SZAKDOLGOZAT. Az alacsony lakosságszámú települések helyzete a járások kialakítását követően. Miskolci Egyetem. Állam-és Jogtudományi Kar

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező alapszak SZAKDOLGOZAT Az alacsony lakosságszámú települések helyzete a járások kialakítását követően Konzulens: Dr. Nyitrai Péter tanszékvezető egyetemi docens Közigazgatási Jogi Tanszék Készítette: Szulics Bernadett hallgató Miskolc 2014.

2 University of Miskolc Faculty of Law Administration Organiser The situation of settlements with law population size after the establishment of districts Consultant: Dr. Peter Nyitrai university professor Department of Administrative Law Made by: Bernadett Szulics student Miskolc 2014.

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A JÁRÁSI RENDSZER KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A SZOLGABÍRÓI JÁRÁSOK A JÁRÁSOK HELYE A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁSBAN A JÁRÁSOK SORSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A TANÁCSRENDSZER ÉS A JÁRÁSOK MEGSZŰNÉSE A KÉT JÁRÁSI RENDSZER KÖZÖTTI IDŐSZAK A JÁRÁSOKRÓL JANUÁR 1-TŐL ELŐZMÉNYEK KIALAKÍTÁSUK TÖRVÉNYI HÁTTERE ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT CÉLOK A KIALAKÍTÁS ALAPELVEI A JÁRÁSI HIVATAL SZERVEZETE Az ügysegédi rendszer A JÁRÁSI HIVATALOK LEGFONTOSABB FELADATAI A GÖNCI JÁRÁS A GÖNCI JÁRÁS MÚLTJA A GÖNCI JÁRÁS JELENE Statisztikai adatok Illetékességi területe, szervezeti felépítése Államigazgatási hatósági feladatai GIBÁRT ÉS BASKÓ HELYZETE GIBÁRT TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI FELADATINAK ELLÁTÁSA BASKÓ TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI FELADATINAK ELLÁTÁSA ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE... 45

4 Az államot közel kell hozni az állampolgárokhoz, a közigazgatásnak «emberarcúvá» kell válnia. (Magyary Zoltán) Bevezetés Szakdolgozatom központi témájaként a január 1-től ismételten felállított járások kaptak helyet, kiemelve közülük a Gönci járást, amely alapján bemutatom az alacsony lakosságszámú települések helyzetét a járások kialakulását követően. Azért erre a járásra esett a választásom, mert abaújszántói lakosként engem is érint a változás, és a környék településein keresztül reálisan tudom bemutatni az elmúlt egy év lényeges változásait. Az első két fejezetben azonban még betekintést nyújtok Magyarország közigazgatási történetében, mivel kezdetleges közigazgatás a mai rendszerhez képest jelentős változásokon ment keresztül. Így először egy történeti áttekintést végzek egészen I. Szent Istvántól, majd a mai hatályos járási rendszer bemutatásával foglalkozom, amihez elengedhetetlen a múltban működött járási rendszer szervezetének bemutatása, és kis kitérést teszek a két járási rendszer közötti időszak bemutatására. Kutatási módszereim közé tartoznak a rendelkezésemre álló irodalmak, mint például Dr. Hencz Aurél műve, ami a Területrendezési törekvések Magyarországon címet viseli, továbbá az interneten végzett kutatások, hatályos és már hatályon kívül helyezett jogszabályok, valamint személyes megkeresések, tapasztalatok. A dolgozatom öt fő részből áll: - a magyar közigazgatás történeti fejlődése, amelyben kitérek a vármegyerendszerekre, a XV. században kialakult járásokra, a két világháború közötti időszakra és a tanácsrendszerre is - a járási rendszer kialakulásának főbb elemei, bemutatva a szolgabírói járásokat, helyüket a polgári közigazgatásban, sorsukat a két világháború között egészen a 1

5 megszüntetésükig, a fejezet végén pedig bemutatom a magyar közigazgatást a két járási rendszer között - az újonnan felállított járási rendszer keretein belül a kialakulásuk előzményeit, az érvényesíteni kívánt célokat és alapelveket, a járási hivatal szervezetének felépítését - kitérve az ügysegédi rendszerre - és a járási hivatalok legfontosabb feladatait fogom részletezni - a Gönci járás bemutatása során a múltbeli helyzetétől kiindulva a jelenlegi állapoton keresztül betekintést nyújtok az olvasó számára az illetékességi területébe, szervezeti felépítésébe, valamint államigazgatási hatósági feladataiba - a változások hatását a két település tekintetében a járások kialakulása előtti időszak rövid bemutatásával és interjúk segítségével fogom megvalósítani Bízom benne, hogy dolgozatommal átfogó, és átlátható képet tudok nyújtani a járási rendszer működéséről és hasznosságáról. 2

6 1. A magyar közigazgatás történeti áttekintése Magyarország közigazgatásának kialakulása hosszú folyamat eredménye. A közigazgatás feladata, hogy a legfőbb állami célokat a mindennapi élet közszükségleteinek kielégítésénél részleteiben megvalósítsa, érvényre juttassa. A közigazgatás olyan szervekből tevődik össze, amelyek közhatalmat gyakorolnak, közfeladatokat látnak el, és végrehajtanak jogszabályokat. A mai közigazgatási rendszer megértéséhez egészen I. István király által kiépített államszervezetig kell visszatekintenünk. István király apja, Géza nagyfejedelem 970 körül kezdte meg az államszervezés munkáját, de az államalapítás megoszlott Géza és István között, akik vármegyéket hoztak létre. A vármegyéket a frank grófságok mintájára szervezte Szent István, melyeknek élén a várispán állt, akit a király nevezett ki s az általuk irányított területeken önállósággal és nagyhatalommal rendelkeztek. A királyi vármegyék középszintű igazgatási egységek voltak, amelyek egy vár körül meghatározott területet jelentett. A királyi vármegyéket század-és tizedkerületekre osztották, amely beosztás egyrészt katonai jellegű, másrészt igazgatási jellegű volt. A XIII. század első felében bomladozni kezdett a vármegyei rendszer, a megyék birtokai megfogytak, kicsúsztak a király kezéből, és a királyi vármegyerendszer szerepét a nemesi vármegye vette át. Kialakult a szolgabírói intézmény, amely a vármegyei szervezet kiemelkedő intézménye lett. A korábbi vármegyék területén csak a várhoz tartozó területet értették, azonban ez megváltozott, kiterjedt a megyei közönségre és a megyei területre is. Ekkor is még a vármegye területe egységes volt, nem oszlott járásokra. A járások kialakulása a vármegyékben a XV. században következett be. A járásokon (3-6) belül kialakultak a kerületek (2-3). Az egyes területek élén szolgabíró állt, s köztük a rangidős, a főszolgabíró az egész járás felett állt. 1 A XVIII. században II. József nemcsak a vármegyei igazgatást akarta átszervezni, hanem Magyarországon az egész regionális szervezetet. Ennek érdekében megszüntette 1 Dr. Hencz Aurél: területrendezési törekvések Magyarországon. Az államigazgatási jogi szabályozás aspektusából, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973, o. (Továbbiakban: Hencz: i.m.) 3

7 a megyék autonómiáját, és az országot 10 kerületre osztotta fel, melyeknek élén a királyi biztosok voltak, akik teljhatalommal rendelkeztek. 2 Az 1848-as év alapvető változása, hogy törvénykönyvbe iktatták az állampolgári jogegyenlőséget, az alkotmányjogi és közigazgatási reformokat. E törvények rendezték a végrehajtó hatalmat, melynek csúcsszervévé a felelős magyar minisztériumot tették. (1848 : III. tc.). A vármegye és a város is rendezésre került (1848: XVI., XVII., XXIII. tc.). Ezen törvények azonban aligha mentek végbe, mivel a magyar szabadságharc bukásával az osztrák abszolutizmus az ott érvényben lévő jogszabályokat terjesztette ki Magyarországra is, amely jogszabályok mellett működött a magyar közigazgatás több mint egy évtizeden át. 3 A szabadságharc bukása után a magyar impérium alatt álló területet öt részre osztották szét. Az ilyen módon létrejött kerületek mindegyike 6-11 megyére, a magyar koronatartomány összesen 45, az egyesítések után 42 megyére osztotta fel. A Bachrendszer ezt a 42 megyei hatóság területét összesen 244 járásra osztotta fel ban Szapáry Gyula belügyminiszter és szakemberei törvényjavaslatot nyújtottak be a képviselőház elé, amely három fő pontból állt. Az első pontban a törvényhatóságok területének szabályozásáról, a második pontban a közigazgatási járások számának és székhelyének meghatározásáról, a harmadik pontban pedig a községek rendezéséről szóló évi XVIII. törvénycikk némely rendelkezésének a szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről volt szó. Azonban a javaslatok egyikéből sem lett törvény. 5 A két világháború között a magyar közigazgatás-tudomány legismertebb képviselője Magyary Zoltán volt, aki a közigazgatás racionalizálásával foglalkozott, a közigazgatás hatékonyságának növelése állt munkássága középpontjában ben a Bethlenkormány bízta meg a közigazgatás egyszerűsítésének elkészítésével, elgondolásai azonban nem valósultak meg a gyakorlati életben. 2 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, 42.o. (Továbbiakban: Csizmadia: i.m.) 3 Dr. Csizmadia Andor, Dr. Karcsay Sándor: Magyarország közigazgatása, Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, 1946, 25.o. 4 Hencz: i.m. 86.o. 5 Hencz: i.m. 117.o. 4

8 A tanácsrendszert az évi I. törvény állította fel, mely szerint: A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik, a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók. 6 Az államhatalom helyi szervei voltak: a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács. A tanácsrendszer a rendszerváltásig, vagyis 1990-ig működött. A rendszerváltozás célja az államszocializmus megszüntetése volt. Megszűntették a tanácsrendszert, helyébe új önkormányzati rendszert állítottak évi I. törvény 5

9 2. A járási rendszer kialakulása Magyarországon A járás, mint alsó fokú közigazgatási hatóság feltehetően 1232-től, az 1983-as megszüntetéséig alapvető szereppel bírt a magyar társadalom életében. A középkori járások határainak létrejöttéhez a klasszikus földrajzi jellemzők, mint a domborzat vagy a vízrajz mellett a nemesség létszáma volt az egyik első ismert, meghatározó tényező. 7 Szakdolgozatom központi eleme a járás, ezért tekintsük át történeti fejlődést a kezdetektől egészen az 1984-ig A szolgabírói járások A szolgabírói hivatal kialakulása a 13. század közepére tehető. A szolgabíró a középkori nemesi vármegye meghatározó tisztségviselője volt, akit a megyei nemesek választottak. Megyénként négy szolgabírót választottak, akik a bíráskodásban az alispánt segítették. A szolgabírói jogkör kiterjedt továbbá az adóbeszedés elősegítésére, de bírói eljárást és peren kívüli eljárást is végezhetett. A szolgabírói tisztség megjelenése után jelentek meg a szolgabírói járások. Létrejöttének köze lehetett ahhoz, hogy I. Lajos király a királyi adószedők mellé valószínűsíthetően járásonként egyegy szolgabírót rendelt. E szerint a középkori járások a pénzügyigazgatás legalsó, adminisztrációs fokát jelentették, s a világi igazgatásban a középkor folyamán nem töltöttek be szerepet. A megyéket a járások nem egyforma területre osztották. 8 A járásokat a században a hivatalviselő szolgabírákról nevezték el, és megnőtt a közigazgatási szerepük a szolgabíráknak. Az évi kamara haszna összeírások a járásokat reambulationak nevezi, azonban a 16. századi királyi összeírásokban már processus néven szerepelnek. A 18. században a nagy területű járások kisebb egységekre (districtus, cirkulus) tagozódtak, melyeknek élén alszolgabírák álltak. A rendi-képviseleti- abszolút monarchia idején a szolgabíró

10 változásával megváltozott a járás székhelye is, amelyek gyakran a nemesi kúriák voltak. 9 A Bach-féle közigazgatási reform a szabadságharc leverése után kerületi igazgatást szervezett. Megyefőnök került a megyék élére, amelynek hatósága alá rendelték a járásokat. A 43 megyei hatóság területe 244 járásra oszlott A járások helye a polgári közigazgatásban Az 1867-es kiegyezés részben megteremtette a történelmi Magyarország belső területi megszilárdulását. Kiépült az önálló és független bírói hatalmi ág, amely a közigazgatást és az igazságszolgáltatást szétválasztotta a bíráskodástól, melyet a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:4. tc. rögzített. 11 A központi igazgatási szervek mellett az önkormányzatok és állami szervek kiépítése is megvalósult. A magyar közigazgatásban a megye járás község modell honosodott meg. Az évi XXII. tc a megyei közgyűlés hatáskörében hagyta a községek járási beosztásának rendezését, valamint azt is, hogy egy-egy megyében hány járás legyen kialakítva ban a magyar közigazgatás rendkívül aránytalan keretek között zajlott Csizmadia: i.m. 92.o. 11 Csizmadia: i.m. 105.o évi XXII. tc

11 1. Magyarország közigazgatása és statisztikai régiói 1900-ban A járások sorsa a két világháború között Az első világháború előtt Magyarországon 509 járás volt, átlagosan 6-7 megyénként. Trianon hatására azonban számuk 155-re csökkent. Az új határok mentén kettészakadt 27 vármegye és 60 járás helyzetét rendezni kellett. A Horthy-korszakban az 1923: 35. tc. II. fejezete rögzítette a megyei közigazgatás új területi rendjét, a csonka megyéket ideiglenesen egyesítette. Ez az állapot 1930-ig maradt fenn. A fő probléma az volt, hogy túl alacsony volt a járások lélekszáma, mindössze lakos tartozott egyetlen járáshoz. Az 1942-ben történt területi visszacsatolások során 41 vármegye és 264 járás alakult ki hazánkban

12 2.4. A tanácsrendszer és a járások megszűnése Az augusztus 20-án kihirdetett Alkotmány tartalmazta azokat a rendelkezéseket, amelyek 1950-ben kerültek bevezetésre. E szerint az államigazgatás területi szervei a községi, városi, járási és megyei tanácsok. A korábbi 25 helyett 19 megyét különböztettek meg. A járásrendezésnél fontos szempont volt, hogy a járások közlekedésileg, földrajzilag, gazdaságilag egységes területet fogjanak át. A rendezést követően 140 járás maradt. A tanácsrendszer megalakulásával a járások szerepe megnőtt. A járási tanácsok ellenőrző és irányító szerepet kaptak. Különbségek voltak a járások és a községek között, hiszen a járási tanácsok szinte minden ügyben elsőfokú feladatot és hatáskört láttak el, addig a községek szerepe csak formálisan degradálódott Az I. tanácstörvény közigazgatási struktúrája

13 A II. tanácstörvény 1954-ben született meg, amely által a városok járási jogú várossá alakulva átkerültek a megyei tanácsok irányítása alá. 3. A II. tanácstörvény közigazgatási struktúrája ben a III. tanácstörvénnyel a járások formális önkormányzati jellege megszűnt, a járási hivatalok váltották fel a járási tanácsokat megyei alárendeltségben ban összesen 97 hivatal, vagyis járás működött. A járási hivatalok jogkörében maradt az első- és a másodfokú hatósági jogkör, valamint a szövetkezetek állami felügyeletét is ellátták. A községek szerepe egyre inkább nőtt, így a járások szerepe arányosan csökkent. Láthatóvá vált, hogy a járásokat, mint közigazgatási egységeket előbb-utóbb fel fogják számolni, ami az december 28-ai keltezésű aprócska jogszabálymódosításokban már meg is fogalmazódtak, és január 1-jével hatályba is léptek. A járások hatósági ügyeit a városi és nagyközségi tanácsszervek vették át

