Dunaújvárosi Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola. Szakmai program

Átírás

1 Dunaújvárosi Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Szakmai program 1

2 Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ezen tevékenység közben szükségesnek tartjuk a modern pedagógiai módszerek alkalmazását, különös tekintettel a projekt pedagógia lehetőségeire. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Fejlesztési területek nevelési célok - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljait, az egyes fejlesztési területeken belül a Helyi Tantervben részletesen szabályozzuk. 2

3 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - A hatékony, önálló tanulás - Egységesség és differenciálás A különböző kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott eljárásokat a Helyi Tanterv részletesen tartalmazza. Az iskola szakképzési rendszere Az iskola, mint szakmunkásképző és szakközépiskola a jogszabályi változásoknak megfelelően alakítja ki a szakképzési rendszerét, figyelembe véve a képzésekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az átmeneti képzésre vonatkozó rendelkezéseket (Szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 92. ). Szakma OKJ szám Rendelet Kifutás éve Képzési idő Szakács /2011 (VIII.25) NGM rendelet 2014/2015 tanév 2+2 év Pincér /2011 (VIII.25) NGM rendelet 2014/2015 tanév 2+2 év Cukrász /2011 (VIII.25) NGM rendelet 2014/2015 tanév 2+2 év 3

4 Szakács /2012 (VIII.27) NGM rendelet folyamatos duális 3 év Pincér /2012 (VIII.27) NGM rendelet folyamatos duális 3 év Cukrász /2012 (VIII.27) NGM rendelet folyamatos duális 3 év Kisgyermek gondozónevelő /2012 (VIII.27) NGM rendelet 2014/2015 tanév érettségi +2 év Pénzügyi, számviteli ügyintéző /2012 (VIII.27) NGM rendelet 2014/2015 tanév érettségi+ 2 év A szakács, pincér cukrász szakmákban a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján folyik. A tanulók a gyakorlatokat a Fészek Tan-étteremben és vendéglátó vállalkozásoknál teljesítik. A kisgyermekgondozó-nevelő szakmában a szakmai gyakorlatot a Bölcsődék Igazgatósága (Dunaújváros, Bólyai u. 2.) bölcsődéjében teljesítik a évfolyamos diákok, együttműködési megállapodás keretében. Az alábbi táblázat foglalja össze a képzésekre vonatkozó régi és új jogszabályokat régi OKJ A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény Vonatkozó jogszabályok új OKJ A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény Országos Képzési Jegyzék 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről új Országos Képzési Jegyzék 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet 4

5 A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet SZVK:V 15/2008. (VIII. 13.) SZMM SZVK:Inf 17/2010. (XI.25.) NFM SZVK: KV12/2008. (IV. 30.) KvVM - - Szakképzési évfolyam Vonatkozó SZVK által meghatározott Központi program alapján készült szakmai helyi tanterve szerint Vonatkozó SZVK által meghatározott szakképzési kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint Vizsga modul rendszerű vizsga komplex vizsga A képzés jellemzői Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. A választható képzések megkezdésének kisgyermekgondozó nevelő és pénzügyi számviteli ügyintéző szakon - feltétele az érettségi. Érettségi megszerzésének határideje A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg (szk.22.) Megszűnik a tanulói jogviszonya mind a két esetben, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 5

6 Előzetes tanulmányok beszámítása A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése, szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányai a követelmények teljesítésébe beszámítható. Az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok bemutatása mellett az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján az iskola igazgatója határoz a beszámítás mértékéről és annak tartalmáról az alábbiak szerint. Szakmacsoportos alapozással a tanuló a 13. vagyis az első szakképző évfolyam megegyező tartalmú követelményeit teljesítette, így a 14. évfolyamon kezdheti meg a tanulmányait, amelyhez külön kérelmet nem kell benyújtani. Középiskolai bizonyítvány, modulzáró vizsga, vagy egyetemi leckekönyv alapján a szakképesítésre előírt, megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe a már eredményesen tanult legalább elégséges osztályzattal teljesített tantárgyat vagy tantárgyakat beszámítjuk, így a tanuló mentesül az adott tantárgy vagy tantárgyak tanulása alól. Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam követelményeit teljesítette, akkor tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdheti meg iskolánkban. Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam követelményeit csak részben teljesítette, akkor ahhoz, hogy tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdje meg, különbözeti vizsgát kell tennie. Különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján beszámítható. Első és további szakképesítés Az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Második és további szakképesítés az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az 6

7 OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben szerezhető szakképesítés. Szakmai elmélet és gyakorlat Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az elméleti képzés az iskolában történik. Feladata a tantervi keretek adta lehetőségek között korszerű ismeretanyag közvetítése. Ennek elérése érdekében a folyamatosan fejlesztjük a tárgyi feltételeket, biztosítjuk a tanulói segédanyagokat, az pedagógusoktól elvárjuk a folyamatos továbbképzésen való részvételt. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. A gyakorlati képzést a tanétteremben, bölcsödében, szervezeteknél szervezzük a tantervi követelményeknek megfelelően, a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel. A gyakorlati foglalkozásokat csoportbontásban szervezzük osztálylétszámtól függően a törvényi szabályozás szerint maximum 12 fős csoportokban történik az oktatás. Gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (szt 39.) Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az évfolyam 7

8 megismétlése alól mentesülhet az a tanuló, akinek kevesebb, mint öt százalék az igazolatlan mulasztása, valamint szorgalma és elért legalább elégséges teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, figyelembe véve a körülményeket, valamint, ha a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetnél történik, akkor a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatát. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel. A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be (szt.30.) Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart. Iskolai rendszerű szakképzés nappali oktatás: évfolyam A évfolyam az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza. A jogszabályoknak megfelelően a közismereti oktatással párhuzamosan folyik a szakmacsoportos alapozás, illetve a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló ágazati szakma elméleti és gyakorlati oktatása. Új képzések: ágazati szakmai elméleti és gyakorlati oktatás A 2013/2014. tanévtől a kerettanterv rendeletben kiadásra kerülő, az egyes ágazatokra vonatkozó kerettantervet alkalmazzuk felmenő rendszerben a 9. évfolyamon. Tanulóinkat a szakképzési évfolyamon az új Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekre készítjük fel. 8

9 Szakmacsoport Ágazat 18. Vendéglátás - turisztika XXVII. Vendéglátóipar 2. Szociális szolgáltatások III. Szociális 15. közgazdaság XXIV. Közgazdaság Szakképzési kerettantervek, helyi tantervek A kerettantervek alapján készülnek a helyi tantervek, amelyek lehetőséget adnak a kötelező óraszámú tantárgyak mellett a szabad sáv felhasználására. A helyi tantervekben a szabadsávot a kötelező óraszámok emelésére használjuk, amely elsősorban nem új ismeretekre, hanem azok elmélyítésére, alkalmazásra, gyakorlásra, és az elméleti ismeretek gyakorlatban történő kipróbálásra, kísérletezésre ad lehetőséget. Összefüggő szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlatot a tanév befejezését követően szervezzük a tanétteremben, gazdálkodó szervezeteknél a szakmai és vizsgakövetelményekben kiadott kötelező időtartamban. A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladatot lát el, egészséges, biztonságos körülmények között. Fiatalkorú tanuló esetében ( év) a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. Nyári gyakorlat A tanuló a tanévet akkor teljesíti, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmára meghatározott óraszámban a nyári összefüggő gyakorlatának eleget tesz és a teljesítésről a cégtől az igazolást megkapta. A felsőbb osztályba lépésnek ez a feltétele. A tanulónak a hiányzásokat pótolni kell. Amennyiben az igazolt, és igazolatlan hiányzása meghaladja a nyári gyakorlat 20 százalékát, a cég megtagadhatja a gyakorlat igazolásának kiadását. Ebben az esetben a tanulónak évet kell ismételnie. 9

10 Nyári szünet, szabadság kérdése A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre nem oszthatja be. Ez alól kivétel csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési hely (pl. kereskedelem, vendéglátás) a szakképző iskola hozzájárulásával rendelheti be. Az igénybe vett idő helyett lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. Ösztöndíj mértéke, csökkentése, megvonása Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. Tanulói juttatások tanulószerződés és együttműködési megállapodás esetén Kötelező tanulói juttatások: munkaruha és védőfelszerelés étkezés vagy étkezési hozzájárulás felelősségbiztosítás rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálat munkavédelmi-, tűzvédelmi- és balesetvédelmi oktatás tisztálkodási eszközök. Tanulószerződés és összefüggő szakmai gyakorlatra kötött együttműködési megállapodás esetén a tanulót ösztöndíj illeti meg. 10

11 Hiányzások igazolása A tanulónak betegség miatti távollétét jelezni kell a munkáltató felé, hiányzását csak táppénzes papírral igazolhatja. Egyéb hiányzásait le kell dolgoznia.(összefüggő gyakorlat esetében is). Az igazolatlan hiányzás idejére a tanuló nem kap bért. 20%-os hiányzás esetén évet kell ismételnie, a cég nem adja ki az gyakorlatról az igazolást. Folyamatban levő képzések: szakmacsoportos alapozó oktatás A folyamatban levő képzések esetén az iskola pedagógiai programjában meghatározott korábbi szabályoknak megfelelő helyi tantervet alkalmazzuk a 133/2010. (IV. 22.) a kormányrendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések szakmacsoportos alapozására vonatkozóan. Az új OKJ szerinti szakképzésbe a teljesített tantervi követelmények beszámításával haladhatnak tovább, vagy a kétéves szakképzésben vehetnek részt. Óratervek az új OKJ szerinti ágazati képzéshez Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen 1 óra - 1,5 óra 18 óra 11 óra 9,5 óra 14,5 óra 23 óra 23 óra 2,5 óra 2 óra 2,5 óra 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra 11

12 A közismereti órák óraszáma Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv 2 óra 1 óra - 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra - Társadalomismeret 2 óra 1 óra - Természetismeret 3 óra - - Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret (informatika) Összesen: 5 óra 5 óra 5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra - 1,5 óra 18 óra 11 óra 9,5 óra * A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9 11.] készült.) Szakmai képzés Teljes képzési idő Szakmai ismeretek (elmélet+gyakorlat) 3552 óra/3év 2593 óra Szakmai elmélet 27% 690 óra 12

13 Szakmai gyakorlat 73% 1903 óra (1603+nyári gyakorlat ( ) Közismereti, közéleti és életvezetési program és testnevelés 959 óra Régi kerettantervek (kimenő rendszerben) Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve Alapozó szakasz évfolyam Tantárgy 9. évf. 10. évf. Közismereti tárgyak Szakmai alapozás Pályaorientáció Kötelező elmélet Kötelező gyakorlat Szabadon választható szakmai tárgyak Összes óra Tantárgy 9. évf. 10. évf. Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv* Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia ,5 0,5 0,5 0,

14 Informatika* Testnevelés Pályaorientáció Rajz Ének-zene Tanulásmódszertan Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó oktatás Összesen *csoportbontás Szakmacsoportos alapozó oktatás Tantárgy 9. évf. 10. évf. Informatika* Vendéglátó szakmai ismeretek Gasztronómia, táplálkozástan Viselkedéskultúra, kommunikáció Gazdasági alapismeretek Gasztronómiai alapgyakorlat* Összesen *csoportbontás 14

15 Szociális szolgáltatások szakmacsoport szakképesítési óraterve nappali rendszerű oktatásra A képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A heti és éves szakmai óraszámok Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év Ögy óra - 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év Ögy óra óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év Ögy óra óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2275 óra óra 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy óra óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2268 óra óra (A kizárólag évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott 15

16 óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) Közgazdaság szakmacsoport szakképesítési óraterve nappali rendszerű oktatásra A heti és éves szakmai óraszámok Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év Ögy évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év Ögy évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év Ögy évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 1960 óra óra 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy /14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2108 óra óra (A kizárólag évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) Komplex szakmai vizsga A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak. A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a 16

17 szakmai és vizsga követelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, valamint a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint tartjuk meg. Sajátos nevelési igényű vizsgázó Szakképzés esetén: - a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleménye, - vagy a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt a vizsgán alkalmazható segédeszközökről, illetve mentességekről (hosszabb felkészülési idő, segédszemély alkalmazása, az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz). A vizsgán nyújtott mentesítés, kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez. Szakképesítést igazoló bizonyítvány Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A képzéshez kapcsolódó tevékenységek: Szakmai vizsga A képzés szakképesítés megszerzésére irányuló moduláris rendszerű szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A szakmai vizsgát a vonatkozó rendelet alapján készült külön szabályzat alapján szervezzük. 17

18 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A szakiskola feladata, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ennek során a modern pedagógiai módszerek alkalmazása fontos szempont, különös tekintettel a projekt módszer bevezetésének pedagógia lehetőségeire. Az ismeretek számonkérésének rendje Írásbeli, szóbeli beszámoltatás rendje Ez a terület, szabályozásra került a Pedagógiai Programban ( Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák címszó alatt). Gyakorlati beszámoltatás rendje A szakmai elméleti tantárgyak évközi és év végi értékelése a közismereti tárgyakkal azonos módon történik. A szakmai gyakorlat értékelése két részből áll: - évközi szakmai gyakorlat - összefüggő szakmai gyakorlat Évközi szakmai gyakorlat: - csak iskolai tanműhelyben folyó gyakorlat esetén: az iskola szakoktatói a tanulók szakmai gyakorlati órákon nyújtott teljesítményét, és/vagy a gyakorlatokon elkészített készterméket értékelik érdemjegyekkel. A tanulónak havonta legalább 1 érdemjeggyel kell rendelkeznie. - csak gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a tanuló teljesítményét, munkáját a külső gyakorlati képzőhely szakoktatója értékeli érdemjegyekkel. A tanulónak havonta legalább egy érdemjeggyel kell rendelkezni, amelyről a külső szakoktató az iskolát a havonta megküldött jelentés útján, vagy a tanuló ellenőrzőjébe/munkanaplójába történő bejegyzéssel tájékoztatja. A gazdálkodó szervezettől kapott érdemjegyet - meghatározott eljárási rend szerint az osztályfőnök rögzíti az elektronikus naplóban. A félévi és az év végi gyakorlati érdemjegyet is a gazdálkodó szervezettől kapja a tanuló. 18

19 - iskolai tanműhelyben és gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a félévi és év végi szakmai gyakorlati érdemjegyet az iskolai tanműhelyben és a külső gyakorlati helyeken kapott érdemjegyek számtani átlaga határozza meg. Amennyiben bármelyik gyakorlati helyen elégtelen osztályzatot kap a tanuló, a félévi vagy év végi érdemjegy is elégtelen. Amennyiben az érdemjegyek különbsége 2 vagy annál több, illetve ha az átlag nem egész jegy, a félévi, év végi érdemjegyről az iskolai szakoktató dönt. Összefüggő szakmai gyakorlat: - a gyakorlat teljesítését követően az a képzőhely értékeli a tanuló munkáját, ahol az összefüggő gyakorlat lebonyolításra került. Valamennyi évfolyamot átfogó helyi tanterv A szakiskolai és szakképző osztályok esetében az egyes évfolyamok szakmai helyi tanterveit részletesen a Pedagógiai Program 2. sz. melléklete tartalmazza. 19