7. EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY

Átírás

1 7.1. Az Egy EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY 7.1. AZ EGY Egy a kettő, három a négy, Egy a kettő, három a négy, Egy kettő, két kettő, Kétszer hat tizenkettő. (Magyar népdal) A teremtő Egy maga Isten. Az Egy megnyilvánulása maga a rend, a szabályszerűség. Minden az EGYből származik, az Égből. Az Egy az Ég földre vetített mása. Az Egyben az Ég végtelensége bizonyos határok közé szorul. Ég és Föld kölcsönhatásba lép egymással. A Földön az égi égővé válhat. Itt lent Együtt, EGYségben kell cselekednie az Egyénnek, még akkor is, ha Egoval rendelkezik. Az Egy egész. A Teremtő Egy a zarathusztrai imákban a legjobb szellem: Legjótékonyabb Szellem, / a földi világ teremtője, / Te Szent Egyetlen. (Jaszt, I [2]) Az EGY örök, akár az Ég. Az EGY azonosság, a semlegesség és nyugalom. A hun bölcselet így fejezi ki: Osztatlanul töménytelen nyugalom. [26] Az egyiptomi Tót Smaragdtábláin ez áll: Létezik egy Első, kinek nincs vége és kezdete, ki mindennek teremtője és mindent kormányoz. [15] Az egész, az EGY tökéletes, kezdet és vég nélküli. Végtelenségét körrel ábrázolták. A kör az Ősegység jele. Szokták tojással, almával vagy valamely más gyümölccsel is a kezdeti Egyet jelölni. A világ teremtésmondáiban a megjelenő új csíraállapotban létezik az Ős-egyben. Az emberi zigóta csíraállapotban az almához hasonló alakot vesz fel. A világ Egységében minden EGYként van jelen. Bármit vizsgálunk, mindenben az EGYséget keressük, a teljességet akarjuk látni a maga valójában. A szellemi eredetű lét egységes szerkezetű. Mint fent, úgy van lent, mint lent, úgy van fent. Miként bent, úgy van kint. Imánkban amint a mennyben van, úgy van a földön is. Az ember mint mikrokozmosz pontos képe a makrokozmosznak. Mindenütt az Egy álmai válnak valóra: Nekünk többé semmit sem ad, ami kint van, a Sok. A tömeggel alkudni ha kell, az igaz, mint hamu porlik el; a mi hazánk az Egy, amely nem osztozik: álmodjuk hát, ha még lehet, az Egynek álmait! (Szabó Lőrinc: Az Egy álmai) Az EGY alapszám. Az EGY egységet jelöl, akár a pont. Az EGY harmonikus. Szép volt, isten volt, Egy Volt a Világ. Tél, tavasz, nyár, ősz: meghitt tarkaság. Égen és földön mosolygott a rend. A nap hajnalban mindig megjelent, Borzongó percek s naphosszú öröm: a tengertől még nem váltam külön, nem voltam sziget Imák és csodák: szép volt, isten volt, Egy Volt a Világ. (Szabó Lőrinc: Egy Volt a Világ)

2 EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY Az EGYség maga az alap, a Törvény az igazi út, a Tao. Az Egyből lesz a kettő, a dualitás. A Föld a dualitás megnyilvánulásának helye. Kettősségünk harmóniahiányos állapotot jelent. Kettősség létezik több szempontból: lent fent, kint bent, földi égi stb. Az egyensúlytalanság kiegyenlítődést húz maga után. Harmóniára, EGYségre törekszünk. Az ÉG felé szól sóhajunk. Az erénylétra felfelé visz, olyan, akár a Hegy. Az ókor kultikus helyei a dombok adta magaslatok, a négyes szerkezetű piramisszerű templomok voltak. A teremtés lényege csak a négyes által tud testet ölteni. Nyelvünk ritmusában összecseng az EGY-gyel az ÉG, a HEGY és a NÉGY szavunk. Átvitt értelemben is össze vannak kötve. A hegy az ég és föld találkozásának helye, az istenek lakhelye. Ilyem mitikus hegy az Olimposz, a Sínai-hegy, a Himalája, a Tábor-hegy, a maláj Batu-Ribu, a jávai Borobudur, a Meru, a Mandara, a babiloni Babapis. Talán a mi Maguráink is Mag-Urak lakhelyei vagy épp az Úrnőké. Ugyanis a természeti népek és az ókor is a hegyet a termékenység Istennőjéhez társította, a Nagy Anyához. A szent hegyek tartozéka a kő(hegy) és víz, mely elemek az Istennőhöz tartoztak. Egyes szentnek tartott hegyek valamely nagy szellemet kisugárzó őshöz kapcsolódnak. Jó példa erre a görög Olimposz, az istenek hegye, a ceyloni Saman Deviyo, a nép őrszellemének hegye, ami Buddha szellemi lábnyomát viseli. Nekünk is van Szent László lovának patkója nyomát idéző kőmintázatunk közel a Tordai-hasadékhoz. A babiloni szent tornyok, templomok nevei a hegy szóhoz kötődnek: Ház Hegye, Minden Földek Hegyének Háza, Viharok Hegye, Országok Hegye. A nép hitében mindegyik kapocs volt Ég és Föld között. A szent szeren a pap, amikor felment a lépcsős emelvényre, kijelentette, hogy felért a világmindenség csúcsára. Kínában a központi szent hely a Kő szavunkkal rokon Kien-Mu dombjára épült. Jeruzsálem vára is a Tahom kőszikláján emelkedik, mely alatt vizesbarlang található. Az ÉG és a HEGY az Egy lakhelye. Az ókor népe a templomokat hegyre, vagy valamilyen kiemelkedő dombra építette. A hegy ég és föld találkozásának helye. Hitbeli szervezetünket anyaszentegyháznak hívjuk. Az EGY harmonikus lehet a saját kettősségében is: az aktív atyai és az érzelmi anyai oldalának egyensúlyában. Az Egy nyugalmát a kettősség töri meg, mely a változás alapjául szolgál. A létezés energiájára jellemző a kettősség. A változás és az újraéledés az élet alapvető jellemzője. Az állandó újrakezdés és újrateremtés a fejlődés alapja. Az Egy magában egy belső kettősségben leledzik, mégis harmonikusan egységes. Semleges egyensúlyban van a maga apai és anyai mivoltában. A tudati mozgás ebből a belső kettősségből keletkezik. A Teremtő Egy kettőssége tökéletes egyensúlyban volt. Ő az Egy, az Egy háza, az Egyház. Szent Egyedről elnevezett templom több van. A magyar nyelv Egyedet a gyökerekre vezeti vissza. Írásos feljegyzés eddig a hun avar korból származó göröghoni Szent Egyedet említi, aki Saint Giles-ben templomot alapított. Nyelvünk kincsestára megengedi, hogy a Kárpát-medencében több Egyed