A társasági adótörvény változásai 2015.

Átírás

1 A társasági adótörvény változásai dr. Németh Nóra november 24. Jogszabályi háttér Az Országgyűlés november 18-án elfogadta az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi törvényt. A társasági adót érintő változások január 1-jével lépnek hatályba, egyes esetekben azonban az új szabályok már a adóévi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazhatók. 2 1

2 Korrekciós tételek 1. Elismert költségnek minősül, továbbá csökkenti az adózás előtti eredményt a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50 százaléka [Tao. tv. 7. (1) bekezdés z) pontja, 3. számú melléklet B rész 23. pont]. A csökkentő-tétel alkalmazásához szükséges a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás. Felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás [Tao. tv /c. pont]. Az új kedvezményt már a évi adókötelezettségre is alkalmazni lehet a adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások alapján. 3 Korrekciós tételek 2. Csökkenti az adózás előtti eredményt megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt [Tao. tv. 7. (1) bekezdés v) pont]. A módosítás révén biztosítható, hogy a előtti, illetve az új minősítési rendszer szerint megváltozott munkaképességű személyek után is igénybe vehető legyen a kedvezmény. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény értelmében megváltozott munkaképességű személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. 4 2

3 Korrekciós tételek 3. Az elhatárolt veszteség felhasználása időbeli korlátozás alá esik. Az új szabályok alapján először a 2015-ben keletkezett, elhatárolt veszteséggel, a keletkezését követő öt adóévben csökkenthető a pozitív adóalap, figyelemmel változatlanul az adóalap 50%-os korlátjára" [Tao. tv. 17. (1)-(2) bekezdés]. Átmeneti szabály vonatkozik a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és az adóalapnál még nem érvényesített veszteségre, az ezen időpontig felhalmozott veszteségállományt legkésőbb a december 31. napját magában foglaló adóévben lehet leírni a december 31-én hatályos szabályok szerint [Tao. tv. 29/A. (6) bekezdés]. 5 Korrekciós tételek 4. Szigorításként kerül bevezetésre az is, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve a cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek legfeljebb csak azon hányada kerülhet adóévenként felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységből származó adóévi árbevétel, bevétel összege az átalakulást, felvásárlást megelőző három adóév árbevételében, bevételének átlaga összegében képvisel. (Jogutódlás esetén nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.) Példa: a jogutód az átalakulást követő adóévben 100 egység árbevételt ér el egy a jogelőd által is folytatott tevékenységből, amely tekintetében a jogelőd utolsó három adóévének adatai 480, 130, és 290 egység (azaz mindösszesen 900 egység, átlagosan adóévente 300 egység), akkor a jogutód az adóévben csak az átvett veszteség 1/3 (100/300 egység) részét használhatja fel. 6 3

4 Nem elismert költségek 1. A hiányzó eszköz könyv szerinti értéke bizonyos körülmények fennállása esetén nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak [Tao. tv. 3. számú melléklet A) 5. pontja] től a növelő tétel alkalmazása csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) és a mérséklésre való törekvés elégtelensége (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) együttesen és egyértelműen megállapítható. 7 Nem elismert költségek 2. A Tao. tv. 3. számú melléklet A rész 16. pontja szerinti növelő tételt csak akkor kell majd alkalmazni, ha a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség a 30 millió forintot meghaladja és az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége, az adóalany nem igazolja, hogy az előbbi nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a megrendelője kérte, a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Ratv. 7/A. szerint közzétett nyilvántartásban. 8 4

5 Jövedelem-(nyereség-)minimum A jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel 2 százaléka január 1-jével hatályon kívül helyezésre kerül a Tao. tv. 6. (8) bekezdés a) pontja, amely tulajdonképpen a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának szélesítését jelenti, ugyanis e hatályon kívül helyezés következtében az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke nem csökkenti a jövedelem-(nyereség-)minimum alapját. 9 Nonprofit gazdasági társaságok Korábban a Gt.-ből ismert szabály beiktatásra kerül a Tao. tv. 13/A. (8) bekezdésébe. Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az Ectv. szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. 10 5

6 Fejlesztési adókedvezmény 2015-től nem lehet fejlesztési adókedvezményre jogot szerezni a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló olyan beruházás alapján, amelynek elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy, ha az igényelt állami támogatás jelenértéken több, mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg [hatályon kívül helyezve: a Tao. tv. 22/B. (2a) bekezdés c) pontja, illetve a (12) bekezdése]. 11 Rendelkezés az adóról 1. Az adózó az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amelyet bizonyos feltételek fennállása esetén az adóhatóság utal át a kedvezményezett részére. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként. Az adózó filmalkotás támogatására, az előadóművészeti szervezet támogatására, valamint a látványcsapatsport támogatására, mint kedvezményezett célra tehet ilyen felajánlást. Az adózó adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének teljesítését az új jogintézmény nem érinti. 12 6

7 Rendelkezés az adóról 2. Az adóhatóság átutalásához szükséges, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással, és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje. Az igazolást filmalkotás támogatása esetén az NMHH, előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a NKA Igazgatósága látvány-csapatsport támogatása esetén, ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a MOB, akkor a sportpolitikáért felelős miniszter, ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség állítja ki. Az MNF Zrt. külön számlája javára való felajánlás esetén igazolás kiállítására nem kerül sor. 13 Rendelkezés az adóról 3. Az adózó rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő részéről. A rendelkező nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon tehető meg az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig. (Módosítási lehetőség: egy adóévben max. 5 alkalommal.) A adóévi olyan adóelőleg-kötelezettség tekintetében azonban, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőlegkötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozatban rendelkezhet. A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak az adóelőleg-nyilatkozat időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. 14 7

8 Rendelkezés az adóról 4. Amennyiben az adózó az adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában és/vagy a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társaságiadóbevallásában rendelkezhet a kedvezményezett célra történő felajánlásról. A látvány-csapatsport támogatása esetében a rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyről az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet támogatási, vagy szponzori szerződést köt. Az adóhatóság az átutalandó összeg 1 százalékát annak 1/3-ad részét az EMMI által közzétett fizetési számlára, 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára átutalja. 15 Rendelkezés az adóról 5. Az átutalás abban az esetben teljesíthető, ha az igazolásokat az adóelőleg-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig kézhez kapja, és az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adózó a bevallását határidőben benyújtotta, és az adózó a bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és az adózónak az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a 80 százalékos korlátot. 16 8

9 Rendelkezés az adóról 6. Az adóhatóság által a kedvezményezettnek átutalt összegre tekintettel az adózót jóváírás illeti meg. A jóváírás összege az adóelőleg-felajánlás és adóelőleg-kiegészítésből átutalt felajánlás összegének 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka. A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja, azaz első ízben július 1-je. A jóváírásra akként kerül sor, hogy annak összegét az adóhatóság az adózó társasági adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja. 17 Rendelkezés az adóról 7. Ugyanazon adóév tekintetében a Tao. tv. 22. (1) bekezdésben és a 22/C. (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a felajánlásra és a jóváírásra vonatkozó szabályokkal. Ennek megfelelően tehát egy adott adóévre első ízben a adóévre vonatkozóan az adózó eldöntheti, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, vagy a látványcsapatsport (a felsoroltak bármelyikének) támogatása alapján (a bevallásában) adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy az említett kedvezményezett célokra (azok bármelyikére) jóváírásra jogosító felajánlást tesz. Az adózó mindkét jogcím együttes érvényesítésére akkor sem jogosult, ha a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, vagy a látvány-csapatsport (a felsoroltak bármelyikének) támogatása címén adókedvezményre a korábban, a előtti év(ek)ben a nyújtott támogatása ráfordításkénti elszámolásának az adóévében szerzett jog alapján jogosult, s azzal élni is kíván. 18 9

10 Állami támogatások Az Európai Unió június 17-én elfogadta a 651/2014/EU bizottsági rendeletet (új általános csoportmentességi rendelet), amely hatályon kívül helyezte a korábbi csoportmentességi rendeletet (800/2008/EK rendelet), ezért indokolt a Tao. tv-ben a hivatkozás ennek megfelelő pontosítása. Az állami támogatásokkal összefüggő adómegtakarítás vagy a törvény által meghatározott jogcímen a kedvezmény feltételeként előírt lekötött tartalékba helyezett összeg feloldása vonatkozásában egyértelművé teszi a törvény, hogy az 500 millió forintot meg nem haladó összegig 10% és csak az azt meghaladó rész után 19% az adó mértéke. KKV-k beruházási adóalap-kedvezménye, a KKV-k adókedvezménye, illetve a leghátrányosabb térségekben alkalmazott egyösszegű ÉCS kapcsán, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint a kedvezményt választása szerint a 702/2014/EU, vagy az 1407/2013/EU, vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján veszi igénybe. 19 Fogalmi módosítások A kapcsolt vállalkozási viszony akkor is fennáll az adózó és más személy között, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg [Tao. tv pont]. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül többek között a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység [Tao. tv pont]. Kutatás-fejlesztési megállapodás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (T/1768. számú törvényjavaslat). Tartalmilag nincs eltérés a jelenleg hatályos évi CXXXIV. törvényben foglalt definícióhoz képest. Külföldi ingatlanalapnak magyarországi ingatlanhasznosítás esetén nem keletkezik telephelye, tehát nem alanya a Tao. tvnek [Tao. tv pont d) alpont]

11 Jogtechnikai pontosítások Az átalakulás fogalmának a Ptk.-ban használt terminológiához igazítása (átalakulás = társasági formaváltás). A Tao. tv. bizonyos rendelkezései kiegészítésre kerültek (átalakulás, egyesülés, szétválás). A Tao. tv. 7. (1) bekezdés j) pontja szerinti csökkentő tétel szövegében a társadalombiztosítási járulék szövegrész helyébe a szociális hozzájárulási adó szöveg lép. 21 Bevallási kötelezettség teljesítése számú bevallás: a adóévi feltöltési kötelezettség bevallása [általános esetben: december 20. (22.)] számú bevallás: a adóévi társasági adókötelezettség bevallása [általános esetben: május 31. (június 1.)] számú bevallás: megszűnő, illetve a Tao. tv. hatálya alól történő kikerülés (pl: áttérés az eva, kata, kiva hatálya alá) esetén TAONY nyomtatvány: a 2014-es adóévben vállalkozási tevékenységet nem végző civil szervezetek társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozata [2015. május 31. (június 1.)] 22 11

12 Köszönöm szépen a figyelmet! 23 12