A csapadék fogalma. Csapadéknak nevezzük a levegőben lévő vízpárának cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotban való kicsapódását.

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A csapadék fogalma. Csapadéknak nevezzük a levegőben lévő vízpárának cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotban való kicsapódását."

Viktor Balla
3 évvel ezelőtt
Látták:

1 A csapadék

2 A csapadék fogalma Csapadéknak nevezzük a levegőben lévő vízpárának cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotban való kicsapódását. Ez a kicsapódott vízmennyiség nem azonos a földfelszínre hulló csapadékkal.

3 A csapadék csoportosítása halmazállapot szerint Folyékony: eső, harmat Szilárd: hó, dér, zúzmara (jégeső)

4 Mikro- és makrocsapadék A kicsapódás a földfelszíntől távol felhő, földközelben köd, a földfelszínen harmat vagy zúzmara formájában jelentkezik. Ezt összefoglalóan mikrocsapadéknak nevezzük, amely az összmennyiség (átlagos évi csapadék), kb. 5%-a.

5 Mikro- és makrocsapadék A csapadék nagyobb része makrocsapadék. Ez a légkör magasabb rétegeiben kicsapódó víz, amely valamilyen formában lehull. A lehulló csapadék a hőmérséklettől függően folyékony (eső) vagy szilárd (hó) csapadék.

6 A csapadék keletkezése, és osztályozása A csapadék képződéséhez három fizikai feltétel szükséges: légköri vízgőz jelenléte kondenzációs és kifagyási magvak jelenléte emelkedő légmozgás

A csapadék keletkezése A levegő relatív páratartalma a hőmérséklet csökkenésével növekszik, mivel a kisebb hőmérséklethez kisebb telítettségi érték tartozik.

7 A csapadék keletkezése A levegő relatív páratartalma a hőmérséklet csökkenésével növekszik, mivel a kisebb hőmérséklethez kisebb telítettségi érték tartozik. Amikor az abszolút páratartalom megegyezik telítettségi páratartalommal (azaz a relatív páratartalom 100%) a levegő eléri a harmatpontnak nevezett értéket. Majd ezután kicsapódás.

8 A csapadék keletkezése A felhőképződés eredménye a felhőelemek.

9 A csapadék keletkezése A csapadékképződés az esetek 90%-ban köszönhetők a jégkristályoknak. A második leggyakoribb kondenzációs mag a levegőben található agyagásványok, sók és egyéb szennyező anyagok. A kicsapódás a 0,1-10 m nagyságú magvakon történik.

10 A csapadék keletkezése Városokban nagyobb a por, korom és szennyező gázok jelenléte gyakoribb csapadékképződés, gyorsabb öntisztulás. Alacsonyabb RH%-nál megy végbe.

11 A csapadék keletkezése A légtömegek felfelé történő mozgásának több oka lehet, amely egyben a csapadékképződési módokat is elkülöníti. Konvekciós csapadékképződés. (elsősorban nyáron)

12 A csapadék keletkezése Frontális úton képződő csapadékok: Melegfront

13 A csapadék keletkezése Frontális úton képződő csapadékok: Hidegfront

14 A csapadék keletkezése Frontális úton képződő csapadékok: Domborzat hatására bekövetkező emelkedés

15 A csapadék keletkezése A cseppek mérete növekszik, de nem ér el akkora méretet, hogy kihulljon, így továbbra is lebegve marad. A negatív hőmérsékletű légrétegben beinduló nagyobb távolságra ható kristályosodás során keletkező jég és hókristály súlya már nagyobb kihullás megindul. Alsóbb rétegek is pozitív eső Alsóbb rétegek is negatívak hó

16 A csapadék keletkezése Gyors és erőteljes feláramlás esetén a nagyra növekedett jégkristályok is lebegve maradnak, és tovább híznak. Kihullásukkor a melegebb légrétegekben sem olvadnak el, és jégeső formájában jutnak a felszínre.

17 A légköri csapadék osztályozása intenzitás szerint Függ a cseppek átlagos átmérőjétől. < 0,5 mm Permetező eső vagy szitálás (köd, ónos). 0,5-1 mm Csendes eső. 1-5 mm Eső. > 5 mm Zápor. Nagy intenzitás nagy cseppnagyság nagyobb ütőhatás csepperózió.

18 Téli csapadékok Ónos eső Hó Hódara

19 Ónos eső Inverziós hőmérsékleti rétegződés esetén alakul ki.

20 Hó A hatszögletes alakban kikristályosodott, pelyhek alakjában hulló csapadék. A legnagyobb hóesés

21 Hódara Gömbölyű vagy kúpos alakú Átmérő: 2-5 mm Kialakulásának feltétele: a felhőben energikus feláramlások és jelentős vízgőztartalom van. Jégdara

22 A csapadék mennyiségi jellemzői Csapadékmagasság (h): a lehulló csapadéknak a felszínt egyenletesen beborító vízréteg vastagságát jelenti. 1 mm csapadék 1 m 2 felületen 1 l vizet jelent. 1 cm rétegvastagságú frissen hullott, pelyhes szerkezetű hó vízegyenértéke pedig 1 mm.

23 A csapadék mennyiségi jellemzői A csapadék mennyisége kifejezhető térfogatban is. A térfogat a csapadékmagasság (h) és a terület (A) szorzatából számítható: V= h A (m 3 ) 1 hektárra hullott 1 milliméteres csapadék 10 m 3 vízborítást jelent (hektármilliméter).

24 A csapadék mennyiségi jellemzői Csapadékhozam (Q): Időegység alatt lehulló csapadék térfogata, annak egységnyi területre vonatkoztatott értékét fajlagos csapadékhozamnak (q) nevezzük: Q V T ( m 3 s 1 ) q Q A ( m 3 s 1 km 2 )

25 A csapadék mennyiségi jellemzői Intenzitás (i): Időegység alatt lehullott csapadékmagasságot (h) kifejező hányados. h i ( mm min T A csapadékesemények intenzitásértékei alapján történő csoportosítása a következő: i < 0,5 mm/min - csendes eső 0,5 < i < 1,2 mm/min - zápor, zivatar i > 1,2 mm/min felhőszakadás (> 35 mm/30 perc) 1 )

26 A csapadék időtartama Zápor jelleg (0-180 perc) Rövid ideig tartó (3-4 óra 24 óra) Hosszú ideig tartó csapadék (> 1nap) A mértékadó intenzitás lefelé haladva csökken.

27 Mortanari-függvény Logaritmikus függvény Exponenciális függvény

28 Ombrométer Ombrográf A csapadék mérése Csapadékmérő állomások: 562 OMSZ üzemeltetésű állomás kb. 90 üzemi állomás Klímaállomások: 55 OMSZ üzemeltetésű állomás 3 más szervezet üzemeltetésében Szinoptikus állomás: 29 OMSZ (15 állomáson vizuális megfigyelés is)

29 Ombrométer (egyszerű csapadékmérők) Földfelszíntől 1 m-re. Az ombrométer átmérője r, a menzúráé r/10. Visszapárolgást akadályozó tölcsér

30 Ombrográf (Csapadékíró) 3 fő típusuk van: Tömegmérés elvén működő Billenő tartályos Úszós

31 Ombrográf (Csapadékíró) A csapadék intenzitását tudjuk mérni. Hellman-féle tölcséres, úszós, szifonos berendezéssel vannak felszerelve.

34 A csapadékmérők elhelyezésének szabályai Talajszint feletti elhelyezés 1 m-es magasságban. Vízszintes síkú nyílással. A magasság négyszeresével egyenlő sugarú körben idegen tárgy ne legyen. 45 -osszögben nem szabad leárnyékolni. A szabályok ellenére is van eltérés, ez Mo.-i viszonylatban kb. 4%.

35 A csapadékmérők elhelyezésének szabályai

A csapadék tér és időbeli eloszlása Magyarországon az éves csapadékmennyiség 500-800 mm. Min.: Hortobágy és Körös-Tisza szög 400-480 mm/év Max.

36 A csapadék tér és időbeli eloszlása Magyarországon az éves csapadékmennyiség mm. Min.: Hortobágy és Körös-Tisza szög mm/év Max.: Alpokalja 900 mm/év feletti Átlagos éves csapadékösszeg az közötti időszak alapján Legnagyobb: Jávorkút: 1 554,9 mm. Legkisebb: Szeged: 203 mm.

37 Átlagos csapadék (mm) Csapadék (mm) 80% Éves pallagi csapadékösszegek a sokéves átlagtól vett eltérései 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% Átlag csapadék ( ) Átlag csapadék ( ) Átlag csapadék ( )

38 A csapadék tér és időbeli eloszlása Maximumok: május-június (nyár eleji csapadékmaximum) október-november (másodlagos csap. maximum). Minimumok: január-február augusztus-szeptember. A kontinentális, óceáni, és mediterrán hatások keveredés nagy változatosságot okozhat.

39 Magyar Mezőgazdaság, 71 (10) (14) március április 6. 9.

40 Hóvíz egyenérték meghatározása A hótakaróban vagy a hórétegben tárolt teljes vízkészlet. A hóvíz-egyenértéket a hóréteg illetve a hótakaró vastagságából jó közelítéssel becsülni is lehet. Általában 10 cm friss hó 1 cm hó-vízegyenértéknek felel meg. Az átszámítási tényező: 0,1.

41 Hóvíz egyenérték meghatározása Mérleges hómérővel Radioaktív gammasugárzással Természetes gammasugárzással Felhalmozódó hó tömegével

42 Hóvíz egyenérték meghatározása Mérleges hómérővel: a mintavevő hengerrel 60 cm magas hóminta szúrható ki és a rajta levő beosztással a hóréteg vastagsága azonnal leolvasható. A hóminta nettó súlyát 1 cm 2 felületre mutatja a mérő. A hóvastagság ismeretében kiszámítható a minta átlagos térfogatsúlya.

43 Hóvíz egyenérték meghatározása Radioaktív gammasugárzással: A sugárforrás és a detektor között elhelyezkedő hótakaró sugárzást gyengítő hatásából lehet következtetni a hó-víz egyenértékre.

44 Hóvíz egyenérték meghatározása Természetes gammasugárzással: A hótakaró a gammasugárzást elnyeli. A hótakaró felett mért gammasugárzás és ugyanazon terület felett a havazás előtt mért gammasugárzás hányadosa adja a hóvízegyenértéket.

45 Hóvíz egyenérték meghatározása Felhalmozódó hó tömegével: A tömegmérésre hópárnákat alkalmaznak. A hó tömegét a párnában uralkodó hidrosztatikus nyomás méri.

46 A nagyintenzitású csapadékok vizsgálata Hatásai: Káros felszíni víztöbblet Eróziós formák kialakulása Kisvízfolyások árhullámainak kialakulása 0,5 mm/perc felett

47 Többnapos nagycsapadékok Az ár- és belvíz elleni védekezés területén van jelentősége. T=1-6 nap alatt lehulló csapadékmagasságok ismeretére van szükség.

48 Különböző gyakoriságú egy- és többnapos csapadékmaximumok meghatározása 1. A T=1-6 napig terjedő csapadékmaximum középértékének meghatározása: ahol: C i k i C k C i k = az adott bázisidőszakban észlelt T=i nap időtartamú csapadékmaximumok középértéke C k = a csapadékösszegek sokévi átlaga i = szorzótényező

49 A i értékének területi megoszlása

50 2. A variációs tényező (C v ) és az aszimmetria tényező (C s ) meghatározása. C v 1 x ( x i x) N 1 2 C s ( ki 1) ( N 1) C 3 3 v

51 C i / C 2 i s ( v C 1) C p v k 3. p gyakorisággal előforduló nagycsapadékok számítása. ha C s /C v 2 (Pearson III. eloszlás) ha C s /C v 2 (Gamma 2 eloszlás) Foster- Ribkin táblázat Krickij-Menkelj-féle táblázat

Hasonló dokumentumok

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő