A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, január 23., szerda 9. szám I. kötet Ára: 1036, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2/2002. (I. 23.) BM r. 9/2002. (I. 23.) FVM r. 10/2002. (I. 23.) FVM r. 2/2002. (I. 23.) KöM FVM e. r. 3/2002. (I. 23.) KöViM r. 4/2002. (I. 23.) KöViM r. 1/2002. (I. 23.) KüM IM e. r. 2/2002. (MK 9.) MNB közl. A tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki követelményeinek megállapításáról* A vadon élõ állat és a tenyésztett vad elejtésérõl, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról Az állati eredetû élelmiszerekben elõforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjérõl Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról.... A Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet módosításáról A légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet módosításáról A konzuli tisztviselõ konzuli okirat készítési és konzuli tanúsítvány kiállítási tevékenységének részletes szabályairól A jegybanki alapkamat mértékérõl Helyesbítés Oldal * A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny évi 9. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: /237 és 238 mellék; fax: ; postacím 1394 Budapest 62, Pf. 357).

2 518 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 2/2002. (I. 23.) BM rendelete a tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki követelményeinek megállapításáról* A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 24. a) pontjában, valamint a polgári védelemrõl szóló évi XXXVII. törvény 7. (1) bekezdésében meghatározott feladatok egységes ellátása érdekében a következõket rendelem el: 1. A tûzvédelem és a polgári védelem létesítéssel és használattal kapcsolatos mûszaki követelményeit e rendelet 1 6. számú mellékleteiben állapítom meg. 2. (1) A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. (2) A rendelettel megállapított mûszaki követelményeket a létesítmény, építmény, berendezés tervezése során, illetve ezek átalakításakor, bõvítésekor, módosításakor annak körében és mértékében kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség zárt katonai létesítményeire és a bányák föld alatti részeire. 3. (1) A tûzoltótechnikai eszközökre, felszerelésekre, készülékekre, valamint a tûzoltó jármûvekre és oltóanyagokra vonatkozó alapvetõ mûszaki követelményeket nemzeti szabványok tartalmazzák. * A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny évi 9. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: /237 és 238 mellék; fax: ; postacím 1394 Budapest 62, Pf. 357). (2) Az (1) bekezdésében szereplõ szabványok hiánya esetén az alapvetõ biztonsági követelmények megállapításáról a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) fõigazgatója gondoskodik. 4. (1) A 3. (1) bekezdésében szereplõ nemzeti szabványok, valamint az e rendelet mellékleteiben megállapított mûszaki követelmények elõírásaitól a BM OKF fõigazgatója kérelemre eltérést engedélyezhet. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét, székhelyét; b) a mûszaki követelmény alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog stb. megnevezését; c) az érintett mûszaki követelmény azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; d) a mûszaki követelménytõl való eltérés indokát; e) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett megoldás (eltérés) olyan részletességû mûszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérõ megoldás a rendelettel megállapított mûszaki követelményben foglalt elõírásokkal legalább egyenértékû biztonságot nyújt. (3) Amennyiben az eltérési kérelem tárgya más közigazgatási szerv hatáskörét is érinti, az engedélyezõnek a döntés meghozatala elõtt azok állásfoglalását is be kell szereznie. (4) A rendelet mûszaki követelményei alól eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelõzõen adható. (5) Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók. 5. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, a már megindult eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványainak megállapításáról szóló 1/1995. (II. 10.) BM rendelet, valamint az azt módosító 26/1998. (VI. 9.) BM rendelet, az 54/1998. (XII. 31.) BM rendelet, a 18/1999. (VII. 13.) BM rendelet, a 32/1999. (IX. 8.) BM rendelet és a 3/2000. (I. 31.) BM rendelet hatályát veszti. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

3 2002/9. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 519 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 9/2002. (I. 23.) FVM rendelete a vadon élõ állat és a tenyésztett vad elejtésérõl, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról Az állategészségügyrõl szóló évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. E rendelet hatálya a közfogyasztásra kerülõ vadhús feldolgozását, forgalmazását, tenyésztett vad és házinyúl levágását, feldolgozását, forgalmazását végzõ természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá a vadászatra jogosultakra terjed ki. Fogalommeghatározások 2. E rendelet alkalmazásában 1. vadászható állatfajok: a) nagyvadfajok: gímszarvas, dámszarvas, õz, muflon, vaddisznó, szikaszarvas, b) apróvadfajok: mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly, vetési lúd, nagylilik, tõkés réce, böjti réce, csörgõ réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb. Vadaskertben és vadasparkban tartott vadászható állatfajokra is e rendeletben foglalt elõírásokat kell alkalmazni; 2. vadhús: a vad minden olyan része, amely emberi fogyasztásra alkalmas; 3. tenyésztett vad: szárazföldi emlõsök vagy madarak, melyek nem háziállatok, de amelyeket úgy tartottak, mint a háziállatokat szokás; a zárt területen lévõ, de a szabad vadakhoz hasonló szabadságot élvezõ vad emlõsök nem tekintendõk tenyésztett vadaknak; 4. tenyésztettvad-hús: a zárt térben szaporított, nevelt és levágott vad szárazföldi emlõsök és vad madarak minden része, mely alkalmas emberi fogyasztásra; 5. vadbegyûjtõ hely: az állategészségügyi hatóság által engedélyezett létesítmény, ahol az elejtett vadat az 1. számú mellékletben foglalt elõírásoknak megfelelõen tárolják; 6. vadhúsfeldolgozó üzem: az állategészségügyi hatóság által engedélyezett létesítmény, amelyben a vad feldolgozását, a vadhús kinyerését végzik, a 2. számú mellékletben foglalt elõírásoknak megfelelõen. A vad húsvizsgálatra történõ elõkészítése 3. (1) Valamennyi közfogyasztásra kerülõ vadat állatorvosi húsvizsgálatnak kell alávetni. Közfogyasztásra kerülõ vadnak minõsül a vadászatra jogosultak által vadászrészként kiosztásra kerülõ vad is. (2) A vadászatra jogosult húsvizsgálatkor köteles az elejtett vad elkülönítése és azonosítása mellett bejelenteni a vizsgálatot végzõ állatorvosnak: a) a beteg vagy betegség gyanúja miatt kilõtt vadat, b) az életében rendellenes viselkedésû, mozgású, testtartású vadat, c) a zsigerelésnél észlelt elváltozásokat, d) ha a vadászat során a terepen tisztázatlan eredetû vadhullákat talált. (3) A vadászatra jogosult köteles külön jogszabályban meghatározottak szerint az állategészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon, az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról a 3. számú melléklet szerinti igazolást állít ki. (4) A húsvizsgálatra a nagyvadakat a mellkasi belsõ szervekkel, valamint a vesékkel, májjal, májkapui nyirokcsomóval és a léppel csonkítatlanul, megfelelõen csomagolva úgy kell bemutatni, hogy a vad testének és a szerveknek összetartozása kétséget kizáró módon megállapítható legyen. Nem számít csonkításnak: a) a trófeák hiánya, b) a fejnek az elsõ nyakcsigolyánál, illetve a lábaknak a lábközépnél és a csánkízületnél történõ levágása. A (2) bekezdésben felsorolt esetekben azonban az utóbbiak sem távolíthatók el a vad testérõl. (5) Az elejtett vadat, az elejtéstõl számított legfeljebb tizenkét órán belül, a pontjában meghatározott vadbegyûjtõ helyre vagy vadhúsfeldolgozó üzembe kell szállítani, ahol a vadhús tárolási hõmérséklete nem haladhatja meg nagyvad esetében a + 7 C-ot, apróvad esetében a + 4 C-ot. (6) A vad elejtésének idõpontját a vadbegyûjtõ helyen az elejtõ lõjegyzékében feltüntetett idõpontnak megfelelõen kell bejegyezni. (7) Húsvizsgálatra a vadat vagy függesztett állapotban, vagy a vizsgálat elvégzéséhez alkalmas egyéb módon kell bemutatni. A vizsgálatot végzõ állatorvos a vizsgálat érdekében elrendelheti az állat lenyúzását vagy vizsgálatra való egyéb módon történõ elõkészítését. A tenyésztett vadhús elõállítása 4. (1) A tenyésztett vadat az állategészségügyi hatóság által engedélyezett vágóhídon szabad levágni. Állatvédelmi

