ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 2. szám

Átírás

1 ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 2. szám EU Hírek Azonnali adminisztratív egyszerűsítések a kutatók és a kis- és középvállalkozások javára MKIK Brüsszeli Képviselet: rendezvények a magyar soros elnökség kkv prioritásainak bemutatására A kulturális és kreatív iparágak vállalkozói dimenziója Szakmai támogatás Energia Napok szervezésére az Energia Hét 2011 keretében Műholdas navigáció a gazdaság szolgálatában - jó úton halad az EU Elindult az első európai szemeszter Bemutatta gazdasági programját a magyar EU elnökség Mobilitásra és oktatásra fókuszáló uniós programok a Kisvállalkozói Portálon Tallinn és Turku Európa kulturális fővárosai 2011-ben Eseménynaptár A Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) és a Szolgáltatási Irányelv A Szolgáltatási Irányelv végrehajtása az elmúlt év összegzése 5. Kohéziós Fórum Regionális fejlesztési stratégia 2020-ra Workshop a gyorsan növekvő innovatív vállalkozásokat támogató uniós szakpolitikákról Pénzügyi jelentés és könyvvizsgálás - itt az idő a módosításra? Konferencia a vegyipar versenyképességéről Európai Egységes Piaci Intézkedéscsomag (SMA) itt az idő cselekedni! Magyar Üzleti Nap Szeminárium: Magyar EU Elnökség és pályázati lehetőségek Első Európai Energiakutató Szövetség (EERA) Kongresszus Fenntartható Energia Hét Pályázati lehetőségek Friss pályázati lehetőségek: Intelligens Energia Európa II Aktuális pályázatok: Pályázat kkv-k számára üzleti kapcsolatok bővítésére Koreában és Japánban (EU Gateway Program) Európai díj a szociális gazdaság területén tevékenykedő fiatal vállalkozások számára NER300 - pályázati felhívás kis szén-dioxid-kibocsátású technológiákra és megújuló energiaforrásokra SWITCH-ASIA 2011 Együttműködés az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a felsőoktatás és a szakképzés területén MEDIA 2007 Európai filmek nemzetközi forgalmazásának támogatása MEDIA 2007 Promóció/Piacra jutás Az egész életen át tartó tanulás programja 2011 Hónap témája Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője 1

2 EU HÍREK Azonnali adminisztratív egyszerűsítések a kutatók és a kis- és középvállalkozások javára Az Európai Bizottság intézkedéseket fogadott el az Európai Unióban jelenleg futó hetedik kutatási keretprogramban való részvétel egyszerűsítésére. A Bizottság által elfogadott három konkrét intézkedés a keretprogramban nyújtott támogatások adminisztrációját teszi egyszerűbbé a kutatók illetve a kis -és középvállalkozások számára. Az azonnal hatályba lépő három intézkedés: 1. Rugalmasabbá válik a személyi költségek számítási módja (a támogatott vállalkozásoknak a továbbiakban nem kell erre a célra külön könyvelést vezetniük) 2. Azok a kkv-tulajdonosok, akiknek a jövedelme nem jelenik meg külön a vállalkozás könyvelésében, a kutatási projektekben végzett munkájukért átalánydíjas kifizetések útján kaphatnak támogatást 3. Új operatív csoport alakul a kutatásfinanszírozásra vonatkozó szabályok alkalmazásában tapasztalható következetlenségek kiküszöbölésére. HU&guiLanguage=hu e=none _evaluation_expert_group_report.pdf#view=fit&pagemode=none MKIK Brüsszeli Képviselet: rendezvények a magyar soros elnökség kkv prioritásainak bemutatására A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli Képviselete januárban két rendezvény keretében hívta fel a figyelmet a magyar soros EU elnökség kkv prioritásaira. Györkös Péter állandó képviselő az Eurochambres-ral (Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége) együttműködésben szervezett üzleti reggeli keretében mutatta be a gazdasági prioritásokat. A soros elnökség kis- és középvállalkozásokra vonatkozó prioritásairól Vargha Ágnes helyettes állandó képviselő beszélt a Magyar Régiók Házában az MKIK Brüsszeli Képviselete, az Észak-Alföld Brüsszeli Képviselete és a Magyar Fejlesztési Bank Brüsszeli Képviselete által közösen szervezett fogadáson. A kkv prioritások között szereplő legfontosabb dossziék: Egységes Piaci Intézkedéscsomag (SMA), Európai Uniós Szabadalom és a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) felülvizsgálata. A kulturális és kreatív iparágak vállalkozói dimenziója Az Európai Bizottság kezdeményezésére elkészült egy tanulmány, amelynek célja a kulturális és kreatív vállalkozások működésének és szükségleteinek jobb megértése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A tanulmány olyan kulcsproblémákra és kihívásokra világít rá, amelyek fejlesztése ösztönözné a kulturális és kreatív vállalkozások fejlődését, úgymint a forráshoz való hozzáférés, szellemi tulajdonjog, oktatás és képzés, innováció és együttműködési folyamatok. A tanulmányban 40 jó gyakorlat is szemlélteti a vállalkozások kezdeményezéseit a kulturális és kreatív iparág területén. Tanulmány (angol nyelven): ytype=news Szakmai támogatás Energia Napok szervezéséhez az Energia Hét 2011 keretében április 11. és 15. között kerül sor az Európai Fenntartható Energia Hét 2011 elnevezésű rendezvénysorozatra, melynek keretében több száz esemény népszerűsíti Európa-szerte az energiahatékony és megújuló energiaforrásokat alkalmazó megoldásokat. Energia Napot bármely helyi vagy regionális szervezet, vállalkozás, kereskedelmi és iparkamara, egyetem stb. szervezhet. Az Energia Napok megszervezésében szakmai támogatás (ötletek, kommunikáció, információk stb.) igénybevételére van lehetőség az Európai Bizottság részéről. 2

3 Műholdas navigáció a gazdaság szolgálatában - jó úton halad az EU Az internethez hasonlóan a műholdas navigáció is a gazdasági fellendülés egyik katalizátora, mivel számos ágazatban lendületet ad az innovációnak. Jelenleg Európa GDP-jéből körülbelül 800 milliárd euró függ a műholdas navigáció alkalmazásától. Az EU 10 évvel ezelőtt stratégiai és gazdasági okokból kezdte meg saját műholdas navigációs programjainak kifejlesztését. A Bizottság közleményt tett közzé az EU két műholdas navigációs programjáról (EGNOS és Galileo), mely szerint a két program jelentős mértékben fogja javítani az űrből érkező navigációs jelek elérhetőségét és pontosságát. A nagyobb megbízhatóságnak köszönhetően a vállalatok és a vállalkozók előtt nyitva áll az innováció kapuja. Bővebben az EGNOS-ról és Galileo-ról: Elindult az első európai szemeszter Az Európai Bizottság kiadta éves növekedési jelentését, amely 10 prioritást határoz meg arra vonatkozóan, hogy mire kell az Európai Unió tagállamainak összpontosítaniuk az Európa előtt álló főbb gazdasági kihívások leküzdése érdekében. A dokumentum kiadásával egyidejűleg megkezdődött a gazdaságpolitikai koordináció első európai szemesztere. A hat hónapig tartó, évente újrainduló ciklus során építhetik be a tagállamok az uniós szinten folyó horizontális párbeszéd eredményeit költségvetési és gazdaságpolitikájukba. Az éves növekedési felmérés összefoglalója (angol nyelven): age=en&guilanguage=en HU&guiLanguage=hu Bemutatta gazdasági programját a magyar EU elnökség A gazdasági kormányzással kapcsolatos hat jogszabálytervezet mielőbbi elfogadására és az európai szemeszter feszes határidőinek betartására összpontosítja erőfeszítéseit a magyar elnökség, amely a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) ülésén mutatta be féléves munkaprogramját. A magyar elnökség arra törekszik, hogy június végéig valamennyi jogszabályról megállapodás szülessen a Tanács és a Parlament között. Az elnökségi prioritásokat az Európai Parlament plenáris ülésén mutatta be Orbán Viktor miniszterelnök úr, hangsúlyozva a Duna-stratégia, az energiaügy és a bővítés kérdését STO /default_hu.htm Mobilitásra és oktatásra fókuszáló uniós programok a Kisvállalkozói Portálon Az Európai Bizottság a Kisvállalkozói Portálon összegyűjtötte a mobilitásra összpontosító uniós szakképzési és oktatási támogatási programokat, különös tekintettel a kisebb vállalkozásokra. A tájékoztató portálon részletes információk olvashatóak például az Erasmus fiatal vállalkozóknak kezdeményezésről, számos oktatási és nemzetközi együttműködési programról és releváns pályázati kiírásokról. ype=news 3

4 2011. JANUÁR Tallinn és Turku Európa kulturális fővárosai 2011-ben Tallinn, az észt főváros és Turku, Finnország legrégibb városa Pécstől, valamint Essentől (Németország) és Isztambultól (Törökország) veszi át az Európa kulturális fővárosa címet. Az "Európa kulturális fővárosa" program 26 éve indult, és mára az EU egyik legjelentősebb kulturális kezdeményezésévé vált. A városok olyan éves kulturális programtervezettel versenyeznek a címért, melyben a lakosok közvetlen bevonására és európai identitásuk bemutatására helyezik a hangsúlyt. A kulturális fővárosok programjainak hivatalos honlapja: ESEMÉNYNAPTÁR január 27. Brüsszel A Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) és a Szolgáltatási Irányelv Szervező: Európai Bizottság, Belső Piac Főigazgatóság Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne épület, 170 Rue de la Loi, 1049 Brüsszel Program: Regisztráció: január 31. Brüsszel A Szolgáltatási Irányelv végrehajtása az elmúlt év összegzése Szervezők: Eurochambres és BUSINESSEUROPE Helyszín: Európai Parlament Program: Regisztráció: január február 1. Brüsszel 5. Kohéziós Fórum Regionális fejlesztési stratégia 2020-ig Regisztráció határideje: január FEBRUÁR február Workshop a gyorsan növekvő innovatív vállalkozásokat támogató uniós szakpolitikákról Szervező: Európai Bizottság, Vállalkozáspolitika és ipar főigazgatóság Helyszín: Hotel Crowne Plaza Brussels Le Palace, Rue Gineste 3, 1210 Brüsszel Program: upid= február Brüsszel Pénzügyi jelentés és könyvvizsgálás - itt az idő a módosításra? 4

5 Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne Épület, Alcide de Gasperi Terem, Rue de la Loi, 170 Brüsszel Programtervezet: További információ és regisztráció: február Brüsszel Konferencia a vegyipar versenyképességéről Helyszín: Albert Borschette, Rue Froissart 36, 1040 Brüsszel Programtervezet: További információ és regisztráció: február Brüsszel Európai Egységes Piaci Intézkedéscsomag (SMA) itt az idő cselekedni! Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne building, Rue de la Loi 170, Brüsszel Program: conference_programme_en.pdf Regisztráció: MÁRCIUS ÁPRILIS március Mechelen, Belgium Magyar Üzleti Nap Szervezők: MKIK Brüsszeli Képviselete, Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája, Mecheleni Kereskedelmi és Iparkamara Helyszín: Mecheleni KIK, O.L.Vrouwestraat 85, 2800 Mechelen, Belgium március Brüsszel Szeminárium: Magyar EU Elnökség és pályázati lehetőségek Szervező: MKIK Brüsszeli Képviselete Helyszín: Magyar Régiók Háza, Boulevard Bischoffsheim 11, B-1000, Brüsszel április Brüsszel Első EERA Kongresszus Szervező: Európai Energiakutató Szövetség (EERA) Helyszín: North Rhine Westphalia Government Office, Rue Montoyer 47, Brüsszel Program: &opnr=1&eventid=233 Regisztráció: április Brüsszel Fenntartható Energia Hét 2011 Szervező: Európai Bizottság Program: számos rendezvény a megújuló energiák és az energiahatékonyság témakörében 5

6 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Friss pályázati kiírások Intelligens Energia Európa II ( IEE II ) Az Európai Unió a as időszakban összesen 730 millió euróval támogatja a program keretében a bizonyítottan intelligens energia megoldások elterjedését, az energiahatékonyság növelését és a megújuló források alkalmazását, tágabb értelemben a környezetvédelem, a versenyképesség és az innováció ügyét. Az EU 2020-ig kitűzött klímaváltozási célja, hogy 20%-kal csökkenjen az üvegházhatású gáz kibocsátás, 20%-kal növekedjen az energia hatékonyság és ugyancsak 20%-kal emelkedjen a megújuló energiaforrások jelenlegi aránya Európában. A CIP Intelligens Energia Európa Program ezen célok elérését támogatja és kifejezetten a technológiák piacra vitelére fókuszál, kiegészítve ezzel az Európai Unió kutatást támogató programját, a 7. Kutatási Keretprogramot. Támogatott tevékenységek: A támogatott területek között szerepelnek a következők: hatékonyabb kapacitáskihasználás, a tudásbázis bővítése és terjesztése, képességek és módszerek fejlesztése, tapasztalatcsere, piac- és intelligenciabővítés, tudatosság ösztönzés és információellátás, oktatás és képzés. Az IEE program nem támogatja a hardware típusú beruházásokat, illetve a technikai K+F projekteket az energiahatékonyság és a megújuló erőforrások területein. A program keretében a következő területeken lehet pályázni: Energia hatékonyság és ésszerű forrásfelhasználás (SAVE) 12 millió EUR Új és megújuló energiaforrások (ALTENER) 16 millió EUR Energia a közlekedésben (STEER) 12 millió EUR Integrált kezdeményezések 27 millió EUR Jogosult pályázók és a pályázás feltételei: Kizárólag jogi személyek (önkormányzati szervezetek, civil szervezetek, nemzetközi szervezetek stb.) pályázhatnak a következő tagállamokból: EU tagállamok, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Horvátország Minimum 3 különböző tagállamból származó 3 partner együttműködése szükséges Maximális támogatási időszak: 3 év A pályázatokat kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani Támogatás összege és mértéke: A programra összesen elkülönített összeg 67 millió EUR, projektenként kb.: 0,5 2,5 millió EUR. A maximális hozzájárulás az egyes projektekhez kb. 75%, vagyis 25% önrész szükséges. A pályázat benyújtásának határideje: május :00 (brüsszeli idő szerint). Pályázati útmutató: Aktuális pályázatok (Korábbi hírlevelekben részletesen ismertetett pályázati kiírások) Pályázati lehetőség kis- és középvállalkozások számára üzleti kapcsolatok bővítésére Koreában és Japánban (EU Gateway Program) Az EU Gateway Program az alábbi szekciókban, egy-két szakaszból álló pályáztatási folyamat keretei között biztosít bemutatkozási lehetőséget a kis- és középvállalatok számára: Építés és épülettechnológia Korea (jelentkezés határideje: január 28.) Környezet és megújuló energiaszektor Korea (a jelentkezés határideje: január 28.) Építés és épülettechnológia Japán (jelentkezés határideje: április 22.) 6

7 Orvosi eszközök és technológiák Korea (jelentkezés határideje: május 6.) Információs és Kommunikációs Technológiák Japán (a jelentkezés határideje: július 15.) e97ca210vgnvcm b56f00arcrd.htm Európai díj a szociális gazdaság területén tevékenykedő fiatal vállalkozásoknak Pályázat benyújtásának határideje január b14f7?OpenDocument NER300 - pályázati felhívás kis szén-dioxid-kibocsátású technológiákra és megújuló energiaforrásokra 3 hónap áll rendelkezésre a pályázatok benyújtására a pályázó tagállamában. A tagállamok a pályázati felhívástól számított három hónapon belül (2010. február 9.) előzetesen értékelik a benyújtott projektek támogathatóságát. A tagállamoknak a támogatható kérelmeket az előválogatás után, a pályázati felhívástól számított hat hónapon belül be kell nyújtaniuk az Európai Befektetési Banknak (EBB). Tagállami kontaktpontok listája: e=hu&guilanguage=en SWITCH-ASIA 2011 pályázati kiírás Projekttervezet (concept note) benyújtásának határideje: március Együttműködés az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a felsőoktatás és a szakképzés területén Pályázat benyújtásának határideje: április 7. MEDIA 2007 Európai filmek nemzetközi forgalmazásának támogatása A pályázatok benyújtásának határideje április 1. és július MEDIA 2007 Promóció/Piacra jutás A pályázatok benyújtásának határideje június 1. Az egész életen át tartó tanulás programja 2011 (Lifelong Learning Programme/LLP) A pályázatok benyújtási határideje programonként eltérő, a főbb programok határideje megtekinthető a oldalon. Az egész életen át tartó tanulás programjára vonatkozó évi Útmutató a következő internetes címen érhető el: 7

8 HÓNAP TÉMÁJA Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője A kohéziós politika célja, hogy a regionális egyenlőtlenségek csökkentésével elősegítse az Unió és a régiók harmonikus fejlődését, gazdasági és szociális összetartásuk erősítését, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatását. A kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika keretei jelenleg a as időszakra szólnak, a 2013 utáni kohéziós politika alakulása még vita tárgya. A kohéziós politika a jövőbeli uniós költségvetésnek is fontos részét képezi. Az Európai Bizottság 2010 novemberében közzétette a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelenését, amely az Európai Unió régióinak gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetét bemutató, átfogó értékelést tartalmaz, és különböző lehetőségeket vázol fel a politika 2013 utáni alakítására. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a jelentésben felvetett kérdésekkel kapcsolatban azzal a céllal, hogy tájékozódjon az érintett felek véleményéről és javaslatairól. A jelentés szerint az Európai Unió kohéziós politikája jelentős mértékben hozzájárult a régiók kiegyensúlyozottabb fejlődéséhez a os időszakban. A legelmaradottabb régiókban az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) tíz százalékkal emelkedett, 1,4 millió munkahely keletkezett, 1,3 millió kis- és középvállalat összesen 23 milliárd euró támogatásban részesült, és 38 ezer kutatási program indult útjára. Milliók részesültek átképzésben, közülük kétmillió ember talált munkát. A fenti eredmények ellenére a régiókat továbbra is nagy gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik között Johannes Hahn regionális és Andor László foglalkoztatási európai uniós biztos a jelentésben javaslatokat terjesztett elő a kohéziós politika átalakítására. A gazdasági és pénzügyi válság egyértelművé tette, hogy olyan politikára van szükség, amely az összes régió versenyképességének javításába fektet be, ugyanakkor folyamatosan támogatja a lemaradó régiókat is. Az EU költségvetésének vizsgálatára tekintettel a jelentés kiemeli, hogy a jövőben a kohéziós politikai forrásokat korlátozott számú, kiemelt célra kell fordítani, és a finanszírozást össze kell hangolni az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére irányuló célkitűzéseivel. Ösztönzőket vezetnének be a kohéziós programok lehető leghatékonyabb és legambiciózusabb megvalósítása érdekében. A kohéziós forrásokból származó finanszírozás egy bizonyos százalékát elkülönítenék, majd a nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátanák az általuk végrehajtott programok minőségének és előrehaladásának függvényében. A jelenlegi rendszerhez hasonlóan, az egy főre jutó GDP alapján mért gazdasági fejlettségnek megfelelően differenciáltan kezelnék a régiókat, egyértelműen megkülönböztetve a kevésbé fejlett és 8

9 fejlett régiókat. Felmerülhet a kérdés, hogy a két kategória közötti éles átmenet tompítása és a hasonló gazdasági fejlettségű régiókkal szembeni igazságosabb bánásmód érdekében a bevezetés és kifuttatás jelenlegi rendszere mellett meghatározhatnának egy új átmeneti kategóriát. Ebbe a kategóriába tartoznának azok a régiók is, amelyek jelenleg a konvergencia célkitűzés alapján támogathatók, de amelyek GDP-je a legfrissebb statisztikák alapján meghaladja az uniós átlag 75 %-át. A Kohéziós Alapból továbbra is azokat a tagállamokat támogatnák, amelyek egy főre eső bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 %-át. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERF) adatai szerint az európai kohéziós politikának köszönhetően a os időszakban a vállalkozások támogatásán keresztül egy millió munkahely Január 31 február 1.: Kohéziós Fórum Február 21.: Kohéziós politikával részletesen foglalkozó tanácsi ülés (Általános ügyek tanácsa) Március : Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) által készített konzultáció eredményeinek bemutatása magas szintű konferencia Magyarországon Kohéziós politikával kapcsolatos fontos dátumok a magyar EU elnökség idején (Gödöllő) Május 19: Informális miniszteri találkozó Magyarországon Július: Jogszabálycsomag közzététele Rendszeres informális találkozók az érintett felekkel jöhetett létre, közel vállalkozás (többségükben kis- és középvállalkozás) részesült közvetlen pénzügyi támogatásban és 1,7 millió kkv kapott szakmai segítséget. A kohéziós politika eszközei tehát nem csupán a közvetlen pénzügyi források miatt fontosak, hanem mert az általuk kínált szakmai támogatás katalizátorként ösztönzi a vállalkozások fejlődését. Az Európa Szociális Alap értékelő jelentéséből kiderül például, hogy az alapnak köszönhetően a lengyel mikro-vállalkozások alkalmazottai jelentősen nagyobb arányban (41%-ban) vettek részt szakképzésben, mint a kohéziós alapból való részesedés előtt. A kohéziós politika - a 7. Kutatás-fejlesztési keretprogramon (FP7) és a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramon (CIP) kívül - a kutatási és technológiai fejlődésnek és innovációnak (RTDI) az egyik legjelentősebb uniós forrása. Magyarországnak és a 2004-ben illetve 2007-ben csatlakozó tagállamoknak létérdeke a kohéziós politika fenntartása. Magyarország számára a as időszakban 25,3 milliárd eurót különítettek el a strukturális alapokból. Az eddigi felhasználás előzetes számai többek között arra utalnak, hogy több mint 20 ezer munkahely jött létre, 570 kilométernyi vasútvonal újult meg, a szennyvízkezelés jelentősen javult, s 100 ezer nő vett részt képzési programokban. Magyarország a kohéziós politika fejlesztési forrásainak jelentős haszonélvezője, ezért egy erős kohéziós politikában érdekelt, amely figyelembe veszi a fejletlenebb tagállamok és régiók fejlesztési igényeit is. A magyar EU soros elnökség tehát kiemelt prioritásként kezeli a jövőbeli kohéziós politika kérdését, és célja, hogy az elnökségi időszak végére érdemi álláspontok szülessenek a kohéziós politika jövőjét illetően. A január 31-én és február 1-jén Brüsszelben megrendezésre kerülő Ötödik Kohéziós Fórum újabb alkalmat kínál a jelentésben bemutatott elképzelések és lehetőségek megvitatására. A Bizottság 2011 nyarán, az új uniós költségvetésére vonatkozó javaslat elfogadását követően nyújt be hivatalos jogalkotási javaslatot a jövőbeli kohéziós politikára vonatkozóan. Források és további információk: 5. jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról (angol nyelven) A jelentés következtetései (magyar nyelven) pdf e=hu&guilanguage=hu Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete 9