helynév vagy Szent Egyedtemplom található. Enyed neve a régi templom nevéből ered. Moldvában valamikor Egyedhalma volt a mai Piatra Neamţ. A prágai Szent Egyed-templom ma Szent VITus névre hallgat, vagy az angliai a Szent Giles-re. Szent Egyed-templomunk van Bátfán, Somogyváron. A bátfai templom bazilika és a világörökség része. Ez utóbbit Szent László alapította, és csak romjaiban létezik. Szent Egyed-templom volt még Bártfa közelében Poprádon és Ruszton is. A bencések alapították 1209-ben a garamszentbenedeki apátság Szent Egyed-templomát. Eger mellett a felnémeti völgyben is volt Szent Egyedről elnevezett apátság. A Vas megyei Peresznye temploma ma is áll Szent Egyed védnöksége alatt. A Kárpát-medencében több település a Szent Egyed-templomáról kapta a nevét: a mai szlovákiai Illés falu egykor Szentegyed volt, és Erdélyben Vasszentegyed és Vasszentegyedivölgy falvak. Van nekünk menhírre emlékeztető Egyeskőnk Erdélyben, van H-EGYES-halmunk. Talán Hegyeshalom nevében is a szent Egy áll. Körülötte egyetlen domb sem található. Erdély keleti felében van nekünk Egyeskő-nk is. Ugyancsak van sokféle Egyházánk: Szentegyháza, Fehéregyháza, Vörösegyháza, Kiskunfélegyháza stb. Az ÉG és a HEGY szent hely. A Hegy jelképesen a felfelé haladást jelenti. Az Ég eredendően fent van. A népi hagyomány mindkettőt a szellemvilághoz és a lelki felemelkedés lehetőségéhez társítja. Akárcsak Jákob lajtorjáján, a lelkek haladnak rajta: és imé az Istenek angyalai fel és alájárnak vala azon (IMóz 28,12). A hegy, akár a világoszlop, felfelé visz az Isten birodalmába. Összeköti a földet az éggel. Az engesztelő rítus alatt az ázsiai sámán egy hét vagy kilenc osztatú oszlopon megy fel az ég felé, hogy felajánlja az áldo-

3 7.2. A Kettő 339 zati ló lelkét. Az oszlop az életfa szerepét játssza, mely a hegyen, az erdőben található. Az áldozati oszlop felállítása volt a Középpont szertartás. [61] Az óind bölcseletben ez áll: Emelkedj, ő, erdőnek Ura, a Föld csúcspontján (Rigvéda, III. 8, 3). Csúcsodon hordozod az eget, közeped betölti a levegőt, lábad megszilárdítja a Földet (Satapata brahmana, III. 7, 14). Több templomot és temetőt hegyre vagy kiemelkedésre építettek. Temet, töm, tumba, domb szavaink hasonlóak. A Hegyen közelíthetjük meg az Eget. Az ÉG fogalma magában mély összefüggéseket rejt. Az égies ékes. Az égő fénylően ékes, akár a dicsfény. Dicsfénye hagyományunkban az emelt lelkű szellemiségnek van. Aurával a fején a kereszténység képein Jézust és Máriát ábrázolják. Itt Erdélyben van Dicsőszentmártonunk vagy ahogy a nép mondja: Dicsőnk. Ez az elnevezés valami nagyon régen megjelent dicsfénnyel lehet kapcsolatban. Décse helynevünk kettő is van Erdélyben. Dicső mellett a fényben jelent meg 2000 és 2005 között a Fény Királynője. Kapcsolat lehet a régi Daecia elnevezés és a valamikori dicsfény között? Több nép hagyománya szerint a mitikus hegyen áll az életfa, a lelki tisztaság és a boldogság elérésének megfelelő fokozatok szimbóluma. Meséinkben gyakran az üveghegy az a hely, ahová a mesehős sok megpróbáltatás után eljut, ahol a mennyországot megtalálja. Az üveghegyet is, akár a mítoszok ősdombját, tenger veszi körül, és cethalak tartják fenn. A csángók hitében a Földet is két hal tartja fenn. Minden népnek van létező vagy mítoszaiban előforduló szent hegye, amely lehet áldozóhely, zarándokhely vagy rituális cselekmények helye. A piramisok a szent hegyet mintázzák le. Oldalai a szakrális hármas szerkezetű elemek. A világ is egy szent hegyen, dombon keletkezett. A teremtésmítoszok szerint az élet is a víz melletti homokhordalékon alakult ki. Itt kelt ki az őstojásból, az EGYből az ŐS, az őstojás és az égbolt is. Az ókori istenfiú, Mitrász egy hegyből emelkedett ki. Az esszénus hun tanítás szerint az élet szerkezetét megjelenítő mitikus életfa szintén egy tengerből kiemelkedő szigeten található. Ehhez az életfához csak a Fény Gyermekei juthatnak el. Történelmünkből ismeretes a vármegyék földjéből összehordott szakrális jellegű koronázási domb, amelyen a királyt szentelték fel. Hegyszerű magas építmények maradtak ránk a megalitikus korokból. A piramis hegye az ég és föld találkozásának pontja. A mezopotámiai toronytemplom, az ún. zikkurat (Az ÉG Ura) alapja négyszög. A babiloniak úgy tekintették, hogy e kultikus hely alapja a föld köldökén, csúcsa pedig az égben van. A régi irániak, az indiánok földpiramisokat is építettek kultikus helynek. Ezek ugyanazt a célt szolgálták, mint a kőépítmények, a zikkuratok. Itt járták körbe felfelé haladva a szellemi tisztulás útját, itt próbálták megközelíteni az ég urát. A Kárpát-medence szélein szintén piramisszerű megalitikus építmények kerültek ki a földből az ásatások során. Valószínűleg mindegyik hegyszerű építmény szent helyként szolgált. A perzsák a földpiramis megnevezésére a vara, bar szavakat használták. E szó magyar megfelelője a vár, város, mely szavakat a hunok is használták. Avar őseink is a földváraikról kaphatták nevüket. Ma úgy hívjuk azokat, hogy kunhalmok. A természetben a világmindenség teremtő ereje munkálkodik. A természet tudattalan egységben él az Egésszel. Ezt jól példázzák a növények, a fák. A növény együtt rezdül a léttel. Nem aggódik, nem szorong a múlt és a jövő miatt. Az ókor szent geometriájában a görbe vonal, illetve a kör anyai minőséget jelentett. Az egyenes vagy sarkos idom apai jelleget jelölt meg. Ezért nem véletlen, hogy az eredetmondákban az ősegység köre vagy tojása mindig az istenanyához rendelődik. Az Egy szavunk összetartó erőt képvisel minden szóösszetételünkben: egység, egyház, egyesülés, egyetértés stb.

