Agrártudományi Doktori Tanács Szabályzata

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Doktori Tanács Szabályzata Kerpely Kálmán Doktori Iskola mőködési rendje D e b r e c e n 2008 Egységes szerkezetben a december 18-án, február 26-án, október 1-én, november 12-én, október 7-én, február 9-én, március 28-án, május 9-én május 15-én, június 26-án és április 9-én elfogadott módosításokkal Ez a szabályzat a DE Szervezeti és mőködési szabályzatának melléklete

2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 4 II. FEJEZET: Meghatározások... 5 III. FEJEZET: A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei A doktori iskolák és doktori programok Az egyetemi és tudományterületi doktori tanácsok Nyilvántartás /A. Doktori képzési támogatás IV. FEJEZET: A doktori képzés Felvétel a szervezett doktori képzésbe A szervezett képzés nappali formája A szervezett képzés nappali formájában részt vevı hallgatók jogállása A doktoranduszok részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendı díjak A nem-állami, külsı ösztöndíjas szervezett doktori képzés A tanulmányi idı megszakítása A szervezett képzés levelezı (munka melletti) formája Az egyéni felkészülés V. FEJEZET: A fokozatszerzési eljárás A fokozatszerzési eljárás általános feltételei Doktorjelölti ösztöndíj A doktori szigorlat Az önálló tudományos munkásság Az idegen nyelvek ismerete Az értekezés A bírálati eljárás és a nyilvános vita A fokozatszerzési eljárás, a doktori fokozat minısítése, a doktori oklevél tartalma, a doktoravatás Kitüntetéses doktorrá avatás A külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása VI. FEJEZET: Egyéb rendelkezések A doktori fokozat visszavonása A doctor honoris causa kitüntetı cím A doktori szabályzat Eljárások díjai és az abban résztvevık díjazása Hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések Jogorvoslat Záradék Mellékletek 1. sz. melléklet Tudományterületi doktori tanácsok, doktori iskolák és doktori programok /a sz. melléklet Az ADT doktori iskoláinak adatai sz. melléklet Jelentkezési lap a szervezett doktori (PhD) képzésre sz. melléklet A doktori felvételi eljárás pontozása /a sz. melléklet Az ADT doktori iskoláinak képzési rendje /b sz. melléklet Nyilatkozat abszolutórium kiadásáról /c sz. melléklet Körözılap sz. melléklet Jelentkezési lap a doktori (PhD) fokozat megszerzésére sz. melléklet Doktori (PhD) fokozatszerzés jegyzıkönyve sz. melléklet A tudományos publikációk köre /a sz. melléklet A tudományos publikációk köre doktori iskolánként /b sz. melléklet A fokozatszerzéshez elıírt nyelvvizsga követelmények sz. melléklet A doktori (PhD) értekezés betétlapja készítésének formai követelményei /a sz. melléklet A doktori értekezés betétlapja

3 7/b sz. melléklet Nyilatkozatok sz. melléklet A doktori tézisek címoldala és kötelezı fejezetei sz. melléklet Doktori oklevél sz. melléklet A doktori fogadalom szövege sz. melléklet Kérelem a doktori (PhD) fokozat megítélésére sz. melléklet Juttatások, normatívák és fizetendı díjak sz. melléklet A doktori cselekmények és a doktori fokozat minısítése sz. melléklet Javaslat a doktori értekezés elbírálásához sz. melléklet Igazoló lap

4 * A Debreceni Egyetem Agrártudományi Doktori Tanács (a továbbiakban: ADT) a Debreceni Egyetem Doktori Szabályzata (a továbbiakban: DSz.) I. fejezet (3) bekezdése alapján megalkotja a Debreceni Egyetem Agrártudományi Doktori Tanács Szabályzatát, ami a DSz. alapján készült, annak kiegészítését és végrehajtását tartalmazó szabályozás, felépítésében igazodik a DSz. egyes rendelkezéseihez. Debreceni Egyetem Agrártudományi Doktori Tanács Szabályzata magában foglalja a Kerpely Kálmán Doktori Iskola mőködési rendjét is. I. FEJEZET Jogszabályi háttér (1) 1 A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának jogszabályi hátterét az alábbi törvények és rendeletek jelentik: a évi CCIV. törvény a nemzeti felsıoktatásról (továbbiakban: Nftv.); a 137/2008. (V.16) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga bizonyítványok Magyarországon történı honosításáról; az 50/2008. (III.14) Korm. rendelet a felsıoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történı finanszírozásáról; az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsıoktatásban részt vevı hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendı egyes térítésekrıl; a 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjérıl és a habilitációról; a 423/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a felsıoktatási felvételi eljárásról; 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet a felsıoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérıl; (2) A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának megalkotásakor figyelembe vette: a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) állásfoglalását a doktori iskolák létesítésérıl és mőködésérıl (MAB SzMSz 4. sz. melléklete); a DE Szervezeti és Mőködési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ), valamint az annak mellékletét képezı egyéb, a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos szabályzatokat. (3) A jelen szabályzat keretei között, azt kiegészítı szabályzatokat a tudományterületi doktori tanácsok, a szabályzatok végrehajtását tartalmazó eljárási rendeket a karok is alkothatnak. Az egyes doktori iskolák részletes mőködési rendjét a doktori iskolák mőködési szabályzatai tartalmazzák. (4) Az egyetemi doktori szabályzatot az Egyetem honlapján hozzáférhetıvé teszi. A doktori iskolák mőködési szabályzatukat saját honlapjukon és az országos adatbázisban is közzéteszik. * Az ADT Szabályzatát a doktori iskola mőködési rendjével a doktori iskola honlapján hozzáférhetıvé kell tenni. 1 A bekezdés a szabályzat december 18-i és március 28-i módosításakor változott.

5 II. FEJEZET Meghatározások (1) 2 A Debreceni Egyetem doktori szabályzata a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos fogalmakat az alábbi meghatározások szerint használja: doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzésre felvétel, a fokozatszerzési eljárás megindítása, valamint a fokozat odaítélése tekintetében; doktori iskola: az egyetemen a Szenátus jóváhagyásával mőködı, az egyetem különbözı szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítı képzés folyik. A doktori iskolában közremőködhet a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott akadémiai és egyéb kutató csoport vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. törzstag: a doktori iskola tudományágában tudományos fokozattal rendelkezı, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintő tudományos tevékenységet folytató, a Debreceni Egyetemen teljes munkaidıben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására a Debreceni Egyetemet jelölte meg. A doktori tanács jóváhagyásával törzstag lehet a Debreceni Egyetem az Nftv. 32. (1) bekezdése szerinti Professor Emeritusa is. Törzstag lehet továbbá a doktori iskola tudományágában tudományos fokozattal rendelkezı, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintő tudományos tevékenységet folytató, kutatóintézetben teljes munkaidıben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, MTA Doktora címmel rendelkezı tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. A törzstagnak legalább 5 éven keresztül meg kell felelnie a fenti feltételeknek és vállalnia kell, hogy témavezetıi tevékenységet is folytat a doktori iskolában. Törzstag csak az lehet, akinek témavezetésével legalább egy doktorjelölt doktori fokozatot szerzett. a doktori iskola vezetıje: a Debreceni Egyetemnek az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért felelıs egyetemi tanára aki az MTA rendes, levelezı tagja, doktora vagy a tudomány doktora (innentıl együtt: akadémiai doktor); a doktori iskola tanácsa: a doktori iskola vezetıjének munkáját segítı, rendszeresen ülésezı testület, amit a doktori iskola törzstagjai választanak, és tagjait a tudományterületi doktori tanács bízza meg és menti fel; a doktori iskola oktatói: tudományos fokozattal rendelkezı oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola vezetıjének javaslatára a tudományterületi doktori tanács alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetıi feladatok ellátására; doktori program: a doktori iskolákon belül, az doktori szabályzat által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával mőködı oktatási-kutatási szervezet; 2 A bekezdés a szabályzat március 28-i, május 9-i és május 15-i módosításakor változott.

6 doktorandusz: a doktori képzésben részt vevı hallgató, akit a felsıoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek; a doktorandusz hallgatói jogviszonya: a doktorandusz és a felsıoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusznak és az intézménynek a felsıoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt az Egyetem diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja; állami doktori ösztöndíj: a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevı magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá esı külföldi hallgatók részére nyújtható pénzbeli támogatás; doktori képzés: a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett; doktori téma: olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz a témavezetı irányításával elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhetı tudományos eredményhez jusson, és errıl tudományos közlemények, tudományos elıadások, majd doktori értekezés (alkotás, munka) formájában bizonyosságot tegyen; a doktori téma vezetıje: az a tudományos fokozattal rendelkezı oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki ennek alapján felelısen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. tanulmányi pont (kredit): a doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért elvégzett munka mértékegysége; külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó a témavezetı által jóváhagyott olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi idıszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori iskola tanácsa, ennek hiányában a tudományterületi doktori tanács jogosult dönteni; doktorjelölt: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt álló személy. Ha a doktorandusz a képzési idın belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejőleg doktorjelölt is; doktorjelölt jogviszony: a doktorjelölt és a felsıoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorjelölt és az intézménynek a felsıoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történı jelentkezés elfogadásával jön létre; doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat;

7 doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevı személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintı jellegő számonkérési formája; doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmő, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt a doktori fokozatszerzési eljárás során bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; az értekezés magyar vagy angol vagy a dolgozat témája által indokolt más nyelven készülhet; doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára a doktori értekezés alapján készített, összefoglaló jellegő mő, amely a doktorjelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelı) nyelven készülnek; doktori fokozat: az egyetemi doktori tanács által odaítélhetı fokozat, mely az egyetemi szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján doktori fokozatszerzési eljárás keretében szerezhetı meg. III. FEJEZET A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei 1. A doktori iskolák és doktori programok (1) A Debreceni Egyetem - a MAB által akkreditált tudományterületeken és tudományágakban - szervezett doktori képzést folytat, és ennek alapján, vagy egyéni felkészülési formában legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (PhD) fokozatot ítél oda. A képzés és felkészülés illetve a fokozatszerzés egymástól elkülönített események. A fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, az e területen elért új tudományos eredményeket, és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. (2) A szervezett doktori képzés oktatási és kutatási keretei a doktori iskolák. A doktori iskolákon belül a doktori iskola kezdeményezésére, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával doktori programok mőködhetnek. (3) 3 Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejőleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A két tudományágban mőködı doktori iskolában tudományáganként legalább négy (de összesen legalább tizenegy) törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. A legalább három tudományágban mőködı doktori iskolában tudományáganként legalább három (összesen legalább kilenc) törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. (4) 4 Doktori iskola létesítésének jóváhagyásáért pályázatot kell benyújtani a tudományterületi (ennek hiányában az egyetemi) doktori tanácshoz. Támogatása esetén a tudományterületi doktori tanács a pályázatot az egyetemi doktori tanács elé terjeszti. A doktori iskola alapításának dokumentumát a doktori iskola törzstagjai készítik elı. A dokumentum tartalmazza: 3 A bekezdés a szabályzat május 15-i módosításakor került beszúrásra. 4 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott.

8 a) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (mővészeti ági) besorolását;b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsıoktatási intézmény eleget tesz az Nftv. 16. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola elsı három évre javasolt témavezetıinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (mővészeti doktori iskola esetén mővészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy mővészeti önéletrajzát, az elızı öt év legfontosabb tudományos (mővészeti doktori iskola esetén tudományos vagy mővészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a doktori iskola képzési tervét; g) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a mőködésben várhatóan figyelembe vehetık; h) a doktori iskola minıségbiztosítási tervét; i) a doktori iskola mőködési szabályzatát; j) az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek a rájuk vonatkozóan elıírt feltételeknek; k) a doktori iskola tevékenységével kapcsolatos együttmőködés(ek)re vonatkozó megállapodás(oka)t. (5) Az egyetemi doktori tanács egyetértése esetén a pályázatot a szenátus elé terjeszti jóváhagyásra. (6) 5 A rektor a szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése után kéri az Oktatási Hivataltól a doktori iskola nyilvántartásba vételét. *A Kerpely Kálmán Doktori Iskola adatait a 2. sz. melléklet tartalmazza. (7) 6 (8) 7 A doktori iskola vezetıje az egyetemmel teljes idejő munkaviszonyban álló, tudományos fokozattal és az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel, vagy kivételes esetben, az EDHT döntése szerint annak megfelelı tudományos teljesítménnyel rendelkezı egyetemi tanár. A doktori iskola vezetıjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül törzstagok többségének javaslatára, a tudományterületi doktori tanács véleményének kikérése után az egyetemi doktori tanács választja meg és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves idıtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. A megbízás megszőnik a doktori iskola vezetıjének lemondásával vagy teljes idejő munkaviszonyának megszőnésével. A doktori iskola vezetı megbízásának megszőnése esetén, a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül, a doktori iskola törzstagjai tesznek többségi javaslatot az új vezetı személyére. A doktori iskola vezetıjének feladatai: - a doktori iskola létesítési eljárása során felelıs annak sikeres koordinálásáért; - felelısen irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját és felelıs a tanács döntéseinek végrehajtásáért; - koordinálja a szakmai munkát és felelıs annak minıségéért; - képviseli a doktori iskolát; 5 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 6 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor törlésre került. 7 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. - irányítja a doktori iskola adminisztrációját és információcserét folytat az illetékes doktori tanácsokkal;

9 - felelıs az iskolára jutó doktori képzési támogatásnak és a doktori iskola által elnyert egyéb pénzügyi forrásoknak az egyetem gazdálkodási szabályzata szerinti felhasználásáért; - DI akkreditációval kapcsolatos feladatainak irányítása, - követelmények kialakítása, a mőködési szabályzat folyamatos felülvizsgálata, annak maradéktalan betartatása, - éves költségvetési terv kidolgozása; - a tanácsülések jegyzıkönyveinek/emlékeztetıinek elfogadása. (9) A doktori iskolán belül doktori program akkor hozható létre, ha a programvezetın kívül a programban részt vesz a doktori iskola további legalább három, tudományos minısítéssel rendelkezı, az egyetemmel teljes idejő munkaviszonyban álló oktatója. Ezen feltétel alól kivételes, indokolt esetben a tudományterületi doktori tanács adhat felmentést. A doktori iskolán belül mőködı doktori programok jog- és feladatkörét a doktori iskola mőködési szabályzatában kell rögzíteni. A doktori programok indításáról a doktori iskola javaslata alapján a tudományterületi doktori tanács dönt. Az egyetem doktori iskoláit és az azokon belül mőködı doktori programjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. (10) Doktori program vezetıje csak a doktori iskolának az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel, vagy kivételes esetben, az EDHT döntése szerint annak megfelelı tudományos teljesítménnyel rendelkezı, az egyetemmel jogviszonyban álló törzstagja lehet. A doktori program vezetıjét a doktori iskola kezdeményezésére, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával a tudományterületi doktori tanács elnöke bízza meg és menti fel. A megbízás megszőnik a programvezetı lemondásával, egyetemmel való jogviszonyának megszőnésével vagy felmentéssel a tudományterületi doktori tanács döntése alapján. A doktori program vezetıjének feladatai: - irányítja a doktori programban folyó szakmai munkát; - felelısen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában. A programvezetık további feladat- és hatáskörét a doktori iskola mőködési szabályzata tartalmazza. (11) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkezı oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetıi feladatok ellátására. A doktori iskola oktatói a szervezett képzés keretében témákat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg. (12) 8 Az oktatók a doktori iskola tanácsának javaslatára, a tudományterületi doktori tanács döntése alapján témavezetıi feladatokat vállalhatnak. A témavezetı a doktorjelölt tanulmányait és kutatásait felelısen irányítja. Kivételesen, az EDHT által jóváhagyott, szakmailag indokolt esetben a témavezetı mellett társ-témavezetı is megnevezhetı. A témavezetı feladatai: - meghirdeti a doktori témát (a doktori iskola honlapján és az országos adatbázisban); - javaslatot tesz a doktorandusz képzési és kutatási tervére és felelıs annak színvonaláért és végrehajtásáért; - biztosítja a rendszeres szakmai konzultáció lehetıségét, félévenként aláírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését; - évente írásban beszámol a doktori iskola vezetıjének a doktorandusz eredményeirıl; - segíti a doktoranduszt tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja külföldi ösztöndíjak elnyerésében; - igazolja, hogy az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult és az értekezés elfogadását javasolja.

10 Egy felvételi idıszakban egy témavezetıhöz maximum 2 új doktorandusz vehetı fel. A témavezetıi megbízás jóváhagyása során a tudományterületi doktori tanács figyelembe veszi a korábbi témavezetıi tevékenység eredményességét. * Doktori Iskola oktatói: - az adott tudományágban tudományos minısítéssel rendelkezı, egyetemi közalkalmazotti viszonyban álló oktató-kutatók, akik nyilatkozatukkal a Doktori Iskolához történı csatlakozási szándékukat megerısítik - külsı intézetek, egyetemek tudományos minısítéssel rendelkezı meghívottai - professor emeritusok A Doktori Iskola oktatóinak felkérése, megbízása, annak megszőnése - Az oktatók felkérésre, illetve önálló jelentkezésre szervezıdnek. A Doktori Iskola oktatóinak a felkérésére a Doktori Iskola vezetıje tesz javaslatot a Doktori Iskola Tanácsának, amely szavazattöbbséggel dönt a felvételrıl. - Nyilatkoznak a munkában való részvételrıl. - Megbízást kapnak a konkrét feladatok végzésére, témavezetésre, óratartásra, szigorlati és bíráló bizottságokban való részvételre. - Az oktatói feladatok megszőnése munkaterületi változásokból, nyugdíjazásokból, stb. történhet, egyrészt az oktató kérésére, kérelmére, másrészt a Doktori Iskola vezetıjének javaslatára, a Doktori Iskola Tanácsának állásfoglalása alapján. (13) 9 A doktori iskolákban a szakmai tevékenységet az iskola vezetıje és a legalább 3 tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetıje, tagjai a doktori programok vezetıi valamint - a doktori iskola mőködési szabályzatának megfelelıen - meghatározott számú egyéb oktató. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több doktorandusz is, aki(k) tanácskozási joggal bír(nak). A doktori iskola titkára a tanács ülésein (amennyiben nem tag) tanácskozási joggal vesz részt. A doktori iskola tanácsának feladatai: - az iskola mőködési szabályzatának, képzési tervének és minıségbiztosítási tervének kidolgozása, valamint ezek végrehajtása; - a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása; - a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, az oktatási foglalkozások meghirdetése; - javaslattétel az egyes doktoranduszok témavezetıinek személyére; - a szervezett képzésben résztvevı doktoranduszok egyéni képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; - a doktoranduszok képzési és kutatási elırehaladásának, illetve a témavezetık tevékenységének figyelemmel kísérése, a nyomonkövetés rendszerének rögzítése a doktori iskola minıségbiztosítási tervében; - döntés a doktori iskolára jutó doktori képzési támogatás és egyéb források felhasználásáról; - javaslattétel a szigorlati- és bírálóbizottságok összetételére valamint a fokozatszerzésre jelentkezık szigorlati tárgyaira; - a doktori programok vezetıinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatok elıterjesztése a tudományterületi doktori tanács számára; - döntés a doktori iskola oktatóinak személyében bekövetkezı változásokról; - a doktori iskola és a doktori programok nevében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése; 8 A bekezdés a szabályzat június 26-i módosításakor változott. 9 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott.

11 - új doktori programok indításának kezdeményezése; - indokolt esetben javaslat tétel a tudományterületi doktori tanácsnak a hallgatók programból való törlésére; A doktori iskola tanácsa feladatkörének mőködési szabályzatában meghatározott egy részét átadhatja a tudományterületi doktori tanácsnak vagy az iskolán belül mőködı doktori programoknak. A doktori iskola tanácsának fellebbviteli fóruma a tudományterületi doktori tanács. * A doktori iskola tanácsának feladatai a DSz. 1. (12) bekezdésében meghatározottakon túl: - véleményezi és jóváhagyja a tudományos témák hirdetését - értékeli a felvételre jelentkezık felkészültségét, szakmai alkalmasságát, témaválasztását - meghatározza a doktori iskola által elfogadott idegen nyelvek körét - kijelöli a választható szigorlati fı- és melléktárgyakat dönt: - a doktori felvételi bizottság összetételérıl - a tandíjmentesség, és kedvezmény, költségtérítési és részletfizetési kedvezmény iránti kérelmekrıl - külföldi tanulmányút engedélyezésérıl javaslatot tesz az ADT felé: - a doktori felvételi eljárás után a felvehetı doktoranduszok névsorára - a szigorlati- és bírálóbizottságok összetételére, valamint a fokozatszerzésre jelentkezık szigorlati tárgyaira - külföldi részképzés kreditjének és dokumentált teljesítményének beszámítására - külföldi részképzés teljesítményének elfogadására - egyéni felkészülı értekezésének védésre bocsátására - külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására - a doktorandusz képzési formájának megváltoztatására - a fokozatszerzésre jelentkezésekrıl, illetve azok elutasításáról - javaslatot tesz az ADT-nek a témavezetık személyérıl A Doktori Tanács összetétele: A Doktori Iskola munkáját a Doktori Iskola Tanácsa (DT) irányítja. Az iskola tanácsának tagjai az iskola vezetıje és a törzstagok által megválasztott tagok. (14) A doktori iskola adminisztratív feladatait a doktori iskola titkára látja el. A doktori iskola titkárát a doktori iskola vezetıje bízza meg, munkájáért díjazásban részesülhet. A doktori iskola titkárának feladatai: - a doktori iskolára háruló adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése; - az országos doktori adatbázisban a doktori iskola adatainak és dokumentumainak rendszeres aktualizálása; oktatók, témavezetık és törzstagok felvétele és törlése az illetékes testületek döntése szerint; témahirdetések közzététele; doktori védések közzététele; - a doktori iskola honlapjának rendszeres aktualizálása; - a doktori iskola tanácsa titkári feladatainak ellátása. - A doktori iskola titkárának további feladatait a doktori iskola mőködési szabályzata tartalmazza.

