JEGYZŐKÖNYV. Távol vannak: Doncsecz András, a Társulás elnökhelyettese, Kétvölgy Község polgámestere Málics Ferenc, Rátót Község polgármestere

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV Készült: február 24-én, órakor megtartott Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsi üléséről. Helyszín: Polgármesteri Hivatal Szentgotthárd, Nagyterem Jelen vannak: Huszár Gábor, a Társulás elnöke, Szentgotthárd Város polgármestere Kocsis Zsolt, a Társulás elnökhelyettese, Csörötnek Község polgármestere Monek Zsolt, Alsószölnök Község polgármestere Császár Tamás, Szakonyfalu Község polgármestere Ropos Gábor, Felsőszölnök Község polgármestere Erdei Lászlóné, Apátistvánfalva Község polgármestere Goda Ilona, Orfalu Község polgármestere Háklár Gyula, Rábagyarmat Község polgármestere Mesics Ferenc, Nemesmedves Község polgármestere Pékó Tamás, Rönök Község polgármestere Császár István, Vasszentmihály Község polgármestere Monek Gyula, Magyarlak Község polgármestere Ifj. Kóczán István, Gasztony Község polgármestere Dr. Gábor László irodavezető Somorjainé Doncsecz Zsuzsanna pénzügyi ügyintéző Doncsecz Gábor belsőellenőrzési vezető Bauer Gabriella kistérségi pályázati ügyintéző Domiter Judit közoktatási és közművelődési ügyintéző Kóborné Szakasits Márta, Vas Megyei Kormányhivatal képviselője Távol vannak: Doncsecz András, a Társulás elnökhelyettese, Kétvölgy Község polgámestere Málics Ferenc, Rátót Község polgármestere Huszár Gábor megnyitja az ülést, megállapítja, hogy az ülés határozatképes és Kocsis Zsolt polgármestert kéri fel a jegyzőkönyv hitelesítésére. Elmondja, hogy az ülésen sürgősségi indítvány tárgyában is döntenie kell a Tanácsnak, a sürgősségi indítvány a következő: Házsongrádi temető megmentése. Megkéri a Társulási Tanácsot, hogy a sürgősségi indítvány napirendi pontok közé vételével kapcsolatosan szavazni szíveskedjen. A Társulási Tanács egybehangzóan elfogadja a sürgősségi indítvány napirendi pontok közé vételét. Huszár Gábor mindezek után ismerteti az ülés napirendi pontjait: 1. A Társulás évi költségvetésének elfogadása. 1

2 2. A SZEOB nyári zárva tartásának meghatározása. 3. A SZOI évi beiskolázási terve. 4. A Házsongrádi temető megmentése. 5. Egyebek. Huszár Gábor megkéri a Társulási Tanácsot, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan szavazni szíveskedjenek. A Társulási Tanács egybehangzóan egyetért a napirendi pontokkal. 1. Napirendi pont A Társulás évi költségvetésének elfogadása. Huszár Gábor elmondja, Csörötnek Község Önkormányzata kérte tagóvodája élelmezési kiadásainak 100%-ról 75%-ra való csökkentését a gyermekek hiányzásai miatt. Ez 592 e/ft-tal csökkentené a tagóvoda kiadási előirányzatát, valamint az önkormányzat fizetési kötelezettségét is, ezzel a Társulás kiadási, illetve bevételi előirányzata ,- Ft-ra csökken, a határozatot ezzel a módosítással kellene elfogadni. Továbbá elmondja, hogy a Társulási Tanácsi ülést megelőzően Pénzügyi Bizottsági ülés került megrendezésre, ahol a Pénzügyi Bizottság, az előzőekben ismertetett módosítással egyhangúan elfogadásra javasolja a Társulás évi költségvetését. Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele az előterjesztéssel kapcsolatosan. Nincs kérdés, észrevétel. Huszár Gábor megkéri a Társulási Tanácsot, hogy a Társulás évi költségvetéséről az ismertetett módosítással együtt - szavazni szíveskedjen. A Társulási Tanács egybehangzóan elfogadta a Társulás évi költségvetését az ismertetett módosítással. 7/2011. számú Társulási Tanácsi határozat: A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Társulás évi költségvetési határozatát az 1. számú mellékletnek megfelelően elfogadja azzal, hogy az 1. számú melléklethez képest a SZEOB Csörötneki Csillagvirág Tagóvoda élelmezési kiadásainak 100%-ról 75%-ra csökken, a Tagóvoda kiadási előirányzata ezzel 592 e/ft-tal csökken, a Társulás kiadási, illetve bevételi előirányzata ezzel ,- forintra csökken. Határidő: a döntések átvezetése azonnal Felelős: Huszár Gábor elnök Gábor László irodavezető 2

