Útmutató az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek részére a pályázók átláthatóságának vizsgálatához

Átírás

1 Útmutató az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek részére a pályázók átláthatóságának vizsgálatához Annak érdekében, hogy az Európai Unióból származó támogatások pályázói és kedvezményezettjei teljes mértékben megfeleljenek a vonatkozó jogszabályoknak, a pályázók és kedvezményezettek az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) 50. (1) bekezdés c) pontjának, az Áht. 2. (1) bekezdés t) pontjában hivatkozott, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.) 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelését az irányító hatóságoknak (továbbiakban IH), illetve közreműködő szervezetnek (továbbiakban KSZ) vizsgálnia kell. I. Vonatkozó jogszabályok Magyarország Alaptörvénye 39. cikk: (1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Áht. 50. (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. 2. (1) t) átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. -a szerinti átlátható szervezet. II. Az átláthatóság vizsgálatának időpontja szeptember 1-től a pályázat benyújtásával egyidejűleg - az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - minden pályázónak külön nyilatkozatot kell benyújtani az Áht. 50. (1) c) pontja szerinti átláthatósági követelményeknek való megfelelésről. A nyilatkozat mintát a Miniszterelnökség bocsátja az irányító hatóságok rendelkezésére. A nyilatkozat mintát a pályázati felhívással egyidejűleg közzé kell tenni. Az irányító hatóságnak, illetve közreműködő szervezetnek az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (a továbbiakban EMK) 25. alcím 44.1 c) pont szerinti tartalmi ellenőrzés során kell megvizsgálnia, hogy a pályázó átlátható szervezet-e, és így részesülhet-e támogatásban. Ha a nyilatkozatot hiányosan töltötték ki, vagy nem egyértelmű, ellentmondó információkat tartalmaz, lehetőség van hiánypótlásra, az EMK vonatkozó szabályai szerint.

2 Ha a jelen útmutató szerint szükség esetén hiánypótlást követően - lefolytatott vizsgálat alapján a pályázó szervezet nem átlátható, a pályázat elutasítására kell javaslatot tenni. Ezt követően az időközi kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell, hogy a pályázat benyújtásának időpontját követően az átláthatóságát illetően történt-e változás (a nyilatkozat a kifizetési igénylés sablonjának részét képezi). Ha igen, a nyilatkozatot a kifizetési igénylés benyújtásának időpontjában hatályos állapot szerint újra ki kell tölteni (EMK 99. alcím pont), az igényléssel egyidejűleg benyújtani, az IH-nak, illetve Ksz-nek pedig a jelen útmutatóban foglaltak szerint ellenőrizni. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett nem átlátható, a támogatási szerződéstől történő elállásra, vagy a támogatói okirat visszavonására kell javaslatot tenni, figyelemmel az Ávr. 76. (1a) bekezdésére. Vizsgálni kell az átláthatóságot a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 36. (6) (7) bekezdése esetén is, a felhívásban foglalt követelményeknek való megfelelés körében. III. A nyilatkozat és az átláthatóság megítélése Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a nyilatkozat minta egyes pontjai, és az azokból levonható következtetések. I. Törvény erejénél fogva átlátható szervezetek. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.) értelmében törvény erejénél fogva átlátható szervezet, ezért nem kell a nyilatkozatot kitöltenie: állam, költségvetési szerv, köztestület, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, nemzetközi szervezet, külföldi állam, külföldi helyhatóság, külföldi állami vagy helyhatósági szerv az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság. A fentieknek megfelelően nem kell nyilatkozatot tenniük tehát pl. az oktatási intézményeknek, közgyűjteményeknek, egészségügyi intézményeknek, ha költségvetési szerv formában működnek. Nem minősül törvény erejénél fogva átlátható szervezetnek - az ÚSZT kedvezményezettjei körét tekintve - az egyéni cég és az egyéni vállalkozó, ugyanakkor az átláthatósági szempontok nem értelmezhetők a tekintetükben, ezért nyilatkozattételre nem kötelesek.

3 II. Belföldi vagy külföldi jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Az Nvtv. 3. (1) 3a. pontja értelmében gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, azaz a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyéni vállalkozó (a polgári perrendtatásról szóló évi III. törvény 396. ). A fent felsorolt szervezeteknek kell kitölteni a nyilatkozat II. pontját, kivéve a törvény erejénél fogva átlátható szervezeteket (100%-os állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek), az egyéni céget és az egyéni vállalkozót (ld. előző pont). Nem kell kitölteni a nyilatkozat mintát pl. a társasházaknak. 1. A pályázó gazdálkodó szervezet átláthatósága Az 1-3. pontok kizárólag a pályázó szervezetre vonatkoznak. Az 1. pontban a pályázó az Nvtv. 3. (1) 1.b) pontjában foglaltaknak való megfelelésről nyilatkozik, amelyet a 2-4. pontban fejt ki. A pályázati felhívások előírják, hogy a pályázóknak Magyarországon székhellyel kell rendelkezniük. Egyes felhívások lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan gazdálkodó szervezet is pályázzon, amely valamely EGT tagállamban rendelkezik székhellyel, Magyarországon pedig fiókteleppel. Ez utóbbi tekintetében kell kitölteni a 3. pontot, mivel ez szűk pályázói kört jelent, ezért a pályázó szervezeteknek általában legfeljebb az 1-2. pontot kell kitölteni saját szervezetükre vonatkozóan. E pontban kell nyilatkozni a pályázó gazdálkodó szervezet adóilletőségéről is. A pályázati felhívások lehetséges pályázói köre miatt nem fordulhat elő, hogy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek székhelye, adóilletősége pl. Seychelles szigeteken van, ezért a pályázó szervezet adóilletősége miatt szinte kizárt, hogy pályázót nem átláthatónak kell minősíteni.

4 2. Tényleges tulajdonosok A tényleges tulajdonos minden esetben természetes személy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 3. r)pontja szerint: r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2 (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2 (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; Ha tehát a pályázó szervezet tulajdonosa szintén gazdálkodó szervezet, és nincs az ra) pont szerinti 25%-ot meghaladó magánszemély, vagy az rb) pont szerinti meghatározó befolyással rendelkező magánszemély, az re) pont szerint a vezető tisztségviselőt kell szerepeltetni a táblázatban, amely minden gazdálkodó szervezetnek van. Az ra) pontot magyarországi vagy EGT tagállambeli székhellyel rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság pályázó esetén nem kell vizsgálni. A táblázatban szereplő adatok bekérését az Áht. 54/A. ba) pontja a teszi lehetővé január 1-jétől. A természetes személyazonosító adatok körét a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 4. (4) bekezdése határozza meg. A törvény nem definiálja a megismerhetőséget, ezért a táblázatban szereplő adatok feltüntetésével megismerhetőnek kell tekinteni a pályázó szervezet tényleges tulajdonosát. 3. Ellenőrzött külföldi társaság Az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülés a pályázók körében a felhívások előírása miatt csak abban az esetben fordulhat elő, ha a pályázó szervezet valamely EGT tagállamban rendelkezik illetőséggel. Mivel ez a pályázók nagyon szűk körét érinti, a részletes ismertetésre a 4.3 pontban (tulajdonos szervezetek ellenőrzött külföldi társasági ellenőrzése) kerül sor.

5 4. A pályázó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átláthatóságáról Ebben a pontban a pályázó szervezet gazdálkodó szervezet tulajdonosi körét kell vizsgálni. Ha tehát a pályázónak kizárólag természetes személy tulajdonosai vannak, a 4- es pontot nem kell kitölteni. A 25%-os tulajdon, befolyás, szavazati jog számítása: A Ptk. értelmező rendelkezéséből kell kiindulni: 8:2. [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)- (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Példával szemléltetve a 25%-os közvetlen befolyás, tulajdon számítása: Ha A kft. 60%-ban tulajdonosa B kft-nek és más szálon nem kapcsolódnak egymáshoz, akkor A kft. B kft-ben 60% tulajdonnal/befolyással bír. Ha B kft tulajdonolja 20 %-os mértékben C kft-t, akkor A kft közvetetten 20%-os befolyással rendelkezik C kft-ben (60%-ot egy egészként kell figyelembe venni: 1x20%=20%), tehát mivel itt már a 25% alá került a tulajdoni hányad, C kft további tulajdonosait nem kell vizsgálni. Ha azonban A kft is tulajdonosa közvetlenül C kft-nek 10%-ban, a közvetlen 10%-ot és a B kft-n keresztül közvetett 20%-ot egybe kell számítani, s a 30%-os befolyás miatt már C kft tulajdonosait tovább kell vizsgálni A tényleges tulajdonos tekintetében a 2. pontban foglaltak irányadók Adóilletőség A pályázó gazdálkodó szervezetnek nyilatkoznia kell a tulajdonos szervezet(ek) adóilletőségéről. A pályázati felhívások a pályázó tulajdonosainak székhelyét tekintve

6 nem írnak elő az 1. pontban bemutatott szabályt, így az adóilletőség bármely államban lehet. Ha a tulajdonos gazdálkodó szervezet adóilletősége nem EU, EGT, OECD tagállamban vagy olyan államban van, amelynek kettős adózásról szóló egyezménye van Magyarországgal 1, a pályázó gazdálkodó szervezet nem átlátható, ezért részére támogatás nem ítélhető meg, ez esetben már nem kell vizsgálni, hogy ellenőrzött külföldi társaság-e, mert az átláthatósági szempontok mindegyikének meg kell felelni. Ilyen pl. Seychelles szigetek, Belize, Vanuatu. Az adóilletőség vizsgálatánál figyelemmel kell lenni EU tagállambeli illetőségű tulajdonos szervezet esetén a tengerentúli országok és területek társulására, amelyek az adóilletőség miatt nem zárhatók ki a támogatásból. Az európai unióról szóló szerződés és az európai unió működéséről szóló szerződés 198. cikke szerint A tagállamok egyetértenek azzal, hogy a Dániával, Franciaországgal, Hollandiával és az Egyesült Királysággal különleges kapcsolatban álló, Európán kívüli országok és területek társuljanak az Unióval. Ezeket az országokat és területeket (a továbbiakban: országok és területek) a II. melléklet sorolja fel. A társulás célja az országok és területek gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, valamint közöttük és az Unió egésze között szoros gazdasági kapcsolatok létrehozása. Az e szerződés preambulumában foglalt elveknek megfelelően a társulás elsődlegesen ezen országok és területek lakosai érdekeinek és jólétének előmozdítását szolgálja annak érdekében, hogy hozzásegítse őket az általuk kívánt gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéshez. Az idézett szövegben szereplő II. melléklet az európai unióról szóló szerződés és az európai unió működéséről szóló szerződés II. melléklete. A 199. cikk szerint A társulás célkitűzései a következők: 1. A tagállamok az országokkal és területekkel folytatott kereskedelmükben ugyanolyan elbánást alkalmaznak, mint amelyet a Szerződések értelmében egymásnak biztosítanak. 2. Minden ország vagy terület a tagállamokkal, illetve a többi országgal és területtel folytatott kereskedelmében ugyanolyan elbánást alkalmaz, mint amilyet a vele különleges kapcsolatban álló európai állammal szemben. 3. A tagállamok hozzájárulnak az ezen országok és területek fokozatos fejlődéséhez szükséges beruházásokhoz. 4. Az Unió által finanszírozott beruházások esetén a pályázati eljárásokban és a beszerzésekben egyenlő feltételekkel vehet részt minden olyan természetes és jogi személy, aki vagy amely valamely tagállam vagy valamely ország, illetve terület állampolgára, illetve ott honos. 5. A tagállamok, illetve az országok és területek közötti kapcsolatokban az állampolgárok és társaságok letelepedését a letelepedési jogra vonatkozó fejezetben megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően és megkülönböztetéstől mentesen szabályozzák, a 203. cikk alapján megállapított különös rendelkezésekre is figyelemmel. 1 ld. melléklet

7 Ezek a területek: Grönland, Új-Kaledónia és a hozzá tartozó szigetek, Francia Polinézia, Francia Déli és Antarktiszi Területek, Wallis- és Futuna-szigetek, Mayotte, Saint-Pierre és Miquelon, Aruba, Holland Antillák: Bonaire, Curaçao, Saba, Sint Eustatius, Sint Maarten, Anguilla, Kajmán-szigetek, Falkland-szigetek, Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek, Montserrat, Pitcairn, Szent Ilona-sziget és a hozzátartozó területek, Brit antarktiszi terület, Brit indiai-óceáni terület, Turks- és Caicos-szigetek, Brit Virgin-szigetek, Bermuda Nem zárható ki, hogy ezeken a területeken illetőséggel rendelkező tulajdonos szervezetek ellenőrzött külföldi társaságok, de az adóilletőség miatt nem zárhatók ki a támogatási rendszerből Ellenőrzött külföldi társaság Ha a tulajdonos szervezet adóilletősége miatt nem zárható ki a pályázó, azaz a tulajdonos szervezet adóilletősége EU, EGT, OECD vagy olyan államban van, amelynek kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van Magyarországgal, meg kell vizsgálni, hogy a tulajdonos szervezet ellenőrzött külföldi társaság-e. Ennek lépései a következők: a) Meg kell vizsgálni, hogy a tulajdonos külföldi szervezet adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonosa van-e, vagy az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak-e. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a

8 szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja; c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. Az ellenőrzött külföldi társaság jogszabályi rendelkezései alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik. Amennyiben a külföldi tulajdonos társaság adóilletősége EU, EGT, OECD vagy olyan államban van, amelynek kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van Magyarországgal és belföldi illetőségű magánszemély tényleges tulajdonossal nem rendelkezik a szervezet, és a bevételeinek többsége sem magyarországi forrásból származnak, a pályázó szervezet átlátható, az ellenőrzött külföldi társaság definíciója egyéb rendelkezéseinek való megfelelőséget nem kell vizsgálni. Amennyiben egyik feltétel sem teljesül a nyilatkozat szerint, ennek alátámasztásául a pályázó szervezetnek a létesítő okiratát a nyilatkozathoz csatolni kell. b) Ha belföldi illetőségű magánszemély tényleges tulajdonosa van a külföldi tulajdonos szervezetnek, vagy a bevételeinek többsége magyarországi forrásból származik, meg kell vizsgálni, hogy a szervezet milyen adókötelezettséget teljesített a pályázat benyújtását megelőző lezárt adóévben. Ha az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap hányadosa) a 10%-ot meghaladja, a pályázó szervezet átláthatónak minősül, az ellenőrzött külföldi társaság definíciójának egyéb rendelkezéseinek való megfelelőséget nem kell vizsgálni. c) Ha az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap hányadosa) nem éri el a 10%-ot, vagy a külföldi tulajdonos szervezet nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív, meg kell vizsgálni, hogy az illetősége szerinti országban valós gazdasági jelenléttel bír-e, azaz a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó,

9 mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri az összes bevétele legalább 50 százalékát. Amennyiben a külföldi tulajdonos társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri az összes bevétele legalább 50 százalékát, a pályázó szervezet átláthatónak minősül. Amennyiben a külföldi tulajdonos társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységből származó bevétele nem éri el az összes bevétele legalább 50 százalékát, a pályázó szervezet nem minősül átláthatónak, részére támogatás nem ítélhető meg, és nem folyósítható. III. Civil szervezetek, vízitársulatok Civil szervezet és vízitársulat esetén a pályázónak a III. pontot kell kitöltenie. Civil szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szerint: a) a civil társaság, b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével -, c) - a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével - az alapítvány; A vízitársulatokat a évi CXLIV. törvény szabályozza. A civil szervezetek, vízitársulatok átláthatósági ellenőrzése során a II. pontban foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy azoknak a szervezeteknek az átláthatóságát is vizsgálni kell, amelyekben a civil szervezet, vízitársulat, valamint a vezető tisztségviselőik 25%- meghaladó részesedéssel rendelkeznek. Ez egyben azt is jelenti, hogy azoknak a szervezeteknek az átláthatóságát is vizsgálni kell, amelyek közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal rendelkeznek olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben a civil szervezet, vízitársulat vagy ezek vezető tisztségviselői 25%-ot meghaladó részesedéssel rendelkeznek.

10 EU, EGT, OECD államok EU tagállamok: Ausztria (1995), Belgium (1952), Bulgária (2007), Ciprus (2004), Cseh Köztársaság (2004), Dánia (1973), Egyesült Királyság (1973), Észtország (2004), Finnország (1995), Franciaország (1952), Görögország (1981), Hollandia (1952), Horvátország (2013), Írország (1973), Lengyelország (2004), Lettország (2004), Litvánia (2004), Luxemburg (1952), Magyarország (2004), Málta (2004), Németország (1952), Olaszország (1952), Portugália (1986), Románia (2007), Spanyolország (1986), Svédország (1995), Szlovákia (2004), Szlovénia (2004) EGT tagállamok: EU tagállamok, Izland, Liechtenstein, Norvégia OECD államok Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Chile, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Japán, Korea, Luxemburg, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok Azok az államok, amelyekkel Magyarországnak egyezménye van a kettős adózás elkerüléséről megtalálhatók ezen a linken: