MAGYAR KÖZLÖNY. 13. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA február 3., péntek. Tartalomjegyzék

Átírás

1 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA február 3., péntek 13. szám Tartalomjegyzék 3/2012. ( 3.) NFM rendelet 14/2012. ( 3.) ME 15/2012. ( 3.) OVB 16/2012. ( 3.) OVB 17/2012. ( 3.) OVB 18/2012. ( 3.) OVB 19/2012. ( 3.) OVB 20/2012. ( 3.) OVB 21/2012. ( 3.) OVB 22/2012. ( 3.) OVB 23/2012. ( 3.) OVB 24/2012. ( 3.) OVB 25/2012. ( 3.) OVB 26/2012. ( 3.) OVB 27/2012. ( 3.) OVB Az A légiutas-szállítás rendkívüli feladatainak ellátása fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználásáról 644 Helyettes államtitkár kinevezésérõl 646 Az Országos Választási Bizottság a 646 Az Országos Választási Bizottság a 647 Az Országos Választási Bizottság a 648 Az Országos Választási Bizottság a 650 Az Országos Választási Bizottság a 651 Az Országos Választási Bizottság a 652 Az Országos Választási Bizottság a 653 Az Országos Választási Bizottság a 654 Az Országos Választási Bizottság a 655 Az Országos Választási Bizottság a 656 Az Országos Választási Bizottság a 657 Az Országos Választási Bizottság a 658 Az Országos Választási Bizottság a 659

2 644 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A nemzeti fejlesztési miniszter 3/2012. ( 3.) NFM rendelete az A légiutas-szállítás rendkívüli feladatainak ellátása fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználásáról Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 109. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (X 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (V 1.) Korm. rendelet 73. b) pontjában megállapított feladatkörében eljáró államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. E rendelet hatálya a Magyarország évi központi költségvetésérõl szóló évi CLXXXVI törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. melléklet XV Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím 41. alcím A légiutas-szállítás rendkívüli feladatainak ellátása fejezeti kezelésû elõirányzatára (a továbbiakban: elõirányzat) terjed ki. 2. (1) Az elõirányzat fedezetet biztosít a) a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekrõl szóló 5/2012. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. -a alapján a Korm. rendelet 4. -ában és 5. -ában meghatározott kiadásokra, b) a 3. szerinti szervezet a Korm. rendeletben meghatározott kiadásokkal összefüggõ feladatai kapcsán felmerülõ mûködési kiadásaira és c) a Malév Magyar Légiközlekedési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MALÉV Zrt.) a Korm. rendelet 4. -ában és 5. -ában meghatározott feladataival összefüggésben felmerülõ, a MALÉV Zrt. szervezetének mûködtetését szolgáló kiadásaira. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kiadások összesen nem haladhatják meg az elõirányzat 5%-át. (3) Az elõirányzat terhére visszatérítendõ támogatás és kölcsön nem nyújtható. 3. (1) A Korm. rendelet 1. (2) bekezdése szerinti szervezet a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: MAG Zrt.). (2) A MAG Zrt. az elõirányzat felhasználásával kapcsolatban a következõ feladatokat látja el: a) a Ktv. 1. melléklet XV Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetõjével (a továbbiakban: miniszter) kötött szerzõdésben meghatározott körben az elõirányzat terhére kötelezettséget vállal, és azt pénzügyileg ellenjegyzi, b) a MALÉV Zrt. által a Korm. rendelet 1. (3) bekezdése alapján rendelkezésére bocsátott bizonylatokhoz kapcsolódóan a felmerülõ kiadásokkal összefüggõ ellenõrzési és utalványozási, valamint a szakmai teljesítés és a kifizetés jogosságának igazolására vonatkozó feladatokat végez, és az utalványozott összegrõl kiállított átutalási megbízásnak a kincstárhoz történõ benyújtásával elrendeli a kifizetést, c) az elõirányzat terhére történõ kötelezettségvállalások tekintetében vezeti a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását és a követelésállomány nyilvántartását, d) ellátja az elõirányzattal kapcsolatos számviteli feladatokat, részt vesz az elõirányzat költségvetési beszámolójának összeállításában, és e) a miniszter részére rendszeresen, és külön felkérés alapján az abban foglalt tartalommal az e rendelet alapján ellátott feladatával összefüggésben adatot szolgáltat.

3 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám A miniszter, a MALÉV Zrt. és a MAG Zrt. az e rendelet végrehajtásához szükséges feladatokról háromoldalú megállapodást köt. 5. Ez a rendelet a kihirdetése napján 19 órakor lép hatályba. Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

4 646 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám IX. Határozatok Tára A miniszterelnök 14/2012. ( 3.) ME a helyettes államtitkár kinevezésérõl A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló évi LVI törvény 47. (1) bekezdése alapján, a nemzeti erõforrás miniszter javaslatára dr. Kis Norbert Józsefet a Nemzeti Erõforrás Minisztérium helyettes államtitkárává január 29-ei hatállyal kinevezem. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Az Országos Választási Bizottság 15/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Demokratikus Koalíció (1025 Budapest, Felsõ Zöldmáli út 55.) képviseletében Bauer Tamás (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. A beadványozó január 5-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés ne korlátozza a betétesek hozzáférését a bankoknál és más pénzintézeteknél elhelyezett betétekhez, és ne adjon felhatalmazást ilyen intézkedésre a kormánynak vagy más állami szervnek? Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésérõl szóló döntése során megvizsgálja, hogy a beadványozó magánszemély választójoggal rendelkezik-e, illetve a jogi személy bejegyzésre került-e közhiteles, bírósági nyilvántartásba. Beadványozó a Demokratikus Koalíció párt képviseletében meghatalmazással nyújtotta be a népszavazási kezdeményezést. Beadványozó a párt név-, székhely- és képviselõ-változásáról szóló végzést a kezdeményezés

5 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám 647 benyújtásakor csatolta, a végzés jogerõre emelkedésérõl szóló, záradékkal ellátott végzést a kezdeményezés Országos Választási Bizottság által történõ megtárgyalásáig azonban nem nyújtotta be. Az Országos Választási Bizottság 50/1998. (IX. 28.) számú ában kifejtette, hogy a társadalmi szervezet bejegyzésérõl szóló végzés ellen 15 napon belül jogorvoslati lehetõség áll fenn, e függõ jogi helyzet akkor szûnik meg, ha a nyilvántartásba vételrõl szóló bírósági végzés jogerõre emelkedett. Ekkor tekinthetõ bejegyzett társadalmi szervezetnek. A Fõvárosi Bíróság 60.Kpk /1998/2. számú végzésében kifejtettek szerint a bírósági bejegyzés csak és kizárólag a már jogerõs bejegyzés lehet. Mint ahogy jogot alapítani csak jogerõs okra lehet, úgy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre is csak akkor alapítható jog, ha az jogerõs. Azaz jogerõre emelkedés elõtt, a bejegyzés puszta tényére hivatkozva jogot szerezni, igényt érvényesíteni nem lehet. A Kpkf.25/1992. számú LB végzés szerint a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. A nyilvántartásba vett adatok között szerepel a társadalmi szervezet képviselõjének neve. Az adatok bejegyzése és a bejegyzett adatok változásának átvezetése a bíróság végzésével történik. Mindaddig, míg a bíróság végzéssel meg nem változtatja a bejegyzett adatokat, azok teljes bizonyító erõvel bírnak, közhitelesek. Tekintettel arra, hogy a Demokratikus Koalíció párt bejegyzõ végzése jogerõssé válása vonatkozásában a beadványozó nem nyújtott be iratot, így sem a párt, sem a párt képviseletében, annak meghatalmazottja a bejegyzésre jogot nem alapíthatott, jognyilatkozat tételére, így népszavazás kezdeményezésére nem volt jogosult. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 3. értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk többek között a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás alapelvét is. Fentiek értelmében a beadványozó népszavazási kezdeményezése ezen alapelvnek nem felelt meg, ezért az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. A az Nsztv. 2. -án, Ve. 3. -án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 16/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Demokratikus Koalíció (1025 Budapest, Felsõ Zöldmáli út 55.) képviseletében Bauer Tamás (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. A beadványozó január 5-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti

6 648 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám Egyetért-e Ön azzal, hogy a forint vásárlóerejének védelmében, a Magyar Nemzeti Bank önállóságának biztosítása érdekében az Országgyûlés megalkotására visszamenõlegesen helyezze hatályon kívül a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CCVI Törvényt, amely lehetõséget nyújtana a kormány befolyásának kiterjesztésére a Nemzeti Bank fölött, s ezzel a évi LVI törvény maradjon hatályban? Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésérõl szóló döntése során megvizsgálja, hogy a beadványozó magánszemély választójoggal rendelkezik-e, illetve a jogi személy bejegyzésre került-e közhiteles, bírósági nyilvántartásba. Beadványozó a Demokratikus Koalíció párt képviseletében meghatalmazással nyújtotta be a népszavazási kezdeményezést. Beadványozó a párt név-, székhely- és képviselõ-változásáról szóló végzést a kezdeményezés benyújtásakor csatolta, a végzés jogerõre emelkedésérõl szóló, záradékkal ellátott végzést a kezdeményezés Országos Választási Bizottság által történõ megtárgyalásáig azonban nem nyújtotta be. Az Országos Választási Bizottság 50/1998. (IX. 28.) számú ában kifejtette, hogy a társadalmi szervezet bejegyzésérõl szóló végzés ellen 15 napon belül jogorvoslati lehetõség áll fenn, e függõ jogi helyzet akkor szûnik meg, ha a nyilvántartásba vételrõl szóló bírósági végzés jogerõre emelkedett. Ekkor tekinthetõ bejegyzett társadalmi szervezetnek. A Fõvárosi Bíróság 60.Kpk /1998/2. számú végzésében kifejtettek szerint a bírósági bejegyzés csak és kizárólag a már jogerõs bejegyzés lehet. Mint ahogy jogot alapítani csak jogerõs okra lehet, úgy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre is csak akkor alapítható jog, ha az jogerõs. Azaz jogerõre emelkedés elõtt, a bejegyzés puszta tényére hivatkozva jogot szerezni, igényt érvényesíteni nem lehet. A Kpkf.25/1992. számú LB végzés szerint a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. A nyilvántartásba vett adatok között szerepel a társadalmi szervezet képviselõjének neve. Az adatok bejegyzése és a bejegyzett adatok változásának átvezetése a bíróság végzésével történik. Mindaddig, míg a bíróság végzéssel meg nem változtatja a bejegyzett adatokat, azok teljes bizonyító erõvel bírnak, közhitelesek. Tekintettel arra, hogy a Demokratikus Koalíció párt bejegyzõ végzése jogerõssé válása vonatkozásában a beadványozó nem nyújtott be iratot, így sem a párt, sem a párt képviseletében, annak meghatalmazottja a bejegyzésre jogot nem alapíthatott, jognyilatkozat tételére, így népszavazás kezdeményezésére nem volt jogosult. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 3. értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk többek között a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás alapelvét is. Fentiek értelmében a beadványozó népszavazási kezdeményezése ezen alapelvnek nem felelt meg, ezért az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. A az Nsztv. 2. -án, Ve. 3. -án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 17/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Demokratikus Koalíció (1025 Budapest, Felsõ Zöldmáli út 55.) képviseletében Bauer Tamás (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet

7 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám 649 I. A beadványozó január 5-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy a forint vásárlóerejének védelmében, az Európai Unió alapszerzõdésével összhangban fennmaradjon a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, és az Országgyûlés ne alkosson olyan törvényt, amely a Nemzeti Bankot az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben meghatározott lehetõséggel élve olyan új szervezetbe olvasztaná be, amelynek vezetõjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, s a Nemzeti Bank elnöke az új vezetõ alárendeltje lenne? Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésérõl szóló döntése során megvizsgálja, hogy a beadványozó magánszemély választójoggal rendelkezik-e, illetve a jogi személy bejegyzésre került-e közhiteles, bírósági nyilvántartásba. Beadványozó a Demokratikus Koalíció párt képviseletében meghatalmazással nyújtotta be a népszavazási kezdeményezést. Beadványozó a párt név-, székhely- és képviselõ-változásáról szóló végzést a kezdeményezés benyújtásakor csatolta, a végzés jogerõre emelkedésérõl szóló, záradékkal ellátott végzést a kezdeményezés Országos Választási Bizottság által történõ megtárgyalásáig azonban nem nyújtotta be. Az Országos Választási Bizottság 50/1998. (IX. 28.) számú ában kifejtette, hogy a társadalmi szervezet bejegyzésérõl szóló végzés ellen 15 napon belül jogorvoslati lehetõség áll fenn, e függõ jogi helyzet akkor szûnik meg, ha a nyilvántartásba vételrõl szóló bírósági végzés jogerõre emelkedett. Ekkor tekinthetõ bejegyzett társadalmi szervezetnek. A Fõvárosi Bíróság 60.Kpk /1998/2. számú végzésében kifejtettek szerint a bírósági bejegyzés csak és kizárólag a már jogerõs bejegyzés lehet. Mint ahogy jogot alapítani csak jogerõs okra lehet, úgy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre is csak akkor alapítható jog, ha az jogerõs. Azaz jogerõre emelkedés elõtt, a bejegyzés puszta tényére hivatkozva jogot szerezni, igényt érvényesíteni nem lehet. A Kpkf.25/1992. számú LB végzés szerint a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. A nyilvántartásba vett adatok között szerepel a társadalmi szervezet képviselõjének neve. Az adatok bejegyzése és a bejegyzett adatok változásának átvezetése a bíróság végzésével történik. Mindaddig, míg a bíróság végzéssel meg nem változtatja a bejegyzett adatokat, azok teljes bizonyító erõvel bírnak, közhitelesek. Tekintettel arra, hogy a Demokratikus Koalíció párt bejegyzõ végzése jogerõssé válása vonatkozásában a beadványozó nem nyújtott be iratot, így sem a párt, sem a párt képviseletében, annak meghatalmazottja a bejegyzésre jogot nem alapíthatott, jognyilatkozat tételére, így népszavazás kezdeményezésére nem volt jogosult. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 3. értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk többek között a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás alapelvét is. Fentiek értelmében a beadványozó népszavazási kezdeményezése ezen alapelvnek nem felelt meg, ezért az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. A az Nsztv. 2. -án, Ve. 3. -án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul.

8 650 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám Az Országos Választási Bizottság 18/2012. ( 3.) OVB a Az Országos Választási Bizottság január 30-án megtartott ülésén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény 14. (1) bekezdése által alkalmazni rendelt az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -ában, valamint a választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Mantra Magyarországi Buddhista Egyház (székhelye: 1108 Budapest, Kõvágó út 6.) képviseletében Kasza Miklós Koppány elnök (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. A beadványozó január 17-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz Támogatom, hogy az Országgyûlés a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségekrõl szóló 2011.évi CCVI.évi. törvény alapján a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházat egyházként elismerje (székhelye: 1108 Budapest, Kõvágó út 6., Dharma központ címe: 1046 Budapest, Szent László tér 7., bejegyzõ végzés száma: 60172/2007/13, nyilvántartási száma: 2462). A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény rendelkezései szerint abban az esetben, ha az alapcélként vallási tevékenységet végzõ egyesület egyházként való elismerését kívánja kezdeményezni, azt az egyesület képviseletére jogosult személy a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával teheti meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint az országos népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs. A a évi CCVI. törvény 14. (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a 131/A. b) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul.

9 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám 651 Az Országos Választási Bizottság 19/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy a történelem érettségi tételeknek minden esetben legyen része a Molotov-Ribbentrop paktum, ugyanis ezáltal tudatosulna a diákokban az, hogy az ötvenmillió áldozattal járó világháború kirobbantása nem csak a nácik, hanem a kommunisták bûne is? Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Mivel a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 94. -ának (1) bekezdés h) pontja értelmében, az oktatásért felelõs miniszter rendeletben szabályozza az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek kiadását, az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem felel meg. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztõ, mivel a választópolgárok számára azt a téves látszatot kelti, mintha a jelenlegi szabályozás szerint a kérdésben említett Molotov-Ribbentrop paktum nem képezné részét a gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi vizsgakövetelményeknek, ugyanakkor az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet mellékletében található, a történelem vizsgatárgyhoz tartozó részletes érettségivizsga-követelmények alapján, a Világháború elõzményeinek ismerete az érettségi vizsga részét képezi. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy nem egyértelmû továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mert az tulajdonképpen több kérdést, feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók. Így a választópolgárnak nincs lehetõsége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésrõl. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelmûen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat és hatáskörébe és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Alaptörvény 8. cikkének (2) bekezdésén, évi LXXIX. törvény 94. -ának (1) bekezdés h) pontján, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet mellékletén, az Nsztv. 2. -án, a 10. a) és c) pontján és 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37.

10 652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 20/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapfokú történelem oktatás részeként tanítsák, hogy az MSZP és az SZDSZ milyen kampányt folytatott december ötödikén megtartott a kettõs állampolgárságra vonatkozó népszavazás kapcsán, a határon túli magyarok ellen? Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 8/A. -ának (1) bekezdésében szabályozott kerettantervek tartalmazzák az egyes tantárgyak témaköreit, a témakörök tartalmát. Ugyanezen törvény 8/B. -ának (7) bekezdése értelmében a kerettanterveket az oktatásért felelõs miniszter adja ki, így az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem felel meg. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés nem tesz eleget az egyértelmûség fenti követelményének, mivel a kérdésbõl sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem derül ki a népszavazási kezdeményezés pontos tartalma. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetõsége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésrõl. Ennek alapján nem lehet a feltenni kívánt kérdésre egyértelmûen válaszolni. Továbbá az Országos Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés politikai véleményt tartalmaz.

