A konferencia résztvevői

Átírás

1 A konferencia résztvevői Dr. Josef Bühler ( ) Főkormányzósági Kabinet, Krakkó Államtitkár Bühler, aki 1941 júniusától Dr. Hans Frank főkormányzó állandó helyettese volt, ebben a feladatkörében részt vett a lengyel nép ellen elkövetett valamennyi bűntettben és a lengyelországi zsidók tömeges legyilkolásában. Ő győzködte a Wannsee-konferencián Heydrichet, hogy a végső megoldást a Főkormányzóságban kezdjék el, mondván, ott nem kell szállítási nehézségektől tartani, továbbá kifejtette, hogy szeretné a zsidókérdést ezen a területen a lehető leggyorsabban megoldani. Bühler 1942-ben részt vett annak a betelepítési akciónak az előkészületeiben, amelyben németeket telepítettek tömegesen Lublin környékére. Közreműködött lengyelek németországi kényszermunkára hurcolásában is. Bühler katolikus családban, egy pék fiaként született Waldseeben (Württembergben). A gimnázium után jogi tanulmányokat folytat, 1932-ben jogi doktorátus szerez áprilisában belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Főállamügyészként Hans Frank tárca nélküli birodalmi miniszter hivatalvezetője decemberétől a Főkormányzóság Hivatalának vezetője Krakkóban, 1940 márciusától ennek államtitkára januárjában elmenekül Krakkóból áprilisában a védelem tanúja a Nemzetközi Katonai Törvényszék által Hans Frank ellen folytatott nürnbergi perben, ezt követően kiadják Lengyelországnak júliusában Krakkóban halálra ítélik és kivégezik.

2 Adolf Eichmann ( ) a Birodalmi Biztonsági Főhivatal, az RSHA IV B 4 ügyosztályának vezetője Eichmann a deportálások szervezőjeként központi szerepet játszott az európai zsidók meggyilkolásában októberétől az SD, a Biztonsági Szolgálat berlini főhivatalának II/112 ( zsidóügyi ) osztályán tevékenykedik, ahol a zsidók Németországból való elűzésének lehetőségeivel foglalkozik. Ausztria Németországhoz csatolása, majd a németek cseh- és morvaországi bevonulása után Eichmann ben a Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalait vezeti Bécsben és Prágában szeptemberében részt vesz a Lublin melletti lengyel falu, Nisko közelében tervezett zsidó rezervátum kialakításában, ami hamarosan félbeszakad decemberétől a Birodalmi Biztonsági Főhivatal, az RSHA IV D 4 ügyosztályának ( kivándoroltatás és kiürítés ), majd 1941 márciusától a IV B 4 ügyosztály ( zsidóügyek és kiürítések ) vezetője. Eichmann foglalta jegyzőkönyvbe a Wannsee-konferencián elhangzottakat októberététől 1944-ig az általa vezetett iroda koordinálta a transzportokat, és határozta meg a deportálandó zsidók számát márciusától a budapesti Eichmann-kommandó vezetőjeként több mint magyar zsidó Auschwitzba és más táborokba való elhurcolásáért felel. Könyvelő fiaként született Solingenben. A reáliskola elvégzése után mérnöki tanulmányokat folytat, de ezeket félbeszakítja, ezután kereskedőnek tanul között eladóként és utazóügynökként dolgozik Bécsben áprilisában belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, valamint az SS-be, a Védőosztagba augusztusában áttelepül Németországba től az SD-nél, között az RSHA-nál dolgozik május elejétől légierős őrvezetői munkakörével álcázza magát. Elfogják, de sikerül elmenekülnie. Egy ideig álnéven erdei munkás a Celle város közelében ben Ausztrián keresztül Olaszországba, majd Argentínába menekül, ahol Ricardo Klement néven Buenos Airesben telepszik le. Ott 1960 májusában az izraeli titkosszolgálat fogja el decemberében Jeruzsálemben halálra ítélik, majd június 1-jén kivégzik.

3 Dr. Roland Freisler ( ) Birodalmi Igazságügyi Minisztérium Államtitkár Freisler a Wannsee-konferencián azt a minisztériumot képviselte, amely főként az ben hatályba lépett nürnbergi törvények óta a németországi zsidók jogi eszközökkel való üldözését és jogaiktól való megfosztását szervezetten irányította. Freisler kezeskedett nemzetiszocialista szellemiségért augusztusában megválasztották a Népbíróság elnökének. E funkciójában Freisler a törvényszék más tagjaival együtt halálos ítéletek ezreit hozta meg politikai ellenfeleik ellen. Protestáns-református családban született Celle városában, egy mérnök gyermekeként. A gimnáziumot Aachenben végzi, 1912-ben érettségizik. Jogi tanulmányait a Kieli Egyetemen folytatja augusztusában katonai szolgálatot teljesít hadapródként, később hadnagyként októbere és 1920 között orosz hadifogságban van ben megszerzi a jogi doktorátust től ügyvédként dolgozik Kasselben és a Népi-Szociális Blokk városi képviselője júliusában belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba ben képviselő a porosz országgyűlésben. Ugyanebben az évben a porosz Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjévé választják, 1933 júniusától államtitkár és a porosz államtanács tagja októberétől a Német Jogi Akadémia tagja és az ottani büntetőjogi részleg vezetője áprilisától államtitkár az összevont Birodalmi és Porosz Igazságügyi Minisztériumban, ahol többek között személyzeti ügyekért, a büntető törvénykezésért és a büntetés-végrehajtásért felel. Egy berlini légitámadásban hal meg február 3-án.

4 Reinhard Heydrich ( ) A Biztonsági Rendőrség (SiPo), a Biztonsági Szolgálat (SD) és a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (az RSHA) vezetője, a Cseh- Morva Protektorátus birodalmi kormányzója Heydrich 1938-tól az európai zsidók üldözésének és tömeges meggyilkolásának kulcsfigurája. Ebben a folyamatban a Biztonsági Szolgálat Ausztria bekebelezésétől fogva a zsidókra kényszerített kivándorlás megszervezésével járt élen. Az évi novemberi pogrom után Heydrich németországi zsidót záratott koncentrációs táborokba. A második világháború kitörésekor, szeptember 1-jén Heydrich az összes lengyelországi zsidó közösségben elrendelte a gettósítást, valamint zsidó tanácsok felállítását. A Szovjetunió lerohanását követően először azt parancsolta meg az Einsatzgruppéknak (kivégzőosztagok), hogy kommunista funkcionáriusokat, valamint a párt- és állami hivatali pozíciókat betöltő zsidókat végezzenek ki. Ennek az utasításnak a nyomán a megszállt szovjet területeken bevetett kivégzőosztagok hamarosan a teljes zsidó lakosságra kiterjedő szisztematikus tömeggyilkosság elkövetőivé váltak. A Göring által július 31-én aláírt meghatalmazása birtokában, amely a zsidókérdés végleges megoldásnak lebonyolítására jogosította fel, Heydrich 11 millió európai zsidó meggyilkolását tervezte. Halle a. d. Saaleban született egy zeneszerző és konzervatóriumigazgató fiaként. Katolikus gimnáziumban tanul, majd 1920-tól szabadcsapatokban katonáskodik, 1922-ben pedig belép a haditengerészet kötelékébe. Itt fregatthadnagyként 1931-ig teljesít szolgálatot, amikor korábban tett házassági ígéretét egy új szerelem miatt megszegi, így a becsületkódex megsértése miatt eltávolítják a flottából ben belép az NSDAP-ba, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba és az SS-be, a Védőosztagba júliusában Himmler megbízza a Biztonsági Szolgálat, az SD szervezetének felépítésével és annak vezetésével áprilisában a Bajor Politikai Rendőrség vezetője lesz, 1934 áprilisától pedig a Gestapo hivatalának élén áll Berlinben júniusától a Biztonsági Rendőrség vezetője, 1939 szeptemberétől pedig a Birodalmi Biztonsági Főhivatal főnöke május 27-én cseh ellenállók merényletet követnek el ellene Prágában. Heydrich június 4-én belehal sérüléseibe.

5 Otto Hofmann ( ) az SS (Védőosztag) Faji és Telepítési Főhivatalának vezetője Főhivatali vezetőként Hofmann 1940 és 1943 között vezető szerepet játszott a Lengyelországban és Szovjetunióban végigvitt germanizálási politikában. Ő volt a faji vizsgálatok felelőse, amelyek következményeként a megszállt területek lakóinak tömegeit űzték el a hazájukból, helyükre pedig németeket telepítettek be. Szintén Hofmann volt a felelős lengyel gyermekek Németországba hurcolásáért, és az SS szervezetén belüli családfakutatásért és -gondozásért. A Wannsee-konferencián Hofmann nyomatékosan kérte a kevert fajúak sterilizálását. Innsbruckban született egy kereskedő gyermekeként. A gimnázium befejezése után 1914 augusztusától önkéntes a háborúban, 1917 márciusától hadnagy, 1917 júniusától orosz hadifogságba esik, majd visszamenekül Németországba, később pilótának képezik ki ben leszerel és 1925 között egy bornagykereskedésben dolgozik, ezután szabadúszó borügynök lesz áprilisában belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, 1931 áprilisában pedig a Védőosztagba, az SS-be tól főállású SS-vezető áprilisától az SS délnyugati alakulatának vezetője, Württemberg, Baden és Elzász magas rangú SS- és rendőrségi vezetője. A hadifoglyok parancsnoka az Wehrmacht védelmi körzetek szerint kialakított V. közigazgatási kerületében (délkeleten). A Faji és Telepítési Főhivatal elleni perben, 1948 márciusában Hofmannt az emberiség ellen elkövetett, valamint háborús bűntetteiért 25 év börtönre ítélik ben kegyelmet kap, és szabadon engedik a landsbergi fegyházból. Ezután kereskedelmi alkalmazottként dolgozik Württembergben.

6 Dr. Gerhard Klopfer ( ) A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt legfelsőbb pártvezetése (pártkancellária) Főosztályvezető Klopfer a legfelsőbb pártvezetés nemzetiszocialista uralmi rendszerben betöltött központi szerepe miatt vett részt a Wannsee-konferencián. A nemzetiszocialista rezsim legbefolyásosabb és legjobban informált pártbürokratái közé tartozott. Az NSDAP Pártkancelláriájának III. számú, közjogi részlegének vezetőjeként, valamint Martin Bormann helyetteseként ő felelt a faji és nemzeti kérdésekért, a gazdaságpolitikáért, az együttműködésért az RSHA-val, vagyis a Birodalmi Biztonsági Főhivatallal, valamint a megszállási politika alapvető feladataiért novemberében államtitkárként részt vesz a vegyes házasságban élő zsidók jogainak további korlátozásában. Schreibersdorfban (Szilézia) született, mezőgazdász családban ban érettségizik, majd jogot és közgazdaságtudományt hallgat Jenában és Boroszlón, 1927-ben jogi doktorátust szerez től elsőfokú bíróságon bíráskodik Düsseldorfban áprilisában belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba és az SA-ba, a Rohamosztagba végétől a Porosz Mezőgazdasági Minisztérium, majd 1934-ben a Gestapo referense áprilisától a Führert helyettesítő és Rudolf Hess irányította csoport tagja a pártvezetésen belül ben belép a Védőosztagba, az SS-be, ahol kirendeltség-vezető lesz tól miniszteri tanácsosként zsidó vállalatok árjásításával foglalkozik áprilisában elmenekül Berlinből, később börtönbe zárják es szabadon bocsátása után a nürnbergi főtörvényszék kevésbé súlyos bűntetteket elkövetőnek (minderbelastet) ítéli től adóügyi segéd, 1956-tól ügyvéd Ulmban. A Wannsee-konferencián való részvétele miatt indított nyomozást az ulmi államügyészség 1962-ben megszünteti.

7 Wilhelm Kritzinger ( ) Birodalmi Kancellária Főosztályvezető Kritzinger a Birodalmi Kancellária második emberének számított Hans Heinrich Lammers után. Tudomása volt valamennyi zsidóellenes intézkedésről, és a Birodalmi Kancellárián belül maga is a zsidóproblémával foglalkozott. Így között részt vett a nép kártevői ellen meghozott rendeletek, valamint a birodalmi állampolgársági törvényhez kapcsolódó 11. rendelet kidolgozásában, amely később a német zsidók vagyonának deportáláskori elkobzásához szolgáltatott jogi alapot. Államtitkárként ban a zsidók által igénybe vehető jogi eszközöket korlátozó rendeletek kidolgozásával foglalkozott. Az 1945 utáni kihallgatásokon Kritzinger elismerte részvételét a Wannseekonferencián, és azt is, hogy a konferencián tárgyalt terveik bűncselekmények voltak. Egy lelkész fiaként született Grünfierben (az között fennálló Netzekreis körzetben). Iskolai végzettség: gimnázium, 1908-ban érettségizik, majd jogásznak tanul, között a harctéren szolgál, az utolsó időkben tartalékos csapatok hadnagyaként ben szakvizsgázik, majd gyakornokként dolgozik a Birodalmi Igazságügyi Minisztériumban között tartományi bíró a Porosz Kereskedelmi Minisztériumban ban visszatér a Birodalmi Igazságügyi Minisztériumba ban lép be az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba februárjában átigazol a Birodalmi Kancelláriához, ahol a B részleg vezetője lesz minisztériumi főosztályvezető hivatali megnevezéssel elejétől államtitkár-helyettes, ugyanennek az évnek a végén már államtitkár a kancelláriában áprilisában elmenekül Berlinből, 1945 májusában államtitkár lesz a flensburgi Dönitz-kormányban, majd Bruchsalban börtönbe zárják áprilisában szabadon engedik, decemberben azonban ismét bebörtönzik. Később betegség miatt ideiglenesen felfüggesztik büntetése végrehajtását.

8 Dr. Rudolf Lange ( ) A Biztonsági Rendőrség és a Biztonsági Szolgálat (SD) parancsnoka Lange több éven át a Gestapo középrangú, a terrorapparátus működését garantáló hivatalnokai közé tartozott. Miután Heydrich parancsnoksága alatt létrehozták a Biztonsági Rendőrség (SiPo) és a Biztonsági Szolgálat (SD) Einsatzgruppéit (kivégző osztagait) a Szovjetunióban élő zsidók legyilkolására, Langét is kinevezték, méghozzá az A Einsatzgruppén belül működő Gruppenstab nevű vezérkari testület irányítására. A Baltikumban ideiglenesen vezette (az A Einsatzgruppén belüli) 2. számú kivégző kommandót is, amely 1941 decemberéig mintegy lett és Lettországba deportált zsidót gyilkolt meg. Riga peremkerületében Lange személyesen vezetett kivégzéseket. A Wannsee-konferencián a tömegmészárlások tapasztalt szakértőjeként volt jelen. Egy birodalmi vasútépítési felügyelő gyermekeként született a Weißwasser nevű településen. Jogot tanul, majd 1933-ban, Halléban belép Gestapóba. A jénai egyetemen jogi doktorátust szerez ban belép a berlini Gestapóba, 1937-ben pedig az NSDAPbe, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba és a Védőosztagba, az SS-be ban a bécsi, majd 1939-ben a stuttgarti Gestapo tagja lesz től a weimari és erfurti Gestapo élén áll szeptemberétől a berlini Gestapo vezetőjének helyettese decemberétől a lettországi Biztonsági Rendőrség és a Biztonsági Szolgálat parancsnoka, 1945 januárjától pedig ugyanennek a két hatóságnak a főnöke Warthegau tartományban februárjában öngyilkosságot követ el Poznanban.

9 Dr. Georg Leibbrandt ( ) A Megszállt Keleti Területek Birodalmi Minisztériuma Főosztályvezető között Leibbrandt felelősségi körébe tartoztak a következő részlegek: általános politika, Ukrajna, Ostland (a Baltikum és Belorusszia egyes részei), Kaukázus, Oroszország valamint sajtó és kultúra. Ezen feladatköreiben Leibbrandt jelentős szerepet játszott a zsidók elleni népirtásában. Leibbrandt már 1941 októberében részt vett egy Heydrichhel közös megbeszélésen, amelyen arról tanácskoztak, hogy valamennyi európai zsidót be kell vonni a megsemmisítő programba. A Wannsee-konferencia után két nappal összehívott egy munkamegbeszélést annak tisztázására, hogy ki minősüljön zsidónak a keleti területeken. Az Odessza közelében fekvő Hoffnungsfeld nevű településen született. A gimnáziumot Dorpatban és Odesszában végzi, a forradalom után Berlinbe menekül tól teológiai, filozófiai és közgazdasági tanulmányokat folytat Tübingenben és Lipcsében. Tanulmányútjain eljut Párizsba, Londonba, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe és az Egyesült Államokba is ben filozófiai doktorátust szerez ban belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. A párt külpolitikai hivatalában a keleti területekért felelős részleg vezetője lesz. Ezután az antikommunista és szovjetellenes propagandáért felel tól ülnök a Népbíróságon júliusától a Megszállt Keleti Területek Birodalmi Minisztériumában az I. számú, Politikai Főosztály vezetője nyarán haditengerészeti szolgálatra jelentkezik ben börtönbe zárják, ahonnan 1949-ben szabadon bocsátják januárjában előzetes vizsgálatot rendelnek el ellene Nürnberg-Fürth törvényszékén. A vizsgálatot 1950 augusztusában lezárják.

10 Martin Luther ( ) Külügyminisztérium Államtitkár-helyettes Luther 1940 és 1943 között a D (Németország) részleg vezetőjeként felelt az együttműködésért Himmlerrel és a Birodalmi Biztonsági Főhivatallal, felelős volt továbbá a D III ügyosztályért ( Zsidókérdés, faji politika; a külképviseletek tájékoztatása lényeges belpolitikai eseményekről ). Adolf Eichmann hivatalával folytatott intenzív együttműködésének köszönhetően az általa vezetett D ügyosztály a végső megoldás végrehajtásában közreműködő szervvé vált. A későbbiekben a Külügyminisztérium a népirtáshoz főleg azzal járult hozzá, hogy a megszállt és a szövetséges országokból indítandó deportálásokat diplomáciai úton előkészítette és konkretizálta. A Wannseekonferencián azt javasolta Luther, hogy az északi országokat tekintettel az ott élő csekély létszámú zsidó közösségekre és a várható nehézségekre sorolják hátrébb, helyettük a délkeleti és a nyugat-európai területekre összpontosítsanak. Berlinben született. Magasabb iskolai végzettséget nem szerzett től önkéntes a hadseregben, 1918-tól hadnagy. Később bútorszállítással foglalkozik márciusában belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba között a párt berlini Gazdasági Tanácsadó Irodájának vezetője, 1936-tól pedig a Párt Tanácsadó Irodájának vezetője az NSDAP külpolitikai kérdésekért felelős megbízottja, Joachim von Ribbentrop mellett. Ribbentrop külügyminiszteri kinevezése után, 1938-tól Luther az NSDAP Különleges Ügyosztályának vezetője a Külügyminisztériumban től minisztériumi osztályvezető államtitkár-helyettes hivatali megnevezéssel. Mivel részt vesz a Ribbentrop megbuktatására irányuló kísérletben, február 16-án elbocsátják, majd a sachsenhauseni koncentrációs táborba zárják kiváltságos őrizetesként. A Vörös Hadsereg szabadítja fel, egy hónappal később Berlinben meghal.

11 Dr. Alfred Meyer ( ) A Megszállt Keleti Területek Birodalmi Minisztériuma A birodalmi miniszter állandó helyettese Alfred Rosenberg miniszter helyetteseként Meyer 1941 nyarától 1942 novemberéig Meyer államtitkári pozícióban volt, és a három legfontosabb részlegért, a politikáért, az igazgatásért és a gazdaságért felelt. Ebben a minőségében részt vett a megszállt szovjet területek kizsákmányolásában és kifosztásában, lakosai különösen a zsidók elnyomásában és meggyilkolásában. A Wannsee-konferenciára azért hívták meg Meyert, mert minisztériuma igazgatási területén az Einsatzgruppék, a kivégző osztagok már megkezdték a zsidók megsemmisítését júliusában Meyer azt javasolta, hogy a Szovjetunióban a kevert fajúaknál ugyanazokat az intézkedéseket alkalmazzák, mint a zsidóknál. Göttingenben, evangélikus családban, egy kormányzati és építésügyi tanácsos gyermekeként született ben érettségizik től hadiapródnak áll, majd 1914-től század-, később zászlóalj-parancsnok ben francia hadfogságba esik, 1920-ban századosként szabadul. Ezután kereskedelmi alkalmazottként dolgozik, állam- és államtudományt, valamint nemzetgazdaságot tanul ben megszerzi az államtudományok doktora címet, között jogi referens egy gelsenkircheni bányaüzemnél ban belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, ahol helyi csoportvezető lesz, között Emscher-Lippe körzet vezetője szeptemberében a Reichstag képviselője lesz, 1931-től az NSDAP körzetvezetője Westfalen-Nordban májusától Lippe és Schaumburg-Lippe önálló birodalmi tartomány helytartója, 1936-tól a lippei tartományi kormány vezetője tól Vesztfália tartomány elnöke és SA-altábornagy novemberétől Westfalen-Nord körzet birodalmi védelmi biztosa májusában öngyilkosságot követ el.

12 Heinrich Müller ( eltűnt) a Birodalmi Biztonsági Főhivatalban a IV. ügyosztály, a Gestapo vezetője A Titkos Államrendőrség (a Gestapo) vezetőjeként Müller vezető szerepet játszott szinte valamennyi a Birodalmi Biztonsági Főhivatal által megtervezett, előkészített és szervezett bűntettben szeptember elejétől utasításokat adott arra, hogy politikai ellenfeleket különleges elbánásban részesítsenek (meggyilkoljanak). Müller hatáskörébe tartozott az Eichmann által vezetett Judenreferat, a Zsidó Ügyosztály is. A Szovjetunióban élő zsidókat sújtó népirtás tervezésében és kivitelezésében a legapróbb részletekig közreműködött. Heydrich megbízásából Müller fogalmazta meg az Einsatzgruppékhoz intézett parancsokat, és ő volt felelős az Einsatzgruppék jelentéseit összefoglaló beszámolók elkészítéséért is. Müller a nemzetiszocialista rezsim egyik legbefolyásosabb bürokrata gyilkosának számít. Katolikus családban született Münchenben. Apja csendőrségi hivatalnok volt. A középiskola elvégzése után repülőgép-szerelőnek tanul től önkéntes a hadseregben, 1919-ben tizedesi rangban bocsátják el. Ezután a müncheni rendőrkapitányságon kap kiképzést, majd 1929-től rendőrségi titkár a kommunista szervezetek ellen fellépő Müncheni Politikai Rendőrségnél ben belép a Védőosztagba, az SS-be, ahonnan Berlinbe helyezik át, a Gestapo hivatalába tól a Biztonsági Rendőrség Főhivatalán belül a Politikai Rendőrségi Hivatal helyettes vezetője végén belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba től a Birodalmi Zsidó Kivándorlási Központ ügyvezetője, 1939 októberétől a Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV. számú ügyosztálya, a Gestapo vezetője és SS-altábornagyi és rendőrségi altábornagyi rangban májusától eltűntnek tekintik.

13 Erich Neumann ( ) A Négyéves Terv Megbízottjának Hivatala Államtitkár Neumann már 1938 novemberében részt vett azon a megbeszélésen Göringnél, amelyen a gazdaság árjásításáról, valamint a zsidók megjelöléséről és elszigeteléséről volt szó. A Wannsee-konferencián Neumann a gazdasági, munkaügyi, pénzügyi, élelmezésügyi, közlekedési, valamint a fegyverkezésért felelős minisztériumokat képviselte. Göring államtitkáraként Neumann a hadigazdálkodásért felelős hatóság érdekeit tartotta szem előtt, ezért azt javasolta, hogy a hadászati szempontból jelentős üzemekben munkaszolgálatot teljesítő zsidókat egyelőre ne deportálják. Evangélikus családban született Forstban (Alsó-Luzsica), gyártulajdonos fiaként. A gimnázium után jogot és közgazdaságtudományt tanul Freiburgban, Lipcsében és Halléban között frontszolgálatot teljesít, főhadnagyként szerel le tól a Porosz Belügyminisztérium kormányzati ülnöke, ezt követően Essenben a járási közigazgatási hivatalé tól kormánytanácsos a Porosz Kereskedelmi Minisztériumban között járási közigazgatási vezető Freystadtban (Alsó- Szilézia), majd ismét miniszteri tanácsos a kereskedelmi minisztériumban szeptemberétől főosztályvezető a Porosz Tartományi Minisztériumban, ahol a közigazgatási reformok felelőse májusában belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, 1934 augusztusában pedig a Védőosztagba, az SS-be végétől a Porosz Tartományi Minisztériumban tevékenykedik, 1936 októberétől pedig a négyéves terv megbízottjának, Hermann Göringnek a hivatalában nyarától államtitkár, 1941-től a megszállt szovjet területek olajmezőinek kiaknázásával megbízott Kontinentale Erdöl AG felügyelő bizottságának helyettes elnöke augusztusától a Német Káliumsó Szindikátus GmbH vezérigazgatója ben börtönbe zárják elején betegsége miatt szabadul.

14 Dr. Eberhard Schöngarth ( ) A Biztonsági Rendőrség és a Biztonsági Szolgálat (SD) parancsnoka A Biztonsági Rendőrség és az SD teljes Főkormányzóságért felelős parancsnokaként Schöngarth 1941 februárjától a megszállt Lengyelország lengyel és zsidó lakossága ellen elkövetett valamennyi elnyomó és megsemmisítő intézkedésben részt vett. A Szovjetunió megtámadása után, 1941 júliusa és szeptembere között maga állított fel Kelet-Galíciában egy különleges feladatokra létrehozott Einsatzkommandót, vagyis bevetési alakulatot, amely több mint 4000 zsidó férfit lőtt agyon. A Wannsee-konferencia résztvevői közül Lange mellett ő volt a másik gyakorló gyilkos, aki rendszeresen tömeges kivégzéseket vezényelt. Építésvezető fiaként született Lipcsében tól szabadcsapatokban katonáskodik ben érettségizik, majd belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba és a Rohamosztagba, az SA-ba között banki alkalmazott től állam- és jogtudományt tanul Lipcsében, 1929-ben jogi doktorátust szerez júniusától bírósági ülnök a magdeburgi, az erfurti és a torgaui törvényszékeken ban belép az SS-be, a Védőosztagba novemberétől az erfurti Birodalmi Postaigazgatóságon dolgozik, 1935-től pedig a Gestapo sajtóosztályán tavaszától államrendőrségi hivatalokat vezet Dortmundban, Bielefeldben és Münsterben től kormányfőtanácsos és SS- alezredes májusától a Biztonsági Rendőrség és az SD parancsnoka a megszállt Hollandiában februárjában egy brit katonai bíróság egy hadifogoly agyonlövése miatt halálra ítéli. Kivégzik.

15 Dr. Wilhelm Stuckart ( ) Birodalmi Belügyminisztérium Államtitkár Stuckart 1935-től a Birodalmi Belügyminisztérium I. osztályának ( alkotmány, törvényhozás, közigazgatás ) vezetőjeként részt vett a Német Birodalom területén élő zsidók ellen hozott valamennyi alapvető törvény és rendelet kidolgozásában, különösképp a birodalmi állampolgári törvényében és a német vér és becsület védelméről szóló törvényében (nürnbergi törvények) ben részt vett azokban az előkészítő munkálatokban, amelyek következtében a németországi zsidókat végül megfosztották az állampolgárságuktól ben javaslatot dolgozott ki a Német Birodalomban élő zsidó megjelölésére. A Wannsee-konferencián Stuckart javasolta a kevert fajúak kényszersterilizálását áprilisában ő vezette egy államtitkári konferenciát, amelyen a birodalmi állampolgári törvény 13. rendeletéről, a zsidók által elkövetett büntetendő cselekmények rendőrhatósági üldözéséről tanácskoztak. Wiesbadenben született, vasúti alkalmazott fiaként, keresztény neveltetést kapott. Az érettségi után 1919-től a hadseregben önkénteskedik, majd 1922-től jogot tanul Münchenben és Frankfurt am Mainban decemberében belép az NSDAP-be, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba ban jogi doktorátust szerez tól járásbíró márciusa között a pomerániai SA ügyvédje és jogi referense júniusától a Porosz Tudományos Minisztérium, 1934-től a Gazdasági, Népnevelési és Népművelési Minisztérium, 1935-től pedig a Birodalmi Belügyminisztérium államtitkára ban belép a Védőosztagba, az SS-be, 1944-től SS-tábornok májusában a Dönitz-kormány belügyminisztereként Flensburgban őrizetbe veszik áprilisában a Wilhelmstrasse-i náci hivatalok tisztviselőinek perében 3 év és 10 hónap fegyházra ítélik, amely az előzetes őrizetbe vétel miatt letöltöttnek számít ben az esküdtszéki eljárásban a szimpatizáns (német: Mitläufer) besorolást kapja, 1952-ben pedig 500 márka pénzbüntetésre ítélték novemberében halálos balesetet szenved.