a helyi állattartás rendjéről /2005. X /

Átírás

1 /2004(II. 16.) Budapest Főváros Terézváros önkormányzati rendelete a helyi állattartás rendjéről Módosítás: a) 24/2005. (IX. 19.) ör. /2005. X / Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás valamint a szabálysértésekről szóló évi LXIX. tv. 1. (1) és a 16. (2) bekezdései alapján, illetve az állategészségügyről szóló évi XCI. törvényt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvényt, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM- NKÖM-BM együttes rendeletet, az állam és közbiztonságról szóló évi 17. törvényerejű rendeletet, továbbá a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletet és a helyi sajátosságokat - különös tekintettel az egymás mellett élés szabályaira, a tartott állatok iránti felelősségre, a köztisztasággal és a közterületek kulturált használatával kapcsolatos elvárásokra és kötelezettségekre figyelembe véve a helyi állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed a Terézváros Önkormányzatának közigazgatási területén minden olyan természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki a (2) bekezdésben meghatározott állatokkal rendelkezni jogosult, az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot felügyeli. (2) A rendelet hatálya alá tartozik a vakvezető kutyák, a rendőrkutyák, valamint a polgári védelem mentőkutyái kivételével minden, a Terézváros közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartott állat tekintet nélkül annak fajtájára. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Terézváros közigazgatási területén működő cirkuszra, állatkiállításra, állatorvosi rendelőre, állatkórházra, laboratóriumi kísérleti állattartásra, valamint rendvédelmi szervek, közfeladatokat ellátó szolgálatok állattartására. 2. Értelmező rendelkezések 1. Állattartó:az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatállományt felügyeli, vagy aki az állattal rendelkezni jogosult. 2. Állattartás:az állattartó kötelezettsége, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan 1

2 2 életkörülményt biztosítson, amelyben annak egészsége és jó közérzete teljesül. 3. Lakásban tartható állatok: - eb - macska - díszmadarak - díszhalak - a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM rendelet hatálya alá nem tartozó hüllők - kistestű rágcsálók - a kisállatfajok közül a görény. 4. Gazdasági haszonállatok: a) nagyállatfajok: különösen ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc; b) kisállatfajok: - baromfi : tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb, - házinyúl, - prémesállat: nutria, nyérc, sarki és ezüstróka, görény, csincsilla, angóranyúl 5. Vakvezető kutya:az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el. 6. Őrző-védő eb:az az eb, amelyet őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amely a külön jogszabály szerinti igazolvánnyal rendelkezik. 7. Befogadott eb:gazdátlan, elhagyott eb, amelynek korábbi tartója nem állapítható meg, és tartásra valaki befogadja. 8. Támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb:az az eb, amelyikről viselkedése alapján feltehető, hogy hajlamos az ember megtámadására, megharapására, de embert még nem harapott meg. 9. Veszélyes eb: a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke. Kormányrendelet más fajtákat is veszélyesnek nyilváníthat. 10. Veszélyesnek minősített eb:a 9. pontban meghatározottakon túl veszélyes ebnek kell tekinteni azt az ebet is, amelyet állategészség-ügyi szakhatósági közreműködés alapján a jegyző hivatalból vagy kérelemre embernek vagy állatnak annak ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősít. 11. Veszélyes állat:a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt állatok 12. Szaporulat:a három hónapos kor alatti utódok (alom). 13. Tenyésztés:az állatfajta tenyész- és haszonértékét növelő, célirányos tevékenységek összessége 2

3 3 a három hónapos kor alatti alom állatállománya kivételével, mely a szaporulat fogalomkörébe tartozik. 14. Ebsétáltatás:közterületen az ebnek pórázon történő vezetése, illetve az e rendeletben meghatározott marmagasságúak szájkosárral és pórázon történő vezetése. 15. Ebfuttatás: az ebnek póráz nélkül való szabadon engedése az erre kijelölt területen. 16. Közterület:az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl.: közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá a belterületi földrészletek, illetve építmények közhasználatra, valamint gyalogos forgalomnak átadott részei. 17. Közvetlen szomszéd: többlakásos épületben az állattartás helyével közvetlen közös fallal, födémmel vagy közösen használt előtérrel, kerttel, közös használatban álló helyiséggel rendelkező bérlők vagy tulajdonosok. 18. Jó gazda gondossága:az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). II. FEJEZET Az állattartás közös szabályai 3. Terézváros közigazgatási határain belül csak a pontjában meghatározott állatok tarthatók. A 4. pont szerinti gazdasági haszonállatok tartása tilos, ide nem értve a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb három baromfinak legfeljebb két napig történő tartását. 4. (1) Az állattartó köteles az állatot a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi és az állategészségügyi jogszabályok előírásainak megfelelően tartani. (2) Az állattartó köteles az állatot a lakókörnyezet, különösen a közvetlen szomszédok nyugalmának megzavarása, testi épségének és egészségének veszélyeztetése, valamint anyagi kár okozása nélkül tartani. (3) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, így köteles különösen az állat fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltéteket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állat számára. 5. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmenetes mozgás lehetőségét. (3) Az állattartó köteles haladéktalanul gondoskodni az állat megfelelő elhelyezéséről, ha az állat tartási helyéül szolgáló ingatlant elhagyja, vagy ha a tartott állatot már nem kívánja tovább tartani. (4) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről a mindenkori örökös köteles gondoskodni. 6. Az állattartó köteles gondoskodni az állat tartási igényének kielégítéséről, élelméről és ivóvízzel való ellátásáról. 7. (1) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló hely tisztaságát biztosítani, takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarokat és rágcsálókat rendszeresen irtani. (2) A tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről, a közforgalom céljait szolgáló épületből, 3

4 4 valamint a többlakásos épület közös használatban álló helyiségeiből köteles eltávolítani. 8. (1) Tilos az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat. (2) Tilos az agresszivitást kiváltó bármely bánásmód vagy beavatkozás. (3) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával olyan küzdelem szervezése, tartása, amely az állatok sérülését vagy elpusztulását okozhatja. 9. Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni. 10. (1) Az állategészségügyi intézmények kivételével egészségügyi intézmények, továbbá élelmiszer-előállító és értékesítő egységek területén állatot tartani tilos. (2) Közterületen, valamint többlakásos épületnek a közös használatban álló helyiségeiben állatok etetése, tartása tilos. (3) Gyermekintézmények területén a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az intézmény üzemeltetője hozzájárulásával tartható állat. III. FEJEZET Az ebtartás szabályai 11. (1) Többlakásos épületben lakásonként kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő ebeket engedély nélkül egy eb tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. (2) Önálló bekerített telekingatlanon kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő ebeket engedély nélkül két eb tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig tartható. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb a polgármester külön engedélyével tartható. Ha szükséges, a polgármester kikéri a hatósági állatorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, egyéb egészségügyi hatóságok és a közvetlen szomszédok véleményét. (4) Bekerített ingatlanon szabadon tartott eb esetén az ingatlan kerítésének alkalmasnak kell lennie az eb kiharapásának a megakadályozására. (5) Támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb esetén a kert, ház, lakás bejáratán a harapós ebre utaló jól látható megfelelő figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) Bekerítetlen ingatlanon szabadon ebet tartani tilos. 12. (1) Terézváros közigazgatási területén ebtenyészetet nem lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (2) Lakásban ebet szaporítani tilos. 13. (1) Minden három hónapos kort betöltött, illetve befogadott ebet az eb tulajdonosa vagy tartója (a továbbiakban ebtartó) nyilvántartásba vétel végett a jegyzőnek, mint ebnyilvántartónak köteles bejelenteni. (2) Az ebtartó az eb elhullását, eltűnését, eladását, a tartás helyének három hónapnál hosszabb ideig tartó megváltozását, új tulajdonoshoz kerülését vagy a kerületből történő elszállítását a nyilvántartásból való törlés végett tizenöt napon belül köteles az ebnyilvántartónak bejelenteni. 14. (1) Az ebtartó köteles a három hónapos kort elért, illetve befogadott ebet harminc napon belül, majd ismételten hat hónapon belül, a későbbiekben pedig évenként egyszer oltásra jogosult állatorvossal saját költségére veszettség ellen beoltatni a jegyző által meghatározott fő- és pótoltási időszakokban. Ezen időszakokról az ebnyilvántartó értesíti az ebtartókat. (2) Amennyiben az eb nem a tartó állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolvány felmutatásával az ebnyilvántartónak köteles bejelenteni. (3) A kötelező védőoltásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. (4) Az ebtartó köteles az érvényes oltási igazolványt megőrizni, valamint az erről szóló igazoló 4

5 5 bilétát az eb nyakörvén jól látható módon el kell helyezni. (5) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló bilétát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, és azt szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve megmart személy részére fel kell mutatni. (6) Az ebtartó köteles minden olyan esetet a hatósági állatorvosnak bejelenteni, amikor az általa tartott eb embert mart. Ebmarás esetén az ebtartó köteles az ebet a hatósági állatorvoshoz elvinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni. (7) A jegyző a hely, idő, körülmények és az orvosi látlelet adatait tartalmazó nyilvántartást vezet a kerületben állandó jelleggel tartott azon ebekről, amelyek embernek sérülést okoztak. (8) Aki veszett vagy veszettségre, illetve fetrőzöttségre gyanús ebet észlel, köteles azt a hatósági állatorvosnak bejelenteni. (9) Az ebtartó köteles évente egy alkalommal az eb féregtelenítését elvégeztetni, és ennek megtörténtét az oltási igazolványban feltüntetni. 15. (1) Az ebtartó köteles megakadályozni az ebnek az elkóborlását, közterületre vagy magánterületre felügyelet nélküli be- vagy kijutását. (2) A kijelölt ebfuttatók kivételével tilos a vakvezető kutyát kivéve az ebet a kerület parkjaiba bevinni vagy beengedni. (3) Ebet közterületen csak az vezethet, aki azt képes féken tartani, és eleget tud tenni az eb által okozott szennyezés eltávolításával kapcsolatos köztisztasági kötelezettségének. Ebet csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat. 16. (1) A vakvezető kutya kivételével tilos az ebet beengedni vagy bevinni a) oktatási, az állategészségügyi intézmények kivételével egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére és kegyeleti helyre, b) játszótérre c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra, (2) A (1) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha az ingatlan védelme azt szükségessé teszi. 17. Az ebtartás vonatkozásában az ebnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a jegyző nevében a hatósági állatorvos végzi, illetve a jegyző felé történő bejelentési kötelezettséget is a hatósági állatorvosnál kell megtenni. IV. FEJEZET A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása 18. (1) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként egy egyede tartható. (2) Az engedély a kiállításától számított egy évig érvényes. (3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni. (4) A veszélyes eb tartója köteles a jegyzőnél az eb ivartalanítását és tartós egyedi azonosítóval történt ellátását igazolni. (5) A veszélyesnek minősített eb tartója a veszélyessé minősítő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az eb tartós egyedi azonosítóval történő ellátásáról szóló igazolást a 5

