16/2011. (II. 22.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Értékesítési Szabályzatáról

Átírás

1 16/2011. (II. 22.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Értékesítési Szabályzatáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat Értékesítési Szabályzatát a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Határidő: február 22. Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés elnöke

2 A 16/2011. (II. 22.) Kgy. határozat melléklete A Baranya Megyei Önkormányzat Értékesítési Szabályzata A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a Baranya Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) Értékesítési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg: I. Fejezet A Szabályzat célja és hatálya, értékesítési módok 1. Az Önkormányzat értékesítési szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy szabályozza az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok, ingó dolgok (a továbbiakban: vagyontárgy) értékesítésének módját, az értékesítés előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, érvényesítse a nyilvánosság és esélyegyenlőség elvét, kihasználva a piaci verseny előnyeit. 2. A Szabályzat személyi hatálya a Közgyűlésére és szerveire terjed ki, valamint minden olyan személyre, aki vagyontárgy értékesítésében közreműködik, részt vesz, illetőleg hatáskörrel bír A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló 20 millió forint forgalmi értéket meghaladó ingatlanokra, és a 3 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingóságokra A Szabályzat a vagyontárgy értékesítése tárgyában hatáskörrel rendelkező szerv (a továbbiakban: Kiíró) döntése alapján a 3.1 pontban meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgy értékesítése során is alkalmazható A Szabályzat rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az ingatlanok és ingó dolgok értékesítésén kívüli egyéb hasznosítása (vagyonkezelésbe adás, használat jog átengedése, bérlet stb.) esetén is. 4. Vagyontárgy értékesítése az alábbi módokon történhet: 4.1. Nyilvános, egy fordulós pályáztatással 4.2. Nyilvános, két fordulós pályáztatással 4.3. Zárt körű pályáztatással 4.4. Nyilvános árveréssel II. Fejezet Vagyontárgy értékesítése nyilvános, egy fordulós pályáztatással 1. Összeférhetetlenségi szabályok 5.1. A pályázat elbírálásánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat A pályázat elbírálásában nem vehet részt az a természetes személy, szervezet, illetve képviselőjük, aki maga az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy annak a) közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], b) munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja, c) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja, d) tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, e) érdekeltségébe tartozó az a társaság vagy más jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amelyet a pályázó közvetlenül vagy közvetve ellenőriz, illetőleg, amelynek a pályázó részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa, továbbá ezek alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja.

3 5.3. Az 5.2. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (elfogultság) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, az 5.2. és az 5.3. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn Ezeket a rendelkezéseket a pályázatok elbírálásában részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell Összeférhetetlenségi és elfogultsági kérdésben vita esetén az a testület vagy személy dönt, aki/amely a pályázat kiírásáról döntött. 2. A pályázati felhívás és tartalma 6.1. A pályázati felhívást - függetlenül a Kiíró személyétől - a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Költségvetési Bizottsága hagyja jóvá 6.2 A Kiíró a pályázati felhívást a saját honlapján teszi közzé, illetőleg szükség esetén egy megyei vagy egy országos napilapban jelenteti meg A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a Kiíró megnevezését, székhelyét, b) a pályázati eljárás jellegét (nyilvános), c) a pályázat célját, d) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, illetve a per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását), minimális eladási árát, e) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját, példányszámát és határidejét, f) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját, 7.2. A pályázati felhívás tartalmazhatja: g) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, h) az ajánlattevőnek a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettsége megjelölését, i) az ajánlati kötöttség időtartamát, j) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben, k) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, l) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, továbbá információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről, m) az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit, n) a pályázat nyelvének meghatározását, o) esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.), p) az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat, r) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, s) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, t) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatában megfogalmazott feltételek olyan megváltozását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosítaná, u) a pályázaton részt vehető személyek, szervezetek megjelölését v) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit.

