6.) napirendi ponthoz előterjesztés. Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének. Döntés mezei őrszolgálat létrehozásáról

Átírás

1 6.) napirendi ponthoz előterjesztés Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének november 25-én, órakor megtartandó ülésére Döntés mezei őrszolgálat létrehozásáról Előterjesztő: Molnár-Nagy Béla polgármester Készítette: dr. Németh Balázs jegyző Törvényességi ellenőrzést végezte: dr. Németh Balázs jegyző Véleményezte: Pénzügyi- és Településstratégiai Bizottság Tárgyalja: Képviselő-testület Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 17. -a 1 szerint A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. Rábapatona Önkormányzat ennek szellemében tervezi megszervezni a mezőőri szolgálatot Rábapatonán. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény (a továbbiakban: mezőőri törvény) 16. (1) bekezdése alapján: A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területhez tartozó termőföldek ide nem értve az erdőt, a halastavat őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. 2 1 Mötv a (1) A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet által végezhető feladatokat, az alkalmazható kényszerítő eszközöket, az együttműködési megállapodásra, valamint a szervezet működésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e feladatokat ellátókkal szemben támasztott személyi feltételeket törvény határozza meg. 2 Kivonat a mezei őrszolgálat létesítésére vonatkozó szabályokból: Mezőri tv. 16. (1) 2 A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. 17. (1) 2 A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. 18. (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét. 19. (1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított

2 Rábapatona Község közigazgatási területhez tartozó termőföldek, külterületi utak melletti erdősávok védelme és az illegális hulladéklerakás évek óta visszatérő kérdésként, megoldandó feladatként jelentkezik. A településen a mezőőri szolgálat létrehozásának gondolata lakossági igények alapján kerül a Képviselő-testület elé. A lakossági igényeket megalapozza a település mezőgazdasági területének mérete, a külterületen előforduló fa és terménylopások, a külterületi illegális szemétlerakások, környezetszennyezés, valamint a külterületi utak rongálásának esetei. Ősz óta több alkalommal történt egyeztetés a gazdákkal (2015. november 4-én tartott gazdafórumon), polgárőrséggel, katasztrófavédelemmel, rendőrséggel, civil szervezetekkel és a szakigazgatási szervezettel. A felmerült igények és az ehhez illeszkedő törvényi háttér megalapozza és lehetővé teszi a mezei őrszolgálat megszervezését, megalakítását. (A költségvetés az előterjesztés II. sz. melléklete) A mezei őrszolgálat létrehozásának és fenntartásának fedezete hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. (1a) Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel. (3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. A mezőőr 20. (1) A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. 21. (1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el. A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr szolgálati igazolványának, tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki. (3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik. A mezőőr feladatai 23. (1) 2 A mezőőr a működési területén a) azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, b) azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására. (1a) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. (2) A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. (3a) A mezőőr az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki. (4 ) A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel. 2

3 A mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a mezőgazdasági területek használói vagy tulajdonosai által fizetett mezőőri járulékból, valamint a központi költségvetésből biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A vidékfejlesztési miniszter 64/2009. (V.22.) VM rendelete alapján az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de - mezőőrönként legfeljebb Ft nak a megtérítését, a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül igényelheti. Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek személyi és dologi kiadások 50%-ának de legfeljebb Ft/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított 30 napon belül. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. Az előzetes számítások szerint az előterjesztés 1. számú mellékleteként szereplő rendelet-tervezetben foglalt, hektáronként meghatározott összegű mezőőri járulék fedezete biztosít a felmerülő költségekre, és nem jelent aránytalan terhet a mezőgazdasági földterületet használók számára. Ha a földhasználó ismeretlen, akkor a földterületre eső járulékot a tulajdonosnak kell kifizetnie. A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A behajtási eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. A létrehozott mezei őrszolgálatra vonatkozó szabályok szerint a mezőőrnek egészségügyi vizsgálaton kell megfelelni, szakmai vizsgákat kell tenni és fel kell szerelni a jogszabályban meghatározott eszközökkel. Működéshez szükség van gépjárműre, telefonra, fényképezőgépre, informatikai eszközökre és biztosítani kell ezek fenntartási költségeit. A tárgyévben felmerülő létrehozási, fenntartási és működési kiadások mellett bemutatjuk a 2016-ban jelentkező költségeket és bevételeket is, melyek azt mutatják, hogy a mezőőri járulék teljes megfizetése esetén ekkor már lesz tartalék a szolgálat fejlesztésére és a tevékenységekkel összefüggő egyéb kiadások biztosítására is (pl: külterületi utak gréderezése) A mezei őrszolgálat megalakításának időpontja, a tervezett szolgálat létszáma, alárendeltsége: A mezei őrszolgálat megalakításának tervezett időpontja január Ezen időpontig kell lefolytatni a személyi állomány kiválasztásával és felvételével kapcsolatos eljárásokat, a jogszabályban előírtaknak megfelelően. - Együttműködési megállapodást kell kötni a rendőrséggel a évi CXX. tv ában foglaltak alapján. 3 (Az előterjesztés III. sz. melléklete) 3 Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködés területeit, b) a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát, c) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri szervet, d) az együttműködést segítő további rendelkezéseket, e) a munkáltató kötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan, valamint f) a rendőrség szakmai felügyeletének gyakorlásához szükséges jelentési és kapcsolattartási feladatokra vonatkozó rendelkezéseket. (5) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha a) azt határozott időre kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg, b) abban a felek közösen megállapodtak, c) azt az együttműködő fél felmondja, valamint 3

4 - Meg kell alkotni az önkormányzat rendeletét a mezőőri szolgálat létrehozásáról és működéséről, valamint a mezőőri járulék megállapításáról. (Az előterjesztés I. sz. melléklete) - Be kell jelenteni a mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amely az őrszolgálatot közhiteles nyilvántartásba veszi. - Meg kell szervezni a mezőőri járulék beszedésével, könyvelésével és a végrehajtással kapcsolatos Polgármesteri Hivatalt érintő feladatokat. A község külterületének nagysága 3422 ha - egy fő mezőőr alkalmazása indokolt. Feladatvégzése irányítását indokolt a polgármesterhez rendelni tekintettel a szükséges helyismeret rendelkezésre állására, ezért közalkalmazotti státuszú foglalkoztatásuk tervezett. Ez a foglalkozás lehetővé teszi rugalmas, a szükségletekhez igazodó munkaidő kialakítását. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) határozza meg az alkalmazható intézkedéseket, és csak a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek számára biztosítja minden intézkedésfajta teljes körű alkalmazását. A mezőőr szolgálatteljesítése: A rendészeti törvény 5. (1) bek. szerint A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint személyés vagyonőr az a magyar állampolgár- személy- és vagyonőr, hegyőr, mezőőr esetében nem szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is lehet: - aki tizennyolcadik életévét betöltötte, - cselekvőképes, - a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik. Az 5. (2) bekezdése szabályozza az alkalmazási feltételeket, az előélethez fűződő követelményeket. A kizáró okok meglétét a Rendőrség igazolja. A mezőőri törvény meghatározza a mezőőrrel kapcsolatban a főbb szabályokat: d) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik. (6) A területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást egyoldalúan felmondja, ha a) az együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv által kifejtett tevékenység mások jogait súlyosan vagy visszatérően sérti. (7) Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén, az (1) bekezdésben meghatározott személy - az együttműködési megállapodás megszűnését követően - nem alkalmazhatja az e törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket. (8) Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik. (9) Az együttműködési megállapodás vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv, az azzal kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók. Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnésével kapcsolatos jogvitának nincsen halasztó hatálya a (7) bekezdés szerinti intézkedési és kényszerítő eszköz alkalmazási jogosultságra. (10) A helyi rendőrkapitányság és az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató évente egyszer közösen értékeli a rendészeti feladatokat ellátó szervekkel folyatott együttműködés végrehajtását és megállapításairól tájékoztatja a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot. 4

5 A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és rendőrség látja el. A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretekből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépését biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből vizsgát tesz. A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellenállásról a fenntartó gondoskodik. A mezőőr tevékenységét a Szabálysértési törvény, az előterjesztésben említett jogszabályok, valamint a Mezőőri Szolgálati Szabályzat határozza meg. (A szabályzat az előterjesztés IV. sz. melléklete) A mezőőrök egyéb feladatai közé lehet sorolni: - rendőrséggel való együttműködés a szakmai irányítás, képzés területén, - katasztrófavédelemmel való együttműködés, szabadtéri tüzek megelőzése, belvízvédelmi védekezés - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás segítése, bajbajutott idősekhez a gondozónők kiszállítása, - vadásztársasággal való együttműködés, - polgárőrséggel való együttműködés, Várható hatások: A mezőgazdasági területek őrzése, a tulajdon elleni cselekmények, rongálások visszaszorítása érdekében szükségesnek tartjuk a szolgálat megalakítását, létrehozását, valamint a külterületi utakon való szabályos közlekedés betartása céljából is hasznos lenne a mezőőri szolgálat felállítása. A hatósági kényszert azonnal alkalmazni tudó mezőőri szolgálat jelenléte a külterületen magában is preventív jellegű, de felvilágosító, megelőző tevékenységével még hatékonyabbá teheti az élet és vagyonvédelmet. A mezőőri szolgálat felállításától remélhető, hogy a külterületeken jelentkező jogsértő cselekmények száma csökkeni fog, az elkövetett cselekmények nagyobb számban kerülnek felderítésre, folyamatos mezőőri jelenléttel a földtulajdonosok nagyobb biztonságban tudhatják értékeiket. A mezőőri szolgálat működése mellett a vadásztársaságokkal, rendőrséggel, polgárőrséggel, a katasztrófavédelemmel és az érintett egyéni és társas vállalkozásokkal megvalósítható együttműködés mellett, a szolgálat hatékonyan el tudja látni a külterületi vagyonvédelem feladatait. A biztonság érték, melynek megteremtése, fokozása kiemelt figyelmet érdemel! Tisztelt Képviselő testület! Kérem, hogy a kiküldött előterjesztéshez mellékelt rendelet-tervezetet, valamint a beterjesztett határozati javaslatot fogadják el az alábbiak szerint: 5

6 Határozati javaslat Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő- testülete 1.) egyetért a mezei őrszolgálat január 01. napjától történő létrehozásával. 2.) megbízza a polgármestert, hogy tegye meg a létesítéssel kapcsolatos egyéb intézkedéseket. 3.) felkéri a jegyzőt, hogy a évi költségvetésbe tervezze be a mezei őrszolgálat létrehozásával kapcsolatos költségvetési tételeket. 4.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a mezei őrszolgálat megalakításával kapcsolatos intézkedések megtételére, a szükséges eszközök beszerzésére, valamint a Győri Városi Rendőrkapitánysággal kapcsolatos együttműködési megállapodás ellenjegyzésére. Határidő: január 1. Felelős: Molnár-Nagy Béla polgármester Kelt: Rábapatonán, november 20. napján Molnár-Nagy Béla polgármester 6