6 6 jegyzőnek bemutatni. (6) A jegyző a veszélyes vagy veszélyessé minősített ebről nyilvántartást vezet. 19. (1) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb nyakörvén jól látható a külön jogszabályban meghatározott bilétát kell elhelyezni. (2) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek az onnan felügyelet nélküli kijutását, illetve azt, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon. (3) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb tartására szolgáló ingatlan be- illetve kijáratain Vigyázat! Veszélyes eb! feliratú táblát kell elhelyezni. (4) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet a lakáson vagy önálló bekerítetlen telekingatlanon kívül, valamint közterületen vezetni csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, 2 méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni és az ebről a szájkosarat levenni tilos. A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb felügyelete ideiglenes sem ruházható át. 20. Az veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebek tartására vonatkozóan a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a jegyző nevében a hatósági állatorvos végzi, illetve a jegyző felé történő bejelentési kötelezettséget is a hatósági állatorvosnál kell megtenni. V. FEJEZET A macskatartás szabályai 21. (1) Többlakásos épületekben lakásonként kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő macskákat - egy macska tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. (2) Önálló bekerített telekingatlanon kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő macskákat - két macska tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. (3) A köz- és lakóépületekben elszaporodott, gazdátlan macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni. (4) A macskatartásra egyebekben az ebtartásra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók. VI. FEJEZET Veszélyes állatok tartása 22. (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény 20. (1) bekezdése alapján veszélyes állat tartása, szaporítása előzetes hatósági engedélyhez kötött. (2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására a jegyző - az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének szakhatósági hozzájárulásával - adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról. VII. FEJEZET Szabálysértés 6

7 7 23. (1) Harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a) az állattartás közös szabályait megszegi /3., 4. (1) (3) bek., 5. (1)-(4) bek., 6., 7. (1)-(2) bek., 8. (l)-(3) bek., 9., 10. (1)-(3) bek./ b) az ebtartás szabályait megszegi /11. (1)-(2) és (4)-(6) bek., 12. (1) (2) bek., 13. (1)-(2) bek., 14. (1)-(2), (4)-(6) és (8)-(9) bek., 15. (1)-(3) bek., 16. (1) bek./ c) a veszélyes, vagy veszélyesnek minősített ebek tartására vonatkozató előírásokat megszegi /18. (1) és (4)-(5) bek., 19. (1)-(4) bek./ d) macskatartásra vonatkozó szabályokat megszegi /21. (1)-(2) bek./ e) a veszélyes állatok tartására vonatkozó előírásokat megszegi /22. (2) bek/ (2) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki állatkínzás, veszélyeztetés kutyával, illetve köztisztasági szabálysértést követ el, különösen ha a) az állat tartásának minimális feltételeit nem biztosítja, annak fájdalmat, egészségkárosodást okoz, állatot természetével ellentétes cselekedetre kényszerít, b) a tulajdonában vagy felügyelete alatt lévő eb által közterületen vagy a közforgalom céljait szolgáló épületben okozott szennyeződés eltávolításáról nem gondoskodik. VIII. FEJEZET Záró rendelkezések 24. (1) A szabálysértési eljárás kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. X. fejezetében foglalt elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó eltérő rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyről szóló évi XCVI. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet, az állam- és közbiztonságról szóló évi 17. törvényerejű rendelet, a védett állatfajok védelmére és tartására kiadott 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendelet, valamint Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet szabályai irányadók. 25. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti a helyi állattartás rendjéről szóló 39/2000. (XII. 29.) ör., a helyi állattartás rendjéről szóló 39/2000. (XII. 29.) rendelet módosításáról szóló 14/2001. (IV. 17.) ör., valamint a helyi állattartás rendjéről szóló 39/2000. (XII. 29.) rendelet módosításáról szóló 20/2002. (V. 10.) ör. 7

8 8 Budapest, február 16. Verók István dr. Szöllősyné dr. Hornyák Katalin polgármester jegyző 8

9 Melléklet a 10/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelethez Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat közigazgatási területén kijelölt ebfuttató helyek 1. A Fővárosi Kerületek Földhivatala által Budapest VI hrsz. alatt felvett és természetben a Jókai tér északi részén található terület. 2. A Fővárosi Kerületek Földhivatala által Budapest VI hrsz. alatt felvett és természetben a Ferdinánd híd nyugati fel- és lehajtóágán található terület.