DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület

Átírás

1 A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Hatályos december 11. napjától kezdődően

2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve és székhelye: 1.1. Az Egyesület neve: DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) 1.2. Az Egyesület rövidített neve: DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító Egyesület 1.3. Az Egyesület székhelye: 1119 Budapest, XI. kerület, Fehérvári út 84., A épület 1.4. Az Egyesület jelképe, logója: 1.5. Az Egyesület internetes oldala, elérhetősége ( címe): egyesulet@dimenziocsoport.hu 2. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétele, az Egyesület működésére vonatkozó alapvető rendelkezések: a) Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság 9.Pk.66100/1/1991. számú végzésével, az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján 3691 sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. b) Az Állami Biztosításfelügyelet az Egyesület május 14-én kelt, E.29./1993. szám alatt benyújtott kérelmére június 25-én kelt határozatával engedélyezte, hogy az Egyesület július 1-jétől biztosító egyesületként működjék. c) A Fővárosi Törvényszék a társadalmi szervezetek nyilvántartásában az Egyesületet a 9.Pk.66100/4. számú végzés alapján biztosító és önsegélyező egyesületként tartja nyilván. d) A biztosítási tevékenység állami felügyeletét a évi CXXXIX. törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) látja el. e) Az Egyesület tevékenységét a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Bit.), a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint látja el. f) A évi LX. törvény 228. (2) bekezdése szerint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatályba lépése előtt alakult biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott az Öpt ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt befizetések (ide értve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is) utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt aiban foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja. 2

3 3. Az Egyesület céljai, tevékenysége: 3.1. Az Egyesület a tagok és/vagy munkáltatóik biztosítási díj befizetéseiből és/vagy közérdekű támogatásából működtetett szervezet Az Egyesület a Fővárosi Bíróság által 3691 sorszám alatt nyilvántartásba vett céljai: a) életbiztosítás; b) a baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést) és betegség ágazat művelése a nem életbiztosítási ág keretében a Bit. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően; c) önsegélyezés; d) egyéb közösségi, társadalmi tevékenység; e) gyermekek napközbeni ellátása; f) alapfokú oktatási tevékenység; g) üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Az Egyesület vállalja céljaival összefüggő közérdekű kötelezettségvállalások szervezését, közérdekű ellátások, támogatások nyújtását a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint a támogatóval és/vagy a támogatottal kötött szerződés szerint Az Egyesület tevékenységi körei A tagság önszerveződése révén, veszélyközösség megszervezése útján, biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, életbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatások nyújtása, illetőleg baleset- és betegségbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatás nyújtása; Tagjai, illetőleg azok hozzátartozói részére önsegélyező, támogatások különösen szociális segély, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő, vagy pótló egyéb juttatások, szolgáltatások nyújtása, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység ellátása; Családsegítési tevékenység, különösen a gyermeknevelés támogatása, a munkahelyhez kötődést is szolgáló, jelentősebb családi tehervállalás segítése, gyermekek napközbeni ellátása, alapfokú oktatási tevékenység végzése; A tagok egészségvédelme, egészségi állapotuk javítását, betegség megelőzést célzó szűrések szervezése, egészségügyi ellátásuk színvonalának emelése, rehabilitációs programok finanszírozása és nyújtása, egészségügyi intézmények támogatása; A tagok aktív pihenésének, szabadidejük eltöltésének támogatása az Egyesület által bérelt vagy tulajdonában lévő kisüdülők, vendégházak üzemeltetésével a tagok és hozzátartozóik által történő igénybevételük szervezésével. Az Egyesület tulajdonában lévő kisüdülők, vendégházak és egyéb ingatlanok szabad kapacitásainak egyéb módon történő hasznosítása; A Felügyelet által engedélyezett, a biztosítási tevékenységgel összefüggő pénztár adminisztrációs tevékenység, üzleti egyéb vezetési tanácsadás ellátása. 4. Az Egyesület vagyona az induló tőkéből (nyolcmillió forint), a tagok által fizetett díjakból, rendszeres, vagy eseti támogatásokból és egyéb működési célú hozzájárulásból képződik. Az Egyesület vagyonát képező pénzeszközökből lekötött tőkeként a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű de legalább 50 millió forint összegű önsegélyező célú biztonsági tartalékot kell képezni. A biztonsági tartalékot csak előre nem látható rendkívüli esetben lehet felhasználni, az Igazgatóság által meghatározott módon és mértékben. 3

4 II. EGYESÜLETI TAGSÁG 5. A tagsági viszony keletkezésének, fenntartásának módja 5.1. A tagsági viszony Az Egyesület tagja az a természetes vagy jogi személy lehet, aki a) nyilatkozatot tesz az Alapszabály elfogadására, és b) biztosítási szerződést köt és egyesületi tagsági jogviszonyt létesít, saját maga, vagy munkáltatója révén vállalja legalább egy biztosításra vonatkozó biztosítási díj megfizetését, illetőleg c) olyan szervezet tagja, illetve olyan munkáltató munkavállalója vagy nyugdíjasa, amely az Egyesület részére a szolidaritás elve alapján, közérdekű célok megvalósítása érdekében a célok anyagi fedezetét biztosító vagyoni hozzájárulást teljesít és ezáltal vállalja az önsegélyező tagság vonatkozásában a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű önsegélyező tagdíj megfizetését A tagsági viszony határozatlan időre jön létre Az Egyesület tagjait az adatvédelmi jogszabályok figyelembe vételével nyilvántartásba veszi Az Egyesület tagja nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesület mindazon személyes adatát nyilvántartsa és kezelje, amely az egyesületi tagsággal és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan szükséges ide értve a szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó adatközlést az adatok megismerésére jogosult hatóságok, egyéb szervezetek részére. 6. A tagsági viszony megszűnése 6.1. A tagsági viszony megszűnik, ha a) a tag meghal vagy jogutód nélkül megszűnik; b) a tagsági viszony keletkezésének 5.1. pontban meghatározott feltételei már nem állnak fenn, és a biztosítási szerződés megszűnése után a tag egy éven belül nem köt új biztosítást; c) az Egyesület jogutód nélkül megszűnik; d) fegyelmi eljárás során meghozott kizáró határozattal Fegyelmi eljárás indítható a tag ellen, ha a jogszabályban, az Alapszabályban, vagy valamely küldöttgyűlési határozatban meghatározott kötelezettségét megszegi A fegyelmi eljárást legalább ötven tag, három küldött vagy egy igazgatósági tag kezdeményezheti A fegyelmi eljárást az Igazgatóság folytatja le. A fegyelmi eljárás indításáról a fegyelmi eljárás alá vont tagot három napon belül írásban, időben értesíteni kell, az eljárás során pedig biztosítani kell számára a tisztességes és átlátható eljárás, valamint a védekezés és a fellebbezés jogát A fegyelmi eljárás során az Igazgatóság vizsgálatot folytat és fegyelmi tárgyalást tart, melynek időpontjáról 15 nappal korábban értesíteni kell a tagot. A fegyelmi eljárás az Igazgatóság által meghozott fegyelmi határozattal zárul, amely tartalmazza a tag felmentését vagy elmarasztalását, és annak indoklását. A határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni és kézbesíteni kell a tagnak. Az elmarasztaló fegyelmi határozatban fegyelmi büntetést kell kiszabni, amely lehet: a) figyelmeztetés; b) egyesületi tisztségből való elmozdítás; c) kizárás A tag kizárható az Egyesületből, ha az Egyesület Alapszabályát és céljait vagy érdekeit, illetve jó hírnevét súlyosan sértő, illetőleg az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít Az Igazgatóság döntésével szemben az érintett jogorvoslattal élhet. Fellebbezni a Küldöttgyűléshez lehet írásban, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A Küldöttgyűlés a fellebbezést a soron következő ülésén köteles elbírálni. 4

5 6.8. A nem jogerősen kizárt tag tagsági viszonyából és választott megbízatásából fakadó jogait a fellebbezés elbírálásáig nem gyakorolhatja A kizárt tag tagsági viszonya fellebbezés hiányában a nem jogerős döntést követő tizenötödik napon, fellebbezés benyújtása esetén a kizárást megerősítő jogerős döntés napján szűnik meg Új biztosítást az Egyesület nem köt olyan személlyel, akivel szemben fegyelmi eljárás során kizáró határozatot hoztak A kizárt tag bár biztosítással rendelkezik, annak fennállása alatt nem gyakorolhatja a tagságból eredő jogait. 7. A tag jogai és kötelezettségei 7.1. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az öngondoskodás és a szolidaritás elve alapján vállalt fizetési kötelezettségét teljesíteni Az Egyesület tagja a küldöttek útján jogosult az Egyesület tevékenységében való részvételre, választhat, és ha természetes személy, választható az Egyesület szerveibe. Minden tagnak egy szavazata van. A jogi személy tag a tagsági jogviszonyából eredő jogait törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja útján gyakorolja. A biztosítási díj, illetőleg az önsegélyező tagsági díjfizetési kötelezettség nem teljesítésének időtartama alatt a tag az Egyesületben tisztségre nem választható, választásra azonban jogosult. A díjhátralék megfizetését követően a tag tisztségre újból választható. Díjhátralék: a jogviszony kezdetétől számított díjfizetési kötelezettség és tényleges befizetés különbözete A Bit. szerinti veszteségrendezés, szolgáltatáscsökkentés, illetve pótbefizetés az Igazgatóság által meghatározott módon, mértékben és arányban az Igazgatóság határozata alapján, a tagok kötelezettsége, amennyiben a veszteség rendezésére, a szolgáltatás nyújtására más rendelkezésre álló forrás nem nyújt fedezetet. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 8. A szervezet és a működés 8.1. Az Egyesület szervezeti kialakítására vonatkozó szabályok: Az Egyesület a szervezete kialakításánál a jogszabályi előírásokon túl figyelembe veszi az arányosság követelményét is, ennek megfelelően az általa végzett tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetételével arányban álló irányítási rendszert működtet az ahhoz szükséges feltételekkel Az Egyesület szervei: 9. A Küldöttgyűlés a) a Küldöttgyűlés (legfelsőbb szerv); b) az Igazgatóság (ügyvezető és képviseleti szerv); c) a Felügyelőbizottság; d) az Audit Bizottság A Küldöttgyűlés az Egyesület legfelsőbb szerve, amely regionális küldöttválasztó gyűléseken megválasztott küldöttekből, illetve akadályoztatásuk esetére megválasztott pótküldöttekből áll. Küldötté, illetve pótküldötté csak természetes személy egyesületi tag választható A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály és mellékletei megállapítása és módosítása, ideértve a Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás feltételeinek módosítását; b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének, átalakulásának és szétválásának elhatározása; 5