3 2. Napirendi pont A Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde nyári zárva tartásának meghatározása. Huszár Gábor elmondja, hogy a szentgotthárdi székhely óvoda, a községi tagóvodák, valamint a bölcsőde kapcsán szükséges dönteni a nyári zárva tartásokról. Az intézmény igazgatója felmérte az igényeket, és a General Motors tervezett nyári leállásához igazodva kéri a zárva tartást. A javaslat jóváhagyásával az intézmény valamely részében mindig biztosított lesz az elhelyezés. Az előterjesztés előzetesen megküldésre került valamennyi, tagóvodával érintett polgármester számára, ellenvélemény nem érkezett vissza. Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele az előterjesztéssel kapcsolatosan. Nincs kérdés, észrevétel. Huszár Gábor megkéri a Társulási Tanácsot, hogy a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde nyári zárva tartásával kapcsolatosan, szavazni szíveskedjen. A Társulási Tanács egybehangzóan egyetért a tagintézmények nyári zárva tartásával. 8/2011. számú Társulási Tanácsi határozat: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde intézmény nyári zárva tartását az alábbiak szerint határozza meg: A SZEOB Játékvár Óvoda székhely intézményében július 18. időponttól augusztus 05. időpontig (3 hét), A SZEOB Kerekerdő Tagóvoda Rönök intézményében június 27-től július 15-ig, illetve augusztus 08-tól augusztus 26. időpontig (összesen 6 hét), A SZEOB Tapsifüles Tagóvoda Gasztony intézményében július 28. időponttól augusztus 26. időpontig (6 hét), A SZEOB Micimackó Tagóvoda Magyarlak intézményében július 25. időponttól augusztus 31. időpontig (5,5 hét), A SZEOB Csillagvirág Tagóvoda Csörötnek intézményében június 20. időponttól július 29. időpontig (6 hét), A SZEOB Tótágas Bölcsőde intézményében július 25. időponttól augusztus 5. (2 hét) időpontig terjedő időtartamban. Határidő: azonnal Felelős: Kovács Tiborné óvodavezető Gábor László irodavezető 3

4 3. Napirendi pont A SZOI évi beiskolázási terve. Huszár Gábor elmondja, hogy az intézmény igazgatója elkészítette a mellékelt beiskolázási tervet évben átmenetileg a pedagógus továbbképzésre szünetelt az állami normatíva, évben ismét van állami normatíva, a SZOI-ban ,- Ft normatíva használható fel idén továbbképzésre. A terv elsősorban a két tanítási nyelvű képzés továbbhaladását segíti elő. Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele az előterjesztéssel kapcsolatosan. Nincs kérdés, észrevétel. Huszár Gábor megkéri a Társulási Tanácsot, hogy a SZOI évi beiskolázási tervével kapcsolatosan, szavazni szíveskedjen. A Társulási Tanács egybehangzóan egyetért a SZOI évi beiskolázási tervével. 9/2011. számú Társulási Tanácsi határozat: A Társulási Tanács a SZOI évi beiskolázási tervét az 1. számú melléklet szerint megismerte és elfogadja. Határidő: azonnal Felelős : Pénzes Tibor igazgató Gábor László irodavezető 4. Napirendi pont Sürgősségi indítvány: A Házsongrádi temető megmentése Huszár Gábor elmondja, hogy a temető megmentésével kapcsolatosan nem nagy összegről van szó, az előterjesztés 3. oldaláról kiolvasható, hogy nemzetünk számára fontos nevek, mint Apáczai Csere János, Dzsida Jenő, Reményik Sándor sírja is ott található. Véleménye szerint ezen sírok megmentésére minden magyar állampolgárnak egy-két forintot szánni kell, tehát, ha a kistérségünk körül-belül ezer lakosa 3 forintot ad fejenként, akkor ,- Ft, ha 3,50- Ft szánunk rá fejenként, akkor ,- Ft összeget tudna szánni a szentgotthárdi kistérség e nemes célra. Továbbá elmondja, hogy a pénz ellenőrizhető forrásba megy. Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele az előterjesztéssel kapcsolatosan. Nincs kérdés, észrevétel. 4

5 Huszár Gábor megkéri a Társulási Tanácsot, hogy a határozati javaslat B pontjával kapcsolatosan, szavazni szíveskedjen. A Társulási Tanács egybehangzóan egyetért a határozati javaslattal. 10/2011. számú Társulási Tanácsi határozat: A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Házsongárdi temető megmentésére irányuló törekvésekkel egyetért, azt erkölcsilegeszmeileg támogatja. A Társulási Tanács e célból ,- Ft pénzügyi támogatást biztosít a temető megmentésére létrejött alapítvány számára, a Társulás évi pályázati tartaléka terhére. Határidő: azonnal Felelős: Huszár Gábor elnök Gábor László irodavezető 5. Napirendi pont. Egyebek. Huszár Gábor kérdezi, hogy az Egyebek napirendi pont keretein belül van-e valakinek bejelentetni valója. Goda Ilona elmondja, az iskolai beiratkozás előtt felmérték, hogy vannak Apátistvánfalva-Kétvölgy-Orfalu Községekből gyerekek, akik Szentgotthárdra járnak iskolába, és többen jelezték Szentgotthárdról, hogy a következő tanévtől szeretnék az apátistvánfalvai iskolába íratni gyermekeiket. Problémát okoz a gyermekek szállítása, jelenleg 7 gyermekről van szó, 6 iskolás és 1 óvodás gyermek szállításáról kell gondoskodni. Előreláthatólag a következő tanévtől ez a létszám megnövekedne, és azt már nem tudják vállalni, hogy reggel és délután is két kisbusz szállítja őket, ezért azt kérdezi, hogy kistérség kisbuszával meg lehetne-e oldani a gyermekek szállítását. Az iskola igazgatója előre jelezte, hogy rugalmas az iskola kezdési időpontja tekintetében. Kéri, hogy gondolkozzanak közösen a gyerekek szállításáról, tehát a kisbusz a falvakból behozza a gyerekeket Szentgotthárdra, majd pedig Szentgotthárdról szállítja a gyereket Apátistvánfalvára. Továbbá elmondja, hogy erről nem most kell döntést hozni, de még a beiratkozások előtt, ami március 16-án lesz Apátistvánfalván, hogy e-tekintetben korrekt választ tudjanak adni a szülőknek, hogy mire számíthatnak. Dr. Gábor László elmondja, hogy közvetlenül a kistérségi ülés előtt beszélt a Körjegyző Úrral erről. Sok részletkérdést felvet az ügy, például, hogy az időbe egyáltalán belefér-e, mert jelenleg is elég nagy kört megy az iskolabusz a 8-as főút mentén, ezeket az időpontokat pontosan meg kell nézni. Az iskolabusz a tanításkezdés 5

6 előtt 5 perccel ér Szentgotthárdra, ehhez képest Apátistvánfalván a kezdési időpontot valószínűleg ki kellene tolni. Azon is el kell gondolkodni, hogy egy 30 fős buszt üzemeltetni néhány gyermekkel mennyire gazdaságos. Elmondja továbbá, hogy az apátistvánfalvasi térség a Kistérségi Társulás alapfokú oktatás-nevelési feladatellátásának nem részese, és ennél fogva az iskolabusz szolgáltatásra járó normatívára sem lenne jogosult a Társulás, vagyis ezt a járatot szinte piaci áron kellene megoldani. Mindezek miatt átgondolásra szorul a dolog, a polgármester asszony kérését egyelőre csak felvetésként tudják kezelni. Dr Dancsecs Zsolt elmondja, ha az apátistvánfalvasi térség nem a Kistérségi Társulás alapfokú oktatás-nevelési feladatellátásának része, akkor, mint szolgáltatás tudjuk megoldani, ami a Társulás tevékenységi körében nem szerepel, ezt a kérést alaposan végig kell gondolni, és több mindent módosítani kell, ha ezt meg akarjuk oldani, ehhez kölcsönös megértést kér Apátistvánfalva Önkormányzatától. Monek Gyula a beiskolázással kapcsolatosan elmondja, hogy évek óta, mint fenntartó önkormányzat Magyarlak-Csörötneki Általános Iskola tekintetében, problémát jelentett a gyermekek szentgotthárdi iskolába történő beíratása, az elmúlt években küzdöttek az ellen, hogy Magyarlak-Csörötnek Községből ne írassanak gyermekeket szentgotthárdi oktatási intézménybe, hanem maradjanak a településükön működő intézményben. A céljuk az, hogy Magyarlak-Csörötnek Községből ne fogadjon gyermeket szentgotthárdi oktatási intézmény. Azzal a kéréssel fordul a SZOI vezetéséhez, hogy a Magyarlak- Csörötnek Községből szentgotthárdi intézménybe gyermeküket beíratni szándékozó szülőket irányítsák vissza a Magyarlak-Csörötneki oktatási intézménybe. Huszár Gábor elmondja, ha egységes iskoláról beszélünk, akkor, ha a szülő kéri, nincs ok, ami miatt elutasítsuk a tanulók jelentkezését, most az átlépő évfolyamokról a negyedik, ötödik és nyolcadik évfolyamról beszél. Elvileg minden jelentkezőt fel kellene venni, ezen belül nyilván lehetnek finomítások, törvényi lehetőség nincs arra, hogy valamilyen indokból kifolyólag elutasítsanak gyermeket Szentgotthárdról. Kocsis Zsolt elmondja, hogy csatlakozik Monek Gyula hozzászólásához, azzal, hogy a településeik tanulói