4 3. Az ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás és a pályázati ajánlatok módosítása 8. A Kiíró az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az eset összes körülményeit figyelembe véve határozza meg. Az ajánlattételi határidő a pályázati felhívás közzétételétől számított 30 naptári napnál csak rendkívül indokolt esetben lehet rövidebb. 9. A Kiíró az ajánlattételi határidőt indokolt esetben egy alkalommal, maximum 30 naptári nappal meghosszabbíthatja, de ezt a tényt - az indok megjelölésével - a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken, az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt legalább 5 nappal köteles hirdetményben megjelentetni. 10. A Kiíró jogosult a pályázati felhívását az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni. 11. A pályázati felhívás visszavonása esetén - amennyiben a dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg - a Kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha a pályázó a dokumentációt visszaadja. 12. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. 4. Az ajánlati kötöttség 13. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. 14. Az ajánlattevő köteles a Kiíró által meghatározott ajánlati kötöttséget vállalni. 15. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti. 5. Az ajánlati biztosíték A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez lehet kötni. Ennek összege a Kiíró által rögzített érték, amely nem lehet több a forgalmi érték 10%-ánál A Kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha a 17. pontban meghatározott visszafizetési határidőt elmulasztja A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve - az ajánlatok elbírálását követően - a nem nyertes ajánlattevők részére köteles a pályázati felhívásban megjelölt határidőn belül visszafizetni A Kiíró ugyancsak köteles visszafizetni az ajánlati biztosítékot, ha a Kiíró az elbírálási határidőt meghosszabbította, és az ajánlattevő nyilatkozik, hogy az ajánlati kötöttségét nem kívánja meghosszabbítani A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti Az elvesztett biztosíték a Kiírót illeti meg. 6. A pályázati ajánlatok felbontása 19. A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró képviseletében, a Gazdasági és Költségvetési Bizottság által meghatározott személyekből álló Bontási Bizottság a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlattevők, valamint az általuk írásban

5 meghatalmazott személyek, a bontásnál csak akkor lehetnek jelen, ha ezt a pályázati felhívás megengedi. 20. A pályázati ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint az általuk felkínált vételárat, megfizetésének módját és időpontját. Az ajánlattevő a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg. 21. A Bontási Bizottság véleménye alapján a Kiíró, a pályázati ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. 22. Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha a) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be, b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a Kiíróval, szembeni, korábbi fizetési kötelezettségét nem teljesítette, c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, d) az nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. 23. Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen pályázati ajánlatot tett. 24. A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a Bontási Bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni. 7. A pályázati ajánlatok elbírálása 25. A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést az Önkormányzat hatályos vagyonrendeletében meghatározott szerv, illetőleg személy hozza meg. 26. A pályázati ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a pályázati felhívásban megjelölt határidőig kell elbírálni. 27. A Kiíró az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról a Kiíró köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót. 28. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - a 27. pontban foglalt eljárás alkalmával - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30 napig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követően az ajánlattevő a Kiíró felé ettől eltérően nyilatkozik. 29. A Kiíró jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti. 30. A pályázati ajánlatok elbírálása során a Kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban foglaltak pontosítása érdekében. A Kiíró a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót A Kiíró a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette. 32. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a) nem érkezett pályázati ajánlat, b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot, d) a Kiíró a pontban szabályozott okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

6 33.1. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették Érvénytelen a pályázati eljárás akkor is, ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el A kiíró pályázati eljárást lezáró döntését az Önkormányzat Hivatala Pénzügyi Gazdálkodási és Fejlesztési Osztály által készített előterjesztés alapján hozza meg, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését, c) a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait, d) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat), e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait, f) 32. c) ponton alapuló döntés(ek) indokát, g) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van), h) egyéb, az előkészítők által fontosnak tartott körülményeket, tényeket A pontban részletezett előterjesztést a Kiíró, illetve annak képviselője aláírásával hitelesíti Az előterjesztéshez csatolni kell a pályázati felhívás, a részletes dokumentáció, a részletes dokumentációt megvásárló személyekről/szervezetekről készített lista, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a benyújtott ajánlatok egy-egy eredeti példányát. Az iratanyagot az iratkezelés szabályai szerint legalább öt évig meg kell őrizni. 8. A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése 35. A Kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban, a pályázati felhívásban meghatározott időn belül tájékoztatja az ajánlattevőket, és ezzel egyidejűleg a pályázat eredményét az általa szükségesnek tartott formában közzéteszi. 36. A Kiírónak a vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelelő a Kiíró számára. 37. A nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződést a Kiíró a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg Az ajánlattevő az értékesítésre vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és a Kiíró által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a Kiíró az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja A Kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad A Kiíró az ajánlatokat kizárólag elbírálására használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell a felhasználásról állapodnia.

7 9. Pályázati eljárás folyamatos beadási határidővel 40. A Kiíró olyan pályázati felhívást is közzétehet, melyben az ajánlat beadására nem jelöl meg határidőt. Ebben az esetben a Kiíró a pályázati eljárást csak abban az esetben zárja le, ha a pályázati felhívásnak megfelelő ajánlatot kap. 41. A pályázati felhívásban meg kell jelölni azt az időtartamot, ami elteltével a Kiíró a beérkezett ajánlatokat folyamatosan értékeli. Eredményes pályázat esetén Kiíró az eljárás lezáró határozatát a pályázati felhívással azonos módon közzéteszi. 42. Az ilyen pályázati eljárásban egyebekben a II. Fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni. III. Fejezet Vagyontárgy értékesítése nyilvános, két fordulós pályáztatással 1. Az ajánlattevők kiválasztása 43. Két fordulós pályázat esetében a Kiíró az első fordulóban érvényes ajánlatott tett ajánlattevők közül kiválasztott pályázókat közvetlenül, felhívással hívja meg a pályázat második fordulójába. 44. Kiíró a pályázati eljárás második fordulójában történő részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kötheti. 2. Az ajánlat módosítása Kiíró a felhívásban meghatározhatja azokat a feltételeket, melyek vonatkozásában az ajánlattevő a második fordulóban új ajánlatot tehet. Ennek hiányában az ajánlattevő a korábbi ajánlatának bármely feltételét módosíthatja Kiíró - a pályázati eljárás lezárásáig - az ajánlattevőktől mindaddig kérhet újabb ajánlatokat, amíg azok jobb feltételeket tartalmazó ajánlatot nyújtanak be. A Kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről. 46. Kiíró döntése alapján az ajánlat módosítása történhet írásban, illetőleg az ajánlattevővel folytatott tárgyaláson szóban is. A szóbeli ajánlat írásba foglalásáról Kiíró haladéktalanul gondoskodik. Ezen ajánlat alakszerűségére az írásbeli ajánlatra vonatkozó előírások az irányadóak. Az alakszerűség feltétételeit az ajánlattevő köteles biztosítani A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázati eljárás jellegét (nyilvános két fordulós) b) pályázati ajánlatok (első forduló) elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját, A pályázati felhívásban a minimális eladási árat nem kötelező meghatározni. 48. Egyebekben a nyilvános kétfordulós pályázati eljárásra a II. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. IV. Fejezet Vagyontárgy értékesítése zárt pályáztatással 49. Zárt körű pályázat kiírására csak kivételesen, az alábbi esetekben kerülhet sor: a) ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei aránytalanul nagyok lennének a vagyontárgy forgalmi értékéhez képest, b) ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az ott szereplő pályázók közül a legalább két ajánlattevő várhatóan újabb, kedvezőbb ajánlatot tesz, c) ha a vagyontárgy jellege miatt, a Kiíró speciális érdekeire tekintettel vásárlók körének előzetes kiválasztása kívánatos.

8 50. Zárt körű pályázat esetén a Kiíró az érdekelteket közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. A zárt körű pályázati felhívás tartalma megegyezik a 7. pontban leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a pályázat jellege zárt. 51. Egyebekben a zárt körű pályázati eljárásra a II. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. V. Fejezet Vagyontárgy értékesítése nyilvános árveréssel 52. Árverést elsősorban a szélesebb lakossági kereslet, magánszemélyek érdeklődése, kis értékű ingatlanok, berendezések, gépek, járművek, valamint egyéb, sajátos vagyontárgyak (festmények, gyűjtemények stb.) esetén lehet alkalmazni A nyilvános árverést csak hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés birtokában lehet lebonyolítani A kikiáltási ár nem lehet kisebb a forgalmi értékbecslés alapján meghatározott érték 70%-ánál A nyilvános árverési eljárás technikai részleteit az árverés vezetője határozza meg, amit az árverési hirdetményben tesz közzé Nyilvános árverésen ajánlati biztosíték előírása kötelező. 55. A nyilvános árverést közjegyző részvételével kell lebonyolítani. 56. A II. fejezetben a pályázati eljárásokra meghatározott előírásokat - különösen az árverési hirdetmény tartalmára, megjelentetésére, visszavonására, az árverési határidőre, a jelentkezés feltételeire, valamint az összeférhetetlenségi szabályokra - értelemszerűen alkalmazni kell a nyilvános árveréssel történő értékesítés során. 57. A nyilvános árverésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt, előírást. A II. fejezet pontjában foglaltakat a nyilvános árverés esetén is alkalmazni kell. 58. A Kiíró köteles az árverés napjától számított 15 napon belül a nyilvános árverés nyertesével az adásvételi szerződést megkötni. VI. Fejezet Záró rendelkezések 59. Jelen szabályzat február 25-én lép hatályba. Pécs, február 22. Horváth Zoltán s.k. a közgyűlés elnöke Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. megyei főjegyző