Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
|
|
- Lídia Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót 2010
2 A Keleméri Mohos-tavakat ért humán hatások Hudák Katalin (szerk.) VII. MÉTA-túra október Forrás: Nagy Dezső (2002): A Keleméri Mohos-tavakkal kapcsolatos humán hatások Pályázati beszámoló, kézirat. A Mohos ahogyan Kelemér lakói nevezték és nevezik ma is a lápokat mindig is misztikus hely volt az emberek számára. Nagyon sok néphagyomány, rege, mese fűződik a titokzatos lápszemekhez, ezeket Faggyas István (1984, 1991) szedte csokorba az utókor számára. A századelőn kedvelt kirándulóhelye volt a Mohos a putnoki családoknak és társaságoknak. Rendeztek itt majálisokat, hajtóvadászatokat, de a keleméri tanítóval is feljártak kirándulni az iskolások. A mesemondás és ünneplés ritka alkalmai mellett a hétköznapokban nagyon is egyszerű, prózai kapcsolata volt a helyi embereknek a lápokkal: mivel azok a falu határának részei, ugyanúgy kihasználják terményeit, adottságait mint más területeknek. A haszonvételek joga a tulajdonosokat illette, engedélyükkel lehetett vesszőt szedni, vagy kendert áztatni a Mohosokon. Cserébe természetben, (seprű, kosár, stb.), vagy napszámos munkával fizettek az emberek. A mohosok körüli erdőterület a tavakkal együtt az 1850-es években Vadnay Boldizsár tulajdona volt, majd megörökölték lányai (Irma és Piroska). Vadnay Piroska után gyermekei, Diószeghy László (Nagy Mohos) és Diószeghy Dezső (Kis-Mohos) örökölték. A lápra nyáron nem szívesen mentek be a helybéliek, féltek a láptól, ennek nyomait még mi is tapasztaltuk a 80-as évek nyári táboraiban. Leginkább télen, a jég hátán jártak be. A tavakon termő nyírfák ágait telente szedték seprűnek. Zólyomi Bálint (1931) fényképein is megnyesett nyírfák láthatók. A fiatalabb egyenes nyírekből kaszanyél, szerszámnyél készült, az idősebb sudár fák szekérrúdnak alkalmasak. Tavasszal innen kerültek ki májusfák is. A partmenti veresgyűrű, mogyoró, stb. cserjék gallyait szintén szedték seprűnek, szerszámnyélnek, kosárnak. A szocializmus éveiben már az erdészet vágta le a nyírfákat, a falusiak is ugyanúgy szedték a nyírseprűnek, szerszámnyélnek valót, mint korábban, csak már nem kértek engedélyt a tulajdonosoktól. A Nagy Mohos környékét a századfordulón és az 1900-as évek első felében ligetes legelőerdő borította, ennek nyomai még láthatók az 1952 és 1956 években készült légifelvételeken. A K-i partvidéke nyílt gyep volt néhány ligettel, valószínűleg kaszálták is. Takarmányínséges időben előfordult, hogy a fiatal nádból kaszáltak takarmánynak. A tó partvidékét disznólegelőnek használták, az állatok szívesen dagonyáztak a lagg-zónában. Jó makktermés esetén ősszel-télen makkoltattak a mohosok körül, de takarmánynak is gyűjtötték a makkot. A dagonyázás jellemző napjainkban is, csak már nem a falusi konda, hanem a vaddisznók használják előszeretettel a csatorna tocsogóit. Főleg nyár végén láthatók ennek nyomai, amikor az erdei dagonyák már kiszáradnak, de a mohosok szegélyén mindig van tócsa, vagy nedves sár. A Kis Mohos É-i végében található nyíltabb vízfelületet az uraság napszámosai és néhány család kenderáztatónak használta az 1900-as évek első felében (Faggyas I. 1991) A Nagy Mohosról nincs ilyen adat, azonban a palinológiai vizsgálatok itt is nagy mennyiségben mutattak ki kender pollent, ami arra utal, hogy itt is történt kenderáztatás (Magyari E. és mtsai 2000). Lecsapolás A Keleméri Mohos-tavakat kutató természetvédelmi és botanikus szakemberek többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a lápok természetvédelmi problémáiban kialakulásában jelentős szerepe lehetett a század eleji lecsapolási kísérleteknek. 175
3 Kelemér néprajzkutató patriótája, Faggyas István műveiben (Faggyas I. 1984, 1991) az 1910-es évekre, illetve az I. világháború éveire ( ) teszi a Mohosok lecsapolását. Egy korábbi tájismertetőben (Saffarik Gy. és Faggyas I. 1970) az éveket jelölik meg dátumként. Ezt az adatot később többen is átvették. László és Emszt (1915) leírásukban nem említik, hogy a tavakat lecsapolták volna, vagy azokon tőzeg kitermelés folyna, sőt, határozottan lefolyástalannak jellemzik a lápokat. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy bejárásuk idején ( ?) még nem történt meg a lápok lecsapolása. Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy éppen a tőzegkutatás hívta fel a terület tulajdonosainak figyelmét a Mohosok ásványkincsére. A lecsapolás idejére elvileg mindkét dátum elfogadható, azonban elgondolkodtató az a tény, hogy Zólyomi Bálint, aki botanikai kutatásai során rendszeresen megfordult a lápokon, publikációiban nem utal erre a botanikai szempontból is jelentős körülményre. Ezért lehetségesnek tartjuk azt is, hogy a lecsapolási beavatkozások később, az 1930-as években történtek. A lecsapolás tényét nem lehet megkérdőjelezni, hiszen jól láthatók még a csatornák árkai. Írott forrás, dokumentáció levéltári kutatásaink során ez idáig nem került elő a lecsapolásokkal kapcsolatosan, nem tudható, hogy pontosan mikor történtek a beavatkozások, és milyen mértékű volt a vízszint csökkenés. A lecsapolás okát és körülményeit Faggyas I. (1991) munkájából idézzük: Az öntözés gondolatával Diószeghy László földbirtokos foglalkozott. Az ő tulajdoni része volt a Nagy Mohos. A Mohos alatti Piroska-oldalt kerti növényekkel és dohánnyal ültette be. E földterület öntözésére a Mohos-tó vizét akarta igénybe venni. Ezért egy hosszabb árokrendszeren keresztül vízfelfogó gátak segítségével megkezdték a víz levezetését. Kevés eredménnyel. A kavicsos rétegben készült árok oldalán a víz elszivárgott, a hasznosítás helyszínéig az öntözésre szükséges víz nem jutott el. Diószeghy Dezső földbirtokos a Kis Mohos tulajdonosa, már a lápterület teljes lecsapolásával foglalkozott. Célja volt a láp vizének levezetése után a terület kiszárítása és a tőzegtelep hasznos anyagának kitermelése. E kísérlet is kudarcba fulladt, a további földmunkára anyagi eszközök híján a birtokos nem vállalkozott. Így a Kis Mohos északnyugati sarkán kiásott árok csupán arra volt elegendő, hogy levezesse a láp élő és látható víztükrét Tőzeg kitermelés Az elmúlt években publikált őskörnyezeti kutatások (Magyari E. és mtsai 2000) a szelvényszerkezetben mutatkozó hiátusok alapján két tőzegkitermelési periódust valószínűsítenek a Nagy Mohos D-i medencéjében. Az első tőzegkitermelést radiokarbon adatok alapján kb kal. BC re teszik, kb. a kelták megtelepedésének idejére. Kelta kultúrákra utaló régészeti leletek ez ideig még nem kerültek elő a területen. A későbbi tőzegkitermelést az 1900-as évek elejére datálják. Lehetséges, hogy ekkor az egykori birtokos, Diószeghy László termeltetett ki tőzeget, ezzel kapcsolatosan írott adat nem került elő. Kertészeti célra az utóbbi 30 évben valószínűleg többször termeltek ki tőzeget. Zólyomi Bálint az 1970-es évek végére datálva írja le (Zólyomi B. 1979), hogy a tőzeget kereskedelmi célra pusztítják, lopják. Az 1980-as évek elején a MÁV igazgatóság kertészete kérelmet nyújtott be tőzeg kitermelésére. Bár a Putnoki Erdészet a kérelmet elutasította, az Erdészeti igazgatóság melléktermék előadója engedélyezte a kitermelést. Nagy botrány lett belőle, mert a Putnoki erdészet dolgozója igazoltatta a tőzeget szállító teherautót (Ráczy Gy. ex verbis). A tőzeg kitermelés mértékéről és helyéről nincs információ, valószínűleg a Nagy Mohos D-i partját érinthette a bányászás. A természetvédelmi rekonstrukciós munkák során a lagg-zónák kotrásánál kézi erővel termeltek ki kotus, iszapos, tőzeges anyagot a lápok szegélyéből. Ezt olyan távolságra szállították el, hogy a közvetlen visszamosódás veszélye ne fenyegessen, ill. a Kis Mohosnál a meredek partok elé font rőzsefonatok közé töltötték. 176
4 Erdőgazdálkodás A történeti térképek a Mohosok környékét következetesen erdőterületként jelölik. Az I. katonai felmérés országleírása a Kelemér körüli magaslatokon sűrű erdőket jelez (Csorba Cs. 1993). A területről korabeli erdőtérkép nem maradt fenn a BAZ megyei levéltárban, valószínűleg nem is készült. A térségben a XIX. század végétől az 1920-as évekig jelentős volt a cserkéreg termelés. A fiatal tölgyek lenyúzott kérgét cserzőanyagként használták fel a bőriparban. A Putnok környékén termelt nagyon jó minőségű cserkérget a tőzsdén is jegyezték, fontos bevételi forrása volt a helyi birtokosoknak és a cserhántást végző embereknek. A tölgyek szelektív kitermelése, a kb. 20 évenkénti vágásforduló és a sarjról történő felújítás azonban az állományok leromlásával, a cser és a gyertyán dominanciájának növekedésével járt. Az 1900-as évek első felében a Mohos környékét rendszeresen említették az adatközlők, mint cserhántásra szolgáló területet (É. Kovács L. 1990) Az erdő jelenlegi szerkezete és állapota is ezt látszik megerősíteni. Faggyas István szerint (1991) a Mohosok környékén a Kisasszonyfához hasonló évszázados öreg tölgyek voltak, amelyeket a birtokosok a lecsapoláskor vágtak ki. Az erdőket rendszeresen legeltették, szabályozva volt, hogy merre járhat a falusi, urasági konda, csorda. Takarmányínséges időkben kaszálták az erdő alját, és az erdei gyepeket, de tavasszal gyűjtötték a fiatal leveles tölgyágakat is, hogy azzal etessék az állatokat, ha a széna elfogyott. Jó termés esetén disznó hízlalásnál használták fel a tölgymakkot (Faggyas I ) A területre az 1950-es évek előtt valószínűleg nem készült erdészeti üzemterv. Az Erdészeti szolgálat adattárában az aktuális erdőterven kívül az , , és az időszakokra szóló erdészeti üzemterveket találtuk. Valószínűleg létezik még egy korábbi (1950-es évek) tervezési időszakra vonatkozó üzemterv is, ezt azonban az adattár munkatársai nem találták. A terület közti erdőterve éves fiatal sarjeredetű erdőket jelez, ami arra utal, hogy az 1920-as évek második felében véghasználat, vagy csertermelés után újultak fel. Zólyomi Bálint tanulmányához (1931) mellékelt fényképfelvételeken a Mohos-tavak hátterében látható domboldalak csaknem kopárak, valószínűleg nem sokkal korábban termelték le az erdőket. Növények telepítése A lápok flóráját a külső-belső hatásokra bekövetkező természetes folyamatok és természetvédelmi beavatkozások mellett tudatos növénytelepítések is alakították. Zólyomi Bálint leírásából (1952) tudjuk meg, hogy a Kis Mohoson áthurcolás révén ben két tő Eriophorum vaginatum telepedett meg, majd leírja, hogy az áthurcolt tövekből nagy kiterjedésű összefüggő gyep alakult ki ban az ELTE Genetikai Tanszéke 30 tő Dryopteris cristata-t telepít a Kis Mohosba, a kivágott uzsai égerlápból (Czenthe B. 1982). A lápok vegetációjának korai vizsgálatai során sem Boros Ádám (1925), sem Zólyomi Bálint (1929; 1931) nem tesz említést a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) előfordulásáról. A vegetáció évi térképezésekor Czenthe Botond (1985) új fajként regisztrálja a Kis-Mohosban. Simon Tibor szerint a Drosera kb. az 50-es évektől van jelen a lápokon, későbbi közleményeiben már rendszeresen említi (Simon 1962; 1968). Telepítéséről nincs adat, bár nagy valószínűséggel másik élőhelyről települt/telepítették be. Bibliográfia Borbás V. (1878): Florisztikai közlemények. Mat.T.Közlem. 15. Borbás V. (1886): A tőzegmoha hazánkban. Kertészeti lapok. (p. 88.) Boros Á. (1923): Florisztikai közlemények I. Botanikai Közlemények 21: Boros Á. (1924): Magyar láptanulmányok - Ungarische Moorstudien. Az egerbaktai és a keleméri mohalápok növényzete Die Flora der Moore von Egerbakta und Kelemér. Magyar Botanikai Lapok 23(1-12): Boros Á. (1926): Közép és Nyugatmagyarország Sphagnum-lápjai növényföldrajzi szempontból. A debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai ( ) 2(5): térkép. Boros Á. (1932): A Nyírség flórája és növényföldrajza. Debrecen, 208 pp. Boros Á.(1964): Tőzegmoha és tőzegmohás lápok Magyarországon. Vasi Szemle 1: Czenthe B. (1982): A Keleméri mohos tavak növénytani viszonyai (állapotfelmérés). - (Kézirat), OKTH,. Czenthe B. (1985): A keleméri Mohostavak cönológia viszonyai. Botanikai Közlemények 72(1-2):
5 Dienesné Bányász M.(1991): Talajmechanikai szakvélemény a Keleméri Mohos tavak helyreállításánk tanulmánytervéhez. - (Kézirat), Ökológia Intézet,. Farkas T. (2000a): Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén végzett Á-NÉR szerinti élőhely-térképezés évi jelentése, TERK 073.sz. terület kutatási jelentés ANPI, Jósvafő. Farkas T. (2000b): Menyanthes trifoliata, védett növényfaj térképezése az Aggteleki Nemzeti Parkban (monitoring vizsgálat). kutatási jelentés ANPI, Jósvafő, Grigorszky I. (2001): A Keleméri Mohos-tavak algológiai vizsgálata 2000-ben. Kutatási jelentés az ANPI számára, Debrecen Gyulai I., Hudák K. és Balázs O. (1988): A Keleméri Mohosok regenerációs kísérleteinek tapasztalati összegzése (Regenerartion experiments in the Mohosok Nature Reserve, Kelemér, Hungary). Abstacta Botanica 12: Gyulai I. (1984): Védett természeti értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. ÉMF-Borsodtourist-HOM, Gyulai I. (1995): A Keleméri Mohos tavak Természet Világa 126: Gyulai I. és Kárász I. (1989): Keleméri Mohos tavak In: Rakonczay Z. (szerk.): Ipolytarnóctól Füzérradványig. Bp. Gyulai I.(1985): Védetten és mégis veszélyben (Keleméri Mohos-tavak). - Búvár 40(4): Hernádi B. és Molnár L. (2000): A Keleméri Mohos-tavak geodéziai alapfelmérése I. Tocsolya Bt. Hernádi B. és Molnár L. (2001a): Vízmérce elhelyezése a Keleméri Mohos-tavakon, műszaki leírás. kézirat, Tocsolya Bt. Hernádi B. és Molnár L. (2001b): A Keleméri Mohos-tavak geodéziai alapfelmérése II. Tocsolya Bt. Hernádi B. és Molnár L. (2001c): A Keleméri Mohos-tavak ph térképezése. összefoglaló kutatási jelentés, Tocsolya Bt. Horváth B. (1992): Kutatási programterv a Keleméri Mohos-tavak rekonstrukciójához. (Kézirat), Horváth R. (1994): A Keleméri Mohos tavak Természetvédelmi Terület zoológiai állapotfelvétele 1993-ban című kutatás Vertebrate adatai. - (Kézirat), Jósvafő Horvatovich S. (1995): A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület bogárfaunájáról Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 20: Hudák K. (1990): A Keleméri Mohosokon végzett természetvédelmi beavatkozások és ökológiai vizsgálatok. - (Kézirat) Hudák K. (1998): Cönológiai vizsgálatok a Keleméri Mohos tavakon. - (Kézirat) Hudák K. (2000a): Cönológiai vizsgálatok a Keleméri Mohos-tavakon kutatási jelentés, kézirat, Hudák K. (2000b) Cönológiai vizsgálatok a Keleméri Mohos-tavakon, a parcellákon végzett vizsgálatok eredményei. In: Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatás, kezelés, védelem Gömörszőlős konferencia tanulmánykötete, CEEWEB, Jakab G. (1997) Egy újabb glaciális reliktum a keleméri Kismohosról. Kitaibelia 2(2): 159. Jakab G., Magyari E., Rudner E. és Sümegi P. (1998): A keleméri Nagy-Mohos tó fosszilis mohaflórája. Kitaibelia 3(2): Lájer K. (1998a): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: Lájer K. (1998b): Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 3(2): László G. (1915): A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. A Magyar Királyi Földtani Intézet Kiadványai. Budapest, p: 105. Less N. és Matus G. (1990): Melléklet a Keleméri Mohosok 1990-es vegetációtérképéhez. Kutatási jelentés a miskolci Herman Ottó Múzeum részére (Kézirat), -Debrecen. Less N. és Matus G. (1990): A Keleméri Mohosok vegetációtérképe, - (Kézirat), -Debrecen Magyari E., Jakab G., Rudner E. és Sümegi, P. (1999): Palinological and plant macrofossil data on Late Pleistocen short term climatic osscilations in North-East Hungary, (supplement), in press Acta Palaeobotanica Matus G., Molnár A. és Vidéki R. (1998): A Keleméri Mohosok vegetációja és botanikai értékeinek felmérése. Kutatási jelentés az Ökológiai Intézet részére - (Kézirat), -Debrecen Molnár A. (1993): Fogyatkozó lápvilág. Élet és Tudomány, 19 Ódor P., Szurdoki E. és Papp B. (2000): A Keleméri Mohosok és Gömörszőlős környéki lápos élőhelyek mohaflórájának felmérése. kutatási jelentés az ANPI számára. Papp V. G. (1994): A Keleméri Mohos Tavak Természetvédelmi Terület zoológiai állapotfelmérése. - Ökológia Intézet, Pusztai T. (2001): Jelentés a Kelemér Mohosvár évi feltárásairól. ásatási dokumentáció, Herman Ottó Múzeum Saviép Sajó Vízügyi Építő Kft.(1994): Keleméri Mohos Tavak vízellátása. Engedélyezési terv, Kutatási jelentés Simon T. (1953): Torfmoore im Norden des Ungarischen Tieflandes. Acta Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae 4(1-2): Simon T. (1954): Montán elemek az Északi Alföld flórájában és növénytakarójában III. Annales Biologicae Universitas Hungariae (1952) 2: Simon T. (1982): A keleméri Mohos-tavak védett terület bővitésének szakmai indoklása, előzetes kezelési előírása. - (Kézirat) Bp. Soó R. és Borsos O. (1957): Új adatok a Magyar Növényvilág kézikönyvéhez. Botanikai Közlemények 47(1-2):
6 Sümegi P. és Braun M. (1993): A keleméri Kis-Mohos láp fejlődéstörténetének rekonstrukciója a lito- és kemosztatigráfiai adatok alapján. (Kézirat), Debrecen Sümegi P. (1998): Az utolsó év környezeti változásai és hatásuk az emberi kultúrákra Magyarországon. In: Ilon G. (szerk.): A régésztechnikusok kézikönyve. Szombathely, Savaria kiadó. Szepesfalvi J. (1937): Adatok a tőzegmohák magyarországi elterjedéséhez. Bot. Közl. 34: 1 7. Willis, K.J., Braun M., Sümegi P. és Tóth A. (1997): Does soil change cause vegetation change or vice versa? A temporal perspective from Hungary. Ecology 78(3): Willis, K.J., Sümegi P., Braun M., Bennett, K.D. és Tóth A. (1998): Prehistoric land degradation in Hungary: who, how and why? Antiquity 72: Zólyomi B. (1928): Adatok a Bükk-hegység és környéke flórájához. Magyar Botanikai Lapok 27(1-12): Zólyomi B. (1929): A keleméri Mohos -tavak. Ifjúság és Élet 4: 274. Zólyomi B. (1931a): A Bükkhegység környékének Sphagnumlápjai. Botanikai Közlemények 28(5): Zólyomi B. (1931b): Klíma- és növénytakaró-változások a jégkorszak óta a Bükk-hegység vidékén. Debreceni Tisza István Tud. Társ. II. Oszt. Munkái 4: Zólyomi B. (1932): A keleméri Mohos-tavak. Természettudományi Közlöny 64(12): Zólyomi B. (1936): Tízezer év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny 68: Zólyomi B. (1943): A fosszilis tőzegtelepek vizsgálata és a modern lápkutatás. Földtani Közl. 73: , Zólyomi B. (1952): Magyarország növénytakarójának fejlódéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Biol. Oszt. Közl. 1: Zsuffa I. és Eichard G.(1992): A keleméri Mohos tavak vízháztartásának vizsgálata (műszaki tanulmány). - PMMF, Vízgazdálkodási Intézet, Baja A Galyaság Hudák Katalin II. MÉTA-túra április 29. május 2. A Galyaság földrajzi név tájnév, az erdőtlen, kopár hegy, fátlan, füves hegyi legelő jelentésű, szláv eredetű galya földrajzi köznévnek ság képzős alakja. A Galyaságot, mint természetföldrajzi tájegységet nem jegyzi a tudomány, a mai térképek fel sem tüntetik a nevét. A Galyaság az egykori Torna-vármegye délnyugati sarkában elterülő, Borsoddal és Gömörrel határos m magas dombvidék. Tengelyét a Bódva völgybe torkolló Henc-völgy (Rét-patak völgye) adja, tőle északra az Aggteleki-karszt nyúlványain a Jósva-völgy pereméig terjed, dél felé pedig egy szakaszon a Telekes-völgy, illetve a Telekes-patak a határa. Nyugaton az Árpád-kori Jenő-hegyig, a mai Jenei-tetőig, keleten Perkupa határáig, illetve a Henc-völgy Bódva-völgyi torkolatáig terjed. A szigorúan Galyaságként értelmezhető területen öt település: Szőlősardó, Égerszög, Teresztenye, Tornakápolna és Varbóc található. Földrajzi adottságok A Galyaság néven ismert terület földrajzi értelemben az Aggteleki-hegység és a Putnoki-dombság kistájak találkozásánál helyezkedik el. Kelet felé érintkezik a Rudabányai-hegységgel (a Telekes-patak völgyétől Ny-ra), északra a Jósva-patak völgyével, délre a Kánói-völggyel, míg nyugatra Aggtelek község területével határos. Az Aggteleki-hegység területe töréses-gyűrt szerkezetű sasbércvonulat, részben dombsági, részben alacsony középhegységi orográfiai helyzetben. A Putnoki-dombság É-i részére átlagosan méter magasságú, uralkodóan D-i, DK-i irányú völgyekkel szabdalt, medencedombsági helyzetű dombvidék jellemző. A Rudabányai-hegységet érintő terület főként hátas típusú alacsony hegység. 179
Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról
32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6.
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi
A felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
Területtel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás
5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
Szakági munkarészek. Környezeti értékelés
Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes
A évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2016. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Antiqua Academiae
A 2019-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2019-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae Kiadó Megítélt
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.
Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén Előadó: Bögre Lajosné, polgármester Dátum: Székesfehérvár LIFE-MICACC projekt LIFE16 CCA/HU/000115 Tartalom Tiszatarján bemutatása
A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica
A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/465/2009. Tervezet a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,
30 éves az Aggteleki Nemzeti Park
30 éves az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-től kezdődött... Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti
A közterület, mint élettér
A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:
Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai
Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.
INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN
TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁLÓ ÉS KOORDINÁLÓ SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE Előadó: Bögre Lajosné, Polgármester Dátum:
1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
A 2018-ra vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2018-ra vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Acta Antiqua Academiae Kiadó Megítélt támogatás (forint)
A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)
A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki
3. Neveléstörténeti szöveggyűjtemény 2. átdolgozott kiadás Szerk.: Dr. Horváth László
Dr.Pornói Imre HAZAI KIADVÁNYOK Könyv 1. A nyolcosztályos népiskola gondolata és megvalósítása a két világháború közötti időszakban Kézirat, Doktori disszertáció KLTE, Debrecen, 1993. 2. Neveléstörténeti
Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
Gördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést
FÖLDRAJZ OKTV 2008/2009. 2. Erdőgazdálkodás hazánkban
FÖLDRAJZ OKTV 2008/2009 2. Erdőgazdálkodás hazánkban Könyvek Az Alföld-fásítás aktuális kérdései : tudományos emlékülés Kaán Károly születésének 125. évfordulója alkalmából : Püspökladány, 1992. május
A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica
2/yr (Prognosis for 6 months) Meteorologiai elorejelzes. Akademiai Kiado 1519 Budapest, Pf. 245. e-mail:
Name of publication Frequency Idojaras (Weather, in Orszagos Meteorologiai Szolgalat 1024 Budapest, Kitaibel Pal u. 1. 4-5/yr Idojaras felhavi elorejelzese Orszagos Meteorologiai Szolgalat Semi-monthly
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
ıl Tétel a négy világ urának székhelye
Szentpéteri József A tételhegyi kutatások négy tételben: kívülrı ıl, belülrı ıl, alulról, felülrı ıl Tétel a négy világ urának székhelye ÉMI Építésügyi Minı ıségellenı ırzı ı Innovációs Nonprofit Kft.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Munkahelyek: 2004-től tanársegéd, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
Név: Szabó Szabolcs Születési hely: Gyula Születési idő: 1979. február 11. Végzettségek: Általános Iskola: Középiskola: Egyetem: Doktori Iskola: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1986-1993, 4. sz. (Bay Zoltán) Általános
A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3
A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3 1 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; 2 Herman Ottó Intézet; 3 Munkácsy Mihály Múzeum Kezdeti nehézségek
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
LIGET BUDAPEST PROJEKT
1816 2016 ÉPÍTÉSI HELYEK E Nebbien Henrik terve Karakteres nyílt gyepes területek Sziget szerű ligetes foltok Több szintes zárt növényállomány a terület szélein Napjainkban Területveszteségek: 1840 vasútépítés
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
A SZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT ÉVI KÖZJÓLÉTI ÉS SZAKMAI PROGRAMTERVE
A SZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT. 2018. ÉVI KÖZJÓLÉTI ÉS SZAKMAI PROGRAMTERVE Összeállította: Varga László Bándy Fruzsina Varga Péter erdei iskolai referens sk. természetvédelmi előadó sk. közjóléti csoportvezető
Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából*
288 TUZSON JÁNOS Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* (V. tábla, térkép.) Az elbb közzétett, S i m o n k a i L. tudományos munkálkodásáról szóló megemlékezésben röviden ki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban
A 63/2012 (VII. 2.) VM rendelet alapján 15. ERDÉSZETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK DÍJTÉTELEI 15.1. Helyszínelést nem igénylő eljárások 15.1.1. Alapdíj -Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a
I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
A Lápos-hegység Varatec hegyének (1358m) tájhasználata és ennek hatása a hegytető tőzegmohalápjának hidrológiai változásaira az elmúlt 500 évben
A Lápos-hegység Varatec hegyének (1358m) tájhasználata és ennek hatása a hegytető tőzegmohalápjának hidrológiai változásaira az elmúlt 500 évben Készítette: Kiripovszky Fruzsina Éva (Környezettan alapszakos
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Publikációs jegyzék Szakfolyóiratokban megjelent publikációk: Tanulmánykötetben megjelent írások:
Publikációs jegyzék Szakfolyóiratokban megjelent publikációk: Szabó Sz. (2004): A közlekedési eredetű konfliktusok csoportosítása, és előfordulása Magyarországon. Comitatus önkormányzati szemle. 2004.
Ifjúsági Fenntartható Fejlődés Harcosok a jövőért. Környezetvédelmi Egyesület 10.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Pályázati azonosító Pályázó neve Pályázat címe PTKF/887/2016. A Füvészkertért A virágos növények családfája a Füvészkertben - A virágos növények új rendszerének bemutatása
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
C23 Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok Transition mires and raised bogs
ban a vaddisznók dagonyázása. Erdős vegetációban a forrás környékén végzett közvetlen beavatkozások (fakitermelések, cserjeirtás) lehetnek degradációs tényezők. Ezek a hatások mind az állomány fiziognómiájában,
JÁKI PAPÍR. I. B.osztály Ősz Eredményei XIX. FORDULÓ. Zotu Reklám - DPSE 1 : 7 ( 0 : 3 ) Peakfitness - EPCOS 4 : 3 ( 2 : 1 )
SZABADIDŐSPORT SZÖVETSÉG 9700SZOMBATHELY, MARKUSOVSZKY U. 8. 2016. év Zotu Reklám - DPSE 1 : 7 ( 0 : 3 ) Peakfitness - EPCOS 4 : 3 ( 2 : 1 ) Harangláb Söröző - Nyugat Rádió 3 : 6 ( 1 : 1 ) Rács SE - KÖRY-KER
Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
Költségvetési alapokmány
Költségvetési alapokmány 1. Fejezet száma, megnevezése: Fejezet száma: XXXIII. Megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia 2. Költségvetési szerv: a.) Azonosító adatai: megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia
A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye
MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,
Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.
A 2017-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2017-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Antiqua Academiae
Prof. Dr. Maróti Mihály ( )
Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési
O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Intézményi területek 2017. Tervező: A r t Vi t al T e
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 1. Fejezet száma: XXXIII. megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia 2. Köztestületi költségvetési szerv a) azonosító adatok
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA
MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA Horváth András 1, Bartha Sándor, Virágh Klára, Somodi Imelda, Szitár Katalin, Molnár
Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai. Podmaniczky László témavezető
Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai Podmaniczky László témavezető A FENNTARÁSI TERVEK CÉLJAI 1. Az érintettek felé bemutathatóvá váljanak azok a természetvédelmi szempontok, amelyek