AZ EURÓPAI UNIÓ 6. KUTATÁSI KERETPROGRAMJA

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Európai Uniós Üzleti Tanulmányok Szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ 6. KUTATÁSI KERETPROGRAMJA ÉS MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ EURÓPAI KUTATÁSI PROGRAMOKBAN Budapest, Készítette: Bartosek Judit 1

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 I. Fejezet:... 6 Kutatás-Fejlesztés az Európai Unióban, a kutatási keretprogramok Az Európai Unió kutatási tevékenységének története Kutatási keretprogramok II.Fejezet: Az Európai Kutatási Térség (European Research Area) Az Európai Kutatási Térség strukturálása Az EKT alapjainak megerősítése III. Fejezet: A Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (The European Community Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration) A 6. Keretprogram előkészítési folyamata A 6. KTF Keretprogram struktúrája A 6. KTF Keretprogram költségvetése A 6. keretprogram új és hagyományos eszközei IV. Fejezet: Magyarország K+F stratégiája, részvétele a 6. KTF Keretprogramban Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve ( ) Magyarország részvétele a 6. KTF Keretprogramban Pályázati feltételek Összefoglalás...64 Irodalomjegyzék

3 Bevezetés Szakdolgozatom témája az Európai Unió kutatás-fejlesztési (K+F) politikájának, aktuális keretprogramjának és annak hazai aspektusainak bemutatása, akkor jutott eszembe, amikor elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen, a Procter&Gamble Hungary KKT-nél. Már az első napokon egyértelművé vált számomra, a globális piacon a versenyt az nyeri, aki a fogyasztó vásárlásra szánt pénzéért a lehető legtöbbet vagy a legmagasabb minőséget nyújtja. A minőség fogalma viszont az információs technológia évszázadában napról napra változik. Ezt leginkább az informatika és a hírközlés területén követhetjük nyomon, ahol a szoftvereknek évről évre új, továbbfejlesztett változatát vásárolhatjuk meg, a mobiltelefonok piacán pedig nem győzik a gyártók a fogyasztókat a legújabb készülékek használatáról meggyőzni. És így van ez az FMCG (fast moving consumer goods) termékeket gyártó cégek piacán is (ilyen a P&G is). A fogyasztó ma már egy sampontól is megköveteli, hogy dúsabbá tegye a haját két nap alatt, vagy hogy kíméletes legyen a fejbőréhez. A mosópor intelligens, a kozmetikumokat pedig megérdemeljük. Véleményem szerint a fejlődés és a versenyképesség kulcsa az innováció és a technológiai fejlődés. Ezt leginkább pénzzel lehet megvalósítani. Pénz kell ahhoz, hogy meg tudjuk fizetni a kutatót, hogy megteremtsük a kutatáshoz szükséges környezetet és felszerelést, pénzre van szükség a találmányok, eredmények levédésére és ezek elterjesztésére. A kutatáshoz szükséges pénzt egy cég, de néha még egy ország is nehezen tudja előteremteni. Ezért nagyszerű a gondolat: miért ne csinálhatnánk együtt? A költségek több résztvevő esetén többfelé oszlanak el. A világ vezető gazdasági hatalmai is felismerték ezt, és belátták, a III. évezred kihívásainak csak úgy tudnak megfelelni, ha összefognak. Az EU megalkotta az Európai Kutatási Térséget, keretprogramokat dolgozott ki a megvalósítására, ráadásul a keretprogramokban való részvétel 3

4 lehetőségéből nem zárta ki vetélytársait sem: az Európai Unión kívül alapított jogi személyek és nemzetközi szervezetek is részt vehetnek a 6. Keretprogramban. A cél: az EU versenyképessé tétele a kutatásra és fejlesztésre szánt költségek optimalizálásával és az eredmények elterjesztésével. Az Európai Kutatási Térség szlogenje a következő: Egy közös tudományos és technológiai stratégiáért a társadalom szolgálatában. Mert a térség jóléte és fejlődése egyenes arányban áll az ott lakók életszínvonalának emelkedésével. Dolgozatom célja tehát bemutatni az EU kutatás-fejlesztési politikáját, az Európai Kutatási Térség alapgondolatait, az aktuális, 6. Kutatási és Technológia Fejlesztési Keretprogramot, valamint az európai K+F magyarországi aspektusait. A dolgozat felépítését tekintve a vezérvonal az volt, hogy miután egységes képet kapunk az EU K+F politikájáról, megértsük azt a folyamatot, ami ma Magyarországon ezen címszó alatt folyik, hogy belássuk azt is, hogy önmagában az Unióhoz való csatlakozás nem garancia arra, hogy mindenre támogatást kapunk, hanem továbbra is szükség van a jó elképzelésekre, innovációra, ami lendületben tartja a gazdaságot. Ezt azért tarom fontosnak, mert sokan hajlamosak azt gondolni, hogy az Unió közös költségvetése olyan, hogy abból bármikor, bármire kérhetünk támogatást. De a dolgozatomból kiderül, ahhoz, hogy részt vehessünk a kutatói programokban, támogatásokat nyerjenek a kis- és középvállalkozások, vagy hogy a kutatási eredményeket szélesebb körben használhassák, annak bizony feltételei vannak. És az is kiderül, hogy a XXI.század az együtt gondolkodás százada, Európa túl kicsi ahhoz, hogy egy-egy kutatóintézet vagy ország egyedül finanszírozzon egy kutatási programot. Mert ez egyrészt meglassítja a folyamatokat és borzasztó sokba kerül. De közösen, több ország vagy intézet összefogásával sokkal hatékonyabban léphet Európa arra az útra, amit Lisszabonban tűzött ki célként: 2010-re a világ vezető gazdasági hatalmává válni. A szakdolgozatban a téma bemutatása az EU kutatás-fejlesztési politikájának bemutatásával indul, ahol egységes képet kaphatunk a K+F politika megteremtésére és egységesítésére 4

5 létrehozott intézményekről, programokról, a kutatási keretprogramok fejlődéséről, a támogatási (és egyben kutatási) prioritások eltolódásáról és a kutatásra szánt keretösszegek mértékéről. Az arányok az évek során az energetika területéről az informatika, anyaggazdálkodás és az élettudományok irányába mozdult el, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kap az emberi erőforrás, mobilitás és a nemzetközi kooperáció fejlesztése. A II. fejezetben az Európai Kutatási Térséggel foglalkozom, ami nem más, mint az EU valódi közös kutatáspolitikájának a gyakorlatba való átültetése: a fejezet bemutatja azokat a kutatási és fejlesztési területeket, amit az EU kiemelten kezel, valamint áttekintést nyújt az igénybe vehető támogatásokról. Az EKT megvalósítására, az EU gazdasági versenyképességének stabilizálására dolgozták ki az aktuális Kutatási Keretprogramot (a hatodikat). A III. fejezet végigvezet bennünket a keretprogram struktúráján, a célkitűzések elérésére fordított költségvetési kereteken és bemutatja azokat az új és hagyományos eszközöket, amik az elméletet átültetik a gyakorlatba, gondolok itt például az Integrált Projektekre, amelyek az innovációs lánc valamennyi szakaszát integrálják és fontos társadalmi szükségleteket szolgálnak, vagy a Kiválósági Hálózatok, amelyek a tudományostechnológiai ismeretek cseréjét szorgalmazzák. Az utolsó, negyedik fejezet pedig ezt a gondolatmenetet folytatva az európai kutatás-fejlesztéssel párba állítva, illetve összehasonlítva a magyarországi helyzetről ad általános képet, de kiemelten foglalkozik például a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, ami a ig terjedő időszakra ad útmutatást és célokat a hazai K+F területén, valamint szintén kiemelten foglalkozik a hazai részvételi lehetőséggel a 6. Kutatási Keretprogramban. Az információgyűjtést elsősorban az EU hivatalos forrásaiból (a Bizottság által kiadott dokumentumokból), hazai kutatóintézetek folyóirataiból, honlapjairól végeztem. Szeretnék köszönetet mondani belső konzulensemnek, Káldyné dr. Esze Magdolnának, aki rengeteget tett azért, hogy dolgozatom megszülethessen, valamint külső konzulensemnek, Bercsényi László úrnak (Egyesült Vegyiművek Rt), aki a félév alatt mindvégig hozzájárult tanácsaival ahhoz, hogy minőségi anyagot adhassak ki a kezemből. 5

6 I. Fejezet: Kutatás-Fejlesztés az Európai Unióban, a kutatási keretprogramok Az EU kutatási és fejlesztési (KTF-) politikájának az a célja, hogy olyan kutatási feladatokat oldjon meg nemzetközi szinten, amelyre a tagállamok az erőforrások koncentrálása nélkül, tagállami szinten nem lennének képesek. A kutatás és innováció mindig is a gazdasági fejlődés és verseny eszköze volt, így az EU-ban is elsőszámú célkitűzés a 15 (hamarosan 25) országot tömörítő közösséget, mint a világ egyik vezető nagyhatalmát, az USA és Japán fejlettségi és versenyképességi szintjére emelni. Nagy kihívás ez az EU számára, ahol a nemzeti összterméknek átlagosan 1,8%-át fordítják KTF tevékenységre, míg az USA-ban ez az arány 2,8%, Japánban 2,9%. (Ráadásul ezen országokban jóval nagyobb szerepet kap egyelőre a KTF eredmények piaci hasznosítása.) A különbözet, amit az USA-ban, valamint az EU-ban kutatásra költenek 1992-ben 12 milliárd EUR volt, míg 1998-ban már 60 milliárd EUR. Elgondolkodtató adat továbbá, hogy Európában a munkaerő 2,5 ezreléke dolgozik kutatási területen, az USA-ban 6,7, Japánban 6 ezrelék. A kereskedelmi deficit 20 milliárd EUR volt évente az elmúlt 10 évre visszamenőleg a hightech termékek esetében 1. Fele annyi amerikai tanul Európában, mint európai az USA-ban. 50%-kal több európai szerzi meg a doktori képesítését az Egyesült Államokban, mint fordítva, és vannak, akik több évig az USA-ban maradnak dolgozni, vannak, akik örökre. Amennyiben ez a tendencia tovább folytatódik, az a növekedés lassulásához és a versenyképesség csökkenéséhez vezethet a globális gazdaságban és meghiúsulhat Európa beintegrálódása a tudás alapú gazdaságok közé. 1 The European Research Area: Providing New Monumentum, Európai Bizottság, Brüsszel, október 16. 6

7 1.1. Az Európai Unió kutatási tevékenységének története 1.táblázat: Az EU kutatási tevékenységének története 1957 EURATOM szerződés, a Közös Kutató Központ (JRC) létrehozása 1983 Az ESPRIT program kezdete 1984 Az 1. Keretprogram indítása 1987 Az Egységes Európai Okmány a kutatást közösségi felelősségi körbe utalja 1987 A 2. Keretprogram indítása 1991 A 3. Keretprogram indítása 1993 Az EU Alapszerződése tovább növeli a K+F szerepét 1994 A 4. Keretprogram indítása 1998 Az 5. Keretprogram indítása 2002 A 6. Keretprogram indítása (Forrás: Dr. Mezei István: Hogyan utunk 5-ről 6-ra: Újdonságok a 6. Keretprogramban, OM, Budapest, február 14.) Az egységes európai tudomány- és technológiapolitika kialakításának igénye elég hamar, már az 50-es években megjelent, ha nem is a Római Szerződésben, de az Európai Szén- és Acélközösség, ill. az Európai Atomenergia közösség alapokmányaiban már találhatók utalások a műszaki és tudományos együttműködésre. Ennek megfelelően alakult számos nemzetközi szervezet és együttműködés a KTF tevékenység területén: 2 CERN (Az 1954-ben létrejött genfi székhelyű szervezet fő célja közös kutatások végzése a nagy energiájú részecskefizika területén.) COST (19 ország részvételével létrehozott nemzetközi együttműködés alapkutatások végzésére.) Közös Kutató Központ / Joint Research Center 2 Európa Kislexikon: Az Európai Unió és Magyarország, Aula Kiadó,

8 A hetvenes években az EK piaci pozíciói romlottak az egyre erősödő világgazdasági versenyben, főleg a csúcstechnológiai termékek piacán (elektronika, gyógyszeripar, biotechnológia) és ezt csupán protekcionizmussal, közösségi szubvencionálással nem lehetett javítani. Így került elő az eddigieknél sokkal intenzívebb módon a nyolcvanas évektől a KTF együttműködésére vonatkozó igény, főleg a high-tech iparágak területén. Ennek jeleként számos újabb közösségi program lépett életbe, ezek közül a legjelentősebbek: ESPRIT / European Strategic Programme for Reserch and Development in Information Technology (1983-ban indították el és az európai ipar olyan alapvető technológiai fejlesztését tűzte ki célul, mint a mikroelektronika, az információellátó rendszerek és alkalmazási technológiák.) EUREKA / (Ez a program az amerikai SDI / Strategic Defense Initiative programra adott európai válasz, amely piacorientált fejlesztési projektek szervezésével kívánja elősegíteni az európai versenyképesség növelését.) A nyolcvanas évek közepére megerősödött az a meggyőződés, miszerint az EK versenyképessége a közösségi szintű kutatás-fejlesztési kooperációk kiterjesztésével, és hatékonyabbá tételével érhető el. Ez a szemlélet tükröződött az 1987-ben hatályba lépett Egységes Európai Okmányban, amely kimondja, hogy az európai szintű KTF politika célja: az európai ipar tudományos és technológiai bázisának megerősítése, nemzetközi versenyképességének fokozása, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása A XX. század utolsó éveiben megfogalmazódott a tudás alapú társadalom, mint fogalom, sőt a fejlet gazdaságok elindultak a megvalósítás útján. A gazdasági és társadalmi fejlődés a tudáson, a termelésen és a tudás felhasználásán múlik. A társadalmat a tudományos kutatás és a technológiai fejlődés tartja mozgásban. Ahhoz, hogy Európa megőrizze versenyképességét, az európai vállalatok modernizációjára van szükség: ennek eszköze pedig új termékek, eljárások, piackutatási módszerek és technológiák fejlesztése. (Jelentős része az évi 2 millió új munkahelynek az USA-ban a high-tech szektorból kerül ki.) Az Egységes Európai Okmány értelmében a közös kutatás-fejlesztési politika többéves, ún. keretprogramok (framework programme) révén valósul meg, meghatározzák adott (általában 4 éves) időszakokban elérendő tudományos és technikai célokat és ezek eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat is biztosítják. A keretprogramokat az Amszterdami szerződés után a Bizottság javaslata alapján a Tanács fogadja el minősített többséggel a Parlamenttel együtt 8

