KÖZÖS FEJLESZTÕI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

Átírás

1 IKTA-KÉPI 00101/2000 projekt Szerzõdés számok: OMFB-00179/2001, OMFB-00190/2001 Fotorealisztikus képszintézis CAD rendszerekben KÖZÖS FEJLESZTÕI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA 1.1 verzió: ÍRTA: Antal György Csonka Ferenc ELLENÕRIZTE: dr. Szirmay-Kalos László dr. Horváth Tamás

2 1. Bevezetõ A projekt során a tudásközpont (BME IIT grafika csoportja) és a technológiai központ (Graphisoft R&D Rt.) közös fejlesztést végez. Azért, hogy a fejlesztés hatékonyságát növeljük, az eredmények összevethetõségét megkönnyítsük, közös fejlesztõi környezetet dolgoztunk ki. Ez a dokumentum a fejlesztõi környezet kialakítása során hozott döntéseket és felhalmozott tudást kívánja összegezni, amelyeket más projekteknél is alkalmazni kívánunk. 2. Hardver alapok A közös fejlesztõi környezet kialakítását az új hardver beszerzésével, illetve a már meglevõ hardver eszközök korszerûsítésével kezdtük. A tagok egyetértettek abban, hogy a projekt keretében kifejezetten számításigényes feladatokat kell elvégezni, amelyek pedig igen nagyteljesítményû számítógépek beszerzését teszi szükségessé. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy ezeket a számítógépeket kifejezetten grafikai célokra fogjuk használni, ezért a megfelelõ multimédiás képességek elengedhetetlenek. A nagy számítási teljesítmény kielégítésére 800MHz-es Intel Pentium-III számítógépeket vásároltunk. Számos kutatott algoritmusnak (például a radiozitásnak) a memória komplexitása közismerten nagy. Tehát a kutatás során elvégzendõ tesztek és futtatások sebességét a rendelkezésre álló memória nagymértékben befolyásolja. Nem ritka, hogy egyes futtatások ideje 7-8 óra, vagy 1-2 nap is. A modellezésben használt szoftverek (például Maya, 3DStudio MAX, ArchiCAD) is nagyon sok memóriát emésztenek fel. Ezért 384MB memória beszerzését sem tartottuk soknak. A háromdimenziós megjelenítés sebessége nagymértékben függ a videokártya hardveres gyorsításától. Ezért, ahol lehetett, a megbízható ATI cég elérthetõ legjobb videokártyáját, a Radeon 64MB DDR RAM-mal szereztük be. A nagyméretû adatok mozgatására egyes számítógépekbe CD-újraírót is igényeltünk. A technológiai partner többplatformos fejlesztésének igényét teljesítendõen Macintosh típusú számítógépeket is beszereztünk. A Macintosh-os fejlesztés csak a technológiai központban várható, ezért a Macintosh-os gépek szoftver és hardver kompatibilitását nem kellett egyeztetni a két központ között, a technológiai központ azokat - az évek során bevált - saját igényeire formálhatta. 3. Szoftver alapok A PC platformon a Microsoft igen elterjedt operációs rendszerét, a Windowst választottuk. A központokban a fejlesztés a megbízható Windows 2000 és Window NTken folyik. A Macintosh gépekhez - természetesen - a MacOS et használjuk, amely idõvel MacOS X-re fog cserélõdni. 1

3 Programozási környezetként olyan nyelvet kellett választanunk, amely megfelelõ mértékben rendszerközeli ahhoz, hogy a számításigényes feladatokat megfelelõ sebességgel lehessen futtatni. További igény volt, hogy objektum-orientált programozást lehetõvé tevõ nyelvet válasszunk. Az elõbb felsorolt elvárásaink alapján a választásunk a C++-ra esett. Fejlesztõi környezetként a Microsoft Visual C++ (MSVC++) programcsomagját és a Microsoft Developer Network (MSDN) programozási segédletét telepítettük. Ezeket a szoftvereket a központok saját pénzügyi erejük felhasználásával bocsátották a projekt rendelkezésére. Az egységes fejlesztõi környezet kialakítását szolgálta, hogy a tagok megállapodtak, hogy Visual C++-hoz mindegyikük a Service Pack 5 csomagot is telepíti. 4. Kommunikáció a tagok között A projekt legfontosabb kommunikációs közege az Internet. A projekt saját honlappal rendelkezik, amely a címrõl érhetõ el. Nagyméretû adatállományok cserélgetése azonban FTP protokollon keresztül történik, amelyre a jenny.iit.bme.hu szerver szolgál. Ehhez a szerverhez a tagok jelszóval rendelkeznek, és nyíltan elérik az egymás által feltöltött adatállományokat. A HTTP protokollal megvalósítható kommunikáció számos alkalmazási lehetõséget biztosít. A projekt keretében a következõ megoldást tervezzük alkalmazni: Microsoft Word szövegszerkesztõben gyorsan készíthetõk pár szavas, de gazdag illusztrációval, képekkel rendelkezõ HTML oldalak. Ezek egy témát jobban leírnak, megmagyaráznak, mint például egy szöveges . Tehát grafikával lehet az egyes ötleteket, részeredményeket a projekt további tagjai számára publikálni, ha a HTML oldalakat FTP protokollon keresztül feltöltik egy olyan szerverre, amelyrõl HTML formában akár egy egyszerû böngészõvel is megnézhetõ. A részeredmények, ötletek ilyen formában való belsõ publikálásáról és az elérhetõ honlap címérõl ilyenkor a feltöltést végzõ a konzorcium tagjait ben értesíti. A személyes megbeszélések mellett a leggyorsabb kommunikációs csatorna - természetesen - a telefonos összeköttetés, amelynek feltételeit és anyagi vonzatait a központok a projekt tagjainak rendelkezésére bocsátották. 5. Konkurens verziókezelés Minden komolyabb projekten több fejlesztõ dolgozik. Mindenki rendelkezik a forráskód és a hozzátartozó dokumentáció egy-egy másolatával. Ha az egyik fejlesztõ módosításokat végez például a forráskódon, akkor azt jelentenie kell a többiek felé, és mindenkinek el kell végeznie ugyanazokat a változtatásokat, hogy végül a sok kis módosítás ne okozzon kavarodást. Ha egy projekttel kevés fejlesztõ foglalkozik, akkor a fent leírtak viszonylag könnyen megvalósíthatók. Viszont ha sokan dolgoznak a projekten, és ráadásul nem oldható meg könnyen, hogy egy adott idõpontban 2

4 találkozzanak (például a földrajzi távolságok miatt), akkor könnyen igen nagy kavarodások fordulhatnak elõ. Például ha a forráskódon a fejlesztõk egyike lényeges módosítást végez. A CVS (Concurrent Version Systems) ([1]) egy olyan freeware eszköz, amelynek segítségével ez megelõzhetõ. A piacon lehetõség van drága kereskedelmi verziókezelõ programcsomagok megvásárlására is, mi azonban kiegyeztünk a CVS-el. A CVS lényege az, hogy a módosításokat és az azokból következõ esetleges konfliktusokat központilag nyilvántartják, és ha kell, értesítik róla a fejlesztõket. A projekt elsõdleges példánya (master copy) a CVS szerveren tárolódik. A fejlesztõk innen kérhetnek másolatot, valamint a módosítások elvégzése után ide küldik vissza a forráskódot. A fejlesztés során adódhatnak olyan esetek is, amikor egy módosítást követõen az adott program nem mûködik megfelelõen. Ekkor hasznos, ha rendelkezésre áll a program módosítás elõtti változata is, mert ilyenkor egyszerûen az elõzõ állapottól folytatva felderíthetõ a hiba oka. CVS-t használva ez is megoldható, hiszen a CVS nyilvántartást vezet a fejlesztés állapotáról és a módosításokról, így a fejlesztõk - szükség esetén - kérhetnek a CVS-tõl egy tetszõleges multbeli idõpontban létezett, módosítás elõtti verziót. A CVS szerver tartalmát lehet helyi gépen, de akár egy távoli szerveren is tárolni. Egy távoli CVS szerver elérésére több lehetõség is kínálkozik. Mivel a projekt során a fejlesztés fõleg Windows-os klienseken történik, a parancssoros CVS interpreter helyett egy grafikus felületet, a WinCVS-t ([2]) használjuk, amely szintén ingyenes szoftver. 6. A források helye A CVS repository tárolása egy olyan szerveren történik, amely mindkét fél számára elérhetõ. A technológiai központ egyik szerverén való elhelyezést azért vettettük el, mert a távoli eléréshez a tûzfal védelmi rendszerén való akadálytalan áthaladás szükségeltetett volna, amely hálózati adatvédelmi szempontból nem szerencsés. Ugyanakkor a tudásközpont gépein való elhelyezést, lemezterület- és rendszergazda jogok igénylését a nagyfokú bürokrácia miatt vetettük el. Helyette nagyon egyszerû megoldásként elhatároztuk, hogy a fejlesztést a SourceForge ([3]) keretei között végezzük. A SourceForge egy ingyenes szolgáltatás, amelyet nyílt forráskódú (open-source) projektek fejlesztésére hoztak létre. A fejlesztés CVS-en keresztül elérhetõ verziókezeléssel, levelezõ listával, üzenõtáblák felállításával, fórumok létesítésével, archiválási és visszaállítási funkciókkal, teljesen Internet alapú adminisztrációval (jogok kiadása, ki-mikor-mit másolhat be a központra és hogyan) történik. Tehát a fejlesztés archívuma a sourceforge.net szerveren van. Innét a tagok SSH-val támogatott CVS klienssel (WinCVS) check-out -olják, azaz töltik le az éppen aktuális, vagy valamely régebben létezett forrást. 3

5 A SourceForge-on létrehozott projektet, illetve annak CVS repository-ját RenderX-nek neveztük el. Adminisztrálásával Antal György foglalkozik. A projekt címe: A kezdeti próbaállományok feltöltése megtörtént, a kapcsolat létrehozását a tagoknál kipróbáltuk, a tényleges fejlesztés a munkaterv következõ fázisaiban várható. Irodalomjegyzék [1] CVS hivalatos honlapja [2] WinCVS hivatalos honlapja [3] SourceForge projektek honlapja 4