MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TISZALÖK VÁROS NOVEMBER 30.

Átírás

1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TISZALÖK VÁROS NOVEMBER 30. 1

2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TISZALÖK VÁROS Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda Adatgyűjtés lezárva: november 25. 2

3 TARTALOM 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata

4 Önkormányzati tulajdon kataszter Az építmények vizsgálata (beépítési jellemzők, településkarakter) Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Társadalom Humán infrastruktúra és szolgáltatások Gazdaság Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák Táji és természeti adottságok, zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Közművek Környezetvédelem - klímatudatosság/energiahatékonyság HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép / értéktérkép

5 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek Ábrák, táblázatok, térképek jegyzéke Mellékletek Civil szervezetek Tiszalökön Tiszalök megvalósult Európai Uniós fejlesztései között Városrészi statisztikai adatok

6 Bevezetés A jelen megalapozó tanulmány kereteit A Kormány 314/2012. (XI. 8.) rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szabályozza. A rendelet összefüggő, három elemből álló dokumentum-rendszert hoz létre: Megalapozó vizsgálat helyzetfelmérés helyzetelemzés helyzetértékelés Településfejlesztési koncepció Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) A megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a hosszú távú koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű ( megvalósítás orientált ) ITS-nek. Ebből adódóan az ITS elkészítésekor a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásaira koncentrál, hangsúlyosan azon területek elemzésére, értékelésére, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve EU szinten meghatározott fő fejlesztési célokkal. A helyzetelemzés tartalma kapcsán a vizsgálati részre vonatkozóan a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az alábbiakat írja le: Kiindulásképpen a jogszabály 3. rögzíti, hogy (2) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül. (3) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni. Ezek alapján, a tartalmi követelmények tekintetében az alábbiakat határozza meg: A településfejlesztési koncepció 5. (3) Az megalapozó vizsgálat és a koncepció tartalmi követelményei kapcsán meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. Az integrált településfejlesztési stratégia 6. (2) A stratégia készítése során az 1. melléklet (megalapozó vizsgálat) szerinti megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka eredménye, a stratégia fő vonalaiban akkor tekintető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a időszakban, 6

7 olyan módon kerül kialakításra, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási (ESB) alapjai, így a város optimálisan képes kihasználni az EU közötti időszakának fejlesztési lehetőségeit, a stratégiába foglalt tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul a következő időszakban, az ITS a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válik, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében, hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek függetlenül azok finanszírozóitól illetve tulajdonosaitól - egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását, a közszféra fejlesztései mellett ösztönzi a magánszféra befektetéseit is. Jelen tanulmány a fenti eredményességi kritériumokhoz illeszkedve az alábbi fő kérdésekre összpontosít: a korábbi stratégia megvalósításának tapasztalatai és a megváltozott társadalmi és gazdasági környezet indokolta változások a szakpolitikai környezet és szabályozás indokolta változások, különös tekintettel az EU Kohéziós Politika szabályainak ezen belül elsődlegesen az ESB alapok felhasználását érintő szabályok megváltozására, valamint a 314/2012 (IX.8) Korm. rendelet (a Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) alkalmazásából fakadó követelményekre, a stratégia érintettjeinek bevonása, partnerség szervezése. Jelen Megalapozó Vizsgálat olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a településfejlesztési stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata és módosítása során kerül sor. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti 1.3., 1.4., , 1.6., , , , , , , , , , , , , , , alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét. 7

8 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település térségi szerepe Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Hajdúháton található Tisza-parti település. Kisváros, népessége nem haladja meg az 5500 főt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében a Nyíregyházától, a fő közlekedési útvonalaktól, illetve a határátkelőhelyektől való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Tiszalök közúton a 3611 és számú utakon közelíthető meg, mely a 36. sz. főútvonalon keresztül biztosítja a közvetlen kapcsolatot a megyeszékhellyel (Tiszalök távolsága a 36. számú úttól 7 km, illetve 14 km a fenti mellékutakon). Az M3-as autópálya legközelebbi felhajtója 16 km-re van, ami hozzájárul a város jobb elérhetőségéhez. Északi irányba a 25 km-re fekvő 38-as út, illetve a Tiszalök-Tiszatardos kompátkelőhely biztosít közlekedési összeköttetést. Tiszalök elhelyezkedése ellentmondásos: A Nyíregyházától való viszonylag kisebb távolsága ellenére sem érvényesül a megyeszékhely gazdaságfejlesztő hatása, mivel Tiszalök a megye belső perifériáján helyezkedik el. A város elhelyezkedése periférikus, de a megyeszékhely és a Tisza közelségének előnyeit ki tudja használni elsősorban a kereskedelem és a turizmus területén. Az M3 autópályához a legközelebbi csatlakozás Hajdúnánásnál 16 km távolságra található. Ez közlekedés-földrajzi szempontból vonzerőt jelent a város életében, hiszen az M3-as autópálya elérhetősége 20 perc alá csökken, s ez így vonzerőt jelenthet a vállalkozások számára is. A település megyei és térségi szerepköre: Tiszalök az országos városrangsorokon belül a kisvárosok között; a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei városok sorában a lakosságszám tekintetében a 28-ból a 15-ik helyen szerepel. A kisváros népességsúlya csupán 20% a Tiszavasvári járásban. A többi település számára az országon és megyén belüli belső perifériális elhelyezkedés és a kedvezőtlen közlekedési hálózat miatt Tiszalök és Tiszavasvári nyújtja szinte az egyedüli lehetőséget a felzárkózásra, miután a távolsági ingázás a rendszerváltozás után gyakorlatilag megszűnt. Tiszalök, mint az élhető vidék A város megyei szerepét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a települést élhető vidék stratégiai célként definiálja. A járás központjaként funkcionáló Tiszavasvári is nagyon gyenge megyei decentrum szerepet tölt be. A megye nem külső perifériás vidéki térségeinek többsége szintén nehéz helyzetben van fejlődésüket a centrumok és decentrumok kisugárzó hatása önmagában nem képes biztosítani. A vidéki térségekben is integrált, fenntartható beavatkozások szükségesek a problémák kezelésére. Külön figyelmet kell koncentrálni a megyén belüli belső perifériákra, 8

9 ahol szintén megmutatkoznak a halmozottan hátrányos jellegzetességei (Nyíri Mezőség nyugati falvai, Dél-Nyírség keleti szeglete). 1 A Tiszavasvári járás lakosságának 67,56%-át a két város népessége adja, így az urbánus/rurális index 67,6%. Tiszalök fő alatti település és a népsűrűsége 120 fő/km 2 alatt van, így vidékies területnek számít. 1. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák Rurális térségek Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2013 Kelet-nyugati növekedési és iparfejlesztési tengely A Koncepció három gazdaságfejlesztési növekedési tengelyt jelöl ki. Jelenleg Tiszalök egyik tengelyhez sem tartozik, de a Kelet-nyugati növekedési és iparfejlesztési tengelyhez való kapcsolódás elviekben megvalósulhat, hiszen a tengely egyik végpontja Tiszavasvári. A tengely települései: Tiszavasvári, Nyíregyházi agglomeráció, Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka, Fehérgyarmat, Csenger. Határmenti kapcsolódási pontja Szatmárnémeti, Nagykároly. 1 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fejlesztési Koncepciója 9

10 2. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyei, csomópontjai Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2013 Nyíri Mezőség idegenforgalmi tengely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy nagy idegenforgalmi magterület azonosítható. Nyíri Mezőség idegenforgalmi tengely (Tiszadob, Tiszalök, Tiszavasvári, Rakamaz, Szabolcs): Területileg a harmadik kiemelt desztináció a Nyíri Mezőség, mint néprajzi tájegység területe. Itt szintén jelentős a kulturális és természeti vonzerők koncentráltsága (szabolcsi földvár, tiszadobi Andrássy kastély, a rakamazi Tisza part), valamint a tiszai turizmus fontos magterülete lehet az elkövetkező években ez a terület. Kimagasló állami támogatások érkeztek ezekre a településekre vonzerő és szolgáltatásfejlesztés céljából. Rakamaz jelentős volumenű szállásforgalmat generál évente, illetve elindult itt is turisztikai szervezetrendszer kiépülése. A fentiek alapján indokolt a desztináció fejlesztésének integrált kezelése. Tiszalökön minden évben megrendezésre kerül a Széles a Tisza Hagyományőrző Találkozó, valamint a Városnap, mely mikro térségi szinten vonzza a látogatókat a városba. 3. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció,

11 Szabad vállalkozási zóna A vállalkozási zóna olyan termelési és szolgáltató területi egység, amelyre betelepülve kedvezményeket vehetnek igénybe. Létrehozásuk célja az ország adott térségének gazdasági fejlődési érdekében, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetésekösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a versenyképesség és jövedelemtermelő képesség erősítése, valamint az infrastrukturális feltételek javítása. Tiszalök is a zóna települései közé tartozik. Összességében Tiszalök a megye városhálózatának térszerkezetileg kevésbé meghatározó, viszont turisztikai szempontból fontos eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják. 1. táblázat: Néhány összehasonlító adat Tiszalök megyén belüli szerepére vonatkozóan Lakónépesség száma (2013, fő) Működő vállalkozások száma (2012, db) Kereskedelmi szállásférőhelyek száma (2013, db) Vendégéjszakák száma (2013, db) Kiskereskedelmi üzletek száma (2013, db) Foglalkoztatottak (2011, fő) Tiszalök Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Részesedés a megyén belül (%) , , , , , ,21 Munkanélküliek (2014, fő) ,98 Forrás: KSH, NFSZ A település járási szerepe: Tiszalök a Tiszavasvári járáshoz tartozik, amely egyike a 2013-ban újonnan létrehozott járásoknak, a járások 1983-as megszüntetése előtt nem létezett, Tiszavasvári korábban soha nem töltött be járási székhely szerepet. Területe 381,61 km², népessége fő, népsűrűsége pedig 72 fő/km² volt elején. A Tiszavasvári járás lakosságának 67,56%-át a városok népessége adja. Az urbánus/rurális index alapján a járás vidékies terület. 2. táblázat: A Tiszavasvári járás települése Település jogállás terület (ha) népesség (fő) Tiszavasvári járásszékhely város Tiszalök város Tiszadob nagyközség Szorgalmatos község Tiszadada község Tiszaeszlár község Forrás: jaras.info.hu 11

12 4. térkép: Tiszavasvári járás Forrás: Korábban a város a 2013-ban megszüntetett Tiszavasvári kistérség tagja volt az alábbi településeken kívül Rakamaz, Szabolcs, Tímár és Tiszanagyfalu településekkel együtt. A kistérség eredményeket leginkább a szociális és egészségügyi ellátás területén tudott felmutatni. Tiszalök korábban járási központ volt, ennek hatása még ma is érződik, a környező települések (Tiszadob, Tiszadada, Tiszaeszlár) még ma is több tekintetben (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás) kötődnek a városhoz. Tiszalök város kis vonzáskörzettel rendelkezik, melyet szolgáltatásai és turisztikai szerepe biztosít. Mikroregionális szinten Tiszalök feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi mini centrumtelepülésként képes megfelelni. A település közvetlen vonzáskörzetének bemutatása az es fejezetben történik meg A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli szerveződését nagymértékben befolyásolják a funkcionális alapon formálódó központ vonzáskörzet kapcsolatok. A vonzáskörzet azon településeket foglalja magában, amelyek lakosságára, valamint gazdasági és civil szereplőinek tevékenységére a központi szerepkörű város jelentős és közvetlen hatást fejt ki. Az ország január 1-től érvényes közigazgatási átszervezése nyomán (218/2012.(VIII.13.) Korm. rendelet) Tiszalök a Tiszavasvári járás városaként került kijelölésre. Tiszalök oktatás, egészségügy, foglalkoztatás tekintetében mikrotérségi szerepet tölt be. 12

13 Funkcionális vonzáskörzet lehatárolás: Ebben az alfejezetben a vonzáskörzet első szintje a várossal napi szinten együttműködő települések köre - jelenik meg. Az ITS készítéséhez közzétett útmutatók nem adnak egyértelmű módszertani iránymutatást a városok vonzáskörzeteinek lehatárolásához, célszerű egyéni és rugalmas megoldásokat alkalmazni. Tiszalök esetében a térségi kapcsolatrendszer az alábbi mutatók segítségével rajzolható meg: közlekedési vonzáskörzet: napi járatszámok közösségi közlekedési eszközökkel; oktatási vonzáskörzet: bejáró és kollégista diákok száma; munkaerő-piaci vonzáskörzet: ingázási adatok; egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek Vonzáskörzet a közösségi közlekedési elérhetőség alapján Azt, hogy egy város szolgáltatásait beleértve a munkahelyek kínálatát is más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe, alapvetően befolyásolják a közösségi közlekedés feltételei. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. hivatalos Autóbusz Menetrendje alapján kiszámolt járatsűrűség segítségével vizsgálható Tiszalök elérhetősége az egyes településekről az iskolai előadási és munkanapokon közlekedő járatokat figyelembe véve. Kizárólag a járatsűrűségre alapozva Tiszavasvári, Tiszadob, Szorgalmatos és Tiszadada településekről lehet a legkönnyebben eljutni Tiszalökre, de a járatszám mellett a távolság és a menetidő is befolyásoló tényező. Ez alapján például Tiszaeszlár is a könnyen megközelíthető települések közé sorolható. A fenti képet csak kismértékben befolyásolja a vasút jelenléte: Tiszalök a 107. számú Debrecen-Tiszalök, illetve a Tiszalök-Görögszállás egyvágányú vasútvonalak végpontja, de a vonattal való utazás csak néhány település esetében jelent gyors és kényelmes összeköttetés, több esetben a buszos közösségi közlekedés a jobb alternatíva. 3. táblázat Tiszalök közösségi közlekedési vonzáskörzetébe tartozó települések (az autóbusz- és a vasúti menetrend alapján) Kategória Rövid menetidejű és nagy sűrűségű összeköttetés Rövid menetidejű és közepes sűrűségű összeköttetés Közepes menetidejű és nagy sűrűségű összeköttetés Kategória jellemzői Legrövidebb menetidő Átlagos járatsűrűség < 0:20 15 db/nap < Települések Tiszavasvári, Szorgalmatos, Tiszadada < 0: db/nap Tiszaeszlár 0:20-0:40 15 db/nap < Tiszadob Közepes menetidejű és közepes sűrűségű 0:20-0: db/nap nincs ilyen összeköttetés Forrás: évi vasúti menetrend, Helyközi autóbuszjáratok kivonatos jegyzéke (érvényes: december 14-től), menetrendek.hu, 13

14 Oktatási vonzáskörzet A KSH által megadott adatok alapján rekonstruálható a város oktatási vonzáskörzete. A 2013-as adatok figyelembevételével a Tiszalökön tanuló általános iskolai diákok (431 fő) közül 3,02% nem helyi lakos, míg a 182 középiskolai diák 9,89%-a kollégista, 58,24%-a pedig bejáró. A évi népszámlálási adatok alapján a bölcsődébe, óvodába és iskolába naponta Tiszalökre járók száma 252 fő; a gyerekek több településről ingáznak, és nagy részük a középfokú oktatásban vesz részt. Munkaerőpiaci vonzáskörzet A évi népszámlálási adatok alapján a Tiszalökre munkavállalási céllal ingázók száma 576 fő, ami a helyben foglalkoztatottak 39,2%-a. Míg az oktatási intézményekbe elsősorban a közeli településekről érkeznek, addig munkavállalás céljából nagyobb távolságot is hajlandóak rendszeresen megtenni az érintettek. A város munkaerő-piaci kapacitását mutatja, hogy az 576 bejáróval szemben 788 tiszalöki lakos jár más településre dolgozni, ez azt jelenti, hogy bizonyos munkakörökben van a településnek felvevő kapacitása, míg más foglalkoztatási csoportokban más településekre kell járnia az itt lakóknak. A preferált települések a járásszékhely és a megyeszékhely, valamint a főváros. A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma 2011-ben fő volt. Ezek alapján elmondható, hogy valódi munkaerőpiaci vonzáskörzeti szerepet nem tud a város betölteni. Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek Tiszalökön kormányablak működik, a város közigazgatási vonzáskörzetét a Tiszavasvári járás települései jelentik, amely bemutatását az fejezet tartalmazza. Eseti együttműködések Ebben a fejezetben az eseti együttműködések (kooperáció 2. szintje) jelennek meg, amelyek különböző funkciók és szempontok szerint csoportosíthatók. Közmű agglomerációk, társulások (víz- és szennyvízszolgáltatás, üzemeltetés, szemétszállítás) bemutatása a fejezetben kerül bemutatásra. Funkcióhoz kapcsolódó együttműködés: középfokú oktatás Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium valamint a Prim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium esetében, amely megjelenik az ingázási adatok ( fejezet) esetében, egészségügyi ellátás tekintetében az Egészségügyi Központ, ahol nem csak települési, hanem tágabb szinten elérhetőek a szakellátási szolgáltatások. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 2004-ben pályázatot nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítására, részletesen a fejezetben kerül bemutatásra. Közös fejlesztés környező településekkel: jelenleg egy közös fejlesztés van, amely szeptemberben fejeződött be. Ezen projekt keretében valósult meg Tiszalök, Tiszadob, Tiszaeszlár és Nyírteleken a négy település teljes körű szennyvízberuházása. A projekt részletes bemutatás az fejezetben történik meg. Tiszalök tagja az 1993-ban alapított Tiszatér Társulásnak, amely szintén megvalósított néhány több településre kiterjedő fejlesztést. 14

15 Tiszalök Nyíregyháza megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozik. A felsőfokú oktatás csak a megyeszékhelyen érhető el, valamint speciális szolgáltatások, kereskedelem szélesebb spektruma csak itt érhető el. Tiszalök idegenforgalmi aspektusból számos pozitív vonással rendelkezik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik turizmusban preferált térsége. A város és vonzáskörzetének együttműködése Tiszalök feladatai viszonylag kis kiterjedésű a vonzáskörzete tekintetében magában foglalja a gazdaság és a társadalom szinte minden területét (munkahelyteremtés, oktatás, kereskedelmi ellátás, egészségügy szociális ellátás, közlekedés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város mikrotérségi településként képes megfelelni, és a feladatokat magas színvonalon ellátni. Azonban az egy fontos kérdés, hogy a város milyen mértékben bír gazdasági és társadalmi fejlődést generálni a környező nemcsak a járásba tartozó településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 4. táblázat: Munkamegosztás a Tiszalök és a vonzáskörzetébe tartozó települések között Tiszalök, mint mikrotérségi központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Egészségügyi alap- és szakellátás Alap- és középfokú oktatás Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek Forrás: saját szerkesztés A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A tiszalöki térség, illetve vonzáskörzetének együtt járó fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség legyen képes szükségleteit és problémáit egységben megfogalmazni, majd ezeket komplex projektekké, integrált programokká alakítani. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak a város, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan kell ismerni. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Mind a járásban, mind az egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás gyűlt össze ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez elengedhetetlen: a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos nyilvántartása, az esetlegesen közösen megvalósítható projektek beazonosítása, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, 15

16 a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek, visszacsatolások beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A város és vonzáskörzete közötti együttműködések célja az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével a közös és hatékony feladatellátás, a funkciók térbeli eloszlásának optimalizálása, egymást kiegészítő és egymás hatásait felerősítő fejlesztések megvalósítása, a felesleges, párhuzamos kapacitások felszámolása. Települési funkciók Tiszalök tradicionálisan jelentős vonzáskörzettel rendelkezik és rendelkezett a múltban is. A város képességeire döntő hatást az ipari betelepülések idején párhuzamosan fejlesztett szociális és városi infrastruktúra fejtett ki és eredményezte a korábbinál nagyobb térszervező erő kialakulását. A város térszervező erejét a kínált szolgáltatások tradicionális sokszínűsége adja, mely jelen van mind az egészségügy, mind az oktatás, mind a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások körében. Tiszalök városi funkcióit meghatározó intézményrendszerek, közszolgáltatások és a város térszervező erejét meghatározó tényezők a fejezetben található táblázatban érhető el. Tiszalök rendelkezik számos olyan valódi városi funkcióval, amelyek meghatározó jelentőségűvé teszik a térségben, amelytől a térség egyik szolgáltató centrumává válik. Tiszalök városi funkciói az egészségügy, a szociális szektor, a közoktatás, a közművelődés, közigazgatás, a gazdasági szféra szintjein is kitapintható, vagyis a város térszervező erejét meghatározó tényezők rendkívül széleskörűek. Tiszalökön a helyben foglalkoztatottak száma fő, ennek az 71,85%-a (1 470 fő) helyi lakos. A helyiek közül 887 fő jár el más településre dolgozni, ezzel ellentétben napi bejáró 576 fő. A foglalkoztatásban a következő ágazatok dominálnak: mezőgazdasági termékek előállítása, villamos energia előállítása, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása. A helyben és ingázó dolgozók kimutatása a as fejezetben részletesebben megtörténik. 1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) AZ OFTK nem nevesíti Tiszalököt. A fejlesztési dokumentumban a Nyíregyházához kapcsolódó fejlesztések jelennek meg, melyek hatást gyakorolnak a kisváros fejlődési pályájára is. Tiszalök a külső városgyűrű közvetlen közelében helyezkedik el, amely fejlődési útvonalat jelenthet a település számára. 16

17 5. térkép: OFTK városhálózat Forrás: OFTK, térkép: Funkcionális térségek az OFTK-ban Forrás: OFTK,

18 Tiszalök az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) alapján a funkcionális térségek közül a jó mezőgazdasági adottságú területek övezetébe tartozik Kapcsolódás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja 2014-ben készült el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciója olyan alapdokumentum, amelynek elsődleges szerepe, hogy meghatározza a megye fejlesztési politikáját, kijelölje a megye fejlesztési céljait, fő fejlesztési irányait és prioritásait, valamint a fejlesztési alapelveket. A koncepcióban megfogalmazott beavatkozási irányok az alábbiak: I. Versenyképes élelmiszergazdaság II. III. Zöld megye Proaktív megye IV. Képzett megye V. Fejlett centrum VI. Dinamizáló decentrumok szolgáltató járásközpontok 5. táblázat: Beavatkozási irányok Beavatkozási irányok és VII. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák az agrárgazdaság erősítése fókuszált módon Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet kialakítása a nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2014 Tiszalök szerepe Helyi feldolgozó kapacitások megerősítése Zöld gazdaság, tudatos klímastratégia, megújuló energia hasznosítása Turizmus, befektetésösztönzés a városokban Rugalmas szakképzés, K+F tevékenységek kialakítása az arra alkalmas vállalkozásoknál Az egész megyére kisugárzó nemzetközi turisztikai vonzerő feltételeinek erősítése, nem releváns Tiszalök esetében Komplex, integrált felzárkóztatási program Tiszalök a megyei koncepcióban nevesítve a VII.- Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák fejlesztési irányban jelenik meg. A I-IV. számú fejlesztési irányok ágazati célok, így azok a megye egész területére vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy Tiszalöknek is megvannak a szerepei ezekben a fejlesztési elképzelésekben. Az V-VII. irányok területi lefedettségűek, ebből a V. Nyíregyházát és agglomerációját érinti, a VI. nevesíti a járásközpontokat és a decentrumokat, viszont a VII.-ben Tiszalök és a környezetében lévő települések mind beletartoznak, ezért fontos ennek is a figyelembevétele. 18

19 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepció Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2013-ban készült el a megye szakképzési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok és néhány releváns, hozzájuk rendelt feladat: 1. A szakképzés eredményességének növelése 2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése 3. Finanszírozhatóság biztosítása 4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában 5. Az esélyegyenlősség biztosítása A koncepció megfogalmazza továbbá, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, valamint a hiányszakmákra fókuszálás új képzések kialakításával. Ehhez Tiszalök korlátozott mértékben tud hozzájárulni. 1.3 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Integrált Városfejlesztési Stratégia Tiszalök nem rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával. 1.4 A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Népességszám Tiszalök népesség számának alakulását vizsgálva elmondható, hogy a település népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken. A két népszámlálási időszak adatait összehasonlítva látható a csökkenés mind az állandó lakosság, mind a lakónépesség adatcsoportban. A két időpont arányosítása szerint a Tiszalökön történő népességcsökkenés hasonló arányú, mint a megyei és az országos szintű adatok is mutatják. 6. táblázat: Tiszalök város népességszám változása

20 Adattípus Állandó népesség (város) Lakónépesség (város) Lakónépesség 2011/2001 (%) Állandó népesség (megye) Lakónépesség (megye) Állandó népesség (ország) Lakónépesség (ország) Forrás: KSH Lakónépesség / állandó népesség 2001 Lakónépesség / állandó népesség % 98% 98% 96% 97% 97% A hosszú idősoros ábrán jól látható a népesség csökkenésének üteme. Az állandó népessége év óta 629 fővel csökkent. Ez gyors csökkenésnek számít, és sajnos országos szinten is ez tapasztalható. 1. ábra. Tiszalök népességének változása Forrás: KSH Népsűrűség A város népsűrűsége a 2015-ös adatok alapján 96,47 fő/km², amely a megyei (93 fő/km 2 ) és országos (106 fő/km 2 ) átlag között van. Az adattípus évek szerinti alakulásában is folyamatos csökkenés tapasztalható (2000-ben még 104,8 fő/km 2 volt), melynek oka a népesség számának csökkenése. Népmozgalom A népesség számának folyamatos csökkenésében nagy szerepet játszik az elvándorlások aránya. Az elvándorlások száma évről évre meghaladja a városba érkezők számát. A város népességének alakulására az 1980-as évek végéig erőteljes növekedés volt jellemző, viszont az utóbbi években gazdasági stagnálással és erőteljes romlással együtt a lakosság száma is csökkenésnek indult. A születések száma úgy, ahogy az országos átlag is hullámzó, de csökkenő tendenciát mutat. Különösen drasztikus a csökkenés a 20 évre visszamenő statisztikai adathoz képest, amellyel szemben 1/3-ára esett vissza a születések száma. 20

21 Emellett jelentős a halálozások és élveszületések arányának eltolódása negatív irányba. A és kivételével minden évben a halálozások száma nagyobb értékű, mint az élveszületések száma. 7. táblázat: Tiszalök város népmozgalmi adatai ( ) Adattípus Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH Tiszalökön a lakosságcsökkenést tehát több tényező is magyarázza. Az elmúlt években a vándorlási egyenleg, ahogy az fentebb is kifejtésre került, folyamatosan negatív volt. A vándorlási veszteség elsősorban a térség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének tudható be. A településen hiányoznak a nagy tömegeket felszívni tudó üzemek, vállalkozások, melyek tartós foglalkoztatottságot tudnának biztosítani a munkanélküli lakosság számára. A szelektív migráció fő irányvonalai elsősorban a megyeszékhely, a főváros, valamint külföld. A városban nem érvényesülnek a migrációból adódó mérséklő hatások, hiányoznak a településre költöző fiatal párok, akik odaköltözésükkel ellensúlyozzák a népességfogyást, valamint gyermekvállalással hozzájárulnának a népességnövekedéshez. A népességveszteség másik fő összetevője a természetes szaporodás üteme. A halálozások száma az elmúlt 10 év során folyamatosan meghaladta a születések számát. 2. ábra: Népmozgalmi mutatók Tiszalökön Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Odavándorlások száma Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Elvándorlások száma 21

22 Forrás: KSH Korösszetétel A népesség korösszetétele tekintetében jól látható, hogy a lakosság több mint 45%-át a 40 év fölöttiek teszik ki mindkét vizsgált évben. A 14 év alattiak 2001-ben még 20%-át tették ki a lakosságnak, de 2011-re még ez is csökkent 5 százalékponttal. A társadalom elöregedő Tiszalökön, az országos tendenciáknak megfelelően. 3. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011 A lakónépesség korösszetétele 2001 A lakónépesség korösszetétele % 26% 12% 20% 14% 7% 22% 27% 15% 7% 14% 15% Forrás: KSH A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (65 X éves) összege a éves népesség százalékában) 2001-ben 68%, míg 2011 ugyanez a mutató 57% volt. A város öregedési indexe (öregedési index: az idős népesség (65 X éves) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában) 2001-ben 101%, míg 2011-ben ugyanez a mutató 151% volt. Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát mutat ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya nőtt 2001 és 2011 között. A népesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 52% nő, 48% férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest nem változott. Nemzetiségi összetétel Hazai nemzetiségek A 2011 népszámlálás alapján a városban élő nemzetiségek a következőek: cigány (763 fő), német (17 fő), román (11 fő), ruszin (3 fő), szerb (3 fő), szlovák (5 fő), ukrán (7 fő) óta a cigány nemzetiség létszáma nőtt (2001-ben 141 fő), ez több mint ötszörös növekedést jelent. Jelenleg Tiszalök Újtelep településrésze a város legelmaradottabb része, melynek a lakói mélyszegénységben élnek. Jellemzően a településrész roma emberek által lakott, alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, többnyire segélyekből, illetve szociálpolitikai ellátásokból élnek, egészségügyi állapotuk általában rosszabb a város egyéb részein élőkhöz viszonyítva. Az Újtelepen élő családokban a gyermekek száma magas. A településrészen a korábbi felmérés szerint összesen 374 fő lakik 89 családban. A településrész részletes bemutatása a fejezetben történik meg. 22

23 Képzettség Tiszalök lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatok alapján az egyes kategóriákban a megyei és az országos átlaggal megegyező, vagy attól picit magasabb. Pozitívumként emelendő ki, hogy a városban javuló tendencia indult el az elmúlt években, közel kétszeresére emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek száma, amely növekedés a megyei átlagos növekedésen felüli. 8. táblázat: Tiszalök város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Adattípus éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el aránya 15- éves korosztályban legalább általános iskolai 8. évfolyammal rendelkezők aránya 18- éves korosztályban legalább érettségivel rendelkezők aránya 25- éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya Forrás: KSH Foglalkoztatottság Változás 2011/2001 viszonylatában (%) Tiszalök 25% 19% 77% Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 24% 16% 68% Magyarország 8% 12% 148% Tiszalök 66% 86% 129% Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 26% 22% 86% Magyarország 11% 18% 171% Tiszalök 22% 33% 151% Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 14% 19% 132% Magyarország 8% 23% 298% Tiszalök 5% 9% 185% Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 6% 10% 169% Magyarország 5% 14% 319% Tiszalök városban 2011-ben a munkaképes korúak száma 3786 fő volt, ennek 11% a nyilvántartott munkanélküli. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest nem jelent jelentős változást (A munkaképes korúak száma 3772 fő, a munkanélküliek aránya 9%-a volt). Az alábbi ábrán jól látható, hogy a megyei adatokhoz hasonlítanak a város értékei, míg az országos adatok tekintetében Tiszalökön kevesebb a foglalkoztatott, mint az országos átlag. 23

24 4. ábra: Tiszalök népessége gazdasági aktivitása szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott Forrás: KSH, ábra: Álláskeresők számának változása Tiszalökön napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011-ben a helyben foglalkoztatottak aránya foglalkoztatottakon belül 89% volt, míg a településről ingázók aránya 34%. A helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 2001 óta nőtt, az ingázók aránya ellenben alacsonyabb decemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a munkaképes korúak 9,29%-a (relatív mutató) nyilvántartott álláskereső. Ez a munkanélküliségi ráta a nyilvántartott munkanélküliek számát tartalmazza, a tényleges munkanélküliek száma ettől eltérhet. A relatív mutató országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 1, decemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 360 fő, amely a as adathoz képest (458 fő) enyhe csökkenést jelent. A regisztrált 360 munkanélküliből az elmúlt év végén 79 fő 365 napnál régebb óta szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásaiban, ami a munkakeresők 21%-át jelenti. Ezek az adatok csökkenést 24

25 mutatnak az év közepéhez képest, amikor is 401 fő volt munkanélküli, és ennek 26%-a szerepelt több mint egy éve a nyilvántartásban. 6. ábra: A munkanélküliség egy naptári éven belüli ciklikussága nyilvántartott össz. fő Folyamatosan nyilv. Hossz > 365nap Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A fentebbi ábrán látható a munkanélküliség egy naptári éven belüli alakulása havi bontásban. Ahogy az látszik, a munkanélküliségi adatok nyár elején enyhe csökkenésnek indultak, majd ősszel kezdett el növekedni ismételten a munkanélküliség. Mindez annak köszönhető, hogy Tiszalökön a munkanélküliség miatt az idénymunkák jellemzőek, amely többnyire fizikai munkát jelent és ekkor tudnak többen munkába állni a mezőgazdaságban, az építőiparban. A munkanélküliség egy éven belüli ciklikusságát nagymértékben befolyásolja a közfoglalkoztatás rendszere. Dátum Nyilvántartott száma (fő) 9. táblázat: A munkanélküliség változása Folyamatos nyilv. hossz> 365 nap (fő) Munkavállalási korú népesség (fő) Relatív mutató % Arányszám december ,29 1, október ,45 1,5 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, adatai alapján saját szerkesztés, Jól látszik a fentebbi táblázatban, hogy 2015-ben jelentősen csökkent a munkanélküliség, főként a közmunkaprogramnak köszönhetően. Jövedelmi viszonyok Jövedelem A jövedelmi viszonyokat alapvetően meghatározza a népesség gazdasági aktivitása. Tiszalökön 2013-ben 439 adófizető jutott ezer lakosra, amit kismértékben meghalad a megyei érték (421 fő). Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alap 1,5655 millió Ft, a 25

26 személyi jövedelemadó értéke pedig 687,3 ezer Ft volt, ami kicsit kedvezőbb képet mutat a megyei átlaghoz viszonyítva (629 ezer Ft). Az adó alakulásában erőteljes növekedés látható ig, majd a gazdasági válság következtében jelentős esés figyelhető meg. Az utóbbi évek tekintetében a jövedelmi viszonyok alakulásában stagnálás jellemző. Ez a tendencia mutatható ki Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére vonatkoztatva is. 7. ábra: SZJA Alapot képező jövedelem alakulása (Ft) Forrás: KSH Segélyezés Terület 10. táblázat: Különböző ellátási formákat igénybe vevők száma Tiszalökön Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők ezer lakosra Tiszalök 0 29,32 40,17 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye városai 3,5 37,2 31, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 5,0 50,7 38, Magyarország 3,7 21,4 28,5 Forrás: KSH 2013 Az ezer lakosra vetített foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma a megyei átlagtól alacsonyabb és az országos átlagnál is csak kicsit magasabb. Az, hogy a megye városaiban a foglalkoztatást helyettesítő segélyben majdnem kétszer annyian részesülnek, mint Tiszalökön, arra enged következtetni, hogy a munkanélküliségi helyzet a városban kedvezőbb, mint a megye többi részén. A segélyezés településen biztosított típusai a fejezetben kerülnek részletezésre. 26

27 Életminőség A születéskor várható élettartam Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2013-ban 78,33 év volt, az országos átlagtól 0,4 évvel kevesebb, tehát nem tapasztalható nagy eltérés az ország többi részéhez képest. A városban a háztartások életminősége az alábbiak szerint változott 2001 és 2011 között. 11. táblázat: A lakások minősége, mint az életminőséget befolyásoló tényező Tiszalök Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Tiszalök Szabolcs- Szatmár- Bereg megye az összes %-ában az összes %-ában Lakások összesen Lakás komfortossága szerint összkomfortos 34% 40% 37% 47% komfortos 39% 33% 44% 38% félkomfortos 6% 5% 3% 3% komfort nélküli 16% 19% 10% 11% szükség- és egyéb lakás 5% 3% 0% 0% Lakás felszereltsége szerint hálózati vízvezetékkel 83% 81% 85% 90% házi vízvezetékkel 1% 2% 1% 2% meleg folyóvízzel 82% 79% 82% 87% vízöblítéses WC-vel 79% 76% 83% 88% közcsatornával 27% 35% 44% 59% házi csatornával 57% 48% 41% 34% Forrás: KSH Az életminőség a lakhatás szempontjából is a megyei átlaghoz közelít. A lakások közel harmada összkomfortos, és 2001-től 2011-ig nem mutatott nagy változást az eltelt 10 év ellenére sem. A komfort nélküli lakások aránya 6 százalékponttal csökkent ez idő alatt, és a komfortos lakások arányában is 5 százalékpontos növekedés tapasztalható, ami a megyei adathoz hasonló. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása ig folyamatosan növekvő motorizációt volt jellemző, amely 2012-ben lassú növekedésnek indult, 2013-ban 230 szgk/1000 fő volt. Ez alig marad el a megyei átlagtól. 27

28 Szgk/1000 fő 8. ábra: Motorizáció Tiszalökön Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tiszalök Forrás: KSH Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A városban jelen van a szegregáció, 1 szegregátum és 1 szegregációval veszélyeztetett terület található külterületi településrészeken. A szegregátumban a konfliktus elsődleges forrása a foglalkoztatásból, munkahelyhiányból adódó problémák, kifejezetten városrészek közötti konfliktusról nem beszélhetünk. Az érintett területek részletes bemutatását a fejezet tartalmazza Települési identitást erősítő tényezők Történeti és kulturális adottságok Településtörténet A település első írott emlékei 1265-ből származtak, neve több változatban megtalálható. A település nevének írása koronként változott. Egy 1330-as években kelt pápai tizedlajstromban Luk, a leleszi országos levéltárnak egy 1450-ben kelt oklevele Lök, a Kállay család levéltára 1469-ben Nagy- és Kislök néven említi. Egy birtokadományozási perben löki Chépán és Bethem hitbér és leánynegyed fejében Lök déli részén 12 ekényi földet rokonainak hozzájárulásával átengednek. A név igen régi megszállásra valló puszta személynévből álló földrajzi név. A személynév minden bizonnyal a Lőrinc magyar becézett változatával azonos: Lökös --> Lök. Az a tény, hogy 24 évvel a tatárpusztítás után okmány említi a település nevét, azt bizonyítja, hogy a Tisza mocsaras ártere jó búvóhelyet biztosított az itt élőknek. A szomszédos települések Rázom, Lenged, Gyománfalu, Szilasteleke elpusztultak. Lök megmaradt, s életerejét, a lakosság élni akarását igazolja, hogy az óta is itt élnek az ősök leszármazottai. A helynevek arra engednek következtetni, hogy a község területe királyi birtok volt. A birtok elosztási adományokból az is kitűnik, hogy kisnemesi település, lakói honfoglalás kori eredetűek, színtiszta magyarok. Jelenlegi helyére a XV-XVI. században települt a község lakossága. Írásos emlékek alapján ettől az időtől kezdve van kompközlekedés a Tiszán, mely kereskedelmi összekötő út volt Erdély és a Felvidék között. A XV. században már fontos kereskedelmi és ipari központ volt. A településnek fontos szerepe volt a Bocskai-szabadságharcban október 14-én II. Rákóczi Ferenc Tiszalök és Bűdszentmihály (Tiszavasvári) közötti táborból szólította fegyverbe a kurucokat. Tiszalök 1765-ben Mária Teréziától kapott vásártartási jogot, ezzel a 28