A keresztek a Sorok mentén

Átírás

1 A keresztek a Sorok mentén Összeállították: Farkas Kálmán és Márta, és Gaál Jenő június 18. Üzenet sorokmentének Ennek az összeállításnak érdekes a története. Farkas Kálmán és Márta aranylakodalmával kezdődött. A szentléránti templomban találkoztunk, és utána átadtak egy albumot ezzel az ajánlással: Aranyesküvőnk emlékére fogadd tőlünk szeretettel a Sorok-menti útszéli keresztek leírását emlékül. E tájhoz kötődtünk, innen indultunk az életbe. A mai szentmiséd pedig újabb erőt adott nekünk és szentléránti templomban megjelenteknek a további élethez, amiért imával és köszönettel vagyunk Szentléránt, 1995.ápr. 2. Később Márta átadta iratait, melyekben a Sorok menti falvak történetét dolgozta fel. Tavaly pár napot töltöttem Szentléránton, és adatokat gyűjtöttem a plébániára és az iskolára vonatkozóan. Tegnap pár munkatársammal Kőszegről elmentünk a ballagásra. Az igazgató úr beszéde felkeltette érdeklődésemet, és elhatároztam el, hogy összefoglalom a gyűjtött adatokat és elküldöm az iskolának. Az adatokat a keresztek történetébe foglalom. A keresztek állnak. Hozzátartoztak az elődök életéhez és a miénkhez is. Mellettük születtek, szenvedtek, meghaltak az emberek. Az új kor fiai előrehaladnak az életben, rohannak, lángolnak és szikrát hánynak. Közben mi elpihenünk csendesen a virágok alatt. A következő nemzedék csodálkozni fog, hogy a kereszt még mindig áll az ősi házban, mi meg majd rajtuk mosolygunk az örökös hazában. Vigyázzatok jól a keresztekre! Ők elkísérnek benneteket sorsotokban. De ez már nem érdekelhet minket túlságosan, mert akkor minket már úgyis régen a sírhalom takar, hogy ne lássuk eredményeiteket, hogy ne halljuk jaj-kiáltástokat, hogy ne lássuk egyedülléteteket. Akkor majd kérjétek meg unokáitokat, hogy mondják el fiaiknak, kik voltak, kik nektek a keresztekről beszéltek. És imádkozzatok el értük egy miatyánkot, mint ahogy szokás megtisztelni azokat, kik már régóta boldog örök álmukat alusszák június 18. P.Gaál Jenő 1

2 Keresztek a Sorok mentén Mottó: Ó szent kereszt áldott fája, drága a te gyümölcsöd Vonzza az embert egy kirándulásra a Sorok-patak vidéke. Annál is inkább, mert ezzel a vidékkel alig ismerkedünk az útikönyvekben. Pedig rejteget érdekességet eleget. Ez a vidék bővelkedik kastélyokban, kúriákban, malmokban, útszéli keresztekben, szobrokban. Induljunk el a Sorok-patak mentén, és kezdjük sétánkat az útszéli keresztek megtekintésével. Ezeknek az útszéli kereszteknek nagy jelentőségük van a falvak életében. Rendszerint egy-egy nemesebb család vagy közösség állítatta. Az alapító levelek hűségesen közlik az alapító szándékát. Akkor is tették ezt, ha kár érte őket, vagy éppen örömüket akarták kifejezni. Vallásos érzelmük legtöbbször fogadalom formájában jelenült meg. Járványok, állatok elhullása, családi esemény is kiváltotta a falu népéből az Isten iránt való szeretetet, hitet, és ezt igyekezett kifejezni is a keresztek felállításával. Így lelki nyugalmat is kapott. Többféleképpen is kinyilvánította érzelmeit, pl. fogadalmi ünnep (gatyás ünnep),templom, iskola, keresztek, szobrok fenntartására, tatarozására felajánlott pénzbeli alapítvány. Sorozatunk ezt igyekszik bemutatni: Mária (Anna) szobor, Taródháza 2. Egerváry kereszt, Dömötöri 3 Gyömörey kereszt, Dömötöri 4. Póka Ádám kereszt, Szentléránt Farkas János kereszt, Szentleránt 6. Immaculata szobor, Szentléránt 7. Cseszkó kereszt, Gyanó 8. Kustos kereszt, Gyanó 9. Mária-oszlop, Gyanó 10. Varga Janos kereszt,gyanó 11. Falu-kereszt 1896, Geregye 12. Falu-kereszt a temetöi dülöben, Sorkikisfalud Mária (Anna) szobor, Taródháza A park bejárata előtt árván húzódik meg a bozótban az 1756-ból származó Mária (Anna) szobor. Ebben a korban élt Nádasdy Imre özvegye Márffy Anna Taródházán. E vallásos érzelmű úrnő a kastélyban oratóriumot alakított ki miserenddel, amit Szily János püspök úr hiteles írással engedélyezett (engedély mellékelve). E szobor kötődhet Márffy Anna nevéhez, mivel a szobrot ma is Anna szobornak hívják, holott Mária szobor. Ugyanígy a pestis járvány emlékhez is kötődhet, ezt a szobor-formát alkalmazták a pestis emlékére (pl. Nagycenk főterén) Szőlőindás oszlopa a négy puttóval tartja a koronás Szűzmária alakját a Gyermekkel.. A barokk szobor fej nélkül csonkán állt 1945 óta, amíg a budapesti Műemlékfelügyelet 1998-ban helyre nem állította. Taródháza Lapsa. Taródháza Nyugat-Dunántúlon Vas megyében a Sorok patak déli oldalán található. Hajdan Lapsa pusztának neveztek. Innen Lapsa családi név is. Lapsa a tíz-tizenegyedik században keletkezett. Már akkor itt élt a Taródi és a NémetSzecsödi család, mely Vas megyei eredetű. Az 1256-os oklevél feltűnteti, hogy az Ovadiak földjén Lapsán, a Sorok mentén feküdt. Birtokosai a Hermániak, 1274-ban az Uva díak, 1332 a Molnáriak, Az 1332-es birtokrendezés állítja hogy Lapsa keleten Szentléránttal, Nyugaton pedig a terra fűzvölggyel határos. A Sorok mentén. Az Árpádok korában Unyom, Polány, Lapsa, Szentléránt falvak sorakoztak. A Lapsa birtok Sorkikápolnáig húzódott a Sorok patak mellett. Itteni birtokosai voltak Dees Herman nemes özvegye Ilona asszony. Lapsa birtokát a Répce és a Gyöngyös falvak történetében a középkorban 1274-bas a Vati Solka és fiai visszavásárolták Dees István özvegyétől a neki előzőleg eladott földjeiket ban a Csemetiek, Zechediek, Miklós zágrábi püspök kápolnai ispán 1351-ből oklevele szerint. Vizlon testvére János mester a Sorok patak mellet a Lapsa pusztában birtokrészt vásárol Simon és László királyi aula invensének. A XVI.-dik század felében élt Né2

3 met-szecsödi Taródi Bertalan, akinek 1548-ban már csak özvegye élt. Ez volt Bebes Verona, aki Debes Péternek és Ormádi Mártának (Ormádi Mihály leányának) volt a leánya. Taródfalvi Imre, László és Péter, akiknek elődei e pusztát már békességgel bírták, de később Hollósi nemesek birtokolták ban II. László királytól új adománylevelet kaptak. (A család a XVI. században Hont megyében is megtalálható). Hunyadi húszezer főnyi sereggel indul Sárvárnak, táborát pár nap múlva Szombathelyre helyezte át. A biztonság érdekében várait 1437-ben ismételten megerősíti. Ilyen erődítményként használta a Vas megyei várakat, így Taródházát is. A kastély birtokában volt egy Hunyadi címer az 1460-as évekből. (évek során a padlásra került címert 1938-ban Kendeffy Lajos az akkori tulajdonos a kastély belső falára helyeztette házi ünnepség keretében.) Bocskai István 1605-ben A Dunántúlon lobogtatta a szabadság zászlait. A Bocskai hajdúk Némethi Gergely vezér lete alatt Vas megye területére léptek. A csepregi várból felhívására a nemesség csatlakozott hozzá. Ugyanebből az időből Némethi Gergely, Bocskai alvezére Amadé István részére védlevelet ad ki a Taródház-i kastélyból júl. 3o-án. Aláírás Némethi Gergely generális kapitány. (Eredeti a Marcaltő-i levéltárban (XVII.f.2.co.1722.) őriztetik.) Bocskai katonai hadműveletei május elején a Dunántúlon, sőt Morvaországon, Steyer vidékén folytak. A vasvári káptalanok levelében, mely II. Ferdinánd 1628-ban kelt oklevele, Taródi András leányát Orsolyát fiúsítja, Taródháza, máskép Lapsa kúria birtokában. Darabos László és Gergely tiltakoznak Orsolya fiúsítása ellen. Lipót 1678-ban kelt oklevele megerősíti II. Ferdinánd 1628-ban kelt oklevelét, melyben megerősíti az anyai örökség ben Nádasdy Boldizsár, Tamás és András fiait Taródháza nemesi kúriába, amit Lapsának neveztek. Földbirtok 109 hold, Lapsa néven szerepelnek. A XV-dik században Zsenye nemzetség élt Lapsán. Ide tartozott akkor Senye és Szecsőd ben a hely neve Taródháza, földesurai különbözi osztályos atyafiak, 172o-ban kúriális helység, ban Szombathely-i járás. 3

4 Az alapító oklevél Szily János aláírásáva l Taródházának Mária Terézia korában 103 lakosa volt, kastéllyal. Úrbéres viszonyok uralkodtak. Birtokosa Kiss Ignáczné, Lengyel Lajosné született Nádasdy Teréz. Nemesi család. Taródháza nemes családjai: l835-ben Kiss Ignácné Lengyel Anna, Lengyel Lajosné szül. Nádasdy Teréz, Lengyel Lajos intéző. A Lengyel család sárvári, a XV. sz.ból ered. Taródháza Lapsa védelmi épület volt, melyet kezdetben katonai visszavonuláskor használtak. Erődítményként ritkaság számba megy, 120 cm széles falazatával. A boltíves építési mód tulajdonképpen statikai és mechanikai biztosítás célját szolgálta. A kastély tömör (szilárd, tartós) kemény anyagból kihúzva, tetőcserép fedő, terjedelmes épület. A kastély tartalmaz 92 qm nagyságú terjedelmes termet, vannak cellák, raktár, pince háromszáz vizeskorsó bort magába foglaló. A bejáratnál van éléskamra, bő konyha és kiszolgáló helyiség. Bő lépcső terjedelmes szobák. Ezek mellett van még egy másik éléstár, kis helyiség, kis kabinet és egy kápolna (Canonica Visitatio szerint 1756ban van egy kis oratórium a Taródháza kastélyban, Nádasdy Imre özvegyének Márffy Annának a tulajdonában, amelyben Szily János püspök engedélye alapján misét mondhatnak - eredeti dokumentummal igazolva.) okt.l2-től Móritz Andrásné Somssich Rozina tulajdona, fűtött helyekkel ellátva biztonsággal vannak. Épület gazdaságos élelmiszerekhez.ide tartoznak ezek az épületek: külön konyhaépület, egybe épült több istálló épület, kocsiszín, galambház, birkaakol, jól megépített nagy magtár, valamint 3 csűr a Sorok patak mellett a hajadonok háza. (A budapesti levéltár ad az uradalmi épületekről, azok állapotáról fontos leírást, hasznos leírással.) A kastélyt 13 ezer forintra becsülik, minden forrás fonaz alapító oklevél (Szily János aláírásával tos nyilatkozatokkal alátámasztva. A park évszázados fákkal, a főbejáratnál a bal oldalon oszlopon álló Szűz Mária szobor áll kb. az 1700-as évekből, ma is áll. A kastélyt az es években a Nádasdy családtól a pallini Inkey család vásárolta meg, majd malomvízi Kenkoffy Árpád az Inkey családba való benősülése után Taródházát végleges otthonául választja. 1992, máj. 12-én Taródháza 1700-as évektől A taródházi kastélyt az 1721-s években a báró Inkey család megvásárolta. Inkey Pallini Roland, mely család már a XV. században virágzott. Első János lógrádi kapitány 1721-ben nyert adományt Pallin-i helységre. Akkor vette fel a család a Pallini nevet telepedett le megvéve a Szluha családtól a sárvári uradalmat. Első Ede ezredes 1856-ban bárói rangot nyert. Az Inkey család birtokolta Gyanót is Vas vármegyében ban a taródházi Inkey családba benősült malomvízi Kendeffy Árpád. Hunyad vármegyéből érkezett. Az ősi hét vezér leszármazottja. - Kündeffy, Könde, Kundu, Kende - név később Kendeffyre változik. Birtokuk a Retyezát melletti Hátszeg (Erdély, Románia). A családnak holdnyi birtoka volt. Magával hozta olasz vendégmunkásait olasz intézőjét (Devaleria Ferenc), akik a taródházi temetőben vannak eltemetve. Egy ma is meglevő sírkő jelzi sírjukat. Elsőként temetkezett a grófi sírkertbe Kendeffy Róza, Ken deffy Árpád és felesége, Inkey Gabriella. Kriptájuk eredeti címerrel ellátva. A márvány síremléket Strobl Alajos szobrász készítette. Kendeffy Árpád és Inkey Gabriella a kastélyt családi otthonná alakította ki. Az északi részt terjedelmes szárnnyal bővítette. 4

5 Az épületet értékes park vette körül, értékes fákkal. A parkban a Sorok patak felé egy kis lak állt. A birtokát felvi rágoztatta. A kastély mellett jókarban levő major (tanya) sok lakással, számos mezőgazdasági épülettel, erős jókar ban tartva. A major szélén intézői házzal, a kastélyhoz hasonló stílben. (barokk). A mezőgazdasági munkák rendel kezésére raktáak, gorék, mezőgazdasági gépek, teljes állatállomány (parádés lovak), hintók, azonkívül teljes iparos-gárda működött. (intező, mezőgazdász, kulcsár, okl. kertész, erdész és vadász, bognár, gépész, kovács, villanyszerelő), a birtokon malom is működött, a molnárok a taródházi temetőben vannak eltemetve. A major közepén állt a harang (készítette. Szukker Ferenc harangöntő 1903-ban Szombathelyen) A fiatalon elhunyt Kendeffy Róza (23 éves) temetésén szólalt meg először a korpusszal ellátott fölszentelt harang. Kendeffy Árpádnak 4 gyermeke volt: Lajos, Róza, Margit, Gábor. A taródházi birtokot Lajos örökölte. A családdal élt báró Inkey Béla, gróf Kendeffy Árpádné báró Inkey Gabriella öccse. Inkey Béla tudós geológus, aki feldolgozta Dunántúl kőzeteit, számos tudományos munkája jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Sírja a taródházi temetőben van, síremléke felírás nélkül áll. (pontos adata a szerzönél).csernel István ornitológus írja: Szombathelyre utazván megismerkedtem egy nagyszerű emberrel, a taródházi nagy tudású Inkey Bélával. (Inkey család ajándékazott Köszegnek ezer kettőszáz kötet könyvet) Kendeffy Lajos 1877-ben `született Szentlőrincen. Reál érettségit tett Pozsonyban ban végezte a mezőgazdasági akadémiát Magyaróváron, utána 1 évig mezőgazdasági gyakornok Németországban. A 2800 holdnyi részben mező-, részben erdőgazdaság vezetését 1905-ben vette át. A 9.-ik huszárezredhez vonult be, mint tartalékos főhad nagy szerelt le. Az ezüst és bronz, Signum Laudis, katonai érdemkereszt tulajdonosa. A birtokot egy intézővel, falut kitevő alkalmazottal (cselédséggel),,jó eredménnyel működtette. Alkalmazottai egy szinten éltek a falusi embe rekkel, gyermekeik iskolákat végeztek. A harmincas években villamosítatta a kastélyt saját villanyfejlesztővel, úgyszintén ellátta vezetékes vízzel, akkor a márványmosdós szobákat felváltották a korszerű fürdőszobák márc.29. Kendeffy Lajos nem menekült el, otthonában maradt, mondván: Én semmi olyt nem tettem, hogy menekülnöm kelljen. Fiatal korban a grófi rangról is leköszönt, mivel nem akart politikával foglalkozni. Alkalmazottai (cselédei) megbecsülték, halk, csendes úr. Ha valaki személyesen megszólította kérelemmel, azonnal utasította intézőjét, hogy a segítséget adja meg. (Pl. Dancs Lajosné hadiözvegy kérelmei). Vadászattal foglalkozott, a gazdaságának a fő ágazata a vadtenyésztés. Az úgynevezett angolkertben ezer számra fogoly-, fácántenyésztés folyt. Az es években az egyiptomi Juszuf herceg vadászta. A birtokot a Sorok patakból hosszan ér szeli át, a korábbi években ezt halászatra használták, a mai napig ezt halas tónak nevezik (Csikorgó ér). 5

6 1945-ben a németek visszavonulásuk során a németek-magyarok négy napig tartották a vonalat a kastély területén. Szentléránt és Taródháza között aknavető harc folyt, ekkor sérült meg kis mértékben a tető. Az oroszok bejövetele kor a kastély teljesen ép. A gyönyörű barokk termeket tisztek foglalták el. Kendeffy és személyzete a cselédházak ba költöztek Épen maradt a major is. A harcoló csapat elvonulása után egy új orosz alakulat lókórházat alakított ki ezen a területen 8 ezer lóval. A kastély sokféle funkciót töltött be ezután. A földszintre a majoriak költöztek be, Az emeleten 1949.szept.1-től 1967.július 15-ig iskola működött a taródházi alsó-tagozatosok részére. A nagy-terem kulturális rendezvényeknek adott helyet. Az északi részben pedagóguslakást alakítottak ki, A kastély értékes bútorzata, értékes iratai, geológiai gyűjteménye, francia könyvtára helyben szétszóródott. A földeket felosztották, az alkalmazottak igényelték. 25 holdat a Sopronkőhidára hurcolt leendő örökös gróf Kandeffy Ádám kapta ben Kendeffy Lajos Budapestre költözött birtokáról lemondott. Budapesten halt meg az 1960-as évekbsn.l960-as évektől az épületen nagy átalakítás történt, a földszinten falat törtek, új falakat húztak, lakásokat alakítottak ki. Ekkor került le a falról a kastély ér tékes Hunyadi címere (1400-as évekből való.) A címer után kutatás folyik, sorsa bizonytalan. A kastély állaga 1967-ig teljesen ép. Utána rohamosan tönkre ment ápr.5-én lebontásra ítélik. A majort már korábban lerombolták, teljesen megszüntették. (Jelenleg a helyén egy mezőgazdásági géppark működik.) A park értékes fáit bozót nőtte be, sokat kivágtak. A rombolással egy értékes történelmi hely, vasmegyei település szűnt meg. (A Bocskay, Hunyadi harcokban katonai pihenőhely, királyi adománylevelekkel rendelkezett.) Adatai, építési jellege bizonyítják, hogy pusztulásával helyrehozhatatlan kár történt. A lebontásra ítélt épületet az Országos Műemléki Felügyelőség az utolsó pillanatokban megmentette. Megmentéséért helyi küzdelem is történt. Jelenleg helyreállítási munkák folynak. Az épület új tetőt kapott és falkutatásokat végeztek. Szombathely, Május 27-én. Kiegészítő adatok A taródházi temetőben van eltemetve: Inngblut Henrich bérlő 1888, Mészáros Boldizsár molnár 1890, Takács Ferenc molnár 1907 Devaleri Ferenc olasz intéző 1916 A kastélyban működő pedagógusok ig Angler László Tóth Gyuláné Kovács Margit Orbán Éva, Gazdag Gyula Lukács Lajos Varga Ferencné Az iskolát avatta: Brunner Ferenc plébános, Farkas Kálmán igazgató, Kereszturi Kálmán a szombathelyi oktatási osztályról, Dolgozzál és imádkozzál'' jelmondattal. A park szélén álló barokk Mária szobrot a budapesti Műemlék - Felügyelőség restauráltatta 1998,évban. Taródhaza földbirtokosai: Zalak-Ovidiak = Lapsa ősi család Taródy Gáspár Semsits Rozina Mórocz Anna Nádasdy Imre - Márffy Anna Inkey József Inkey Zsigmond Inkey Béla Kendeffy Lajos 6

7 Kisbirtokosai: Kovács István Takács Ferenc molnár Farkas Kálmánné Egerváry kereszt, Dömötöri Alapítványi örök egyezség. Mely egyrészről Egerváry Miklós jog jószágigazgató, másrészről annak leányai Egervári Gizella férj. Bejczy Ödönné és Egerváry Irma, férj. Német Gyúláné közt létrejött a mai napon a következő ügyben és feltételek mellett. u. m. 1. Egerváry Miklós veszélyes betegségbe esvén az abból való kigyógyulása esetére fogadást tett, hogy hálából, Isten tiszteletére és dicsőítésére Dömötöriben kedves lányai beleegyezésével és vallási buzgóságuk hozzájárulásával, azok ottani a Tótfalu felé vezető vicinális közlekedési út északi oldalén kezdve a kajdi vágásig elterülő tagosított szántóföld fekvőségeik közvetlen a vonatkozott közlekedési út melletti első táblája déli szélének a két birtok tulajdona közti mezsgyét is átszelő közepén a csatolt vázlatrajzban a +-tel kitüntetett helyen 6.70 m 6.70 m hosszúságban kihasítandó területen kőkeresztet fog állítatni azt vasráccsal körülvenni, emellett kívülről az ezt kerítő 2 méter széles gyalogjárót készíteni a rácsolyon kívül és belül imazsámolyt állítani, a jelzett területet határjelző kövekkel a birtoktesttől elkülöníteni, továbbá: a kereszthez való járhatás végett az árkon keresztül egy díszes kis átjárót úgy emellé belülről mindkét oldalon egyegy lámpát, melyek új év napján és az év szent vallásunk szerinti minden nagy ünnepén egész napon át világítani fognak s mindezeket saját költségén még folyó év augusztus hó folyamán úgy elkészíteni, hogy azon kereszt és helyisége még ez év szeptember hó 15-én szeretett hazánk védőasszonyának, a boldogságos Szűz Máriának nagy ünnepén ünnepélyesen felszentelhető legyen. A kereszt és tartozékai fenntartásához szükséges alapítványi öszszeget és a felszentelési szertartást vezető férfiak tiszteletdíját is az alapító fogja fizetni. Az alapító családjának életben lévő és leendő dömötöri lakós és illetőleg birtokos tagjai fogják azon felállítandó keresztet és helyiséget kezelni, gondozni, és tartoznak arra ügyelni, hogy azok jó állapotban fenntartassanak, és illetőleg hogy ezen alapító okiratban foglalt dispositiok vég7

8 rehajtassanak, de alapfeltételül (conditio sine qua non) kiköti, hogy azon kereszt és helyisége, úgy fennjelzett tartozékai, iránt ezen egyezségben olyan intézkedés tétessék, mely azok szerint az Egerváry Miklós családjának örökké tehermentes tulajdonai maradjanak. 2.Egervári Egerváry Gizella és egervári Egerváry Irma helyeselve édes apjuknak Egervári Miklósnak ezen alapító egyezségi okirat 1. pontjában előterjesztett vallásos elhatározását, az abban körülírt a dömötöri 50. számú tkv-ben 273. hrsz a fekvő fekvőségeiből az 1. alatti kitüntetett a.)-val jelzett helyen m2-nek a felállítandó kereszt, annak rácsozata, az azt körítő gyalogjáróhoz és az átjárhatást közvetítő hidjoz való területnek adását a nevezett birtoktestükből való bejegyzést - a becsatolt térrajz szerinti kivitellel örömmel teljesítik és annak a kereszt és tartozékai javára minden további meghallgatás nélkül leendő tkvi átírásába és illetőleg a körülírt birtoktestnek leendő bejegyzésébe beleegyeznek s az 1. pontban foglaltakat kivétel nélkül elfogadják. 3. Végre jelen egyességet megkötő felek egyetértőleg kijelentik, és megmásíthatatlan feltételnek kikötik, hogy az Isten tiszteletére és az arra járó kelők vallásosságának fokozására emelendő azon kereszt és tartozékai az Egervári Miklós család jának elidegeníthetetlen tehermentes örök tulajdonát képezvén, azokat sem eladni, sem elcserélni, sem elhagyni, avagy elaján dékozni, tehát bármiként elidegeníteni vagy adóssággal megterhelni avagy végrehajtásilag lefoglalni és elárverezni nem lehet, szóval kell, hogy azok a nevezett családnak örökre tehermentes vagyonát képezzék. Kívánják, hogy a tkvi átírás alkalmá val egyidejűleg ezen feltételt tartalmazó clauzula is tkvi-leg kitüntetve legyen. Amiről kiadták szerződő felek ezen egyességet il letőleg alapító okiratot 2 egyenlő eredeti és egy másolati példányban, melynek egyik eredetije és másolata az egyházmegyei hatósághoz lesz beterjesztendő másikat pedig az egerváry családnak Egervári Miklós kezeihez kiadandó. Mely ezen alapítványi örök egyezség a szerződő felek előtt felolvastatván, az általuk kivétel nélkül elfogadva a tanuk jelenlété ben sajátkezűleg aláíratott. Kelt Dömötöriben 1901 augusztus hó 24. Aláírás: Egervári Egerváry Miklós, Bejezy Ödönné sz. Egerváry Gizella, Németh Gyuláné sz. Egerváry Irma Kiegészítés: Mindammellett ezen szobor örök időkig leendő fentartésa céljából a nagy és főt. püspöki helynökségnél 100 koronát, szóval száz kotonát sazon kérelemmel helyezek letétbe, hogy azt alapítványként elfogadni, azt az egyházmegyei rendeletek értelmében kezelni méltóztassék. Szombathelyen, 1911 május 5. Gyömörey kereszt 1830 Dömötöri A keresztet állíttatta Gyömörey Károly tekintetes úr az évben, A kereszt felírása: Salvatori Dei Filio Praenobilis Carolus Gyömörey Pia Intetione erexit Magyarul: Isten Fiának az Üdvözítőnek buzgó szándékkal emelte a kiválóan nemes Gyömörey Károly Az eredeti ajándékozólevél : Alább vett Dömötöri T.es Vas Vármegyei Helységben az ugy nevezett Malom-utnak átellenében lévő utcán, a Curiális Jundusom kerittése mellett egy Krisztus Urunk tiszteletére felállittandó kő-kereszt-kép által a hívek buzgóságát növelni és gyarapítani kivánván: ezen keresztnek illendő fenntartására... és adtam ezüst Krisztus pénzben nyolx forint és husz krajcárban mint capitalis sommát oly észrevétellel, mindazonáltal, hogy az esztendőként ugyan ezüstben beveendő harminc krajcár Interessel egyedül ezen szent célra tett capitalis Somma mindég nevelkedjen. Melyről is ezen levelem három egyenlő példázatokban kiadatik és egyszersmind az Tettes Szombathelyi Szent Szék ezen szándékom helybehagyásáért alázatosan megkéretik. Kelt Dömötöriben Mihály havának tizedik napján. Egyezer nyolcszáz harmincadik esztendőben. Gyömörei Gyömörey Károly T.es Vas, Szala és megyék Törvény Tábla Bírája. Máriaszobor Istóczy kert Dömötöri 1911.május 5 Alulírott dr. Istóczy Kálmán ügyvéd és földbirtokos szombathelyi lakós, a szentléránti plébániához tartozó Dömötöri fiók községben lévő kertemben A boldogságos és szeplőtelen Szűz Mária dicsőségére Lourdesi Mária szobrot állítattam fel, melynek jó karban és teljes épségben leendő fenntartására Gamat családombéli jogutódaimat kötelezem. Mindamellett ezen szobor örök időkig leendő fenntartása céljából a nagy és főt. püspöki helynökségnél 100 koronát, szóval száz koronát azon kérelemmel helyezek letétbe, hogy azt alapítványként elfogadni, azt az egyházmegyei rendeletek értelmében kezelni méltóztassék. Szombathelyen, 1911 május 5. Dömötöri 8

9 Kis magyar falu, a régi leírás szerint 53 ház, 502 római katolikus lakossal, megtalálható még református, evangélikus, izr. lakos is. Vasútállomása, postája van. Földesurai a Gyömörei és Söptei családok voltak. Egerváry Miklós kúriája már a 13. szd. elejétől az Egerváry család birtokában van. Egerváry Miklós 1382-ben Vas vármegye alispánja volt ben itt élt Bejczy István kisvagyonú köznemes. Parasztvezér volt. Résztvesz a közéletben, mértéktartó, szigorú ember. Védi a kisparaszt jogait. Ezért számos viszontagság után börtönbe kerül s ott raboskodott, ahol ma a szombathelyi Levéltár működik évi felmérés szerint házak száma 89, területe 903 kh. Talaja fekete agyag. Terményei gabonafélék. A községben élt az Istóczy-család. Nemesi család, kúriával. Az Istóczy nevét egy Kanizsához közeli, ma már elpusztult, falutól kapta. Címerlevéllel. A családba később benősült Berédj László birtokos. Kúriája ma is áll. Évekig iskolául szolgált. A községhez tartozott malom, kocsma, vegyesbolt, körorvos. A falu szorgalmas emberei gazdasági ága a tsz-be tömörült, a többi lakosa megoszlott: iparosok, vasúti dolgozók. Gyermekei 1945 előtt a szentléránti iskolába jártak magas létszámmal. A falu ma is rendezett, betelepült, új utcával bővült. Kiegészítő adat: A Sorok patak híres volt a malmairól. Dömötöriben a Tóth malom, Sorkifaludon a Király malom, Geregyében a Kálmán malom. Egy-egy km távolságban vannak egymástól. A Gyömörey családból István (született 1824-ben) Kőszegen tanult ben. Katonatiszt lett. Lajos 1814-ben született ben mint árva gyermek tanult a kőszegi gimnáziumban. Papi papi pályára lépett. A veszprémi egyházmegyében szentelték 1837-ben. Csabrendeken, Vászolyban és Tekernyén tevékenykedett. Meghalt 1885 dec. 25.-én.. A Gyömörey család címeres kőkeresztje a falu fő utcáján van. Dömötöri község nemesei: Beiczy Ödönné, Egervári Gizella Egerváry Istvánné nemes Szecsődy Julianna. Egerváry Miklós Gyömörey István katonatiszt Gyömörey Károly 1830 Gyömörey Lajos Istóczy Antalné Egerváry Franciska Istóczy Kálmán Német Gyuláné Egervári Irma Oswald Jenő 1900 Potyi József 1869 Sepsey Gábor 1805 Sepsey Pál 1773 Szecsődi Lajos 1901 Zelles József 1863 Bagoly Mihály 1838 Póka Ádám kereszt, Szentléránt Az 1700-as években kálváriakeresztek álltak ezen a helyen. A 18. századból fennmaradt Németh Judit végrendelete, mi szerint a kálváriára 2 forintot hagy, és 2 forintot a szentléránti templomra. Az 1754-ben készült katonai térképen látható a kálvária pontos helye. A kálváriánál állt az Egervári család által építetett kápolna, az Egerváriak számára fenntartott három sírbolttal. Ez elpusztult az 1859 augusztus 12-i tűzvészben. Erre a helyre állította a falu nemese Póka Ádám az elpusztult kálvária- helyére évben e keresztet ben a vihar a keresztre döntötte a mellette álló fát. Ugyanebben az évben a keresztet helyre állították, és a körülötte lévő terepet rendbe hozták. A keresztet július 28-án ünnepélyes szentmisén szentléránti falunap keretében áldották meg. Farkas János kereszt

10 Szentléránt Alulírott szentléránti lakósok a szentléránti anyatemplom előtti téren felállítandó kőkereszt által a hívek lelki buzgóságát ne velni és gyarapítani kívánván, ezen kőkeresztnek illendő felállítására a szükséges 50 azaz ötven forintnyi alapítványi tőkét ezennel leteszünk, oly észrevétellel mindazonáltal, hogy annak évi kamatjai egyedül e szent célra tett alapítványi tőke gyarapítására fordítassanak. Melyről ezen alapítvány-levelünk egy eredeti és két másolati példányban kiadatik, és megerősítésre a megyei püspök úr őmél tósága hódolatteljesen megkéretik. Szentléránt január 28-án. Farkas János, Farkas Jánosné sz. Hegedűs Anna. Szentléránt Színmagyar község, 283 rom. kat. és egy ág. h. ev. lakóssal, az 1930 évi összeírás szerint. Postája Dömötöri, vasút állomása Dömötöri községben van. Földesurai a Póka és a Berta családok. Szentléránt nevével már 1332-ben találkozunk. Temploma, plébániája van ből Dénes plébánosát ismer jük.1459-ben közös plébániája van Szent Cicelle községgel. A.XVI. század közepén még római katolikus plébános működik a községben, de 1601-től evangélikus lelkészség. Evangélikus a lelkésze és a templom is. A megmaradt római katolikus híveket a zsennyei plébános gondozza ban Szentléránty Gáspár részt vesz a Bük-i evangélikus zsinaton től ismét római katolikus a temploma és a plébánosa. Ekkor nevezik a községet Szent-Lorant, Szent-Lérant, Szent-Leonard, Szent-Loránth, Zenth-lenard. Polgári Tamást és rokonait Hídvégi birtokába beiktatja máj. 10-én. Itt van szó a Dömötöri családról is.köznemesi birtokok Muray Gergely püspök regisztruma sze rint Szentléránthoz tartozó helységek: Sennye, Kis-Kolta, Szent-Tamás, Szent-Leonard ecl:familias Dömötöri és kis-falud, Gyanó és Taródháza. Pataky Antal szentléránti plébános írja: Szentléránt régi plébánia, 1698-ban már virágzott, anyakönyvet vezettek 1734-től. Temploma Szent-Léránt tiszteletére püspöki szabad adományozású. (A templom búcsúja nov. 6) A Sorok-menti kis települések közül Szentléránt község felel meg legjobban talajviszonyai miatt, hogy a szentistváni rendelkezéseknek megfelelően (10 falu építsen egy templomot) itt templomot építsenek. A többi község a Sorok patak miatt árvízveszélyes volt. A templom a lakók áldozatkészségéből épült fel és majdnem a templommal egy idős a római katolikus iskolája is. A falu népe római katolikus vallású ban kuriális helység, szombathelyi járás. Földbirtokosa 1741-ben Póka Gábor insurgens kapitány.1768-ban urbéres viszonyok Mária Terézia korában. Birtokosa Póka Ádám, Kelemen László. Földbirtokos még. Sümeghy és Szecsődy családok ban földesurai a Póka és Bertha családok. Szentléránthoz tartozott: Dömötöri, Gyanó, Geregye, Kis-Falud, Két-Kolta, Taródháza. II. Rudolf által adományozott címlevél alapján Sényi Zsigmond, Gombás János, István fia 1723-ban adománylevelet kapott III. Károlytól. Horváth György II. Ferdinándtól 1630-ban kapott nemesi levelet ben pedig Horváth István. Egervári Lajos dömötöri lakos ig ügyvéd, 1854-ben Vas vármegye aljegyzője, nejével szentléránti Tuboly Emiliával megvásárolja a 2000 holdas. Inkey birtokot. Ebből megállapíthatjuk, hogy az Egerváryaknak is volt bir tokuk Szentléránton. Egerváry Lajosnak a két háború között még megvolt a sírja a kavicsbánya és a vasúthoz veze tő dűlőben. Később a halottat a dömötöri sírboltban helyezték el. A község népe állandóan. fejlesztette faluját, nemcsak templomát és iskoláját, nagy gondot fordított körjegyzősé gére is, megépítette a szegények házát. Áldozatkészsége mutatja, hogy a majdnem teljesen leégett templomát újra építette, új harangot rendelt (350 kilos). A templom építésével a híres Brenner János szombathelyi építészt bízta meg 1859-ben. A templomot körülvevő temető helyett új temetőt jelölt ki. A templom leégésével egyidőben a nyu gaton levő Póka major és- háza is megsemmisült, több ház leégett a községben. A templom építésénél, adományo zásoknál nagy múltú családok nevével találkozunk: Lunkányi Károly geregyei úraság, Sepsey Sándor uraság, Inkey uraság, szombathelyi püspöki Szentszék, Tulok Antal, Gróf Cziráky János, Gyömörey és Egerváry Miklós urasá gok. Ugyancsak találkozunk kegyes alapítványokkal is a keresztek és szobrok felállításánál. A falu egyre, jobban fejlődik. Szaporodik a gyermek-létszám. Új iskoláról kell gondoskodni. l908-ban megépül az új iskola. Két iskolaépülete van a falunak. (Kis-iskola és Nagy-iskola néven) Mind a két épületben pedagógus la kás is van. Az iskola működéséről a régi jegyzőkönyvek szerint a kornak megfelelő szinten igen jól működött, jó felszereltségéről is tanúskodik a jegyzőkönyv. Számos tanulója tovább tanult magasabb iskolákban, jó alapokat kapva megállták a helyüket iskolákban és az életben is. Ugyancsak olvashatjuk az iskolai jegyzőkönyvből Leopold Aranka tanítónő köszöntését nyugdíjazása alkalmából 1910-ben. A magas gyermeklétszám miatt a kezdeti egy-ta náros iskolából két-tanerős lesz, majd az Általános Iskolában szakos tanárokkal működik. Iskolájáról és kultúrájá ról híres Szentléránt. Bizonyítják a népművelés terén szerzett oklevelek és díjazások, a színjátszással szerzett ér demek. Társadalmi munkával megépítik a Kisiskola mellé kultúrtermüket. Itt kapott helyet a falu könyvtára is. 10

11 1948-ban Gyanógeregye községgel összefogva megépült Szentléránt vasútállomása. Állandó fejlődését igazolja a magas gyermek-létszám, új házak építése, új utak, évtizedek során virágzó község volt. Temploma, iskolája van, vasútállomása, új utak, új házak, kocsma, vegyesbolt gazdasági épületekkel termelőszövetkezet. A hozzátartozó Gyanógeregye iskolát kap, ekkor a gyermeklétszám lecsökken később a körzetesítés folytán iskolá ját megszüntetik. A több mint 100 éves iskoláját, igazgatói lakását lebontják. A körzetesítésekkel a falu nem tudta megtartani értekeit. Plébániája,iskolája üresen áll. A régi nemesi családok áldozatkész munkája a törekvő falu ös zszes népe sokat tett azért, hogy a falu felemelkedjen, fáradozásukat sok siker koronázta, bizonyítja a megmaradt épületek a szobor és keresztek, a megmaradt okmányok. Van történelmük van mire emlékezni és ettől új lendületet kapni és mind annyi kézség hazánkban újra-éledésben reménykedni. Kiegészítő adatok: 1990-ben a templomkertben felavatták a hősi halottak emlékművét. Készítette Baskó János, avatta Horváth Balázs belügyminiszter. A faluba bevezették a gázt és a vizet. Ravatalozója már a Tanácsi rendszerben megépült. Temetője és a környéke gondozott. A faluban a megüresedett házakat idegenek megvásárolták. A faluban él Kupi Ferenc 2-szeres Gránátalma díjas népművész. Szentléránt község. volt nemesei: Csoknyai Pál 1862 Dobosi Katalin 1914 Farkas János 1885 Gombkötő Ferenc 1904 Hegedűs Zsigmond 1872 Horváth István 1868 Major Sándorné Fritz Krisztina 1893 Németh István Balázs Rozália 1892 Póka Ádám 1866 Szentláránti Lajos 1899 Tóth István 1862 Tuboly János Tuboly Vince 1874 Tulok Antal 1860 Tulok Pál 1893 Varallay Pál szerzetes Inmaculata szobor Szentléránt okt. 28. Alulírott szentléránti plébános a szentléránti községgel közvetlenül határos plébániai szántóföldi birtokon felállítandó Immaculata kőszobor által híveimnek a bold. Szűzanya iránti tiszteletét növelni és gyarapítani kívánván, ezen kőszobornak illendő fenntartására a szükséges 50 azaz ötven forintnyi alapítványi tőkét ezennel leteszem oly észrevétellel, mindazonáltal, hogy annak évi kamatjai e szent célra alapítványi tőke gyarapítására fordítassanak. Melyről ezen alapítványlevelem egy eredeti és két másolati példánya készült. l886.okt.28. Dorner István plébános A szobor felirata: Egészen szép vagy Mária, és az eredeti bűn szennye nincs benned. Szentléránt Plébániatemplom (Szent-Loránt, Szent-Lérant, Szent-Leonárd, Szenth-Loránth) A plébániához tartozó községek: Szentléránt, Kisfalu, Dömötöri, Taródháza, Gyanógeregye, filiája Nemeskolta, amely önálló templommal rendelkezik. Szentléránt község nevével már 1332-ben találkozunk. A községnek 1342-ben önálló plébániája van. A templommal egyidős a római katolikus iskolája ből Dénes plébánosát ismerjük. 1450A régi okmányok írják a plébánía 1698-ban már virágzott, anyakönyvet 1734-től vezetett. A templomot püspöki adományozással Szent Lénárd tiszteletére ajánlják fel. Védőszentje Szent Lénárd (nov.6.). A filia Nemeskolta vé dőszentje Szent Márton püspök (nov.11.) 11

12 A templomot 1949-ben kívülről, 1964-ben belülről renoválták ben újra renoválást kapott. Jelenleg a rumi plébános Úr, Horváth István gondoskodik híveiről és a plébániáról. Az 1100 éves évforduló alkalmával készítette, összeállította Szombathely, november 06 Farkas Kálmánné Trubinyi Márta.. A szentléránti plébánosok és kisegítő lelkészek 1449-től, rövid életrajzi adatokkal Név Dénes Sebestyén Szentlér- Szolgálatot teljesített ánton adatok DL ISIS: DL ISIS: Evangélikus lelkészek Szentléránton??? 1601 Az adójegyzék szerint evangélikus lelkész 50 dénár évi adót fizetett. Geregye Gergely 1628 Verbói Sztaniszlai Mátyás Kopács és Kolta Orsich György *Szentgrót Szilsárkány Saár a lelkészi állás üresedésben , Egyház-látogatás Horváth Benedek Saáron ( ) Ez évben bekövetkezett haláláig esperese is. Az ő idejében is panaszt emeltek az évi országgyülésen Nádasdy ellen, hogy Saáron és Ikervárott elveszi a lelkésztől a tizenhatod- és malomjövödelmet, Sárvárott pedig nem engedi meg neki a keresztelést. Lasnár Gergely Egervár azután Csepreg, 1651 Nemesládony Saár Utolsó lelkésze a saáriaknak Nádasdy Ferenc gróf pünkösd után való csütörtökön durva bántalmazással muskatérosokkal hányatta ki a parochiából Győrvári István Szenczy György A tizenhatod- és malomjövödelmen kívül két jobbágyát is elvették tőle. A nemes patrónusok: Hollósy Gáspár, Dömötöry Gáspár és Ferenc, Vadas István, Bagoly Menyhért és A gondnok Tóti György, Mátyás György.Lelkész nem lébén is kijelentették a hívek, hogy hitükben készek mind végig megállani. A Dömötöriben Zalay templomban azok temetkezhettek, akiknek a patrónugyörgy, sok megengedték. A templom és a paplak a szentlékisfalud: Bejczi Mihály. nárdiak és a dömötöriek közös földjén épült. Kovács János Boross Ádám Született Jánosházán 1727 körül. A teológiát Győrött hallgatta. Felszentelték 1752 körül. Káplán volt Szombathelyen, plébános Felsőszilvágyon, majd Szentléránton (1758. febr febr.); febr.-ban Nick plébánosa lett, okt.-ban nyugalomba ment ápr. 5-én a győri papi otthon lakójaként hunyt el. Magyar Ferenc Született Szombathelyen márc. 29-én M. János és Farkas Katalin szülőktől. A teológiát a győri szemináriumban hallgatta. Felszentelték 1754-ben. Káplán volt Kapuvárott (Sopron vm.) más fél évig, adminisztrátor Velemérben félévig, plébános Szőcén ( ), plébános Szentléránton aug. 1-től május 31-én bekövetkezett haláláig. 12

13 Vis. Can Szentléránt, május U. o. 39 frtos miseala pítványt mondják. Németül is beszélt. tett. Az információk kemény, lobbanékony embernek Mindszenti Antal Született Szombathelyen dec. 22-én Mindszentj (sic!) Antal polgár és Kovácsics Klára szülőktől. A teológiát Győrött és Pozsonyban hallgatta. Felszentelték aug.-ban. Káplán volt Szentléránton (1788. ápr.-május), Csesztregen (1788. jún.-okt.), Szentgyörgyvölgyén (1788. Okt febr.), Pápócon ( ), Sárvárott ( ), plébános Kemenesmihályfán ápr. 10-től 1824ig. Ekkor nyugalomba ment, Szombathelyen a papi otthonban élt július 26-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Kememesmihályfa, május 28. Fodor György Született Pincehelyen (Tolna vm.) 1754 körül. A teológiát Győrött hallgatta. Szily püspök vizitációs útján szentelte szept. 6-án Felsőszentbenedeken alszerpappá, szept. 8-án Muraszombaton szerpappá, szept. 13-án Felsőlendván áldozópappá. Káplán volt Alsólendván ( ), Csesztregen, (1780. máj. szept.), Jánosházán (1780. okt szept.) Salomvárott (1782 szept. - nov.), plébános Nagyrákoson (1782 nov1788.jun.), Szentléránton (17881.jul jún.), Őriszentpéteren 1797 júliusától márc. 7-én bekövetkezett haláláig. P. C p Szily szép, buzdító levele Fodorhoz. P.L. k. i nov. 9. Németh László Született Rábapordányban szept. 21-én N. Ferenc tanító és Torkos Ilona szülőktől. A teológiát Budán és Pozsonyban hallgatta. Felszentelték 1787 augusztusában. Káplán volt Jánosházán (1787), Szentgyörgyvölgyén (1788), Zalaegerszegen ( ), plébános Őriszentpéteren (1793. febr jún.), plébános Szentléránton jún.-tól ápr. 6-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Szentléránt, máj. 31. Söptey (Septei, Seöpthey) Vince. Született Dömötöriben márc. 10-én régi nemesi család- ból. Atyja S.Gáspár, anyja Battyók Anna volt. Felszentelték Márc. 11-én. Káplán volt Nagygencsen 4 hónapig, Szombathelyen (1804. nov jún.), plébános Dozmaton 1806 júliusától febr. 26-ig. Ekkor szemináriumi vicerektorrá, 1838 elején tb. kanonokká, 1845-ben valóságos kanonokká neveztetett ki ben pápóci perjel, 1849-ben őrkanonok lett okt. 24-én húnyt el. Vas vármegye 1838-ban táblabírájává választotta től 1850-ig a szeminárium rektora volt. Németül is beszélt. Hadászy Gáspár Született Sorkikisfaludon jan. 3-án H. György és Hagyárosy Julianna ne- mes szülőktől. Felszentelték ápr. 9-én. Káplán volt Szentléránton (1815. nov szept.), Alsóságon (1820. okt márc.), adminisztrátor Egyházashetyén (1823. márc.-okt.), Körmenden (1823. okt nov.), Iváncon (1825. Nov aug.), plébános Vasalján (1828. aug ),adminisztrátor Kámban 1840-től dec. 1-én. bekövetkezett haláláig. Vis. Can. Vasalja, jún P. C n. 473, 682; n. 167, 431, 462, 486, 502, 710; n. 229, 255, 566; Németül is beszélt. Barabás János Született Nagypösén aug. 4-én B. Mihály és Horváth Erzsébet földműves szülőktől. Felszentelték szept. 3-án. Káplán volt Dozmaton (1820. okt júl.), adminisztrátor Náraiban (1821. aug.-okt.), káplán Szentléránton (1821. nov május), ideiglenes adminisztrátor u. o. (1824. jun febr.), káplán Kőszegen (1825. márc.-szept.), Sárvárott (1825. szept.-182g. dec.), Alsóságon (1827. jan.-júl.), Nyőgéren (1827. júl.- aug.), plébános Rábakovácsiban aug.-tól márc. 3-án bekövetkezett haláláig. Közepesen. beszélt németül is. - Vis. Can. Rábakovácsi, június l. Szekszer János Született Szombathelyen máj. 3-án Sz. István és PigIer Julianna szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista végezte. Felszentelték ápr. 19-én. Nevelő volt Zalatárnokon Deák József családjánál ( ), káplán Alsóságon (1814. nov ), adminisztrátor Rábakovácsiban (1820. szept: márc.), Plébános Szentléránton márc.-tól febr. 16-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Szentléránt, jún. 1. U. o. 42 frtos alapítványt tett szentmisére, 90 frtot az iskola tatarozására, 126 frtot Nep. Sz. János oktávája alatt végzendő litániákra. Jungvérth János Született Pápán szept. 9-én Jungwirt Antal és Zacher Anna Mária szülőktől. Felszentelték okt. 13-án. Káplán volt Szentléránton ( ), Szentgyörgyvölgyén (1828. jún jún.), adminisztrátor Kemenesszentmártonban (1829. júl.-dec.), Pápócon ( ), Nyőgéren (183132), Bánokszentgyörgyön (1832. márc márc.), Szepetneken (1833. okt: ápr.), Salomvárott (1834. ápr márc.), Kőszegen (1836. márc jan.), plébános Felsőőrött 1839-től 1874-ig. Ekkor nyugalomba vonult, Szombathelyre költözött, s itt halt meg febr. 2-án. Körl IV.: "A Sz. István Társulatra 30, a Sz. László Társulatra 100, a budapesti vakoknak és a váci süketnémáknak 25-25, felsőőri r. k. pl. templomra 300, az ottani r. k. iskolára 200 az őriszigeti r. k. fiók-templomra 100, a felsőőri háziszegényeknek 100 frtot, összesen 880 frtot hagyomámyozott." 13

14 Orray János Született Szombathelyem dec. 28-án O. János és Németh Anna szülőktől. Felszentelték jún. 26-án. Káplán volt Sárvárott ( ), Ölbőn (1811. márc.-okt.), plébános. Kemenesszentmártonban (1811. okt júl.), káplán Rábahidvégen (1814. dec okt.), Nyőgéren (181618), Nagylengyelben ( ), plébános-helyettes Milejben (1819. jan febr. 15.), nyugdíjas Szombathelyen ( ), plébános-helyettes Boncódföldén (1826. Jan okt.), káplán Kenyeriben (1829. okt.-1830), nyugdíjas Szombathelyen 1830-tól febr. 18-án bekövetkezett haláláig. Mint nyugdíjas több helyütt kisegített, így Szentléránton (1834. febr.-dec.), Egervárott (1835. aug. - dec.), Gersén (1839. okt.nov.), Pecölben (1853. dec márc.), Nagygencsen (1856). Németül is beszélt. Vis. Can. Kemenesszentmárton, máj. 28. Kune:: Szombathely monográfiája I. 49. Csizmazia József Született Nagygencsen dec. 28-án Cs. József és Novák Julianna szülőktől. Felszentelték aug. 27-én. Káplán volt Pecölben (1832. okt máj.), Hosszúperesztegen (1833. jún ápr.), Nagylengyelben (1834. máj máj.), adminisztrátor u. o. (1835. máj.-aug.), káplán Szentléránton (1835. szept márc.), nevelő koltai Vidos István családjánál Koltán ( ), káplán Pusztaszentmihályon ( ), Körmenden (1842. nov.-i843. febr.), Tótszentmártonban (1843. márc ápr.), plébános Tömördön (1845. máj jún.) jún. 1-én nyugalomba ment, Kőszegen élt júl. 17-én bekövetkezett haláláig. Muiszer József Született Szombathelyen márc. 3-án M. Mihály polgár és Horváth Anna szülőktől. A teológiát már 1830-ban elvégezte. Felszentelték márc. 21-én. Káplán volt Hosszúperesztegen (1833. márc.-május), Lékán ( ), Szentléránton (1835. febr.-dec.),adminisztrátor Rábaszentmártonban ( ) ban átment a veszprémi egyházmegyébe, ahol Barcs plébánosa lett ben lemondott a barcsi plébániáról, nyugalmi éveit Dombón töltötte. Udvardy József Született Vicán (Sopron vm.) febr. 22-én Udvardi (sic!). György kovács és Simon Julianna szülőktől. Felszentelték aug. 2-án. Káplán volt Salomvárott (1836. márc.-júl.), Letenyén (1836. júl.-1837), Szentléránton (1838), Szentgyörgyvölgyén (1838. okt Jan.), Bántornyán jan.-tói aug. 14-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Kováts Ferenc Született Rábahidvégen júl. 11-én K. István és Nimeth (sic) Anna szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista végezte. Makay Antal veszprémi püspök szentelte fel Sümegen okt. 8án. Káplán volt Pecölben (1825. jún nov.),. Vámoscsaládon (1827. jan.-márc.), Rábakethelyen (1827. ápr május), Nyőgéren (1828. jún május) ;. Szentgyörgyvölgyén (1830. május febr.), Nagylengyelen (1831. márc nov.), Letenyén (1833. aug júl.),adminisztrátor Kemenesszentmártonban (1834. júl máj.), Csesztregen (1835. május-1838),.szentléránton (1839. jan júl.), Káldon (1842. júl.-1843), plébános-helyettes Nagyrákoson május 12-től márc. 24-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Szentgyörgyvölgye 1830 máj. 24, Szentléránt, jún Burján (Burgyán) István Született Farádon (Sopron m.) aug. 25-én Burgyán György juhász és Szabó Katalin szülőktől. Felszentelték szept. 14-én. Káplán volt Csesztregen (1835. jan.-május), Nagylengyelben (1835. máj febr.), Zalaegerszegen (1837. febr okt.), Alsólendván ( ), Szentléránton (1842. nov ápr.), Jánosházán május 21-től június 24-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Jámbor Antal. Született Szentléránton május 26-án J. József és Kopasz Róza szülőktől. Felszentelték 1850 aug. 23-án. Káplán volt Alsóbagódon (1850. szept szept.), Hosszúperesztegen, (1851. okt júl.), plébános Nagylengyelben (1009. júl ápr.), Nován ápr. 29-től ápr. 11-én bekövetkezett haláláig. Nován 100 frtos alapítványt tett szentmisére. Hechinger József Született Náraiban márc. 10-én Heckinger (sic.!) Mihály mérnök és Győry Erzsébet szülőktől. Teológiai tanulmányainak III. évét a Pázmáneumban töltötte. Felszentelték szept. 30-án. Káplán volt Jánosházán ( ), Alsóságon (1849!, Szentgyörgyvölgyén ( ), Szentléránton (1851. jún.- nov.), Pecölben (1851. nov febr.), Nován (1852. márc febr.), Csesztregen ( ), Lékán (1855), Letenyén (1855. okt szept.), Szentgyörgyvölgyén (1857. szept szept.) őszén elnyerte a kukméri plébániát és ott munkálkodott jún. 17-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Tóth Imre Született Tapolcán nov. 2-án T. István és Török Teréz földműves szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. A teológiát Budapesten végezte. Felszentelték aug. 17-én. Káplán volt Szentléránton (1851. nov: nov.), tanulmányi felügyelő a szemináriumban (1853. Nov. 14

15 1854. ápr.), adminisztrátor Vépen (1854. ápr.-szept.), káplán Sárvárott (1854. szept máj.), plébános Nyőgéren 1863 májusától júl. 29-én Pápán bekövetkezett haláláig. Közepesen beszélt németül. Kálmán György Született Lukácsházán 1827.,júl. 28-án K István és Albert Anna földműves szü- lőktől. Felszentelték júl. 23-án. Káplán volt Nagygencsen ( ), Szentléránton (1853. dec.i854), Pákán (1854. júl okt.), Alsólendván (1861.okt márc.),.plébános Nagygencsen (1862. márc jún.), plébános Bánokszentgyörgyön jún. 21-től január 6-án bekövetkezett haláláig. Németh Pál Született Dömötöriben okt. 12-én N. Vendel és Kondor Janka szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. Felszentelték szept. 30-án. Káplán volt Ikervárott (1852. okt márc.), Szentléránton (1854. márc.-szept.), Ikervárott (1854. szept szept.), Bánokszentgyörgyön (1855. szept dec.), Szombathelyen (1859. dec febr.), plébános Rábakovácsiban márc.-tól jan. 12-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Somogyi József Született Perenyén febr. 21-én S. László és Németh Katalin nemes szülőktől. Felszentelték szept. 11-én. Káplán volt Szentléránton (1854), Káldon (1854), Pecölben (1854. nov szept.), Vasszécsenyben (1855. Szept ), Ikervárott ( ), plébános u. o tól márc. 14-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Ikervárott 50 frtos alapítványt tett szegénysorsú iskolás.gyermekek részére beszerzendő tankönyvekre, 150 frtosat szentmisére. Déghy István dr Született Alsólendván febr. 17-én D. István uradalmi tiszttartó és Rajnis Katalin szülőktől. Felszentelték ápr. 16-án. Káplán volt Lékán ( ), tanulmányi felügyelő a szemináriumban ( ), a történelem és fizika tanára a szombathelyi líceumban ( ) ben megszerezte a bölcselet és a szabad tudományok doktorátusát. A líceum megszűnte után a főgimnáziumban tanított 1854-ig, amikor Szentléránt plébánosa lett. Plébániáját még u. a. évben felcserélte a vépivel ben pecöli javadalmas apáttá, 1876-ban szentszéki ülnökké nevezték ki. A vépi plébániáról júl. 1-én lemondott, nyugalmi éveit Vépen töltötte, ott húnyt el 1906,. március 9-én. Németül is :beszélt. Körl V sz.: "Déghy István hosszú életpályáján úgy a tanári, mint a plébánosi tevékenység terén nagy szol gálatokat tett egyházmegyéjének." ~ A szombathelyi főgimn. 1853/54-iki értesítőjében értekezést írt e címmel: "A növényi s állati élettanra alkalmazott vegytanból tartott előadások vázlata." A neves poéta, Rajnis József anyai nagybátyja volt Déghynek. Pálffy Lajos Született Dömötriben1834. júl. 6-án Pálfy József és Erhart Julianna nemes szülőktől. Felszentelték 1861 júl. 28.-án. Káplán volt Ikervárott ( ), Rábakethelyen (1863. Jún dec.), Bánokszentgyörgyön (1871. jan.-dec.) Szentgyörgyvölgyén dec. 1-től okt. 19. haláláig. Pataky Antal Született Pecölben máj. 23-án Pataki (sic!) György és Lada Anna szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. Felszentelték júl. 22-én. Káplán volt Szentléránton (1845. okt máj.), Körmenden (1851. máj szept.), Szombathelyen (1852. szept ápr.), plébános Szentléránton 1854-től jan. 3-án bekövetkezett haláláig. Magyar László. Adminisztrátor Született Vépen okt. 29-én M. Ferenc uradalmi számtartó és Schorm Ágota szülőktől. Felszentelték június 21-én. Káplán volt Csehimindszenten ( ), Rumban (1881) adminisztrátor Szentléránton (1881. május-1884), káplán Sárvárott (1884), plébános Köveskúton dec. 24-től febr. 25-én bekövetkezett haláláig. Varga Boldizsár József Született Szombathelyen márc. 13-án V. István csizmadia és Székely Julianna szülőktől. A teológiát a pesti egyetemen hallgatta. Felszentelték júl. 21-én. Káplán volt Jánosházán (1867. nov febr.), Püspöktamásiban (1868. márc ápr.), Felsőpatyon (1869. máj jan.), Pákán (1870. febr.-dec.), Szentléránon (1871. jan.-nov.), Bánokszentgyörgyön (1871. dec máj.), Rábakethelyen (1873. máj jún.), Zalaegerszegen (1876. júl szept.), plébános Kerkaszentmiklóson szept.-től jan. 19-én bekövetkezett haláláig. Kerkaszentmiklóson 110 frtos misealapítványt tett; 1895-ben restauráltatta a templomot. Haszlinger Imre Született Szentgotthárdon május 8-án Haslinger (sic!) György vármegyei kerületi biztos és Szelestey Julianna nemes szülőktől. Keresztszülei Festetics Imre gróf és a Geor gicon alapítójának, Festetics Györgynek özvegye, Sallér Judit voltak. Felszentelték ápr. 15-én. Káplán volt Pörgölényen (1849. okt május), plébános Nicken (1850. május okt.),adminisztrátor Kemenesmihályfán (1864. okt jún.), 1871-ben nyugdíjba került. Mint nyugdíjas több helyen kisegített, így adminisztrátor volt Kisunyomban (1878. ápr.-jún.), káplán volt Szentléránton (1879. okt febr.), adminisztrátor Egyházashetyén (1882. ápr.-máj.). Sokat dolgozott nyugdíjas korában a püspöki hivatalban ápr. 22-én hunyt el. Németül is beszélt. Balogh Dénes Született Gógánfán febr. 2-án. Felszentelték aug. 12-én. Káplán volt Zalaeger- szegen (1874. szept aug.), Letenyén (1875..szept máj.), Baltavárott (1879. jún márc.), Szent15

16 éránton (1880. ápr máj.), Körmenden (1881. máj.: ápr.), Alsólendván (1883. ápr okt.), Szombathelyen (1884. nov márc.), közben ideiglenes adminisztrátor Egervárott (1885. márc.-máj.), plébános Felsőőrött 1886 áprilisától 1902-ig, mikor lemondott plébániájáról, Kőszegen élt ezután aug. 19-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Dorner István Született Jáplánmajorban (Nagynardai pl.) júl. 29.i-én D. György uradalmi béres és Tóth Anna szülőktől. A gimnázium VII-VIII. osztályait mint kisszeminarista végezte. Felszentelték aug. 1-én. káplán volt Rohoncon ( ), plébános helyettes. Újhegyen Jún 1867 plébános u. o. (186777), lelkiigazgató a szemináriumban ( ), plébános Szentléránton júl.-tól szept. 1-ig, amikor nyugalomba ment okt. 26-án Vasvárott hunyt el. Náraiban 1 kat. hold és 1034 négyszögöl szántóföldet misealapítványul, 100 K-t alapítványul a Mária-szobor fenntartására. Inmaculata szobor Szentléránt. A szentléránti községgel közvetlenül határos plébániai szántöföldi birtokon felállítandó Inmaculata kőszobor által híveimnek a bold. Szűzanya iránti tiszteletet nevelni és gyarapítani kivánván. l886.okt.28. Dorner István plébános híveinek állította. A szobor felirata: Egészen szép vagy Mária, és az eredeti bűn szennye nincs benned. Bozy József Született Sárvárott (Tizenháromvárosban) nov. 15-én Bozi (sic!) József és Bors Katalin szülőktől. Felszentelték júl. 16-án. Káplán volt Szentléránton (1891. aug ápr.), Lendvavásárhelyen ( ), Szentgyörgyvölgyén ( ápr jan.), Sárvárott (1898. febr máj.), Zalaegerszegen (1901. Jún okt.), plébános Kisunyomban okt.-tól aug. 2-án bekövetkezett haláláig. Kör XV : "Bozy József java férfikorában hunyt el; mint jó pásztor tevékenységével igazán életét áldozta nyájáért." Kapuy Károly. Született Dömötöriben jún. 30-án. K. Mihály és Zselles Anna földműves szülőktől. Felszentelték 1892 júl. 7-én. Káplán volt Csesztregen (1892. okt: szept.), Pákán (1895. okt okt.), ideiglenes kisegítő Zalatárnokon (1896. nov márc.), káplán Körmenden (1897. márc.-júl.), Szombat-helyen (1897. aug ápr.), plébános Vámoscsaládon 1901 májusától okt. 2-án bekövetkezett haláláig. Vámascsaládon 200 P-s misealapítványt tett. Horváth Lajos. Adminisztrátor 1913 Született Szombathelyen jan. 17-én H. József és Banga.Anna földműves szülőktől. Felszentelték jún. 28-án. Káplán volt Rábakethelyen (1903. szept ápr.), Letenyén (1904. ápr aug.),segédgondnok a. kőszegi Kelcz-Adélffy árvaházban (1909. aug.-okt.), káplán Kőszegen (1909. okt márc.), Táplánfán (1910. márc aug.), Alsólendván (1912. aug szept.) adminisztrátor lelkiekben Szentléránton (1913. szept.-okt.), káplán Szombathelyen (1913. okt: ápr. 10.), ideiglenes adminisztrátor Nagygencsen (1915. ápr. 10: aug. 20.), ismét káplán Szombathelyen (1915. aug dec. 24.), plébános-helyettes Egyházasrádocon (1919. dec jún. 21.), plébános u. o jún. 22: óta. Közepesen beszél németül is. Gomkötő József. Született Szentléránton nov. 7-én G. Ferenc és Tóth Borbála szülőktől. Felszentelték 1913 június 27-én. Káplán volt Kemenesmihályfán (1913. szept jún.), Pákán (1914, júl jan.), Letenyén (1917. jan.-aug.), Zalaegerszegen, hitoktató szept.-tői nov. 6-án bekövetkezett haláláig. - Körlevél XII sz.: "Szép reményekre jogosító, buzgó élete kedves volt Istennek." Számálovits Ferenc Született Rohoncon okt. 1-én Sz. Ferenc pékmester és Werderits Teréz szülőktől. Felszentelték júl. 15-én. Káplán volt Máriafalván ( ), Incéden ( ), Szenteleken (1892), ideiglenes adminisztrátor Újhegyen (1892. szept.-okt.), ideiglenes adminisztrátor Pornóapátiban (1892. nov ápr.), Plébános-helyettes Tömördön (1893. ápr febr.), betegsége miatt ideiglenes nyugalomban (1901. márc.-1903), plébános Kúpfalván (1903-6), plébános Városszalónakon ( ), 1912-ben nyugdíjba ment. Mint nyugdíjas sem pihent, az egyházmegye sok plébániáján teljesített kisegítő munkát, így 1913-ban Kisunyomban volt ideiglenes plébános-helyettes. (júl. - okt.), u. a. évben Szentléránton; 1914-ben Sámfalván és Barátfalván, ápr.-tól 19I9. máj. 31-ig Alsóságon; 1919-től 1932-ig Vas vármegye közkórházának volt lelkésze ben a rohonci plébániát adminisztrálta; sőt a rohonci esperesség vezetésével is megbízatott óta Gleisdorfban munkálkodik a domonkos apácák intézetében. 1923ban "sok évi buzgó működése jutalmául tb. szentszéki tanácsossá neveztetett ki. Schmidt István Született Sárvárott aug. 10-én Sch. Pál gombkötő mester és Gerse Róza szülőktől. Felszentelték júl. 19-én. Káplán volt Csesztregen (1889. aug szept.), Zalaegerszegen káplán és hitoktató (1892. szept okt.), városi káplán és karkáplán Szombathelyen (1895. okt jan.), plébános-helyettes. Pusztamagyaródon (1896. jan.-1899), plébános u. o. (1899I9I4. máj.), plébános SzentIéránton május ig Szombathelyen 19I8. dec. 11-én K-s alapítványt tett a kőszegi Kelcz-Adélffy árvaházban elhelyezendő fiúgyermek tanulmányainak elvégzésére óta az esperesi kerület jegyzője ben renováltatta a pusztamagyaródi templomot. U. o. két tantermes iskolát építtetett 19I0-`ben. Szent- 16

17 léránton renováltatta a plébániaházat 1914-ben és a templomot 1922-ben. - Zalaegerszegi káplán korában ünnepeken vezércikkeket írt a Zalavármegyé"-ben s később cikkeket közölt a "Szombathelyi Újság"-ban. Somogyi Károly. Szülei Sorkifaludon laktak és vannak eltemetve Született Gyöngyöshermánban szept. 2-án S. Kálmán kisbirtokos és Szendy Gizella szülőktől.. Résztvett a világháborúban Felszentelték 1921 dec. 17-én. Káplán volt Tótszentmártonban (1922. jan jan.), Szepetneken (1923. jan jan.), Táplánfán (1904. Jan.- júl.), karkáplán Szombathelyen (1924. júl. 19.-nov. 7.), házilelkész Somogyvárott gr. Széchényi Imrénél (1924. Nov febr. 25.), káplán Szombathelyen , 1937-től kámi plébános, 1955-től esperes. Eltemetve a kisfaludi temetőben. Jenei Lajos OP A sorkifaludi Jenei jegyző testvére volt. Született Celldömölkön, 1892.jún 1. Mint nyugalmazott jánosházi lelkész halt meg Márc.31-én. Szombathelyen van eltemetve. Hegedüs Vince. Született Szentléránton ápr. 20-án H. Zsigmond és Potyi Mária földműves szülőktől. Felszentelték káplán Felsőszemenyén, Rábagyarmaton, Szécsszigeten, Bérbaltaváron, Kemenesmihályfán, Vasszentmihályon lelkész Kálócfán, 1952-ben plébános Nicken aug.-tól aug.-ig, amikor Rábagyarmatra került káplánnak Nov 12. Györkös István 1942 Született Battyánfalván, 1912.nov 13. Szentelték 1938.júl. 3. Tábori lelkész Káplán Alsólendván, Letenyén, 1942 plébánoshelyettes Szentléránton, káplán Zalaegersztegen, Jánosházán. Iszak Károly dr Született Szombathelyen január 21-én I. Károly kőműves és Hirschbock Teréz szülőktől. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ott avatták doktorrá febr. 7-én. Felszentelték jún. 16-án. Prefektus volt a Kelcz- Adelffy internátusban szept. 1-től aug. 31-ig, hitoktató Szombathelyen a leánylíceumban és a női felső ker. iskolában szept. 1-től aug. 31-ig. ; hitoktató Zalaegerszegen a Notre-Dame apácák polgári Leányiskolájában és tanítóképzőjében szept ig Szombathely. Szentléránton plébános ig, Pinkamindszenten , majd Csákánydoroszlón től nyugalomban, kisegítő lelkész a Szombathelyen a Szent Erzsébet plébánián. Iszak Károly plébános feljegyzései ben nov.1-én foglatam el a plébániát. Elődöm Schmidt István esperes volt jan.13-én 416 P-t kaptam, 1943 okt 25-én 3020 pengő segélyt kaptam a plébánia renoválására. A plébánia renoválása. A plébánialak rongált állapotban volt. Falai nedvesek, tetőzete rossz én az egyházközség 2500 pengőt szavazott meg a renoválásra. Dalmady András végezte. Az utcai részt egészen, a templom felé eső szobafalát elvágták és szigetelték. A tetőzetet megjavították. A pöcegödröt a lakás mellől elvitték, távolabb ásták. A lakásokat egy csempeszi festő kifestette március 21-én a plébánia képviselő testülete újjá alakult. A választás egyhangú volt. A hivatalos lista mellett más lista nem volt. A plébánia neve január 7-én Dr. Tulok József alispán értesít, hogy a község neve Sorkifalud. Kisfalud, Dömötöri Szentléránt e név alatt egyesült. Az Egyházközség képviselő testületében felszólaltam, hogy indítsunk mozgalmat Szentléránt nevének fenntartására. Németh János főjegyző felszólalására, aki ellenezte, a többiek nem szóltak semmit. így abba maradt ban mozgalom indult, hogy szétválasszák a községeket. Morosics István, Bakos Samu, Czingráber Sándor elöljárókból álló küldöttséget vezette Lipp Károly főjegyzőhöz, aki megigérte, hogy támogatja. Kiss Gyula vármegyei főjegyzőnél voltam., aki kijelentette, hogy elkéstem, mert a közgyűlés döntött, hogy nem választja szét a községeket ben a pártok indítottak mozgalmat. Személyesen voltam Kiss Gyula főjegyzőnél, aki azt mondta, a kis gazdapárt az megvan Janzsi képviselő révén. Az alispán az rajta van, ha küldöttség megy hozzá. Ő a sociálde mokratákat képviseli. A főispán kommunista, őt Szabó képviselő révén kell megnyerni. A dömötöri kommu nisták titkára, Balázs járt is ebben az ügyben, de eredmény nincs. a Küldöttség nem ment. Fontos lenne, mert így lenne remény, hogy Szentléránt tornya kapná nevét, és állomást kapna. Állomás. Hallomásból tudom, a falú mellett a bakterháznál megállót akart a MÁV létesíteni. Valami fuvart kért, és a falú nem adta meg ban voltam az akkori MÁV üzletvezetőnél. Azt hozta fel, hogy fővonalon van, és a dömötöri állomástól 1700 méter a távolság. Ha külön válnánk mégis lenne remény az állomáshoz. Jogcím lenne, hogy munkások és gyerekek jönnek be Szombathelyre.. 17

18 Keresztút. Gyűjtést rendeztem. Akik legalább 25 pengőt adtak, azok nevét a képekre írattam november 7-én szentelte fel Horváth Péter ferences házfőnök. A taródházi cselédek maguk állítottak egy állomást. Nagyböjtben vasárnap tartjuk az ájtatosságokat. Weiss Frigyes budapesti cég szállította. Vélumot is vettem a befolyt összegből. 100 pengő árában. Molnár László áruaház szállította jún 15-én. Gyűjtések: A vöröskereszt számára táján. Tojás 235 db. zsír 55 kg. liszt 294 kg. mák 37 kg. burgonya 165 kg. cukor 1 kg. szalonna egy db. 691 Pengő. A sebesült honvédeknek 1944 szetember 16-án a bajtársi szolgálat által. Liszt, bab, mák, zsír, tojás, cukor, alma körte. Bérmálásra a templomkerítést kellett megjavítani. Deszkát és szeget adtak. A székesegyház és a szeminárium számára én vitte a püspökség kocsija. 92 kg burgonya, 321 kg rozs, 484 kg búzát. Harangkötélre én gyűjtöttünk. ifj. Németh Józseftől vettük. Az adományból még gyertyát is tudtam venni. Orgonajavítás ben gyűjtöttünk. Ifj. Horváth István Geregye, a szombathelyi orgonaépítőnek 6 napi szállást és kosztot adott. Az orgona hamar elromlott. A második javítást Kemenesi Gyula orgonaépítő Szom bathely, végezte 1946 októberében. Harangok A magyar Királyi állami hadianyaggyár 1944 augusztus 18-án elvitte a 70 cm átmérőjű 186 kg-ra becsült harangunkat. Az elvitelnek felső parancsra csendben kellett történni. Az utolsó pillanatban virágozták fel az as zszonyok és lányok. A harang bronzból volt. Az elismerés az átvételről az irattárban van. A temető kereszt korpuszát Fábián Antal bíró újra faragtatta szeptember 17-én. Háború: Az éjféli misék 1943-ban és 1944-ben d. u 6-kor volt. Szombathely bombázását és kivilágítását jól lehetett látni és hallani. Dömötöritől északra bombák hullottak le a mezőre. Valószínű sérült gép dobta le őket. Em beréletben nem lett kár. Repülőtámadás folyt le 1944 október 13-án. Szerémségből német lakósságot szállító vonat állott a 64-es bakterháznál. Kéttestű vadász gépek szálltak le és a mozdonyt keresztül lőtték. Az emberek, utasok az erdőbe menekültek. Egyet eltaláltak, Tauber Pál tarkólövést kapott. Szerémségi volt. Okt. 13-án temettem el a szentléránti temetőben. Többször támadtak a gépek. - Az utolsó támadás alkalmával magam is ott voltam. Szilágyiék házában húztam meg magamat november 20-án volt a második támadás. A szerelvényeket az állomásokról a nyílt pályára tolták ki. A Sorok hidjánál állott a vonat. Katonák voltak benne. Elhagyták a szerelvényt. Csontos István törzsőrmestert halála után két nappal találták meg egy bokorban november 24-én temettem el a temetőben. Dunaföldvári lakós volt. Német katonák őszén szállották meg a falut. Bácskai magyarok voltak. Beléptek a Volksbundba, és SS-nek sorozták be őket. Idősebb emberek voltak köztük. Sok ló volt birtokukban. Sok házba lovakat szállá soltak el. Nálam a kisistállóban 6, a pajtában 5 ló volt. Etették szénámat. Az udvaron volt jó nagy kazal széna, egy-kettőre elfogyott. A pajta mindkét fele tele a tetőig szénával. Az egyik felét teljesen megetették. Sőt a szomszédba is vitték. A kerítést kidöntötték, átgázoltak mindenen. Panaszt tettem id. Horváth Istvánnál lévő parancsnoknál. Csak nevetett rajtunk. Az ifjúság gyakorlatozott a réteken, meg sem kérdezték tőlünk, hogy lehet-e. Összegázoltak mindent. Temp lomba nem jöttek. Pár hónapig voltak itt. Úgy mondják, hogy innét Wartburg környékére mentek. Nem szívesen. Féltek a parti zánoktól. Az egyik sertéskereskedő volt, mondta, hogy szívesen itt maradnak, ha tudna civil ruhát szerezni magának. A légvédelmi tüzérek őszén jöttek a faluba. Egyik iskolát lefoglalták. A másikat azzal a feltétellel meghagyták, ha a plébániában három szobát odaadok. Átadtam az ebédlőt, a kis szobát az iroda mellett, és hátul a konyha mellett és az üres gazdasági cseléd lakását. 18

19 A kisszobába telefon központot szereltek be. A századosuk Taródházán lakott. Az ebédlőben tisztek laktak. Dolguk nem volt semmi. Pénzük az volt. Jól éltek. Felvásárolták a falu tyúkjait és malacait. Összefogdosták és lőtték a mező nyulait. Malacevőknek hívta őket a nép. A katonaságot erdőirtásra használták fel. A falu gazdái ingyen fuvarozták a plébánia udvarára a fát. Innen osztották ki a tisztek családjainak. Egyik napon az utcai másik nagy szobát is elvették. Kacsó zászlós anyja nővére, menyasszonya és anyja húga jött ide lakni.5 nő. A konyhát nem engedtem át. Csináltak is zenebonát. Énekeltek, nagy zajt csaptak. Behívat tam Kacsó zászlóst. Azt felelte szomorkodtak már eleget. Elvették a kisiskolát is. Irodát rendeztek be ott. Közben parancsnokuk Soós kapitány őrnagy lett. Elhelyezték és Gruber őrnagy jó ismerősöm lett a parancsnok. Házamba költözött. Azóta csend lett. Tavasz felé elköltöztek. Stuttgart környékére mentek. Más tüzérek jöttek helyükbe. Sok fogatot vettek igénybe a polgároktól. Reggeltől késő délutánig foglalkoztatták őket. Pár ezredes tiszt bútorát szállították. A kántortanító és a Tóth tanító lakásában helyezték el. Ezeket részben elvitték, részben a felszabadításkor az oroszok összetörték. Egy részéből a kántor tanító butorosko dott be. Asszonytábor márciusban asszonytábor szállta meg a falut. Tábor volt Léránton, Dömötöriben és Gya nóban. A léránti tábornak meg a dömötörinek ezredes volt a vezetője. Kömleg tűzér feleségével és fiaival ná lam lakott. Butort az előbb említett katonai készletből kaptak. Farkas János, szatmári egyházmegyei pap is velük volt. Király Elek molnárnál lakott rokonaival. A táborok feje külön egy ezredes volt. Három ezredes vigyázott az állam nagy fizetése mellett. A tábor menekült asszo nyokból és gyerekekből állott. Volt aki a lopástól sem tartózkodott. Bunkert kellett a templom előtt felállíta ni. Fát hoztak össze, amit a falusiak az éj leple alatt elvittek. Nagyhéten kedden vagy szerdán igénybe vették a falu lovait, szekereit. A nép nem akarta odaadni. Egy kis hadnagy pisztollyal kényszerítette. Tőlem a szürke lovamat vitték el. Német Jánossal fogattam be. A szekér az övé volt. Cselédem, Salamon Sándor ment el velük. Elvitték Gombkötö Kálmán két lovát, és Kupiné két lovát. Nyílt parancs volt, hogy Körmend mellől visszakell engedni őket., de sem lovat, sem szekeret nem adtak vissza. Magunkra maradtunk. A vasutat a németek készültek felrobbantani. Az állomáson helyezték el a gyutacsot. Felszabadulás. A nagy héten Nemeskoltán a templomi ruhákat szétosztottam az asszonyok között. Az mind megmaradt. A kelyhet, cibóriumot, monstranciát elásattam Erhart Kálmánék kertjében. Megmaradt minden. Nemeskoltán Németh Mária operaénekesnő Grünainer férjével német rendszámú autón nyugatra menekült Szekerén ment intézője Dreisziga József, de csak Búcsúig ment. Innen visszatért, most is Nemeskoltán lakik. Földet kapott Németh Mária földjéből. Otthon traktoron őrölnek, gabonát gyűjtenek. Állítólag kommunista lett. A felszabadítás csendesen ment. Egy orosz sírja volt a templom mellett, egyik egy kertben lett eltemetve, egy a falú nyugati szélén a kereszt mellett. Egy németet is lelőttek. Német Mária marháit, lovait elhajtotta, de az országból nem tudtak kimenni.. Az oroszok elfoglalták a kas télyt, Egészen kirabolták. Hírlik, hogy nemcsak a cselédek, hanem a falubeliek is. A felszabadulás után ott jártam a kastélyban.. Üres volt az egész. Az iratok szétszórva a szobákban. Minden elvittek, ablakokat rámás tul, a tapétákat leszaggatták. Itt nők megbecstelenítéséről nem hallottam., csak később Varga bognár lányán követtek el erőszakot. Szentléréánt. Az egyházi ruhákat itt is szétosztottam. Mind megmaradt. Nagycsütörtökön még miséztem. Ekkor jött nagy Péter rumi esperes bátyjának felesége, és húga. Nagy Margit. A nők nálam laktak. Az esperes bátyjával Nauman Irén tanítónőnél. Csütörtökön-pénteken megkezdődött a német csapat visszavonulása. A hét elején elment az asszonytábor lovainkkal. Jött helyette német vulkanizáló műhely. Egy fogorvos szállott meg nálam. Elég arrogánsok voltak a németek, de megbarátkoztunk. Nem ástam el semmit. Csak a pincébe vittem le egy szekrényt, abba tettem ruháimat. Csütörtökön éjjel a falu fele pincémben volt, a lányok különösen. Itt volt Naumann Irén tanitónő és Farkas Kálmán tanító feleségé- 19

20 vel. Nagyszerdán esküdtek meg. Állandóan vonultak a német csapatok. A tyúkólamat feltörték, tyúkokat loptak. Éjjel érkeztek Szentlászlósok Lérántra, motoros ágyúval. Helyet az iskolában adtam nekik. Mondták, hogy Geregyénél a németek felrobbantották a hidat. a vízen jöttek át. Reggel felé átmentem az iskolába, mondtam nekik, menjenek, hagyjanak magunkra. Csak bajba kerülünk. Elmentek. Reggel állandó fegyverropogás volt. Dömötörit már elfoglalták. Kisfaludnál a szénahordó hidat felrobbantották. Csak pénteken 9 órakor jöttek be a faluba. A pincében voltunk. Házvezető nőmmel jöttünk fel, az tudott szerbül. Üdvözülte őket. Nem bántottak, csak germánt kerestek. Két csendőrköpenyt találtak a szekrényben, ezért germánt kerestek. Megszállották a falut, de tovább nem mehettek. Szentlászlósok szállták meg az őrházat, és több oroszt lelőttek. A templom tornyába mentek, az volt a megfigyelőjük. Az udvaron aknavetőt állítottakl. Taródházáról a plébániát lőtték. A plébánialakon a tető három helyen beszakadt. A templomtornyot a keleti oldalon belőtték, valószínű ágyú val az oroszok. Egy nap és egy éjjel folyt az aknaharc. 9 orosz halott volt. Állítólag a bunker szélén ültek az iskola előtt az oroszok, közéjük vágott az akna. Ott sebesültek és haltak meg. Éjjel az orosz katonák a pincébe is lejöttek. Senkit sem bántottak. A szobám tele orosszal, a konyhán az asszonyok főztek nekik. Zsírban sütöttek ki palacsintának nevezett langallót. Szombaton reggel a szentlászlósok visszavonultak. Jött az orosz áradat. Reggel elvitték lovamat, pénteken lett csikója. A csikó elpusztult. A ló helyett hagytak egy gebét, azt meg húsvét napján vitte el egy orosz. Elvitték kerékpáromat. A padláson a gabona megmaradt, mert tele volt zsindely-darabokkal. A templomban aludtak. A sekrestyében ettek. Reggel bemegyek, a kehely, a monstrancia az oltáron. A szakráriumba tettem. Megtalálták, de nem vitték el. Behoztam a szobába, megkérdeztem tőlük, szabad-e. Megengedték. Az oltár összes gyertyái égtek. Egy katona a szobámból kivette a szekrényből a vecsernyés köpenyeget, magára terítet te. Mosolyogva levettem válláról, odaadta. Egy orosz órámat követelte. Az udvaron volt. Nem adtam. Kért golyószórót, azt fogta rám a szobában, oda kellett adni. Egy orosz csapat, tisztek voltak, helyet kért a szobában. Bort ittak, németül nem tudtak.. Húsvét vasárnap nem, de húsvét hétfőn már miséztem. Meghúztam a harangot. A hívek tudták, hogy él a papjuk. Borsos József nevű gazda, Szakály Ágnes férje borozott az oroszokkal. Kiküldték még borért. Mikor kiment, hátulról lelőtték. Csendben eltemettem. A tanítok lakását teljesen kirabolták. Állítólag az oroszok kiszórták a nép meg széthordta. A Livi Olga házban Csórból (Fejér megye), menekültek voltak itt. Hétfőn akartak haza menni. Nem enged tem, A falu embereit összehívtam, ami a falué volt, elvettük. Később megvádoltak, hogy én szedtem el holmijukat. Húsvét hétfőn hozzáláttam a háztető megcsinálásához. A faluból senki sem segített. Később, mikor a templom tetejét csináltuk, az egyik gazdát kértem, hogy engedje oda a szolga gyereket. Nem tette. Kérdeztem, "Hát még Istennek sem?" felelt: Istennek sem. Taródháza. A kastélyt jól megaknázták. Kendeffy a gazdánál lakott. A kastélyt a cselédek rabolták ki. Dömötöri Az Istóczy kastélyt kirabolták. A pincében voltak az emberek. A nők közül többet felvittek a kato nák. Kisfaludon Németh János nyilas érzelmű jegyző aki nyugatra menekült, a falut is ki akarta költöztetni, nekem is azt mondta, hogy megyek-e. Azt feleltem, nekem parancsom van, helyben maradok., ha mindenki megy, én is megyek. ennek lakását teljesen kirabolták. Eddig Iszak Károly jegyzete. Utána ír még a földosztásról, de ez nem volt még befejezett tény november 12-én, mikor az utolsó bejegyzés megtörtén t. Brunner Ferenc Született Szentgotthárdon dec. 4-én B. Imre; MÁV. felügyelő, állomásfőnök és Csuha Erzsébet szülőktől. Felszentelték jún. 22-én. Káplán volt Táplánfán (I924. júl jan. 10.), Körmenden (1926. jan aug. I9.),adminisztrátor Szécsiszigeten (1929. aug dec. 3.), plébános u. o dec. 3 óta. Szentléránton 1947-től esperes. Meghalt Március 26. Németül is beszél. Körmenden a Kat. Legényegylet elnöke volt. U. o. megalakította a 355. Számú Szent József cserkészcsapatot, a csapat szervezőtestületének elnöke és helyettes parancsnoka volt. Bakó László Született Rábamolnáriban. Pappá szentelték Jún. 23. Káplán Letenyén ( ), Rábagyarmaton ( ), Plébános Sorkifaludon ( ). Nyugdíjazott. 20