4 520 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám okok miatt a levágás a tenyésztés helyszínén lévõ, a kivéreztetésre alkalmas, az állategészségügyi hatóság által engedélyezett létesítményben is elvégezhetõ. A levágásról az állatorvost legalább huszonnégy órával annak tervezett idõpontja elõtt értesíteni kell, aki az ante-mortem vizsgálatot a helyszínen elvégzi. (2) Lelövést az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) indokolt esetben (ha a vad sérült, megközelíthetetlen, fékezhetetlen) engedélyezhet. (3) A kivéreztetést elkábításnak kell megelõznie. (4) Amennyiben a levágás a tenyésztés helyszínén történt, a levágás után a vadat függesztett állapotban, egy órán belül hûtés nélkül, egy órán túl, de három órán belül 0 4 C-os szállító eszközzel kell engedélyezett vágóhídra szállítani. (5) A kizsigerelésnek a kábítást követõ három órán belül meg kell történnie. (6) A szállításhoz a vizsgálatot végzõ állatorvos hússzállítási igazolványt állít ki. A hússzállítási igazolvány mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. A vad húsvizsgálata 5. (1) A nagyvad és apróvad húsvizsgálatát engedélyezett vadbegyûjtõ helyen vagy vadfeldolgozó üzemben kell elvégezni a vad beérkezését követõ tizennyolc órán belül annak megállapítása érdekében, hogy a vadhús alkalmas-e emberi fogyasztásra. A vadbegyûjtõ helyekrõl és a vadfeldolgozó üzemekrõl az állomás nyilvántartást vezet. (2) Az elejtett vagy levágott nagyvad húsvizsgálatát a vágóállatok húsvizsgálatának szabályai szerint, az 5. számú mellékletben leírt szempontok alapján kell elvégezni. (3) Az apróvad húsvizsgálata külsõ megszemléléssel történik, azt csak betegség gyanúja esetén kell a testüreg feltárásával, a belsõ szervekre is kiterjedõen megvizsgálni. Feldolgozó helyen szõrmés apróvadat lenyúzott, tollas apróvadat kopasztott, tisztított állapotban úgy kell húsvizsgálatra elõkészíteni, hogy a megnyitott testüregben lévõ szervek természetes összefüggésükben maradjanak. Szõrmés, tollas apróvad húsvizsgálatra bontatlan állapotban akkor mutatható be, ha azt ilyen állapotban kívánják forgalomba hozni, és ennek elõzetes állategészségügyi akadálya nincs. (4) Az apróvad vizsgálat egyedi vizsgálat. Ha azonban a talált elváltozás fertõzõ vagy parazitás betegségre, mérgezésre, mikrobás szennyezettségnek, illetve egészségre ártalmas vegyianyag-maradéknak és más idegen anyagnak egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli jelenlétére utal, kiegészítõ laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetni, melynek költségeit a vadászatra jogosult viseli. A vizsgálat megállapításai az azonos helyrõl származó állomány valamennyi egyedére vonatkoznak. (5) A vaddisznó húsának trichinella lárvák jelenlétére irányuló vizsgálatát külön jogszabályban elõírtak szerint kell elvégezni. (6) A vaddisznók klasszikus sertéspestisre irányuló vizsgálatához a mintavételt garatmandulákból, lépbõl, vesébõl, nyirokcsomóból kell végezni valamennyi kilõtt vaddisznóból. A vírusizolálást az állategészségügyi intézetek végzik. (7) A vadhúsfeldolgozó üzemben a vadbegyûjtõ helyrõl beszállított és húsvizsgálaton már átesett vadat más jogszabályban meghatározott, másodlagos húsvizsgálatnak kell alávetni (a másodlagos húsvizsgálatról a 6. számú mellékletben meghatározott nyilvántartást kell vezetni). Vadhúsvizsgálati határozat és a hús megjelölése 6. (1) A húsvizsgálatra bemutatott nagyvad és apróvad a vizsgálatot végzõ állatorvos húsvizsgálati határozata szerint kezelhetõ. (2) A vad húsának fogyaszthatósági elbírálására a húsvizsgálati határozat általános elõírásai az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a vad húsát fogyasztásra feltételesen alkalmasnak, valamint fogyasztásra csekélyebb értékûként alkalmasnak minõsíteni nem lehet. A vadhús fogyaszthatósági elbírálásának szempontjait a 7. számú melléklet tartalmazza. (3) A vadbegyûjtõ helyrõl a vadhúsfeldolgozó üzembe a húsvizsgálat elvégzése után, 7 napon belül el kell szállítani a vadat, amennyiben a tárolás hõmérséklete 1 és + 7 C között van. Ha a vadbegyûjtõ helyen 1 és + 1 C között történt a tárolás, úgy a szállítás legfeljebb 15 napon belül végezhetõ. (4) A húsvizsgálati elbírálás alapján a nagyvad és az apróvad húsát a húsvizsgálati minõsítésnek megfelelõ jelzésekkel kell ellátni. A jelzéseket és alkalmazásukat a 8. számú melléklet tartalmazza. A jelzések (fémpántok, bélyegzõk) megõrzése a vizsgáló állatorvos hatásköre, azokat kizárólag a jelzés felhelyezésének tényleges ideje alatt bocsáthatja az üzem rendelkezésére. (5) A jelzéseket a vad tárolásának egész tartama alatt érintetlenül kell hagyni, és azt csak a hatósági állatorvosi ellenõrzés alatt álló feldolgozóüzemben vagy az árusítás helyén szabad eltávolítani, az eltávolított jelzést harminc napig meg kell õrizni. (6) A vizsgáló állatorvos a vadhús vizsgálatáról a 9. számú mellékletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet.