12 * A DI titkárának feladatai: ADT Doktori szabályzat - a DT értekezletek elıkészítése; - szigorlatok és munkahelyi viták elıkészítése; - a tantervi módosítások elıkészítése; - az oktatás megszervezése; - a felvételi eljárás elıkészítése, levezetése; - a tanácsülések jegyzıkönyveinek/emlékeztetıinek elkészítése; - tudományos témák meghirdetése. A DI adminisztratív ügyintézıjének feladatai: - a nyilvántartások vezetése - adminisztratív és gazdasági ügyintézés - az országos doktori adatbázis kezelése 2. Az egyetemi és tudományterületi doktori tanácsok (1) 10 Az egyetemen egyetemi doktori tanács és az egyetemi doktori tanács által választott tudományterületi doktori tanácsok mőködnek. Doktori tanácsok szavazati jogú tagjai a doktorandusz képviselık kivételével csak a törzstagság feltételeinek megfelelı, tudományos fokozattal bíró szakemberek lehetnek. A doktori tanácsok tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy szavazati jogú tagjaik legalább egyharmada olyan személy legyen, aki az egyetemmel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. A doktori tanácsok szemeszterenként legalább két alkalommal üléseznek. (2) 11 Az egyetemi doktori tanács feladatát az egyetemi doktori és habilitációs tanács (EDHT) látja el. A tanács elnökét és tagjait a Szenátus választja az Nftv. 16. (5) bekezdése és az egyetemi SzMSz szerint. Az EDHT tagja az egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke. (3) 12 Az EDHT elsısorban a doktori képzés és fokozatadás elvi és összegyetemi kérdéseiben dönt, biztosítva azt, hogy a képzés és a megítélés színvonala valamint feltételei az egyetemen egységesek legyenek. Személyi kérdésekkel érdemben a tudományterületi doktori tanácsok foglalkoznak, az egyetemi doktori tanács egyéni ügyekkel (a fokozat odaítélése, honosítása és visszavonása kivételével) csak vitás vagy panaszos esetekben foglalkozik. (4) 13 Tudományterületi doktori tanácsok azon tudományterületeken alakulnak, amelyeken az egyetemnek legalább két doktori iskolája mőködik. Egyes tudományterületek közös doktori tanácsot is mőködtethetnek. A több tudományterületen mőködı doktori iskolák esetében az EDHT határoz arról, hogy mely doktori tanácshoz tartozik az adott doktori iskola. Az egyetem tudományterületi doktori tanácsait és a hozzájuk tartozó doktori iskolákat a 1. sz. melléklet tartalmazza. A tudományterületen mőködı valamennyi doktori iskola vezetıje tiszténél fogva tagja a tudományterületi doktori tanácsnak. 10 A bekezdés a szabályzat március 28-i, május 15-i módosításakor változott. 11 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 12 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 13 A bekezdés a szabályzat május 15-i módosításakor változott.

13 A tudományterületi doktori tanács tagjainak kiválasztása során törekedni kell mindazon tudományágak képviseletére, amelyekben az adott tudományterületen az egyetem doktori fokozat odaítélésére jogosult. A tudományterületi doktori tanácsokat az EDHT hozza létre, a tanácsok elnökeit és tagjait a fenti elvek figyelembe vételével az érintett doktori iskolák javaslatai alapján az EDHT választja, az EDHT elnöke bízza meg és menti fel. A tudományterületi doktori tanácsok elnökei tisztüknél fogva tagjai az EDHT-nak. *Az ADT-hez tartozó doktori iskolákban folyó doktori képzésért és fokozatszerzésért - felelıs testület: az Agrártudományi Doktori Tanács (ADT) - felelıs hivatal: DE PhD Iroda - felelıs személy: az ADT elnöke Az ADT összetétele, és a szavazati jog - az ADT elnöke, melyet az ADT tagjai választanak - belsı tagjai: az ADT-hez tartozó doktori iskolák vezetıi, doktori iskolánként egy tudományos fokozattal rendelkezı egyetemi oktató - külsı tagjai: doktori iskolánként egy, az egyes doktori iskoláknak megfelelı tudományágat képviselı, a törzstagság feltételeinek megfelelı lehetıleg MTA doktora címmel rendelkezı - az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos fokozattal rendelkezı külsı szakember; - a tanács üléseinek szavazati jog nélküli állandó meghívottja egy, a hallgatói önkormányzat által delegált doktorandusz is; - a titkár (a PhD Iroda vezetıje) az ADT ülésein tanácskozási joggal vesz részt; - az ADT szükség szerint, de szemeszterenként legalább 2 alkalommal ülésezik; - az ADT ülését az elnök hívja össze. Az elnök a tanácsülésre a napirendnek megfelelıen tanácskozási joggal szakértıket is meghívhat; - az ADT határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van. Az ADT tagjai közül a doktori iskolavezetıket rendkívüli esetben névre szóló írásbeli meghatalmazás alapján, az illetékes doktori iskola tanácsának tagjai helyettesíthetik; - határozatait nyílt szavazással, a jelenlévı szavazásra jogosultak több mint felének a szavazatával hozza; - titkos szavazást az ADT bármely tagja indítványozhat, annak szükségességérıl az ADT szótöbbséggel határoz. Az Agrártudományi Doktori Tanács további feladatai Az Agrártudományi Doktori Tanács a doktoráltatással kapcsolatos operatív feladatok ellátására és a hallgatók tanulmányi ügyeinek vitelére létrehozott testület. Az ADT dönt a DSz. 2. (6) bekezdésében meghatározottakon túl: - a külföldi részképzés teljesítményének beszámításáról; 5. (6) bek., 9. (3) bek., 5. (9) bek; - a doktorandusz képzési formájának megváltoztatásáról; - véglegesíti a doktori iskola tanácsa által javasolt témavezetık névsorát; - dönt a doktori iskola tanácsa által javasolt fokozatszerzésre való jelentkezések elfogadásáról; - a doktori képzésre való felvételrıl. Az ADT adminisztrációja, az információcsere kialakítása az ADT szintjén. Az adminisztratív feladatokat az ADT titkára látja el, amelyek az alábbiak: - az ADT üléseinek elıkészítése; - az ülésekre szóló meghívók kiküldése; - a napirendi pontok elıkészítése; - a doktori iskoláktól érkezı javaslatok, elıterjesztések csatolása;

14 - 30 napon belül emlékeztetı készítése az ADT ülésein elfogadott határozatokról, amit az ADT elnöke ír alá, az ADT következı ülésén elfogadja és minden ADT tag megkap; - a doktori iskolák titkárainak az elızetes emlékeztetıt megküldése; - a tudományos rektorhelyettestıl kapott információkat, valamint az EDHT ülésein született döntéseket az ADT elnöke továbbítja a doktori iskoláknak és az ADT tagjainak; - a doktori iskola tanácsok javaslataikat írásban nyújtják be az ADT ülései elıtt legkésıbb 3 nappal. Az ADT csak az ily módon benyújtott elıterjesztéseket tőzi ülései napirendjére. (5) 14 Az EDHT - kidolgozza az egyetemi doktori szabályzatot, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok elnökeinek és tagjainak megbízásáról és felmentésérıl; - figyelemmel kíséri az egyetemen folyó doktorképzést és szükség esetén változtatásokat kezdeményez; - ellenırzi a felvételi eljárások, a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárások folyamatát, beleértve a fokozatszerzés feltételei (pl. publikációk megléte) teljesítésének ellenırzését; - jóváhagyja a javaslatokat doktori iskolák indítására, módosítására vagy megszüntetésére, majd továbbítja azokat a Szenátusnak; - megválasztja a doktori iskolák vezetıit; - az Országos Doktori Tanács elveinek és az egyetem fejlesztési stratégiájának figyelembe vételével dönt az éves felvételi keretszám tudományterületek közötti elosztásáról; - állást foglal kitüntetéses doktorrá avatási elıterjesztésekrıl; - állást foglal díszdoktori elıterjesztésekrıl; - figyelemmel kíséri a doktori képzési támogatás felhasználását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok javaslatairól; - dönt a társ-témavezetık megbízásáról; - dönt a doktori fokozatok odaítélésérıl, honosításáról és visszavonásáról. (6) 15 A tudományterületi doktori tanácsok - figyelemmel kísérik a doktorképzést és szükség esetén személyi és szervezeti változtatásokat kezdeményeznek; - véleményezik, majd az EDHT-nak elıterjesztik a javaslatokat új doktori iskolák indítására, a tudományterületen mőködı doktori iskolák módosítására vagy megszüntetésére, valamint a doktori iskola vezetık személyében szükséges változtatásokra; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek doktori iskolán belül mőködı doktori programok létesítésérıl, továbbá a programvezetık megbízásáról, illetve felmentésérıl; - döntenek a felvételi lehetıségek meghirdetésérıl; - döntenek az ösztöndíjas helyek tudományterületen belüli, doktori iskolák közötti elosztásáról; - döntenek a doktori iskolákba történı felvételrıl és a felvett doktoranduszok témavezetıjérıl; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek a témavezetı-váltás engedélyezésérıl, az új témavezetı kijelölésérıl; 14 A bekezdés a szabályzat december 18-i, november 12-i, március 28-i és május 15-i és december 11-i módosításakor változott. 15 A bekezdés a szabályzat december 18-i, november 12-i, március 28-i, május 15-i és december 11-i módosításakor változott.

15 - véleményezik a társ-témavezetı megbízására vonatkozó kérelmeket; - döntenek a tanulmányi idı megszakítására vonatkozó kérelmek jóváhagyásáról; - elbírálják a doktori iskolák tanácsainak indokolt javaslatait a doktori képzésbe felvettek doktori ösztöndíjának felfüggesztésérıl, illetve a hallgatói jogállás egyoldalú megszüntetésérıl; - gondoskodnak az Nftv. 3. számú melléklete és a 79/2006. (IV.5.) Korm. r. szerint elıírt nyilvántartások létesítésérıl és vezetésérıl; - elfogadják a jelentkezéseket a fokozatszerzési eljárásra, illetve döntenek a szigorlatra és doktori védésre bocsátásról; - kijelölik a felvételi, a szigorlati, a bírálóbizottságok elnökeit és tagjait, valamint a szigorlati tárgyakat; - a bírálóbizottság véleménye alapján döntenek a doktorjelölt zárt védés iránti kérelmérıl; - véleményt nyilvánítanak a doktori fokozatok odaítélésérıl, visszavonásáról és a külföldi tudományos fokozatok honosításáról. A tudományterületi doktori tanácsok adminisztratív feladatait, valamint a tudományterületi doktori tanácsok és a doktori iskolák tanácsai közti munkamegosztást a tudományterületi doktori tanácsok ügyrendjei határozzák meg, melyeket a tudományterületi doktori tanácsok dolgoznak ki. A tudományterületi doktori tanácsok rendelkeznek minden olyan, jogszabályban meghatározott kérdésrıl, melyeket a jelen szabályzat nem részletez. (7) A doktori tanácsok ülései a szavazati joggal rendelkezı tagok több mint 50 %-ának jelenléte esetén határozatképesek. A határozathozatal az egyetemi SzMSz szerint történik. (8) Amennyiben a tudományterületi doktori tanácsok döntése ellentmond a mindenkori szakmai bizottságok (pl. szigorlati vagy bírálóbizottságok stb.) döntésének, azt a tudományterületi doktori tanácsok kötelesek írásban indokolni. (9) A tudományterületi doktori tanácsok fellebbviteli fóruma az EDHT, az EDHT fellebbviteli fóruma a rektor. A doktori tanácsok döntése elleni fellebbezésnek kizárólag jogszabály vagy a doktori szabályzat(ok) megsértése, illetve eljárási hiba esetén lehet helyt adni. (10) A doktori tanácsok megválasztásának, jogállásának és mőködésének általános szabályait az egyetemi SzMSz határozza meg. 3. Nyilvántartás (1) 16 A tudományterületi doktori tanácsok gondoskodnak az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben a 79/2006. (IV.5.) Korm. r. szerinti nyilvántartás vezetésérıl: - a doktori képzésben résztvevı hallgatókról; - a doktori iskolák által az adott félévben meghirdetett tantárgyakról és tanegységekrıl; - a tanulmányi kötelezettségek és a kutatómunka teljesítésérıl; - a tanulmányi halasztásokról; - az abszolutóriumot szerzett doktoranduszokról; - a doktorjelöltekrıl; - a fokozatszerzési eljárásokról. Az ösztöndíjak és a térítési díjak fizetése az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben rögzített nyilvántartás alapján történik. 16 A bekezdés a szabályzat december 18-i és március 28-i módosításakor változott.

16 (2) 17 A Tudományos Igazgatóság - összesített nyilvántartást vezet a doktori képzésbe felvettekrıl, illetve az abban résztvevıkrıl; - gondoskodik a felettes szervek által kívánt adatszolgáltatásról; - anyakönyvet vezet a fokozatot szerzettekrıl, az oklevelek kiadásáról; - gondoskodik a doktori fokozatot szerzettek elıírás szerinti nyilvántartásáról; - elıírt módon tartja a kapcsolatot az EMMI illetékes fıosztályával az Országos Doktori Tanáccsal, az Oktatási Hivatallal, valamint a MAB-bal; - koordinálja az Országos Doktori Adatbázis egyetemi adminisztrációját. * Az ADT-hez tartozó Doktori Iskolák nyilvántartási rendszere, adminisztrációja - A Doktori Iskola tagjainak, oktatóinak, kutatóinak, témavezetıinek nyilvántartása. - Az abszolutóriumok kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatok kezdeményezése. - A fokozatszerzési eljárás ügyeinek kezdeményezése. - A nyilvános védést megelızıen az értekezések elektronikus változatának nyilvánosságra hozatala - Gazdasági nyilvántartás a létrehozott kódrendszer segítségével. - A hallgatók, a doktoranduszok és doktorjelöltek nyilvántartása. 3/A Doktori képzési támogatás (1) A doktori képzésben, az állami ösztöndíjas doktoranduszok képzési normatíváját a Kormány évente rendeletben határozza meg. (2) A doktoranduszok képzési normatívája központi, a tudományos rektorhelyettes utalványozási jogkörébe tartozó keret. 18 (3) A doktori képzési támogatásnak a tudományterületi doktori tanács által meghatározott hányada, de maximum 10%-a a tanácsok mőködési költségeire fordítható. A támogatás többi részét a doktoranduszok létszámának arányában teljes egészében fel kell osztani a doktori iskolák között. (4) Az egyes doktori iskolákra jutó doktori képzési támogatás felhasználásáról az adott doktori iskola tanácsa dönt. A doktori iskola tanácsa évente beszámolót készít az EDHT számára a támogatás felhasználásáról. IV. FEJEZET A doktori képzés 4. Felvétel a szervezett doktori képzésre (1) A szervezett doktori képzésnek egyetemünkön két formája van: a nappali és a levelezı (munka melletti) forma. Mindkét képzési formára a Tudományos Igazgatóság a felvételi lehetıségeket és a felvétel feltételeit évente együttesen, a tudományterületi doktori tanácsok adatszolgáltatása alapján, tudományterületek és doktori iskolák szerinti bontásban hirdeti meg az országos felvételi tájékoztatóban és az egyetem honlapján. A felvételi lehetıségeket és a felvétel feltételeit a doktori iskolák saját honlapjukon is közzé teszik. A tájékoztató tartalmazza: - a felvenni tervezett létszámot; - a költségtérítéssel és juttatásokkal kapcsolatos információkat; 17 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 18 A bekezdés a szabályzat február 26-i módosításakor változott.

17 - a felvétel követelményeit, különös tekintettel a felvételi vizsga értékelésére, valamint az alkalmazott rangsorolás elveire; - a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat; - egyéb, rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezık számára szükséges információkat. (2) Az egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (3) A felvételi jelentkezési lap (ld. 2. számú melléklet) elektronikus formában elérhetı az egyetem honlapján. A felvételi jelentkezés határideje május 15., keresztféléves képzés esetén november 15. A felvételi vizsgák megszervezése és felügyelete a tudományterületi doktori tanácsok, lebonyolítása a doktori iskolák feladata. (4) Szervezett doktori képzésre jelentkezhetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, akik hazai vagy külföldi egyetemen mesterképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékő egyetemi szintő végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeznek, vagy azt a felvétel évében megszerzik. *A felvételi idıpontjától számított négy éven belül végzetteknél legalább jó minısítéső egyetemi oklevél (a négy évnél régebbi oklevél minısítése elévül). A jelentkezınek rendelkeznie kell minimum egy, államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelı), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) vagy azzal egyenértékő honosított nyelvvizsgával az adott tudományterület mőveléséhez szükséges nyelvbıl. A tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg, hogy mely nyelv(ek)bıl szerzett nyelvvizsga fogadható el. Amennyiben a jelentkezı magyar állampolgár és nem a DE hallgatója vagy alkalmazottja, a jelentkezési laphoz mellékelnie kell 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Külföldi állampolgárok az erkölcsi bizonyítványt helyettesíthetik büntetlen elıéletükre vonatkozó nyilatkozatukkal. A felvételi eljárás pontozási rendszerét a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A jelentkezés és a felvételi eljárás további feltételeit és részleteit a tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg *A doktori iskola szerepe a felvételi eljárásban: 1. Témák és témakörök meghirdetése Évenként kerül sor a témák és témakörök meghirdetésére, a témahirdetık körének kijelölésére május 15-ig, keresztfélévben november 15-ig. A témahirdetık személyérıl, illetve a meghirdetett témákról a DT dönt. A témák nyilvános meghirdetésére a DI weblapján és az ODT honlapján kerül sor, a DI adminisztrátora által. 2. A felvételi eljárás általános menete A felvételi eljárás meghirdetése és jelentkezések adminisztratív kezelése az ADT feladata. A jelentkezési határidı lejárta után a jelentkezık pályázati anyagait a DI titkára kapja meg, aki ezek formai ellenırzése után lehetıséget biztosít a hiánypótlásra. A felvételi elbeszélgetésre a pályázókat a Doktori Iskola titkára hívja be, írásban, a felvételi idıpont elıtt legalább 8 nappal való kiértesítéssel. Az Agrártudományi Doktori Tanács elnöke értesíti ki a pályázókat írásban a döntés eredményérıl.

18 A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: - kitöltött jelentkezési lap (DSz. 2. sz. melléklet) - a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek: a kutatási téma rövid ismertetése, indoklása egy oldal terjedelemben egyetemi oklevél közjegyzı által hitelesített másolata (nem kell közjegyzıvel hitelesítetni az oklevelet, ha azt a Debreceni Egyetem, vagy annak valamely jogelıd intézménye állította ki) végzıs hallgatók esetében leckekönyv/elektronikus index tanulmányi osztály által hitelesített másolata idegen nyelvtudást igazoló okiratok közjegyzı által hitelesített másolatai (nem kell hitelesítetni a bizonyítvány, ha azt az egyetemhez tartozó akkreditált nyelvvizsga központban szerezte) erkölcsi bizonyítvány (a DE végzıs hallgatói és alkalmazottjai kivételével) a felvételi eljárási díj befizetésérıl szóló igazolás (az eljárás díj összegét a 12. sz. melléklet tartalmazza) A felvételi elbeszélgetés lebonyolításának rendje - a doktori iskolákat az ADT elnöke értesíti a PhD képzésre jelentkezık számáról, ill. adatairól - a doktori iskolavezetı a jelentkezések alapján a doktori iskola tanácsok javaslatait figyelembe véve létrehozza a felvételi bizottságot (bizottságokat), megszervezi a felvételi elbeszélgetést, annak idıpontjáról és helyérıl értesítik a pályázókat és az ADT-t. A felvételi elbeszélgetés értékelése A felvételi bizottság a jelentkezık doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseit, szakmai tájékozottságát, eddigi tudományos jellegő tevékenységét, nyelvismeretét vizsgálja. A bizottság a doktori felvételi eljárást a DSz. 3. sz. mellékletében foglaltakon kívül az alábbi szempontok szerint értékeli: - egy jelentkezınél legfeljebb két nyelv vehetı figyelembe - négy évnél régebbi diploma esetén a diplomát nem pontozzák - a felvételhez szükséges minimális de nem feltétlenül elégséges pontszám, 60 pont - a felvételi szakmai bizottság értékeli a jelentkezık teljesítményét, a pontszám alapján rangsorolja ıket és javasolja, vagy nem javasolja a felvételüket A felvételi döntéseket a doktori iskola honlapján is nyilvánosságra kell hozni, a hatályos adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével. (5) A felvételi döntést a tudományterületi doktori tanácsok hozzák meg július 15-ig, keresztféléves képzés esetén január 15-ig. A felvétel meghatározott doktori iskolába szól és megnevezi a témavezetıt is. A felvételi döntésekrıl a tudományterületi doktori tanácsok elnökei tájékoztatják az EDHT-t. (6) Az egyetem nem állami ösztöndíjra is felvehet doktoranduszokat, de az ilyen jelentkezéseket is a többivel azonos követelmények alapján bírálja el. (7) 19 A felvételi döntéseket az egyetemen minden érdeklıdı számára hozzáférhetı módon nyilvánosságra kell hozni. A jelentkezıket a tudományterületi doktori tanácsok 8 napon belül írásban értesítik a döntésrıl, elutasítás esetén azt indokolni kell. A doktori tanács felvételt elutasító döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétıl számított 8

19 munkanapon belül kell elıterjeszteni az egyetem rektorához. A fellebbezést a rektor, annak kézhezvételétıl számított 15 napon belül, bírálja el. 19 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. Felvétel esetén az értesítésben közölni kell a beiratkozás idıpontját, a beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat, a tanév kezdetét. Utalni kell a képzéssel kapcsolatos költségekre, azok viselésére. (8) 20 A felvételt nyertnek a beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktori szabályzatot, és a doktori iskola követelményeit áttanulmányozta, s azok alapján jogait és kötelességeit megismerte. (9) 21 Minden olyan esetben, amikor a képzés vagy a kutatás költségeit a doktorandusz, a munkahelye vagy egyéb kötelezettségvállaló téríti, annak részletes feltételeit külön szerzıdésben kell rögzíteni. *A doktori képzés megindulása Az I. éves doktoranduszokat az iskola vezetése az elsı félév elsı napjaiban fogadja, tájékoztatást, bemutatást tart számukra; ismerteti feladataikat, felkészíti ıket a képzési és kutatási tervek elkészítésére. A témavezetık megbeszélik, illetve kijelölik a doktoranduszok félévi, évi feladatait, segítenek a képzési és kutatási terv összeállításában, elindítják a tanulmányi, és kutatási munkát. 5. A szervezett képzés nappali formája (1) A szervezett nappali képzés segíti a doktoranduszt a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben vesz részt, a témavezetı irányításával kutatási tapasztalatot szerez, megbízással oktatási feladatokat is vállalhat. (2) 22 A nappali képzés idıtartama hat félév (36 hónap). A képzést a tudományterületi doktori tanácsok a doktori iskolák tanácsainak bevonásával szervezik. Gondoskodnak a foglalkozások meghirdetésérıl, a tanulmányi ügyek kezelésérıl, a félévek számonkért lezárásáról, az ösztöndíjak folyósításáról. (3) A doktorandusz tanulmányait és kutatási munkáját a témavezetı irányítja. A doktorandusz megfelelı indokok alapján a teljes képzési idı alatt egy alkalommal kezdeményezheti új témavezetı kijelölését a doktori iskola vezetıjénél (amennyiben a doktori iskola vezetıje a témavezetı, a tudományterületi doktori tanács elnökénél). A doktori iskola vezetıje a doktori iskola tanácsa véleményének kikérésével és megalapozottnak talált indokok esetén az új témavezetı személyére vonatkozó javaslattal a kérelmet köteles a tudományterületi doktori tanács elé terjeszteni, amely dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) 23 A felvételt nyert hallgató (a doktorandusz) a tudományterületi doktori tanács által elıírt módon és határidıig beiratkozik, diákigazolványt kap. A beiratkozott hallgatóról a tudományterületi doktori tanács titkára törzslapot állít ki. A hallgató az elektronikus tanulmányi rendszerben félévente felveszi a meghirdetett lehetıségek közül az elıírt és/vagy választott félévi tanulmányi és kutatási kötelezettségeket. A számon kért teljesítmények igazolása az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben történik. 20 A bekezdés a szabályzat december 18-i módosításakor változott. 21 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott.