcsolatban merül fel. Ilyen elemzés Magyarországon még nem történt, s nemzetközi viszonylatban is csak kísérleti stádiumban van. A népgazdaság távlati és területi tervezéséhez a perspektivikus demográfiai számítások elengedhetetlenül szükségesek, ezen számításoknak pedig a halandósági feltételek oldaláról legmegbízhatóbb és legkönvnyebben kezelhető bázisa a halandósági tábla. Eddigi halandósági tábláink nem elégítik ki teljesen a gazdasági tervezés követelményeit, melyek elsősorban a területi halandósági táblázatok szükségességét vetik fel. További, eddig Magyarországon fel nem dolgozott demográfiai elemzési kérdéseket vet fel a halandóság területén az egyes szakmák utánpótlásának, a család és a háztartás várható népességszámának kérdése. Felmerül annak problémája is, hogy a perspektivikus számításoknál a korspecifikus elhalálozási valószínűségek várható csökkenésével kell-e, s ha igen, milyen mértékben számolni. Ennek figyelembe vétele jelentősen emeli a távlati számítások realitását, ugyanakkor új elemzések végzését követeli meg területi, foglalkozási, stb. részletezésben.

3 F IG Y E L Ő 363 A népszámlálás területileg gazdagon részletezett anyaga viszonyítási alapul szolgál az egyes halálokok területi összehasonlító vizsgálatára, s ezáltal az ország egyes vidékei egészségügyi helyzetének lemérésére is. Az említett feldolgozások lehetővé teszik annak felmérését, hogy a különböző népbetegségek milyen demográfiai károkat okoznak, hogyan hatnak a reprodukcióra, milyen típusú a társadalmi veszélyességük stb. Ez az elemzés a haláloki halandósági táblák megszerkesztése útján végezhető el. Mivel ilyen számítások Magyarországon ezelőtt még nem készültek s nemzetközileg sincs még kiforrott gyakorlat, ezért a vizsgálandó halálokokon és az időtartamon kívül még számos alapvető kérdés vitatható. A referátumot élénk vita követte, amelynek során a hozzászólók főleg a területi és foglalkozási halandósági táblák számításainál felmerülő nehézségekre utaltak. Többen hangoztatták a haláloki halandósági táblák számításának fontosságát. Az ülés az elnöklő dr. Acsádi György zárószavával ért véget. А КТУ А ЛЬН Ы Е ВОПРОСЫ АНАЛИЗА СМЕРТНОСТИ. Рабочая группа по воспроизводству Демографической комиссии Президиума Венгерской Академии Наук провела 1 июня 1962 года дискуссионное совещание об актуальных вопросах анализа смертности, на котором помимо членов Комиссии приняли участие также и многие приглашенные зксперты. Руководителъ Рабочей группы, докторъ Дьердь Ачади, в своем вступительном докладе коснулся следующих, в настоящее время особенно актуальных тем : 1. А н а ли з специальных разработок ст ат ист ики ум ерш их годов. 2. Согласование- анализа смертности с перспективным и т еррит о риальны м планированием народного хозяйства. 3. Дальнейш ее углуб лен и е методов анализа п ричин смерти. С научной точки зрения важнейший, подлежащий решению вопрос возникает в связи с таблицами смертности по занятиям. Такого рода анализ в Венгрии ещё не производился, а в международном плане он находится тоже лишь в экспериментальной стадии. За докладом последовала оживленная дискуссия, в ходе которой выступавшие указывали главным образом на трудности, возникающие в области таблиц смертности по территории и занятиям. Многие из выступавших подчеркнули значение построения таблиц смертности по причинам смерти. В конце совещания председательствующий Дьердь Ачади произнес заключительное слово. T IM E L Y QUESTIONS OF M O RTA LITY ANALYSIS. The W orking Group on R e production of th e Dem ographic Presidential Com mitee of th e H ungarian A cadem y of Sciences held a debate on Ju n e 1, 1962 on the tim ely questions of m o rtality analysis w hich was attended beside th e m em bers of th e Com m ittee by a num ber of invited experts. The debate sta rte d w ith th e lecture of Dr. György Acsádi, leader of the W orking G roup. In his paper he poin ted out th a t three groups of topics arise from am ong the com plexity of questions of m ortality whose analysis was found tim ely, these being : 1. Special analyses of the mortality data /or the years Coordinated m ortality analysis with the long-range and regional planning of the economy. 3. Improvement of methods in the field of the causes of death analyses. From the scientific aspect m ost of th e questions to be decided arise in connection w ith the professional life-tables. No such analysis has tak en place in H u ngary as y e t and even a t the international level it is in the experim enting stage. The paper was followed by a keen debate in w hich the contributors stressed m ainly the difficulties arising in th e com putation of the regional and occupational life tables and em phasized the im portance of com puting the life tables by causes of death. The session was closed w ith the concluding rem arks of D r. György Acsádi in th e chair.

4 364 F I G Y E L Ö N É P E S S É G S Z E R K E Z E T I V Á L T O Z Á S O K ÉS A M U N K A E R Ő H ELY ZETE J A P Á N B A N Japán demográfiai jellegzetességei között egészen az utóbbi évekig a magas születési arányszám, munkaerő-piacán pedig a nagyarányú kínálattal szemben mutatkozó gyenge kereslet volt a tipikus. A népességstatisztikák mintegy fél évtizede, a foglalkoztatottság alakulásának adatai pedig főleg az utóbbi 2 3 esztendőben figyelemreméltó változást m utatnak a régebbi helyzethez képest. A második világháború utáni időszak főbb demográfiai jelenségeit az 1. táblázat szemlélteti1 : Év Születési arányszám Halálozási arányszám Természetes szaporodás Születéskor várható átlagos élettartam (év) ,3 14,6 19,7 _ ,5 11,9 21,6 _ ,0 11,6 21,4 56,2 59, ,1 10,9 17, ,3 9,9 10,4 00,8 64, ,4 8,9 14, ,5 8,9 12,6 61,9 65, ,0 8,2 11, ,8 11,6 63,9 68, ,4 8,4 10, ,2 8,3 8, ,0 7,4 10, ,5 7,4 10,0 65,2 69,9 I ,2 7, ,4 70,3 Az adatok tanúsága szerint 1950-től kezdve mind a születési, mind a halálozási arány ha nem is egyenletesen, de csökkenő tendenciájú. Előbbi főleg 1957 óta mozog viszonylag alacsony szinten, utóbbi pedig világviszonylatban is igen kedvezőnek mondható. A várható átlagos élettartam között a nőknél 10 évvel, a férfiaknál 9 évvel nőtt. Abszolút számokban (millió főben, minden év okt. 1.-én) felmérve Japán népességszámának alakulását a háború utáni időszakban az alábbi képet kapjuk : 2. A népességszám alakulása, *... 75, , , , , , , , , , , , , , ,3 * E b b e n az a d a tb a n m á r b e n n fo g la lta tik a v esztes h á b o rú b e fejezté v el a ja p á n o k á lta l előzőleg m egszállott terü letek rő l visszaáram ló kb. 5 m illió lakos. A táblázatból kitűnik, hogy a japán lakosság növekedésének üteme különösen az utóbbi fél évtizedben jelentősen lelassult évek alatt összesen csak 4,6%-kal emelkedett, szemben az közötti mintegy 10, és az közötti kb 7%-kal. férfi nő 1A szövegben m eg n em je lö lt fo rrá sú tá b lá k a ja p á n S ta tis tic s B u re au, P rim e M in ister s O ffice a d a ta i.

5 365 A születési arányszám nagymértékű csökkenése következtében a népesség korösszetételében fokozatos öregedési folyamat indult meg, bár Japán lakossága egészében véve egyelőre fiatalabb a fejlett tőkés országokénál. Az időszakban a 0 14 évesek aránya 6%-kal csökkent, míg a éveseké 9,5%-kal emelkedett, a 65 éves és idősebbeké pedig 13,4%-kaI növekedett. Korcsoport Japán NSZK Franciaország Anglia Egyesült Államok é v e s ,9 21,4 26,0 22,8 31, é v e s... 68,2 62,4 65,4 60,0 56 éves és idősebb ,4 10,4 11,6 11,8 8,7 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A munkaerőpiac szempontjából természetesen a ig terjedő korosztály jelentősége a döntő. A foglalkoztatottság ban a következőképp alakult : Szektor férfi nő összesen férfi nő összesen 1. szektor í M ezőgazdaság E rdészet H alászat I I. szektor... B á n y á s z a t É p ítő ip a r... 1, G váripar III. szektor N agy- és kiskereskedelem I Pénzügy, biztosítás Szállítás, közlekedés Szolgáltatási és állam i a lk a lm a z o tta k V. szektor 1 Egvéb Összesen : 23 S A gyáriparban között nem emelkedett lényegesen a foglalkoztatottság, között a növekedés azonban már jelentős volt. Igen figyelemreméltó ez utóbbi időszakban az összlakosság 4,6%-os növekedési ütemével összevetni a dolgozók számának 11,3%-os emelkedését, melynek megfelelően alakult a női és férfi foglalkoztatottak aránya is (11,1 illetve 11,4%). A népesség összetételére nagy hatással van a városok felé való áramlás erősödése, amely az utóbbi évtizedben, különösen 1956 óta igen nagy mértékű. A Japán társadalom arculata kettős. Egyrészt az ősi, feudális, falusi hagyományoktól átitatott, másrészt pedig a tőkés, városias életforma szélesedő térhódítását mutatja. E kétfajta elem helyenként össze is olvad. Az évi átlagos 24 D em ográfia

6 366 F I G Y E L Ő népességszám-növekedés országos méretekben között 1,4%, ezen belül a városokban 5,0% az egyéb ipari jellegű körzetekben 2,1%, míg a mezőgazdasági területeken csak 0,5% volt. A munkaerő szektorok közötti megoszlása a háború után nagy mértékben megváltozott, amint azt az 5. tábla adatai is mutatják. 5. A foglalkoztatottak megoszlása Japánban (az összes dolgozók %-ában) Év I. szektor 11. szék tor III. szektor Egyéb Összesen ,4 22,3 22,9 1,4 100, ,9 29,7 0,1 100, ,0 23,5 35,5 0,0 100, ,8 29,1 38,0 0,1 100,0 Amíg 1947-ben az összes dolgozónak több mint a fele a mezőgazdaságban, az erdészetben, a halászatban és a vadászatban dolgozott, addig 1960-ban már csak közel egyharmad részüket foglalkoztatták ezek az ágazatok között e csoportban 1, rel csökkent a dolgozók száma, míg a gyár- és építőiparban 3, , a kereskedelmi-pénzügyi-kommunális szolgáltatások és szállítás területén pedig 2, főnyi növekedést tapasztalhatunk. A munkaerővándorlás leginkább a gyáripar felé irányul, a két utóbbi évben itt helyezkedett el a vidékről jött munkakeresők mintegy 40%-a. A nagy- és kiskereskedelem 12%-kal, a szolgáltatás 14%-kal szerepelt a faluról elvándorlók foglalkoztatásában ben. Területileg a Tokió Jokahama körzet, Nagoja, az Oszaka Kijoto Kobe kerület és Észak-Kiushu iparvidékei szívták fel a legnagyobb arányban az előbb említett rétegeket. A munkaerő arányának a város javára történő eltolódása a társadalmi szerkezet korszerűsödésével járó tünet, de Japánban sok más tényezővel is összefügg : többek közt az agrárkérdés megoldatlanságával, illetve a paraszti tömegek földtelenségével, az állandó munkalehetőségek biztosításának hiányával a falvakban, valamint azzal, hogy a mezőgazdasági idénymunkások döntő részben még nem tudták kiharcolni a munkanap, illetve a munkahét hosszának törvényes szabályozását, béreik pedig igen minimálisak, jóval alacsonyabbak a városi munkásokéinál, akik egyébként szintén sokkal kevesebb anyagi ellenértéket élveznek munkájukért, mint más fejlett iparú tőkésállamban élő sorstársaik, annak ellenére, hogy a munka intenzitása Japánban igen magas. A gyáriparban foglalkoztatottak száma az években együttvéve 37,6%-kal emelkedett Japánban, ezen belül a villamosgépeket előállító üzemek 120%-kal, az általános gépgyártás 65,2%-kal bővítette munkásgárdáját. A textilipar munkáslétszáma csak 9,1 %-kai nőtt. Az utóbbi két évben a japán sajtóban elég gyakoriakká váltak a m u n ka erőhiány jelentkezésével kapcsolatos közlemények, s főleg külföldön bizonyos mértékben oly benyomást keltettek, hogy a távolkeleti szigetország általános munkaerő-szűkében van ban hivatalos adatok szerint az ipar munkást keresett, e hiány a Japánban foglalkoztatott ipari szakmunkások 14,7%-át tette ki. Számszerűleg a legnagyobb kereslet a mechanikusok-techniku<ok (73 000), a rádió- és TV-javító szerelők (34 000), egyéb szerelők (29 000) és különféle más, gépgyári szakmunkások (25 000), valamint további 23 féle, rokon szakmákban képzett munkaerő iránt mutatkozott. A hiány fő okát a munkaügyi minisztérium a fém- és gépipar váratlanul gyors fejlődésében jelölte meg, mely egész so r utóbbiakkal kapcsolatos iparágra is kihatott..mindezek következtében nagy mértékben fokozódott az adott iparágakban a középiskolákban végzők, mint a munkaerő utánpótlás egyik fontos forrása iránti érdeklődés. Az utóbbi években továbbá növekvő s csak részben kielégített igény jelentkezett a műszaki főiskolát, illetve egyetemet végzettek iránt is. A munkaügyi minisztérium közlése szerint az években az említett végzettségűek által betölthető állások és az állást vállalni kívánók száma a következőképp alakult :

7 FIGYELŐ 367 É v S zab ad állás (A) K özépiskolából k ikerü lő k Á llást vállaló k (13) Л/13 S zabad állás (A) Főiskoláról k ik erülő k Á llá st. v á llaló k (B) ' , , , , , , , , , , , , , ,7 Az adatok tanúsága szerint különösen a középiskolákat végzettek iránti kereslet bővült gyorsan, ami egyrészt egyes iparágak valóban nagy ütemben növekvő munkaerőigényét tükrözi, másrészt viszont a nagy vállalkozóknak azon törekvésére mutat, hogy minél olcsóbb bérű dolgozókat foglalkoztassanak. E jelenség ugyanis összefügg a japán bérrendszer több sajátosságával köztük a korral növekvő bérezéssel is. A fiatalok főleg a középiskolát végzettek olcsóságuk mellett, rövid betanítás után igen jól helyettesítik a középkorú, vagy idős szakmunkásokat és hamarabb hozzászoknak az új technológiához is. Az utóbbi években a középiskolát végzettek közül kevesebben mentek állásba (1958-ban 42,3, 1961-ben 35,7% volt ez az arány). E jelenség részben a főiskolákon és egyetemeken tovább tanulni kívánók számszerű növekedésével is összefügg ban a középiskolából kikerültek 51,5%-a, 1961-ben pedig 62,3%-a jelentkezett tovább tanulásra Japánban. A tovább tanulás iránti törekvés részben azzal is magyarázható, hogy a főiskolát és egyetemet végzettek kivételével a év feletti szak-és betanított munkások egyre nehezebben találnak állandó állást. Nem ritka jelenség Japánban ezek tömeges elbocsátása, miután 30 év felett számottevően emelkedik a bértarifa. Az ily módon kitett dolgozók egy töredékét visszaveszik ugyan raktárosként, éjjeli őrként, de alacsonyabb bérrel, s sokszor csak időleges szerződéssel. A 30 évesnél idősebb dolgozók helyére pedig alacsony bérű fiatal munkásokat toboroznak a vállalatok. Hivatalos közlés szerint 1959-ben pl. a szabad állásoknak csak 6,7%-ára kerestek éves férfiakat, éveseket pedig csupán 3,2%-ban igényeltek. Az azonos korcsoportu nők valamivel kedvezőbb helyzetben voltak : 7,2, illetve 4,4%-kal szerepeltek. Utóbbinak oka az, hogy a nők sokkal helyenként 40 50%-kal kevesebb bért kapnak ugyanolyan teljesítményért, mint a férfi dolgozók. A esztendőn felüli korcsoportokba tartozó elbocsátott dolgozók újabban főleg a kis (100 munkáson aluli) és a közép- (1000 munkáson aluli) üzemek felé fordulnak,2 miután ezek nem bírják a versenyt a fiatal munkaerők toborzása terén a nagyvállalatokkal. A fiatalok ezenkívül azért is mennek szívesebben a nagyüzemekbe, mert ott a szervezett dolgozók már kiharcolták a nyolcórás munkaidőt, kollektív szerződést, és bizonyos szociális juttatásokat (fizetett szabadság, stb.), továbbá kevésbé kell félni a munkaadó csődjétől, mely a kis- és középvállalkozók alkalmazottait állandó bizonytalanságban tartja. A műszaki és természettudományos végzettségű szakemberek hiányával szemben jelentős munkaerőfelesleg is m utatkozik, elsősorban hivatalnokok, (írnokok, titkárok), portások, házfelügyelők körében, de több ipari területen elsősorban a szénbányászatban is ban minden titkári állásra 8,5 jelentkező jutott. Hosszabb távra hasonlóak a kilátások a társadalomtudományi főiskolákon és egyetemeken végzett szakemberek számára is, ezért a folyó évtizedben e szakokon összesen fő kiképzését vette prog 2 S o raik b ó l k e rü lt ki zö m éb en az u tó b b i év tiz ed b e n kböoooo főre te h e tő ja p á n k iv á n d o rló, ezek L a tin -A m e rik á b a n főleg B ra zíliáb a n te le p ed te k le. (In d u s tr v a n d L a b o u r, 1961 jú n iu s, 360. p.) 24*

8 368 F I G Y E L Ő ramba a kormány, míg a műszaki és természettudományi karokról - ugyanebben az időszakban embert kívánnak kibocsátani. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyugati sajtó értékelése szerint is irreálisak a hivatalos japán munkanélküli statisztikák, melyek kizárólag a teljes m unkanélkülieket" tartják nyilván s ezek közé csak olyanokat vesznek fel, akik az adott héten személyesen jelentkeztek valamely munkaközvetítőben s egyetlen órányi munkát sem kaptak. (A konjunkturális fellendülésből kieső gazdasági területeken többek közt a szénbányászatban valamint a hivatalnokok számára oly reménytelen az elhelyezkedési lehetőség, hogy a munkakeresők zöme nem is jelentkezik hétről-hétre a közvetítő irodákon, nem szólva a városoktól távol eső helyekről, ahol nem találhatók ilyen szervek, bár igen sok a munkakereső. A japán kormány hivatalos adatai szerint a munkanélküliség az elmúlt évtizedben a következőképp alakult : 7. A m unkanélküliek számú (évi átlagban, 1000 főben) Év Év * * ja n. j ú l. Összevéve megállapítható, hogy.japánban nincs akut és általános m u n ka erőhiány. Jelenleg a munkaerő-tartalék elégtelensége csak néhány szakmára korlátozódik és főleg az ipari központokban jelentkezik, míg egy sor szakterületen, s az előbbiektől messze eső vidékeken jelentős mértékű m unkanélküliség tapasztalható. A perspektivikus számítások szerint az össznépességen belül 1980-ra erőteljessé válik a fiatal korosztályok részarányának csökkenése és az idősebbek nagyobb mértékű növekedése várható, ami nyilván hatással lesz a munkaerő helyzetre is. Irene В. Tauber kiemeli, hogy 1980-ra a lakosság kb 105,6 millióra nő, 1990-re pedig valamivel túlhaladja majd közepes becslések szerint a 107 milliót. Ezt követően Japán népességének számszerű esése valószínű, 2010-ig azonban nem csökken 100 millió alá, amennyiben a születési mozgalom tartósan a jelenlegi szinten marad. E fejlődési irány sokoldalú változást vetít előre a japán munkaerőpiac jövőbeni alakulása szempontjából, következményeinek várhatólag csökkenteniök kell a nők és férfiak bérezési szintje közötti különbségeket, egyben a jelenleginél kedvezőbb elhelyezkedési lehetőségeket teremtve a középkorú és idősebb dolgozók számára. dr. Bíró K lára И ЗМ ЕН ЗН И Я В СОСТАВЕ Н А С ЕЛ ЕН И Я II П О ЛОЖ ЕНИЕ РАБО Ч ЕЙ СИЛЫ В ЯПОНИИ. STRUCTU R A L PO PU L A T IO N CHANGES AND T H E M A N PO W E R IN JA PA N. A N E M Z E T K Ö Z I CSALÁDTERVEZÉSI SZŐVETSÉQ VARSÓI KO N FER EN CIÁ JA A Nemzetközi Családtervezési Szövetség (International Planned Parenthood Federation) június 5-től 8-ig tartotta Varsóban harmadik európai közelkeleti és afrikai regionális konferenciáját. A konferencia első részében a népesedési helyzet vizsgálatával foglalkozott, részben általános elemzések, részben az egyes országok beszámolója alapján. Az általános előadások (a demográfiai helyzet és a családtervezés rendje, a családtervezés társadalmi és gazdasági vonatkozásai, az egyházak magatartása a családtervezéssel kapcsolat-

9 F I G Y E L Ő 369 ban, közegészségügyi szolgálat és családtervezés) a régió egészére vonatkozó, vagy annak jelentős részét érintő kérdésekkel foglalkoztak ; az egyes országok jelentései pedig saját speciális demográfiai kérdéseikkel. Az egyes országok közötti különbség mely a beszámolókban is megmutatkozott nemcsupán demográfiai, illetve társadalmi-gazdasági vonatkozásokban jelentkezett, hanem szervezeti szempontból is. A konferencián résztvevő országok egy része, elsősorban a szocialista országok, köztük maga a vendéglátó Lengyelország, nem tagja a szövetségnek. Ezekben az országokban a családtervezéssel kapcsolatos feladatokat általában az állami egészségügyi szolgálat, vagy mint például Lengyelországban nemzeti társadalmi szervezet látja el. A konferencia továbbiakban az egyes munkacsoportok vitaülésein a fogamzásgátlás, a szekszuális nevelés és az abortuszok kérdésével foglalkozott. Nagy figyelmet szentelt a fogamzásgátlás témakörén belül az elmúlt években kikísérletezett és legújabban már be is vezetett orális kontracepció témájának. Az abortuszok kérdésével kapcsolatban a konferencia egyhangúlag helyeselte a szocialista országok törvényhozását, mely az abortuszokat legalizálta és az illegális művi vetélésekből származó egészségügyi ártalmakat túlnyomórészt megszüntette. A konferencián egyébként resztvettek a régióhoz nem tartozó országok (az Egyesült Államok, Kanada) küldöttei is. A szocialista országok közül Lengyelországon kívül a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia és Magyarország vett részt. Magyarországot az Egészségügyi Minisztérium részéről dr. H irschler Im re és dr. Takács Tibor főorvosok, a Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. M iltényi K ároly osztályvezető képviselte. A magyar küldöttség jelentést adott be Magyarország népesedési helyzetéről1 valamint résztvett az abortuszokkal kapcsolatos vitában. ВАРШАВСКАЯ К О Н Ф ЕРЕН Ц И Я М ЕЖ ДУНАРОДНОГО СОЮЗА ПО ПЛАНИРОВАНИЮ СЕМЬИ. W ARSA W C O N FE R E N C E OF T H E IN T E R N A T IO N A L PL A N N E D PA R E N T H O O D F E D E R A T IO N. A jelentést a folyóirat 323. oldalán közöljük.