szentgotthárdi oktatási intézményben tanulnak, Szentgotthárdot illeti meg az utánuk járó állami normatíva, a saját intézményük működéséhez pedig folyamatosan hozzájárulást kell fizetniük. Hosszútávon nem tudják támogatni azt az elképzelést, hogy a szülők szentgotthárdi oktatási intézménybe írassák gyermekeiket speciális tagozatokra, miközben van saját intézményük. Az egységes iskola esetében törvényi kötelezettség a szegregáció elkerülése, mert azt meg kell vizsgálni, hogy a csörötneki iskolában a hátrányos helyzetű tanulók aránya nem alacsony és oda kell figyelni intézményi és telephelyi szinten is arra, hogy a szegregációt elkerüljük, ez az intézmény vezetésének kötelessége. Bíztak a Kis és mikrotérségi oktatási hálózatok fejlesztése című pályázat sikerességében, ami sajnos nem nyert, mert az garanciát jelentett volna bizonyos szempontból, hiszen a kistérségi társulás a fenntartó és a pályázat benyújtója is egyben, tehát a Társulást kötelezte volna az intézményük hosszú távú működését a pályázat fenntartási időszakában és ez számukra is garanciát jelenthetett volna. Mivel a pályázat nem nyert, éreznek egy olyan veszélyt, ha 6

7 Szentgotthárd úgy akarja, akkor megszüntetheti a magyarlaki intézményt, sajnálatos módon nem csak az iskola, hanem az óvoda vonatkozásában is ezt tapasztalják. Abban az esetben, ha fenntartunk óvodát Magyarlak, és Csörötnek Községben, akkor tartsa tiszteletben a szentgotthárdi óvoda vezetője, és nem veszi fel azokat a gyerekeket, akiket el lehet helyezni a településen is, próbáljuk meg megtalálni azokat a lehetőségeket, hogy normális hangnemben közöljük a szülőkkel az elutasítást. Ha az a cél, hogy közösen segítsük egymást a 15 település vonatkozásában, akkor ez a minimum, amit megtehetünk, mert ha megszámolnánk azt, hogy hány gyerek jár Csörötnekről és Magyarlakról Szentgotthárdra, ha ez a létszám a csörötneki-magyarlaki intézményben jelentkezne, akkor, amit a két települési önkormányzat az intézményhez az állami normatíván felül hozzátesz, az összeg 50%-kal csökkenne, viszont a költségeik nem növekednének. Számukra ez létfontosságú, ha meg akarjuk tartani azt a struktúrát, ami még ebben a kistérségben fellelhető, hogy nem egy intézmény van, hanem vannak még települési kis intézmények, akkor erre a városnak is tekintettel kell lenni, mert egyébként oda juthat a magyarlaki és a csörötneki önkormányzat, hogy nem tudja finanszírozni. Nem szeretnének addig eljutni, mint a szomszédos kistérségben, hogy 8 gyermekért tartottak fenn intézményt, ezt nem kívánják megvárni, mert ez az egyéb közszolgáltatások rovására megy. Nagyon kérik Szentgotthárd városának konstruktív és szolidáris hozzáállását, továbbá azt kérik a fenntartótól, hogy az intézmény vezetőket kötelezzék arra, hogy lehetőség szerint ne vegyék fel a gyerekeket. Huszár Gábor elmondja, hogy nincs tudomása arról, hogy a Társulás megalakuláskor milyen megállapodás volt a polgármesterek között, nyomatékosan kijelenti, hogy Szentgotthárdnak nem érdeke, és amíg ő polgármester lesz, addig egyetlen intézményvezető sem fog olyan utasítást kapni, hogy a kistérségből bejövő gyerekeket preferálni kell, tehát Szentgotthárdnak nem érdeke, hogy a kistérségben lévő iskolák tönkre menjenek. Azt garantálni nem tudja, hogy egy vagy két gyermeket a szülő eltökélt, az akarata alapján felvételre kerül. Kritikus kilépési pontok vannak, a belépési pontot lehet tompítani, az első osztályosok létszámát, úgy gondolja, hogy lehet csökkenteni, de a negyedik osztályos gyermek, ha azt akarja az egységes iskolán belül, hogy az ötödik osztályt Szentgotthárdon folytassa, nincs indok, ami miatt el lehetne utasítani. Kocsis Zsolt elmondja, hogy az intézményvezető mondhatja az a gyermeknek és a szülőknek is, hogy persze felveszi, de csak az egységes iskola telephelyén tud számára helyet biztosítani. Dr. Dancsecs Zsolt elmondja, hogy csatlakozik az elnök úr által elmondottakhoz, szó nem volt arról, hogy Szentgotthárd az utóbbi 5 évben, hogy a településektől elvenné a gyermekeket. Az említett probléma intézményen belül kezelhető, az intézmény fenntartója a Többcélú Kistérségi Társulás az igazgató ezeket a folyamatokat megpróbálhatja irányítani. Másrészt mindig vannak csörötneki és magyarlaki szülők, akik úgy gondolják, hogy nem a településük intézményébe íratják gyermeküket, velük lehetne a polgármestereknek beszélni, mégiscsak az ő választóikról van szó, és meggyőzni arról, hogy gyermeküket a települési intézménybe írassák, mert ha a szülők 7

8 részéről ez a dolog így nem merül fel, akkor nyilván a szentgotthárdi intézményegységbe nem fogják őket felvenni. Császár Tamás elmondja, hogy érdekes dolog ez a Kistérségi Társulási Tanács, ez annak idején azért jött létre, mert bizonyos területeken előnyei voltak, mögé pedig senki nem látott, hogy mennyi hátránya is lesz. Valamint elmondja, hogy mikrotérségi társulásuknak egyre nehezebb fenntartani az intézményeiket. Feltételezi, hogy Magyarlak és Csörötnek Község polgármesterei a SZOI-hoz való csatlakozás idején körül járták a csatlakozás előnyeit, és hátrányait. Törvényi előírás a szabad iskola választás joga, tehát, ha a szülő ragaszkodik ahhoz, hogy melyik iskolába íratja a gyermekét, ehhez alanyi joga van, viszont vannak lehetőségek, a Társulási Tanács olyan létszámokat határoz meg, főleg az első osztályosokról van szó, de más évfolyamokon is íratnak át tanulókat. Véleménye szerint felmérést kellene készíteni arról, hogy hány gyermek kezdi az iskolát, az egészséges oktatási keretek figyelembevételével. Hiába egységes intézmény állami normatíva csak a települési iskolába járó gyermekek után jár, az ezen felüli kiegészítést a két önkormányzatnak kell vállalni. Véleménye szerint a két településnek kampányolni kell az iskolájuk mellett, hogy a szülőket megnyerjék. Huszár Gábor elmondja, hogy senki nem mondta a szülőknek Szentgotthárdon, hogy ne vigyék Apátistvánfalvára a gyermekeiket. A tegnapi intézményvezetői értekezleten, elmondta az intézményvezetőknek, hogy 80 fő jelentkezése esetén 4 első osztály indul, 79 fő jelentkezése esetén 3 osztály indul, a határt meg kell húzni valahol. Továbbá elmondja, hogy tagiskolává válás nélkül az átlag létszámszámítás miatt, Csörötnek, Magyarlak településnek valószínűleg nem lenne iskolája, tehát ezt az oldalt is nézni kell. Háklár Gyula elmondja, hogy maximálisan megérti Csörötnek és Magyarlak Községek polgármestereinek aggódását. Rábagyarmat Község sajnos már belesétált abba a csapdába, amitől a két település még csak tart. A es tanévben már nem tudták produkálni a végzős osztályok 15 fős létszámát, ezért tagiskolává kellett válniuk ez azt eredményezte, hogy a hetedik, nyolcadik osztályuk más iskolába kényszerült járni, ezek után a szülők már a felső tagozat kezdetén elvitték az iskolából gyermekeiket. Olyan mértékű elvándorlás kezdődött az iskolában, egyrészt a Csákánydoroszlóban lévő anyaiskola felé, másrészt Szentgotthárd felé, most az a helyzet, hogy felső tagozatot nem tudják tovább működtetni, a felső tagozat a következő tanévtől becsatlakozik az anyaiskolába. Rábagyarmaton csak az alsó tagozat marad, ugyanis az elvándorlás miatt annyira lecsökkent a létszám, hogy a normatíva csökkenés miatt hatalmas hiány keletkezett, például erre az évre 9 milliós hiány, amit képtelenség egy Rábagyarmat mértékű faluban kigazdálkodni. Rákényszerülnek arra, hogy 3 pedagógustól biztosan, de lehet, hogy 5 pedagógustól búcsút kell vegyenek, mert a bérköltségeiket nem tudják felvállalni a továbbiakban. Ugyanis a mostani létszámnak megfelelően 3,8 gyermek jut 1 fő pedagógusra, és a bérköltségek miatt a rábagyarmati iskolában az iskolai képzés egy gyermek esetében ötször annyiba kerül, mint az anyaiskolában. Valamint elmondja, hogy az előző polgármester tájékoztatása szerint, azért nem Szentgotthárdhoz csatlakoztak, mert az volt a szándékuk, hogy a tanulók normális osztálylétszámok mellett tanulhassanak továbbra is, tehát maradjanak 8

9 20 fős osztályokban, ne járjanak 35 fős osztályokba, mert ilyen körülmények között nem lehet a tanulókkal foglalkozni, ezért választották a Csákánydoroszlói iskolát. Ezt megelőzni csak a szülők meggyőzésével lehet, semmi mással, hiába ígéri meg az anyaiskola vezetője, hogy nem veszi fel a gyerekeket, a bejáró normatíva miatt álszentnek tűnik a saját anyaiskolájuk részéről is, mert ez olyan plusz pénzt jelent az iskolának, hogy arról nem szívesen mondanak le. Itt minden a szülőkön múlik, ha a szülőket sikerül meggyőzni, vázolni nekik a körülményeket, hogy mégis más egy 14 fős osztályba tanulni a gyerekeknek, mint 30 fős létszámnál, helyben vannak, ha őket nem sikerül meggyőzni, akkor közel állnak ahhoz a helyzethez, amelyben Rábagyarmat is van. A községükben megpróbálkoztak a szülőkkel való párbeszédre, de akkoriban a szülők nagyon húzták egymást, tartottak több összevont szülőértekezletet, volt, akit meglehetett győzni, többen visszajöttek Szentgotthárdra, mert előfordult, hogy 32 fős osztálylétszámnál a tanuló 2-3 hónapig felelni sem tudott a magas osztálylétszám miatt. Huszár Gábor elmondja, hogy nincs arról meggyőződve, hogy egy erős jól működő alsó tagozat rosszabb, mint egy nagyon nehezen éppen csak fenntartható 1-6 osztály, vagy 1-8 osztály, tehát a gyerekek szempontjából jobb egy jó tanító gárdával, jól fenntartható 1-4 osztály, mint egy erőszakkal fenntartott éppen, hogy csak felső tagozat, de erről sokat lehetne vitatkozni. Kocsis Zsolt elmondja, hogy a Társulásnak és a tagintézménnyé válásnak előnyei is voltak, ha erről nem említene szót, akkor igaztalan lenne. Amikor a tagintézménnyé válás gondolata megfogalmazódott és a megállapodás megszületett, akkor szem előtt tartották az előnyöket és a hátrányokat, a csatlakozás anyagi előnyökkel is járt, ami kiegészítő normatívák vonatkozásában megjelenik, ha ez nem lenne, akkor már most azon a határon lennének, hogy nem tudják működtetni az intézményt. Továbbá megerősíti azt, hogy a SZOI-hoz való csatlakozás nem hátrányokkal, hanem inkább előnyökkel járt az iskolájuk, és Szentgotthárd tekintetében is, és ezt a kölcsönös előny szeretné minél hosszabb távon fenntartani, ebben kérik a kompromisszumos segítséget. Tolmácsolják intézményvezetőjük felé ez előzőekben elhangzottakat, és arra kérik, hogy minél több szülőt győzzön meg iskolájuk előnyeiről. A Társulás kezében vannak olyan eszközök és az igazgató kezében van a döntés, a fenntartó a jogszabályi keretek között bizonyos korlátokat tud szabni, illetve, hogy milyen keretekkel tud gazdálkodni az intézmény vezetője, ezen keret pedig az indítható évfolyamok meghatározását jelenti. A továbbiakban egyetért azzal, hogy átfogó felmérést kell készíteni, véleménye szerint ezek az adatok akár napra készen meg vannak, hiszen nagyon felkészült csapat dolgozik Szentgotthárdon, az intézményen belül, és a kistérségi társuláson belül is, akik az oktatás szervezésében közreműködnek. A felmérés arról szóljon, hogy az elkövetkezendő években mekkora osztálylétszámra van szükség az egyes tagintézményekben, ahhoz, hogy zavartalanul ellehessen látni azt a kötelező alapfeladatot, amit az önkormányzati törvény a fenntartónak előír, ebben kéri a segítséget. Valamint elmondja, hogy szerencsére még nem tartanak ott, hogy nem tudják fenntartani az intézményt, ami köszönhető annak, hogy társulási formában oldják meg, viszont szeretnének előre látni, azt a csapdát kívánják elkerülni, hogy 2-3 év múlva esetlegesen arról kelljen beszélnünk, hogy már csak 6 osztály, már csak 4 9

10 osztály, vagy netalán még az sem. Még egyszer kihangsúlyozza, hogy nagyon nagy előnye is volt számukra a Társulásnak, viszont a jövőre nézve konstruktív együttműködést szeretnének kérni az egyes telephelyek vezetőitől. Huszár Gábor elmondja, hogy között e/ft állami normatíva érkezett a Társuláshoz, ebből e/ft többlet normatíva, ami kifejezetten a kistérségben való részvétel miatt érkezett, tehát, ha nem kistérségi társulásban lettek volna az intézmények, akkor a e/ft nem érkezett volna. A 2011-es évben e/ft normatíva érkezik a Társuláshoz, ebből e/ft többlet normatíva, kifejezetten a kistérség miatt, ebből 77 millió forint marad Szentgotthárdon, ezt kivonva a e/ft-ból közel 60 millió forint marad a kistérségben lévő feladatellátó intézményeknél. Ezek olyan érvek, és olyan számok, amelyek mellett nem lehet elmenni, és azt bizonyítják, hogy előnyös a Társulás, mindezek mellett mindaz, amit a polgármesterek elmondtak teljesen jogos, - élni, és élni hagyni. Meg kell húzni azt a határt, amit még elvisel a rendszer és ahol már azt kell mondani, hogy nincs tovább. Dr. Dancsecs Zsolt elmondja, hogy felmerült a szabad iskola választás joga, ami azt jelenti, hogy a szülő iskolát választhat szabadon, de ez nem jelenti azt, hogy az iskolán belüli intézményegységet, telephelyet is megválaszthatja. Az intézmény a SZOI, aki ezt választotta, az azon belül nincs abban a helyzetben, hogy tovább meghatározza, hogy melyik oktatási intézményegység, amelyikben a gyermekét oktatni szeretné. A kistérségen belül lehet választani a SZOI-t, az Apátistvánfalvi intézményt, a Felsőszölnöki iskolát, ezen belül továbbiakra nincs lehetőség, ez még inkább megerősíti, hogy SZOI intézményvezetőjének a kezében vannak eszközök és mondhatja azt, hogy a Csörötnek és Magyarlak Községből beiratkozó gyerekek nem a szentgotthárdi intézménybe, hanem a településükön található iskolába fog tanulni, és ezzel nem sértjük meg a szabad iskola választás jogát. Monek Gyula tájékoztatja a Társulási Tanácsot, hogy a tegnapi napon, Szombathelyen a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tisztújító fóruma, a szentgotthárdi kistérséget négy polgármester képviselte, és a kistérség küldöttének újból a személyét választották 4 évre. Kocsis Zsolt tájékoztatja a Társulási Tanácsot, hogy a Leader program keretében a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata jelen pillanatban zajlik, ehhez kapcsolódóan március 1-jén kedden Csörötnek lesz fórum, ahová szeretettel várják az Őrség Határok Nélkül közösségben lévő települések, az ott lévő civil szervezetek, illetve vállalkozások képviselőit. A Fórumon elhangzik a stratégia felülvizsgálatáról szóló általános tájékoztató, valamint projekt ötletelés is napirenden van, egyrészt ennyit szeretett volna elmondani, mint a kistérségi társulást a Leader Közösségben képviselő és ott elnök helyettes funkciót betöltő tag. Valamint elmondja, hogy a tegnapi napon, Körmenden került megrendezésre az M8-as számú út közmeghallgatása, a szentgotthárdi kistérségből ketten voltak jelen, ezzel kapcsolatosan arról tájékoztatja a Társulási Tanácsot, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány engedélyeztetésének része volt a közmeghallgatás, a mi kistérségünket érintően semmi érdemi vita nem bontakozott ki, bármelyik nyomvonal változat a kistérségünk vonatkozásában 10

11 támogatható. A nyomvonal kiválasztása az Országos Környezetvédelmi Főhatóság döntésén fog alapulni, óriási vita alakult ki a Körmend-Horvátnádalja-Kemestaródfa- Vasalja környéki szakaszról, a közmeghallgatás végén hozzászólt, amely arról szólt, hogy jó lenne, ha az M8-as út tekintetében Körmend térsége konszenzusra jutna, ugyanis ott elég komoly vita van, hogy melyik nyomvonal változat épüljön meg, hiszen tudni kell azt, hogy nagy esélyeink vannak arra, hogy évre ez a beruházás megvalósulhat. Ehhez a környezetvédelmi engedélynek meg kell lennie és előreláthatólag, ha minden optimálisan alakul, akkor márciusban az Országos Környezetvédelmi Főhatóság kiadja a környezetvédelmi engedélyt. Az OKTVF kétféleképpen dönthet, ami lehet pozitív, vagy negatív, a negatívra gondolni sem merünk, mert akkor itt belátható időn belül M8-as útról nem kell beszélnünk 2020-ig. Bízik abban, hogy lesz kijelölt környezetvédelmi engedéllyel rendelkező nyomvonal, és onnan kezdve elindulhat a tervezési eljárás, tehát a tervezés, az engedélyes terv, a kiviteli terv, és ezt követően maga az építkezés. A közmeghallgatáson jelenlévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviselője az ütemterv vonatkozásában arról adott tájékoztatást, ha minden optimálisan alakul, akkor év végén, már bizonyos előkészítő munkák megkezdődhetnek, hiszen időkorlát őket is szorítja. Az osztrákok előreláthatólag 2014-ig ideérnek a határmetszési pontra az S7-es út építésével, nagy probléma lenne, ha addig nem