5 2002/9. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 521 (7) A vadfeldolgozó üzemben elõállított vadhúst a 10. számú mellékletben elõírt szabályok szerint burkolni és csomagolni kell. Értesítési kötelezettség a vad húsvizsgálatával kapcsolatban 7. A vizsgáló állatorvosnak a kerületi fõállatorvost azonnal értesíteni kell, ha a vad húsvizsgálata során bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegséget vagy annak gyanúját állapítja meg. A vadhús szállítása 8. (1) A frissen elejtett vad húsvizsgálat elõtti szállítása egészben, szõrében, bõrében jármûvel csak fedett rakterû jármûvön szállítható. (2) Azt a vadat, amely a vadbegyûjtõ helyen vagy a vadfeldolgozóban húsvizsgálaton átesett, kísérnie kell a 4. (6) bekezdésében elõírt hússzállítási igazolványnak. (3) A húsvizsgálaton átesett vad szállító jármûvének hõmérséklete nem haladhatja meg nagyvad esetén a +7 C-ot, apróvad esetén a + 4 C-ot, melyet regisztrálni kell. A házinyúl húsvizsgálata 9. (1) A házinyúl vágás elõtti vizsgálata: házinyulat (a továbbiakban: nyúl) a vágóhídra csak felvásárlási vagy gyûjtõhelyen kiállított állatorvosi igazolással szabad szállítani. A nyulat a vágóhídra érkezéskor élõ állapotban az állatorvosnak ismét meg kell vizsgálnia, megállapításait a szállítmánnyal és az állatorvosi igazolás adataival egyeztetni kell. A vizsgálat az élõ állat egészségi állapotának megszemlélésébõl, a szállítás során elhullott állatok boncolásából áll. A vizsgálat alapján a hatósági állatorvos dönt a szállítmány rendes vagy elkülönített vágásra utalásáról, a különleges húsvizsgálatról. (2) A nyúl levágást követõ húsvizsgálata: a) a lenyúzott és bontott, tiszta állapotban lévõ nyulat húsvizsgálatra úgy kell elõkészíteni, hogy a test belsõ szervei (tüdõ, szív, máj, lép, gyomor-bélcsatorna) eredeti helyzetükbõl kiemelve a testtel összefüggésükben, a vesék pedig a helyükön maradjanak; b) a külsõ vizsgálat során vizsgálni kell a levágott nyúl elvérzettségének fokát, tápláltságát, látható nyálkahártyáit, végtagjait és ízületeit; c) a levágott nyúl has- és mellüregének megnyitása után a gyomor-bélcsatornát megszemléléssel, a tüdõt, szívet, májat, lépet, veséket és ivarszerveket pedig tapintással, szükség szerint bemetszéssel is meg kell vizsgálni; d) a vágószalagon végzett húsvizsgálat során, a szalagról minden betegségre utaló elváltozást mutató egyedet le kell venni, és azt a húsvizsgálati határozat meghozatala céljából részletesen meg kell vizsgálni. (3) Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése: a levágott nyúl húsának elbírálása alkalmával a húst fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minõsíteni nem lehet. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas, és fogyasztásra csekélyebb értékû nyúlhúst egyedi bélyegzéssel meg kell jelölni a 11. számú melléklet szerint. (4) A nyúlhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából a 12. számú melléklet szerint történik. (5) A nyúl vágóhíd- és feldolgozáshigiéniai követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) A házinyúl-hús csomagolására és szállítására az e rendeletben foglaltak az irányadók. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének a. (3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodás kihirdetésérõl szóló évi I. törvény 3. -ával összhangban, az Európai Közösségek következõ jogszabályaival részben összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 91/495/EGK irányelve a nyúlhús és a tenyésztett vad húsának elõállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos közegészségügyi és állategészségügyi kérdésekrõl; b) a Tanács 92/45/EGK irányelve a vadon élõ állatok megölésének közegészségügyi és állategészségügyi kérdéseirõl és a vadhús forgalomba hozataláról; c) a Tanács 77/96/EGK irányelve a harmadik országokból származó friss sertéshús trichinella vizsgálatáról. Dr. Vonza András s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

6 522 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám 1. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Vadbegyûjtõ helyek higiéniai követelményei 1. Ivóvíz minõségû víz. 2. Megfelelõ nagyságú hûtõkamra, amely a következõkkel rendelkezik: a) mosható, tisztítható, könnyen fertõtleníthetõ, hézagmentes, az éleken, sarkokon lekerekített oldalfal, mennyezet; b) csúszásmentes, vizet át nem eresztõ anyagból készült, könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ szilárd padozat, a takarításkor keletkezõ szennyvíz kifolyását biztosító lejtéssel a kijárat felé; c) könnyen takarítható, mosható, ütésálló, nyílászáró ajtó, amelyen keresztül a nagyvadak tárolására rendszeresített akasztó állványok is mozgathatóak; d) olyan hûtõberendezés, amely a C-os teremhõmérséklet biztosítására alkalmas és hõmérsékletregisztráló berendezéssel ellátott; e) megfelelõ világítás (540 lux). 3. A függesztve tárolás biztosításához megfelelõ méretû horganyzott vagy alumínium állványok, rozsdamentes akasztó horgokkal vagy magaspályás akasztó rendszer. 4. A belsõségek, apróvadak tárolására alumínium vagy mûanyag tálcák, ládák, alumínium alátétekkel. 5. Az állati testen és a belsõségeken olyan jelöléseket kell alkalmazni, amelyek az összetartozást és azonosíthatóságot egyértelmûen biztosítják. 6. Megfelelõ nagyságú (a szállító jármû beállásához, fordulásához is alkalmas méretû) takarítható, mosható, szilárd burkolattal ellátott elõtér (udvar) a hûtõkamra elõtt. 7. Hulladék elkülönített helyen való tárolására megfelelõ számú és ûrtartalmú, zárt (rovarok és rágcsálók bejutását gátló), mûanyag vagy alumínium tároló. 8. A takarításhoz, fertõtlenítéshez meleg vizet elõállító berendezés. 9. Megfelelõ berendezés a kéz mosására és fertõtlenítésére. 10. Megfelelõ tárgyi feltételek az eszközök, berendezések tisztítására, fertõtlenítésére, amelynek végrehajtásáról nyilvántartást kell vezetni. 11. Elektromos energia, vízvételi lehetõség (hûtéshez, világításhoz, fertõtlenítéshez). 12. Természetes szellõzést biztosító nyílásokra, ablakokra sûrû szövésû rovarháló. 2. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadfeldolgozó üzemek higiéniai követelményei A feldolgozóüzemnek rendelkeznie kell legalább: 1. az alábbi helyiségekkel: a) a vadak befogadására alkalmas megfelelõ nagyságú hûtõteremmel, b) egy helyiséggel a húsvizsgálat elvégzéséhez és az adott esetben a kizsigereléshez, nyúzáshoz és kopasztáshoz, c) egy megfelelõ nagyságú helyiséggel a daraboláshoz és egyéb kikészítéshez, amennyiben ezt az üzem végzi; a helyiségnek rendelkeznie kell megfelelõ hûtõberendezéssel, valamint a hõmérsékletet mérõ és regisztráló mûszerrel, d) egy helyiséggel a csomagoláshoz és feladáshoz, ha e mûveleteket a feldolgozóüzem végzi, e) a megfelelõ nagyságú mélyhûtõ vagy fagyasztó teremmel a vadhús tárolásához; 2. azon helyiségekben, amelyekben a húst feldolgozzák vagy tárolják, valamint a hús szállítására szolgáló területeken és folyosókon: a) könnyen tisztítható és fertõtleníthetõ vízhatlan padlóval, amely úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse a víz elvezetését; a vizet ráccsal ellátott levezetõ csöveken kell elvezetni és bûzelzáró aknával lezárni a szagtalanítás érdekében (a mélyhûtõ vagy fagyasztó termek esetében elegendõ egy olyan készülék, amelynek segítségével a víz könnyen eltávolítható), b) sima, kopásálló, vizet át nem eresztõ falakkal, amelyeket világos színû mosható burkolat fed a várható szennyezõdés magasságáig, de legalább két méter magasságig; a mélyhûtõ vagy fagyasztó termekben, valamint a tárolókban a falakat legalább tárolási magasságig kell mosható, fertõtleníthetõ burkolattal ellátni. A falak és a padló találkozását le kell kerekíteni vagy hasonlóan kiképezni, a göngyöleg tárolók kivételével, c) kemény, nem korrodáló anyagból készült ajtókkal, és amennyiben azok fából készültek, valamennyi felületükön sima és a vizet át nem eresztõ borítással vannak ellátva, d) korhadásmentes és szagtalan szigetelõ anyagokkal, e) megfelelõ szellõzéssel és hatékony páraelszívással, f) megfelelõ természetes vagy mesterséges világítással, amely a színeket nem torzítja, g) tiszta és könnyen tisztítható mennyezettel, h) a szellõzõ nyílásokon, ablakokon sûrû szövésû rovarhálóval; 3. a) a munkahelyekhez lehetõ legközelebb elhelyezett megfelelõ számú kéztisztító és fertõtlenítõ berendezésekkel. A csapok nem lehetnek kézzel mûködtethetõk. Az említett berendezéseket a kézmosás céljára el kell látni hidegmeleg folyóvízzel, vagy 40 C hõmérsékletre elõre kevert

7 2002/9. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 523 vízzel, tisztító- és fertõtlenítõszerekkel, valamint higiénikus kéztörlõ eszközökkel, b) a szerszámok fertõtlenítésére szolgáló eszközökkel, amelyek legalább 82 C hõmérsékletû vízzel vannak ellátva; 4. megfelelõ védõintézkedésekkel rovarok és rágcsálók ellen; 5. a vágóasztalok, tartályok, szállítószalagok, fûrészek, munkaeszközök olyan korróziótól mentes anyagból készülhetnek, amely könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ. A fa használata tilos, kivéve azon helyiségekben, amelyekben kizárólag csomagolt húst tárolnak; 6. különleges vízzáró, nem korrodáló anyagból készült, fedéllel és zárószerkezettel ellátott tartályokat kell biztosítani a kobzott anyagok tárolásához, annak megakadályozása érdekében, hogy illetéktelen személyek azokból bármit eltávolítsanak; 7. a burkoló- és csomagolóanyag számára higiénikus tárolási lehetõséget kell biztosítani; 8. olyan fagyasztóberendezést (hõsokkolót) kell mûködtetni, amely 30 C-on rövid idõ alatt 22 C maghõmérsékletre hûti a terméket, valamint olyan fagyasztó tárolót, amelyben 18 C-on végzik a tárolást; 9. ivóvíz minõségû vizet kell biztosítani; 10. megfelelõen felszerelt zárható helyiséget kell létesíteni az állategészségügyi szolgálat kizárólagos használatára; 11. megfelelõ számú, kézmosókkal, zuhanyozókkal és vízöblítéses WC-kkel ellátott öltözõhelyiségeket kell mûködtetni. A WC-k nem nyílhatnak közvetlenül a munkahelyiségekbe. A kézmosókat hideg és meleg folyóvízzel vagy 40 C hõmérsékletûre elõre kevert vízzel, valamint a kéz tisztítására és fertõtlenítésére szolgáló szerekkel, és higiénikus kézszárító eszközökkel kell ellátni. A kézmosók csapjai nem lehetnek kézzel mûködtethetõk. Megfelelõ számú ilyen kézmosót kell elhelyezni a WC-k elõterében is; 12. egy helyiséget és megfelelõ tisztító berendezést kell biztosítani a szállító, valamint a munkavégzés során szennyezõdött eszközök tisztítására, fertõtlenítésére is; 13. egy helyiséget kell rendszeresíteni a tisztító-fertõtlenítõ szerek tárolásához. 3. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez IGAZOLÁS vadászható állatfaj elejtésének állategészségügyi indokoltságáról, illetve trófeás vad elhullásának okáról 1. A vizsgálatot kérelmezõ vadászatra jogosult* neve:... székhelye:... vadászterülete:... vadászkörzete: A vadgazdálkodó kódszáma*:... Igazolom, hogy a fenti személy által bemutatott, az 1. pontban leírt vadászterületen a)... év... hó... napján elejtett,... egyedi azonosítási jellel ellátott,... ivarú,... fajú,... kg tömegû vad kilövése vizsgálatom alapján indokolt volt/nem volt indokolt.** b)... év... hó... napján talált,... ivarú,... fajú,... kg tömegû trófeás*** vad hulláját megvizsgáltam. Diagnózis****:... További szükséges intézkedés****:... Kelt:...,... év... hó... nap. P. H.... hatósági állatorvos * A bekeretezett részt a vizsgálatot kérelmezõ tölti ki. ** A nem kívánt szöveg törlendõ. *** A külön jogszabály meghatározása szerint. **** A rovat mind az a), mind a b) esetre vonatkozik.

8 524 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám 4. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Hússzállítási igazolvány (vadhús szállításához) Szigorú számadású nyomtatvány! Sorszám:... Állat elejtõjének neve, címe:*... Állat levágásának helye:*... Húsvizsgálat helye:... Állat faja:... Nagyvad azonosító jel száma:... Szállított mennyiség fajonként: Állat elejtésének (levágásának) idõpontja (nap, óra):... Az elõírt kiegészítõ vizsgálat (trichinella vizsgálat, laboratóriumi kiegészítõ vizsgálat) megtörtént és az kedvezõ eredményû.* A vadbegyûjtõ hely teremhõmérséklete:*... A szállított vad hûtõtárolásának idõtartama (nap):... Szállítólevél száma és kelte:... A szállító jármû forgalmi rendszáma:... * A nem kívánt rész kihúzandó! 5. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Az elejtett vagy levágott nagyvad húsvizsgálatának szempontjai 1. A testüreget fel kell nyitni a vizuális ellenõrzés lehetõvé tétele érdekében. Ha a vizsgáló állatorvos szükségesnek tartja, a gerincoszlopot és a fejet hosszában ketté kell vágni. 2. A post mortem vizsgálat során a vizsgáló állatorvosnak el kell végezni: a) a vad és a hozzá tartozó szervek vizuális ellenõrzését. Ha a vizuális ellenõrzés eredménye nem teszi lehetõvé a vélemény megformálását, akkor laboratóriumban átfogóbb vizsgálatot kell elvégezni. Az említett átfogóbb vizsgálatok korlátozódhatnak egy vadászat során elejtett valamennyi vad megítéléséhez elegendõ számú mintára; b) az állag, szín és szag rendellenességeinek vizsgálatát; c) a szervek megtapintását, amennyiben azt szükségesnek tartja; d) mintavétellel történõ szermaradvány-elemzést, különösen, ha alapos ok indokolja. Ha az ilyen alapos ok miatt átfogóbb vizsgálat folyik, az állatorvos köteles megvárni az említett vizsgálat lefolytatását, mielõtt egy meghatározott vadászat során elejtett valamennyi vadat értékelné, vagy annak egy részét, amelyrõl a körülményeket tekintve feltételezhetõ, hogy ugyanazon rendellenességeket mutatják; e) az olyan jellemzõk kiderítését, amelyek arra mutatnak, hogy a hús veszélyes az egészségre. Ennek hatálya elsõsorban az alábbi esetekre terjed ki: ea) az élõ állatnak a vadász által jelentett rendellenes viselkedése vagy általános állapotának zavarai, eb) daganatok vagy tályog jelenléte, ha az nagyobb számú vagy különbözõ belsõ szerveket vagy izmokat érint, ec) ízületi gyulladás, heregyulladás, elváltozások a májban vagy a lépben, ed) a belek vagy a köldöktáj gyulladása, ee) idegen testek jelenléte a testüregekben, különösen a gyomorban és a belekben vagy a hólyagban, ha a mellhártya vagy a hashártya elszínezõdött,

9 2002/9. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 525 ef) jelentõs mennyiségû gáz képzõdése a gyomor és bélrendszerben a belsõ szervek elszínezõdésével, eg) az izomszövetek vagy szervek színében, állagában vagy szagában mutatkozó jelentõs rendellenességek, eh) olyan nyílt törések, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a vadászattal, ei) kóros soványság és/vagy általános, illetve helyi vizenyõ, ej) annak jelei, hogy egyes szervek nemrégiben hozzátapadtak a mellhártyához és hashártyához, ek) egyéb nyilvánvaló nagymérvû elváltozások, mint például az elszínezõdés és rothadás. 3. A vizsgáló állatorvos köteles elrendelni minden olyan vadhús elkobzását: a) amelyen sérülések láthatók, eltekintve a vad elejtésébõl származó friss sérülésektõl, továbbá deformálódások vagy rendellenességek, amennyiben az említett sérülések, deformálódások vagy rendellenességek a vad húsát alkalmatlanná teszik emberi fogyasztásra, vagy veszélyt jelentenek az emberi egészségre, b) amely olyan állatoktól származik, amelyeket nem a vadászatra vonatkozó nemzeti elõírásoknak megfelelõen ejtettek el; c) amelyekre vonatkozóan a 2. e) pontban felsorolt megállapítások történtek a post mortem vizsgálat során; d) amelyrõl megállapították, hogy trichinellával fertõzött. 4. Kétség esetén a vizsgáló állatorvos további vágásokat és vizsgálatokat végezhet az állat megfelelõ részein, amennyiben szükséges a végsõ döntés meghozatalához. Ha a vizsgáló állatorvos megállapítja, hogy a mellékletben foglalt higiéniai elõírásokat nyilvánvalóan megszegik, vagy a megfelelõ egészségügyi vizsgálatot akadályozzák, jogosult megtenni minden szükséges intézkedést, beleértve akár a termelési folyamat megszakítását. 6. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadhús másodlagos húsvizsgálatáról Sorszám Dátum Állatfaj, nagyvad azonosító jel száma Húsvizsgálati plombaszám Kobzás mennyisége kg Kobzás oka Megjegyzés Aláírás

10 526 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám 7. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából 1. Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következõ esetekben: 1.1. elhullás, 1.2. ha a vadászatra jogosult bizonyíthatóan elmulasztotta a rendelet 3. -ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét, és ez a körülmény az érdemi húsvizsgálatot lehetetlenné teszi, 1.3. a húsvizsgálathoz szükséges zsigerek részleges hiányánál, ha a laboratóriumi kiegészítõ húsvizsgálat nem végezhetõ el, teljes hiányánál, 1.4. elõrehaladott bomlás, 1.5. nagyfokú penészesedés, 1.6. betegség vagy betegség gyanúja, ha a húsvizsgálat eredménye ennek okát nem tisztázza, 1.7. lesoványodás, 1.8. a nagyvad testének késedelmes megnyitása vagy nem kielégítõ szellõztetettsége folytán létrejött állomány-, szag-, színrendellenesség, 1.9. súlyos fokú roncsoltság, súlyos fokú, mélyre terjedõ, el nem távolítható szennyezettség (bélsár, avar), gümõkór, streptococcosis, pyobacillosis, toxoplasmosis, az izomzatban élõsködõk vagy fejlõdési alakjaik test szerte nagyszámban és el nem távolítható módon való elõfordulása, kórokozó és feltételesen kórokozó mikrobák jelenléte az izomzatban vagy a testtájéki nyirokcsomókban az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül, üregi nyúl myxomatosisa, mezei nyúl brucellósisa, mezei nyúl tularaemiája, mezei nyúl staphylococcosisa, több testtájékon jelentkezõ rágottság, rágcsálók és madarak ydrsiniosisa, madarak ornithosisa, ha az izomzatban: bármiféle antibakteriális hatású anyag, egyéb állatgyógyászati készítmény, xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák), toxikus fémek és nyomelemek, mikotoxinok, radioaktív anyag(ok) mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja, ha tiltott hozamnövelõ szer(ek) jelenléte mutatható ki. 2. Fogyasztásra csak az elváltozott részek alkalmatlanok a következõ esetekben: 2.1. az izomzatban az ember egészségére ártalmatlan belsõ vagy külsõ élõsködõk vagy fejlõdési alakjaik kisszámú elõfordulása, ha azok eltávolíthatók, 2.2. a bõr alatti kötõszövet és az izomzat jelentékeny körülírt elváltozásai, 2.3. kisebb fokú roncsoltság nagyvadnál, 2.4. kisfokú körülírt szennyezettség, 2.5. régi sérülés, 2.6. egy helyre szorítkozó körülírt rágottság, 2.7. necrobacillosis, 2.8. mezei nyúl pasztörellózisa. 3. Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas az állati test, ha nem esik az 1. és 2. pontban foglaltak szerinti elbírálás alá. 8. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Az elejtett vad és vadhús megjelölése 1. Az elejtett vadat az elejtõ nagyvad azonosító jellel jelöli meg, melynek kódszáma tájékoztat az elejtõ azonosságáról. 2. A vadbegyûjtõ helyen a vadat mûanyag pánttal jelölik meg, melyen szerepel a vad fogyasztás szerinti elbírálása, a vadbegyûjtõ hely azonosító száma és a nyilvántartásban vezetett futósorszám. 3. A húsvizsgálat elvégzése után a vadhús megjelölésére az alábbi jelzéseket kell használni: a) fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minõsítés esetén zöld színû pántot; b) fogyasztásra alkalmatlan minõsítés esetén piros színû pántot. A pántokon lévõ számok a vadbegyûjtõ hely vagy a vadfeldolgozó üzem kódszámát és a nyilvántartásban vezetett futósorszámot tartalmazzák; c) export vadfeldolgozó üzemben a nyúzott nagyvad megjelölésére a vadfeldolgozó üzem kódszámát és a,,hungaria Inspected feliratot tartalmazó 65 mm 45 mm méretû húsbélyegzõt kell használni.

