Hidak átfolyási szelvényének meghatározása, átereszek méretezése. Közlekedési pályák víztelenítése

Átírás

1 Hidak átfolyási szelvényének meghatározása, átereszek méretezése Közlekedési pályák víztelenítése

2 Utak keresztezési lehetőségei vízfolyásokkal Átereszeknek nevezzük a 2,00 m szabad nyílásméretet nem meghaladó műtárgyakat. Hidraulikai méretezés Statikai méretezés (bizonyos esetekben elhagyható) Hidak: 2,00 m feletti nyílásmérettel rendelkező műtárgy (körszelvény is) Hidraulikai méretezés Statikai méretezés (Eurocod alapján)

3 Előírások Hidraulikai MSZ Hidak é s á tereszek hidraulikai számítása 147/2010. (IV. 29.) Korm. Rendelet a vizek hasznos í t á s át, v é delm é t é s k á rt é teleinek elh á r í t á s á t szolg á l ó tevékenységekre és létesítményekre vonatkoz ó által ános szabályokról

4 Folyó keresztezése A folyón a híd elhelyezését úgy kell megválasztani, és azt úgy kell kialakítani, hogy a víz, az uszadék, a hordalék és a jég levonulását, valamint a vízi közlekedést ne akadályozza, a meder állandóságát kedvezőtlenül ne befolyásolja. A híd szerkezeti részein esetlegesen fennakadó és összegyülekező uszadék eltávolítása mindenkor a híd kezelőjének vagy üzemeltetőjének feladata. A hidat úgy kell elhelyezni, hogy a foly ó á ltal á nos szab á lyoz á si terv é be illeszkedjen, ezt szab á lyoz á si és partbiztosítási művekkel kell biztosítani. A hidat olyan helyre kell tervezni, ahol a kisvízi, középvízi és nagyvízi sodorvonal helyzete a tervezett hídszelvény környezetében lényegesen nem tér el egymástól, valamint ú gy kell kialak í tani, hogy a tengelye lehet ő leg mer ő leges legyen a sodorvonalra. A hídfők függőleges síkját és a pilléreket úgy kell kialakítani, hogy a középvízi sodorvonallal párhuzamosak legyenek. A hídpillérek sem a kisvízi, sem a középvízi, sem a nagyvízi sodorvonalba nem kerülhetnek.

5 Folyó keresztezése A foly ó n a hidat ú gy kell elhelyezni é s kialak í tani, hogy a h í df ő k é s pill érek elhelyez é se folyt á n k á ros duzzaszt á s vagy sebess é gn ö veked é s é s ezek k ö vetkezt é ben k á ros kim é ly ü l é s vagy partrong á l á s ne á llhasson el ő. A megengedhető határsebesség megállapításánál meg kell vizsgálni a híd körüli meder talaját. A hídnyílások méreteit és a szerkezetük alsó élét úgy kell meghatározni, hogy a híd a mértékadó vízhozam mellett ne okozzon olyan duzzasztást, és ne idézze elő a v í zsebess é g olyan n ö veked é s é t, ami a meder elfajul á s á t okozhatja. Olyan folyószakaszok áthidalásánál, amelyeknél a kétoldali hullámtér együttes szélessége eléri vagy meghaladja a középvízi meder szélességét, minden esetben külön hidraulikai vizsgálatot kell végezni. Ha vízügyi, ökológiai és gazdasági szempontok lehetővé teszik, a méretezésre mértékadó vízhozam a főmeder, valamint hullámtér mellékágai vagy holtágai között megosztva vezethető.

6 Hajózható folyó és csatorna keresztezése Hajózható folyón és csatornán a hajóúti hídnyílásban a külön jogszabályban meghat á rozott haj ó ú ti ű rszelv é nym é reteket biztos í tani kell, hogy a v í zi úton közlekedő mértékadó hajók és hajókötelékek a hajózási kisvízszintnél (HKV) és hajózási nagyvízszintnél (HNV) is biztonságosan áthajózhassanak. Kerülni kell a híd elhelyezését folyókanyarulatban, vagy ha ez elkerülhetetlen, a hídtól számított vízfolyás szerinti felső és alsó folyószakaszon a mértékad ó hajókötelékek fordulásához, megállásához szükséges szélességű és hosszúságú hajóút szakaszt kell biztosítani. Új hidat meglévő hídtól, át nem látható kanyartól, gázlótól, hajószűkülettől, a hajóút kimeneti szakaszától, kikötőbejárattól és hajózható mellékágak bejáratától a hajók fordulásához, megállásához szükséges távolságra kell elhelyezni. Ha ez nem teljesíthető, akkor a hídnyílás szélességének növelésével kell a kétirányú hajózást biztosítani. Hidat tilos létesíteni ott, ahol a folyón a híd feletti szakaszon, a víziúton közlekedő mértékadó hajókötelék kétszeres hosszának, vagy a híd alatti szakaszon egyszeri hossz á nak megfelel ő t á vols á gon bel ü l horgonytilalmi mez ő van. Ha ez nem teljesíthető, akkor a megadott határokon belül a horgonyzást lehetővé kell tenni.

7 Hajózható folyó és csatorna keresztezése Haj ó hidat, illetve pontonhidat nehezen bel á that ó foly ó szakaszra nem szabad telepíteni, vagy ha ez elkerülhetetlen, a hajóforgalom irányításához a hídtól kellő távolságra jelzőállomást kell felállítani. Nemzetközi jelentőségű és regionális víziúton csak különösen indokolt esetben és ideiglenesen telepíthető hajóhíd. A hajóhíd sodorvonalba eső részén, illetve hajóútközépen a hajóút biztosítása céljából, a hajóútra előírt szélességben mozgatható hídtagot kell beiktatni. A híd nyílásainak méreteit úgy kell meghatározni, hogy a megállapított szabad ny í l á ssz é less é gek a halad á si ir á nyra mer ő legesen biztos í tva legyenek. A sodorvonal feletti fő hídnyílásokon kívül a többi nyílás szélességét - mind a k ö z é pv í zi meder felett, mind a hull á mt é rben - a helyi adotts ágok figyelembevételével kell megállapítani. A hajózási űrszelvény magasságot a hajóúti hídnyílásokban a külön jogszabályban meghatározott űrszelvényméretek szerint kell biztosítani. A híd valamennyi - víziút fő medrébe épített - nyílásának méreteit közzé kell tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az üzemi területet részben vagy egészében keresztező híd esetében is.

8 Hajózható folyó és csatorna keresztezése A h í dszerkezet als ó é l é nek magass á g á t ú gy kell meghat á rozni, hogy az a m é rt é kad ó á rv í zszintn é l legal á bb 1,0 m-rel magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékad ó, akkor ez a magasság legalább 1,5 m legyen. Alul íves vonalú hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 30 cm-rel, jeges árvízszint esetén pedig 80 cm-rel kell a mértékadó árvízszint felett lennie. A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell megállapítani, hogy az mind a hajózási űrszelvényre vonatkozó előírásoknak, mind pedig a mértékadó árvízszint felett betartandó biztonságnak megfeleljen. A hídon el kell helyezni a vízi közlekedés rendjéről szóló jogszabályban előírt hajózási jelzéseket. A hídon a közvilágításra szolgáló fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok elsősorban a hidat világítsák meg és elkerülhető legyen a hajóvezetők elvakítása. A haj ó zhat ó h í dny í l á s melletti pill é reken, a pill é reknek haj ó ú t tengely ével párhuzamos vonalában radarjeleket visszaverő berendezést kell elhelyezni. A nagyhajózásra használt víziúton, vízlépcsők építése esetében a hidak szabad ny í l á smagass á g á nak jelz é s é hez sz ü ks é ges berendez é sek elhelyez é s ének lehetőségét biztosítani kell, vízlépcsői építése esetében annak hatásterületén minden h í dn á l, szabadfoly á s ú foly ó n hidank é nt vagy h í dcsoportonk é nt a legkedvezőtlenebb magasságú híd adataival.

9 Nem hajózható folyó keresztezése Nem hajózható folyón átvezetett híd esetében a fő nyílást a sodorvonal felett kell elhelyezni. A h í dszerkezet als ó é l é nek magass á g á t ú gy kell meghat á rozni, hogy annak legalacsonyabb pontja is a mértékadó árvízszintnél legalább a folyók mértékadó á rv í zszintjeir ő l sz ó l ó jogszab á lyban meghat á rozott magass á gi biztons ággal magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékadó, akkor a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonságot legalább 1,5 m-rel meg kell növelni. A mederbe pillér nem építhető. A pillér parti sávban történő elhelyezés esetén a mederoldal védelmét a meder kezelőjének előírásai szerint kell megoldani.

10 Vízfolyás keresztezés A vízfolyás mértékadó vízmennyiségének átvezetését megfelelő nyílásmérettel és a mederszelv é ny kellő kialak í t á s á val kell biztos í tani. Ha a talajadotts á g miatt burkolat szükséges, vagy a csatlakozó mederszakaszon is van burkolat, vagy a híd a talaj szempontjából meg nem engedhető sebességnövekedést okoz, ennek hosszés magassági méreteit is meg kell tervezni. Vízfolyást keresztező vasút, közút és saját használatú út hídját, átereszét belterületen 1%-os, k ü lter ü leten, a m ű szaki-gazdas á goss á gi szempontok m é rlegel é s é vel 1-3%-os valószínűségű árvízi vízhozam károkozás nélküli vezetésére kell méretezni. Ha a v í z ü gyi, ö kol ó giai é s gazdas á goss á gi szempontok lehet ő v é teszik, a méretezésre mértékadó vízhozam a főmeder, valamint az ártér mellékágai, vagy holtágai között megosztva vezethető át. A híd nyílásméretét, a pillérek alakját és elosztását úgy kell megállapítani, hogy a vízáramlás sebessége a műtárgy nélküli lefolyás sebességét 10%-nál nagyobb mértékben, a műtárgy által okozott duzzasztás pedig a mértékadó vízhozamhoz tartoz ó v í zszint felett belter ü leten, fontos l é tes í tm é nyek t é rs é g é ben, illetve nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű területen levő műtárgyaknál a 10 cm-t, mezőgazdasági és egyéb területen a 12 cm-t ne haladja meg.

11 Vízfolyás keresztezés A 120 m3/s-ot meghaladó 1%-os valószínűségű árvízi vízhozamú vízfolyásokon a műtárgy szerkezeti alsó éle és a mértékadó vízhozam alapján számított vízszint k ö z ö tt legal á bb 1,0 m, a m3/s k ö z ö tt 0,7 m, a 80 m3/s-n é l kisebb vízhozamoknál pedig 0,5 m szabad magasságot kell biztosítani. Zárt szelvényű műtárgynál az 1%-os valószínűségű árvízi vízhozam nyomás alatt is átvezethető, ha uszadék nem várható. Vízfolyáson a hídszerkezet legalsó pontjának is legalább a folyók mértékad ó á rv í zszintjeiről sz ó l ó jogszab á lyban meghat á rozott magass á gi biztons á ggal a m é rt é kad ó v í zszint felett kell lennie. Azokon a v í zfoly á sokon, amelyek nem tartoznak a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló jogszab ály hatálya alá, a h í dszerkezet legals ó pontj á nak is legal á bb 0,3 m-rel kell az adott v í zfoly ásra engedélyezett maximális vízszint felett lennie.

12 Belvízcsatorna keresztezés Belvízcsatornát keresztező vasút, közút és saját használatú út műtárgyát legalább a csatornaszakaszra engedélyezett, illetve a belvízcsatorna kezelője által megadott v í zhozamra kell m é retezni a tiszt í that ó s á g (karbantarthat ó s ág) figyelembevételével. A m é rt é kad ó v í zmennyis é g á tvezet é s é t megfelel ő ny í l á sm é rettel é s a mederszelv é ny kell ő kialak í t á s á val kell biztos í tani. Ha a talajadotts á g miatt burkolat szükséges, vagy a csatlakozó mederszakaszon is van burkolat, vagy a híd a talaj szempontjából meg nem engedhető sebességnövekedést okoz, ennek hosszés magassági méreteit is meg kell tervezni. A duzzasztás megengedett felső határa 4 cm. Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy a keresztezési szakaszon jellemző partél felett 0,5 m-rel magasabb legyen. Íves alsó vonalú hídszerkezet legalsó pontját úgy kell kialakítani, hogy legalább 0,30 m-rel a m é rt é kad ó v í zszint felett legyen. A falazathoz é rint őlegesen csatlakoz ó boltozatokn á l az é rint é si pont a m é rt é kad ó v í zszint magass á g áig süllyeszthető. A belvízcsatorna kezelőjének előírása alapján biztosítani kell, hogy a fenntartásnál alkalmazandó úszó fenntartógép akadálymentesen közlekedhessen.

13 Öntöző- és tápcsatorna keresztezés Öntöző- és tápcsatornát keresztező vasút, közút és sajáthasználatú út műtárgyát a csatornaszakasz engedélyezett vízszállító képességével egyező, a kezelő által megadott v í zhozamra kell m é retezni a tiszt í that ó s á g (karbantarthat ó s ág) figyelembevételével. A hidat vagy á tereszt ú gy kell kialak í tani, hogy a vizet lehetőleg duzzaszt á s és vízszintesés nélkül átvezesse. A megengedhető duzzasztás, illetve vízszintesés mértékét egyedileg kell megállapítani. Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy a keresztezett szakaszra jellemző partél felett 0,5 m-rel magasabb legyen, minden esetben figyelembe véve a fejlesztést is. A h í d é s á teresz kialak í t á s á n á l figyelembe kell venni a v í zfoly á skezel ő nek a szükséges tiltózásra, illetve elzárásra kiterjedő előírását. Ha az ö nt ö ző- vagy t á pcsatorna á lland ó v í zbor í t á s ú, a műtárgyn á l halr ács elhelyezésének lehetőségét is biztosítani kell. A csatorna kezelőjének előírása alapján biztosítani kell, hogy a fenntartásn ál alkalmazandó úszó fenntartógép akadálymentesen közlekedhessen.

14 Árvízvédelmi vonal keresztezése Az árvízvédelmi vonalnak közúttal, illetve saját használatú úttal való, az előírt koronaszint alatt történő keresztezésénél biztosítani kell a védvonal teljes értékű, az árvízvédelmi biztonságot kielégítő elzárási lehetőségét. Elsőrendű árvízvédelmi vonal és árvízvédelmi sz ü ks é gt á roz ó t ö lt é se az előírt koronaszint alatt nem keresztezhető közúttal, illetve saját használatú úttal. Árvízvédelmi töltés kiépített fel- és lejáróit és a hozzávezető utakat megszüntetni, illetve kapacitásukat csökkenteni a vízügyi hatóság és a fővédvonal kezelője esetenkénti előírásának betartásával szabad. Másod- és harmadrendű árvízvédelmi töltésen vezetett útnál biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az átereszek, a hidak és egyéb nyílások a vízfelőli oldalon legalább kétsoros betétpallóval vagy betétgerendával elzárhatók legyenek.

15 Árvízvédelmi vonal keresztezése Biztos í tani kell, hogy a v é dekez é sn é l é s fenntart á sn á l alkalmazott g é pjárművek a védvonalon az ú t é p í t é s ut á n is akad álymentesen átmehessenek. Hullámtéri átvezetés esetén, hullámtéren vasút, illetve a térszínből kiemelked ő ú t csak az á rv í z é s a j é g zavartalan levonul á s ának biztosítása mellett helyezhető el. Víz és vízilétesítmény megközelítés: Vizek partjával párhuzamosan vasutat, közutat - a kikötők területét kivéve - a partmenti fenntartási sávon, illetve kisajátítási határon kívül kell vezetni. Magasvezet é s ű csatorna vagy duzzasztott v í zszint ű v í zfoly ás t ö lt é s é nek l á bvonal á t ó l - a t ö lt é sfejleszt é s m é rt é k é t é s a talaj rétegződését is figyelembe véve - 10 m-es védősávon belül, illetve a töltés és a szivárgó csatorna között vasutat, közutat tilos vezetni. Árv í zv é delmi töltés lábvonal ától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított 10 m-es védősávon belül vasutat, közutat tilos elhelyezni.

16 Áteresz hidraulikai állapotai

17 Hidraulikai méretezés önduzzasztásra Híd: Pillér alak Pillér távolság Rááramlás iránya Pillér elhelyezés Meder, pillér viszonya Áteresz: Hossz Érdesség Be,- kilépési veszteségek (alak, rávezetés kialakítás, relatív szélesség, magasság)

18 Tervezési peremfeltételek hidak

19 Erőtani tervezés Fontos a lehetséges járműterhek meghatározása (kapubehajtó, közút, ) Gy á rt ó k á teresz eset é n á ltal á ban megadj á k milyen be é p í t é s mellett (általában földtakarás), milyen terhet bírnak az átereszek. K ö r szelv é ny ű á tereszek a klasszikus cs ő statikai m ó dszer szerint méretezhetők. Átereszek által á ban merev cs övekk é nt méretezendők éltörőteherre. MI /4-78 Csatornák erőtani tervezése című műszaki irányelv nyújt iránymutatást a csőstatikai számításokhoz. Hidakat statikus tervezőnek kell tervezni.

20 Köszönöm a figyelmet!!!