évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről

Átírás

1 Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezete Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Munkájukhoz az alábbi jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmüket. Az ismertetett jogszabályok téma szerinti bontásban Számvitel, könyvvizsgálat Adó, vám Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Kereskedelem Általános hatályú A jogszabály sorszáma 3., 4., 5. 3., 4., 5. 1., 2., 6., , 2. 4., 5., 6., 7., 8., évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről A törvény indoklása szerint a törvény legfőbb célja a fogyasztók eligazodásának, tájékozódásának segítése az egységes közszolgáltatói számlakép megteremtésével. E törvény segítségével a távhőszolgáltatás, villamos energia és földgázszolgáltatás, vízközmű szolgáltatás, továbbá a hulladékgazdálkodási és kéményseprő-ipari szolgáltatás területén egy egységes, érthető és átlátható számlakép rendszer kerül kialakításra. A háztartások irányába történő egységes tájékoztatás kialakítás érdekében az öt közszolgáltatási ágazatban a számla első oldalán kizárólag a legfontosabb és legalapvetőbb adatok kerülhetnek feltüntetésre, a tételes elszámolás, illetve egyéb információk a további oldalakon jelenhetnek meg. A megkülönböztethetőség érdekében az egyes ágazatokat külön színek fogják jelölni. A törvény november 22-én lép hatályba, a fogyasztók az új számlakép rendszerrel január 1-jét követő fogyasztási időszakot után találkozhatnak először. Magyar Közlöny, november 21., 193. szám évi CLXXXIX. törvény a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény módosításáról A törvénymódosítás az elmúlt években jelentősen dráguló banki szolgáltatások miatt, valamint a pénzügyi rezsicsökkentés első lépéseként fogyasztói jogként kívánja biztosítani 150 ezer forint öszszeghatárig a jövedelemhez való készpénzben történő hozzáférést. A évi LXXXV. törvény a módosítás következtében a 36/A. -sal egészül ki. E szerint február 1-jétől ingyenes az adott naptári hónapban a fizetési számláról teljesített készpénzkifizetés vagy Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből történő készpénzfelvétel együttes összegének 150 ezer forintot meg nem haladó része. Az ingyenes készpénzfelvételre az a 16. életévét betöltött személy jogosult, aki Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint nyilatkozik arról, hogy a tulajdonában lévő fizetési számlák közül melyik esetében kívánja az ingyenes készpénzfelvételi lehetőségét ér-

2 vényesíteni. Adott naptári hónap 20-ig megtett nyilatkozat esetében következő hónaptól jogosult az ingyenes készpénzfelvételre. A fogyasztó új nyilatkozat megtételével más fizetési számlát jelölhet meg, amennyiben korábban tett nyilatkozatát az adott szolgáltatónál visszavonta. A törvény a kihirdetését követő napon, november 22-én lép hatályba. A fogyasztók február 1-jétől jogosultak az ingyenes készpénzfelvételre, amennyiben nyilatkozatukat pénzforgalmi szolgáltatójuknál megtették. Magyar Közlöny, november 21., 193. szám 3 A Nemzetgazdasági Miniszter 52/2013. (XI. 25.) rendelete a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet módosításáról A rendelet a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendeletet több helyen módosítja. A módosítás során kikerült a rendeletből a vegyes képzés fogalma, így a vegyes képzéshez kapcsolódó rendelkezések is hatályukat vesztik. Emellett a jövőben külső képzésnek minősül az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény közreműködésével valósít meg. Külső képzés esetén november 26-ától a képző intézmény nem köteles a hozzájárulásra kötelezettnek az OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési program cégszerűen hitelesített másolatát átadni, így azt megőrizni sem kell. A hatályba léptető rendelkezések a 12/A. -sal egészültek ki, mely szerint a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény alapján megkezdett képzések elszámolása és az elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendelet november 26-án lép hatályba. Magyar Közlöny, november 25., 195. szám 4 A Magyar Nemzeti Bank 25/2013. (XI. 26.) rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről november 27-étől a jegybanki alapkamat mértéke 3,20%. Magyar Közlöny, november 26., 196. szám évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról E törvény tartalmazza az egyes adótörvények évi változásait, melyről részletes Jogszabályfigyelő ADÓ különszám jelent meg, amely december 12-én a Tagok részére megküldésre került. Magyar Közlöny, november 29., 199. szám évi CCI. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról a) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény módosítása A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény legutóbb 2009-ben került módosításra, azóta azonban a Gazdasági Versenyhivatal működését érintő jogszabályok jelentős mértékben változtak. Szükségessé vált a törvény módosítása, melynek célja a Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes, hatékony és eredményes érvényesítése, a versenyjog területén a gyakor-

3 latban felmerült igények, problémák kezelése, valamint az európai uniós jogfejlődés követése. A módosítások érintik a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére, végrehajtási tilalom engedélyezésére, a személyes adatok és az egyes törvények alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat. Kérelemre indult eljárás esetén az ügyfél az eljárás minden szakaszában betekinthet az iratokba, hivatalból indult eljárás esetén az ügyfél a vizsgálat lezárultát követően tekinthet be az iratokba. Megelőzően csak akkor, ha az eljárás során hozott végzéssel szemben jogorvoslat gyakorlása érdekében szükséges. A Gazdasági Versenyhivatal az adatok kezelésékor zárolja, illetve megsemmisíti azokat a személyes és védett adatokat, amelyeknek kezelése az eljárás lefolytatása érdekében a továbbiakban nem szükséges. b) A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosítása A törvény kiegészül azzal, hogy a 1008/2008/EK rendeletben foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el, az erre vonatkozó szabályok szerint. c) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény módosítása A módosítás szerint a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét tarthat, ekkor megkeresését a helyszínen közli. d) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény módosítása A módosítás következtében a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben, ha a törvény szerint megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját, jogalapját. e) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosítása Az adótitokról szóló rendelkezések egészülnek ki azzal, hogy az adóhatóság az adótitokról megkeresésre tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges. f) Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény módosítása A törvény kiegészítése szerint a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmának megsértése esetén versenyfelügyeleti eljárást folytató Gazdasági Versenyhivatal részére átadható az előfizető természetes azonosító adatai, az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója, az előfizetői számok, a hívás vagy egyéb szolgáltatások dátuma, továbbá egyéb adatok. g) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény módosítása A módosítás szerint a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét tarthat, ekkor megkeresését a helyszínen közli. h) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény módosítása A törvény előírja, hogy a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan a törvényben foglaltaknál szigorúbb követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen.

4 A tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző esetben az e törvény szerinti hatóság jár el. Amennyiben a jogsértés megállapításra kerül az e törvényben, valamint a kapcsolódó rendeletekben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Gazdasági Versenyhivatal a tényállás tisztázása érdekében próbaügyletet köthet, melyhez közreműködő személyt vehet igénybe. A próbaügylet-kötési jogosultság igazolásakor az érintett vállalkozás köteles a próbaügylet során átvett összeget visszatéríteni, ha erre nincs mód az eljárási költségnek minősül. i) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény módosítása Az eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő e magatartás abbahagyásakor kezdődik. E törvény január 1-jén, egyes rendelkezései július 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, november 29., 199. szám 7 A nemzetgazdasági miniszter 53/2013. (XI. 29.) rendelete a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény módosításához kapcsolódóan e rendeletben kerültek meghatározásra a fogyasztó által tett nyilatkozatra vonatkozó szabályok. A nyilatkozatot a fogyasztó a pénzforgalmi szolgáltató internetes szolgáltató rendszerében (internetbankján) keresztül, valamint e rendelet 1. melléklete szerint formanyomtatvánnyal írásban teheti meg. A nyilatkozatban az ingyenes készpénzfelvételre szolgáló fizetési számlát a pénzforgalmi jelzőszám, vagy a kapcsolódó bankkártya számának feltüntetésével kell megjelölni. A fogyasztó nyilatkozik továbbá arról, hogy más fizetési számla tekintetében nyilatkozatot nem tett, vagy annak visszavonásáról intézkedett. Mindemellett tudomásul veszi, hogy amennyiben az ingyenes készpénzfelvétellel jogosulatlanul él, a pénzforgalmi szolgáltató jogosult a készpénzfelvétel díját, költségét visszamenőleg egy összegben érvényesíteni. A rendelet a kihirdetését követő napon, november 30-án lép hatályba. Magyar Közlöny, november 29., 199. szám évi CCIII. törvény a Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról E jogszabály több törvényt is módosított, amelyek legfontosabb változásait az alábbiakban kerültek összefoglalva. a) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény módosítása A törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhessen egyezségi megállapodás az önkormányzat és hitelezői közt. Az eljárás teljes időtartama alatt lehetőség lesz a hitelezői igények kielégítésére, hitel felvételére. A törvény célja annak egyértelművé tétele, hogy a zálogtárgyból való kielégítésre az önkormányzati adósságrendezési eljárásban e törvény szabályait kell alkalmazni. b) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII. törvény módosítása

5 Pontosításra került, hogy a fővárosi önkormányzatnak a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás a kizárólag a helyi adóból származó bevételre vonatkozik, de a helyi adó késedelmes, illetve meg nem fizetése esetén kiszabott bírság és pótlék összegére viszont nem vonatkozik a megosztás. A módosítás tartalmazza, hogy a fővárosi önkormányzat által kivetett, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között megosztandó helyi adó bevételek beszedésével kapcsolatos kiadásokat az adóbevételből való részesedésük arányában a főváros és a kerületek közös teherként viselik. c) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosítása A módosítás rögzíti, hogy amennyiben a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. d) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény módosítása A módosítás rögzíti, hogy csak az önkormányzat által elnyert Európai Uniós támogatásokra vonatkozó ügyletek mentesülnek a kormányzati engedélyhez kötöttség alól. A módosítás szerint lehetővé válik hosszú lejáratú működési célú hitel felvétele a bírósági határozatból eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére. Amennyiben egy önkormányzat a lejárt adósságának naptári éven belüli meghosszabbítása helyett annak naptári éven belüli, új ügylettel való kiváltásával élt, úgy is lehetősége nyíljon az adósság naptári éven túli futamidejűvé alakítására, illetve kiváltására. Az önkormányzati adósságkonszolidáció rövid határidejére való tekintettel, a konszolidáció miatt szükségessé vált ügylet-átalakításai a Kormány előzetes hozzájárulása nélkül megvalósulhatnak. e) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény módosítása A nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével 130/2011. (VII. 18.) kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható. A módosítás rögzíti, hogy a Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok olyan helyzetbe kerülnek, hogy a munkabérek és segélyek fedezete hónap elején nem áll rendelkezésre, és e helyzet nem kincstári inkasszó miatt áll fenn, hanem külső tényezőknek köszönhető, akkor a kincstár a bérek és segélyek fedezetét biztosíthatja az önkormányzat nettó finanszírozásának keretében. A módosítás december 6-án lép hatályba. f) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetéséről szóló évi LXXXIV. törvény módosítása A módosítás értelmében az Egészségbiztosítási Alap is meghatározott arányban részesülni fog a szociális hozzájárulási adóból.

6 g) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása A települési önkormányzat képviselő-testülete a jogszabályi kereteknek megfelelően szociális rászorultságtól függően pénzbeli ellátások megállapítására jogosult. Ezek a következők lehetnek: méltányossági ápolási díj, önkormányzati segély időskorúak járadéka, kiemelt ápolási díj, kiemelt összegű ápolási díj. A törvény a kiemelt ápolási díj összegét az ápolási díj alapösszegének 180%-ában, az emelt összegű ápolási díjat pedig az alapösszeg 150%-ában határozza meg. h) A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény módosítása A törvény módosítása értelmében nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a kiemelt ápolási díjnak vagy az emelt összegű ápolási díjnak az összegét. i) A sportról szóló évi I. törvény módosítása A módosítás szerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12 százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50 százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport támogatására kell felhasználni. j) A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosítása A törvény azt a gyakorlatot kívánja visszaszorítani, hogy egyes frekventáltabb óvodákba történő felvétel érdekében a jelentkező gyermek családja nem valós lakcímadatokat szolgáltat a felvételiztető óvoda számára. Az óvoda csak azt a gyermeket köteles felvenni, akik életvitelszerűen a körzetében lakik, illetve akinek a szülője ott dolgozik. k) A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény módosítása A módosítás szerint a képzési támogatást kifutó rendszerben a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel képzési ciklusokra kell meghatározni. A képzéseket a képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni. l) A hulladékról szóló 2012 évi CLXXXV. törvény módosítása A módosítás értelmében a hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára forintban kell befizetni.

7 m) Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló évi LXXXVII. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatálybalépése A módosítás lehetőséget biztosít a pártok által indított jelöltek számára, hogy kampánytámogatásukat az őket jelölő párt rendelkezésére bocsáthassák. Az egyéni választókerületi jelölteknek járó, de azok nyilatkozata alapján az őket jelölő pártnak folyósított költségvetési támogatást azonban a párt köteles elkülönítetten nyilvántartani, és az így kapott kampánytámogatást ugyanazon törvényi előírások betartása mellett kell felhasználnia, mint az egyéni választókerületi jelölteknek, illetve az elszámolásra és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések is megegyeznek a jelöltekével. A módosítás december 6-án lép hatályba. Magyar Közlöny évi 202. szám évi CCIV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény módosításáról Az új PTK-val összhangban a törvény módosítása rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül, továbbá tartalmazza az ingatlanoknak és az oda bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége - az új Ptk. szerint - azt jelenti, hogy abban mindenki bízhat, azok a jogok, amelyeket az ingatlan-nyilvántartás feltüntet, megilletik a jogosultként bejegyzett személyt, és az ingatlanon csak azok a korlátozások állnak fenn, amelyek be vannak jegyezve. A módosítás március 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, december 5., 202. szám A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz 397 Ft/liter 417 Ft/liter 431 Ft/liter 278 Ft/liter (A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a Hivatalos Értesítő évi 57. számában (2013. november 22.) megjelent közleménye alapján. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.) MKVK Budapest Fővárosi Szervezete 1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I.em.3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 22. Tel.: , ; Fax: budapest@mkvk.hu