A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA

Átírás

1 A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA A népegészségügyi termékadóról szóló törvény tárgyi hatálya alá tartozó termékek, illetve azok vámtarifaszámának meghatározása Szerkesztette: dr. Hornok Arnold A szerkesztés lezárva: február 16. West End Kft Budapest, Tóalmás u. 46. Tel.: , public@west-end.hu

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A) A TERMÉKADÓ JOGSZABÁLY... 7 A népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény... 7 I. fejezet: NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ Értelmező rendelkezések Az adókötelezettség Az adó alanya Az adó alapja Az adó mértéke Mentesség az adó alól Az adó megállapítása Nyilvántartás-vezetési kötelezettség Eljárási rendelkezések II. fejezet: BALESETI ADÓ III. fejezet: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK B) A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA ÁRUOSZTÁLYOZÁSI SZABÁLYAI A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok C) A JÚLIUS 14-ÉN HATÁLYOS KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRÁNAK A TERMÉKADÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÁMTARIFASZÁMAIT, ILLETVE AZ ÁRUOSZTÁLYOZÁS HELYES ELVÉGZÉSÉHEZ LÉNYEGES INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ ÁRUCSOPORTJAI Árucsoport: Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer Árucsoport: Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók Árucsoport: Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja Árucsoport: Kávé, tea, matétea és fűszerek Árucsoport: Gabonafélék Árucsoport: Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér Árucsoport: Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány Árucsoport: Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat Árucsoport: Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz Árucsoport: Húsból, halból, vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek Árucsoport: Cukor és cukoráruk

3 18. Árucsoport: Kakaó és kakaókészítmények Árucsoport: Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek Árucsoport: Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények Árucsoport: Különféle ehető készítmények Árucsoport: Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet Árucsoport: Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány Árucsoport: Só; Kén; Földek és kövek, gipsz, mész és cement Árucsoport: Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból Árucsoport: Szerves vegyi anyagok Árucsoport: Gyógyszeripari termékek Árucsoport: Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények Árucsoport: Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek Árucsoport: A vegyipar különféle termékei D) A VÁMTARIFA MAGYARÁZAT ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGFORRÁSOK E) A JÚLIUS 14-ÉN HATÁLYOS VÁMTARIFA MAGYARÁZATNAK A TER- MÉKADÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÁMTARIFASZÁMAIT, ILLETVE AZ ÁRU- OSZTÁLYOZÁS HELYES ELVÉGZÉSÉHEZ LÉNYEGES INFORMÁCIÓKAT TAR- TALMAZÓ ÁRUCSOPORTJAI ÉS EGYÉB, KAPCSOLÓDÓ JOGFORRÁSOK Árucsoport: Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer Árucsoport: Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók Árucsoport: Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja Árucsoport: Kávé, tea, matétea és fűszerek Árucsoport: Gabonafélék Árucsoport: Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér Árucsoport: Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány Árucsoport: Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat Árucsoport: Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz Árucsoport: Húsból, halból, vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek Árucsoport: Cukor és cukoráruk

4 18. Árucsoport: Kakaó és kakaókészítmények Árucsoport: Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek Árucsoport: Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények Árucsoport: Különféle ehető készítmények Árucsoport: Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet Árucsoport: Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány Árucsoport: Só; Kén; Földek és kövek, gipsz, mész és cement Árucsoport: Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból Árucsoport: Szerves vegyi anyagok Árucsoport: Gyógyszeripari termékek Árucsoport: Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények Árucsoport: Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek Árucsoport: A vegyipar különféle termékei F) A VÁMTARIFA ÉS A VÁMTARIFA MAGYARÁZAT MÓDOSÍTÁSAINAK JELZÉ- SÉRE ALKALMAZOTT RÖVIDÍTÉSEK JELENTÉSE A Harmonizált rendszer magyarázatának és Áruosztályozási Véleményeinek módosításai A Kombinált Nómenklatúra magyarázatának módosításai A kiegészítő megjegyzések módosításai G) A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK ÖSSZEGZŐ KIMUTATÁSA A VÁMTARIFASZÁMOK ÉS ÁRUMEGNEVEZÉSEK, VALAMINT FELTÉTELEK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ ADÓMÉR- TÉKEK SZERINT H) MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (kivonatos közlés) Tartalomjegyzék Gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékek Gyümölcsdzsem, -zselé, marmelád Kenyerek és péksütemények

