SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény szervezeti, igazgatási és képesítési kérdéseiről

Átírás

1 SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény szervezeti, igazgatási és képesítési kérdéseiről A Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény vezetésére az Önkormányzat az utóbbi években több alkalommal írt ki pályázatot eredménytelenül. Az átmeneti időszakra K. H. kapott igazgatói megbízást. Az elhúzódó vezetői válság megoldásának első lépéseként arra kaptam megbízást, hogy több részkérdést összefoglalva tekintsem át a szervezeti struktúrát, a szakalkalmazottak képesítéseit, s véleményezzem azokat a munkakör betöltése, ill. esetleges igazgatói megbízás szempontjából. Meg kell azonban jegyeznem, hogy szakmai kompetenciám elsősorban közművelődési tartalmú, ezért elsősorban annak részleteit elemzem. I. SZERVEZET MUNKAKÖRÖK KÉPZETTSÉGEK IGAZGATÁS A szervezet élén van az intézmény vezetése, amelyről egymásnak ellentmondó szervezeti információkat ad az szmsz, ill. a vélhetőleg ahhoz tartozó szervezeti ábra: SZMSZ Szervezeti ábra 1 intézményvezető (művelődésszervező) 1 intézményvezető helyettes (Muzeális Gyűjtemény művészeti vezetője) 2 gazdasági ügyintéző 1 sajtóreferens 1 intézményvezető (művelődésszervező) 2 gazdasági ügyintéző 1 intézményvezetői asszisztens A kapott dokumentumok (alapító okirat és szmsz) szerint három szakágazat munkája jelenik meg a szervezetben a hozzájuk rendelt szakalkalmazottakkal együtt: Ágazat Szervezeti egység Szakalkalmazottak Közművelődési Művelődési Központ - 2 programszervező - 1 (mozi) szakmai vezető (pénztáros) Könyvtári Városi Könyvtár - 1 könyvtáros - 1 gyermekkönyvtáros Múzeumi Muzeális Gyűjtemény - 1 művészeti vezető - 1 helytörténész A fentiekhez a következőket kell megjegyezni: 1. Úgy tűnik, a Városi Könyvtár szemben a többi alegységgel alapvetően rendben van szervezeti és személyzeti szempontból, ezért vele a továbbiakban részletesen nem foglalkozunk. 2. Az szmsz-t és a szervezeti ábrát szinkronizálni kell, mert ezek alapján épp a lényeg nem állapítható meg hitelesen: hányan és milyen munkakörben dolgoznak a szervezetben? A könyvtár kivételével bizonytalan megállapítani: ki kicsoda és micsoda a szervezetben.

2 2 3. Ezt a helyzetet fokozza, hogy mindkét anyagban szerepel helytörténész munkakör, ám információm szerint ez nincs, sőt, sosem volt betöltve. 4. Hibás az intézményvezető elnevezés, mert a R. 2. sz. melléklete szerint helyesen: igazgató. Ennek kell szerepelni a szervezeti és a személyi dokumentumokban. 5. Az egyes ágazatokban nem lehet önkényesen munkaköröket kreálni, mindegyikben tételesen meghatározza ezt a R. 1. sz. melléklete, amelyben olvashatók fizetési osztályokkal együtt a lehetséges szakmai munkakörök. a) Hibás a vezetési egységben a sajtóreferens és az asszisztens elnevezés. Előbbi szerepe túlzó is önálló munkakörben, kétlem, hogy ekkora szervezetben erre szükség és mód van, ezt a munkát általában a vezetők és a szakalkalmazottak összehangoltan végzik mindenki a saját részfeladata sikere érdekében. Utóbbi státusz helyesen: ügyviteli alkalmazott. b) A közművelődési ágazatban téves a programszervező, a mozinál pedig a szakmai vezető (pénztáros) elnevezés. A táblázat és a végzettségek alapján a közművelődési szakember I. vagy II., ill. a mozgókép-forgalmazó a lehetséges elnevezés. c) A múzeumi ágazatban sem jó egyik elnevezés sem, a megfelelő kiválasztása a gyűjtőköri szakág szerint szükséges és lehetséges. E 10 szakág lehet (ld. 2/2010. (I. 14.) OKM r. 1. ): természettudomány, régészet, numizmatika, képzőművészet, iparművészet és építészet, történeti muzeológia, néprajz és szabadtéri néprajz, mezőgazdaság- és agrártörténet, műszaki és technikatörténet, irodalom-, színházés zenetörténet. A Muzeális Gyűjtemény működési engedélyében ezek valamelyikének kell szerepelni. Az egyes munkakörök betöltéséhez jogszabályban előírt képesítések kellenek. Mindhárom ágazat szakalkalmazottainak a 2/1993. (I. 30.) MKM r. előírásai kötelezőek. (Ugyanezen rendelet sorolja az alkotóművészeti munkaköröknél elfogadható képesítéseket is, ám nem tartalmazza pl. K. H. főiskolai szintű képesítését) Múzeumok esetében e rendelet kiegészül még a 2/2010. (I. 14.) OKM r. és a 11/2002. (IV. 13.) EMMI r. együttes értelmezésével, előbbi szerint a gyűjtőköri szakág dönti el a szükséges és lehetséges képesítést. A legáltalánosabban létező közművelődési szakember I. vagy II. munkakör csak és kizárólag az alábbi képesítésekkel tölthető be előzetesen jelezve az igazgatói megbízáshoz NEM elégséges képesítéseket: Közművelődési szakember I.: egyetemi - közművelődési, népművelési előadó; - művelődési és felnőttképzési menedzser; - kulturális mediátor, nem szakirányú egyetem + OKJ - felsőfokú közművelődési szakember, vagy - felsőfokú kulturális menedzser, vagy - felsőfokú közművelődési menedzser, vagy - felsőfokú népijáték- és kismesterségek oktatója.

3 3 Közművelődési szakember II: tanító + népművelés szakkollégium; tanítóképző: népművelő-könyvtáros; főiskolai - népművelő, - művelődésszervező, - andragógia BA művelődésszervező szakiránnyal. nem szakirányú főiskola + OKJ - felsőfokú közművelődési szakember, vagy - felsőfokú kulturális menedzser, vagy - felsőfokú közművelődési menedzser, vagy - felsőfokú népijáték- és kismesterségek oktatója. Ennyi a jogilag elfogadható választék. Ehhez társulhatnak még elsősorban nagyvárosi nagyintézményekben az egyes segítő munkakörök sajátos képesítései, amelyek azonban itt nem jöhetnek szóba. Az intézmény igazgatói megbízásánál mint azt fentebb már jeleztem nem érvényes a közművelődési munkakörök betöltéséhez elégséges bármelyik képesítés, annál lényegesen szűkebb a megbízó lehetősége. Magyarázatul két előírás a R. szövegéből: 6/F. (1) Alapító okirata szerint több kulturális intézményi funkciót ellátó költségvetési szerv vezetésére megbízást ( ) az a közalkalmazott is kaphat, aki legalább az egyik kulturális intézménytípus intézményvezetővel szemben támasztott követelményeinek megfelel, feltéve, hogy a kulturális intézményi funkciókat ellátó szervezeti egységeket az adott alapfeladatra vonatkozó felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakember irányítja. 22. (1) E rendelet alkalmazásában h) felsőfokú közművelődési szakképzettségek: felsőfokú oktatási intézményben szerzett népművelő, közművelődési előadó, művelődésszervező, művelődési menedzser, művelődési (és felnőttképzési) menedzser, andragógus (művelődésszervező szakirány), kulturális mediátor diploma, oklevél. A fentiekből következik, hogy szemben az önálló intézmény igazgatói megbízásával 1. csak a három ágazat valamely releváns képesítésével (és legalább 5 éves szakmai gyakorlatával) lehet valaki igazgató feltéve, ha a másik ágazat munkáját is szakdiplomás végzi/irányítja; 2. közművelődési szempontból csak a fenti h) pontban sorolt végzettségek valamelyike lehet; 3. ez az analógia érvényes a másik két ágazatra is, tehát könyvtáros, vagy informatikus könyvtáros, ill. muzeális gyűjteményeknél a gyűjtőköri szakágnak megfelelő szakdiploma érvényes csak a jogász vagy közgazdász diploma nem. Kiegészítő képesítési feltétel a R. 6/G. (2) által jelzett vezetőképző tanfolyam tanúsítványa, vagy annak a megbízás kezdetétől két éven belül való elvégzése. A további eseti szempontokat és következtetéseket a szakalkalmazottak személyzeti anyagának elemzésénél jelzem.

4 4 II. ALKALMAZOTTAK MUNKAKÖRÖK KÉPESÍTÉSEK NÉV K. H. igazgató Oklevél tartalma ipari formatervező főiskolai szak OKJ felsőfokú kulturális menedzser közművelődési vezetőképző tanfolyam G. G. történelem R. Sz. informatikus könyvtáros D. Sz. kommunikáció magyar A. T. informatikus könyvtáros BA Cs. A. andragógia (művelődésszervező szakirány) BA K. H. igazgató Munkaköri besorolása hibás, képesítése alapján csak és kizárólag közművelődési ágazatban alkalmazható közművelődési szakember II. besorolással. Az OKJ oklevél megszerzése előtti alkalmazása jogsértő volt, mivel főiskolai oklevele önmagában egyik ágazatban sem releváns (sőt, alkotóművészeti intézményben sem! de erről később). Igazgatói megbízása két okból is jogsértő: 1. nem rendelkezik a szükséges képesítéssel; 2. a 6/A. (1) c) pontja alapján csak a óta szerzett gyakorlat vehető figyelembe, amely messze elmarad az előírt öt évtől. G. G. Alkalmazása jogsértő, mert nincs meg a szükséges képesítése. R. Sz. D. Sz. Alkalmazása jogsértő, mert nincs meg a szükséges képesítése. A. T. Cs. A. A jogszerűen kinevezett szakalkalmazottak (R. Sz., A. T., Cs. A.) egyikének sem adható igazgatói megbízás még a R. 6/F. (1) bek. teljesülése esetén sem, mert bár képesítésük megfelelő, de hiányzik az előírt öt, 2009 után szerzett főiskolai könyvtárosi képzettség esetén pedig (ld. R. 6/B. /4/ bek.) a 10 év szakmai gyakorlat.

5 5 III. KÖVETKEZTETÉSEK TOVÁBBI ALTERNATÍVÁK A) Következtetések a jelenlegi szervezeti állapotból: 1. Ellentmondás van a szervezeti struktúra és a hozzájuk rendelt munkakörök és képesítések között. Ezért alapos vizsgálat és elemzés után felül kell vizsgálni és a jogszabályi előírásoknak megfelelően harmonizálni az intézmény alapító okiratát, szmsz-ét, az alkalmazottak kinevezési okmányait és munkaköri leírásait. 2. Meg kell tenni az ebből következő egyéni munkajogi lépéseket: - a személyi okmányok korrekciói (besorolások, munkaköri leírások), - a jogszerűtlenül alkalmazottak felmentése, - az üres, ill. megürülő szakmai státuszok feltöltése nyilvános pályázattal. 3. Az intézményben jelenleg nincs olyan személy, aki jogszerűen igazgatói megbízást kaphatna, ezért mielőbb ki kell írni az igazgató pályázatot. Ennek előtte azonban hogy a korábbi kiírási csapdákat elkerüljék, s mert más feladatellátási/alkalmazási forma nem jöhet szóba a Múzeumi Gyűjteményhez rendelni kell egy (legalább részmunkaidős) közalkalmazottat, akinek a képesítése a korábban hivatkozott jogszabályoknak megfelel. Ebben az esetben már elég lenne valamelyik szakágazat képesítését kérni ld. 6/F. (1). (Megjegyzem: egyik korábbi kiírásuknál volt már olyan pályázó /K. Gy/, akit i véleményezésemben szakmailag tárgyalási alapnak tartottam, csak a múzeumi szakember hiánya őt is kizárta.) B) További alternatívák: 1. K. H. művészeti képesítése okán felmerült egy alkotóművészeti alegység létrehozása, amelynek ő vezetője, s így az intézmény igazgatója lehetne. Van azonban két jogi akadály: a) R. 22. E rendelet alkalmazásában d) alkotóművészeti intézmény: a képző-, ipar- és fotóművészeti galéria, a kiállítási intézmény, az alkotótelep, illetve az alkotóház. Ez tehát azt jelenti, hogy alkalmi kiállítások, vagy képzőművészeti szakkörök léte nem elégséges feltételek ilyen alegység létrehozására. b) Az ehhez kapcsolódó 2/1993. (I. 30.) MKM r. nem ismeri el K. H. főiskolai diplomáját, a Magyar Iparművészeti Főiskolának csak az egyetemi oklevelét. 2. Másik felmerült alternatíva a kft., amelyben ismereteim szerint könyvtári ellátás nem lehet, annak meg kell maradni költségvetési szervnek de erről könyvtári szakértőt kell megkérdezni. A kft. vezetéséhez nem kell szakirányú végzettség, csak lennie kell a szervezetben szakember(ek)nek. Azokat a munkatársakat azonban, akik nem kívánnak átmenni a kft.-be, fel kell menteni és ki kell fizetni törvényes járandóságaikat. 3. Bármely szervezeti átalakítást azonban mindhárom szakág miatt előzetesen véleményeztetni kell az ágazati miniszterrel. Ahhoz nem elég a szándék jelzése, hanem szakmai és gazdasági indoklás is kell. Korrekt lebonyolítása kb. három hónapot igényel. C) Végül Minden eddigi információt egybevetve úgy tűnik, mintha a legfőbb rendezőelv K. H. igazgatói megbízása lenne, s ahhoz kellene jogi utat találni a jelenlegi szervezet jogi és szakmai rendbetétele helyett. Pedig a személyzeti politikánál fontosabb lenne a szakmapolitika: hogy ne a gombhoz varrják a kabátot, azaz: ne K. H.-hoz alakítsák át a szervezetet, mert ez esetben határozatuk méltán kaphatja majd a lex K. H. nevet Szeged, 2016