9 döntve. A keretprogramokon belül részprogramokat indítanak (pl. ESPRIT), amelyekről a Bizottság javaslata után minősített többséggel dönt a Tanács. A végrehajtás koordinálásáért a Bizottság felelős. A keretprogramok megvalósítása három eszköz segítségével történik: A keretprogramok költségvetésének mintegy 70%-át ún. megosztott költségű kutatásokra fordítják, ahol a Bizottság a kiadások 50%-áig kész társfinanszírozni bizonyos kutatási projekteket a tagállamok különböző vállalataival, intézeteivel, egyetemeivel. Bizonyos esetekben a Bizottság nem vesz részt magában a kutatás finanszírozásában, csak különböző kutatások koordinációját, illetve a koordináció teljes költségét vállalja fel. Az EU saját kutatásokat is folytat, amit a már említett Közös Kutatóközpontján illetve annak öt európai városában felállított 8 különböző intézményében működő mintegy 2000 kutatóján keresztül valósít meg. (Majd a továbbiakban látni fogjuk, hogyan bővültek ezek az eszközök a 6. KP-keretein belül.) 9

10 1.2. Kutatási keretprogramok Mint említettem, az EU-ban a kutatási és technológiafejlesztési tevékenység összehangolása négyéves kutatási keretprogramok (KP) révén valósul meg. Ezek kutatási prioritások szerint, kiemelt területeken, pályázatok keretében biztosítanak forrást a tagországok kutatási együttműködéséhez. A keretprogramok mind időben, mind pedig a tematikus területekben átfedik egymást. A prioritások megfogalmazásánál két fő szempont érvényesül: Az EU versenyképességének növelése az USA-val és Japánnal szemben, A tagországok eltérő fejlettségi szintjének egymáshoz való közelítése. Az EU főként olyan kutatásokat kezdeményez, illetve támogat, amelyekben egy európai szintű együttműködés nagyobb valószínűséggel lehet sikeres, mint csupán tagállami szinten, Ilyen területek például a távközlés, a közlekedés, a környezetvédelem vagy a klímával kapcsolatos kutatások. Ezeken a területeken a kutatási cél elérése összeurópai érdek. A KP-ok finanszírozása az EU közös költségvetéséből történik. 2.táblázat: A KTF keretprogramjainak költségvetési keretei Keretprogram Költségvetés (milliárd Ecu) , , , , , ,5* *milliárd Euro (Forrás: Európa Kislexikon: Az Európai Unió és Magyarország, Aula Kiadó, 1999) A kiemelt prioritások az évek során jelentősen megváltoztak: míg az első KP-ban az energiával kapcsolatos kutatások részaránya a költségvetés 50%-át adta, addig a harmadik KP-ban alig érte el a 16%-ot (és ez a csökkenő tendencia a további keretprogramokban is folytatódott lásd 2. táblázat) A környezetvédelemre, az egészségügyre, a kutatói mobilitásra, illetve az eredmények 10

11 elterjesztésére fordított összegek aránya egyenletesen növekszik. Az utóbbi időben különös hangsúlyt kaptak a kis-és középvállalkozások, amelyek nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal kutatások, fejlesztések folytatásához. 3.táblázat: A kutatási keretprogramok támogatásainak megoszlása % Kutatási szektorok 1. KP 2. KP 3. KP 4. KP 6. KP* Informatika és kommunikációs technológia Ipari és anyagtechnológia Környezetvédelem Élettudományok Energetika Szállítás Társadalmi-gazdasági kutatások Nemzetközi kooperáció Eredmények elterjesztése Emberi erőforrás és mobilitás Összesen: * lásd 5. táblázat (Forrás: Európa Kislexikon: Az Európai Unió és Magyarország, Aula Kiadó, 1999) Az EU anyagi támogatásaiban csak olyan külső országok kutatói részesülhetnek, amelyek a KP egészéhez vagy egyes részeihez társult, és a program költségvetéséhez hozzájárult (Izland, Izrael, Lichtenstein és Norvégia). A KP költségvetéséhez a KP-hoz társulni kívánó nem EU tagországok GDP-jük arányában járulnak hozzá. Az eddig elmondottak ellenére sajnos még mindig nem mondható el, hogy létezik az egységes európai kutatási politika. A nemzeti és az uniós politikák nem alkotnak egységet. Az EU 25 országra való bővülése is ezt a folyamatot szorgalmazza. És az eddig 15 országra alkalmazott eszközök 25 országnál már nem működőképesek. Ez a gondolat volt az május 20-i tanácskozás központi kérdése, ahol a kutatási miniszterek gyűltek össze és végre lehetőség adódott a téma szakértők általi megvitatására. 11

12 A megbeszélések célja az volt, hogy megtalálják az utat, ami az európai kutatás hatékonyabb szervezéséhez vezet, valamint az Európai Kutatási Térség létrehozásának megvitatása. 12

13 II.Fejezet: Az Európai Kutatási Térség (European Research Area) Ez a fejezet az Európai Kutatási Térséget mutatja be, az EKT struktúrálását, valamint az EKT stabilitására kidolgozott akciókat. Európa a kutatás és az innováció terén elért hagyományos kiválósága hosszú múltra tekint vissza, és az európai kutatócsoportok ma is élen járnak a tudományok területén. Kiválósági központjai azonban szétszórtan találhatók a tagállamokban, és az erőfeszítéseik gyakran nem tudnak együttesen érvényesülni, a megfelelő kapcsolattartás és együttműködés hiányában. A múltban mind európai, mind EU szinten kezdeményeztek együttműködési akciókat, de napjainkra eljött az ideje annak, hogy az európai törekvéseket összefogjuk és kialakítsunk egy olyan kutatási és innovációs struktúrát, amely egyenértékű az áruk és szolgáltatások közös piacával. Az EKT jelenti az EU valódi közös kutatáspolitikájának gyakorlatba történő átültetését. Az Európai Parlament és a Tanács 2002.június 27-én kétéves előkészítő munka után elfogadta az Európai Uniónak az egységes Európai Kutatási Térség létrehozása és az innováció serkentésére irányuló négyéves fejlesztési tervét, az Európai Közösség Hatodik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramját. Az Európai Parlament döntése ezzel utat nyitott az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott állam- és kormányfői ülésén elfogadott, a tudásalapú társadalomra épített elképzelések megvalósításának, hogy Európa 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége legyen. 13

14 Innováció Mobilitás és képzések 1.ábra: Az Európai Kutatási Térség struktúrája Benchmarking Nemzeti programok hálózata Közösségi szabadalom Tudomány és társadalom Kiválóságok feltérképezése Európai Kutatási Térség Kooperáció az EIB-vel Nők a tudományban Tudományos elõny (EURAB) Infrastruktúra kutatások Tematikus prioritások KKV-k támogatása Internacionális kooperáció (Forrás: Szükségletek előrejelzése Etika 14

15 2.1. Az Európai Kutatási Térség strukturálása Kutatás és innováció Ezen tevékenységekkel ösztönözni kívánják a technológiai innovációt, a kutatási eredmények hasznosítását, a tudományos eredmények és technológiák transzferjét és technológiai cégek felállítását az EU-ban és valamennyi régiójában, nem utolsó sorban a kevésbé fejlett területeken. Az innováció szintén az egyik legfontosabb elem e tevékenység egészében. Az e fejezet alatt végrehajtandó tevékenységek azokat az innovációval kapcsolatos tevékenységeket egészítik ki, amelyek a Politika támogatása és tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése című program keretében kerülnek megvalósításra. Ezekben az akciókban támogatják általában az innovációt, és azzal a céllal egészítik ki a nemzeti és regionális tevékenységeket, hogy e területen növeljék a törekvések koherenciáját. Támogatást a következő célokra nyújtanak: 3 A legfontosabb szereplők és felhasználók hálózatának kiépítése az európai innovációs rendszerben, valamint elemzések és tanulmányok elkészítése azon célból, hogy a jó gyakorlat-és tapasztalatcseréket előmozdítsák, és a felhasználókat jobban bevonják az innovációs folyamatba; A régiók közötti együttműködés bátorítását célzó akciók az innováció területén, továbbá technológiai cégek felállításának, valamint regionális és régiók közötti stratégiák kidolgozásának támogatása e területen, beleértve a csatlakozás előtt álló országokat is; A technológiai innovációt illetően új eszközökkel és új megközelítések alapján végzett kísérleteket célzó akciók, főként az innovációs folyamatban lévő kritikus pontokat megcélozva; Az információs szolgáltatások, különösen az elektronikus szolgáltatások, mint pl. a CORDIS, valamint az innovációval kapcsolatos segítségnyújtó szolgáltatások felállítása vagy megerősítése, az Innovációközvetítő Központok tevékenységeit is beleértve; 3 The European Research Area: Providing New Momentum, Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, október

16 Gazdasági és technológiai hírszerző tevékenységek (technológiai fejlesztések, alkalmazások, piacok és feldolgozások elemzései, információterjesztéssel együtt, amely kutatókat, vállalkozókat, és különösen a kis-és középvállalkozásokat és befektetőket segítheti a döntéshozatalban); Az EU kutatási projektek keretein belül végrehajtott innovációs tevékenységek elemzése és értékelése, és az innovációs politikákból levonható tanulságok kiaknázása. Ezek közül néhány tevékenység az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködve valósult meg (főleg az Európai Beruházási Alap segítségével) az Innováció 2000 Kezdeményezés alatt, valamint a Strukturális Alapokon keresztül. Humán erőforrások és mobilitás Az e címen előirányzott tevékenységek a rendelkezésre álló világszínvonalú humán erőforrás fejlesztésére irányulnak az EU valamennyi régiójában, a képzés céljából megvalósuló nemzetek közötti mobilitás, a szakismeret- és tudásátadás fejlesztésének ösztönzésével különösen a különböző szektorok között; továbbá a kiválóság-fejlesztés támogatásával, valamint Európa vonzóbbá tételével a harmadik országbeli kutatók számára. Ezt azzal a céllal kell megtenni, hogy a lakosság mindegyik szegmense, különösen a nők és a fiatalabb kutatók által felkínált lehetőségekből a legtöbbet kihozzák, hogy e célból a megfelelő lépéseket megtegyék, beleértve azokat a célokat, amelyek a szinergia megteremtésére irányulnak a felsőoktatás területén Európában. Ezek a tudomány és technológia teljes területén megvalósuló tevékenységek főként a következő formában jelennek meg: 4 Támogató intézkedések egyetemek, kutatóközpontok, cégek számára, különösen a KKVk és hálózatok számára, az európai és harmadik országbeli kutatók fogadásának támogatása, beleértve a doktori fokozatot megelőző képzést. Ezen tevékenységek tartalmazhatják hosszú távú képzési hálózatok felállítását, és különböző szektorok közötti mobilitást; Egyéni támogató intézkedések európai kutatók számára más európai vag harmadik országba irányuló mobilitás céljából, és azon harmadik országbeli kiemelkedő kutatók 4 The European Research Area: Providing New Momentum, Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, október

17 számára, akik Európába kívánnak jönni. Ilyen támogatást egy kellően hosszú periódusra nyújtanak és a legalább négyéves tapasztalattal rendelkező kutatókra koncentrálnak, bár a kutatás-menedzsment számára szükséges képzés igényeit veszik figyelembe; Pénzügyi hozzájárulás nemzeti és regionális programokhoz a más európai országokból érkező kutatók számára is nyitott kutatói mobilitás érdekében; Azon európai kutatócsoportok felállításának és fejlesztésének támogatása, amelyek magas szintű kiválóság eléréséhez potenciállal rendelkeznek, vagyis ahol egy ilyen támogatás a nemzeti értéket növelő hozzáadott értékkel bír; Tudományos díjak kiváló munkáért, amelyet a mobilitás keretében uniós pénzügyi támogatásban részesülő kutatók végeztek. A kutatók eredeti hazájukba vagy régiójukba való visszatérését és szakmai visszailleszkedésüket megkönnyítő mechanizmusokat állítanak fel. A kitűzött akciókban intézkedéseket tesznek a nemek egyenlő képviseletének elérésére. Kutatói infrastruktúrák Az e címen megvalósuló tevékenységek segíteni hivatottak a legmagasabb szintű kutatói infrastruktúrák felépítését és optimális kihasználásuk előmozdítását európai szinten. A tudomány és technológia teljes területén megvalósuló tevékenységek, beleértve a kiemelt tematikus területeket is, a következő: 5 Nemzetközi hozzáférés kutatási infrastruktúrákhoz; Európai szintű infrastruktúrák vagy azok konzorciumai segítségével integrált tevékenységek végrehajtása, lehetővé téve európai szinten a szolgáltatások biztosítását és esetleg lefedve - a nemzetközi hozzáférésen felül-az együttműködési hálózatok létrehozását és működtetését, valamint a közös kutatási projektek megvalósítását; az érintett infrastruktúrák teljesítményének növelését; A GEANT projektre, valamint elektronikus hírközlő szolgáltatásokra épülő, nagy kapacitású és nagy sebességű európai kommunikációs infrastruktúra; Új, európai szintű infrastruktúrák létrehozásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok és előkészítő munkák végrehajtása, figyelembe véve minden felhasználó 17

18 szükségletét, és módszeresen vizsgálva a hozzájárulás lehetőségeit, amit pl. az Európai Beruházási Banktól vagy a Strukturális Alapokból nyernek ezen infrastruktúrák finanszírozására; Az európai infrastruktúrák optimálása, korlátolt számú, új infrastruktúrális projektek fejlesztésének limitált támogatásával, amennyiben az ilyen jellegű támogatásnak az európai hozzáadott érték értelmében kritikus katalizáló hatása lehet. Tudomány és társadalom Az e címen tervezett tevékenységek elő kívánják segíteni a tudomány és társadalom közötti harmonikus kapcsolatok fejlődését és Európában az innováció felé fordulást, valamint a tudósok kritikus gondolkodásához és a társadalmi kapcsolatok fogékonyságához való hozzájárulást, az új kapcsolatok létrehozásának, valamint a kutatók, az ipar képviselői, a politikai döntéshozók és a polgárok közötti párbeszéd eredményeként. A tudomány és technológia teljes területén megvalósult tevékenységek főként a következő témákat célozzák meg: A kutatók közelítése a társadalomhoz; A tudományos és technológiai előrehaladás felelősségteljes hasznosítása, összhangban az alapvető etikai értékekkel; A tudomány és társadalom közötti párbeszéd előmozdítása. A tevékenységek a következők alátámasztására alakítják ki: A nemzeti, regionális és európai szinten érintett tevékenységek és intézmények közötti strukturális kapcsolatok létrehozása és hálózatok építése, főként az információs társadalmi technológiák felhasználásával; A legjobb gyakorlat és tapasztalatcsere; Specifikus kutatások elvégzése; Nagy jelentőségű tudatosságfokozó kezdeményezések, mint pl. a díjak és versenyek; Adat és információs bázisok létrehozása és tanulmányok, főleg statisztikai és módszertani tanulmányok készítése különböző témában. 5 The European Research Area: Providing New Momentum, Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, október

19 2.2. Az EKT alapjainak megerősítése Az EKT alapjainak megerősítése c. specifikus program első szakaszában az EU akciók célja az EKT létrehozásához való hozzájárulás, ösztönözve és támogatva a program koordinációt nemzeti és regionális szinten, valamint az európai szervezetek közötti közös tevékenységeket-így segítve a következetes politikákhoz szükséges közösségi tudásbázis fejlesztését. Ezen tevékenységek bármely tudományos és technológiai területen végezhetők, beleértve a tematikus prioritási területeket is. Ezzel összefüggésben, az EU ösztönözni és támogatni fogja a több ország által vállalt kezdeményezéseket közös stratégiai területeken és szinergiát teremt a már meglévő tevékenységei között, megvalósításuk koordinációján, a kutatási eredmények kölcsönös megnyitásán és az azokhoz való kölcsönös hozzáférésen, valamint közös tevékenységek meghatározásán és végrehajtásán keresztül. Az akciók típusai: 6 Az együttműködés és a nemzeti tevékenységek koordinálásának erősítése, beleértve: Egy nyílt pályázati felhívásra benyújtott, és kiválasztott akciók támogatását (az ERA- NET rendszer 7 ); Az európai együttműködés keretein belül vállalt tevékenységek támogatását, különösen az Európai Tudományos Alap EUROCORES együttműködés tervet; Egy integrált információs rendszer fejlesztését azzal a céllal, hogy a kutatói közösség, a programmenedzserek és döntéshozók számára a nemzeti és regionális kutatási programokról és eszközökről releváns információt szolgáltasson. Az európai szintű tevékenységek egymást kiegészítő jellegének és szinergiájának erősítése, beleértve: A COST-ban végrehajtott tudományos és technológiai együttműködési tevékenységének közvetlen támogatását; Megerősített koordinációt az EUREKA-val; 6 The European Research Area: Providing New Momentum, Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, október ERA-NET-terv: az Európai Bizottság kezdeményezése, ami azt a célt szolgálja, hogy tökéletesebbé váljon a nemzeti és regionális szinten folyó kutatásokkal összefüggő együttműködés és koordináció 19

20 A specializált európai tudományos együttműködési szervezetek (mint pl. ESF / European Science Foundation, ESA / European Space Agency, EMBO / European Molecular Biology Organisation, EMBL / European Molecular Biology Laboratory, CERN / European Organisation for Nuclear Research, ESO / European Southern Observatory, ESRF / European Synchrotron Radiation Facility, ILL / Institut Laue-Langevin, EUREKA, COST / European Cooperation in field of Scientific and Technical Research) közötti együttműködés és ezek közös kezdeményezéseinek támogatását. 20

21 III. Fejezet: A Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (The European Community Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration) A 6. Keretprogram a kedvező környezet kialakulását segíti elő Európában a dinamikusan fejlődő innováció számára. Ez a technológiatranszfer ösztönzését, a kockázati tőke bevonásának lehetőségét, a szellemi tulajdonjogok fokozott védelmét és a humán erőforrások fejlesztését foglalja magába. A 17,5 milliárd EUR költségvetésű program 4-5%-át teszi ki a tagállamok kutatásra és technológiafejlesztésre szánt költségvetésének. A keretprogram tevékenységeinek az EU Alapvető Emberi Jogok kartájával összhangban kell lenniük, ide értve az etnikai alapelveket, továbbá a nők kutatásban betöltött szerepének erősítését. A szubszidiaritás elve alapján a projekteknek transznacionálisnak kell lenniük. Más szavakkal: kizárólag olyan konzorciumok vehetnek részt, amelynek tagjai különböző tagállamokból kerülnek ki, valamint társult országok; mobilitási vagy tréning programokban pedig csupán olyan személyek vehetnek részt, akik a programban való részvétel kedvéért elhagyják szülőhazájukat/állandó lakhelyüket. Az olyan akciók, amelyek hatékonyabban kerülhetnek megvalósításra nemzeti vagy regionális szinten, nem szerepelnek a 6. Keretprogramban. A keretprogram legfőbb célja az Európai Kutatási Térség megvalósításához való hozzájárulás a fregmentált európai kutatás magasabb fokú integrálásán keresztül; az európai dimenzió érvényesítése (szubszidiaritás és transznacionalitás); az európai stratégiai célkitűzések támogatása; az EU gazdasági versenyképességének erősítése, más EU politikák megvalósításának támogatása; fókuszálás és koncentrálás. A nemzetközi együttműködésen alapuló, pályázati rendszerű 6. KTF Keretprogram szerkezetileg három, az Európai Tanács által elfogadott és 2002.szeptember 30-án közzétett ún. Specifikus Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Programból áll: Az Európai Kutatási Térség (EKT) integrálása és megerősítése ( ) Az Európai Kutatási Térség (EKT) strukturálása ( ) A Közös Kutató Központ (JRC) közvetlen kutatásfejlesztési tevékenysége 21