14 4. A Magyar Köztársaság közigazgatási területi beosztása 1991-ben A két járási rendszer közötti időszak után részleges modellváltás történt. A helyi tanácsok önállósága növekedett, függőségük a területi tanácsoktól csökkent, a területi tanácsok függősége pedig a központi kormányzattól is csökként től minden megyei városban megszűntek a kerületek, és mindegyikben egységes elsőfokú hivatal vette át a kerületi hivatalok helyét megyei városi hivatal néven. A rendszerváltozás során a tanácsrendszert megszüntették a megyei városi jogállással együtt, és helyette 1990-ben megalakultak a helyi önkormányzatok, ekkor a közigazgatás és az államigazgatás fogalma elkülönült egymástól. Innentől kezdve beszélhetünk önkormányzatok által végzett igazgatásról és az államigazgatás szervei által végzett igazgatásról. 20 Az önkormányzatok rendszerét a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) alakította ki, amelyhez keret jellege miatt további

15 törvények, országgyűlési határozatok és kormányrendeletek kapcsolódtak, s tették teljessé. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét az Ötv. határozta meg példálózó jelleggel, mivel a helyi önkormányzatok feladat-és hatásköre a helyi igényektől és a teljesítőképességtől függően eltér egymástól. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1994-ben a 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a kistérség kategóriáját. Ezek statisztikai folyamatok mérésének területi egységei voltak. A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakították ki. Minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhatott, minden település része volt valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye települései tartoztak. Két alapvető kistérségi szerveződési típus alakult ki. Az egyik az önkormányzati társulás, amelyek különböző célokra alakultak, a másik pedig a statisztikai kistérségi beosztás volt. Azokat a kereteket, amelyek között az önkormányzatok társulásokat hozhattak létre közszolgáltatások biztosítására és valamely intézmények fenntartására azt az önkormányzati törvény határozta meg. Az önkormányzatoknak a törvény nagy szabadságot biztosított társulások alakítására, korlátozások nélkül hozhattak létre társulásokat re mintegy 130 helyi, kistérségi szövetség alakult ki, amelyekben gyakran nemcsak önkormányzatok, hanem vállalkozások, civil szervezetek, stb. is részt vettek. Ezekben az úgynevezett önszerveződő kistérségekben hozzávetőlegesen 1800 önkormányzat vett részt. A szerveződések részben városi, részben pedig községi központtal működtek. A kistérségeknek direkt államigazgatási szerepük nem volt, de kialakításukkor figyelembe vették az államigazgatási illetékességi területeket is. 21 Az évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10. (1) szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhattak létre. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként Pap Norbert, A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedeiben, Tér és társadalom, 18. évf. 2004/2. 27.o évi XXI. törvény 10. (1) 12

16 A többcélú kistérségi társulások létrehozásának lehetőségét a évi CVII. törvény tette lehetővé. Ennek értelmében a kistérségekben lévő településeken képviselő-testületi társulásokat hozhatnak létre. Összességében elmondható, hogy olyan feladatok ellátására jöttek létre, melyek fenntartása az önkormányzatok számára anyagilag megterhelő lett volna. Az említett törvény 2. - a tartalmazza, hogy milyen feladatokról, illetve hatáskörökről gondoskodhat a társulás. Ezek az oktatás és nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, családgyermek- ifjúságvédelem, közművelődési, közoktatási tevékenység, helyi közlekedés, helyi közútfenntartás, ingatlan és vagyongazdálkodás, ivóvízellátás, vízgazdálkodás, valamint bel- és csatorna elvezetés, környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és elvezetés, területrendezés, foglalkoztatás, gazdasági és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom, belső ellenőrzés, területfejlesztés. 23 A társult önkormányzatoknak nem volt kötelező minden feladatban részt venni. Azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás, ott a Közigazgatási Hivatal a törvény erejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, amely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő, a területfejlesztési feladatok összehangolását végző szervezet volt augusztus 1-jétől kezdődve 150 kistérséget rögzítettek, 2007 szeptemberéig pedig 168 kistérség létezett Magyarországon, elején pedig 175 darab volt. A 65/2004. (IV.15.) Kormány rendelete szerint a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét és a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálják a kistérségek az adott statisztikai kistérségen belül január 1-jétől a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, csupán területfejlesztési és statisztikai területi egységek évi CVII. törvény

17 3. A járásokról január 1-től A járások és között nem léteztek. Ebben az időszakban a járási területeknek nagyjából megfelelő egységek, a város-és nagyközségkörnyékek ( ), majd a kistérségek ( ) léteztek január 1-től járási hivatalok jöttek létre új közigazgatási szervekként, mint az államigazgatás a település és a megye szintje között elhelyezkedő legalsóbb területi és szervezeti szintjét alkotó egységek. Ezáltal Magyarország megyéi 29 év szünet után ismét járásokra tagolódtak. A Kormány célja a járások újbóli létrehozásával az volt, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsen meg. 5. Magyarország járásai január 1-től a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szerint

18 A január 1-jei közigazgatási beosztás szerint Magyarországon 3154 települést tartottak nyilván, ezek közül 3153-at 175 járásba soroltak be, Budapestet pedig 23 járásra (amelyek megegyeznek a kerületekkel) osztották fel januárjától a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalok kirendeltségeiként megkezdték működésüket a járási székhelyeken a járási a fővárosban kerületi járási hivatalok. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként kijelölt városban van. A járási hivatalok székhelyeit, illetékességi területét nem a törvény határozta meg, erre a Kormányt hatalmazta fel. Következésképpen a Kormány döntött a járási beosztásról Előzmények Dr. Zöld- Nagy Viktória írása alapján a nemzeti Együttműködés Programjában megfogalmazott cél a jó állam kialakítása volt. A jó állam magában hordozza többek között az egyszerűbb közigazgatási szabályozást és intézményrendszert is. Ezen elvek mentén került sor a közigazgatás szervezetrendszerének áttekintésére Magyary Zoltán által, a közigazgatás-fejlesztési programban megfogalmazott célok elérése érdekében. A járások kialakításának alapelve, hogy biztosítsa a gyors és könnyű hozzáférést az államigazgatási szolgáltatásokhoz, megőrizze a megyék határait, és a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezését biztosítsa Kialakításuk törvényi háttere A járások kialakításáról 2011 őszén határozott a Kormány. A járási törvényt, amely a évi XCIII. törvény, a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról június 25-én fogadta el az Országgyűlés. A járások kialakításával a Kormány célja az volt, hogy ezek a modern kori járások hozzájáruljanak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrejöttéhez. A járások számának javaslatát a Közigazgatási és Igazságügyi 26 Dr. Zöld-Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása. Területi statisztika, (15. (52.) évf.) 5.sz. 417.o. (Továbbiakban: Dr. Zöld-Nagy i.m.) 15