11 2002/9. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 527 A belföldön forgalmazott nyúzott nagyvad megjelölésére a helységnevet és dátumot tartalmazó mm méretû húsbélyegzõt kell használni. Nagyvadnál húsbélyegzõvel az alábbi helyeket kell megjelölni: a comb külsõ oldalán, az ágyék tájékon, a háton, a mellkason, a lapockán. Szárnyas apróvadnál az alábbi helyeket kell megjelölni: csomagolatlan testnél a végbélnyílás elõtt, a hasfal közepe táján, egyedi csomagolású test esetében a fóliára vagy egyéb csomagoló anyagra, gyûjtõ csomagolásban lévõ testek esetében egyszer használható bélyegzõ vagy címke formájában; d) export vadfeldolgozó üzemben a darabolt, fagyasztott húsrészek kartonos gyûjtõcsomagolásán két oldalt a c) pontban jelzett húsbélyegzõ ragasztott nyomdai címkéjével kell a jelölést elvégezni. A címkék futósorszámot is tartalmaznak. A húsvizsgálati jelölések, bélyegzõk és címkék beszerzése, õrzése és nyilvántartása állategészségügyi hatóság feladata. 9. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadhús vizsgálatáról Sorszám Vizsgálat dátuma Vizsgált állat faja, nagyvad azonosító jel száma Vizsgált db Elejtõ neve, címe Elejtés helye Elejtés idõpontja (nap, óra) Fogyasztásra felt. nélkül alkalmas (db) + azonosító szám Fogyasztásra alkalmatlan (db) + azonosító szám Trichinella vizsg. eredménye Megjegyzés

12 528 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám 10. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadhús burkolása és csomagolása 1. a) A göngyölegnek (például ládák, kartondobozok) meg kell felelnie valamennyi élelmiszerhigiéniai elõírásnak, továbbá más jogszabályban elõírtaknak (környezetvédelem, hulladékgazdálkodás stb.): aa) nem változtathatja meg a hús érzékszervi jellemzõit, ab) nem viheti át az emberi egészségre ártalmas anyagokat a húsra, ac) megfelelõen erõsnek kell lennie ahhoz, hogy a húsnak hatékony védelmet biztosítson szállítás és kezelés közben. b) A göngyöleg nem használható fel ismét vadhús csomagolására, kivéve, ha korróziómentes anyagból készült, amely könnyen tisztítható, és elõzõleg tisztították és fertõtlenítették. 2. Darabolt vadhús burkolása esetén e mûveletet a darabolás után haladéktalanul és a tisztasági követelményeknek megfelelõen kell elvégezni. Az ilyen burkolóanyagnak átlátszónak és színtelennek kell lennie, továbbá meg kell felelnie az 1. aa) ab) pontokban foglalt feltételeknek; nem használható fel ismét vadhús csomagolására. 4. A darabolás, csontozás, burkolás és csomagolás mûveletei végezhetõk ugyanazon helyiségben az alábbi feltételek mellett: a) a helyiségnek megfelelõ nagyságúnak kell lennie, továbbá olyan elrendezésûnek, hogy a mûveletek tisztasága biztosítva legyen; b) a burkoló- és csomagolóanyagot a gyártás után haladéktalanul lepecsételt védõborítóban lezárva kell elhelyezni; ezen borítót meg kell óvni a rongálástól az üzembe szállítás közben, és az üzemben egy elkülönített helyiségben higiénikus körülmények között kell tárolni; c) a csomagolóanyag tárolására szolgáló helyiségeknek por-, továbbá rovar- és rágcsálómentesnek kell lenniük, és a légterük nem lehet összeköttetésben olyan helyiségekkel, amelyek a hús megfertõzésére alkalmas anyagokat tartalmaznak; a göngyöleg nem tárolható a padlón; d) a napi szükségletnek megfelelõ csomagolóanyagot higiénikus körülmények között kell összeállítani, mielõtt azt a helyiségbe szállítanák; e) a csomagolóanyagot higiénikus körülmények között kell a helyiségbe szállítani, és haladéktalanul fel kell használni; a hús kezelésével foglalkozó személyzet nem kezelheti a csomagolóanyagot; f) a húst a csomagolás után haladéktalanul el kell helyezni az elõírt tárolóhelyiségben. 5. A mellékletben említett csomag kizárólag azonos állatfajtától származó darabolt vadhúst tartalmazhat. 11. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A házinyúl húsának megjelölése, a húsbélyegzõk mintái A húsbélyegzést a húson vagy a csomagoláson a hús fogyaszthatóságának megjelölésére kell alkalmazni. A húsbélyegzõnek tisztán, jól olvashatóan kell mutatnia a helység nevét, a vizsgálat idejét (év, hó, nap), továbbá a vizsgálatot végzõ állatorvos számjelzését is. 1. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas házinyúl hús megjelölése: 3. A burkolt vadhúst csomagban kell elhelyezni. Ha azonban a burkolás megfelel a csomagolás valamennyi védõ feltételének, akkor nem kell átlátszónak és színtelennek lennie, továbbá nem szükséges egy második tartályban elhelyezni, feltéve, hogy az 1. pontban foglalt egyéb feltételek teljesülnek. 2. Fogyasztásra csekélyebb értékûként alkalmas házinyúl hús megjelölése: 3. Fogyasztásra alkalmatlan házinyúl hús megjelölése: ALKALMATLAN30 mm betûmagasság

13 2002/9. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Külföldi forgalmazásra szánt házinyúl hús megjelölése: házinyúl hús gyûjtõcsomagolásán 5. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas házinyúl hús megjelölésére elfogadott anyagból készült pánt (klipsz) is alkalmazható, amely a vágóhíd állatorvosi ellenõrzési számát tartalmazza. 12. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A házinyúl hús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából 1. Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következõ esetekben: nyulak vérzéses betegsége, nyúlszifilisz, veszettség vagy annak gyanúja, myxomatosis, gümõkór, yersiniosis salmonella okozta septicaemia, pasteurellosis heveny formája, listeriosis, leptospirosis, toxoplasmosis, az izomzatban vagy zsigerekben kórokozó mikroba, az izomzatban vagy zsigerekben feltételesen kórokozó vagy szennyezõ mikroba, az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül, az izomzatban és a kötõszövetben nagyszámú élõsködõ jelenléte, különbözõ testtájékra kiterjedõ nagyfokú bõralatti gennyesedés vagy testszerte elõforduló tályogok, mérgezés esetén, ha az izomzatban az ember egészségére ártalmas méreg jelenléte állapítható meg, tetemes lesoványodás, hullaállapot (az elvérzettség teljes hiánya) vagy nagyfokban hiányos elvérzettség, sárgaság, jelentékeny színbeli elváltozás, a hús kellemetlen szaga, mélyre terjedõ fülledés, mélyre terjedõ rothadás, kiterjedt penészesedés, nagyfokú avasodás, nagyfokú szennyezettség, súlyos roncsoltság, az izomzat nagyfokú véres, savós, kocsonyás beszûrõdöttsége, az izomzatra, csontokra vagy zsigerekre terjedõ daganatok, ha az izomzatban = bármiféle antibakteriális hatású anyag (antibiotikum, szulfametazin és egyéb szulfonamid, 5-nitrofurán stb.), = egyéb állatgyógyászati készítmény, = xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák), = toxikus fémek és nyomelemek, = mikotoxinok, = radioaktív anyag(ok) mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja, ha tiltott hozamnövelõ szer(ek) jelenléte mutatható ki, ha a húst elbírálásra a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be. 2. Fogyasztásra csekélyebb értékûként alkalmas a nyúlhús az elváltozott részek eltávolítása után, ha a következõ elváltozások valamelyike állapítható meg: kisfokú soványság, kisfokban hiányos elvérzettség, huszonnégy órai hûtõtárolás után is fennálló kisfokú fülledés, kisfokú szín- vagy szagelváltozás, kisfokú véres vagy vizenyõs beszûrõdöttség, sérülések, zúzódások, csonttörések vagy sebek, kisfokú, el nem távolítható szennyezettség, egy-egy körülírt betokolt tályog. 3. Fogyasztásra a nyúlhúsnak csak az elváltozott részei alkalmatlanok, ha a következõ betegségek vagy elváltozások valamelyike állapítható meg: coccidiosis, borsókakór, tüdõpenészesedés, idült pasteurellosis. 4. Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a nyúlhús, ha nem esik az 1 2. pontban foglaltak szerinti elbírálás alá, valamint a 3. pont szerinti elváltozott részek eltávolítása után megmaradó húsrész.

14 530 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 10/2002. (I. 23.) FVM rendelete az állati eredetû élelmiszerekben elõforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjérõl Az állategészségügyrõl szóló évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed az élelmiszer-termelõ állatok elõállításával, forgalmazásával és feldolgozásával foglalkozó minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (a továbbiakban: gazdaságok). (2) Az állati eredetû élelmiszerekben elõforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok országosan egységes megfigyelõ vizsgálatait és ellenõrzését (a továbbiakban: monitoring vizsgálat) e rendelet szerint kell végezni. Az 1. számú mellékletben felsorolt maradékanyagok jelenlétének kimutatását a 4. számú melléklet szerint, élõ állatokból, azok takarmányából és ivóvizébõl, testnedveibõl, ürülékébõl, állati szövetekbõl és állati eredetû termékekbõl kell elvégezni. Fogalommeghatározások 2. E rendelet alkalmazásában 1. egészségre ártalmas maradékanyag (reziduum): a környezetszennyezés, agrokemizáció és az állatgyógyászati szerek/készítmények alkalmazása következtében az élelmiszerekben jelen lévõ, az emberi egészségre ártalmas anyag(ok)nak és az átalakulási, illetve bomlástermékeinek az együttes mennyisége (a továbbiakban: maradékanyag); 2. engedélyezett szer: amelyet az illetékes hatóságok külön jogszabályban foglaltak szerint a mezõgazdaságban és élelmiszeriparban, valamint az ember-, illetve az állatgyógyászatban, továbbá hozamfokozás céljára engedélyeztek; 3. tiltott szer: amelynek a felhasználását az illetékes hatóságok meghatározott területen és célból a külön jogszabályban foglaltak szerint nem engedélyezték, vagy közegészségügyi és állategészségügyi okból tilalmi listára tették; 4. jogellenes kezelés: tiltott anyagok vagy szerek alkalmazása, vagy jogszabály által engedélyezett anyagoknak vagy szereknek a forgalombahozatali engedélyben elõírtaktól eltérõ célra vagy körülmények között történõ alkalmazása; 5. hatósági minta: az illetékes hatósági állatorvos által vett, megjelölt és kísérõirattal ellátott minta; 6. állatcsoport: azonos állatfajhoz és korcsoporthoz tartozó, azonos telepen, azonos idõben és azonos tartási körülmények között tartott állatok csoportja; 7. feladó gazdaság: az állat értékesítése során az állat ideiglenes tartási helye; 8. származási gazdaság: az állat születési vagy tartási helye; 9. maradékanyag tolerancia határérték (MRL*): az állat ehetõ testszöveteiben, a termékben, annak friss állapotában megengedhetõ, humán-egészségügyi szempontból veszélytelen maradékanyag-koncentráció (mg/kg vagy µg/kg mértékegységben kifejezve). Nemzeti reziduum monitoring vizsgálati rendszer 3. (1) A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) felelõs a) a nemzeti reziduum monitoring rendszer mûködéséért, az éves vizsgálati terv kiadásáért; b) a végrehajtásért felelõs intézmények tevékenységének összehangolásáért; c) a monitoring vizsgálati terv végrehajtásának értékeléséhez szükséges adatok összegyûjtéséért. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontokban meghatározott feladatok végrehajtásának koordináló felelõse az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (a továbbiakban: OÉVI). A monitoring vizsgálati terv 4. A monitoring vizsgálati terv a) rendelkezik a maradékanyagok vagy anyagok csoportjainak kimutatásáról állatfajok és hasznosítási irányok szerint, a 2. számú mellékletnek megfelelõen; b) elsõsorban az alábbiak jelenlétének kimutatására határoz meg intézkedéseket: ba) az a) pontban hivatkozott anyagok jelenléte állatokban, azok ivóvizében és minden olyan helyen, ahol az állatokat tenyésztik vagy tartják, * MRL = Maximum Residue Limit.

15 2002/9. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 531 bb) a fent említett anyagok maradványainak jelenléte élõ állatokban, ürülékükben, testnedveikben és állati szövetekben, valamint állati eredetû termékekben, mint hús, tej, tojás és méz; c) összhangban van a 3. és 4. számú mellékletben elõírt mintavételi stratégiával és mintavételi szintekkel. 5. A monitoring vizsgálati terv tartalmazza: a) a kimutatandó anyagok jegyzékét, a beküldendõ vizsgálati minták megnevezését, számát, vizsgálati módszereket, szabványokat az eredmények értelmezéséhez, a tolerancia-határértéket (MRL) és az 1. számú mellékletben felsorolt anyagok esetében a beküldendõ minták vételi gyakoriságát, a szám megválasztásának indoklásával együtt; b) a beküldendõ hatósági minták számát az adott állatfajhoz tartozó, elõzõ években levágott állatok számától, a határérték-túllépés gyakoriságától illetõleg egyes termékek esetében a termelési adatoktól függõen, a 4. számú mellékletben leírt mintavételi szintekkel és gyakorisággal összhangban, valamint a hatósági minták összegyûjtésére vonatkozó részletes szabályokat és a hatósági mintákon, illetõleg azok kísérõiratán feltüntetendõ adatokat; c) a vizsgáló laboratóriumok jegyzékét; d) a jogszabályban megállapított tûrési szinteket; e) a hatósági intézkedés jellegét az olyan állatokra vagy termékekre vonatkozóan, amelyekben maradékanyagot mutattak ki. Önellenõrzés és felelõsségvállalás az üzemeltetõk részérõl 6. (1) Az élelmiszer-termelõ állatok forgalmazásával és feldolgozásával foglalkozó gazdaság köteles az általa forgalmazott, illetve feldolgozásra kerülõ állatok nyilvántartási dokumentumait az állatok állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvosnak bemutatni. (2) Az állati eredetû termékek feldolgozására szolgáló létesítmények tulajdonosai vagy felelõs vezetõi elsõsorban saját belsõ ellenõrzésükre támaszkodva kötelesek a) minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy csak olyan állatokat fogadjanak (akár közvetlenül a termelõtõl beszállítva, akár közvetítõ útján), amelyekre az elõállító felelõsséget vállal, hogy a külön jogszabály szerinti élelmezés-egészségügyi várakozási idõket betartották; b) meggyõzõdni arról, hogy a létesítménybe beszállított gazdasági állatok vagy termékek ba) nem tartalmaznak a határértéket meghaladó mértékben maradékanyagot, bb) nyomokban sem tartalmaznak tiltott anyagokat vagy szereket. (3) Az állati eredetû termékeket elõállítók vagy a (2) bekezdés szerinti felelõs vezetõk csak az olyan állatokat hozhatják forgalomba, a) amelyeket nem kezeltek tiltott anyagokkal és szerekkel, vagy nem vetettek alá jogellenes kezelésnek; b) amelyek esetében, amennyiben azokat engedélyezett szerekkel és anyagokkal kezelték, az e szerekre elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási idõket betartották; c) az a) és b) pont szerinti állatokból készült termékeket. (4) Ha az állat nem a termelõtõl, hanem más természetes vagy jogi személytõl, illetve gazdaságtól kerül feldolgozó létesítménybe, a (3) bekezdés szerinti kötelezettségek a közvetítõ személyre is áthárulnak. Hatósági ellenõrzés 7. (1) A gazdaságok ellenõrzését végzõ hatósági állatorvosok feladatköre és felelõsségi köre kiterjed a tartási körülmények és kezelések formáinak ellenõrzésére is. (2) Az állatokat ellátó állatorvos (a saját nyilvántartásán felül) köteles a gazdaságban vezetett nyilvántartásba bejegyezni minden elrendelt vagy elvégzett kezelés módját és idõpontját, az alkalmazott szer/készítmény nevét, dózisát, valamint a kezelt állat vagy állatcsoport azonosító adatait és a várakozási idõt. (3) Az állattartó köteles az általa vezetett nyilvántartásba bejegyezni az elvégzett kezelés módját és idõpontját. Köteles meggyõzõdni a várakozási idõk betartásáról és gondoskodni az ezt bizonyító iratok három évig tartó megõrzésérõl. (4) Az állattartó és az ellátó állatorvos köteles a hatósági állatorvosnak minden tájékoztatást megadni arról, hogy az adott gazdaság, illetve üzem, mennyiben felel meg a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek. 8. (1) A monitoring vizsgálati tervek végrehajtásával kapcsolatban elvégzett ellenõrzésektõl függetlenül az állategészségügyi hatóságok szúrópróbaszerû ellenõrzést végezhetnek a) az 1. számú melléklet,,a csoportjába sorolt termékek gyártása, kezelése, tárolása, szállítása, kereskedelme, eladása és beszerzése során;

16 532 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/9. szám b) a takarmánygyártási és takarmánykereskedelmi lánc bármely pontján; c) az állatok és állati eredetû nyersanyagok termelési folyamatának egész tartama alatt. (2) Az (1) bekezdésben elrendelt ellenõrzések célja: az állatok tartása során bárminemû maradékanyagot képezõ szennyezõdésnek vagy tiltott kezelésére szánt illegális anyagoknak vagy szereknek a kimutatása és tulajdonlásuk felderítése. (3) Tiltott szerekkel való visszaélés gyanúja esetén, vagy ha az (1) bekezdés szerinti ellenõrzések bármelyike kedvezõtlen eredményre vezetett, a okban leírt intézkedéseket kell alkalmazni. 9. (1) Az ellenõrzéseket elõzetes bejelentés nélkül kell végezni. Az ellenõrzés és a hozzá kapcsolódó mintavétel idejének váratlannak, elõre kiszámíthatatlannak kell lennie. Nem kötõdhet a hét egyetlen kiválasztott napjához vagy dátumhoz sem. Az ellenõrzést és a mintavételt egész évben, változó idõközökkel kell végezni. Az idõpont megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy egyes anyagokat csak az év meghatározott szakaszában alkalmaznak. (2) A monitoring tervtõl függetlenül, a speciális vizsgálatok elvégzését lehetõvé tevõ mintakiválasztás érdekében minden más, rendelkezésre álló információt így különösen még nem ismert anyagok használatát, egyes betegségek hirtelen megjelenését bizonyos területeken, csalárd eljárásokra utaló jeleket is figyelembe kell venni. (3) A tulajdonos, az állatok fölötti rendelkezéssel megbízott személy vagy ezek képviselõje köteles megkönnyíteni a vágás elõtti vizsgálati tevékenységet, és különösen köteles a hatósági állatorvost vagy a felhatalmazott személyzetet segíteni minden olyan mûveletben, amelyet azok szükségesnek ítélnek meg. 10. (1) Ha jogellenes kezelés gyanúja áll fenn, a megyei/fõvárosi állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) felszólítja a tulajdonost vagy az állatokért felelõs személyt vagy a gazdaságot ellátó állatorvost, hogy mutassanak be minden olyan dokumentumot, amely a kezelést indokolja. (2) Ha az (1) bekezdésben leírt kivizsgálás megerõsíti a jogellenes kezelést vagy tiltott anyagok vagy szerek alkalmazását, illetõleg azok alkalmazása gyanítható, az állomás elvégezteti az alábbi ellenõrzéseket: a) a származási vagy feladó gazdaságban az állatok helyszíni szemléjét, különösen azzal a céllal, hogy a jogellenes alkalmazást kimutassák és a kezelés nyomait felleljék; ez az ellenõrzés hatósági minták vételét is magában foglalhatja; b) arra irányuló ellenõrzést, hogy abban a gazdaságban, ahol az állatokat tenyésztik, tartják vagy hizlalják (beleértve a gazdasághoz tartozó telepeket), vagy az állatok származási vagy feladó gazdaságában, tiltott anyagokat, illetõleg nem engedélyezett anyagokat vagy szereket leljenek fel; ilyen célra hatósági ivóvíz- és takarmányminták vétele is szükséges; c) az állatok takarmányának és ivóvizének tenyésztett víziállatoknál annak a víznek, amelyben az állatokat tartják helyszíni szemléjét a származási vagy kiindulási gazdaságban; d) a 8. (1) bekezdés a) pontjában foglalt ellenõrzéseket; e) minden olyan ellenõrzést, amely a tiltott anyagok vagy szerek, vagy a kezelt állatok eredetének tisztázására szolgál. (3) Ha a jogszabályokban megállapított határértéket túllépték, az állomás a kapott eredménytõl függõen tesz e rendeletben elõírt intézkedéseket, illetve folytat vizsgálatokat. 11. (1) A monitoring vizsgálati terv végrehajtásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat az OÉVI országos illetékességgel végzi el. Meghatározott vizsgálatokat az állomások arra kijelölt laboratóriumai az OÉVI szakmai irányítása mellett végeznek. (2) Az OÉVI feladatkörébe tartozik: a) a monitoring ellenõrzõ rendszer megszervezése, a maradékanyag-vizsgálatokért felelõs laboratóriumok munkájának koordinálása, elsõsorban az egyes maradékanyagokra és maradékanyag-csoportokra vonatkozó vizsgálati módszerek és szabványok összehangolása; b) javaslattétel a validált módszerek döntõ módszerként való jóváhagyására és módszergyûjteményekbe foglalására; c) szakmai hozzájárulás a maradékanyag-vizsgálatra kijelölt vizsgáló laboratóriumok számára a helyes laboratóriumi gyakorlat és a mindenkor érvényes szabványsorozat elõírásain alapuló minõségbiztosítási rendszer kiépítéséhez; d) a vizsgáló laboratóriumok számára a szakemberképzés és a vonatkozó analitikai módszerek és a tervezett összehasonlító (kör) vizsgálatok minõsítõ mintáinak és leírásának átadása, valamint tájékoztatás az összehasonlító vizsgálatok eredményeirõl; e) összehasonlító vizsgálatok szervezése az illetékes laboratóriumok számára; f) az állomások által szolgáltatott adatokat is tartalmazó éves jelentés készítése és megküldése a minisztériumnak.