A szakoktatás a dualizmus korában ( ) Dr. Nyéki Lajos 2016

Átírás

1 A szakoktatás a dualizmus korában ( ) Dr. Nyéki Lajos 2016

2 Iparostanonc iskolák Az évi ipartörvény megszüntette a céheket, és a most már hivatalosan tanoncnak nevezett inasok képzését az önálló kisiparosok és az újonnan alakult ipartestületek kezébe adta. Tanonciskolák felállításáról azonban nem intézkedett. Az évi ipartörvény végre intézkedett a tanonciskolák felállításáról. A tanonciskola három évfolyamos, heti két munkanapon az általános ismeretek tárgyaira négy órát, a rajztanításra pedig vasárnaponként három órát kellett fordítani.

3 Középfokú ipariskolák A középfokú ipariskoláknak a dualizmus korában négy fő típusa alakult ki: Felsőipariskolák; Ipari szakiskolák; Nőipariskolák; Kézművesiskolák. Az irányítás egységét az 1892-ben létrehozott Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács biztosította.

4 Felsőipariskolák 1872-ben államilag segélyezett magánintézetként indult a kassai Gépészeti Felsőbb Tanoda. Hároméves gyakorlati és elméleti képzéssel művezetőket és gépszerkesztőket kívánt nevelni ban Trefort kezdeményezésére állami kézbe került tól a heti 52 óra fele volt elmélet, fele volt műhelygyakorlat ben állami intézményként jött létre Trefort alkotásaként a Budapesti Állami Középipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakosztállyal.

5 Felsőipariskolák 1891-től állami ipariskolának hívták, csak 1897-től hívták felsőipariskolának, megkülönböztetésül a gyakorlatiasabb, alacsonyabb rangú ipari szakiskoláktól ban kivált az építészeti szakosztály, és budapesti Állami Felső Építő Iskola néven önálló intézménnyé vált ban alakult meg az 1894 óta működő, helybeli fa- és fémipari szakiskolából a gépészeti profilú Szegedi Állami Felsőipariskola.

6 Felsőipariskolák A felvétel feltétele volt a tizenötödik életév betöltése, polgári iskola, reáliskola vagy gimnázium alsó négy osztályának elvégzése és egy gyakorlati év eltöltése a választott szakmában. A képzési idő három év volt, a heti óraszám között mozgott, az órák nagyobb részét szánták az elméleti tárgyakra, kisebb részét a műhelygyakorlatokra. Az iskolai foglalkozások egész naposak voltak, így az iskolai menzát is meg kellett szervezni.

7 Ipari szakiskolák Az ipari szakiskola mint iskolatípus a 19. század utolsó évtizedében alakult ki. A felsőipariskolához képest gyakorlatiasabb iskolatípus volt. Iparosokat, előmunkásokat, munkavezetőket kívántak képezni ben már 26 ipari szakiskola volt az országban, ebből 20 volt a fa- és/vagy fémipari szakiskola. A felvételt hivatalosan az elemi iskola hat osztályának elvégzéséhez kötötték. A képzés négy éves volt, a heti óraszám óra volt, ennek 2/3 része volt a műhelygyakorlat.

8 Nőipariskolák 1893-ban jött létre a Budapesti Állami Nőipariskola. Az első világháborúig még további kilenc alakult a nagyobb városokban. A nőipariskolákat azzal a céllal hozták létre, hogy növendékeiket a női kézimunkák ágaiban szakszerűen kiképezzék. A felvétel feltétele az elemi iskola hat osztályának elvégzése volt. Az első évben fehérnemű készítés, a másodikban szabás-varrás, a harmadikban gépi hímzés volt a tananyag. Heti 10 óra elmélet mellett 20 óra volt a munkagyakorlat.

9 Kézművesiskolák A háziipar iskolai intézményei voltak. Feladatuk egyegy vidék háziiparának művelése, megőrzése, a háziipari tevékenység terjesztése volt. A felvétel feltétele az elemi iskola hat osztályának elvégzése volt. A hároméves képzés főleg gyakorlati foglalkozásokból állt.

10 A műegyetem 1871-ben alakult meg az újjászervezett József Műegyetem öt fakultással, az előkészítő egyetemes osztályra épülő építészeti, gépészeti, mérnöki és vegyészi szakosztállyal. A hallgatók főreáliskolai végzettség vagy gimnáziumi érettségi alapján kérhették felvételüket. Két évig tanultak az egyetemes osztályon, utána léphettek át a hároméves képzési idejű választott műszaki szakosztályba. A nyolcvanas években az egyetemes osztály előkészítő szerepe megszűnt, a választott szakosztályba lehetett beiratkozni.

11 A műegyetem A műegyetem 1871-ben megkapta a mérnöki oklevél kiállításának a jogát ben a tanulmányi időt négy évre csökkentették ben a műegyetem megkapta a doktori cím adományozásának jogát is ben létrehozták a közgazdasági osztályt. Az okleveles mérnökök és a kereskedelmi főiskolát végzettek itt egy év alatt közgazdaságtudományi képzettséget szerezhettek.