19 Minisztérium fogalmazta meg, előkészítése során figyelembe vette a kutatói javaslatokat, és az előzetesen lefolytatott egyeztetéseket is. Az előkészítés után a Kormány a járások kialakításának koncepcionális elveiről az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatával döntött. 27 A Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében Érvényesíteni kívánt célok A területi államigazgatás újjászervezése államigazgatási feladatok telepítése államigazgatási területi szervekhez az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása a településszerkezeti adottságokra, a közösségépítésre, az identitásra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. 29 A települési önkormányzatoktól átvételre kerültek az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők, összesen 9852 fő, akik megtarthatták korábbi illetményüket. Ingyenes használatba kerültek az államigazgatási feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonok. Ezt megelőzően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felmérést végzett valamennyi település önkormányzatánál. Az átadás-átvételről a járási biztosok tárgyaltak a polgármesterekkel és a jegyzőkkel, tehát ők készítették elő a vagyonátadást A kialakítás alapelvei Az 1299/2011. (IX.1.) Kormányhatározat megfogalmazta a járások kialakításának elveit. Célként jelölte meg a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú /2011. (IX. 1.) Korm. hat

20 területi közigazgatás megteremtését, az egyablakos ügyintézés biztosítását. A kialakítás során meghatározó szempont volt többek között, hogy: a járások kialakításával olyan területi, alsó szintű államigazgatási egységek jöjjenek létre, a település és a megye között, ahol lehetőség van a feladatok méretgazdaságos elvégzésére a járások kialakításakor az országon belüli településszerkezeti különbségeket figyelembe kell venni törekedni kell a járások területének kialakításánál a járás területének más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel való összhangjára, határaik lehetőleg metszés nélkül egybeessenek szintén metszés nélkül igazodjon a járások területe a megyék határaihoz a járási székhely olyan település legyen, ahol már van kiépült államigazgatási infrastruktúra, és a székhelytől legtávolabb eső település lehetőleg ne legyen messzebb 30 kilométernél a járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok működjenek járási kormányablakok kiépítésével tegye lehetővé a járási hivatal, hogy az ügyfelek számára biztosítva legyen a gyors és egyszerű ügyintézés 30 A január 1-jétől felállt járási rendszerben a központjától a felső határként megjelölt 30 kilométert meghaladó távolságra 122 település található. Ezen települések kedvezőtlen helyzetét részben csökkenti a kormányablakok rendszere. A 174 (vidéki) járásközpont mellett továbbá több mint 100 településen üzemelnek kormányablakok, alapvetően az okmányirodák bázisán A járási hivatal szervezete A járási hivatalok a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek. A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek /2011. (IX.1.) Korm. hat. 31 Magyarország járásai, január 1.,Központi Statisztikai hivatal, Budapest, o. 17

21 Szervezeti egységei: 1. járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatal 2. járási szakigazgatási szervek. Államigazgatási ügyekben az irányítást a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja. A járási hivatal törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el. A járási szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai irányítása mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezetői kinevezés feltétele a felsőfokú végzettség. A járási hivatal vezetője feladatai közé tartozik többek között, hogy gyakorolja a járási hivatal törzshivatalának feladat-és hatásköreit és biztosítja a járási hivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit, kiadmányozási jogot gyakorol, képviseli a Járási Hivatalt, közreműködik a Törzshivatal képzési-, továbbképzési feladatainak megszervezésében, végrehajtásában, a Kormánymegbízott és a Főigazgató jóváhagyása mellett meghatározza a Járási Hivatal munka-és ügyfélfogadási rendjét, elkészíti a Járási Hivatal Ügyrendjét, belső szabályzatait, jóváhagyásra előterjeszti a Kormánymegbízott részére, gyakorolja a munkáltatói jogot a Járási Hivatal és a járási szakigazgatási szervek közszolgálati tisztviselői és munkavállalói felett a kormánymegbízott egyetértési jogának figyelembe vételével, ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket a kormánymegbízott állandó vagy estei jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A hivatalvezetőt a hivatalvezető-helyettes helyettesíti. A hivatalvezető-helyettes határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A hivatalvezetőhelyettesi kinevezés feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség. Feladat-és hatáskörébe tartozik többek között, hogy a Hivatalvezető távolléte vagy akadályoztatása esetén gyakorolja annak feladat-és hatásköreit, felügyeli a Járási Hivatal szervezeti egységének működését, ellenőrzési tervet készít, amely alapján ellenőrzi a kirendeltség és települési ügysegédek munkáját, működést, a Hivatalvezető utasításai alapján látja el feladatait, 18

