JEGYZŐKÖNYV. Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés alelnöke

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 22-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről Jelen voltak:, a megyei közgyűlés alelnöke Dr. Áldozó Tamás Dobó Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Hári Lenke Dr. Horváth Zsolt Kropf Miklós Lévai József Nagy Jenő Papp Tamás Pusztai István Sárvári Csaba Stolár Mihály Végh László képviselők Távolmaradásukat bejelentették: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke, valamint Dr. Horváth József és Orbán Imre képviselők Jelen voltak továbbá: Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott Veszprém Megyei Kormányhivatal Dr. Mikulási Erzsébet főosztályvezető Veszprém Megyei Kormányhivatal Németh Tamás tű. ezredes, igazgató Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Károlyi János PESTTERV Kft képviseletében Dr. Imre László megyei főjegyző Horváth Ernő Elnöki Kabinet titkára Unger Ferenc könyvvizsgáló Diószeginé Tímár Hajnalka irodavezető Fakász Tamás irodavezető Szász Jutka irodavezető Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos Krámli János önkormányzati referens, jegyzőkönyvvezető Köszöntötte a testületi ülésén megjelent képviselőtársait, a hivatal és a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 18 fő közgyűlési tag közül 15 fő jelen van, az ülés határozatképes. Távolmaradásukat előzetesen bejelentették: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke, továbbá dr. Horváth József és Orbán Imre képviselők.

2 2 Napirend előtti felszólalást jelentett be: Pusztai István az MSZP képviselőcsoportjának frakcióvezetője Cui prodest scelus, is fecit? címmel. A hozzászólás indoka a tisztánlátás igénye az önkormányzat néhány gazdasági döntése tekintetében. Bejelentette, hogy a napirend előtti felszólalást az Ügyrendi Bizottság megtárgyalta és tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Megadta a szót a napirend előtti felszólalásra. Szó szerinti rögzítés Pusztai István Az emberi gyarlóság és az oknyomozó újságírás következtében olyan, egy bennfentes kör számára nyilván nem ismeretlen információk kerültek nyilvánosságra, amelyek megválaszolandó kérdéseket vetnek fel a tervezett, majd négy hónap után eladásra kijelölt városlődi hamvasztó ügyében. Az a látszat keletkezett, hogy a VEMESZ Kft létrehozása, tagi kölcsönnel való feltőkésítése nem a projekt megvalósítását, hanem a közpénzek elherdálását szolgálta. Sajtóinformációk szerint a kft tulajdonosa olyan szerződést kötött magánszemélyekkel, hogy értékesítés esetén a 30 millió forint feletti összeg a közvetítőket illeti meg. Ebből nagy jóindulattal arra lehet következtetni, hogy a kft valós értéke ingatlannal, kiviteli tervvel, engedéllyel, sőt uniós pályázati ígérvénnyel együtt nem haladhatta meg a 30 millió forintos értéket. Fel kell tenni a kérdést, a beruházás megvalósítása érdekében a Pannon Pax Team Kft megvásárlásáért mi alapján fizetett a VEMESZ lényegében az önkormányzat - 75 vagy 80 millió forintot, milyen gazdasági információk, esetleg értékbecslés alapján növekedett a vételár a valós érték 2,5-szeresére? A számok ismeretében (75 mínusz 30 millió Ft) talán nem nagy merészség azt feltételezni, hogy a vételár az elnyert uniós pályázati ígérvény (43 millió Ft) beszámítása, kivásárlása miatt lett ilyen magas. Bárhogy történt is, logikailag könnyű belátni, hogy a projekt megvalósítója legyen az a kórház kft-je vagy más vállalkozó a vételár valós érték feletti részét végérvényesen elbukta, mert az uniós forrás nem talált pénz, az a saját forrásból történt befektetést egyenlíti ki. A kórház csak akkor kerülhet ki veszteség nélkül az ügyletből, ha talál egy olyan balekot, aki a vételár teljes összegét leteszi az asztalra. A sajtóban megjelent információk alapján további kérdések is felmerülnek. - Valójában kik hozták meg - elsősorban a vételár tekintetében - az érdemi döntést? Aligha valószínű, hogy kizárólag a VEMESZ taggyűlése döntött, ilyen döntés önkormányzati intézményeknél, gazdasági társaságoknál politikai támogatás nélkül nem születhet. - Ténylegesen mikor született meg a döntés a Pannon Pax Kft megvásárlásáról? Az információk alapján arra lehet következtetni, hogy a VEMESZ Kft gründolása, a közgyűlési döntés időpontja ugyanis április 28, a projekt vásárlási szándéka és a vételár ismeretében kezdődött el.

3 3 - S egyáltalán komolyan gondolták-e az érdemi döntéshozók a beruházás megvalósítását a legoptimálisabb számítások szerint is 88 millió Ft maradt a beruházásra, ez pedig nem elég vagy az egész egy színjáték volt, amely közpénzek magánszférába terelő pénzügyi tranzakció lebonyolítására szolgált? Azzal, hogy a megye feladatait átvette az állam, az önkormányzat nem mentesül korábbi döntései következményeitől. Ezért javaslom Elnök Úrnak, kezdeményezzen egy ad-hoc bizottság létrehozását, amely lehetővé teszi a felmerülő és fel nem merült kérdések megválaszolását. A címben szereplő Seneca idézet magyar fordítása így hangzik: Akinek jól jött ez a vétek, éppen az követte el. éppen az követte el? Nem lenne jobb már a gyanú árnyékától is megszabadulni? Szó szerinti rögzítés vége Megkérdezte, hogy kíván-e valaki reagálni a képviselőcsoportok részéről a napirend előtti hozzászóláshoz. A képviselőcsoportok vezetői részéről a napirend előtti felszólalással kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Meggyőződése szerint a megyei önkormányzat tulajdonosként jó döntést hozott és a Pusztai István frakcióvezető által felvetett kérdésekre Dr. Rácz Jenő a megyei kórház főigazgatója már részletes választ adott. A mai ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott úr kérésének eleget téve javasolta, hogy a meghívóban 7. napirendi pontként szereplő Tájékoztató a járási rendszer kialakításának elveiről, feladatairól és hatásköréről tárgyú előterjesztést a közgyűlés első napirendi pontként tárgyalja, tekintettel Kormánymegbízott Úr egyéb irányú hivatali elfoglaltságára. - Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság a november 22-ei ülésén a napirendi tervezetet tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Indítványozta fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 64/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a november 22-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. Tájékoztató a járási rendszer kialakításának elveiről, feladatairól és hatásköréről Előadó: Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott Veszprém Megyei Kormányhivatal

4 4 2. Beszámoló a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról és az év végéig várható teljesítéséről Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciója Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka irodavezető Steinerné Stranszky Csilla pénzügyi ügyintéző 5. Döntés fogszabályozási szakellátási feladatról Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos 6. A Balatontérségi Terület- és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft-ben lévő üzletrész elidegenítésre történő kijelölése Előadó: Előkészítésért felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Ratkovszky Judit pályázati referens 7. Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója javaslattevő fázisának véleményezése Előadó: Előkészítésért felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Fakász Tamás megyei főépítész, irodavezető 8. Tájékoztató a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkájáról Előadó: Németh Tamás tű. ezredes, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója 9. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Krámli János önkormányzati referens, bizottsági titkár 10. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2012. szeptember 11- október 31.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Zsebe Péter idegenforgalmi referens, bizottsági titkár Határidő: Felelős: azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

5 5 NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. Tájékoztató a járási rendszer kialakításának elveiről, feladatairól és hatásköréről Köszöntötte a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, Dr. Kovács Zoltán urat. Felkérte a járási rendszer kialakításával kapcsolatos prezentációjának megtartására. Prezentáció Dr. Kovács Zoltán Tisztelettel köszöntötte a közgyűlésen megjelenteket. Véleménye szerint az írásban megküldött anyag, amit a munkatársaival készítettek jó néhány dologra választ ad, azonban néhány súlyponti és lényeges kérdésre hívta fel a figyelmet, amit a slide-n keresztül is bemutat előtt gyakorlatilag az egész közigazgatási rendszer szinte működésképtelen volt. A közjót szolgáló átalakítás célja, hogy az állam kifele legegyszerűbb, befele leghatékonyabb legyen. Ezt a célt szolgálja a járási rendszer is. Hangsúlyozta, hogy a járási hivatalok január 1-jével történő létrejöttével a jegyzői feladatok nagyrészt feleződnek, illetve a szabálysértési feladatok már április 15-től a kormányhivatalhoz kerültek. Két nagy kompakt rendszer kerül át a járáshoz: a gyámügy és az okmányiroda, ezen kívül a jegyzői szociális feladatok egy része, vagyis azok az állami hatósági feladatok, amelyek nem mérlegelési jogkörben keletkeznek, amelyek helyi mérlegelést kívánnak, azok pedig maradnak a helyi önkormányzatnál, így például az építéshatósági ügyek. Viszont az építésfelügyelet, a kulturális örökség védelme átkerül az államhoz. Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a korábbi rendszer egyszerűsítésére törekszenek. Példaként említette, hogy korábban döntéseket hozó regionális fejlesztési tanácsnak más feladata nem volt csak a területfejlesztés. A települések tekintetében a képviselő-testületeknek sok mindenhez volt jogosítványa, így volt állami feladat, terület- és településfejlesztés, önkormányzati közszolgáltatás. Most ennek egy részét átveszi az állam, így például az egészségügyet, illetve a köznevelést. A többcélú kistérségi társulás december 31-ével megszűnik, viszont az önkormányzatok különböző feladatokra továbbra is hozhatnak létre január 1-jétől társulást. Megjegyezte, hogy a táblázaton egy lényegre törő történeti áttekintést vázoltak fel a járások tekintetében tól 198 járás lesz az országban. Nyilván a Trianon előtt és után az egy komoly vízválasztó volt a járási rendszer tekintetében. A járás a decentralizálás jegyében jön létre. Korábban a szocialista kormányok inkább a regionális irányba kívánták eltolni a rendszert, tehát a megyei rendszer gyakorlati megszüntetése helyett inkább a regionális területfejlesztés irányába nyomta volna a rendszert, a jelenlegi kormány pedig lefele a települések irányába kívánja a rendszert bővíteni. Elmondta, a járások kialakításával kapcsolatban, hogy ez év januárjában készült egy koncepció, amelyhez kapcsolódóan országosan 757 javaslat érkezett, Veszprém megye tekintetében ez a szám több mint 30. Gyakorlatilag ezek mind megoldásra kerültek az almádi járás kialakításával, illetve azzal, hogy a körjegyzőségek ahhoz a járáshoz kerültek - a Nivegy völgyet, illetve Nagyvázsony környékét emelte ki - ahová tartoztak. Veszprém megyéből egyetlen egy módosító indítvány sem került be a Parlament elé, így érdemi probléma az indulás körüli időponthoz képest nem merült fel. Fontos kérdés volt, hogy a járási székhely 30 km-nél ne legyen nagyobb távolságra az ügyintézés helyétől. A járások kialakításánál további lényeges szempont volt az is, hogy a meglévő ügyintézési helyszínek nagyobb részt fenn

6 6 maradjanak az állami feladatokat tekintve. Szerepet játszottak még a történelmi hagyományok, az oktatási, munkába járási körülmények, közlekedési viszonyok. Elmondta, továbbá, hogy a járásokon kívül ügysegédeket kívánnak alkalmazni. Ennek érdekében a járási székhelyeken kívül még összesen 84 megállapodást kötöttek a helyi önkormányzatokkal. Az ügysegédeket - ügyfélforgalomtól függően kívánják igénybe venni, jobbára a periférikus területeken, mint például a megye északi részében, viszonylag messzebb a megyeszékhelytől. Az ügysegédek, helyben fogják az ügyféli panaszokat, kérelmeket kezelni, felvenni, akik egyébként járási hivatali alkalmazottak lesznek, ugyanakkor a terepmunkát akár a korábbi munkahelyükön fogják végezni. Ezt követően néhány szóban beszámolt a Kormányablakokról, elmondta, hogy óráig lesz az ügyfélszolgálat, amelyek a következő év végére épülnek ki teljesen. Jelenleg az országban 29 Kormányablak működik, de közel 300 lesz. Veszprémben 3 Kormányablakot terveznek, de ezen kívül, ahol okmányiroda működik ott is lesz Kormányablak (pl. Berhida, Herend, Balatonfűzfő). Megemlítette, hogy az eddig ügyfél meg fog sokszorozódni, hiszen a jelenlegi 61 ügykör jó néhány százzal megemelkedik. Gyakorlatilag a Kormányablak országos illetékességű lesz, ami azt jelenti, hogy a Szegeden beadott kérelemre akár itt Veszprém megyében készülhet a válasz, tehát nem kell elmenni a különböző hivatalokba, hanem minden egy helyen intéződik. A leendő Kormányablakok munkatársai egyéves képzésben részesülnek alapvetően e-learning rendszerben, tehát nem veszik ki őket a munkából. Elmondása szerint ez nagy segítség lesz az állampolgároknak, illetve az ügyintézést gyorsabbá és rugalmasabbá teszi. Megköszönte a figyelmet, elmondta, amennyiben a témához kapcsolódóan kérdés, hozzászólás merül fel, akkor szívesen válaszol. Megköszönte Kormánymegbízott Úrnak a járási rendszer kialakításának elveiről, feladatairól és hatásköréről tartott informatív előadását. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Pusztai István Hangsúlyozta, hogy egy korrekt, tartalmas beszámolót és prezentációt olvastak és kaptak a napirend keretében. Az önkormányzatiság elgyengítése szempontjából nem a járási hivatalok létrehozását kritizálja, vagy vitatja, hiszen az állampolgár szempontjából majdnem mindegy, hogy állami intézmények vagy önkormányzathoz telepített ügyintézők foglalkoznak-e ezekkel a feladatokkal. A lényeg az, hogy milyen hatékony az ügyintézés, mennyire gyors, mennyire rugalmas. Véleménye szerint az igazi probléma az önkormányzatiság szempontjából azon közszolgálatok szervezésének államosítása, amely az oktatást, és kultúrát érinti. Megjegyezte, hogy az előző szocialista kormányok által végzett regionalizálás, igazából az igazgatást és a funkcionális egységeket regionalizálta nem pedig az ügyintézést, az ügyintézés hozzáférhetőségét. Véleménye szerint ez is hozzátartozik a képhez, ezért említi konkrétan. Utalt arra, hogy az előterjesztés szerint később kerülnek létrehozásra a járási kirendeltségek, melyek funkciója, illetve koncepciója után érdeklődött. Feltételezése szerint a hatékony közigazgatás elemeit tartalmazza a majdani program, beleértve a szabályozást is, szerinte azokról viszonylag kevés elem és információ szerepel az előterjesztésben. Meglátása szerint Magyarországon még mindig jogi túlszabályozás érvényesül és a szabályozás egyszerűbbé tétele, a túlszabályozás megszüntetése, a szabályozás bürokratikus jellegének csökkentése

7 7 nem egyszerű dolog. Bizonyos beszámolók, vagy jelentések kapcsán érzékeli, hogy nem igazából fontos, neutrális ügyekben is minden évben változnak a benyújtandó, beszámoló nyomtatványok azért, hogy az ügyfél pár órát eltöltsön annak érdekében, hogy hibátlanul tudja azokat kitölteni. További információt és tájékoztatást kért az önkormányzatok szabálysértési jogosítványának alakulásáról. Erre vonatkozólag tudomása szerint a közelmúltban volt egy alkotmánybírósági döntés, amely alapján az önkormányzatoknak szabálysértési jogosítványai nincsenek. Számára ez azt jelenti, hogy bizonyos kérdések szabályozása is értelmetlenné válik, ha a szabálysértési jogosítványok nincsenek. Viszont lehetnek olyan helyi ügyek, amit a helyi közösségnek, nem pedig az állami jogszabályoknak kellene szabályozni. Példaként említette, ha szabálytanul parkol Veszprémben, akkor szerinte nem lehet megbüntetni, mert pillanatnyilag az önkormányzatnak nincs szabálysértési jogosítványa. Dr. Áldozó Tamás Elmondta, hogy az önkormányzatoknak már több hónapja nincsenek szabálysértési jogosítványaik, csupán a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat lehetett helyi rendeletben szabályozni és ennek a rendeletnek az önkormányzati törvényben adott felhatalmazását minősítette az alkotmánybíróság olyannak, ami miatt az önkormányzatoknak ez a jogszabály alkotási lehetősége megszűnt. Viszont nem magát a rendszert minősítette - dr. Zongor Gábor nyilatkozatát olvasva, vagy véleményét ismerve - alkotmányellenesnek, hanem csak a bizonytalan megfogalmazást, ami a törvényben szerepelt. Vélhetően ezt a Parlament rendezni fogja és a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartások helyi szabályozására a lehetőség meg fog nyílni és akár szankciók alkalmazásával is felhívja a figyelmet a jogkövető magatartásra. Az önkormányzatok átalakítását illetően meggyőződése szerint két külön dologról kell beszélni: az önkormányzatokról és az igazgatási funkciókról, másképpen fogalmazva beszélhetnek a polgármesterről és a jegyzőről is. Elmondta, vita tárgyát képezte, hogy az építésügyi igazgatásnak igazából hol legyen a helye, a helyi önkormányzatnál vagy a járási hivatalnál. Személy szerint a járási hivatalban jobb helyen érezné, ami egyáltalán nem befolyásolná a helyi önkormányzat autonómiáját, mert a helyi építési szabályokat a rá irányadó törvényi felhatalmazás alapján a helyi önkormányzat fogadja el. Ha a helyi önkormányzat úgy látja, hogy rossz a szabályozás, akkor nem az építésügyi igazgatásban dolgozókat kell számon kérni a kiadott építési engedély tartalma miatt, hanem a helyi rendeletet kell módosítani az arra rendelkezésre álló keretek között. Ugyanilyen kérdéseket vetett fel a rendszer tovább gondolásakor az, hogy érdemes lenne járási adóhivatalt is létrehozni, ami nem érintené a helyi önkormányzatoknak a helyi adó tekintetében meglevő rendeletalkotási jogát, hiszen a törvény adta kereteken belül meghatározhatja, melyiket akarja kivetni, meghatározathatja az adó tárgyat, az adó mértéket. Az adó beszedése már nem tipikusan önkormányzati feladat, az tisztán igazgatási feladat. Megítélése szerint az önkormányzatoknak elegendő feladata marad január 1-je után is, hiszen a településfejlesztés, a helyi közösségépítés és annak minden járulékos formája, minden velejárója a helyi közösségek támogatásától a helyi hagyományok ápolásáig, a kulturális és a sportfeladatok, a meglévő intézmények fenntartása, a helyben maradt szociális kérdések kezelése és még sok minden más elegendő feladatot hagy a helyi önkormányzatok számára. Kérdés Lévai József Megkérdezte Kormánymegbízott Úrtól, szakmailag indokolt-e, hogy az építéshatóság - annak ellenére, hogy területi jellegű feladatellátásról van egyértelműen szó, ami túlmutat egy adott önkormányzat közigazgatási határán - most legalábbis az első lépcsőben nem került be a járási hivatalok hatáskörébe. Tudomása szerint az ipar és kereskedelemmel kapcsolatos jogosultságok is szintén maradtak úgy mond körzetközponti polgármesteri hivataloknál,

8 8 holott ezek is túlmutatnak feladatilag meg hatáskörileg egy adott önkormányzat közigazgatási határán. Válasz Dr. Kovács Zoltán A hozzászólásokkal, illetve a kérdéssel kapcsolatban, általánosságban elmondta, hogy mennyire hatékony és olcsó lesz a rendszer, azt nyilván majd a jövő bebizonyítja. Példaként említette, hogy a területi integrációval a megyei kormányhivataloknál, funkcionális rendszerben jóval kevesebb embert kell alkalmazni (pl. integrált a pénzügyi szervezet, a személyzeti politika, az informatika). Ez a járási hivatalok tekintetében is így lesz, lényegesen kevesebb embert kell alkalmazni, mint amennyit korábban az önkormányzatoknál kellett. Pusztai István felvetésére, a jogszabályok dzsungelrengetegét illetően elmondta, hogy ez jogalkotási kérdés. Több évtizede küzdenek a bürokrácia ellen, bármilyen kormány volt is hatalmon. Megállapította úgy is mint, törvényalkotó, hogy ebben nem sikerült átütő eredményt elérniük. Történt kezdeményezés a jogszabályok egyszerűsítésére. Az államigazgatási kollégiumnak, amely jogalkotásban az alulról jövő kezdeményezéseket, illetve a jogszabályok egyszerűsítésére szolgáló javaslatokat összegezheti, illetve a kormányhivatalnak is a feladata, hogy a különböző szakigazgatási szervein keresztül jogszabályalkotáshoz adjon adalékot, például minden hónapban rendszeresen 2-3 egyszerűsítésre vonatkozó javaslatot fogalmaznak meg. A szabálysértést érintő kérdést gyakorlatilag dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úr már megválaszolta. Megítélése szerint nincs lezárva a történet, erre azt szokták mondani, hogy ez egy technikai alkotmánybírósági döntés, ennek lesz egy jogalkotási folyamata, ami aztán helyre teszi ezt a kérdést. Hangsúlyozta, hogy a regionalitás tekintetében a területfejlesztési funkció följebb húzta a kistérségi, illetve a megyei területfejlesztésről egy regionális szervezetbe a területfejlesztést, ami azért egy komoly önkormányzati jogosítvány. Az oktatás, mint állami feladat átkerül a tankerületekhez, amely nem tartozik a kormányhivatalhoz, egy önálló szervezet lesz. Megjegyezte, hogy korábban akár megyegyűlési tagként, vagy akár polgármesterként is mindig kihangsúlyozta, hogy az állam mindösszesen %-ban finanszírozta az oktatást és hozzá kellett tenni legalább 30 %- ot. Január 1-jétől az állam gyakorlatilag a legnagyobb tételt, a bérköltségeket fogja finanszírozni. Tehát a közüzemi szolgáltatások maradnak az önkormányzatoknál. A járási kirendeltségekre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy az egy nagyobb szervezet lenne, ami feltételezné, hogy a településen jön létre a mikro járási hivatal, mely ugyanabban a munkarendben funkcionálna, mint járási székhelyen lévő járási hivatal. Szerinte e kérdésben az ügyfélforgalom dönt, meglátása szerint az ügysegédi rendszer megoldja ezt a kérdést. Véleménye szerint Veszprém megye közepes nagyságú a 10 járási székhely viszonylag közel van a településekhez. Ezzel kapcsolatosan példákat említett a települések és a járási székhelyek távolságára. Az építéshatósággal kapcsolatos kérdésben egyetért azzal, amit Áldozó Tamás frakcióvezető úr mondott, szakmailag szerinte is idegentestként maradt benne az önkormányzati rendszerben az építéshatóság eljárás. Ennek az volt a törvényhozási indoka, hogy a használatbavételi engedélyek, építési engedélyek kiadásánál valamilyen formában a jegyző bele tudjon szólni a település arculatformálásába, ezért maradjon helyi szinten.

9 9 A másik, ami szerinte kifejezetten állami feladat lenne, ez az anyakönyvi igazgatás, ami szintén az önkormányzatoknál maradt, mert ez identitásképző körülmény. Az is elhangzott érvként, hogy a közjegyzők is a járásszékhelyeken vannak általában. Erről a két nagy csomagról azt gondolja, hogy talán kár, hogy ott maradt, mint állami feladat. Elmondta még, hogy az integrált ügyfélszolgálati rendszer azt jelenti, hogy egy helyen lesz minden és ennek kell a helyét jól megtalálni. Veszprémben azért is lesz több Kormányablak, mert itt nem a Városházán lesz a járási hivatal, hanem a Victor Hugó utcában, a volt megyei illetékhivatal épületében, tehát ott kell egy jó diszpécserszolgálatot kialakítani. Ilyen szempontból talán az ügyféljogok nem fognak Veszprémben sem sérülni. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a tájékoztató elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a Tájékoztató a járási rendszer kialakításának elveiről, feladatairól és hatásköréről tárgyú tájékoztatót. 2. Beszámoló a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról és az év végéig várható teljesítéséről Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 65/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: 1) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a évi költségvetés I-III. negyedévi végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2) Felkéri a közgyűlés elnökét és a megyei főjegyzőt, hogy az önkormányzat bevételei függvényében folyamatosan tegyék meg a szükséges intézkedéseket a likviditás fenntartása érdekében.

10 10 3) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a I-III negyedévben elszámolt értékcsökkenési leírás felhasználásáról szóló beszámolót elfogadja. Határidő: december 31. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László, megyei főjegyző 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciója Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 66/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a évi költségvetési koncepciót az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. Határidő: február 15. és folyamatos Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzati feladatok biztonságos ellátása érdekében, a likviditás fenntartásának céljából az alábbi intézkedéseket rendeli el: Felül kell vizsgálni a felvállalt feladatok struktúráját, nagyságrendjét, indokoltságát. A feszített költségvetésre tekintettel a gazdálkodás rendjében szigorú takarékosságot kell megkövetelni. Az önként vállalt feladatok az önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztethetik. Gazdálkodó szerveknek, alapítványoknak, egyesületeknek és civil szervezeteknek odaítélt támogatások esetén a megvalósítás programjai legfeljebb 50%-ban támogathatók. A folyó évi működési bevételekből kell finanszírozni a folyó évi működési kiadásokat.

11 11 A költségvetési gazdálkodásban erősíteni kell a bevételszerző tevékenységet. Ösztönözni kell a pályázati lehetőségek kihasználását, melynek elősegítése érdekében szükséges pályázati önerő keret létrehozása a tartalék terhére. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala pályázatot nyújtson be a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjához három fő közfoglalkoztatása érdekében. A megyei közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a közfoglalkoztatáshoz szükséges forrást biztosítsa a évi költségvetésében. Határidő: február 15. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3. A Megyei Önkormányzat Közgyűléséhez be kell nyújtani a költségvetési javaslatot megalapozó rendelet-tervezeteket. Határidő: február 15. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. A megyei érdekképviseletekkel meg kell állapodni a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő tervezett intézkedésekről, és az azt alátámasztó költségvetési előirányzatokról. Határidő: január 15. Felelős: Dr. Imre László megyei főjegyző 5. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvény kihirdetését követően, február 15-ig a könyvvizsgáló jelentésével és a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményével a megyei közgyűléshez be kell terjeszteni. Határidő: február 15. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.

12 12 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 67/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat évi belső ellenőrzési tervét a határozat melléklete szerint jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Imre László főjegyző 5. Döntés fogszabályozási szakellátási feladatról Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 68/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém megyei fogszabályozási szakellátási feladatok ellátásával kapcsolatos 62/2012. (IX. 20.) MÖK határozatának 2. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép: 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi a Veszprém megyei fogszabályozási szakellátási feladatok állam általi legkésőbb június 30. napjáig történő végleges átvételét. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Dr. Erdélyi Árpád Fogászati Praxis Kft-vel augusztus 1-jétől határozatlan időre kötött közreműködői szerződést közös megegyezéssel december 31. napjával a határozat melléklete szerint megszünteti, melynek aláírására felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét. 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy tegye meg a határozat 1-2. pontjából adódó feladatok végrehajtása érdekében szükségessé váló intézkedéseket.

13 13 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a fogszabályozási szakellátási feladat ellátása vonatkozásában szükséges módosításokat vezesse át a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 12. függelékén. Határidő: december 31. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László, megyei főjegyző 6. A Balatontérségi Terület- és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft-ben lévő üzletrész elidegenítésre történő kijelölése Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 69/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 19/2012. (VI. 19.) önkormányzati rendelet 7. (2) bekezdés b) pontja alapján eljárva a Balatontérségi Terület- és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft-ben lévő Ft névértékű üzletrészét elidegenítésre kijelöli, az üzletrészt legalább Ft-os névértéken értékesíti. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyei közgyűlés döntéséről tájékoztassa a Balatontérségi Terület- és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetőjét és felhatalmazza az üzletrész értékesítésére vonatkozó szerződés aláírására. Határidő: az értesítésre: november 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

14 14 7. Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója javaslattevő fázisának véleményezése Köszöntötte Károlyi János urat, a területfejlesztési koncepciót tervező szervezet, a PESTTERV Kft képviselőjét. Megkérdezte, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kíván-e szóbeli kiegészítést tenni. Károlyi János a PESTTERV Kft képviseletében nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni az előterjesztéshez. Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Veszprém Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum 2012.november 15-i ülésén az alábbi határozatot hozta: A Veszprém Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum a megyei területfejlesztési koncepció javaslattevő fázisának dokumentációját megismerte, a dokumentációt egyeztetési eljárás lefolytatására alkalmasnak ítéli. A Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlési határozat tervezetét a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elfogadásra javasolja. Tájékoztatta továbbá a közgyűlést arról, hogy a Területfejlesztési Szakmai Kollégium november 16-i munkaülésén megtárgyalta a Veszprém Megye területfejlesztési koncepciója javaslattevő fázisának véleményezése tárgyú előterjesztést és a Munkaülés javaslatára a Területfejlesztési Szakmai Kollégium a javaslattevő fázis egyeztetési dokumentációját megfelelőnek, azt széles körű társadalmi egyeztetésre alkalmasnak ítélte. Bejelentette, hogy a javaslattevő fázis dokumentációját képező környezeti értékelés munkarészhez a tervező utólag kiegészítéseket tett. A kiegészítésekkel egybeszerkesztett környezeti értékelést Főjegyző úr a tegnapi napon en a képviselők részére megküldte. Kérte az előterjesztéshez tartozó környezeti értékelést a kiegészítésekkel egybeszerkesztett változattal figyelembe venni. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

15 15 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 70/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója kidolgozása és elfogadása eljárásának keretében megtárgyalta a javaslattevő fázis véleményezése tárgyú előterjesztést. 1) A Közgyűlés megállapítja, hogy az előkészítő fázis keretében elkészült feltáróértékelő vizsgálat megfelel a további tervezés alapjául, továbbá a Partnerségi terv időarányos végrehajtása megtörtént. 2) A Közgyűlés a területfejlesztési koncepció egyeztetési anyagát (feltáró-értékelő vizsgálat, megyei területfejlesztési koncepció, környezeti értékelés) egyeztetési eljárás lefolytatására alkalmasnak ítéli. 3) A Közgyűlés felkéri a megyei közgyűlés elnökét a széleskörű egyeztetési eljárás lefolytatására. 4) A Közgyűlés felkéri a megyei közgyűlés elnökét, hogy Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójának jóváhagyásra kerülő munkarészeit terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 3) pontra: folyamatos, 4) pontra: április 18. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 8. Tájékoztató a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkájáról Köszöntötte Németh Tamás ezredes urat, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját. Megkérdezte, hogy a tájékoztatóval kapcsolatban szóbeli kiegészítést kíván-e tenni. Németh Tamás Kiegészítésképpen elmondta, hogy január 1-jével jelentős változások történtek a katasztrófavédelem szervezeti rendszerében. A korábbi önkormányzati igazgatóságok állami tűzoltósággá alakultak, ez által egy egységes, közbiztonsági feladatokat ellátó szerv alakult ki. Azóta is történtek bizonyos változások, illetve január 1-jével is még lesznek. Tovább fog működni a megyei igazgatóság, amely a tűzoltóságok és a katasztrófavédelemben résztvevő helyi szervezetek szakmai irányítását végzi. A hatósági feladatokat január 1-jéig a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok gyakorolták. Azóta az akkor alakult katasztrófavédelmi kirendeltségeken, illetve azoktól felfele jelentkezik hatósági feladat, így I., II. fok, illetve szakhatósági feladat január 1- jétől szinte minden hatósági feladat a kirendeltségekhez fog I. fokon kerül és az igazgatóság II. fokon fog eljárni. A létszámváltozásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a beavatkozási állomány gyakorlatilag ugyanazt a feladatot látja el, mint eddig, tehát az állampolgárok érdeke nem sérül. Ajka vonatkozásában volt némi létszámcsökkenés, de ez a munkát semmilyen formában nem befolyásolja. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.

16 16 Dr. Áldozó Tamás Megítélése szerint a tájékoztató visszamutat a járási hivatal átalakítására, hiszen a múlt év végéig a tűzoltóság a települések fenntartásában működött, amely rengeteg visszásságot okozott. Véleménye szerint az elmúlt 10 hónapos működés igazolja, hogy nem az a fontos ki a fenntartó, hiszen az mindig a helyi önkormányzat és a helyi szervezet együttműködési készségén múlik, hogy mennyire figyelnek oda egymás ügyeire. Szerinte az együttműködés feltételeit továbbra is meg fogják találni és a mostani szervezeti felállásban is megnyugtatóan fog működni az állampolgárok számára. Kérdések Lévai József Megkérdezte, hogy mi indokolja a katasztrófavédelem állománya körében végrehajtandó lövészeti kiképzést. Hozzászólás Nagy Jenő Meglátása szerint a tűzoltóság függetlenül a különböző szervezeti változásoktól, kormányciklusokon átívelően ugyanolyan gondokkal küzd most is, mint korábban. Felhívta a figyelmet a magas épületek oltásánál használható létrák hiányára, illetve azok működésképtelenségére, amely adott esetben a tűzoltás meghiúsítását okozhatja, esetleg emberéleteket is követelhet. Válasz Németh Tamás Hangsúlyozta, hogy ugyanúgy, mint a rendőrségnél egy egységes alaplőkiképzést kell megvalósítani a katasztrófavédelemnél is. Legfőbb indokként jelölte meg, hogy ez alapján az újonnan felszerelő kolléga el tudja dönteni, hogy akarja-e ezt a munkát élethivatásként gyakorolni. A létrákra vonatkozó hozzászólásra elmondta, hogy jelen pillanatban Veszprém megyében 4 létra van az állománytábla szerint, melyből 2 létra üzemel. Rámutatott, hogy a káresetek figyelembevételével ez a helyzet eddig nem okozott problémát. Jelenleg Veszprémben és Ajkán van működő létrás gépjármű. A Pápán és Pétfürdőn lévő gépjárművek jelen pillanatban nem működnek, mely elsősorban a 32, illetve 40 éves korukból adódik. Reményei szerint a jövő évben induló, a kor elvárásainak megfelelő, az eszközállomány frissítését célzó program az elkövetkezendő pár évben megoldást fog jelenteni a fenti hiányosságra. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy létrás gépjármű bekerülési költsége nagyságrendileg 140 millió forint körül alakul. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a tájékoztató elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Tájékoztató a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkájáról tárgyú előterjesztést.

17 17 9. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.) Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.) tárgyú előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 71/2012. (XI. 22.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 21/2012. (III. 29.), 54/2012. (IX. 20.), 55/2012. (IX. 20.), 58/2012. (IX. 20.), 59/2012. (IX. 20.), 60/2012. (IX. 20.), 61/2012. (IX. 20.), valamint a 62/2012. (IX. 20.) MÖK határozatokra adott jelentést elfogadta. A közgyűlés a bizottságoknak az elmúlt időszakban hozott döntéseiről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 10. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2012. szeptember 11 - október 31.) Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

18 18 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót. Az ülést órakor berekesztette. k.m.f. s.k. a megyei közgyűlés alelnöke Dr. Imre László s.k. megyei főjegyző

19 19 67/2012. (XI. 22). MÖK határozat melléklete A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE 2013.

20 20 A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet értelmében a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. A költségvetési szervek belső ellenőrzését szabályozó 370/2011. (XII.31.) kormányrendelet értelmében a belső ellenőrzési vezető - összhangban a stratégiai ellenőrzési tervvel - összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. Az éves ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon és a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. Az ellenőrzési terv összeállítása Kockázatkezelési Eljárásrendben foglaltak szerint történt. A szabályzat szerint a folyamatgazdák az értékelésnél a következő szempontokat vették figyelembe: az előző ellenőrzések értékelése; változás/átszervezés; a rendszer komplexitása; kölcsönhatás más rendszerekkel; bevételek/kiadások nagyságrendje; külső fél által gyakorolt hatás; a legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő; a vezetőség aggályai, pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége; jövőre gyakorolt hatás; munkatársak képzettsége és tapasztalata; közvélemény értékelése. A 60 pontig esetén alacsony, pontig közepes, 90 pont fölött magas az értékelt folyamat kockázati szintje. A belső szabályozás szerint a magas kockázati szintű folyamatot évenként ellenőrizni szükséges. A közepes kockázati szintre sorolt témákat a kapacitás függvényében kerültek a tervbe. Az értékelés dokumentumai a 05/114/2012. számon kerültek irattárazásra. A rendkívüli ellenőrzések elrendelésére 20% kapacitás szabadon hagyásával számolunk. Az éves ellenőrzési terv a szeptember 1-jétől hatályos stratégiai tervben foglaltakkal összhangban került elkészítésre. A Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál tervezett ellenőrzések a folyamatgazdák által magas kockázati szintre sorolt témakörök ellenőrzésére koncentrálódnak. A belső ellenőrzési egység kapacitásának tervezett felosztása: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál, Kapacitás köztisztviselő megbízásos igény 15 nap 15 nap

21 Veszprém Megyei Önkormányzatnál, 15 nap 15 nap Veszprém Megyei Német 10 nap 10 nap Önkormányzatnál, Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál 10 nap 10 nap Összes tervezett ellenőrzési nap 50 nap 35 nap 15 nap 21 Szakmai továbbképzések Felosztás köztisztviselő Külső erőforrás Új jogszabályi előírások elsajátítása, módszertanok fejlesztése 8 nap 12 nap Terv szerinti ellenőrzések 35 nap 15 nap Tanácsadó tevékenység Beszámoló készítés 2012-ről Tervkészítés 2013-ra FEUVE aktualizálása Soron kívüli ellenőrzések Szabadságok összesen 10 nap 8 nap 3 nap 9 nap 10 nap 38 nap 133 nap 15 nap 1. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Az ellenőrzés tárgya: a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala megfelel-e a vonatkozó előírásoknak Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 3 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: tételes vizsgálat Az ellenőrzést végzi: július hónap külső erőforrás 2. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Az ellenőrzés tárgya: a szabályzatok kezelése Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a belső szabályozottság az előírásoknak megfelelő-e, azok aktualizálása rendszeresen történik-e Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 8 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: a szabályzatok teljes körű áttekintése Az ellenőrzést végzi: július hónap külső erőforrás 3. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala

22 22 Az ellenőrzés tárgya: I. félévi beszámoló Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a I. félévi beszámoló valóssága, valóság tartalmának alátámasztottsága megfelelő- e Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 3 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, leltárak vizsgálata Az ellenőrzést végzi: október hónap külső erőforrás 4. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Az ellenőrzés tárgya: pénztárellenőrzés Az ellenőrzés célja: a készpénz kezelésében a vonatkozó előírások maradéktalanul érvényesülnek-e Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 1 nap Az ellenőrzés típusa: pénzügyi ellenőrzés Az ellenőrzés módszere: szúrópróba szerű és tételes Az ellenőrzést végzi: október hónap külső erőforrás 5. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Önkormányzat Az ellenőrzés tárgya: pénzgazdálkodás Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a pénzgazdálkodási folyamatokat a jogszabályi előírásokkal, a feladatok, szervezeti felépítés sajátosságaival összhangban szervezték-e meg Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 5 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának áttekintése, szúrópróba szerű ellenőrzés és tételes ellenőrzés május hónap Az ellenőrzést végzi: belső ellenőr vezető 6. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Önkormányzat Az ellenőrzés tárgya: átvett pénzeszközök Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy az átvett pénzeszközök felhasználása és elszámolása megtörtént-e Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 5 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: a főkönyvi nyilvántartás, gazdasági események könyvelésének áttekintése, az átvett pénzeszközök

23 23 Az ellenőrzést végzi: elszámolásának tételes ellenőrzése október hónap belső ellenőr vezető 7. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Önkormányzat Az ellenőrzés tárgya: I. félévi beszámoló Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a I. félévi beszámoló valóssága, valóság tartalmának alátámasztottsága megfelelő- e Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 5 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, leltárak vizsgálata Az ellenőrzést végzi: október hónap belső ellenőr vezető 8. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Német Önkormányzat Az ellenőrzés tárgya: Együttműködési Megállapodás Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat között létrejött Együttműködési Megállapodás részletesen meghatározza e az együttműködésre vonatkozó szabályokat, az eljárási rendet, a munkamegosztást és a felelősség rendszerét, a megállapodás felülvizsgálata január 31-ig megtörtént-e Ellenőrzött időszak: január hó Szükséges kapacitás: 2 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: felülvizsgálat Az ellenőrzést végzi: február hónap belső ellenőr vezető 9. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Német Önkormányzat Az ellenőrzés tárgya: I. félévi beszámoló Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a I. félévi beszámoló valóssága, valóság tartalmának alátámasztottsága megfelelő- e Ellenőrzött időszak: hó Szükséges kapacitás: 5 nap Az ellenőrzés típusa: témaellenőrzés Az ellenőrzés módszere: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, leltárak vizsgálata október hónap Az ellenőrzést végzi: belső ellenőr vezető 10. Ellenőrzött szervezet: Veszprém Megyei Német Önkormányzat Az ellenőrzés tárgya: pénzgazdálkodás Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a pénzgazdálkodási