12 A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia Az akadémia a kiegyezés után ismét a magyar kormány irányítása alá került. Fokozatosan bevezették a magyar tanítási nyelvet. Az addigi egységes bányászképzés bányászati, fémkohászati, vaskohászati és gépészeti-építészeti szakra vált szét. A szakmai differenciálódás lehetővé tette a tanulmányi idő csökkentését (négyről három évre) ben két év üzemi gyakorlatot is előírtak, így öt éve múltán szerezhettek a hallgatók oklevelet.

13 A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia 1904-ben az akadémiát főiskolai rangra emelték, új neve Erdészeti és Bányászati Főiskola lett. A szakmai differenciálódás is módosult: bányamérnöki, vaskohómérnöki, fémkohómérnöki és erdőmérnöki szakok alakultak. Új épületeket, korszerű laboratóriumokat építettek. A hallgatói létszám 1914-ben 580 főre emelkedett.

14 A kereskedelmi szakoktatás 1872-ben adta ki Trefort Ágoston miniszter a kereskedelmi szakoktatás első szabályzatát. Ezt újabbak követték (1884, 1885, 1895). Fokozatosan kialakult a kereskedelmi tanonciskolák, a középfokú kereskedelmi szakiskolák és a kereskedelmi főiskolák egységes rendszere.

15 Kereskedőtanonc-iskolák Ez az iskola a már munkában álló, szerződéses idejüket mesterüknél töltő tanoncoknak nyújtott alapfokú képzést. Az iskola három éves volt. A képzés heti nyolc-tíz, később hét órás (részben esti, részben vasárnapi) volt. Minden olyan településen kötelező volt külön kereskedőtanonc-iskolát felállítani, ahol húszharminc tizenkét-tizenhat éves korú tanonc működött.

16 Középfokú kereskedelmi iskolák A felsőkereskedelmi iskolákba négy középiskolai osztály elvégzése után lehetett beiratkozni. A hároméves szakképzés után lehetett záróvizsgát tenni tól biztosította az önkéntességi jogot ben megnyíltak az első női felsőkereskedelmi iskolák ben hozták létre kétéves képzési idővel a női kereskedelmi tanfolyamot, (később fiúknak is) ban érettségivel rendelkezőknek nyílt egyéves szaktanfolyam a Budapesti Kereskedelmi Akadémián.

17 Kereskedelmi felsőoktatás A századfordulón négy kereskedelmi főiskola alakult: a Keleti Kereskedelmi Akadémia, a Budapesti és a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia, valamint a Fiumei Kiviteli Akadémia, kétéves képzési idővel től a műegyetemi közgazdasági osztályon lehetett közgazdaságtudományi oklevelet szerezni ban nyílt meg a Kereskedelmi Tanárképző Intézet. A hallgatók a második év végén alapvizsgát, a negyedik év végén szakvizsgát, az ötödik, gyakorlati év végén pedagógiai vizsgát tettek.

18 Alsófokú mezőgazdasági oktatás 1896-ban létrehozták a gazdasági ismétlőiskolát. Olyan községekben kellett felállítani, ahol a tizenkét-tizenöt éves gyermekek száma elérte a negyvenet. Heti két órában télen elméleti, nyáron gyakorlati foglalkozások voltak. A szaktanítós gazdasági ismétlőiskolát olyan községekben kellett felállítani, ahol a tizenkéttizenöt éves gyermekek száma elérte a százhúszat. A földművesiskolák két-három évfolyamos képzést nyújtottak tizenhat-húsz éves parasztfiúk számára.

19 Középfokú mezőgazdasági oktatás 1912-ben hozták létre Orosházán a hét osztályú gazdasági polgári iskolát. A századforduló táján öt vincellériskola működött ben állami kézbe vették az 1853-ban alapított budapesti Vincellér és Kertészképző Gyakorlati tanintézetet, és Kertészeti Tanintézet néven átszervezték. Négy középiskolai osztály és két év szakmai gyakorlat volt a felvétel feltétele tól hat középiskolai osztály elvégzését és egy év kertészeti gyakorlatot kötöttek ki.

20 Gazdasági akadémiák Öt helyen volt az országban felsőfokú gazdasági tanintézet (Magyaróvár, Keszthely, a Debrecen, Kassa és Kolozsmonostor) ben a magyaróvári intézet akadémiai rangot kapott. Új neve Magyar Királyi Mezőgazdasági Akadémia. Érettségire épülő kétéves képzést adott. A többi négy iskola középfokú intézménnyé alakult át, a hároméves képzésre hat középiskolai osztály elvégzése után lehetett jelentkezni.

21 Gazdasági akadémiák 1906-ban a négy gazdasági tanintézet is akadémiai rangot kapott. Az öt akadémia egységes szervezetet kapott. Hallgatói érettségi után nyertek felvételt, és hároméves szakmai képzés után kaptak okleveles gazda képesítést ben az Állatgyógyintézetet állatorvosi tanintézetté, 1890-ben akadémiává fejlesztették, majd 1899-ben Állatorvosi Főiskola címet kapott. A felvétel feltétele az érettségi lett, a képzési időt négy évre emelték ban az intézmény megkapta a doktorrá avatás jogát is.