22 ellátja az általa vezetett szervezeti egység irányítását, javaslatot tesz a hivatalvezető részére a hatékonyabb munkaszervezés érdekében, az ügyrendben szabályozottak szerint, illetve a hivatalvezető felhatalmazása alapján kiadmányozási jogot gyakorol, figyelemmel kíséri, elemzi a Törzshivatalban a munkaleterheltség alakulását, folyamatosan tájékoztatja a járási hivatalvezetőt a Törzshivatal tevékenységéről, a feladatok végrehajtásáról, megszervezi az apparátusi értekezleteket, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, felkészül a szükséges tájékoztatók megtartására. 32 A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a szakigazgatási szerv vezetője nevezi kis és menti fel. A járási szakigazgatási szerv vezetője kormánytisztviselő Az ügysegédi rendszer A járási hivatalok kialakítása során a szervezeti struktúrát és működést is meghatározó kiemelt szempont volt, hogy a korábbi ügyintézési helyszínek száma ne csökkenjen és az állampolgárok ne csak a járási hivatalok székhelytelepülésein tudjanak ügyeket intézni. Éppen ezért a járási hivataloknak a nagyobb lakosságszámú járásokban önálló szervezeti egységként megjelenő kirendeltsége is működhet, azokon a településeken, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma vagy a járás székhelyétől való távolság indokolja. A kisebb településeken, ahol a járási hivatal nem kíván kirendeltséget fenntartani, de biztosítani kívánja az ügyintézés lehetőségét, heti néhány alkalommal a települési ügysegéd tart ügyfélfogadást. A települési ügysegédek a járási hivatalok új, mobil ügyintézői, akiket az ezer főnél nagyobb településekre rendelnek ki. Bevetésük pozitív tapasztalatokat hozott: az állampolgárok a személyesség miatt bátrabban fordulnak hozzájuk, mint a központi szervhez. Az ügysegédek a közös hivatalokban kereshetőek fel ügyfélfogadási időben. Az ezer főnél nagyobb települések lakosai kérelmeiket a közös hivatalban az ügysegédnél, személyesen a járási hivatalban vagy postai úton nyújthatják be. A települési ügysegédek mozgó ügyintézők. Feladatuk, hogy az ügyfél lakóhelyén vagy ahhoz közel segítsék az ügyintézést ez például az ápolási díjjal, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, a közgyógyellátás megállapításával, az időskorúak 32 Gönci Járási Hivatal Ügyrendje,

23 járadékával, valamint a hadigondozottak ellátásával kapcsolatos ügyintézést jelenti. Emellett bizonyos kérelmeket is biztosítanak, tájékoztatást nyújtanak, számba veszik és másolják a csatolandó iratokat, illetve segítik az okmányirodai ügyintézést. Külön kérés esetén, indokolt esetekben az ügysegéd akár házhoz is megy a kérelmek begyűjtése érdekében. A települési ügysegédek folyamatos felkészítésben és oktatásban részesülnek. A járási hivatal továbbképzései a szakigazgatási szervek feladatellátására is kiterjednek így az ügyintézés során szélesedik az információadás; az ügysegédek heti egy alkalommal megosztják tapasztalataikat és kérdéseiket, valamint áttekintik a ritkább ügytípusokat. Az ügysegédi rendszer kialakítása pozitívumként jelenik meg, egy fontos összekötő híd az ügyfelek és a járási hivatal között. A települési ügysegédi rendszer működéséhez csak az szükséges, hogy a települési önkormányzat az ügyfélfogadás idejére ingyenes használatú helyiséget biztosítson a települési ügysegéd részére. Az ügyintézők és a települési ügysegédek általános feladatai: Törekszik a hatósági tevékenység eredményes ellátására, elért színvonalának megtartására. A hatósági munka minőségének növelése érdekében fokozott gondot fordít a hatósági eljárásokban született döntések tartalmi színvonalának emelésére, az egyes ügytípusokhoz kapcsolódó anyagi jogszabályok változásainak fokozott figyelemmel kísérésére. Feladata a Járási Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, a végrehajtás szervezése. Köteles naprakészen vezetni a statisztikai és határidős nyilvántartásokat. Köteles rendszeresen tanulmányozni a Járási Hivatalban rendelkezésére álló szakmai kiadványokat, joganyagokat. Ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos feladatait szeptemberében az állampolgároknak a következő lehetőségek álltak rendelkezésre a járási hivatalok keretében: járási (fővárosi kerületi) hivatal 198 településen, kirendeltség 152 településen, állandó települési ügysegéd 205 településen, ideiglenes települési ügysegéd 1825 településen Dr. Zöld-Nagy Viktória, A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai 20

24 Mindez összesen 2380 településen jelentett ügyintézési elérhetőséget, azaz a települési önkormányzatok 75%-ában A járási hivatalok legfontosabb feladatai A járásrendszer létrehozásával megvalósult az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása. A járási hivatalok a polgármesteri hivataloktól elsősorban az okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át, tehát a jegyzőnél többnyire a helyi szabályozáshoz kötődő, helyismeretet feltételező ügyek maradtak. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási feladatokat vettek át, nem önkormányzati feladatokat. Ez alapján a jegyzői feladatok közül a járási hivatalokhoz kerültek: okmányirodai feladatok, egyes gyám-és gyermekvédelmi ügyek, egyes szociális igazgatási ügyek, családtámogatási ügyek, köznevelési feladatok, menedékjogi ügyek, egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése, egyes kommunális típusú ügyek, egyes állategészségügyi feladatok, a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok, helyi védelmi bizottságok vezetése, egyes vízügyi, környezetvédelmi hatáskörök. 34 A járási törzshivatalokhoz kerülő feladatok: 1) Okmányirodai feladatok teljes köre 2) Szociális igazgatási feladatok 3) Kommunális igazgatással kapcsolatos feladatok 4) Menekültekkel kapcsolatos feladatok 34 Dr. Zöld-Nagy: i.m. 418.o. 21

25 5) Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatok egy része 6) Földügyi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 7) Hegyközségi szervezettel kapcsolatos feladatok egy része 8) Állatvédelemmel, állattartással kapcsolatos feladatok egy része 9) Honvédelemmel kapcsolatos feladatok bizonyos köre 10) Ipari igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 11) Kereskedelmi igazgatással kapcsolatos feladatok bizonyos része 12) Vízügyi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 13) Kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok egy része 14) Oktatással kapcsolatos feladatok meghatározott esetei 15) Növényvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 16) Ingatlanvállalkozással kapcsolatos feladatok egyes esetei 17) Közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 18) Környezetvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része. Annak érdekében, hogy a hivatalbóli eljárások esetén egyértelmű legyen, hogy melyik okmányiroda jogosult eljárni, az 51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet kimondta, hogy ha egy járásban több okmányiroda is működik, hivatalbóli eljárás esetén a járási hivatal vezetője által meghatározott okmányiroda jár el, erről a járási törzshivatal ügyrendjében kell rendelkezni. A Hatósági Osztály feladatai: A Járási Hivatal Hatósági Osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, (időskorúak járadéka, alany és normatív alapon megállapított közgyógyellátásra való jogosultság, ápolási, emelt összegű ápolási díjra való jogosultság, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) a kommunális igazgatással összefüggő feladatok (pl. temetőengedélyezés), a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek, egyes állategészségügyi feladatok. 22

26 Okmányirodai Osztály feladatai: Az okmányirodák január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek. Az ügyfelek dolgát megkönnyíti, hogy januártól a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel látják el feladataikat. A járási ügyintézés legnagyobb részét az okmányirodai ügyek jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással, egyéni vállalkozói tevékenységgel és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a Járási Gyámhivatal, a Járási Építésügyi Hivatal, a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal, a Járási Földhivatal, a Járási Népegészségügyi Intézet és a Járási Munkaügyi Kirendeltség. Járási Gyámhivatal Illetékessége megegyezik a járási hivatal illetékességével. Ellátja a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat és hatáskörét érintő feladatokat. A járási gyámhivatal jogosult eljárni a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben (pl. gyermekelhelyezés, védelembe vétel), a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, gyermektartásdíjjal, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadással, családi jogállás rendezésével, gyámsági és gondnoksági, valamint vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekben. Járási Építésügyi Hivatal Ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat. Feladata az építésfelügyeleti hatósági feladatellátáson túl, a kiemelt első fokú építéshatósági feladatok ellátása. A járási építésügyi hivatalok járnak el az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. XII. 23. Korm. rendelet (Éhk.) 1. melléklet I. részében felsorolt járásokra kiterjedő illetékességgel az alábbi építési ügyekben: 23

27 a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, az Étv. 4. (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Ellátja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló kormányrendeletben, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat. A járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőségellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve a falugazdász-hálózat útján ellátott egyes földművelésügyi feladatokat lát el. Járási Földhivatal Ellátja a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat. Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége Ellátja a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő foglalkoztatási, és munkaerő-piaci feladatokat. 24

28 Járási Népegészségügyi Intézet Ellátja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat. A járási szakigazgatási szervek közül minden járásban működik járási gyámhivatal, de a többi szakigazgatási szerv esetében nem érvényesül az egy járás egy szakigazgatási szerv elve. A 198 járási hivatalból: 118-ban járási földhivatal 80-ban járási népegészségügyi intézet 160-ban járási munkaügyi kirendeltség 91-ben járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatal 59-ben járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal/járási építésügyi hivatal működött január 1-jével. 35 A munkaügyi kirendeltségek esetén az illetékességi területek járáshoz igazítása július 1-jétől, a földhivatalok esetében pedig a szükséges informatikai fejlesztések végrehajtásával 2013 folyamán fokozatosan történt meg július 1-jétől a járási hivatalokban ellátott feladatok jellegére tekintettel 100fő roma referens került foglalkoztatásra a járási hivatalokban az Országos Roma Önkormányzat és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága közötti együttműködés keretében. Ezek a roma referensek elsősorban közvetítő szerepet töltenek be a roma állampolgárok és az államigazgatás között. Ennek értelmében a fő feladatuk a járási hivatalban a kiemelt állami célkitűzések, valamint az állam által a roma közösség számára biztosított lehetőségek roma állampolgárok felé történő közvetítése. A foglalkoztatásuk célja továbbá az is, hogy a roma referensek hosszú távon a fővárosi és megyei kormányhivatal állományában maradva elősegítsék a roma társaik államigazgatási ügyeinek intézését Dr. Zöld-Nagy Viktória, A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai 36 Dr. Zöld-Nagy Viktória, A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai 25

29 4. A Gönci járás Az alacsony lakosságszámú települések helyzetét a Gönci járás alapján fogom bemutatni, amelyből két települést fogok a későbbiekben részletesebben bemutatni. Azért erre a járásra esett a választásom, mert abaújszántói lakosként az én városom is ebbe a járásba tartozik, azonban Gibárt és Baskó települések segítségével fogom bemutatni a megváltozott helyzetüket A Gönci járás múltja A Gönci járás már a 19. század előtt is egyike volt Abaúj illetve Abaúj- Torna vármegye járásainak, de a járások székhelyének 1886-ig a (fő)szolgabíró mindenkori lakóhelyét tekintették, tehát így az változó volt. A vármegyéknek 1886 után állandó székhelyet kellett kijelölniük, ekkor a Gönci járás székhelye Abaújszántó lett. A ban újra megalakult járásokénál ennek területe kisebb volt, melynek egyes települései északon a Kassai és a Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásokhoz tartoztak, délen pedig Zemplén vármegye Szerencsi járásához. A Gönci járás községei 1913-ban: Abaújszántó, Göncz, Abaújalpár, Abaújkér, Czekeháza, Sima, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Felsődobsza, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Fony, Hejcze, Mogyoróska, Regécz, Gibárt, Hernádbűd, Pere, Gönczruszka, Vilmány, Vilmánykisfalu, Alsóczécze, Felsőczécze, Korlát, Vizsoly. Gönc 1921 és 1950 között volt járási székhely, (kivéve ) amikor a trianoni békeszerződés során a közigazgatási beosztást az új országhatárhoz hozzá kellett igazítani. Ebben az időszakban nem tartozott hozzá a különvált Abaújszántói járás, amely egészen 1962-ig fennállt. Ekkor a csehszlovák uralom alatt álló Füzéri és Kassai járások Magyarországon maradt részét a Gönci járással összevonták, amit egyúttal ketté is választotta. Innentől kezdve a Gönc székhelyű északi rész neve Gönci járás lett, míg a déli rész az Abaújszántó járás elnevezést kapta. Mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott. Együttes területük nagyjából megegyezett a 2013-ban kialakított Gönci 26

30 járáséval. A Gönci járás az 1950-es járásrendezés során megszűnt, területét az Abaújszántó és a Sátoraljaújhelyi járás között osztották fel A Gönci járás jelene A Gönci járás székhelye Gönc. A Járási Hivatal (Törzshivatal) székhelye: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71.szám. Területe 549,60 km 2, népessége fő, népsűrűsége 34 fő/km 2 volt a évi adatok szerint. Két város, Gönc és Abaújszántó és 30 község tartozik hozzá. Településeinek nagy része az Abaúj - Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig (24 település), de az Encsi (5), a Szerencsi (2), és a Szikszói kistérségtől (1) is kerültek ide községek. 6. A Gönci Járás területe

31 Statisztikai adatok 39 Járásközpontban élők aránya, % 11 Települések száma 32 Népesség száma Átlagos településnagyság, fő 608 Városi népesség aránya, % 27 Közgyógyellátásra jogosultak száma Nyilvántartott álláskeresők száma Adófizetők száma Működő vállalkozások száma 619 Lakásállomány Vasútállomással rendelkező települések Illetékességi területe, szervezeti felépítése Illetékességi területéhez 32 település tartozik, név szerint: Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Felsődobsza, Fony, Gibárt, Golop, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Pere, Regéc, Sima, Tállya, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta. Törzshivatalában (Hatósági Osztály, Okmányirodai Osztály) 22 fő van foglalkoztatva. A Járási Szakigazgatási Szervek tekintetében pedig a Járási Gyámhivatalnál 2 fő, a Járási Munkaügyi Kirendeltségnél pedig 10 fő látja el az ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat. Az építésügyi Hatósági feladatokat Gönc Város Építésügyi Hatósága és a Sárospataki Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala látja el. 39 Magyarország járásai, január 1., Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o. 28

32 Hivatalvezető 1 fő Hivatalvezető-helyettes 1fő Hatósági Osztály 17 fő Járási Gyámhivatal 2 fő Járási Munkaügyi Kirendeltség 10 fő Okmányiroda Osztály 3 fő 7. Gönci Járási Hivatal szervezeti ábrája Államigazgatási hatósági feladatai Az előzőekben említettem, hogy nem minden járásban működik minden szakigazgatási szerv, ez mutatkozik meg a Gönci Járás esetében is, ahol az alábbi szakigazgatási szervek működnek: Hatósági Osztály Okmányirodai Osztály Járási Gyámhivatal Munkaügyi Kirendeltség A Törzshivatal feladatellátása Göncön, a székhelyen, az Abaújszántói Kirendeltségen (3881. Abaújszántó, Béke út 29. sz.) és az ügysegédek (9fő) útján történik. 29

33 A Gönci Járási Hivatalnak egy kirendeltsége működik, mégpedig az Abaújszántói. Ennek létrehozására azért volt szükség, mert a Gönci Járás nagy területe miatt sok kisebb településen élők számára nem megoldott a közlekedés Gönc irányában ben az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a kormányablakoknál tudják hivatalos ügyeiket intézni. Ennek keretében várhatóan 2015-től megkezdi működését a Gönci Járási Hivatal Abaújszántó Kirendeltségén a kihelyezett Kormányablak január 02. napjától a Gönci Járási Hivatal ügysegédi rendszer keretében gondoskodik a járáshoz átkerült egyes hatósági feladat- és hatáskörök helyben történő ellátásáról. Abaújszántó Város Önkormányzata által átadott folyamatban lévő ügyiratok számát és megoszlását az alábbi diagramok ábrázolják. 7% 93% jegyzői államigazgatási feladat járási hivatalnak átadott feladat 8. Abaújszántó Város Önkormányzata által év végén a Gönci Járási Hivatalnak átadott ügyiratok megoszlása 30