A HUHN20044 JÁSZDÓZSAI PAP-ERDŐ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERVE. munkaanyag

Átírás

1 A HUHN20044 JÁSZDÓZSAI PAP-ERDŐ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERVE munkaanyag Túrkeve 2013

2 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhely rekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Javasolt agrártámogatási rendszer Pályázati források Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...

3 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság Erdészet Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vízgazdálkodás Turizmus Ipar Infrastruktúra Egyéb Felhasznált irodalom... Térképek...

4 I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név: Jászdózsai Pap erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (továbbiakban: kjktt) 1.2. Azonosító kód: HUHN Kiterjedés: ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek: Fajok: Élőhelyek: vöröshasú unka (Bombina bombina) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Janka tarsóka (Thlaspi jankae) nagy szikibagoly (Gortyna borelli lunata) 6250 Síksági pannon löszgyepek 91I0 Euro szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók A jelölő és élőhelyek felsorolásánál a Natura2000 terület adatlapjának (Standard Data Form) november 30 ával felfrissített változatait vettük alapul Érintett települések: Jászdózsa A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed Egyéb védettségi kategóriák: Natura2000: A területtel északon határos a Hevesi sík (HUBN10004) különleges madárvédelmi terület (továbbiakban KMT). Helyi jelentőségű védett természeti terület: a site ból 095/2 helyrajzi számú rész Paperdő néven helyi védettséget élvez, kiterjedés: 5,0233 ha (Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő testületének 12/2011.(XI.25.) rendelete Helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról).

6 Nemzeti Ökológiai Hálózat: A site nyugati fele a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó eleméhez tartozik Tervezési és egyéb előírások: Elfogadott, érvényes természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre - a határos Hevesi sík (HUBN1004) KMT Natura2000 es fenntartási terve - a Pap erdő helyi védett területre vonatkozóan nem készült kezelési terv Településrendezési eszközök novemberben még tervezési fázisban van Körzeti erdőtervek és üzemtervek - Jászsági erdészeti tervezési körzet 2. erdőterve, érvényes: január december A 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet alapján a területet a Szolnok Jászsági erdőtervezési körzetbe sorolták. A következő tervezési időpont: Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek - I/1. Szolnok és dél hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzet vadgazdálkodási terve. Érvényesség: február 28 ig (Országos Vadgazdálkodási Adattár). - Tarnamenti 2000 Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (Kódszám: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényesség: 2017 ig. Kelt: február 1. Jóváhagyta: Jász Nagykun Szolnok Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. Halgazdálkodási tervek - Tarna (OHA ). Utoljára 2006 ban volt leadott halgazdálkodási terve. Vízgyűjtő gazdálkodási terv Tarna alegység vízgyűjtő gazdálkodási terve. Egyéb tervek - Nemzeti Környezetvédelmi Program Jász Nagykun Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program Nagy szikibagoly fajmegőrzési terv KvVM Természetvédelmi Hivatal, Veszélyeztető tényezők Kód A01 Veszélyeztető tényező neve Földművelés Jelentősége H 100 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Az élőhely eltűnése mellett a jelentős mértékű kemikália terhelés az élőhely átalakulásához, degradációjához, akár ezen, akár

7 Kód Veszélyeztető tényező neve A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya Jelentősége H 40 H 50 H 100 H 100 H 30 M 10 M 10 H 100 H 100 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? más okú eltűnéséhez vezet Az élőhely eltűnése mellett a jelentős mértékű kemikália terhelés az élőhely átalakulásához, degradációjához, akár eltűnéséhez vezet. 91F0. Az élőhely eltűnése mellett a jelentős mértékű kemikália terhelés az élőhely átalakulásához, degradációjához, akár eltűnéséhez vezet. 91I0. Az élőhely eltűnése mellett a jelentős mértékű kemikália terhelés az élőhely átalakulásához, degradációjához, akár ezen, akár más okú eltűnéséhez vezet Az élőhely megszűnését okozhatja Az élőhely megszűnését okozhatja. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, megnöveli a migrációs veszteséget, rontja a szomszédos természetszerű élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, megnöveli a migrációs veszteséget, rontja a szomszédos természetszerű élőhelyek állapotát Hiányában rövidtávon az élőhely szukcessziós változását okozza, hosszútávon a degradációjához és cserjésedéséhez, továbbá a jelölőfajok tápnövényeinek kipusztulásához Hiányában rövidtávon az élőhely szukcessziós változását okozza, hosszútávon a