5 BEVEZETÉS Amint az az érintett, illetve érdekelt gazdálkodó szervezetek előtt bizonyára közismert, az országgyűlés elfogadta és a évi CIII. törvénnyel kihirdette a népegészségügyi termékadóról szóló törvényt. A törvény szeptember 1-jén lépett hatályba. Ezt követően az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény január 1-jei hatállyal jelentősen és számos ponton módosította a népegészségügyi adóról szóló jogszabályt. Ez a körülmény számos olyan eddig nem ismert feladatot ró a törvény hatálya alá tartozó termékeket gyártó, illetve értékesítő vállalkozásokra, amelyekkel eddig nem kellett foglalkozniuk. Ennek a kiadványnak nem az a célja, hogy a népegészségügyi termékadó kihirdetéséről szóló jogszabály célszerűségét és indokoltságát megkérdőjelezze és vitassa. Álláspontunk szerint a termékadóról szóló törvény egy olyan kihirdetett és hatályos jogszabály, amelyről a végrehajtásban érintetteknek lehet bármiféle véleménye, mindaddig, amíg az hatályban van, a rendelkezéseit maradéktalanul végre kell hajtaniuk; ellenkező esetben kénytelenek lesznek szembenézni azokkal a súlyos pénzügyi szankciókkal, amelyeket a törvény a rendelkezéseit megszegőkkel szemben kikényszerít. Könyvünk alapvető célkitűzése, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodó szervezeteknek, illetve a munkatársaiknak ahhoz, hogy a termékadóról szóló törvény rendelkezéseit jól, helyesen alkalmazzák, az előírásait maradéktalanul betartsák, és ez által elkerüljék az esetleges szabályszegésekből eredő pénzügyi jogkövetkezményeket, illetve csak azokra a termékekre számítsanak fel és valljanak be termékadót, amelyekre a törvény azt kifejezetten előírja. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a termékadó hatálya alá tartozó árukat gyártó és forgalmazó cégek többsége ismereteink szerint nem rendelkezik kellő mélységű szakismerettel a törvényben meghatározott vámtarifaszámok megállapításához szükséges vámtarifa-jogszabályok tekintetében (mert eddig nem volt rá szükségük), úgy véljük, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a vámtarifaszám helyes megállapításához komoly vámjogi szakmai támogatásra van szükségük. A törvény szövegét alaposan áttanulmányozva megállapítottuk, hogy a termékadó hatálya alá tartozó áruk meghatározásának legkényesebb, illetve legmélyebb, különleges szakértelmet kívánó pontja az adott termék vámtarifaszámának helyes meghatározása: ez dönti el ugyanis, hogy egyáltalán szóba jöhet-e egy adott árunál a termékadó felszámítása, vagy sem. Annak érdekében, hogy ezt a munkát az áru besorolását a helyes vámtarifaszám alá e könyv használói minél könnyebben és hibamentesen el tudják végezni, nemcsak a törvényben meghatározott vámtarifaszámokat dolgoztuk fel. A kiadványba teljes terjedelmükben felvettük a Közös Vámtarifa mindazon árucsoportjait, amelyek tartalmazzák ezeket a vámtarifaszámokat, továbbá ezen árucsoportok Vámtarifa Magyarázatait, amelyek rendkívül sok hasznos ismeretet tartalmaznak a pontos árubesorolás elvégzéséhez. Mivel a törvény értelmező rendelkezései szerint a vámtarifaszám fogalma alatt a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének július 14-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszámokat kell érteni, és a rendeletnek a vámtarifaszámokat és az árumegnevezéseket tartalmazó I. melléklete a Kombinált Nómenklatúra címet viseli, könyvünkben a Közös Vámtarifa és a Kombinált Nómenklatúra elnevezéseket azonos értelmű kifejezésekként használjuk, illetve esetenként leegyszerűsítve az előbb említett két hosszabb meghatározás helyett csak a rövid vámtarifa megnevezést alkalmazzuk. Tekintettel arra, hogy a Közös Vámtarifa és a Vámtarifa Magyarázat az áruk besorolásának szabályozása során nagyon gyakran hivatkozik egy másik vámtarifaszámra, illetve az azt tartalmazó árucsoportra vagy Vámtarifa Magyarázatra, könyvünkbe felvettük ezeket a kapcsolódó árucsoportokat és Vámtarifa Magyarázatokat is, annak érdekében, hogy minél nagyobb biztonsággal el tudják dönteni, hogy a vizsgált termék a vámtarifaszáma alapján adóköteles-e vagy sem. Ezeket a kapcsolatokat hivatkozásokkal láttuk el a PDF formátumú e-könyvünkben, így a belső linkként funkcionáló szövegre 5

6 kattintva azonnal és egyszerűen meg is tudják tekinteni a vámtarifa vagy a magyarázat által hivatkozott információt tartalmazó oldalt. Egy példán keresztül megkísérlek bemutatni egy ilyen esetet. Az adófizetési kötelezettség megállapítása szempontjából rendkívül fontos és ezért kiemelten kezelt cukor a törvény pontjában foglaltak szerint a Közös Vámtarifa 1701 és 1702 vámtarifaszáma alá tartozó termék. A cukor tehát a Közös Vámtarifa 17. árucsoportjába tartozik, amelynek 1. b) megjegyzése szerint a vegytiszta cukor nem tartozik ebbe az árucsoportba, tehát a 1701 és 1702 vámtarifaszám alá sem. Azt azonban, hogy mi tekinthető vegytiszta cukornak, csak a Közös Vámtarifa 29. árucsoportja 2940 vámtarifaszámához tartozó árumegnevezés, az árucsoport megjegyzései, illetve az árucsoporthoz, illetve a vámtarifaszámhoz kapcsolódó Vámtarifa Magyarázat alapján lehet eldönteni megfelelő biztonsággal. Ebből következően, ha a törvény adókötelezettséget megállapító rendelkezései hozzáadott cukorról szólnak [pl. a törvény 2. c) pontja a 2105 vámtarifaszám alá tartozó termék esetén], csak a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám jöhet szóba. Ha a hozzáadott cukor az előbb említett esetben a 2940 vámtarifaszám alá tartozó vegytiszta cukor (kivéve a vegyileg tiszta szacharózt, glukózt, laktózt, maltózt és fruktózt, amelyek még vegyileg tisztán is a 1701 vagy 1702 vámtarifaszámok egyike alá tartoznak), akkor a 2105 vámtarifaszám alá tartozó terméket nem terheli adókötelezettség. Tehát ezért vettük fel a könyvünkbe a 29. árucsoport alá tartozó vámtarifaszámokat és a hozzájuk fűződő Vámtarifa Magyarázatot, annak ellenére, hogy a törvény nem is tesz említést a 29. árucsoportba tartozó vámtarifaszámokról. Mivel számos ilyen és ehhez hasonló eset fordul elő, ezért találnak olyan árucsoportokat és vámtarifaszámokat a könyvben, amelyekről a törvényben nem esik szó, de a helyes áruosztályozás és az adófizetési kötelezettség pontos megállapítása tekintetében rendkívül nagy fontossággal bírnak. Azokra az esetekre, amikor a könyvben található jogszabályszöveg vagy magyarázat csak az Interneten elérhető jogszabályra vagy más információs forrásra hivatkozik, szintén biztosítottuk, hogy a hivatkozásra (szöveg-linkre) kattintva meg tudják tekinteni és el tudják olvasni a hivatkozott jogszabályt vagy információs forrást, amennyiben az alkalmazott számítástechnikai eszköz rendelkezik Internetes kapcsolattal. Tekintettel arra, hogy a törvény az adóköteles termékek vámtarifaszámainak, illetve a hozzájuk tartozó termékek meghatározása során három termékcsoportnál is hivatkozik a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaira, a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról átvettük azokat a legfontosabb információkat, amelyek segítségül szolgálhatnak az áruosztályozás pontos elvégzéséhez. Meggyőződésünk, hogy a termékadóról szóló jogszabály áruosztályozási szempontból az élelmiszeripari termékek olyan sajátos csoportját érinti, amely rendkívül nagy szakmai kihívást jelent minden cég számára a helyes vámtarifaszámok szakszerű és pontos meghatározása területén. Ehhez a magas szintű áruosztályozási munkához kíván segítséget nyújtani ez az általunk szerkesztett hiánypótló e- könyv. A szerkesztő 6

7 A) A TERMÉKADÓ JOGSZABÁLY A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓRÓL SZÓLÓ évi CIII. törvény * (kivonatos közlés) Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében a népegészségügyi termékadó fizetésének a kötelezettségéről a következő törvényt alkotja: I. fejezet NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában 1. belföld: Magyarország területe; 2. cukor: 1701, 1702 VTSZ szám alá tartozó termék; 3. só: 2501 VTSZ szám alá tartozó termék; 4. előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják, b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott, c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik), db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva. Előrecsomagolt terméknek minősül az az a) c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik; 5. értékesítés: az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja; 6. teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely; 7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelet június 14-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám. * Módosította a évi CLVI. törvény 7

8 8. teljesítési időpont: az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont; 9. taurin: a H 2 N-CH 2 -CH 2 -SO 2 -OH kémiai képlettel leírható vegyület (2-aminoetán-szulfonsav); 10. sör: a 2203 VTSZ szám alá tartozó termék. 11. cukrozott kakaópor: a VTSZ szám alá tartozó termék. 12. metil-xantin: a koffein (1,3,7-trimetil-xantin), a teobromin (3,7-dimetil-xantin), a teofillin (1,3- dimetil-xantin). 2. Az adókötelezettség 2. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%- ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital); b) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha ba) metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és bb) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter menynyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm/100 milliliter mennyiséget. (a továbbiakban: energiaital); c) a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény); d) a c) pont hatálya alá nem tartozó 1905, , 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket (a továbbiakban: sós snack); e) a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget; f) az a) pont hatálya alá nem tartozó olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: ízesített sör); g) a 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: alkoholos frissítő); h) a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (a továbbiakban: gyümölcsíz). 8

9 3. (1) Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. (2) Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. 3. Az adó alanya 4. Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. 4. Az adó alapja 5. Az adó alapja az adóalany által a 3. (1) bekezdése szerint értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét. 5. Az adó mértéke 6. Az adó mértéke a) a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében 200 forint/liter, más üdítőital esetében 7 forint/liter, b) energiaital esetében 250 forint/liter, c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm, d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm, e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm, f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter, g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm. 6. Mentesség az adó alól 7. (1) Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít. (2) Mentes az adó alól a 3. (1) bekezdése szerinti értékesítés, ha az megfelel az Áfa törvény 89. (1) bekezdése vagy 98. -a szerinti feltételeknek. (3) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. (1) bekezdése szerinti értékesítése, amelyet vevője az Áfa törvény 89. (1) bekezdése vagy 98. -a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével számára hitelt érdemlően igazolja. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót az erede- 9

10 ti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve ha a mulasztást a vámhatóság tárja fel a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni. (4) [Hatályon kívül helyezve] 7. Az adó megállapítása 8. (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. (2) és (3) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. 10

11 (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az adóalany vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. 11. A népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. II. fejezet BALESETI ADÓ III. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel szeptember 1-jén lép hatályba. (2) [Hatályon kívül helyezve] 13. E törvény a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) cikke szerinti bejelentése az Európai Bizottság részére az irányelv 10. cikk (4) bekezdése szerint történik. 11

12 B) A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA ÁRUOSZTÁLYOZÁS SZABÁLYAI A népegészségügyi termékadóról szóló törvény pontjában foglaltak szerint a termékek vámtarifaszámát a június 14-én hatályos Közös Vámtarifa hatályos szövege alapján kell meghatározni. Az előbb említett időpontban hatályos, a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet első részének I. szakaszában található általános szabályok szerint az áruknak a vámtarifába történő besorolása során az alábbiak szerint kell eljárni: A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók. 1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik a következő rendelkezések alapján kell meghatározni. 2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be. b) A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni. 3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni: a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi. b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, 12

13 amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható. c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni. 4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni. 5. A fenti rendelkezéseken túlmenően az itt felsorolt árukra a következő szabályokat kell alkalmazni: a) A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be, és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban nem alkalmazható azokra a tartókra (tokokra), amelyek az egész áru lényeges jellemzőjét adják. b) A fenti 5. a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat ( 1 ), amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nézve nem kötelező. 6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak. 13

14 C) A JÚLIUS 14-ÉN HATÁLYOS KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRÁNAK A TERMÉKADÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÁMTARIFASZÁMAIT, ILLETVE AZ ÁRUOSZTÁLYOZÁS HELYES ELVÉGZÉSÉHEZ LÉNYEGES INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ ÁRUCSOPORTJAI 14

15 HU 130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA 17. ÁRUCSOPORT CUKOR ÉS CUKORÁRUK Megjegyzés 1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba: a) a kakaótartalmú cukoráru (1806 vtsz.); b) a vegytiszta cukor (a nád vagy répacukor [szacharóz], a tejcukor [laktóz], a malátacukor [maltóz], a szőlőcukor [glükóz] és a gyümölcscukor [fruktóz] kivételével) vagy a 2940 vtsz. alá tartozó más termék; vagy c) a gyógyszer vagy a 30. árucsoportba tartozó más termék. Alszámos megjegyzés 1. A és a alszámok alkalmazásában a nyerscukor kifejezés olyan cukrot jelent, amelyben a szacharóz tömege száraz állapotban, a polariméter szerint kevesebb mint 99,5o. Kiegészítő megjegyzések 1. A , , és a alszámok alkalmazásában a nyerscukor olyan cukrot jelent, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva kevesebb mint 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz. 2. A és a alszámok alá tartozó, olyan nyerscukorra alkalmazandó vámot, melynek a 1234/2007/EK tanácsi rendelet IV. mellékletének (B) része III. pontja szerint megállapított hozama a 92 %-tól eltér, a következők szerint kell megállapítani: a vonatkozó vámtételt meg kell szorozni azzal a korrekciós együtthatóval, amely a fenti rendelkezéseknek megfelelöen megállapított hozamszázalék 92vel való elosztásával keletkezik. 3. A alszám alkalmazásában a fehér cukor olyan cukrot jelent, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz. 4. A , , , , és alszámok alá tartozó termékekre alkalmazandó vámtétel megállapításánál a szacharóztartalmat, ideértve a szacharózban kifejezett más cukrokat is, az 951/2006/EK bizottsági rendelet 42. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján kell meghatározni. 5. A , , és a alszámok alkalmazásában az izoglükóz kifejezés a szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból vagy polimerjeiből nyert terméket jelenti. Az előző bekezdésben említett alszámok alá tartozó termékekre alkalmazandó vámtétel meghatározásánál a szárazanyag-tartalmat az 951/2006/EK bizottsági rendelet 42. cikkének (3) bekezdése alapján kell meghatározni Az inulinszirup kifejezés az alábbiakat jelenti: a) a alszám esetében olyan köztes terméket jelent, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva több mint 50 % fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában; b) a alszám esetében olyan köztes terméket jelent, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva legalább 10 %, de legfeljebb 50 % fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában. A alszám alá tartozó, termékkészlet formájában behozott árukra az egész termékkészlet átlagos tejzsír-, tejfehérje-, szacharóz-, izoglükóz-, glükóz- és keményítőtartalma alapján meghatározott mezőgazdasági alkotóelemet (EA) kell alkalmazni. 77

16 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 131 A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA KN-kód Árumegnevezés Szerződéses vámtétel (%) Kieg. mértékegység Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban: Nyerscukor ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül: Nádcukor: Finomításra (1) ,9 /100 kg/ net (2) (3) Más ,9 /100 kg/ net (3) Répacukor: Finomításra (1) ,9 /100 kg/ net (2) (3) Más ,9 /100 kg/ net (3) 41,9 /100 kg/ net (3) Más: Ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával Más: Fehér cukor ,9 /100 kg/ net (3) Más ,9 /100 kg/ net (3) 1702 Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor: Tejcukor és tejcukorszirup: Legalább 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva /100 kg/net Más /100 kg/net Juharcukor és juharcukorszirup: Juharcukor szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával ,4 /100 kg/net (4) Más Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy 20 tömegszáza léknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva: Izoglükóz ,7 /100 kg/net mas Más: Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is ,8 /100 kg/net Más /100 kg/net (1) Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó közösségi rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ (lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet [HL L 253., , 1. o.] cikkét). (2) Ez a vámtétel a 92 %-os hozamú nyerscukorra alkalmazandó. (3) WTO-vámkontingens: lásd 7. melléklet. (4) A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva. 78

17 HU 132 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA KN-kód Árumegnevezés Szerződéses vámtétel (%) Kieg. mértékegység Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva az invertcukor kivételével: Izoglükóz ,7 /100 kg/net mas Más /100 kg/net Vegytiszta gyümölcscukor ,7 / 100 kg/net mas (1) Más gyümölcscukor és gyümölcscukorszirup, 50 tömegszázalékot meghaladó gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva az invertcukor kivételével: Izoglükóz ,7 /100 kg/net mas Inulinszirup ,4 /100 kg/net (2) Más ,4 /100 kg/net (2) Más, beleértve az invertcukrot és más cukor- és cukorszirup-keveréket 50 tömegszá zalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva: Vegytiszta malátacukor , Izoglükóz ,7 /100 kg/net mas Maltodextrin és maltodextrinszirup /100 kg/net 0,4 /100 kg/net (2) Égetett cukor: Legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva Más: Por alakban, összetömörítve is ,7 /100 kg/net Más ,2 /100 kg/net Inulinszirup ,4 /100 kg/net (2) Más ,4 /100 kg/net (2) 1703 Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz: Nádmelasz ,35 /100 kg/net Más ,35 /100 kg/net (1) WTO-vámkontingens: lásd 7. melléklet. (2) A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva. 79

18 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 133 A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA KN-kód Árumegnevezés Szerződéses vámtétel (%) Kieg. mértékegység Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül: Rágógumi, cukorbevonattal is: tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacha rózban kifejezve is) ,2 + 27,1 / 100 kg/net MAX 17,9 60 tömegszázalék vagy azt meghaladó szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is) ,3 + 30,9 / 100 kg/net MAX 18,2 13,4 9,1 + 45,1 / 100 kg/net MAX 18,9 + 16,5 / 100 kg/net Más: tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzá adása nélkül Fehér csokoládé Más: Massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) Torokpasztilla és köhögés elleni cukorka EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) Cukorral bevont termékek EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) Más: Gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcs masszát is EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) Főzött édesség, töltött is EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) Vajas karamellcukorka, égetett cukor és hasonló édességek (toffee) EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) Más: Sajtolt tabletta EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) Más EA MAX 18,7 + AD S/Z (1) (1) Lásd: 1. melléklet. 80

19 HU 134 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA 18. ÁRUCSOPORT KAKAÓ ÉS KAKAÓKÉSZÍTMÉNYEK Megjegyzések 1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba a 0403, 1901, 1904, 1905, 2105, 2202, 2208, 3003 vagy a 3004 vtsz. alatt meghatározott készítmények. 2. A kakaótartalmú cukorkaáru és az 1. pontban foglalt megjegyzésre is figyelemmel egyéb kakaótartalmú élelmiszer-készítmények a 1806 vtsz. alá tartoznak. Kiegészítő megjegyzések 1. A , , és alszámok alá tartozó, termékkészlet formájában behozott árukra az egész termékkészlet átlagos tejzsír-, tejfehérje-, szacharóz-, izoglükóz-, glükóz- és keményítőtartalma alapján meghatározott mezőgazdasági alkotóelemet (EA) kell alkalmazni. 2. Nem tartoznak a és a alszámok alá a kizárólag egyfajta csokoládéból készült termékek. KN-kód Árumegnevezés Szerződéses vámtétel (%) Kieg. mértékegység Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve mentes Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék mentes 1803 Kakaómassza, zsírtalanítva is: Nem zsírtalanítva , Teljesen vagy részben zsírtalanítva , Kakaóvaj, -zsír és -olaj , Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény: Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával: Szacharóztartalom nélkül vagy 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (bele értve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóztartalommal Legalább 5, de kevesebb mint 65 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacha rózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal ,2 /100 kg/ net (1) Legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izo glükóz-tartalommal ,4 /100 kg/ net (1) Legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal ,9 /100 kg/ net (1) Más készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben: Legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal vagy összesítve legalább 31 tömegszá zalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal ,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) (1) WTO-vámkontingens: lásd 7. melléklet. (2) Lásd: 1. melléklet. 81

20 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 135 A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA KN-kód Árumegnevezés Szerződéses vámtétel (%) Kieg. mértékegység Összesítve legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal ,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1 ) ( 2 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1 ) ( 2 ) Más: Legalább 18 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal Tejcsokoládé-morzsa ,4 + EA (1) (2) Csokoládéízű bevonat ,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1 ) ( 2 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1 ) ( 2 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1 ) ( 2 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) 8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z (2 ) ( 1 ) Más Más, tömb, tábla vagy rúd alakban: Töltött Töltetlen: Gabona, gyümölcs vagy diófélék hozzáadásával Más Más: Csokoládé és csokoládés termék: Csokoládé, töltött is: Alkoholtartalommal Más Más: Töltött Töltetlen Cukorkaáru és kakaótartalmú cukorhelyettesítő termékből készült cukorkapótló Kakaótartalmú kenhető termékek (1) Lásd: 1. melléklet. (2) WTO-vámkontingens: lásd 7. melléklet. 82