4 EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY 7.2. A KETTŐ Az Egy magában belső kettősségben leledzik, de mégis egységes. Erről szól a Smaragdtábla: Az egész űrben csupán egy bölcsesség létezik. Bár megosztottnak tűnik, de az Egyben egységes. [15] A teremtő Egyet, Istent nyugalom, bizonyosság és harmónia jellemzi. Olyan egyszerű akár a kör. Az Egység nem duális. Az ember gondolata lineáris. Kettősség jellemzi. Mindig valahonnan valahová tart, mint egy vonal. A gondolatot nem nyugalom jellemzi, hanem állandó tevékenység: feloszt, elemez, körüljár. Amikor az Egy kivetíti magát, létrejön a kettes egyensúlytalansága. Az Egy osztódottan nem más, mint anyagban kifejezett teremtés. [57] A kettősség képezi minden mozgás alapját. Az erők próbája adja meg az igazi értéket, a valós egyensúlyt. Kettősség nélkül nincs igazi egyensúlyérzékelés. A fény valódi értékét a sötétség adja meg. Mindennek van valami kiegészítő része, ellentéte, ami vele együtt alkot egészet. A mozgás egy törekvés az egyensúlytalanságból az egyensúlyba. Amikor a 0 (semmi) kivetíti önmagát, létrejön a Valami. Ezáltal megbomlik az egyensúly és létrejön a létezés energiája. A végtelen nem lineáris rendszerből áll, hanem egy önmagába forduló rendszer. A hun eredetmonda tenger végtelen, szitáló ködnél finomabb szellemanyagnak, illetve vajúdó nőnek nevezi. [26] A lét az Egy kivetüléséből származik. Minden egyes teremtési lépésnél az Egy felosztja magát, és ezáltal minden részében benne van a teljes és hű mása. A Világegyetem egy hatalmas és végtelen hologram. A kis részei leképezik a nagyot. A kisebbek alatt is vannak részletgazdagabb képek, a nagyobb részek fölött is mindig léteznek a végtelenbe futó részek. A két vonal mindig találkozik, mert a végtelen önmagába fordul és zárul be. [57] A végtelen lényegében egy körmozgást jelöl. Isten lényegét adja a Végtelen, értelmét az Egység, titkát a Kettősség. [55] Az emberi elme úgy van beprogramozva, hogy mindent meg akar formálni. Ahogy az EGY-et meg akarjuk határozni, már visszakerültünk az elménkbe és eltávolodtunk a valóságtól. A végtelen egy titok, akár a kettősség: A Sors lényegét adja az Egység, értelmét a Kettősség, titkát a Végtelen. [55] Az anyagba kivetült teremtésnél az Állításon belül megjelenik a Tagadás, és a továbbiakban a Tagadáson belül újra megjelenik az Állítás és a következő Tagadás, és így tovább. Létrejön egy pozitív és egy negatív, egy világos és egy sötét oldal. Ha az Egy két részre szakad, két fél lesz belőle: két fél elem. A fél már nem tökéletes, nincs már elemében. Az egyik mozgatja, űzi a másikat. A mai napig a legbonyolultabb rendszerek e két tényező mentén működnek: 0 1. A digitális technika alapja a van nincs kettőse. Ezzel az ember felfedezte a világegyetem működési elvét. A számrendszer szabályszerű és végtelen, akár az univerzum. A megismerési folyamatban a kettes számrendszer hatékonyabb. Az 1 0 lineáris rendszer lényegében az életben egy láncszerű körbefutásként működik. A világegyetem olyan, mint egy fraktálrendszer. Az alapegység folyamatos ismétlődése adja a nagy egész részleteit. A kettős szabályszerűség vonatkozik a részletekre és a nagy egységre is. [57] A hun bölcselet ezt találóan fejezi ki: Ikerörvény a világ forgása, Mérleg két serpenyővel! [26] Az emberi petesejt is magában foglal két sejttestet. Csak megtermékenyítés után kapcsolódnak egymáshoz, egy mandorlát hozva létre a közös résszel. Ez a rész viszi tovább a teremtést. Nevezik ősmagnak, halnak, fénymagnak. A kettő nem egység. A kettő az egy kiterjesztése. A kettő dualitást jelent. A kettő egy meghatározhatatlan vonalat hoz létre, akár két pont. Többszörös ismétléssel a vonalak egy körbe rendeződnek. Duális

5 7.2. A Kettő 341 létezésünkben van két ellentétes pólus: fény és sötét. A sötét a létezés egy természetes állapota. A sötét a fény társa. A sötét segít a fénynek forogni. A természetes sötétség a fénnyel kiegyensúlyozódik és megteremti az eggyé válás misztériumát. A kettősséget nem kell ellentétesen értelmezni és megszüntetésükre törekedni. Vagy a kettősség felei együttműködnek, vagy a harcuk érthetetlenné válik. A kettősség végigkíséri az ókor filozófiáját. Janusnak két kulcsa volt: egy arany és egy ezüst. Az ókor bölcseletéből merítő alkímiában és a későbbi természettudományokban is megtalálható a kettős felosztás. A kozmosz és a társadalom osztályozásában van jobb és bal, alul és felül, égi és földi, kint és bent, nagy és kicsi, férfi és nő, sötét és világos stb. Sokáig uralkodott az a képzet, hogy a jobb oldal férfias és pozitív minőség, míg a bal oldal nőies és profán. Ez az egyoldalú szemlélet alapozta meg a materializmust és mai világunk harcait. Az ókor bölcseletéből merítő alkimisták az ideális teremtő erővel bíró kettőst egylábúként ábrázolták. Itt két erős teremtő félről van szó. Mindkettőt egy-egy férfi jeleníti meg, melyek koronája képezi le a nőies Hold-jelleget és a férfias Nap-jelleget (1.4. ábra). A teremtéskor ég és föld összekapcsolódott egy közös áramlásban. A hitregékben az istennő szüli a két emberpárt. Az egyik ikret a fényes, a jang, a Nap, a másikat a sötét vagy a hold, a jin jellemzi. Ezekben az ikrekben találkozik a kettő minden feszültségével, párosságával és kétségével. A Kabbala azt mondja, hogy a lelkeket a világba párosával küldik. Ezt Egyiptomban kának hívták. A ka hieroglifája a két fölemelt kéz. Ez minden földi viszony kettőssége és kétélűsége. A lét olyan, mint az ikrek, mint a kétarcú Janus vagy a kettős fejű balta, kétélű kard. A meleg sötétség és a hideg világosság között leng a lét. A kettő nem kétszer egy, hanem az egy fele. A lét anyja a rejtélyes megduplázódás által az iráni Zurvan, a hindu Varuna és a görög Uranosz. Iránban Zurvan ikreket szült. Az ikrek: Ahura Mazda a világosság és Ahriman a sötétség. A hinduknál a jemában, az ikrekben fejeződik ki teljesen, hogy a kettő az Egy két fele, mint Siva és Sakti. Az egyiptomiaknál a két fél Ízisz és Ozirisz. Az iráni ikertestvérek Ahura Mazda és Ahriman, a rómaiaknál Castor és Pollux. A görög ikerpár, Kasztór és Pollux, Zeusz fiai ellentmondásos jelleműek. Ők a Tejút hasadékában bújnak meg. A rege szerint haláluk után amikor ég és föld között megtanultak járni apjuk felhelyezte őket az égre az Iker csillagképbe. Szibéria és Kelet-Európa népeinek teremtésmondáiban szintén kettős pár hozza létre és működteti a világot. Az egyik testvér a Felső Világ, a másik az Alsó Világ ura lett. Az alsó világ a Földhöz, a sötétséghez kötődik, és az ábrázolásoknál a bikaszarvú lény gyakran együtt található a kígyóval, a sárkánnyal. A kapu őreként olykor egy szörny alakját veszi fel. Az alsó világ urát a manysik és chantik Kulynak, a szölkupok Nonnak, a komik Omelnek, az udmurtok Keremetnek nevezik. Az ikrek közül az egyik fél gyakran rosszként jelenik meg. Az egyik megöli a másikat. Ez a mi Bibliánkban is megtalálható Káin és Ábel történetében. Az afrikai törzsek hitregéiben is vannak isteni ikrek. A természeti népek hitregéiben a kettősséghez olykor több bölcsesség társul. A hitregékben a teremtéssel kapcsolatban kétféle kettősség jelenik meg. Van, ahol a két istenség működik együtt, vagy egymást váltja a teremtés munkájában. Van, amikor az ikrek együttműködők. A kínai He-He ikertestvérek harmóniát hoznak a házasságba. A kelta Balin és Balan hozzák létre a tél és nyár örök váltakozását. Az egyik félhez rendszerint a sötét színt, a másikhoz a világos színt társítják. Az indiánoknál a Legfelső Lény (Nagy Anya, Nihasa, Wonomi, Taikomol) mellett a sötét színnel jelölt Coyote (farkas) a teremtő erő. Van, amikor az istennő (Amana, Awenhai, Awonawilona) ikreket szül. Az irokézeknél a két fél harcban áll egymással. A wintun indiánoknál a testvérpár együttműködik, akár a zunyiknál, és kőutat épít az égig az emberek számára. Legtöbbször a sötéttel jelzett fél teremti a hegyeket és az embereket. [54] A hindu hitregékben gyakori az együttműködő isteni kettős, ahol az egyik a sötét és a másik a világos fél. A rítusok mozzanataiban benne van, hogy valamikor egylényegűek voltak. Most egymás kiegészítőjeként együttműködnek, mint az éjszaka és nappal. Ilyenek a Dévák és Aszúrák, Varuna és Mitrász, Maia és Brahmán, Gandarva és Manu. A római királyi vezetőknél van a kettős szemléletű pár: Romulus és Numa. Az indiai rítusoknál a kettős létezési mód e párokban jelenítődik meg mint az ős-lénység megnyilvánulási módja. A hinduk rítusainál a résztvevők külső és belső tisztulási szentnek tartott folyamatokon, ceremóniákon mennek át. Utána következik az istenségnél felajánlott virág, füstölő stb. áldozat és a közös áldozati étel. Közösen végzett meditációikban mindenki egyénenként halad belső énje felé. Náluk a szellemi átlényegülés is egy szent nászként fogható fel. Mindkettő a dualitástól való megszabadulás eszköze.