8 Kód B Veszélyeztető tényező neve lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása D01.04 vasútvonalak Jelentősége M 20 M 20 M 100 M 20 M 30 L 10 L 10 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? degradációjához és cserjésedéséhez vezet, továbbá a jelölőfajok tápnövényeinek kipusztulásához. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas búvóhelyek számát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas búvóhelyek számát. Skarlátbogár. Lárvája fejlődése során elengedhetetlen táplálékforrása a fajnak A töltésről kimosódó vasoxidok és olajszármazékok bemosódása a vasutat szegélyező élőhelyeken szennyeződést okozhatnak, továbbá a vasúti töltések idegenhonos inváziós fajok megtelepedésére alkalmas, ahonnan erős propagulum, ill. magszórásnak köszönhetően az élőhelyen is megjelentek. 91F0. A töltésről kimosódó vasoxidok és olajszármazékok bemosódása a vasutat szegélyező élőhelyeken szennyeződést okozhat, továbbá a vasúti töltések idegenhonos inváziós fajok megtelepedésére alkalmas, ahonnan erős propagulum, ill. magszórásnak köszönhetően az élőhelyen is megjelentek. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, megnöveli a migrációs veszteséget, rontja a szomszédos természetszerű élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, megnöveli a migrációs

9 Kód A07 Veszélyeztető tényező neve biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata E03.01 háztartási hulladék H01.05 diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenység miatt Jelentősége H 80 H 50 H 50 H 100 L 10 L 10 M 50 M 50 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? veszteséget, rontja a szomszédos természetszerű élőhelyek állapotát Pufferzóna hiányában az élőhely szegélyi és a belső részein is gyomosodást idézhet elő, továbbá az élőhely jellemző fajainak visszaszorulását, akár eltűnését okozzák Pufferzóna hiányában az élőhely szegélyi és a belső részein is gyomosodást idézhet elő, ahonnan erős propagulumterjedésnek, ill. magszórásnak köszönhetően az élőhelyen is megjelentek az özönfajok, továbbá az élőhely jellemző fajainak visszaszorulását, akár eltűnését okozzák. 91F0. Pufferzóna hiányában az élőhely szegélyi és a belső részein is gyomosodást idézhet elő, továbbá az élőhely jellemző fajainak visszaszorulását, akár eltűnését okozzák. 91I0. Pufferzóna hiányában az élőhely szegélyi és a belső részein is gyomosodást idézhet elő, továbbá az élőhely jellemző fajainak visszaszorulását, akár eltűnését okozzák. Dunai tarajosgőte. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát. Dunai tarajosgőte. Rontja a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Rontja a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek

10 Kód Veszélyeztető tényező neve H05.01 lakossági szilárd hulladék I01 idegenhonos inváziósfajok jelenléte J csatornák, gátak, medencék, mocsarak vagy gödrök feltöltése J nagy léptékű vízelvezetés Jelentősége L 1 H 30 M 20 L 10 L 10 M 10 M 10 L 100 M 100 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? állapotát. 91F0. Le nem bomló kommunális hulladék tájképrombolása, nemkívánatos szennyező anyagok talajba és felszíni vizekbe mosódása (pl. vas oxid, kemikáliák) Az élőhely talajtani adottságainak megváltoztatása (Ntöbbletének létrehozása, szárítása), valamint árnyékhatások keletkezése révén a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a gyalogakác (Amorpha fruticosa) fajok miatt. 91F0. A faállomány (kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil) száradásához, lágyszárú szintjének átalakulásához, degradációjához vezet. Dunai tarajosgőte. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. 91F0. Tavaszi áradások gátlása miatt a faállományának (kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil) száradásához, lágyszárúszintjének átalakulásához, degradációjához, diverzitás csökkenéséhez vezet. 91I0. A faállomány (kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil) száradásához, lágyszárú

11 Kód Veszélyeztető tényező neve J árvíz hiánya J belvízviszonyok megváltoztatása J gátak, árvízvédelmi töltések J03.02 élőhelyiösszeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra J diszperzió akadályozása Jelentősége M 100 M 20 M 20 M 100 M 100 M 50 M 50 M 100 H 100 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? szintjének átalakulásához, degradációjához vezet. 91F0. Az élőhely szárazodásához és fitodiverzitás csökkenéshez (fajszegényedés), valamint akár az élőhely pusztulásához vezet. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. 91F0. Faállományának (kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil) száradásához, lágyszárú szintjének átalakulásához, degradációjához vezet. 91I0. Faállományának (kocsányos tölgy, mezei szil) száradásához, lágyszárú szintjének átalakulásához, degradációjához vezet. Dunai tarajosgőte. Megnöveli a fajok migrációs és diszperziós veszteségét, rontja a kolonizációs lehetőségeket Vöröshasú unka. Megnöveli a fajok migrációs és diszperziós veszteségét, rontja a kolonizációs lehetőségeket Janka tarsóka. metapopulációs kapcsolatai és a diszperziója gátlódik, amely a genetikai diverzitás csökkenéshez, hosszútávon a faj kipusztulásához vezethet. Nagy szikibagoly. Metapopulációs kapcsolatai és a diszperziója gátlódik, amely a genetikai diverzitás csökkenéshez, hosszútávon a faj kipusztulásához

12 Kód Veszélyeztető tényező neve K01.02 eliszapolódás, feliszapolódás K01.03 kiszáradás K02.02 szerves anyag felhalmozódása Jelentősége M 20 M 20 H 40 H 40 M 20 M 20 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? vezethet. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok szaporodási sikerét, a számukra alkalmas vizes élőhelyek méretét. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok szaporodási sikerét, a számukra alkalmas vizes élőhelyek méretét. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A terület kicsiny méretéhez képest számos kiemelten fontos értéket őriz, melyek természetközeli állapotában való megőrzése és fejlesztése csak megfelelő tájhasználattal, leginkább hagyományos gazdálkodással tartható fenn. Ezt az utóbbi években a területre erőltetett intenzív mezőgazdasági termelés (szántóföldi növénytermesztés) mérséklésével lehetséges. Az itt található közösségi jelentőségű élőhelyek: 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6250 Síksági pannon löszgyepek 91I0 Euro szibériai erdőssztyep tölgyes 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén kocsányos tölgy (Quercus robur), vénic szil (Ulmus laevis) és mezei szil (Ulmus minor), magyar kőris (Fraxinus angustifolia) fajokkal (Ulmenion minoris), közösségi jelentőségű fajok: Janka tarsóka (Thlaspi jankae), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata). Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések: az erdősztyep tölgyes és a keményfa ligeterdő tipikus állományaiban és származékerdeiben javasolt átállni az időben folyamatos erdőborítást biztosító gyep és cserjeszint kímélő művelési módra, a keményfa ligeterdőben és az erdősztyep tölgyesben törekedni kell az erdészeti

13 beavatkozások során az idős, odvasodó faegyedek, továbbá a holt faanyag meghagyására, a Natura 2000 területen javasolt a gazdasági erdő helyett véderdő funkciót előtérbe helyezni, az erdőterületek és gyepterületek szántóterülettel való érintkezése esetén pufferzóna kialakítása szükséges, a gyepterület jelenlegi állapotát fenntartó vagy fejlesztését kitűző kaszálási és legeltetési rendszerek kidolgozása, amely figyelembe veszik a Janka tarsóka és a nagy szikibagoly ökológiai igényeit, előbbi pont támogathatósági és kezelési specifitásának korlátai miatt javasoljuk a HNP kezelésébe helyezni a gyepterületeket, a Janka tarsóka állománycsökkenésének okait fel kell tárni, a faj védelme érdekében in situ és akár ex situ természetvédelmi programot szükséges indítani, a szántóterületek degradációs hatásának mérséklése szükséges, amelynek legmegfelelőbb és ajánlott módja a szántóterületek rét művelési ágba való átminősítésével, lehetőleg helyi fajkészletből származó propagulummal (maggal, ill. terméssel és/vagy kaszálékkal) való visszagyepesítése, a területen megjelent inváziós növényfajok (pl. akác, gyalogakác) visszaszorítása, terjedésének megakadályozása Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése KE 1 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: a Tarna folyó mentén emelt árvízvédelmi töltésoldalán húzódó, túlkaszálás miatt kevésbé értékes löszgyepek. élőhelyek ÁNÉR kódja: H5a Natura 2000 élőhely: 6250 Síksági pannon löszgyepek 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Műtrágyázás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY72 Kaszálás június 15. után lehetséges. GY89 10 ha nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

14 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása Az elszegényedett fajkészletű élőhely fenntartása érdekében a fenti táblázatban feltüntetett kategóriák alkalmazását javasoljuk. A gyakori kaszálás drasztikus fajszámcsökkenést idéz elő, hatására kipusztulnak a lassú egyedfejlődésű, kevésbé ellenálló fajok. Ennek elkerülésére kisebb intenzitású és csapadék mennyiségétől függő évi egy vagy kétszeri kaszálást vagy szélsőségesen kevés csapadék esetében azévben annak elmaradását javaslunk. A homogenizáció elkerülésére a legmegfelelőbb megoldás a Tarna folyó két oldalán különböző időben végezni a kaszálást. Kerülendő mindennemű beavatkozás, amely megváltoztathatja a gyep szerkezetét (pl. műtrágyázás, tárcsázás). Sürgető feladat a tájidegen invazív fa és cserjefajok (pl. Amorpha fruticosa) eltávolítása. A ligeterdő (KE 6) és gát közötti terület spontán, őshonos fajokkal való cserjésedésének segítését javasoljuk, amely az erdő számára védőzónaként hasznosulna, és erdősztyep fajok megjelenését és megmaradását tenné lehetővé. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Nincs a kezelési egységben élőhely fejlesztésre vonatkozó javaslat. KE 2 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: a vasútvonal és a Tarna folyó kereszteződésétől délkeletre található értékes löszgyepfragmentum. élőhelyek ÁNÉR kódja: H5a Natura 2000 élőhely: 6250 Síksági pannon löszgyepek 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY03 Műtrágyázás nem megengedett. GY06 A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI val egyeztetni kell. GY72 Kaszálás június 15. után lehetséges. GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY111 A tisztítókaszálás legkorábbi időpontja október 1.

15 GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY118 Élőhelyrekonstrukció. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása Ez az egyik legértékesebb, de sajnos jelentősen becserjésedett gyepfoltja a területnek, melyben a Janka tarsóka (Thlaspi jankae) és további védett sztyepfajok fordulnak elő. Legfontosabb feladat amelyet a HNP megkezdett az idei évben a főként kökény alkotta cserjés megnyitása, kerülendő a teljes cserjeállomány eltávolítása, mivel a tarsóka a szegélyzónát részesíti előnyben, így inkább azok ligetesítése javasolt. Ennek köszönhetően néhány évente szükséges megismételni ezt a beavatkozást, amelynek szakszerű elvégzéséhez komolyabb gyakorlati konzervációbotanikában elmélyedt botanikusnak (egyetemeinket, botanikus kertjeinket, nemzeti parkokat, így a HNP t javasolnánk). Az élőhely hosszú távú fenntartásához és a cserjésedés visszaszorításához az élőhely csekély területmérete miatt évi egyszeri, csapadékos évben június 15 e utáni, száraz évben októberi kaszálást javasolnánk. Addigra elszórja a magját és a kaszálással megnyitva a gyeptakarót a tőleveleit megfelelő mennyiségű fényhez juttatjuk. Komoly cserjesarjadás esetén ajánlható egy őszi, október eleji tisztítókaszálás is. Mindennemű talajbolygatást kerülendő a gyepterületen, a cserjeirtással járó bolygatást a vegetációs időszakon kívül végzendő mechanikus úton a taposási kár minimalizálásával. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Élőhely rekonstrukciós javaslatként a hazai őshonos cserjefajok visszaszorítását, tájidegen fa és cserjefajok mechanikus irtását javasoljuk. A terület nem rendelkezik pufferzónával, amelynek hiánya leginkább az élőhely déli oldalán érintkező szántóföld hatására érezhető, így az élőhelyfolt méretének növelését javasoljuk az ugyancsak Natura 2000 besorolású szántóföld (KE 4) átminősítésével és visszagyepesítésével. (Utóbbit lásd az érintett KE 4 besorolású egység élőhely rekonstrukciós javaslatánál.) KE 3 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: cserjésedő sziki kocsordos és réti őszirózsás löszpusztagyepek. élőhelyek ÁNÉR kódja: F3 Natura 2000 élőhely: 1530 Pannon szikes sztyepék és mocsarak 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY09 Fogasolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. GY25 A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező.

16 GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY75 Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. Gy79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. 3.Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A kezelési egység a kiemelt jelentőségű jelölő állatfaj, a nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) és a tápnövényül szolgáló sziki kocsord (Peucedanum officinale) élőfordulása alapján lett lehatárolva. Védelmük és ökológiai igényeik szerinti kezelések élveznek prioritást a területen. Mindkét fajra optimális kezelési módok megválasztása nem egyszerű feladat. A sziki kocsord állományának hosszú távú fenntartása kizárólag alacsony intenzitású kaszálással lehetséges. A kaszálással a nagy mennyiségű fűavar eltávolítása, továbbá a spontán cserjésedés megakadályozás miatt van szükség. A kocsordosok nem megfelelő időben végzett kaszálása meggátolja a termésprodukciót, így idővel drasztikus populációcsökkenés indul be, amely a szikibagoly állománynagyságának csökkenését vonja maga után. A nagy szikbagoly petéjét októberben a kocsordok közelében lágyszárú fajok levelére helyezi. Tavasszal kikelve (a tavaszi tarlóégetéssel elpusztulnak a peték!!) a hernyók felkeresik a kocsordokat, majd augusztusban berágják magukat a talaj szintje alá, a tápnövényük rizómájába, egészen a főgyökérig. A lepke számára ez az egyetlen időpont (augusztus szeptember eleje), amikor nem teszünk kárt bennük, ekkor kaszálható a terület, viszont a minden évben ekkortájt végzett kaszálással a sziki kocsord nem képes termést produkálni. E probléma feloldására a terület egyik felén augusztusi kaszálást javasolunk, abban az évben az élőhely másik részén nem történne beavatkozás, majd a következő évben a terület másik felének kaszálása zajlana. Ezzel a módszerrel a nagy szikibagoly populációja hosszútávon megőrizhető, ugyanakkor a sziki kocsord populáció éves termésprodukciójának fele biztosítaná az állomány felújulását, továbbá az élőhely többi, regionálisan ritka (Colchicum autumnale) és védett növényfaja (Aster sedifolius, Iris spuria) sem károsul. Az élőhely vízháztartásának és gyeptakarójának épségét befolyásoló tevékenységek kerülendők, előbbire példaként a melioráció, utóbbira fogasolás említhető meg. Jól bevált módszer lenne még a szelektív kaszálás, amikor a kaszálásból kihagyjuk a sziki kocsord foltokat és csak a megfelelő csapadékú években kaszálnak. Ekkor az október végi kaszálással a lágyszárú produkció és vele az előretörő cserjék elsősorban Prunus spinosa visszaszoríthatók. Legelőnyösebb a kevésszámú szürkemarhával történő régi beosztású legeltetés nem mindennapos legeltetés lenne alkalmas a Peucedanum officinale fenntartására. A területen megjelenő őshonos cserjefajok gyérítése mellett a tájidegen fajok (Asclepias syriaca, Amorpha fruticosa)

17 drasztikus visszaszorítása szükséges. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Élőhely fejlesztési javaslatként ajánlható a kezelési egység csekély méretű élőhelyének az északi és keleti irányában a szántóföldeket a Natura 2000 területhatárának bővítésével ilyen szikes pusztagyepet létrehozni felhagyással és spontán gyepesedéssel, netán a vázalkotó fajok magvetésével. (Propagulumforrás jelenlétében a sziki kocsord jól kolonizálja a felhagyott szántóterületeket.) Alternatív lehetőségként pótolva az eddigi hiányosságokat pufferzónát lenne célszerű kialakítani a szántóterületekkel határosan a gyepterület védelme érdekében. KE 4 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: szántóföldek élőhelyek ÁNÉR kódja: T1 Natura 2000 élőhely: nincs 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Szántóterületekre vonatkozó előírások SZ13 Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. SZ14 A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. SZ17 Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. SZ20 Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. SZ22 Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. SZ24 Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. SZ25 Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. SZ34 Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha t. SZ35 Tápanyag utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. SZ46 Melioráció tilos. SZ48 Drénezés tilos. SZ49 Az időszakos és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ61 Magvetést nyár végén vagy ősszel kell elvégezni. SZ62 Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. SZ63 Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. SZ66 A telepítést követő második évtől évi kétszeri kaszálás (május júniusban, illetve augusztus szeptemberben), valamint a kaszálást követő sarjúlegeltetés szükséges az aranyvessző és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására. SZ67 Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a

18 SZ68 termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amely őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. 3.Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A szántóföldek mélyen benyúlnak a természetes élőhelyekbe gátolják a fennmaradásukhoz szükséges anyag és energiaforgalmat, elszigetelődésüket, izolációjukat okozzák. A szántóföldek szerepe és a rajtuk folyó gazdálkodás minősége döntő hatással bír, ennek megfelelően javasolt minimálisra csökkenteni a vegyszerhasználatot (műtrágyák és biocid, főként az általános inszekticid anyagokét) a közösségi jelentőségű gerinctelen jelölőfajok védelme érdekében. A terület vízállapotát befolyásoló tevékenységek kerülendők (pl. belvíz levezetése). A természetes élőhelyekkel érintkező területeken pufferzóna kialakítása szükséges. Ilyen fragmentált tájban a szántóterületeket övező természetes élőlényközösségek hosszú távú fennmaradása kétséges, kizárólag a szántóföldi növénytermesztés felhagyásával és a terület visszagyepesítésével, élőhely rekonstrukciójával lehetséges. (Részletesebben a következő bekezdésben.) 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok A kezelési egységbe a terület jelentős hányadát (43,18%) alkotó szántóföldek tartoznak, viszont madárvédelmi szempontból sem indokolt a Natura 2000 területen a fenntartásuk, így szükség lenne az átminősítésük és gyepterületté való rekonstrukciójuk, hogy ökológiai folyosóként szolgáljanak a természetes élőhely fragmentumok között vagy pufferzónaként védelmeznék a természetes élőhelyeket. Az élőhely rekonstrukciót a szántóföldi gazdálkodás felhagyását követően spontán gyepesedéssel jelen esetben propagulum szegény környezetben az őshonos, a közeli területekről származó vázfajok vetésével lenne célszerű. A megfelelő növényközösség kialakulásához a talajban lévő tápanyagtöbblet elvonása szükséges, amely évi két vagy háromszori kaszálással érhető el. KE 5 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: folyóvizeket kísérő és mélyebb területek nádasai élőhelyek ÁNÉR kódja: B1a Natura 2000 élőhely: nincs 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Vizes területekre vonatkozó előírások V01 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V06 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. V44 A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park

19 V46 V50 V52 V60 igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 20 30% át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A nádasok aratását kizárólag a HNPI vel való előzetes egyeztetést követően meghatározott időintervallumban végezhető hagyásfoltok alkalmazásával. A nádasok kaszálása, kezelése nem szükséges, viszont a bennük néhol megjelenő invazív fajok visszaszorítása, megtelepedésük, terjedésük gátlása kiemelten fontos feladat. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Nincs a kezelési egységben élőhely fejlesztésre vonatkozó javaslat. KE 6 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: kemény és puhafa ligeterdők és sziki tölgyesek. élőhelyek ÁNÉR kódja: J6, M3, RB Natura 2000 élőhely: 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 91I0 Euro szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírások E03 A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. E04 Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. E08 Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E17 Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. E26 Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé kevésbé egyenletes eloszlásban. E36 Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. E47 Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj előkészítés tiltása. E50 A vágásterületen történő égetés tilos.

20 E51 E58 E68 Felújítás csak táj és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. 3.Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása Különleges értéket jelentenek a tájegységben erősen megritkult keményfa ligeterdő, ahogy a Pap erdő is. Idős faegyedei jelentős állatközösségeknek főként odúlakó madaraknak és elhalt egyedeken élő, ún. xilofág rovaroknak adnak otthont, ezért az élő idős fák mellett a korhadó lábon álló és kidőlt holtfaállomány meghagyása is kiemelten fontos feladat. A terület értékes lágyszárúszintje (pl. az errefelé ritka odvas keltike) indokolja a gyérítés és véghasználat kizárását, mivel az erősen veszélyeztetné állományukat. Amennyiben az erdészeti beavatkozás elkerülhetetlen, akkor szálalóvágás alkalmazandó. A terület ökológiai fontosságát fokozza, nagyobb fajszámú életközösségek fenntartását teszi lehetővé a kocsányos tölgy dominálta erdő őshonos fafajokkal elegyessége: magyar kőrissel, mezei és vénic szillel, továbbá őshonos cserjefajokkal, melyek eltávolítása, gyérítése kerülendő, az esetleges gyérítés, felújítás során segíteni kell a megtelepedésüket. Elsősorban a szegélyzónában jelentkező invazív fajok megtelepedését meg kell gátolni, azok mechanikai módszerekkel, esetleg vegyszeresen kizárólag pontpermetezéssel visszaszorítandók. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok KE 7 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: telepített nemesnyaras, zárt szikes pusztagyep fajok alkotta lágyszárúszinttel élőhelyek ÁNÉR kódja: S6 Natura 2000 élőhely: nincs 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírások E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. E54 Idegenhonos fafajú faállomány csak természetesen újítható fel. E67 Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. E70 Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel,

21 tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A kezelési egységet kijelölő nemesnyaras zárt lágyszárú szintje sok elemében közös a természeti értékekben gazdag szomszédos szikes pusztagyep vázfajaival, így indokolt az élőhely átalakítása, fásszárúinak kivágása. Mindezt a talaj és lágyszárúszint minimális bolygatása mellett javasolt elvégezni. A tuskók sarjadását a vágásfelület pontpermetezésével javasolt megakadályozni. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok A nemesnyaras lágyszárú szintjének megóvása mellett a nyárfaegyedek eltávolítása ajánlott, amely jelentősen megnövelné a szomszédos szikespusztagyep területét. KE 8 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: vasúti töltés őshonos és tájidegen fa és cserjefajokkal. élőhelyek ÁNÉR kódja: RDb Natura 2000 élőhely: nincs 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY25 A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell

22 akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A vasúti töltés oldala sztyepp és erdősztyeppfajok számára ideális élőhely, biztosítani szükséges ezeken az őshonos cserjefajok ligetes, esetleg cserjementes gyepfoltjait. A tájidegen invazív fajok mechanikus, ritkán vegyszeres visszaszorítása szükségszerű a területen. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Nincs a kezelési egységben élőhely fejlesztésre vonatkozó javaslat Élőhely rekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Thlaspi Gortyna A dunai tarajosgőte és a vöröshasú unka védelme érdekében megfogalmazott intézkedések: Javasolt a terület időszakos vizű élőhelyeinek (holtág, mocsarak, kubikgödrök) megőrzése, a terület hidrológiai viszonyait negatívan érintő vízelvezetések mellőzése. Fontos az erdős és cserjés élőhelyek (különösen a vizek közelében) megőrzése, természetességi állapotuk javítása (inváziós fajok visszaszorítása, holt fa mennyiségének növelése). Indokolt a szántóterület kiterjedésének lehetőség szerinti csökkentése, illetve környezetkímélő szántóföldi gazdálkodás folytatása. Javasolt az időszakos víztestek körül legalább 5 méter széles szántatlan (kaszálással kezelt vagy fás szárúakkal borított) pufferzóna kialakítása. Javasolt a MÁV val egyeztetve a vasútról beérkező szennyeződések (elsősorban gyomirtószerek) minimalizálása. A fásszárú vegetációtól túlzottan árnyékolttá váló, illetve mocsári növényzettől sűrűn benőtt vizes élőhelyeken indokolt a növényzet részleges visszaszorítása. Szintén indokolt lehet a feltöltődő vizes élőhelyek részleges kotrása, illetve egyes egyéb jelentős fajok szempontjából kevéssé értékes mederrészek kimélyítése Kutatás, monitorozás. A jelölő kétéltű fajok monitorozását optimális esetben évente, minimálisan ötévente megismételt, standardizált mintavételezéssel indokolt elvégezni. Mindkét faj esetén rendkívül nehéz a valós egyedszámot megbecsülni, az egyedszám több nagyságrendet elérő fluktuációja pedig az eredmények értékelhetőségét nehezíti. A javasolt mintavételi helyek a déli mocsárfolt, a holtág és az északi kubikgödrök. A dunai tarajosgőte esetén palackcsapdázás, valamint transzekt mentén végzett peteszámlálás, a vöröshasú unka esetén akusztikus, valamint transzekt mentén végzett vizuális felmérés a javasolt módszer. A mocsári teknős előfordulásáról szintén indokolt, rendszeres sáv menti vizuális mintavételezéssel információkat gyűjteni, lehetőség szerint összekapcsolva a kétéltű fajok

23 monitorozásával A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre is. Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson (22/2010. (III.16.) FVM rendelet) felül a mező és erdőgazdálkodás során igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet és természetvédelmi célú mező és erdőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha évente. Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján a magánkézben lévő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és összetételétől függően évente EUR/ha lehet. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező és erdőgazdálkodási támogatások Az agrár környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. Az erdőterületekre vonatkozóan az erdő környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján. Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása (25/2007. (IV.17.) FVM rendelet) Ez az intézkedés támogatási lehetőséget biztosít a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodók részére az 1257/1999/EK tanácsi rendeletének cikkelyei alapján. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét

24 kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők hatásainak részbeni kompenzációja. A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással együtt igényelhető. Nem termelő mezőgazdasági beruházások A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez Javasolt agrártámogatási rendszer Pályázati források Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök 1. interjúk 2. sajtóesemény 3. egyeztetési fórum és terepbejárás 4. önkormányzati kifüggesztés A fenntartási terv elfogadását követően javasolt kommunikációs intézkedések: 1. A fenntartási terv elérhetőségének biztosítása a nagyközönség számára. 2. Hasznos lenne további tájékoztató táblák kihelyezése a site különböző pontjain, amelyből a gazdálkodók és a területen megfordulók megismerhetik a kjktt kijelölésének céljait, a fontosabb jelölőfajokat és élőhelyeket, valamint a kötelező előírásokat és támogatási lehetőségeket A kommunikáció címzettjei 1. a Jászdózsai Pap erdő Natura 2000 területtel érintett település (Jászdózsa) képviselői, 2. jelentősebb helyi gazdálkodók, 3. a kjktt területén működő vadásztársaság (Tarnamenti 2000 Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.) képviselői, 4. falugazdászok, 5. társadalmi szervezetek (Jászdózsai Pap erdő esetében nem volt ilyen érintett), 6. Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság, 7. Észak Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 8. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

25 I. Natura 2000 fenntartási terv

26 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Jászdózsai Pap erdő kjktt az Alföld Jászság néprajzi tájegységében helyezkedik el. Természetföldrajzilag a terület az Észak Alföldi hordalékkúpsíkság nyugati részén, a Gyöngyösi sík kistájunk délkeleti csücskében található. A területen jelen vannak a jelölő kétéltű fajok számára kedvező természetes és mesterséges vizes élőhelyek. Ezek közül a terület déli részén elhelyezkedő természetes mocsárfolt, a terület központi részén található, feltöltődő holtág és a terület északi részén lévő két kubikgödör a legjelentősebbek. Fenti, időszakos vizű élőhelyek optimális élőhelyi viszonyokat teremtenek a két faj számára, de az extrém száraz években (mint a 2013 as évvolt) korai kiszáradásuk veszélyezteti a sikeres szaporodást. Megfelelő szárazföldi élőhelyek (erdőfoltok, cserjések, mocsárrét és száraz gyep foltok, töltések) rendelkezésre állnak, de a szántók viszonylag nagy aránya és a tágabb környezet intenzív szántóföldi jellege kedvezőtlen adottságként értékelhető Éghajlati adottságok A Jászdózsai Pap erdő kjktt éghajlata a klasszikus Péczely kategorizálás szerint a mérsékelten meleg száraz kategóriába tartozik. A területen 1950 az évi napsütéses órák száma, ebből a nyári évnegyedben, 180 a téliben várható. A hőmérsékleti viszonyokat jellemzi a 10,0 C felett várható évi középhőmérséklet, ez a vegetációs időszakban 17,0 17,5 C. A napi középhőmérséklet április 2 5. és október között meghaladja napi 10 C ot, illetve a fagymentes időszak is nagyjából ekkorra tehető. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 C, az évi abszolút minimumok átlaga 16,0 C körül alakul. Az átlagos évi csapadék átlagos mm, ebből a vegetációs időszakban mm esik, a területen éves viszonylatban vízhiány jellemző, az ariditási index 1,30 körüli. Az éves hóborítottság nap. Az uralkodó szélirány a Mátra szélárnyékoló hatása miatt a nyugatias és a keleties Vízrajzi adottságok A Közép Tisza nyugati oldalát a Tarna vízrendszere (hossza: 105 km, vízgyűjtője 2116 km2) tölti ki, így a kjktt is ennek a vízgyűjtőjén található, sőt annak a nyugati határa a Tarna jobb partján húzódik, így maga a folyó is a Natura 2000 es terület része. A Tarna itt már árvízvédelmi okokból erősen módosított mederben folyik, vízjárását tekintve, a kora nyári árvizek a jellemzőek, a kisvizek az ősszel gyakoriak. A Tarna vízteste már nem éri el a jó ökológiai állapotot, a kémiai állapotról pedig nincs információ, mert adathiányos a terület. A területen más jelentősebb felszíni víztest nem található. A felszín alatti vizek mennyisége a jó kategóriába tartozik. A talajvíz átlagos szintje 2 4 m között mozog. A felszín alatti vizek minősége is jó kategóriájú, Jászdózsán termálvíz kitermelés is folyik Talajtani adottságok

27 A Jászság mérsékelten meleg, száraz, erősen vízhiányos terület. Ugyanakkor a Paperdőnél a Tarna mentén uralkodóan vízhatás alatt képződött talajok jellemzőek. A tervezési terület északi részén az uralkodó genetikus talajtípus a réti talaj (a kjktt teljes területének 65% a), a déli részen (35%) az öntés réti talaj a jellemző Természeti adottságok élőhelyek Élőhelyt Élőhelytípus Területe (ha) Területi ípus neve kódja részesedése (%) B1a 9, ,10 F3 3,2319 5,21 H5a 8, ,05 J6 4,4048 7,11 U10 0,741 1,20 M3 3,9256 6,33 RB 0,1875 0,30 RDb 2,568 4,14 S6 0,2814 0,45 T1 26, ,18 Összesen 60, , A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek csillaggal, ha kiemelt jelentőségű Élőhelytípus Élőhelytípus megnevezése kódja 6250 Síksági pannon löszgyepek C 91I0 Euro szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal B 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak C 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén C Reprezentativitás (A D) Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 csillaggal, ha kiemelt jelentőségű Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhely előfordulását a 2. térképmelléklet mutatja. Élőhely területi aránya: 14 % Élőhely kiterjedése a 8,7067 hektár