22 A 6. Keretprogram négyéves költségvetése 17,5 milliárd euróval gazdálkodik, amiből mintegy 1,3 milliárd eurót tesz ki az EURATOM keretprogram költségvetése. Ez az összeg az EU 2002.évi költségvetésének 3,4%-a és az Európai Unió országaiban polgári célú kutatásokra fordított összegnek mintegy 6%-át jelenti. Az EKT létrehozásának programjához szervesen csatlakozik az Európai Atomenergia Közösségnek az Európai Tanács által 2002.június 3-án elfogadott, évekre vonatkozó Hatodik Nukleáris Kutatási és Képzési (EURATOM) Keretprogramja. Az EURATOM Keretprogram két specifikus kutatási és fejlesztési programból épül fel: 8 EURATOM kutatási és képzési specifikus program ( ) A Közös Kutató Központ által végrehajtandó közvetlen nukleáris kutatás-fejlesztési tevékenység specifikus programja ( ). A 6. Keretprogram szerkezete, tematikája, a részvétel formája jelentősen megváltozott az 5. Keretprogramhoz képest: A 6. KTF Keretprogram az első azon átfogó együttműködések sorában, amelyekben a tagjelölt országok pályázói az Unió tagországaival azonos jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt (azonos elbírálás alá esnek) Az európai nemzetközi kutatási szervezetek tagállamokéval azonos jogú részvétele Új eszközök (NoE, IP, art.126) A hagyományos projektek alacsony ára Egyszerűbb pályázati rendszer Esetenként két lépcsős pályáztatás A konzorciumok nagyobb autonómiája, megnövel jogi és pénzügyi felelőssége Új kutatási stratégia: o EKT kialakítása o Az USA-hoz és Japánhoz viszonyított lemaradás csökkentése o A privát és az állami kutatási aktivitások összehangolása o A K+F kapacitások továbbépítése o Interdiszciplinaritás és multidiszciplinaritás o A K+F tevékenységek fokozott összehangolása és koordinálása o A kutatás-fejlesztés társadalmi hatásának növelése 22

23 o Nagyobb költségvetésű projektek o Az adminisztratív eljárások leegyszerűsítése o A koordinátorok nagyfokú önállósága a projektek vezetésében Elszámolás nemzeti szabályok szerint Új finanszírozási formák Harmadik országok bevonása (USA, Japán) Központi helyen a kutatói mobilitás A nők hatékonyabb részvételének támogatása 8 The sixth Framework Programme in Brief, Európai Bizottság, Brüsszel, 2002 december 23

24 3.1. A 6. Keretprogram előkészítési folyamata január: Az Európai Kutatási Térség megteremtése kezdeményezés (nemzeti K+F programok integrálása, kiválósági központok hálózatainak megteremtése, nagy kutatási projektek támogatása, a kutatási infrastruktúra erősítése, a kutatói mobilitás javítása,a tudomány szociális és társadalmi oldalának erősítése) március: a benchmarking munkacsoport és a kiválósági központok feltérképezését irányító munkacsoport felállítása február: az Európai Bizottság (EB) előterjeszti a 6. KTF program javaslatát május: az EB előterjeszti a 6. KTF program specifikus programjainak javaslatát nyara: Az Európai Parlament (EP) és a Kutatási Tanács megkezdi a 6. KTF program vitáját október: Az EB javaslata az ERA regionális dimenziójára Az EB módosítja javaslatát a 6. KTF program nyolcadik prioritásáról (az EU előre nem látható K+F igényeinek kielégítése) november: az EP több mint 300 módosító javaslatot szavaz meg december: a Kutatási Tanács meghozza Közös Álláspontját a 6. KTF programról a fentiek alapján az EB módosítja javaslatait március: a Kutatási Tanács megkezdi a specifikus programok és a részvételi szabályok vitáját az Európai Tanács (ET) határozata az EU K+F kiadásainak a GDP 3%-ra emeléséről 2010-ig 9 Dr. Mezei István: Hogyan jutunk 5-ről 6-ra: Újdonságok a 6. Keretprogramban, OM, Budapest, február

25 2002. április: az EB pályázata az új eszközök iránti érdeklődés felmérésére (Eol) május: az EP plenáris ülése elfogadja a Tanács és a EB 6. Keretprogrammal kapcsolatos kompromisszumos javaslatait az EB módosítja javaslatait a részvételi szabályokról június: a Kutatási Tanács is elfogadja a 6. KTF keretprogram javaslatait július: az EB bejelenti terveit az NCP rendszerről a 6. KTF keretprogramban szeptember: a Versenyügyi Tanács jóváhagyja a specifikus programokat (komoly vita az EP-vel a kutatásetikai kérdésekben) október: az EB javaslata az EKT fellendítésére, a nemzeti kutatáspolitikák koordinációjának erősítésére a 13 tagjelölt ország csatlakozik a 6. KTF keretprogramhoz megtörténik a specifikus programok munkaprogramjainak kidolgozása november: IST nyitókonferencia-koppenhága, 6. KTF keretprogram nyitókonferencia-brüsszel, nemzetközi együttműködési nyitókonferencia-varsó A Versenyügyi Tanács jóváhagyja az EKT fellendítésének javaslatát december: Az EB jóváhagyja a specifikus programok munkaprogramját Kiírásra kerülnek az első pályázatok (49 pályázati felhívás, közel 5 milliárd EUR költségvetés, amelynek 70%-a az integrált projektekre és a kiválósági hálózatokra kerül felhasználásra, 15%-át a KKV-k kapják, a hét prioritás támogatása mellett 990 millió EURemberi erőforrásokra, mobilitásra, infrastruktúrákra és a társadalmi párbeszédre, 460 millió EUR EU politikák támogatására, nemzetközi együttműködésre, nemzeti K+F tevékenységek koordinálására, 69 millió EUR nukleáris kutatásokra) január: 25

26 Az EFTA országok (Izland, Lichtenstein, Norvégia) csatlakoztak a 6. KTF keretprogramhoz A következő két fejezet a 6. KTF program strukturáját, valamint a 17,5 milliárd EUR-os költségvetés tematikus megoszlását mutatja be. Jól látható lesz, hogy a program szakmailag hét kiemelt terület köré csoportosítja az elsőbbséget, prioritást élvező témacsoportokat. Ezek az EU alapvető gazdasági és társadalmi célkitűzései által igényelt feladatok megoldására vonatkoznak. A hét kiemelt szakterületen túlmenően a Keretprogram jelentős erőforrásokat fordít az időközben felmerülő igényekre, a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra, a harmadik országokkal való nemzetközi együttműködésre. Az atomenergiával, valamint a nukleáris biztonságtechnikával kapcsolatos kutatási és képzési feladatokra is ez a Keretprogram biztosít fedezetet. 26

27 3.2. A 6. KTF Keretprogram struktúrája 4.táblázat: A 6. KTF keretprogram struktuája 6. KTF keretprogram: Három kiemelt terület Első terület: A közösségi kutatás fókuszálása és integrálása Szélesebb kutatási területeket átfogó Tematikus prioritások specifikus aktivitások Életmódtudományok, genomika, biotechnológia az egészségügyben Információs társadalom technológiái Nano-technológiák és nano-tudomány, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök Aeronautika és űrkutatás Élelmiszer minőség és biztonság Fenntartható fejlődés, globális változások és ökorendszerek Állampolgárok és kormányzás a tudás alapú társadalomban Új és újonnan létrejövő Szükségletek előrejelzése tudományágak és támogatások érdekében technológiák (NEST) Horizontális kutatások a kis- és középvállalatok részvételével Specifikus intézkedések a nemzetközi együttműködések előmozdítása érdekében 2. terület: Az EKT strukturálása 3. terület: Az EKT alapjainak megerősítése Kutatás és innováció Emberi erőforrás és mobilitás Kutatási infrastruktúra Tudomány és társadalom A kutatási tevékenységek koordinálása és összehangolása Kutatási és innovációs irányelvek kialakítása (Forrás: Az Európai Közösség Hatodik Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja ( ), Európai Tájékoztatási Központ: EU tények, Budapset, December 15.) 1. Terület: 10 A 7 tematikus prioritás: Életmód tudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában 10 The Sixth Framework Programme in Brief, Európai Bizottság, Brüsszel, 2002 december 27

28 Fő célkitűzések: post-genomikus kutatások beintegrálása a megalapozottabb biomedikus és biotechnológiai módszerekbe. A kockázatviselők bevonása, pl. ipari, egészségügyi szolgáltatók, fizikusok, döntéshozók, egészségügyi szakszervezetek, szakértők. Kutatási témák: fejlett géntechnológia egészségügyi célokra való felhasználása; betegségek elleni küzdelem Információs társadalom technológiái Fő célkitűzések: közvetlen hozzájárulás az európai tudás alapú társadalom, az e-europa megteremtéséhez, valamint közép- és hosszú távú jövő-generációs kutatásfejlesztésekhez; a számítógépek és hálózatok a mindennapi életbe való beintegrálása, az egyén középpontba helyezése. Kutatási témák: társadalmi és gazdasági kihívásokra irányuló IST kutatások; kommunikáció és software technológiák; alkatrészek és mikroelektronika; információmenedzsment; IST jövője Nano-technológia és nano-tudományok Fő célkitűzések: hozzájárulás az európai erőforrás alapú termelés tudás alapú termelésre való megváltoztatásához és környezet-barát módszerek kidolgozásához. Kutatási témák: nanotechnológia és nanotudományok; intelligens anyagok fejlesztése; új termelési eljárások kifejlesztése Repüléstechnika és űrkutatás Fő célkitűzések: minél magasabb technológiai színvonal elérése, valamint a kutatás-fejlesztési törekvések egységesítése és koncentrálása az Európai Űr Stratégia és a Repüléstechnikai Tanácsadó Testület bevonásával. Kutatási témák: repüléstechnika (versenyképesség növelése, kibocsátások, zaj csökkentése, biztonság növelése), űrkutatás (Galileo Európai Szatelit Navigációs Rendszer, szatelit telekommunikációs rendszerek) Élelmiszerminőség és- biztonság Fő célkitűzések: növelni az európai fogyasztó egészségét és jó közérzetét a magasabb minőségű élelmiszerek segítségével; fejlettebb élelmiszer-előállítás ellenőrzés. A fogyasztó igénye és joga a biztonságos és jó minőségű élelmiszerhez prioritást élvez. Új és biztonságos élelmiszerek előállítása és élelmiszer gyártó üzemek létesítése. 28

29 Kutatási témák: élelmiszerrel kapcsolatos betegségek és allergiák; élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása; környezetbarát termelési módszerek; egészségesebb élelmiszer alapanyagok; takarmányozás és hatás az emberi egészségre; környezeti és egészségügyi kockázatok Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák Fő célkitűzések: a fenntartható fejlődési modell rövid és hosszú távú fejlesztése, társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókba való emelése, hozzájárulás a természeti változások negatív tendenciáinak internacionális törekvéseihez. Kutatási témák: fenntartható energetikai rendszerek; fenntartható felszíni közlekedés; globális változás és ökoszisztéma Polgárok és kormányzás a tudás alapú társadalomban Fő célkitűzések: az európai kutatás mobilizálása a gazdaságban, a társadalomban, a tudományokban és a humán erőforrásban, tehát minden olyan területen, ami érintett a tudás alapú társadalom megjelenésében. Kutatási témák: tudásalapú társadalom és társadalmi kohézió; állampolgárság, demokrácia és új kormányzati formák. Szélesebb kutatási területeket átfogó specifikus aktivitások: A tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése: Ez az aktivitási terület magába foglalja a közösségi politikákat: CAP (mezőgazdasági politika), halászati politika, környezetvédelem, energia, közlekedés, egészségügy, fejlesztési segélyek, fogyasztóvédelem stb. Új és fejlesztés alatt álló tudományok és technológiák (NEST) Célja az olyan kutatások támogatása, amely a megszokott témáktól eltér, új és eddig járatlan utakat/területeket nyit meg a tudományban és technológiában. KKV-k részvételének támogatása-horizontális akciók A hét tematikus prioritáson belül a költségvetésben a kis-és középvállalkozások számára 15% jut, elsősorban kiválósági hálózatokban, integrált projektekben, valamint KKV specifikus akciókban való részvétel támogatására. A KKV specifikus akciókban való részvételre harmadik ország szervezete is pályázhat (nemzetközi dimenzió). A kooperatív kutatási (CRAFT) és a kollektív kutatási akciókon belül a KKV-k kutató intézeteket vagy egyetemeket bízhatnak meg saját technológiai vagy innovációs problémáik megoldására. 29

30 A nemzetközi együttműködést támogató specifikus tevékenységek Ez a pont olyan különleges nemzetközi együttműködési aktivitásokat takar, ami a Közösség külpolitikájának kölcsönös érdekrendszerére és támogatásaira épül. (fejlődő országok, mediterrán partner országok, nyugat-balkán országok, Oroszország és a FÁK) 2. terület: Az Európai Kutatási Térség strukturálása (lásd még II. Fejezet) Kutatás és innováció ösztönzése: Célok: Európa innovációs teljesítményét a kutatás-innováció-munka integrálásával lehetne fejleszteni (Innováció-barát környezet). A cél az, hogy a kutatásokból használható és kereskedelmileg értékes innováció álljon elő. Akciók: a régióközi kooperáció erősítése; új eszközökkel és módszerekkel folytatott kísérletek; KKV-k részvételének ösztönzése; a hasonló elképzelésekkel rendelkező KKV csoportba tömörítése; a KKV-k régióközi együttműködésének ösztönzése; a közösségi kutatási projektek elemzése és értékelése Humán kutatási erőforrások és a kutatói mobilitás elősegítése (Marie Curie akciók) Célok: Széleskörű támogatást nyújtása az európai kutatási rendszerben dolgozó világszínvonalú kutatóknak, figyelembe véve a kutatás nemzetközi dimenzióját. Akciók: kutatói továbbképzési hálózatok; tudástranszfer nemzetközi kooperációkon keresztül; posztgraduális képzési rendszerek; a fiatal és a tapasztalt kutatók számára rendezett előadások, kurzusok; Európán belüli és harmadik országba szóló ösztöndíjak kutatóknak; harmadik országbeli kutatók ösztöndíja Európai kutatómunkára; kiválósági díjak; kutatók számára tanári posztok/székek létesítése; kutatók reintegrálása hazai kutatói munkákba, hosszabb külföldi kiküldetés után. Kutatási infrastruktúra fejlesztése: Célok: a kutatói infrastruktúra kiépítése és minél magasabb színvonalon történő fejlesztése, Európa szerte való kiterjesztése és használata. Akciók: egyéni és csoportos kutatok nemzetek feletti hozzáférése a kutatói infrastruktúrához; kommunikációs hálózatok fejlesztése a második tematikus prioritással összhangban; nagy sebességű és teljesítményű hálózatok létesítése európai kutatásokhoz (GEANT); új infrastruktúrák fejlesztése. 30

31 Tudomány és társadalom: Célok: A tudományos világ és a társadalom közötti párbeszéd előmozdítása, intézményi kapcsolatokon és programokon keresztül. Akciók: közelebb hozni a tudóst a társadalomhoz; díjak a kutatási eredményekért, az együttműködésért és kommunikációért; előmozdítani fiatal kutatók karrierjét; nők részvételének támogatás a tudományok területén; felelős kutatás és az eredmények felelős alkalmazása; kutatási etika. 3. terület: Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése: A kutatási tevékenység koordinálása/összehangolása: Célok: A meglévő nemzeti akciók összehangolása és fejlesztése. A tudomány minden területén egészítsék ki egymást a hasonló célú kutatások és kutató szervezetek a Közösség és Európa szerte. Akciók: a nemzeti vagy regionális programok közös hálózata (EKT-NET); egy integrált információs rendszer kiépítése nemzeti és regionális szinten; a 6.Keretprogram összehangolása a COST és az EUREKA programokkal; európai szervezetekkel való együttműködés (CERN, ESA, ESO, EMBL, ILL stb.) Kutatási és innovációs irányelvek kialakítása: Célok: Európa szerte bátorítani a kutatási és innovációs politikák fejlesztését, megtalálni a közös érdekeket és a döntéshozókat ellátni a megfelelő, a döntéshozatalhoz szükséges eszközökkel, tudással. Akciók: elemzések, statisztikák, előrejelzések a tudomány területén; benhmark kutatási és innovációs politikák kiemelése nemzeti, regionális és európai szinten; feltérképezni a tudományos és technológiai kiválóságokat Európában; fejleszteni a szabályozó és adminisztrációs környezetet a kutatás szolgálatában. 31

32 3.3. A 6. KTF Keretprogram költségvetése A 6. Keretprogram igen jelentős pénzügyi támogatási eszküz az Európai Tanács által 2000 márciusban Lisszabonban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. Ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul az Európai Kutatási Térség megvalósításához. 5. táblázat: A 6. KTF keretprogram költségvetése 1. A közösségi kutatás fókuszálása és integrálása Tematikus prioritások Életmódtudományok, genomika, biotechnológia az egészségügyben Genomika és alaklmazási teületei az egészségügyben Fertőző betegségek legyőzése Információs társadalom technológiái Nano-technológiák és nano-tudomány, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök Aeronautika és űrkutatás Élelmiszer minőség és biztonság 685 Fenntartható fejlődés, globális változások és ökorendszerek Fenntartható energia rendszerek 810 Fenntartható felszíni közlekedés 610 Globális változások és ökorendszerek 700 Állampolgárok és kormányzás a tudás alapú 225 társadalomban Szélesebb kutatási területeket átfogó specifikus aktivitások Szükségletek előrejelzése támogatások 555 érdekében Horizontális kutatások a kis- és 430 középvállalatok részvételével Specifikus intézkedések a nemzetközi 315 együttműködések előmozdítása érdekében Nem-nukleáris területekkel foglalkozó Közös 760 Kutatóközpontok 2. Az EKT strukturálása Kutatás és innováció

33 Emberi erőforrás és mobilitás Kutatási infrastruktúra 655 Tudomány és társadalom Az EKT alapjainak megerősítése 320 A kutatási tevékenységek koordinálása és 270 összehangolása Kutatási és innovációs irányelvek kialakítása 50 TOTAL Az Euratom keretprogram A kutatás prioritást élvező területei 890 Ellenőrzött termonukleáris fúzió 750 Radioaktív hulladékkezelés 90 Sugárvédelem 50 Egyéb 50 Nukleáris területekkel foglalkozó Közös 290 kutatóközpont (JRC) TOTAL SZUM 17, 5 (Forrás: The sixth Framework Programme in Brief, Európai Bizottság, Brüsszel, 2002 december) A 6. KTF program költségvetése 17%-kal magasabb, mint az 5. Keretprogramé ; a teljes uniós költségvetés (2001) 3,9%-át teszi ki és a közösségi forrásokból finanszírozott kutatások 6%-át teszi ki az európai, nem-magán polgári kutatási kiadásoknak. A 6. KTF keretprogramnak nincs nemzeti szintű költségvetési forrása. 33