6 c) az Igazgatóság javaslata alapján a Jelölő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása; d) az Igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; f) az Audit Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; g) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; h) az Egyesület stratégiájának elfogadása; i) az Egyesület éves üzleti tervének elfogadása; j) az Egyesület hosszabb távú üzleti tervének elfogadása; k) az Egyesület éves beszámolójának ezen belül az Igazgatóságnak az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása, ennek keretében döntés a tárgyévi eredmény felhasználásáról; l) a vezető tisztségviselők, azaz az Igazgatóság tagjai feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha e tevékenységüket munkaviszony keretében látják el; m) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető állású személyek és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; n) a végelszámoló kijelölése; o) döntés az Egyesület megszűnéséről, átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról a Bit. szerint. A döntést kizárólag külön napirendi pont keretében, a Küldöttgyűlést legalább 15 nappal megelőzően megküldött írásos előterjesztés alapján hozhatja meg. p) az Egyesület hatályos befektetési politikája alapján, befektetési célból, gazdasági társaságba való befektetés, illetőleg gazdasági társaságban való részvétel, amennyiben a tőkebefektetés a saját tőke 20%-át meghaladja (ide nem értve az Egyesület vagyonkezelője által, a befektetési politika alapján, nyilvános forgalomba hozatal révén kibocsátott értékpapír jegyzését vagy vásárlását); q) a befektetési politikában meghatározott tevékenységen kívüli, az Egyesület stratégiai céljait szolgáló gazdasági társaság alapítása, illetőleg gazdasági társaságban való részvétel, amennyiben a tőkebefektetés a 100 millió forintot meghaladja; r) az eredménytartalék 100 millió forint feletti felhasználása; s) az önsegélyező tagdíj megállapítása, mértékének felemelése vagy leszállítása. A Küldöttgyűlés a 9.2. l) pontban meghatározott hatáskörét az Igazgatóságra ruházhatja A Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit, kivéve, ha jogszabály vagy az Alapszabály ettől eltérően rendelkezik. Minden küldöttnek (pótküldöttnek) egy szavazata van, kivéve a 38. pont szerinti esetet. Az Egyesület Alapszabályának módosításához, valamint az Egyesület egyesüléséről, szétválásáról szóló döntéshez a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, átalakulásáról szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges A Küldöttgyűlést az Igazgatóság a vonatkozó jogszabályok által kötelezően előírt eseteket is beleértve szükség szerint, de évente legalább háromszor hívja össze, különösen az éves beszámoló, az üzleti terv elfogadására. Az éves beszámolót, a pénzügyi év lejártát követő 150 napos időszakban kell a Küldöttgyűlés elé terjeszteni A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a küldöttek kétharmada, illetve a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi. A küldöttek, illetve a tagok által aláírt írásbeli kérelmet az Egyesület elnöke részére kell benyújtani. Az Egyesület elnöke a kézhezvételt követő 45 napon belül köteles összehívni a rendkívüli Küldöttgyűlést. Az Egyesület elnöke közvetlenül intézkedik és az Igazgatóság egyidejű tájékoztatása mellett elrendeli a javasolt napirend(ek)hez kapcsolódó előterjesztések elkészítését. Amennyiben a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben rendkívüli helyzetben lenne szükség döntésre, az Egyesület elnöke is jogosult a Küldöttgyűlés 30 napon belüli összehívására, kizárólag az összehívásra okot adó napirendi pontokkal, az Egyesület Igazgatósága párhuzamos tájékoztatása mellett, ez azonban nem érintheti a Felügyelőbizottság jogkörét. 6

7 A Küldöttgyűlésre a küldötteket meghívó útján, a tagokat az Egyesület honlapján kell értesíteni. A meghívó elküldése legalább 15 nappal az Igazgatóság által rendkívülinek minősített esetben 5 nappal kell, hogy a Küldöttgyűlés időpontját megelőzze. A Küldöttgyűlés összehívásáról szóló meghívóban meg kell jelölni a küldöttgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. Meg kell jelölni továbbá, a megismételt Küldöttgyűlés helyét, idejét is arra az esetre, ha a Küldöttgyűlést határozatképtelensége miatt meg kell ismételni A küldötteknek a napirendhez tartozó írásos, indokolással ellátott, a tervezett döntést érdemben tartalmazó előterjesztéseket, a küldöttgyűlés meghívójával együtt kell megküldeni. A meghívó és az írásos előterjesztések postai kézbesítés helyett elektronikusan is megküldhetők a küldöttnek az általa megadott címre A Küldöttgyűlésen a küldötteken, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjain, az ügyvezető igazgatón (a munkaszervezet első számú vezetőjén) és az ügyvezetőkön (a helyettesein), valamint a jogszabályban kötelezően meghatározott személyeken kívül a Küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak vehetnek részt. A felsoroltakon kívül meg kell hívni a küldöttgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is A Küldöttgyűlést megelőzően biztosítani kell elektronikus csatornákon (internet, ) a tagok tájékozódását, tájékoztatását, felvetett kérdéseik szóban vagy elektronikus úton történő megválaszolását, illetőleg a kérdések, észrevételek, javaslatok Küldöttgyűlés részére történő továbbítását, vagy azok jellegétől függően a Küldöttgyűlésen történő ismertetését. Az Igazgatóság köteles a küldöttek részére ennek feltételeit megteremteni Az Igazgatóság küldötteket képviselő tagja a küldöttek felkészítése érdekében küldöttértekezletet, illetve küldöttfórumot szervezhet, illetve hívhat össze A küldöttek egyszerű szótöbbséggel úgy határozhatnak, hogy bármely napirendi pontot zárt ülésen csak a küldöttek, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai tárgyaljanak a jogszabály szerint az adott napirendi pontnál kötelezően jelen levő a Bit. szerinti egyéb meghívottak (a vezető biztosítási matematikust, a vezető jogtanácsost, a számviteli rendért felelős vezetőt, valamint a belső ellenőrt a felelősségi területeket érintő napirendi pontok tárgyalására tanácskozási joggal) és a levezető elnök részvételével A Küldöttgyűlés a , illetve a pontban meghatározottak szerint előrehozott választással élhet. Ez esetben az adott testület minden tagja megbízatásának megszűnése az előrehozott választás alapján, új tagok megválasztásának időpontjával következik be. Az előrehozott választás miatt a testület tagja megbízásának megszűnése nem jelent tartalmi minősítést az egyénre nézve és értelemszerűen nem zárja ki az érintett személy újraválasztását. Az előrehozott választásra vonatkozó döntés a jelenlévő küldöttek 2/3-os igenlő szavazatával történik A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Amennyiben a Küldöttgyűlés nem határozatképes, a megismételt Küldöttgyűlés ha ennek időpontja az eredeti meghívóban közlésre került a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében A Küldöttgyűlés a meghívóban nem szereplő, de kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha a Küldöttgyűlésen valamennyi tag küldöttje útján képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. Egyéb kérdésekben a meghívóban közölt napirendtől csak akkor lehet eltérni, illetve akkor lehet új napirendi pontot felvenni, ha a Küldöttgyűlésen a tagoknak több mint fele képviselve van és azok legalább háromnegyed része hozzájárul a napirend módosításához, illetve új pont napirendre tűzéséhez. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket kizárólag önálló napirendi pont keretében lehet tárgyalni. 7

8 A levezető elnököt az Igazgatóság elnökének javaslata alapján a Küldöttgyűlés választja. A levezető elnök felelős a Küldöttgyűlés zavartalan, szabályszerű és hatékony lebonyolításáért. E felelősségi körében jogosult: meghatározni az egyes napirendi pontok tárgyalásának rendjét, ideértve a napirenden belüli tárgyalás módját (kérdések, hozzászólások); az általa szükségesnek tartott mértékben időmeghatározásokat tenni a hozzászólásokra, ideértve a csak tárgyalási joggal részt vevő személyek időkorlátozására vonatkozó meghatározásokat is; meghatározni a határozati javaslatok megtételének módját, valamint a szavazások rendjét. A levezető elnök gondoskodik a Küldöttgyűlés tisztségviselőinek, a szavazatszámlálóknak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek a megválasztásáról is A Küldöttgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét, és a döntést érdemében ismertető tartalommal a hozott határozatokat. A jegyzőkönyv része az előterjesztés, a napirendhez tartozó további iratok és a jelenléti ív. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Küldöttgyűlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott két jelenlévő küldött hitelesíti. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt ha jogszabály másként nem rendelkezik a Küldöttgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek A Küldöttgyűlés határozatait, valamint az Alapszabály módosítás esetén annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az elfogadást követő 30 napon belül közzé kell tenni az Egyesület honlapján és meg kell jelölni, hogy azok hol tekinthetők meg (székhely, ügyfélszolgálat). A küldöttgyűlési előterjesztések, a napirendi pontokhoz tartozó további iratok és a küldöttgyűlési jegyzőkönyv megismerését az Egyesület előre egyeztetett időpontban a székhelyén biztosítja. Az Egyesület rendszeres vagy rendkívüli hírlevél útján is tájékoztatja a tagokat A küldöttek részére a Küldöttgyűlés határozatait, az Alapszabály módosítása esetén annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az elfogadást követő 30 napon belül a meghívó és az írásos előterjesztések megküldésével azonos módon (postai kézbesítéssel, vagy elektronikusan a küldött által megadott címre) meg kell küldeni A küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni, ha a tag által megadott postai címről a küldemény átvétel nélkül visszajön az Egyesülethez. Az ilyen küldeményeket az Egyesület gyűjti és a tag által a későbbiekben megadott érvényes postázási címre a tag erre irányuló kérése esetén a bejelentést követő 15 napon belül megküldi A tagokat képviselő küldötteket (pótküldötteket) öt (5) évi időtartamra az Egyesület tagjai választják az egyes régiókban. Amennyiben a megválasztott küldött mandátuma az öt évi időtartamon belül megszűnik, úgy pótküldött hiányában időszaki választást kell tartani az érintett régiókban. Az így megválasztott küldött (pótküldött) mandátuma az eredeti választási ciklus végével lejár Az olyan egyesületi tag képviseletét, aki két küldöttválasztás közötti időszakban lép az Egyesületbe, a lakcíme, vagy a munkavégzés telephelyének címe alapján illetékes területi küldött látja el. A területi küldöttek neve, elérhetősége az Egyesület honlapján megismerhető A küldött mandátuma megszűnik: a) a mandátum idejének (5 év) lejártával; b) lemondással; c) visszahívással, amely az adott régió tagsága legalább 1/3-a által írásban kezdeményezett és az Igazgatóság által összehívott rendkívüli regionális küldöttválasztói gyűlésen történik. Visszahívást az Igazgatóság is kezdeményezhet különösen akkor, ha a küldött mandátummal járó jogainak gyakorlása, illetőleg a kötelezettségeinek teljesítése jelentős mértékben megnehezül, vagy lehetetlenné válik; d) egyesületi tagságának megszűnésével; e) halálával. 8

9 10. A Jelölő Bizottság A Jelölő Bizottság tagjává az választható meg, aki az Egyesület alapító tagja, vagy legalább öt éve tagja, és nem tagja az Igazgatóságnak vagy a Felügyelőbizottságnak. Az Egyesülettel a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkaviszonyban állt személy e jogviszonya megszűnését követő három évig nem választható meg a Jelölő Bizottság tagjává A Jelölő Bizottságnak öt tagja van, a tagok megbízatása öt év időtartamra szól A Jelölő Bizottság gondoskodik a küldöttek, valamint az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és az Audit Bizottság választása esetében a jelölésről, azaz a döntéshozó Küldöttgyűlés irányában valamennyi tisztség vonatkozásában elvégzi a jelöltállítással járó feladatokat A Jelölő Bizottság a küldöttökkel és a tagokkal konzultálva, véleményüket összegyűjtve tesz javaslatot az egyes tisztségek betöltésére Az Egyesületben az Igazgatóság, valamint a Felügyelőbizottság és az Audit Bizottság tagjainak megválasztására a Jelölő Bizottság jelölése alapján kerülhet sor A Jelölő Bizottság elnökét a Bizottság tagjai maguk közül, nyílt szavazással és szótöbbséggel választják meg, a Bizottság az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. 11. A küldöttválasztás A küldötteket a tagok a regionális küldöttválasztó gyűléseken öt évre választják meg. A küldöttek megválasztásával egyidejűleg és azonos időszakra, küldöttenként egy-egy pótküldöttet is kell választani. Ha a küldött mandátumának lejárta előtt feladatának ellátásában bármely oknál fogva igazoltan akadályoztatva van (esetenként, tartósan vagy véglegesen), úgy külön választási eljárás nélkül a pótküldött automatikusan a küldött helyébe lép és megilleti annak minden joga, illetve terheli minden kötelezettsége. A küldött végleges akadályoztatása esetén az erre okot adó körülmény beálltát követő 60 napon belül a helyébe lépő pótküldött mellé új pótküldöttet kell választani. Amennyiben a pótküldött sem tudja tartósan ellátni küldötti feladatát, abban a régióban időközi választást kell tartani. Az időközi választáson megválasztandó küldöttek megbízatása a rendes választáson megválasztott többi küldött megbízatásának lejártáig tart A küldöttek száma: 27 fő; valamint a pótküldöttek száma is: 27 fő. A küldöttválasztó régiók számát, az egyes régiók földrajzi meghatározását, valamint az azokhoz tartozó megválasztandó küldettek számát minden választás előtt az Igazgatóság állapítja meg a tagok lakóhely szerinti területi elhelyezkedésének, valamint egyéb szervezeti igényeinek figyelembe vételével A küldöttválasztást ötévente március 10. és május 10. közötti időszakban kell lebonyolítani Az Egyesület tagjai az állandó lakóhelyük szerinti regionális küldöttválasztó gyűlésen választják meg küldöttjeiket (pótküldöttjeiket). Minden egyesületi tag csak személyesen gyakorolhatja küldöttválasztási jogát, vagyis a küldöttválasztó taggyűlésen meghatalmazással nem lehet szavazni. Erre a tényre a tagok figyelmét az összehívásról szóló hirdetményben fel kell hívni A regionális küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagnyilvántartás szerinti lakóhelyük alapján odasorolt tagok többsége megjelent. Ha a regionális küldöttválasztó gyűlés nem határozatképes, akkor az ugyanazon napra előre kitűzött, megismételt regionális küldöttválasztó gyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes Minden olyan természetes személy egyesületi tag jelölhető küldöttnek vagy pótküldöttnek, aki az Alapszabály szerint választható, és elfogadja a jelölést A regionális küldöttválasztó gyűléseket legalább 30 nappal a gyűlések időpontját megelőzően az Egyesület honlapján és két országos napilapban, hirdetmény útján kell összehívni A jelölés során először a Jelölő Bizottság által javasolt személyeket kell felvenni a jelöltlistára. Ezt követően a jelenlévő tagok további jelölteket is javasolhatnak a jelölő listára olyan szavazati jogú tagok 9

10 közül, akik a helyszínen (vagy már előzetesen, írásban, a távolmaradásuk kimentésére vonatkozó igazolás becsatolásával együtt) elfogadták a jelölést. Ha nincs több javaslat, a levezető elnök bejelenti a jelöltlista lezárását. A regionális küldöttválasztó gyűlés nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel dönt. A levezető elnök a jelöltlistán szereplő személyeket egyenként bocsátja szavazásra, a lista sorrendje szerint Azok a személyek tekinthetők megválasztottnak, akik a szavazatok több mint felét megkapták, és közülük a legtöbb szavazattal rendelkeznek. Ha több jelölt van, mint az adott régióban megválasztható küldöttek száma, és szavazategyenlőség miatt a mandátum sorsa nem eldönthető, akkor az azonos szavazatot elért, még szóba jöhető jelöltek közül, a jelöltlista sorrendisége dönt a megválasztott személyről A regionális küldöttválasztó gyűlésekről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A Jelölő Bizottság elnöke a regionális küldöttválasztó gyűlések dokumentumait megküldi az Igazgatóság, valamint a Felügyelőbizottság számára A küldöttek és pótküldöttek megválasztásának és az öt éves mandátumuk időszakában bármely okból szükségessé váló időközi pótlásának rendjét az Igazgatóság a tagok jogegyenlősége és arányos képviselete elvének figyelembe vételével határozza meg. 12. Az Igazgatóság Az Igazgatóság az Egyesület a jogszabályok, az Alapszabály, a Felügyelet által meghatározott feltételek, így a szakmai és üzleti megbízhatósági követelmények alapján engedélyezett személyekből álló választott ügyintéző és képviseleti szerve. Az Igazgatóság a feladatellátásához jogosult külső szakértőket igénybe venni. Az Igazgatóság testületként jár el, tagjai között az Alapszabály szerinti feladatokat megoszthatja, döntése szerint ezen feladatokat az elnök vagy egy az Igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag hatáskörébe utalhatja a testületi felelősség érintetlenül hagyása mellett Az Igazgatóság tagjai jogosultak az Egyesület képviseletére, az Egyesület nevében jogokat szerezhetnek, kötelezettséget vállalhatnak. Cégjegyzésre ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is és az Egyesület nevében kötelezettségvállalásra az Igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult. Ezen együttes aláírási jog az Igazgatóság által jóváhagyott rögzített eljárási rend szerint együttes aláírási jogként átruházható Az Igazgatóság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek évente legalább egyszer beszámol. Az Igazgatóság ülését az elnök hívja össze és vezeti Az Igazgatóság tagjai az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek, felelősségük egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt vagy a határozat ellen szavazott Az Igazgatóság alapvetően testületi döntéseken keresztül irányítja az Egyesület működését, ennek keretében feladata különösen: a) az Egyesület jogszabály és Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; b) a küldöttválasztás és Küldöttgyűlés összehívása és lebonyolításának megszervezése; c) a Küldöttgyűlés napirendjére kerülő előterjesztések, határozati javaslatok kötelező előzetes megtárgyalása; d) megtárgyalja és elfogadja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát; e) rendszeresen megtárgyalja az Egyesület működéséről, szakmai munkájáról szóló az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője) által készített beszámolót; f) a jogszabályok keretei között kialakítja a befektetési politikát, irányítja és ellenőrzi a vagyonkezelését az erről szóló szabályzatok elfogadásával; g) dönt új termékek bevezetéséről, módosításáról valamint a piacról történő kivezetéséről; h) dönt gazdasági társaság alapításáról illetőleg gazdasági társaságban való részvételről, valamint az Egyesület tulajdonosi jogainak gyakorlásáról ide nem értve a befektetési politika alapján, a szolgáltatások fedezetének biztosítása céljából, az Egyesület vagyonkezelői által vásárolt nyilvános forgalomba hozatal útján kibocsátott értékpapírok megszerzését és eladását amennyiben az nem tartozik a Küldöttgyűlés hatáskörébe; 10

11 i) dönt az Egyesület céljait szolgáló alapítvány vagy más nonprofit szervezet alapításáról, támogatásáról az elfogadott üzleti terv keretein belül, valamint az Egyesület azokhoz fűződő jogainak gyakorlásáról; j) dönt az eredménytartalék 100 millió forintig történő felhasználásáról; k) írásban előterjesztést készít a Küldöttgyűlés számára az Egyesület megszűnéséről, átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, feloszlásáról a Bit. rendelkezéseire figyelemmel. A Felügyelő Bizottság e témában készített véleményét, állásfoglalását az előterjesztéshez mellékelni kell. l) a pótlólagos befizetési kötelezettségek, illetőleg szolgáltatáscsökkentés előírása, ha a kiígért szolgáltatások teljesítésének biztosításához szükséges; m) kinevezi és visszahívja az ügyvezetőket, közülük kijelöli az ügyvezető igazgatót (a munkaszervezet első számú vezetőjét); n) gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője) és annak helyettesei (ügyvezetők), a Bit. szerinti egyéb vezetői, a többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetői, továbbá mindazon munkakörök esetében, melyeket egyedi döntésével hatáskörébe von; o) meghatározza a munkaszervezeten belül alkalmazott munkaköri megnevezéseket és címhasználatokat; p) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Egyesület tulajdonában álló gazdasági társaságokban; q) a Küldöttgyűlésen beszámol az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről; r) javaslatot tesz a Jelölő Bizottság tagjaira a Küldöttgyűlésnek. Az Igazgatóság az m), n) és p) pontjaiban írt hatásköreit állandó vagy eseti jelleggel az elnökre vagy egy az Igazgatóság által kijelölt igazgatósági tagra ruházhatja a testületi felelősség érintetlenül hagyása mellett. Az Igazgatóság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg Az Igazgatóság tagjai Az Igazgatóság tagjait a Küldöttgyűlés választja meg a küldöttekkel azonos időtartamra, közvetlen jelölés útján. Az Igazgatóság páratlan számú, de legalább három legfeljebb öt tagból áll. Egy igazgatósági tagot a küldöttek közül kell választani. Az Igazgatóság tagja csak egyesületi tag lehet Amennyiben az Igazgatóság tagjainak száma eltér a pontban meghatározott létszámtól, intézkedni kell a megfelelő létszám helyreállításáról Az Igazgatóság tagjává csak olyan egyesületi tag választható, aki a választás időpontjában már rendelkezik a Felügyelet által meghatározott szakmai és üzleti megbízhatósági követelményeken alapuló felügyeleti előzetes engedéllyel Az Igazgatóság tagjai és az Egyesület vezető állású személyei kötelesek az Egyesületnek bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk az Egyesülettel szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, vagy az Egyesülettel szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt Az Igazgatóság tagjai a Küldöttgyűlésen részt vesznek, válaszolnak az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre és beszámolnak az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről A választással elnyert mandátum időtartamának lejárta előtt az Igazgatóság tagjának megbízatása megszűnik: a) a tag halálával; b) visszahívással; c) lemondással; d) összeférhetetlenségi ok esetén; e) az egyesületi tagság megszűnésével; f) a Küldöttgyűlés döntése szerint előrehozott választással. 11

12 12.7. Az igazgatósági tagokra tett javaslatokat a Küldöttgyűlés által választott jelölő bizottság nevében a Jelölő Bizottság elnöke terjeszti a Küldöttgyűlés elé. A jelölőlistára való felkerülésről a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A választás titkos szavazással történik. Az a személy tekinthető megválasztottnak, aki a legtöbb szavazatot kapta és egyben az érvényes szavazatok több mint 50%-át megkapja. A megválasztandó tagoknál több jelölt és azonos szavazatot elért tagok esetében a jelölőlista sorrendisége dönt a megválasztott személyről. A küldöttgyűlés bármikor jogosult a megválasztott igazgatósági tagot visszahívni. A visszahívás nyílt javaslat mellett, titkos szavazással és a küldöttek legalább 2/3-os szavazatával történik Az Igazgatóság élén a tagjai által nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választott elnök áll, aki az Egyesület elnöke is. Az elnök az igazgatósági tagok 2/3-os szótöbbségű nyílt szavazatával e tisztségéből visszahívható. Az elnök úgy is, mint az Egyesület elnöke feladatait a jelen Alapszabály, az Igazgatóság által meghatározott Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az Igazgatóság ügyrendje szabályozza Az Igazgatóság tagjai január 17. és június 1. közötti időtartamra: elnök: tagok: Török István (anyja neve: Nagyidai Margit); Egervári László (anyja neve: Mester Margit); Dr. Pásztory Tamás László (anyja neve: Supka Éva); Szendrői Gábor (anyja neve: Kisbocskói Zsófia Mária); Bérci Márton (anyja neve: Lévárdy Erzsébet) február 26-tól Az Igazgatóság elnökének törekednie kell a nyitott, szakmailag megalapozott vitákon alapuló, kellő kritikai hozzáállással megvalósuló kiegyensúlyozott döntéshozatalra, továbbá biztosítania kell a többségi állásponttól eltérő egyedi álláspont jegyzőkönyvben történő rögzítését is, ha ezt a nemmel vagy tartózkodással szavazó tag kéri. 13. A Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület, amely páratlan számú, de legalább három legfeljebb öt tagból áll. A tagokat az Egyesület tagjai közül, vagy nem-tag szakértők köréből a Küldöttgyűlés az igazgatósági tagokkal azonos módon választja, öt (5) éves időtartamra (illetve azonos módon hívhatja vissza) Az Egyesülettel a Munka Törvénykönyve, illetőleg a munkaszerződésében szereplő kikötés alapján vezető állású munkaviszonyban állt személy e jogviszonya megszűnését követő három évig nem választható meg a Felügyelőbizottság tagjává Amennyiben a Felügyelőbizottság tagjainak száma nem felel meg az Alapszabály a pontjában meghatározott feltételeknek, intézkedni kell a megfelelő létszám helyreállításáról A Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg A Felügyelőbizottság üléseinek tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottjai az Egyesület elnöke, az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője), a Küldöttgyűlés által megválasztott könyvvizsgáló és az Egyesület belső ellenőre A Felügyelőbizottság feladata az Egyesület demokratikus, alapszabályszerű működésének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése, a beszámoló és a mérleg ellenőrzése A felügyelőbizottsági tag megbízatása megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával; b) a tag halálával; c) visszahívással; d) lemondással; e) összeférhetetlenségi ok esetén; f) a Küldöttgyűlés döntése szerint előrehozott választással. 12

13 13.8. Az éves beszámoló és a mérleg elfogadásáról a Küldöttgyűlés a Felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentésének ismeretében dönt A Felügyelőbizottság tagjai június 1. napjától 5 éves időtartamra: elnök: tagok: dr. Czabay Ilona (anyja neve: Szabó Ilona); dr. Rangos Katalin (anyja neve: Kőszegi Lívia); Varjú György (anyja neve: Friedmann Borbála) A Felügyelőbizottság elnökének törekednie kell a nyitott, szakmailag megalapozott vitákon alapuló, kellő kritikai hozzáállással megvalósuló kiegyensúlyozott döntéshozatalra, továbbá biztosítania kell a többségi állásponttól eltérő egyedi álláspont jegyzőkönyvben történő rögzítését is, ha ezt a nemmel vagy tartózkodással szavazó tag kéri. 14. Audit Bizottság Az Audit Bizottság fő feladata, hogy segítse a Felügyelőbizottságot és az Igazgatóságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben Az Audit Bizottság három tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés választ meg a Felügyelőbizottság tagjai közül Az Audit Bizottság tagjai a Biztosítótól függetlenek; legalább egy tagnak számviteli, illetőleg könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie Az Audit Bizottság tagjainak megbízatása a felügyelőbizottsági megbízatásuk időtartamára, de legfeljebb öt évre szól. A tagok újraválaszthatók és visszahívhatók. Az Audit Bizottság a tagjai sorából elnököt választ Az Audit Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg Legalább 20 nappal az Egyesület éves beszámolójának elfogadását tárgyaló küldöttgyűlést megelőzően, de a legalább vonatkozó törvények szerinti időben és a témához kapcsolódó feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos megállapításairól írásos tájékoztatót, javaslatot, jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság részére. 15. Az Egyesület könyvvizsgálója Az Egyesület Küldöttgyűlése köteles könyvvizsgálót választani. A természetes személy könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb 5 (öt) évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb 5 (öt) évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Egyesületnél. A könyvvizsgálónak maradéktalanul meg kell felelnie a Bit.-ben szereplő követelményeknek is. 16. Az Egyesület munkaszervezete Az Egyesület ügyvitelét és munkaszervezetét az Igazgatóság operatív irányítása és ellenőrzése mellett, az Igazgatóság által kinevezett és munkaviszonyban álló, a Bit. szerinti első számú vezetőként megjelölt ügyvezető irányítja Az Egyesület köteles az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője) mellett egyidejűleg legalább egy a Bit. szerinti ügyvezetőt alkalmazni, aki jogosult az első számú vezető helyettesítésére Az Egyesület elnöke is alkalmazható ügyvezetőként, illetve első számú vezetőnek is kijelölhető Az ügyvezető munkakört ellátó elnök jogosult az elnök-ügyvezető cím használatára. A n) pontban meghatározott felhatalmazás alapján az Igazgatóság az elnök egyetértése mellett más címhasználatot is meghatározhat. 13

14 16.5. A munkaszervezetre és vezetőinek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó általános szabályokat az Igazgatóság a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. IV. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS SZABÁLYOK 17. Az Egyesület, mint kölcsönös biztosító egyesület kölcsönösségi alapon működik, ennek megfelelően kizárólag a tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján nyújt előre meghatározott szolgáltatásokat. A biztosítási jogviszony kezdete és vége tekintetében az adott szolgáltatásra vonatkozó biztosítási feltétel az irányadó. 18. Az Egyesület a kifizetéseket a jogosult kérésére, az általa megjelölt belföldi, vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással, vagy postai úton teljesíti. Külföldi bankszámlára történő utalás esetén, az átutalás költsége a jogosultat terheli. Amennyiben a szolgáltatás, vagy az egyéb kifizetés összege nem haladja meg a 1000 forintot és az adott biztosítás feltételei erre vonatkozóan ellenkező szabályozást nem tartalmaznak, az nem kerül kifizetésre, hanem a termék veszélyközössége javára kerül felosztásra. Ha a jogosultnak felróható okból a kifizetés meghiúsul, és ismételt kifizetés történik, az Egyesület az ismételt átutalás (postázás) költségeivel a járandóságot csökkentheti. 19. Az Egyesület gazdálkodása során a nem biztosítási célú tagsági hozzájárulásoktól és tagdíjaktól, valamint támogatói hozzájárulásoktól és az egyéb bevételektől el kell különíteni a befizetett biztosítási díjakat, valamint a biztosítási szolgáltatások fedezetéül teljesített más befizetéseket és ezek hozamát. 20. A biztosítási tevékenységből származó tárgyévi nyereségből a tárgyévi biztosítási szolgáltatási kötelezettségek teljesítésére csak abban az esetben lehet visszajuttatni a tagoknak, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy amennyiben magasabb a minimális biztonsági tőke kétszeresét. 21. Az Egyesület ügyvitele során a biztosítási szolgáltatásokhoz kapcsolódóan olyan nyilvántartásokat kell vezetni, amelyek alapján folyamatosan megállapítható: az egyes biztosítási szolgáltatásokra jogosultak köre; biztosítási esemény bekövetkezésekor a kifizetendő biztosítási szolgáltatás összege; nyugdíjkiegészítő biztosítás esetén a tag által, illetve javára befizetett biztosítási díj rendszeres (eseti) támogatás, adomány és ezek hozama. 22. A biztosítási szolgáltatások nyújtásáról a biztosítási feltételek rendelkezései szerint kell dönteni, és erről a tagot írásban értesíteni kell A lejárt szerződések megszűnését követően az Egyesület a Ptk.-ban meghatározott, a jogalap nélküli birtokosnak a dolog értékesítésére és felhasználására vonatkozó polgári jogi szabályai szerint jár el, és tartozik felelősséggel, illetve jogosult az át nem vett szolgáltatás őrzésért a pont szerinti őrzési díjat felszámítani Őrzési díj: a határozott tartamra kötött, előre meghatározott naptári napon lejáró biztosításánál a lejáratot követő második hó elsejétől az igénybejelentés beérkezését megelőző hó végéig tartó időszakra a kifizetendő összeg havi 0,1%, minimum 500 forint/hó, maximum forint/hó. V. AZ ÖNSEGÉLYEZŐ TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS SAJÁTOS SZABÁLYOK Általános Szabályok 23. Az önsegélyező szolgáltatásokra, szolgáltatásszervezésre, valamint a működési költségekre az önsegélyező tagok által fizetett tagdíjak, egyéb díjak, valamint az önsegélyező célokra közérdekű kötelezettségvállalásként az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások, adományok, vagyoni hozzájárulások adnak fedezetet. 14

15 24. Az önsegélyező szolgáltatásokra azok a tagok jogosultak a megfizetett önsegélyező tagdíj ellenében akik olyan munkáltatók munkavállalói, amelyek az Egyesület részére közérdekű céljai megvalósítása érdekében támogatást nyújtanak. 25. Önsegélyező szolgáltatás körébe tartozik: az Alapszabály szerinti egészségügyi szolgáltatás, munkahely elvesztését enyhítő szolgáltatás, családsegítő program, segélyezési programok, nyugdíjas program. 26. A szolgáltatások típusonként egységesen meghatározott összegűek, illetve szociális rászorultságtól, a bekövetkezett anyagi hátrány mértékétől, egyéb méltányolandó körülménytől függő mértékűek. 27. A szolgáltatásra való jogosultság megnyílására, a szolgáltatások igénylésének, az igény elbírálásának, a szolgáltatási összeg meghatározásának, illetve a szolgáltatás teljesítésének módjára vonatkozó rendelkezéseket a jelen Alapszabály és az Egyesület Önsegélyező Szolgáltatási Szabályzata tartalmazza. 28. A szolgáltatásokat az Egyesület a tagdíjak és egyéb bevételek, a közérdekű kötelezettségvállalásból származó támogatások, adományok, vagyoni hozzájárulások terhére, a biztosított fedezet erejéig nyújtja. A TÁMOGATÓI SZERZŐDÉS ALAPJÁN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Egészségügyi szolgáltatások 29. A kiemelkedő veszélyességű betegségek megelőzése, illetve korai felismerése érdekében az egészségvédelmet, egészségfejlesztést szolgáló egészségügyi szűréseken való részvétel támogatandó. 30. Az Egyesülettel kötött szerződés szerint az egészségvédelmi programra támogatást fizető jogi személy által meghatározott tagsági kör, a betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok szervezett rendszerben zajlanak, a jogosultak köre a támogatói szerződésben kerül meghatározásra. A programban való részvételre jogosult önsegélyező tagoknak lehetőségük van az Egyesülettel szerződött egészségügyi intézményben, járó beteg-, illetve fekvőbeteg gyógyintézeti szakellátás területén az átlagosnál magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatási program tartalmát, valamint a felhasználható keretösszeget a rendelkezésre álló források függvényében az Igazgatóság határozza meg. 31. A munkahely elvesztését enyhítő szolgáltatások A munkahely elvesztésével járó egzisztenciális és egészségügyi kockázatok részleges kompenzálásra, illetve az öngondoskodás ösztönzésére támogatás/szolgáltatás nyújtható azon önsegélyező tagsági körbe tartozó tagok részére, mely tagsági körre a támogató céltámogatást, hozzájárulást nyújt. A támogatás/szolgáltatás feltételrendszerét, igénybevételének módját és esedékességét, a támogatásra jogosultak körét, pénzbeli támogatás esetén annak bruttó összegét az Egyesület a támogatói szerződés alapján határozza meg. 32. Családsegítő program Az Egyesülettel kötött szerződés szerint, a program céljára támogatást fizető jogi személy által meghatározott tagsági kör számára az Egyesület családsegítő támogatást nyújt. A támogatás célja a kisgyermekes szülők munkába való visszatérésének elősegítése, a családok gyermekelhelyezéssel kapcsolatos terheinek csökkentése. A cél megvalósítása érdekében az Egyesület országos szinten támogatja bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését. A férőhelybővítés megítélésében az Egyesület figyelembe veszi a támogatók vonatkozó elvárásait, illetve a támogatás cél szerinti felhasználásával kapcsolatos szempontjait. Az Egyesület támogatja 18 éves korig gyermekek tanéven belüli és nyári szünetek ideje alatti elhelyezését. 15

16 A szolgáltatási program tartalmát, valamint a felhasználható keretösszeget a rendelkezésre álló források függvényében az Igazgatóság határozza meg. 33. Segélyezési program Temetési segély Az önsegélyező tag házastársa (élettársa), vagy egyenesági rokona halála esetén az adott élethelyzetből adódó rászorultságot figyelembe véve temetési segélyt igényelhet. A tag érvényes önsegélyező tagi jogviszony alatt bekövetkező halála esetén a temetési segély igénylésére az eltemettető házastárs (élettárs), vagy egyeneságbeli rokon jogosult. A temetési segély összege forint. A jogosultságot a halotti anyakönyvi kivonat, továbbá a házastársi (élettársi), illetve egyenes ágbeli rokoni kapcsolat igazolásáról szóló nyilatkozat alapozza meg Krónikus betegségi segély Tartósan beteg és rendszeres gyógykezelésben részesülő önsegélyező tag, valamint a 20. életévet be nem töltött, családi pótlékra jogot adó beteg gyermekét saját háztartásban nevelő önsegélyező tag, évente egy alkalommal segélyre jogosult, feltéve hogy a szociális körülményei indokolttá teszik és a betegség adóalapot csökkentő kedvezmény igénybe vételére jogosít. A segély igénylésére jogosult továbbá az az önsegélyező tag is, aki daganatos betegsége miatt szakorvosi kezelés alatt áll és erről szóló dokumentumot az igényléskor benyújtja. A krónikus betegségi segély összege forint. A segélykérelem elbírálásához csatolni kell az alábbi igazolásokat: a tartósan fennálló betegségről szóló, a Magyar Állam Kincstár által kiadott érvényes igazolást, vagy a tag kezelését végző egészségügyi intézmény által kitöltött dokumentumot; 20 év alatti gyermek jogán történő igénylés esetén a családi pótlék folyósításáról szóló dokumentumot Rendkívüli segély Az önsegélyező tagot ért jelentős anyagi megrázkódtatással járó eseménnyel összefüggésben, szociális rászorultság esetén, amikor a tagnak és közeli hozzátartozóinak létfenntartása csak külső segítséggel biztosítható, évente egy alkalommal rendkívüli segély igényelhető. Jelentős anyagi megrázkódtatással járó eseménynek tekinthető az önsegélyező tag tulajdonában (állandó használatában) lévő ingatlanban vagy ingóságban ide nem értve a készpénzt, illetve ékszert bekövetkezett és igazolt jelentős forintot meghaladó vagyoni kár, ha az más módon nem térül meg. Rendkívüli segélyt igényelhet az az önsegélyző tag is, akinek saját, vagy házastársa/élettársa és eltartott gyermeke súlyos egészségkárosodásának gyógyítása, rehabilitációja érdekében végzett egészségügyi beavatkozást a társadalombiztosítás nem támogatja. A segély odaítéléséről az Igazgatóság dönt és annak összege esetenként eltérő, de az évi forintot csak rendkívül indokolt esetben haladhatja meg. A jogosultság fennállását (kárbecslés, rendőrségi jegyzőkönyv, más biztosító által adott kártérítés, kereseti igazolás) a kérelmezőnek igazolni kell. 16