11 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám 653 Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat és hatáskörébe és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Alaptörvény 8. cikkének (2) bekezdésén, évi LXXIX. törvény 8/A. -ának (1) bekezdésén, 8/B. -ának (7) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án, a 10. a) és c) pontján és 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 21/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy a középfokú oktatás részeként tanítsák azt, hogy milyen bûnök számítanak emberiesség elleni bûncselekménynek? Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 8/A. -ának (1) bekezdésében szabályozott kerettantervek tartalmazzák az egyes tantárgyak témaköreit, a témakörök tartalmát. Ugyanezen törvény 8/B. -ának (7) bekezdése értelmében a kerettanterveket az oktatásért felelõs miniszter adja ki, így az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem felel meg. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

12 654 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmû a népszavazásra feltenni kívánt kérdés, ugyanis nem állapítható meg, hogy mi értendõ azon bûnök alatt, melyek az emberiesség elleni bûncselekményeknek minõsülnek, tekintettel arra, hogy bûncselekmények tárgyai egyes cselekmények, nem pedig bûnök lehetnek. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat és hatáskörébe és megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Alaptörvény 8. cikkének (2) bekezdésén, évi LXXIX. törvény 8/A. -ának (1) bekezdésén és 8/B. -ának (7) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án, a 10. a) és c) pontján és 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 22/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy Gyurcsány Ferenc hazánk korábbi miniszterelnöke emberiesség elleni bûnt követett el május huszonhatodikán elmondott Balatonõszödi beszédével, ugyanis azzal súlyos lelki sérülést okozott és emberi méltóságában megsértett több millió embert? Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Alaptörvény 25. cikkében szabályozottak szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet a bíróságok látják el, így büntetõügyekben a bíróság dönt, valamint az Alaptörvény XXVI cikkének (2) bekezdése értelmében a büntetõjogi felelõsséget a bíróság jogerõs ában állapítja meg. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem felel meg. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is

13 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám 655 vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést és feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók. Így a választópolgárnak nincs lehetõsége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésrõl. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelmûen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmû továbbá azért sem, mert az nemcsak kérdést, hanem politikai véleményt is tartalmaz. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat és hatáskörébe és megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Alaptörvény 8. cikkének (2) bekezdésén, 25. cikkén és XXVI cikkének (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án, a 10. a) és c) pontján és 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 23/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy mindazok a politikusok emberiesség elleni bûnt követtek el, akik a december ötödikén megtartott a kettõs állampolgárságra vonatkozó népszavazást megelõzõ kampány során uszítottak a határon túli magyarok ellen, ugyanis ezzel súlyos lelki sérülést okoztak és emberi méltóságában megsértették a hazai és határon túli magyarok millióit? Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Alaptörvény 25. cikkében szabályozottak szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet a bíróságok látják el, így büntetõügyekben a bíróság dönt, valamint az Alaptörvény XXVI cikkének (2) bekezdése értelmében a büntetõjogi

14 656 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám felelõsséget a bíróság jogerõs ában állapítja meg. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem felel meg. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést és feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók. Így a választópolgárnak nincs lehetõsége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésrõl, továbbá nem egyértelmû a mindazok a politikusok kifejezés sem. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelmûen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat és hatáskörébe és megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, 25. cikkén, XXVI cikkének (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án, a 10. a) és c) pontjain, továbbá 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés g) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 24/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy a felsõfokú fizika oktatás részeként tanítsák az Univerzum glóriája címû kozmológiai hipotézist? Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A felsõoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény

15 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám a értelmében a felsõoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program a szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsõoktatási intézmény. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem felel meg. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A kezdeményezésben szereplõ az Univerzum glóriája és a kozmológiai hipotézis kifejezések a választópolgárok számára nem egyértelmû fogalmak, ezáltal az aláírásgyûjtõ íven feltüntetett kérdés nem felel meg az egyértelmûség követelményének. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe és megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, évi CXXXIX. törvény 32. -án, az Nsztv. 2. -án, a 10. a) és c) pontjain, továbbá 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 25/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti Egyetért-e Ön azzal, hogy a középfokú oktatás részeként tanítsák a gépkocsivezetést?

16 658 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg a Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelménynek, amely szerint országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 8/A. -ának (1) bekezdésében szabályozott kerettantervek tartalmazzák az egyes tantárgyak témaköreit, a témakörök tartalmát. Ugyanezen törvény 8/B. -ának (7) bekezdése értelmében a kerettanterveket az oktatásért felelõs miniszter adja ki, így az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Nem állapítható meg pontosan, hogy a beadványozó mit ért az alatt, hogy a középfokú oktatás részeként tanítsák a gépkocsivezetést. Nem egyértelmû, hogy a kezdeményezés az elméleti vagy gyakorlati oktatás vagy mindkettõ bevezetését kívánja-e elérni. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe és megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, évi LXXIX. törvény 8/A. -ának (1) bekezdésén, 8/B. -ának (7) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án, a 10. a) és c) pontjain, továbbá 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 26/2012. ( 3.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. Beadványozó január 19-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -a szerinti

17 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám 659 Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson egy olyan tudományos kutatóintézet létrehozásáról, amelynek feladata az, hogy megvizsgálja, hogy a Földközi-tenger partvidékét és vízgyûjtõ területét ezen belül hazánk dél-alföldi területeit meg lehet-e védeni a globális felmelegedés miatti tengervízszint emelkedéstõl a Gibraltári-szorosban és a Szuezi-csatornánál épített gátak segítségével? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének nem felel meg. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgár számára nem állapítható meg egyértelmûen, hogy milyen összefüggés van a Gibraltári-szorosban és a Szuezi-csatornánál épített gátak és hazánk dél-alföldi területei között. Ezáltal a választópolgár nem lenne tisztában azzal, hogy az aláírásával milyen kezdeményezést támogat. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A az Nsztv. 2. -án, 10. -ának c) pontján, 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. Az Országos Választási Bizottság 27/2012. ( 3.) OVB a Az Országos Választási Bizottság január 30-án megtartott ülésén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény 14. (1) bekezdése által alkalmazni rendelt az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló évi I törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. -ában, valamint a választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Magyarországi Szcientológia Egyház (1031 Budapest, Nánási út 1/C.) képviseletében Nagy Tamás elnök (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ ot: A ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül a Kúriához címzett kifogást lehet I. A beadványozó január 20-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz

18 660 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 13. szám Alulírottak kezdeményezzük, hogy az Országgyûlés a évi CCVI. törvény 14. -ának megfelelõen döntsön a Magyarországi Szcientológia Egyház(jelenleg alapcélként vallási tevékenységet végzõ egyesület) egyházkénti elismerése kérdésében. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény rendelkezései szerint abban az esetben, ha az alapcélként vallási tevékenységet végzõ egyesület egyházként való elismerését kívánja kezdeményezni, azt az egyesület képviseletére jogosult személy a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával teheti meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve (3) (5) bekezdései alapján a 11/2008. (I 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) melléklete határozza meg. A törvényben meghatározott adattartalomnak való megfeleléshez többek között szükséges, hogy az aláírásgyûjtõ ív a Rendelet mellékletében meghatározott szöveget tartalmazza. Ez a feltétel utólag nem teljesíthetõ, hiszen a kezdeményezõnek az aláírásgyûjtést a hitelesített ív másolataival kell lefolytatnia. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányával kapcsolatban megállapította, hogy az nem tartalmazza az Alulírottak országos népi kezdeményezést támogatunk szövegrészt. Az aláírásgyûjtõ íven nem került meghatározásra az aláírásgyûjtés célja, azaz hogy az indítványozó országos népszavazáshoz vagy országos népi kezdeményezéshez kíván aláírást gyûjteni. Fentiek alapján az Nsztv. 10. e) pontja szerint az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, mivel az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek. A a évi CCVI. törvény 14. (1) bekezdésén, Ve ának (3) (5) bekezdésén, a 131/A. b) pontján, a 11/2008. (I 1.) ÖTM rendeleten és annak mellékletén, az Nsztv. 2. -án, 10. e) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén, az illetékekrõl szóló évi XCI törvény 37. (1) bekezdésén, 39. (3) bekezdés b) pontján, 42. (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsõbb Bíróság 2/2010. (I 23.) közigazgatási jogegységi án alapul. A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Gál András Levente, a szer kesz té sért fe le lõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1 3. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a honlapon érhetõ el. A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Fe le lõs ki adó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igaz ga tó.