6 EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY A végső szabadulás csak azok számára érhető el, akik túlhaladtak a polaritáson. A rítusok házába olykor két külön kijárat van a nőknek és a férfiaknak. A Malta nevű szibériai faluban még a lakóháznak is külön bejárata van a nő és a férfi számára, külön szobarésszel, ahol a ruhájukat tartják. A hinduk az emberben levő kettősség feloldását, a feltétlen abszolút szabadságot célozzák meg a befelé forduló szemlélődő rítusaikkal. Az indiánok és az indonéziaiak a rítusokon részt vevők szent táncát és a szent nászát használják fel a belső egyesülés eléréséhez. A rítusokban a két fél küzdelme felébreszti az élet belső teremtő erőit. A lét kettősségének zártságát vagy félelmét a kapcsolatok nyithatják fel. Erről szólnak a szertartásoknál tartott vetélkedők a zemi-játékokban Peruban, a gladiátorjátékokban Rómában, a páros táncokban, a mexikói szakrális labdajátékban. Ha nézem a világot, A világ visszanéz, Azt mondom, összevisszaság, Ő feleli: teljes egész. (Weöres Sándor: Ha nézem a világot) A sötét és a fény, a Nap és a Hold, a férfi és a nő az élet teremtő erői. Holddal jelölik az ember érzelmi, illetve anyai oldalát, Nappal pedig az apai, illetve a logikai részét. A Holdhoz társítják bölcsességünket, a Naphoz az élethez szükséges erőnket. A középkori füvészkönyvekben az ember létéhez kapcsolódó dualitást Nappal és Holddal ábrázolták. Az eddig bemutatott ábrázolásoknál a Holdat az érzelminek tartott bal oldalra tették, a Napot pedig a logikus oldalunknak megfelelő jobb oldalra. Ez az ábrázolási mód megtalálható mind az életfával kapcsolatos díszítő mintázatoknál, mind a mai faragott eszközeinknél. Az emberhez egy másik kettősség is kapcsolódik fej láb irányban. Ez az égi földi szférákkal kapcsolatos, a szellem és fizikai anyag kettősének kapcsolata az emberben. A földi részt szintén holdsarlóval és az égi részt napkoronggal szokták ábrázolni. Ezt a képzetet nemcsak az alkimistáknál találjuk meg. Archaikus imáinkban Jézus fejénél napvilág és lábánál holdvilág jelenik meg. Minden létezőnek két pólusa van ugyan, valójában azonban minden egy. Minden látszólag ellentétes lényegét tekintve azonos. Boldogság és boldogtalanság, szeretet és gyűlölet valójában ugyanannak a dolognak a két oldala. Minden jelenségnek két oldala van, ám a kettő között egy és ugyanazon tartomány húzódik meg. Az Egy törvényének segítségével a gyűlölet átfordítható szeretetre. Nem kell mást tenni, csupán álláspontot változtatni és a dolgok is megváltoznak. A félelmet bátorsággá alakíthatjuk, a sötétséget fénnyé. A nappal után az éjszaka következik, a születést követi az elmúlás, amely egy újabb születésnek a kezdete. Az aktivitás, a pihenés és lazítás szakaszai váltakoznak és együttesen hozzák létre a harmóniát. A ritmus törvénye a teremtésben mindenütt kifejezésre jut: Hol az örök titok szunnyad, van egy túlvilági rét. Itt jártam, e földi útnak véletlen vendégeként. Ahol minden vihar hallgat, messze hagyva földedet, szememet, mint iker-holdat, kigyújtom a mély felett. (Szergej Jeszenyin: Hol az örök titok szunnyad) A kettős szám női, érzelmi minőséget jelöl. A legrégibb teremtésmonda szerint a világ Nammu istennőtől származik, aki az Eget és a Földet világra hozó Anya. A sumer-akkád jelrendszerben az istennő jele az Ősvíz jelével azonos. Nammu szűznemzéssel hozza létre az Eget és a Földet. Az Ég neve az ékírások olvasata szerint An, magyarul a Hon szavunkkal rezonál. Ez mai olvasatban a Nappal jelölt oldal. A Föld neve Ki, Ka, vagyis Kő, illetve a Holddal jelölt oldal. Egyesülésükkor született a levegős lélek-isten Enlil névvel. Enlil volt a Nagy Hegy vagy a harmadik isten, az összekötő elem. A fizikából tudjuk, hogy amikor a két ellentétes pólus találkozik, akkor megsemmisíti egymást. Akkor válhatnak csak Eggyé, ha a viszonyulásukba harmónia áramlik. Az ókori bölcselet a tüzet férfias jellegűnek és a vizet női jellegűnek vélte. A kettőt egymással csak egy harmadik összetevő segítségével, például a hi-

7 7.2. A Kettő 343 gannyal lehet érintkezésbe hozni. A Hold és a Nap erői között az ember tölti be az összekötő szerepet. A füvészkönyvekben az embert a Merkúr bolygó hatásával egylényegűként ábrázolták. A kettősség lineáris képződmény. Mint két pont, egy vonalat, szakaszt alkot. Erre a kettőre egy kívül álló harmadik pontból lehet rálátni. A víz dipólusai háromszögű fraktálokat alkotnak. Ebben a világban nem lehet két dolgot egymáshoz rendelni csak egy harmadik segítségével. A legkisebb egymáshoz rendelhető egységek száma három. A kettes anyagi szám, mely az Eggyel magában hordozza a nem anyagit. Az isteni Egy teremtő erő így Egy meg Kettő, illetve hármas szerkezetű. A hun bölcselet ezt így fejezi ki: Egy, Egyből Kettő, Kettő meg Egy. [26] Az embernek megadatott a választás szabadsága az egység felismerése felé vezető úton. Amikor a két fél Egy-lényegű és mindenben együttműködő, akkor mondhatjuk, hogy Egy a Kettő. Amikor a két fél különböző lényegű, a fizikai világban a kettő nem harmonikus. Csak egy harmadikkal lehet belőlük egység. A díszítőművészetben a Nap és Hold kettősségét a lélek-csillag teszi harmonikussá. Kozmikus szinten az egyensúly úgy valósul meg, hogy ugyanazon mozzanatban jön létre a Nap, a Hold és a csillagok. E hármas erőtér biztosítja a kozmikus rendet és stabilitást. Így található meg a mi Bibliánkban is a harmadik teremtési napon. A csillagot a néphagyomány az emberi lélekhez köti. Úgy tartjuk, hogy minden embernek van egy csillaga, amelyik végigkíséri élete folyamán. Jézus az Újszövetségben a Hajnalcsillagot ígérte a lélek szavára hallgató híveinek (Jel 2,28). Az ókor bölcseletéből táplálkozó alkimisták az anyag lelkét jelölték a csillaggal. Ugyanakkor az anyag átalakulását egy szent menyegzőnek képzelték el, amiből megszületik az Istenfiú, a bölcsek köve. Latin nevén a szűz köve, piatra genitrix. Az ábrázolásaiknál mindig a csillaggal jelzik az új anyag létrejöttét (4.3., 4.4., 6.3. ábra). Az Újszövetségben Jézus magát a csillaggal azonosította (Jel 22,16). Decemberben, a Bak havában csillag jelzi a kisded megszületését. A dualitásban összekötő energiára van szükség, hogy az működhessen. Ez az összekötő energia, amely a dualitást semlegesíti, a teremtő istennői szeretet. Duális világunkban keressük az egységet, körbe-körbe járunk. Keressük a boldogság harmóniáját. A Szent Közép elérése volt a tanulási szertartások alapja és célja, ahova régen minden mesternek el kellett jutnia. A szent közép harmóniája a szellemi szent hármas energiáját célozza meg. Lényünk láthatatlan szellemi részének az arab miniatúrán három madár felel meg. A körben megmintázott madarakból kettőt sötét színnel jelölnek. Lényünk anyai oldalához rendelődik lelkünk testbe ágyazott része is. Ez a halhatatlan szellemi részünk a csillaggal jelzett együttműködést létrehozó erő. A szent közép harmonikus és semleges jellegű. A középet képező harmadik elem az ábrázolások szerint az anyai oldalhoz áll közel és oda kapcsolódik. Nem véletlen, hogy a természettudományban ugyanez jelenik meg. A keleti bölcseletben az anyai oldalra jellemző energia áramlásában balspirált képez. Balspirál szerint áramlik a negatív töltésű elektron a részecskegyorsítókban. A semleges neutronnál érdekes dolog történik. A kobalt béta radioaktív bomlásánál a neutrinó útja szintén balos spirális áramlást képez le. A két oldal jobb és bal az életfa-ábrázolásoknál is megtalálható. A fa ágai balspirál szerint nőnek. Az életfa vagy a világoszlop az élet szerkezetét szimbolikusan mintázza le. A tetejében van a szellemi rész a Nappal vagy a szellemi fény kerekével, keresztjével. A két oldalán szokták lényünk kettősségét: logikus és érzelmi oldalunkat ábrázolni. A régi sumer pecséthengereken, a perzsa reliefen anyai oldalunkhoz egy kettős szárnyas lény rendelődik. Népi hagyományunkban is megtalálható a hármas szerkezet. Gyermekeink hintázó mondókáiban régi bölcsesség van elrejtve. A mondott szövegben megjelenik a jobbra és balra való kilengésnél a sötét és a világos fél és végül a kecske. A bal sötétjét a holdsarlót idéző füstös fazék, a jobb oldali kilengést a napoldal, illetve az Isten aranyos hintója jeleníti meg. Aki nem tud egyensúlyozni és leesik, az rossz. A cél a félelem elhagyása, az egyensúly. Az új lelkiség megjelenése adja az egyensúlyt. A bennünk lévő új kibontakozó csíraállapot a gyermeki fényrezgés, az istenfiúság. Az Istenfiú hónapja a Bak hónap. A hintázás végén megjelenik a sánta kecske. Ehhez hasonló képzet megtalálható a hindu Atharvédában mint az istengyermeki boldog állapot jelképe, az egylábú kecskebak.

8 EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY 7.3. A SZENT HÁROMBAN. EGY A KETTŐ Minden Isten bölcsességéből, az Egyből ered. Az Egyet, a Teremtőt, a bölcsességet minden nép körrel ábrázolja. A kör törvénye szerint minden teremtés belső harmonikus állapotból történik. Akaratunkat a belső nyugvópontunkból kell kinyilvánítanunk. A teremtő erő nyugvó állapotban a maga hármasságában nyilvánul meg. A három jelentése az Egybe való visszatérés. A három a kettős természetű lét egyesítése, a viszály kibékítése. Egyiptomban a háromban történik a két nem találkozása a nászban, az Apa, az Anya és a Gyermek: Ozirisz, Ízisz és Horusz. A Szent Három az összetartozást, a szülői minőségben az anyai szeretetet jelöli. A szeretet hármasságából született világ anyatermészetű. Nem véletlenül anyavilágegyetemnek hívják. Az ember is anyatermészetű. A Teremtő Szeretet pedig hármas szerkezetű. Mi Szent Háromságnak, Atya Fiú Szentléleknek hívjuk. Az Atya maga az isteni akarat első sugara. A Szentlélek nem más, mint az Isten anyai oldala. A hun bölcselet szerint a világ ikerörvénylésből keletkezett és maga az ember is. Csak bölcsességgel és jó cselekedetekkel lehet bejutni saját isteni középpontunkba: Két Örvényből fonódott istenségünk Bennünk lakozik, közel van hozzánk, mégis messze. Csak ki bölcsességre törekszik, meg jót cselekszik, Az jut el hozzá önmaga belsejében. [26] A világ közepe az EGYet, az egyesülést jelenti. Meséinkben a világ közepe szent hely, ragyogóan tiszta, békesség és öröm jellemzi. [47] Minden az egylényegiséget, a harmóniát, az egységet keresi. Az ég az Egység révén lett tiszta. A föld az Egység révén lett rendületlen. A szellem az Egység révén jutott öntudatra, A völgy az Egység révén lett tele, S minden létező az egység révén született. (Tao Te King) Az egység helyreállításához, a két fél egyenlővé tételéhez a Teremtő Egy harmóniájára van szükség. Az ókor bölcseletében az ellentétes erőknél az összekötő elem a szeretet. Így lesz Egy a Kettő, ahogy énekünk bölcsessége mondja. A két harmóniahiányos erőt egy harmadik kötheti össze. A szeretet hozzáadásával lesz a kettőből Egy Egész. A három magába rejti a két ellentétes fél szeretetben való viszonyulását. A kettő a háromban lesz újból egész, így lehet újból az Egy. A hármas harmónia az alapja az igazi útnak, a teremtésnek, a Taonak. A Tao szülte az Egyet, az Egy szülte a Kettőt, a Kettő szülte a Hármat, s a Három szülte az összes létezőt. (Tao Te King) A kettősség egyesüléssel hármas szerkezetű Egyet ad. Az újonnan létrejött vagy kibontott Istenfiú szeretetrezgése, az apai és anyai oldallal együttes hármasban, az Egyhez hasonló. Harmonikus. A hindu jógik a belső szellemi egység megvalósításával érik el a szent egyesülést. A hindu bölcselet szerint amikor az Egy kettő lesz, akkor megjelenik a háromszoros. A három lényegében Egy (VII. stanza, 1). A szellemi erő hármas szerkezetű. A Nag Hammadi szövegekben a teremtő szűzi Szellem Szophia. Szophia maga vált mindenek méhévé, az Anya Atya, a szent Szellem, a háromszorosan hatalmas, a háromszorosan megnevezett androgén, és az örök istenség a láthatatlanok között, és az első, aki létrejött. [64] Az ókorban az egyenlő oldalú háromszög a világot létrehozó szeretet, illetve az Ős-Istennő jele volt. Az egyenlő oldalú háromszög a Teremtő Szeretet szimbolikus képe a sumer esszénus vonalon. Akár a teremtő szeretetenergia harmonikus kettőse tekinthet ránk a bundahímzésekről. A megjelenített kettős ritmusok azonban nem egyszerűek. A harmóniát a dualitásban a két központi motívumot összekötő elemek adják.

9 7.3. A Szent Háromban. Egy a Kettő 345 Két kör metszésekor, a sejtek osztódásakor a metszési zónában harmonikus alakzat keletkezik. A sejtek osztódásánál lényegében a két kör, a két sejt nem válik el egészen egymástól. Egymást metszik, közös teret hoznak létre. Ez a jellegzetes tojásdad alakú mintát a díszítőművészet mandorlaként, halhólyagként vesica piscis tartja számon. Ez a teremtésmítoszok őstojása, amiből a világ létrejött. Az őstojásba írható a szeretetet képjelező háromszög. Az egyenlő szárú háromszög, mint a mandorla eleme, összeköti a két kört. Ez a háromszög méreteiben harmonikus, mert arányaiban a Fibonacci-számot adja. Ha e háromszög méretei a harmóniát jelképező fi-számhoz igazodnak, akkor szakrális háromszögről van szó. A háromszög és benne a szem az anyai minőséget rejtjelezi. Két egyházi énekünkben is megtalálható az istennő gyógyító szeméhez kapcsolódó szemmotívum. A Hozzád fohászkodunk, áldott védasszonyunk kezdetű ének második versszaka az Egyiptomban használt gyógyító módot idézi: Szemedből egy sugár a fájdalmunkra száll, Megszűnnek dúlt keblünk gyötrelmei A 226., Mennyországnak Királynője című énekben ez található: Azért, Szószólónk, szemedet, Fordítsd hozzánk kegyelmedet. A háromszögbe rajzolt szem a szeretet Istenét, a Szemest (Samas) jelképezte. Napisten nemcsak a babiloni Samas, hanem a ceyloni Saman, a héber Semes, az ókori Szmirna és Szemele istennő is. Emlékük ma is él a Szemerje, Szavar, Szemere, Szinér, Sziméria, Szamos nevekben. A hindu teremtésmondában is megtalálható a Szemúr: A Szem Atya akkor bölcs értelemmel megalkotott két görbülő világot. (Rigvéda, X. 82) A körbe írt háromszög benne a szemmotívummal ma is templomaink egyik díszítőeleme. Egyik szép régi asztali áldásunkban benne található a mindenek szeme : Mindeneknek Szemei, Tebenned bízunk Úristen, Te adsz nékünk eledelt alkalmas időben. A harmonikus háromszög Isten szemeként ma is megtalálható a templomi díszítések elemeként. Nem véletlen, mert az emberi szem geometriája a körök egymásba való metszésekor kialakult háromszöges szerkezetet tartalmazza. A HÁROM a szülői (anyai) minőségben a szellemlény létezése. Ez a dualitásban egy szeretetteljes viszonyulást jelent. A Nap férfiassága és a Hold nőiessége között a szellem Csillaga vagy az istenfiúi rezgés, a lélekesszencia adja az arany középutat, a harmóniát. A Szent Háromban a Napot és a Holdat a szeretet csillaga köti össze. Az arany középút a Nap arany és a Hold ezüst között a csillag a bronz. Meséinkben gyakran szerepel a három fémből készült vár vagy erdő, sárkány stb. Az emberben működő kettősséget lényünk logikus és érzelmi oldalának szokták megfeleltetni. Sötét színnel jelzik az érzelmi oldalt és világossal a logikus oldalunkat. Ez a két minőség egy-egy agyféltekéhez rendelődik. A mai nyugati tanulási rendszer inkább a logikánkat fejleszti, úgy is mondhatjuk: bal agyféltekés gondolkodású. Érzelmi oldalunk a jobb agyféltekénkhez kötődik. Itt van elrejtve lelkünk esszenciája. A 6.2. ábrán a holdfejű sötét félnek madárszárnya, madárlába és csőre van. A lélekerő, a szellemi rész az anyai oldalunkhoz tartozik. Ez a teremtés elsődleges tényezője. A tupi indiánok szerint ez a szellem, a Mianyánk, mely minden emberben megtalálható. Az ókori bölcseletből merítő alkímia képei szerint az ember szellemi része a sötéttel jelzett érzelmi oldalához tartozik. A világos oldalt a napfejű és a sötét oldalt a holdfejű emberrel szemléltetik. A jobb oldalinak fekete a teste, a bal oldalinak világos. A rajzolat inkább egymásrautaltságot szemléltet, és nem harcot. A naplény pajzsán holdsarlók találhatók, a holdlény pajzsán Nap mintázata látható. A naplény hátaslova a napjegyű oroszlán. A sötét holdfejű lény hátasának madárcsőre és szárnya van. A madár a szellemünk testbe ágyazott részének a képjele. A bennünk levő lélekrész a sötéttel jelölt anyai oldalunkhoz tartozik. A mezopotámiai agyagcserepek mintázatain az életfa bal oldalán találhatók a kettősfejű lények. A gyerőmonostori madárlánynál szintén ezt az információt fedezhetjük fel. A lány bal oldalán levő kígyó testén szárnyak mintázata látható.

10 EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY A harmonikus szellemi energia belső apai és anyai oldalunk egyensúlyából származik, akárcsak a megszületendő új szellem-lélek mint gyerek. Ókori ábrázolás az apa anya lélekmadár. Néha az apát, illetve a világos és logikus oldalt a Nap vagy a napjegyű oroszlán képviseli. Az anyát a Hold vagy épp a kecske holdsarlóra emlékeztető szarva, a megszületendő lélekmagot csillagot pedig a madárral ábrázolják. A madár a levegős lélek-elem képjele. A keleti bölcselet jin-jang mintázata a sötét és világos egyensúlyába rejti el a hármasságot. A sötét jin oldal közepén egy kis fehér pont jelzi, hogy a harmadik összetevő ott rejtőzik érzelmi oldalunkban. Érzelmeink tisztításával férkőzhetünk gyermeki lelkünk közelébe. Isten fénycseppjének megtalálása maga a megvilágosodás. A hermészi tanok művelői szintén fehér-fekete kettős oldalba rejtik a lét szellemi erejének szemléltetését. Az anyai oldal Holdja mellé társul a szárnyas lénnyel jelzett lélekmadár. Apai oldalunknak a jobb oldali világos és Nappal jelzett pajzs felel meg. A fentiekből látható, hogy az emberi lélek az anyai oldalban van elrejtve. A gnosztikusok (Egyiptom, Nag Hammadi) szerint a lélek egy női minőség, aki egységben él az ég-atyával. Az 1.2. ábrán a körben benne levő egyenlő szárú háromszög a harmonikus szellemi energiát, a Teremtő Szeretetet ábrázolja. A szeretet maga a kozmikus rend. Világunk egy rend alapú rendszerben létezik. A rend alapja maga a szeretet. A létezésben a kozmikus rend a Nap Hold Csillag megjelenésével állt be. A Nap Hold Csillag szent hármasságának ábrázolása a mezopotámiai kultúrkör jellemzője. A Nap Hold Csillag hármasa megtalálható archaikus imáinkban, meséinkben, mondáinkban és faragott tárgyainkon. Egy a kettő mondja egy gyerekdalunk. Ez a kifejezés az Egy harmonikus kettősségére utal, azaz elfogadásra, szent szeretetre. A két akarat ugyanazon irányára. Az Egy a kettő nem más, mint a szeretetteljes viszonyulás a dualitásban. A világot a szeretet tartja egybe az általa teremtett renden keresztül: Te kegyes Szeretet, Mutasd meg a Spirituális Igazságot A Te kozmikus Rendeden keresztül. [42] Kozmikus rendet jelentett a Nap Hold Csillag hármas erőterének megteremtése. A Bibliában a negyedik teremtési napon ez áll: Legyenek világító testek az égbolton s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton s világítsák meg a földet. (Ter 1,14 15) A logikus nap-oldalunk és az érzelmi hold-oldalunk között az egyensúlyt a lélek-csillag, illetve a csillag-kisded adja. Mani imájában Nagy Szent Háromnak, illetve szent Fény-Háromságnak nevezte a Fény-atyát, a Fény-anyát és a Fény Fiát. Hármuk szolgálata maga az igaz szeretet. Szent Ferenc a Napot fivérnek, a másik kettőt, a Holdat és a csillagot lánytestvérnek sorolta be. A világ keletkezése több nép eredetmítoszában az Istennőhöz kötődik. A testi-lelki gyógyítás is az istenanyákhoz tartozott. A görög mitológiában három szűzként emlegetik a charisokat, akik körtánccal bűvölik el és gyógyítják az embereket. A keltáknál és a hunoknál is megtalálható a segítő Hármas Istennő. Három Őstől, illetve Hármas Szellemtől származtatja a világot a hun [26], az óind [54] és a kínai bölcselet. [46] Az Egy után a HÁROM a harmonikus szám. A harmonikus három olyan, akár három egyenlő távolságra levő pont a síkban. Az egy a jól meghatározható pont. A kettő a vonal. A három a síkban háromszöget alkot. A három harmóniája egyenlő szárú harmonikus háromszöget feltételez. A háromszög a Teremtő szimbolikus képe. A teremtő szeretet nem más, mint: Egy a Háromban és Három az Egyben. A teremtő szent háromban részt vevők mindegyike önmagában harmonikus. Olyan egyensúlyban van és állandóan újrateremt, mint a mezopotámiai képjelek közül a Megtartó energiája. Ez a fenntartó energia maga a teremtő szeretet (6.3. ábra): A Szent Megtartó és Fenntartó Az, aki meg fogja újítani a világot! Amely attól fogva sose öregszik, És sosem hal meg! Örökkön élő és örökké növekvő Amikor a teremtés halhatatlanná válik [42]

11 7.3. A Szent Háromban. Egy a Kettő 347 A hármas szerkezet a létezés több aspektusára jellemző. Világunkat három dimenziós valóságnak nevezzük: idő tér forma(anyag) hármasságában. Létezésünk e három tényező mentén meghatározott térben lehetséges. Tér és idő nélkül nincs létezés. A különböző tér-idő rezgések adják a dimenziókat. A forma (anyag) nem feltétele a létezésnek. Amikor elhagyjuk anyagi formánkat, akkor is létezünk egy más dimenzióban. A tér végtelen. Sok kis vonal halmaza adja a végtelen létezést jelképező kört. A létezés lényegét kifejező folyamatos áramlás is feltételezi a teret. A tér is rezeg, mozgásában létezik, de nem megfogható, csak megtapasztalható. Olyan mint egy tükör. A létezés megtapasztalása lineáris időben lehetséges. Ha a tér a körnek felel meg, az idő egy vonallal ábrázolható és a foma egy ponttal. A pont, akár a kör vagy a gömb, önmagába forduló végtelen. Az ember és a létező világ anyagi formához van kötve. A forma a tér köre és az idő vonala mellett egy pontnak ábrázolható. Az ember is egy végtelen energiamintázathoz hasonló. Ezét lehetséges, hogy az emberben kötődik össze az egyenes a körrel, a lineáris a görbével, a végtelen gömbbel. [57] A létezés hármassága mellett a térnek és az időnek is hármas szerkezete van. Van múlt, jelen és jövő idő az idővonalon, valamint magasság, hosszúság és szélesség a térben. Hármasság található a lélek tudat szellem összefüggésében is. A Minden Létező részekre osztotta magát és a részek a minőségi és mennyiségi jellemzőkön keresztül sajátos arculatot kaptak. Ezeket a sajátos részeket nevezzük léleknek, lélekesszenciának. A lélek rendelkezik egy átfogó tudattal, mely rétegekből áll. Az egyedi szentlélek és a tudatrétegek egy zárt rendszert kell hogy alkossanak, s ezt hívjuk mi szellemnek. A szellem nem más, mint egy egyedi lélekesszencia és az őt alkotó, őt meghatározó tudatok összessége. [57] A HáRom a teremtő HaRmóniával kapcsolatos. Az ókori HeRmészt háromszor magasztosnak hívták és három fejjel ábrázolták. A Szent Három hagyománya nálunk is fennmaradt. Meséinkben gyakran három segítő tündér vagy három fehér hattyú szerepel. Van Hármasbarlangunk, Hármasmezőnk és Hármaskutunk a Pilisben, Hármasfalunk Erdélyben stb. A magyar táltos tudók hagyatékában a három az élet varázsigéje, amelyet a Három Ős hagyott ránk. Az emberek lelkét a halál után Három Szent Asszony vigyázza fel, akik különböző színű vállkendőt viselmek: fehér, fekete és zöld. A hitregében a teremtésről szóló fejezetekben gyakran hangsúlyt kap az Egy és a Kettő együttesének, a hármasnak a fontossága: Egy, Egyből Kettő, Kettő meg Egy, Ez az élet Varázsigéje. [26] Az ókor bölcselete szerint a harmonikus háromból jön létre a teremtett világ. Az Egyből alakul ki a hármasság. Az EGY és a HÁROM elválaszthatatlan egységet képez, mindkettő a Teremtő szellemi oldalára vonatkozik. A szent három harmonikusan együttműködő és anyatermészetű. Több nép hitregéjében a hármas szerkezetű harmónia az érzékfeletti világgal kapcsolatos és anyaelvű. Erre vonatkozik a kelták regéiben a Hármas istennő és a hunoknál az emberi lelket segítő, valamint a lelkeket kísérő Három Szent Asszony. Régi imáinkban [19, 20, 21] az embert három szellemi lény, három angyal őrzi: Engem őriz három angyal, Egyik őrzi testemet, Másik őrzi lelkemet, Harmadik őrzi végórámat. Szent keresztek forgjatok, Szent kerekek áramljatok [20] Az Ungvár melletti gerényi rotonda régi freskóin a Jézus keresztje melletti, fájdalommal teli Máriát három angyal veszi körül. A szent három fogalma, akár az egyenlő oldalú háromszög, az istenanyához rendelődik archaikus imánkban: Ó, szent Anna anyám, jöjj segítségemre harmadmagaddal. [20] E hármas segítő képzete régebbi, mint a kereszténység. Erre utal Szent Anna neve is. Egyik Tolna megyei karácsonyi imában a Kisjézussal három szűz játszik: Fehér rózsa Mária, Ma születik Krisztus urunk Három szűz jáccik vele. [20]

12 EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY A régi népi imákban gyakori a Fejem felett három angyal vagy Előttem Jézus, hátam mellett három Mária kijelentés. [19] A kereszténységben a segítő Szüzek szerepe Máriára szállt át. Egy Tolna megyei Szentlélek kezdetű imában a segítők helyett szintén három Mária található: Szentlélek, szentlélek, Szenteld meg lelkemet Előttem van Boldogasszony, Fejem felett három Mária, Körülöttem ezer angyal. [20] A szellemi erő hármas szerkezete az istenanyákhoz kapcsolódik. A mezopotámiai Inannát, az egyiptomi Íziszt három koronával ábrázolták. A hinduk hármas tündérként ábrázolják Brahmát (Hold), Krisnát (Nap) és Sivát (csillag). Ez a titokzatos Háromság: az Egynek három arca. S ez a három nem más, mint az egy és oszthatatlan Lét hármas működése: a létrehozás, az élet fenntartása s a pusztító megújítás. A hindu ősvallásban Trimurti csodálatos személyiségében egyesül Brahma, a teremtő isten, Krisna, a megtartó és szerető isten, végül Siva, a romboló és megelevenítő tűz istene, a szellemfiú. A hinduk a hármas szellemi erőt másképp is nevezik. A központi erő maga Brahma, aki mirhát visz Jézusnak. A másik kettő: Mahatma és Mahanga. Az atma szó a lélegzéshez, illetve a lélekmadárhoz rendelődik. Így Mahatma nem más, mint Siva mása, aki tömjént vitt Jézushoz. Mahanga aranyat vitt Jézushoz, a Napnak felel meg. A buddhisták hármas nagy tanítója: Buddha, Shankaracharya és Maitreya. Buddha (Bot-a) a cselekvés ösvényének tanítója, az apai oldalnak (Nap) megfelelő erőt jelképezi. Sjankaracharya (Szín-köri-jó) a bölcsesség ösvényét tanítja, az anyai oldal (Hold) megfelelője. Maitreya az igazság útjának tanítója, a lélekmadár Mat, illetve a Fiú útja. A finnek Kalevalájában szintén három segítő istennő szerepel. Archaikus imáinkban a kis Jézust Szent Ilona gyógyítja meg. Szent Ilona segítő szerepe gyakran megtalálható reggeli és esti imában is. Névtorzulás révén régi imáinkban olykor három Léna jelenik meg segítő erőként: Nyitva látom mennyország ajtaját, Kívül aranyos, belül irgalmas, Ott van hét szent oltár, A hetediknél Léna, Léna és Léna. [20] Világunk anyatermészetű. Anyai oldalunk hármasa a víz-elem szerkezetében mintázódik le. Háromszögű fraktálok jellemzik a víz-elemet mint a szeretet energiájának kifejeződését. A víz testünk legjobb információhordozója. Testünk %-át víz alkotja. A vízmolekula belső szerkezete által fel tudja venni az energiarezgéseket. A felvett információkat a víz által egész testünk könynyen és gyorsan érzékeli. A stressz vagy külső-belső zavaró hatások megváltoztatják a nagyobbrészt vizet tartalmazó nyirokedényeinket, vérünket, vizeletünket. Nem véletlenül helyeződik olyan nagy hangsúly a laboratóriumi leleteknél ezek vizsgálatára. A zavaró tényező megszűnte után a leletekből ki lehet mutatni, hogy a test funkciója helyre tudott állni. Fizikai kísérletek bizonyítják, hogy ha desztillált vízzel jó szavakat vagy kellemes zenét közlünk, akkor szép szabályos kristályokat képez. Ha rossz információkat adunk át, torz kristályok keletkeznek. A víz hármas szerkezetű. Világunkban nagy hangsúlyt kap a szeretet hármassága, illetve a víz-elem. A létezést egy rend alapú rendszer működteti. A világot fenntartó Rend, az igazi Út a vízhez hasonló: A legfőbb jó a vízhez hasonló, Mindennek hasznos, de nem harcos. Az alantasban is jelen levő, A víz az ÚT-hoz hasonló. (Tao Te King) A víz háromszögű fraktálok szerint kristályosodik, illetve fagy meg. Mezopotámiában a háromszög volt a jele a szeretetnek és az Ősanyának is. Ennek az ismeretnek a hagyománya ma is megtalálható nálunk. A lányos lakodalmas háznál szokás a kapu és az udvar díszítése. A kapu fölé háromszög alakú virágfüzért tesznek, valamint feldíszített fákat is. Az életfa szintén az ókor Istennőjének egyik képjele. [56]

13 7.3. A Szent Háromban. Egy a Kettő 349 Az ókor szimbólumrendszerében madár jelképezi a levegő-elemnek megfelelő szellemi erőt. A hitregékben a madarak a teremtésnél besegítettek vagy épp madárrá változott át az ősanya, az Istennő, aki az életfán lakik. Szkíta régiségeken az ősanyai teremtő szellemet a madár és az életfa jelenléte is kihangsúlyozza. A madarat az istennő szeretettel, illetve háromszögű étellel táplálja. Ezt az ábrázolási módot megőrizte az Iránban előkerült ezüsttál és a nagyszentmiklósi szkíta kincs mintázata is (5.4. és 5.5 ábra). A holdsarlóra emlékeztető tárgy szintén a hold víz érzelem szeretet energiáira utal. Magasztos szerep jutott az embernek. Az embernek rendeltetése szerint össze kell kötnie az anyagi világot a szellem világával. Ez a mi feladatunk és nem is kevés. A világ egy energetikai egységként létezik. Az ember a belső harmónia keresésében az életfa által szimbolizált szerkezetű lelki-szellemi rétegeken halad át. Ez az út spirális. Az ember erőterében levő energiaközpontok a szivárvány színeit veszik fel. A régi rovásírásos emlékeink szivárványhídnak nevezik a lélek járható útját a szellemi fejlődésében az életfa emeletein át. Ezen jár le a Földre az Istenfiú segíteni az embereken. [33] A lélek spirituális útja a fény elve szerint spirális. Az ég föld kettősségének összekapcsolása az ember feladata. Az ókor bölcseletéből merítő alkimisták az embert a csillaghoz, illetve a Merkúr bolygóhoz hasonlították. A Merkúr eleme a higany. A vízhez hasonlóan folyékony, és az istennői érzelemhez a szeretethez kötődik. Színe a fehérhez áll közel. A fémek közül a higany rendelkezik cseppfolyós és párolgóképes tulajdonsággal. Az alkimisták szerint a víz szoros kapcsolatban áll a higannyal. Az alkimista úgy képzelte el, hogy egészen a teremtett világ szívébe hatol. A műveletet élő folyamatnak tekintette, amelyben ő is részt vesz, mialatt a higany behatol az anyagba. Célja az volt, hogy átlépjen a látható világon, az okok mélyére hatoljon, ahol megpillanthatja a lefátyolozott Venust, a Szüzet, a Királynőt. Egy ismeretlen alkimista versében összeköti a mindent áthatni képes princípiumot, a Merkúrt az életet adó nagy Istennővel, az alkímia Királynőjével: Merkúr vagyok, a nagyszerű virág, Amilyet még nem látott a világ. Föld, Hold, Mars forrása vagyok, Szaturnuszt fékezem, Vénuszként ragyogok, Legfőbb hercegasszony, királynő királyok fölött, A Tükör anyja, fénybe öltözött, Sugárzó szépség szépségek között. [27] A vízen és a higanyon kívül ismertek voltak a mézből, borból, szőlőmagból készített elixírek. Olykor a vért is használták eszenciaként. Tudták, hogy a méz és a higany túladagolása veszélyeket rejt magában. Ellensúlyozásukra a keverékhez illatos komponenseket, rozmaringot, liliomot adtak. A piros liliom kivonatának, akár a vörös bornak, férfi jelleget tulajdonítottak. A fehér bor vagy a fehér liliom a női jelleget erősítette meg. A mítoszokban a fehér szín a teremtő Nagy Anyához, a Fehér Istennőhöz, illetve a Hármas Istennőkhöz kapcsolódik. A magyar alapítású pálos rend tagjait a nép fehér barátoknak, illetve fehér táltosoknak hívta. Van Fehéregyházánk, Fehérvárunk, Gyulafehérvárunk, amelyek nagyon régi istennő-hithez kapcsolódnak. Az idea, a szellem a létezés elsődleges tényezője. A létezés szellemi oldalát a hármasság jellemzi. A háromszoros rítusok szintén a szakralitáshoz sorolhatók. A zoroaszteri Avesztában a halott lelke három nap után halad át a három égi szférán és az átkelés hídján. Kínában a Napot egy körben található háromlábú varjúval ábrázolják. A hunoknak Három Ős-ük van. A háromszori körbeforgás vagy megkerülés népünk hagyományában elősegíti a harmónia, az egység behozatalát. Archaikus imáinkban a beteget ima közben háromszor kerülik meg. Súlyosabb esetekben a három háromszorosán, kilencszer. Szükség esetén kérjük Jézust, hogy háromszor kerülje meg a házunkat: Kérem az Úrjézust, / kerülje meg háromszorig házamat. [19] Egy másik imában ez áll: Kerüld meg háromszor, / meg fog hozzád szólalni, vagy kerülj körül, Szűzanyám. [20] Csíkszentdomokoson a halottat gyertyával a kézben háromszor megkerülik [51], Kalotaszegen a sírt temetés után [52], akárcsak a palócoknál. [48] A körtánc régi szokás volt a magyaroknál. Mi ma is táncra kerekedünk. Meséinkben hárman vannak a táncoló tündérek. Egy kolindában a kettősség dualitását háromszori körbeforgás oldja együttműködővé: