HAJÓZÁS MEGHATÁROZÁSA

Átírás

1 HAJÓZÁS MEGHATÁROZÁSA Közlekedési alágazatok: közúti közlekedés vasúti közlekedés légi közlekedés VÍZIKÖZLEKEDÉS csővezetékes szállítás városi közlekedés Milyen célra használjuk? vízen való átkelés vízi sportok, hobbi élmény-utazás szállítások egyéb (pl. szolgálati cél) Mikor válasszuk? hajó(kormány)pártiak előnyök Mikor ne válasszuk? ellenzék hátrányok

2 HAJÓZÁS FELTÉTELEI Mi szükséges a közlekedéshez? Pálya Jármű Energia Munkaerő Létesítmény Végrehajtó szervezet Szabályozás És a vízi közlekedéshez? A vízi közlekedés fogalma: Személyek, dolgok helyváltoztatása vízi vízi járművek hajózásra képesített i t egyidejű igénybevételével

3 % 100 Felszíni vizek szerepe a partok közötti kapcsolatokban Védelem Utazás Szállítás i t H V K R C I techn.fejl. közlekedési sajátosságai Folyók Tavak Tengerek

4 Fogalmak i t úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló - úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő - úszólétesítmény (2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről) hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó (57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről) Csoportosításuk Haj.terület Kategória Ép. anyag Rendeltetés Haj.mód Gép Személyzet Kialakításuk Szempontok Meghajtás Konstrukció

5 Ellenállások leküzdése nál i t Energiaforrások Fogyó Megújuló Természetes tüzelő- hasadó anyagok Nap, áramlatok, gravitáció, izomerő Mesterséges gőz, áram, üzemanyagok?! Perp.mob.?! Erőgép Energiaátalakítás (motorok) Meghajtás + / 0 Erőátviteli berendezés Hajtóerőképzés (propulziós művek) Hajóhajtások Hajón belül Hajón kívül Természetes evező, vitorla áramlatok, ereszkedés, vontatás (emberi, állati) Mesterséges motor, sugármű gépi vontatás (parti, vízi)

6 Csónak, nyilvántartásra nem kötelezett vízi sport eszköz vezetése: 14. életév (gépi hajtású vízijármű esetében 17) úszni tud vezetési gyakorlat vízi közlekedés szabályainak és Ká vízterület sajátosságainak ismerete i ff t ef Munkahelyek a hajón Lt hf Hajóra lépés feltétele: Szolgálati Könyv (18 év, PAV, illeték) Gh Úszólétesítmény vezetéséhez, valamint azon fedélzeti, gépüzemi szolgálati vagy segédszolgálati feladat ellátásához rendeletben meghatározott hajózási képesítés szükséges. (15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről)

7 Gépüzemi Fedélzeti gépüzemvezető géptiszt gépkezelő Belvízi hajóparancsnok I. fedélzeti tiszt kishajó-vezető (kisgéph., szolgálati, vitorlás) úszómunkagép-vezető géphajókormányos gépnélküli hajó-vezető (uszálykormányos, tutajvezető) révész (komp vagy révcsónak vezetője) II. fedélzeti tiszt kormányos veszélyes áru szállítási szakértő belvízi hajózási rádiótelefon kezelő kishajóvezető (12 főnél több utas) személyhajózási szakértő elsősegélynyújtó légzőkészülék-kezelő i Tengeri gépüzemvezető, második géptiszt gépüzemi őrszolgálatért felelős géptiszt géptéri őrszolgálat tagja elektrikus hajóparancsnok első tiszt navigációs őrszolgálatért felelős tiszt rádiókezelő (ált. vagy korl.) navigációs őrszolgálat tagja túlélési járműkezelő t Képesítéshez kötött szolgálatok a hajón

8 i t i létesítmények: kikötők, hajójavító, üzemanyagtöltő, szertár, hajóút-fenntartási, forgalom Kikötő ideértve a veszteglőhelyet is a hajózási hatóság engedélyével létesíthető, bővíthető, tartható üzemben és szüntethető meg. (2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről) kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik veszteglőhely: általában fuvarban lévő, valamely műveletre várakozó járművek elhelyezésére alkalmas terület, ahol elvileg bármely módon parthoz kötve vagy horgonyon - lehetséges a kikötés lekötő: olyan veszteglő hely, ahol alapvetően lehorgonyozva állhatnak a járművek, így egyben a horgonyzóhely megfelelője is móló: a kikötők hullámok elleni védelmére általában kőből épített, legtöbbször járható műtárgy, amely a hajók kikötésére is szolgálhat (pl.: Balaton északi kikötők mólói)

9 i t dokk: műszaki értelemben a hajók elkülönítésére, szárazra emelésére szolgáló, karbantartási célt biztosító terület vagy úszómű (az angolszász kereskedelmi használat a kikötőhellyel azonosan is értelmezi) hajóállomás: személyhajók kikötésére szolgáló hely, lehet bázisállomás vagy vonali megállóhely rakpart: rakodási feladatok ellátására kiépített nyíltvízi partszakasz rakodó: a kikötő egy adott árutípus rakodására specializált területe (pl.: gabonarakodó, olajrakodó) terminál: mögöttes, nyílt tárolótérrel rendelkező rakodó (pl.:konténerterminál, ro-ro terminál) kikötőhely (vagy hajóállás): egy hajó számára kijelölt (számozott) terület a rakodón vagy hajóállomáson telelő: téli kikötő, a jegesedés vagy egyéb leszerelés miatti üzemen kívüli időszakban védelmet nyújtó, biztonságos öblökben kijelölt tároló hely menedékhely: útközben kialakuló veszély források mint viharos szél, jégzajlás, hullámverés ellen átmeneti védelmet nyújtó, többnyire nem kiépített hely, mellékágakban, sarkoknál, öblökben (pl.: al-dunai Kossava-lekötők)

10 i 1813 Bécs-Budapest: Áruval terhelt hajóknak vontató állatok felhasználása nélkül vízfolyás ellen vezetésének találmánya 1817 Bécs: Carolina gőzös bemutatása (Bernhardt Antal) Eszék Pest közötti alkalmi vontatások 1820 Pest Óbuda átkelő járat t 1829 DGT Első Duna-Gőzhajózási Társulat (DGT) 1847 Első Magyar Tisza-Gőzhajózási Társaság (Széchenyi I.) 1856 Párizs Dunai hajózás szabadsága 1865 Győri Gőzhajózási Társaság (gabonaszállítás) 1871 Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat (5 magyar cégből) 1888 Magyar Államvas i Vállalata (Baross G.) 1894 Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) 1928 Csepeli Vámmentes és Szabadkikötő 1936 Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság (DTRT) 1946 Magyar-Szovjet i Részvénytársaság (MESZHART) 1955 Magyar i Részvénytársaság (MAHART)

11 i t

12 Nemzetközi szervezetek International Maritime Organization (IMCO, 1982 London) i t ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága United Nations Economic Commission for Europe (UNECE) Központi Rajna Bizottság Central Commission for the Navigation of the Rhine (CCNR) 1815 Bécs, székhely: Strasbourg 1868 Mannheimi Acta Duna Bizottság Danube Commission (DC) 1948 Belgrádi Egyezmény székhely: Budapest Hazai szervezetek Alapelveik: szabad hajózás biztosítása a hajózás fellendítése a hajózás fenntartható fejlődésének elősegítése a hajózás egységes szabályozása Nemzeti Fejlesztési Minisztérium / Légi és közlekedési Főosztály / közlekedési Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság / Útügyi, Vasúti és i Hivatal / i Főosztály struktúrája: Kikötői Osztály Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály i Engedélyezési-Ellenőrzési Osztály i Képzés és Vizsgafelügyeleti Osztály tevékenységi köre: hajózási létesítményekkel és kikötőkkel kapcsolatos hatósági feladatok úszóműves kikötőkel kapcsolatos hatósági feladatok tevékenységi engedélyek kiadása hajószemlék

13 belvízi hajózás Európai i t Európai Szabályzat a Belvízi ról (European Code for Inland Navigation CEVNI, 1985) Az európai belvízi hajózásról nemzetközi biztonsági előírásai: Belvízi Műszaki Követelményei (2006/87/EC Direktíva) Európai Megállapodás a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról (ADN) (European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways) Budapesti Egyezmény a Belvízi Árufuvarozási Szerződésről (Budapest Convention on the Contract for the Carriage of Goods by Inland Waterway CMNI, 2000) Hazai évi XLII. Törvény a víziközlekedésről SZEMELVÉNYEK 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről (HSZ) 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 219/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet a folyami információs szolgáltatásokról

14 HAJÓZÁS i t Multidiszciplináris SZAKMA! Megjelenése a tantervben Bsc: Közlekedési üzemtan II. Közlekedéstechnika I-II-II. Komplex projektek i ismeretek Msc: Közlekedési üzemtani elemzések Közlekedési komplex projekt közlekedés KIEMELTEN VESZÉLYES ÜZEM!