tudnánk, vagy azt követően belátható időn belül a fejlesztés megvalósítani, mert igen nagy forgalom zúdulna a 8-as főút melletti településekre. A Vasszentmihály, Rönök, Jakabháza szakasz így még erősebben bekapcsolódna a nemzetközi tranzitforgalomba, onnantól kezdve direkt összeköttetése lehet az A2-es útnak a 86-os főúttal, ahol a jelen pillanatban is jelentős az észak-dél irányú teher tranzit forgalom. Bízik abban, hogy Körmend környékén megállapodás lesz, illetve az OKTVF valamelyik nyomvonal mellett dönteni fog, egyébként azt tudni kell, hogy az összes szakhatósági állásfoglalás, ami beküldésre került, ebbe értendő a jegyzők által benyújtott állásfoglalások, mint érintett szakhatóságok, egyetlen nyomvonalváltozatot sem zárnak ki, kivéve Vasalja Község jegyzője, aki egy nyomvonalváltozatot kizárt, ez eredményezi Körmend térségében a konfliktust, az összes többi helyről beleértve Szentgotthárdtól egészen Körmendig bezárólag, mind az önkormányzatok, és mind az önkormányzatokat képviselő jegyzők részéről olyan állásfoglalás érkezett be, ami bár preferál bizonyos nyomvonalváltozatokat, de egyiket sem zárja ki. Hozzászólásában megfogalmazta, hogy bár mindegyik félnek vannak támogatott nyomvonalváltozatai, de senkinek nem kell azon bánkódni, ha nem az ő általa választott nyomvonal kerül megépítésre, mert annak kell örülni, hogy végre megvalósul a kivitelezés, a térség, a szentgotthárdi és a körmendi ipari park fejlődése, a munkahelyek létesítése szempontjából az elkövetkezendő időszakra elengedhetetlenül fontos. A Vas Megyei Közgyűlés elnöke is azt a tájékoztatást adta, hogy maximális támogatást élvez, a megyei vezetők, regionális vezetők, kormányzati szinten is az M8- as út megépítése. Továbbá elmondja, hogy azért a forrásért, amiből az M8-as út megépülne nagyon sokan állnak sorba, ha most ez a lehetőség nem sikerül, akkor a közel jövőben nem lesz az út megépítve. Huszár Gábor elmondja, hogy a tegnapi napon találkozott a Vas Megyei Közgyűlés elnökével Kovács Ferenc Úrral, aki elmondta neki, hogy a megye vezetése teljes mértékben támogatja az M8-as út megépítését. Megnyugtatta azzal kapcsolatosan, 11

12 hogy ugyan kormány határozat még nincs, de a kormány egyértelmű állásfoglalása az, hogy a nyugati határ, Szentgotthárd-Körmendi szakasszal indítják el ezt a fejlesztést, nem a kecskeméti Mercedes-gyár az erősebb, hanem az Opel, nyilvánvalóan, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park környezetvédelmi engedélyeztetése miatt van lassítás, tehát a fejlesztést itt kezdik meg körül-belül 2013-ban. Valamint elmondja, hogy az Egyebek napirendi pont keretein belül két fontos dolgot szeretne közölni: Szeretettel és tisztelettel meghívom Önt március 7-én hétfőn órakor a Polgármesteri Hivatal Dísztermébe abból az alkalomból, hogy Szalay-Bobrovniczky Vince a Magyar Köztársaság bécsi nagykövete Szentgotthárdra látogat, említésre került már a januári ülésen, hogy a hulladékégetővel kapcsolatban jön tájékozódni, a program szervezését a személyére bízta. A következő programot állította össze: lesz megbeszélés a megyei vezetőkkel, valamint a kistérséget alkotó települések polgármestereivel, az Opel vezetésével szeretne találkozni. Kéri a polgármestereket, hogy egyértelműen adjanak annak hangot, hogy a szentgotthárdi kistérség nem akarja a hulladékégető megépítését, amely álláspontot a Nagykövet Úr Bécsben tud képviselni. Köszönetét fejezi ki azzal hozzá állással kapcsolatosan, amit januárban tanúsított a Társulási Tanács, és január óta a saját testületükön belül a munkabérhitel tekintetében meghozott határozatot, a mai információ alapján nem lesz szükség munkabérhitel felvételére, reméli, hogy szeptemberben sem kell munkabérhitelt felvenni, ha igen akkor augusztusban tárgyalja a Társulási Tanács. Kérdezi, hogy az Egyebek napirendi pont keretein belül van-e valakinek bejelenteni valója. Nincs több hozzászólás. Huszár Gábor megköszöni a részvételt és órakor bezárja a Társulási Tanács ülését. Szentgotthárd, március 17. Huszár Gábor elnök Kocsis Zsolt polgármester. Varró Erika jegyzőkönyvvezető 12