A romantika jellemzői

Átírás

1 Nagy korok Nagy mesterek Nagy műfafok Nagy művek Záró program 2. A század zenéjének vetélkedőrendszerű, összefoglaló feltárása, emlékezetbe rögzítése C s a p a t o k F e l k é s z ü l é s i a n y a g a - O l v a s m á n y Kedves Gyerekek, kedves Fiatalok! Március végén azért gyűlünk ismét újra össze, hogy folytassuk zárójátékunkat a befejező második résszel. Természetesen akkor sem mélyedünk el a hatalmas történeti anyag minden részében, hiszen az hetek, talán hónapok reggeltől estig tartó munkáját jelentené. Éppen ezért hirdettünk már felhívásunk címében zenei térképkészítést. Ahogyan a nagy térképeken is mindig vannak tájékozódási pontok, a mi áttekintésünkben is lesznek szemelgetéssel felidézett időszakok, események, szerzők, művek, amelyek egymásutáni megjelenésével kialakul majd játékunk végére ismereteitek összképe. Ebben a programban elsőként a csaknem egész 19. századot átfogó nagy korszakról lesz szó. A neve: Romantika. Az elnevezés a francia roman szóból származik, Jelentése: regény. A romantika elnevezés tehát mindjárt a regényességre is utal. A romantika jellemzői 1. A muzsikus szabad polgár, szabad művész lett. 2. A hangszeres művész a század ünnepelt előadóművésze. 3. A romantika egyik fontos programja lett a régi mesterek műveinek feltámasztása A romantika stílusjegyei Erős érzelemvilág. Az egyén belső világának kivetítése Énközpontúság. Emberi érzelmek kifejezése - Elvágyódás a múltba, térben és időben A szerelem élményköre központi helyet kap a művészetben Meseszerűség - Tragikus elem - Természetpoézis, természetköltészet

2 - 2 - A nemzeti romantikusok négy generációja 1. generáció: Mihail Glinka 2. generáció: Stanislav Moniuszko (Sztaniszlav Monjuskó) Bedrich Smetana (Szmetana) Erkel Ferenc 3. generáció: Antonin Dvorak (Dvorzsák) Eduard Grieg (Gríg) Milij Alexejevics Balakirev (Balakirjev) Modest (Mogyeszt) Muszorgszkij Nyikolaj Rimszkij Korszakov Cesar Kjui 4. generáció: Jan Sibelius - Bartók Béla Találkoztatok már olyan zenei korszakokkal, amelyek - több részre tagolódtak. Nos, ez alól a Romantika sem kivétel. Íme, máris olvashatjátok miként követik egymást a Romantika belső korszakai: 1. Korai romantika ( ) 2. A romantika virágkora ( ) 3. Késői romantika ( ) 4. Búcsúzó romantika századforduló ( ) Most pedig, hogy tömör mondatokban áttekintettétek a romantika korának néhány fontos pontját, következzen a romantika néhány kiemelkedő mestere, zeneszerzője. F r a n z S c h u b e r t (Franc Súbert ). Bécs egyik külvárosában, Lichtentalban született Gyermekkorában 5 évet töltött a bécsi Konviktusban, mint karénekes, majd néhány évig segédtanító volt édesapja mellett. 21 éves korától saját műveinek jövedelméből kívánt megélni, de a műveinek kiadásából szerzett garasok a létminimumot sem biztosították. ezért házi zenetanítóként dolgozott- Életének csupán utolsó évei mondható boldognak, amikor író, költő, festő, muzsikus barátai körében az úgynevezett Schubertiádákon eljátszhatta műveit, bemutathatta dalait 1828-ban, 31 éves korában halt meg, de életének rövidsége és tragikuma ellenére példátlanul, gazdag életművet alkotott. Zongo-

3 - 3 - radarabjai, szonátái, kamarazenéje és szimfóniái is a zenetörténet legjelentősebb alkotásai közé tartoznak. Ennyit most Schubertről. A kiegészítő folytatás, miként a többi zeneszerzőhöz is, január végéig érkezik majd. amikor a zenei illusztráció kat is megkapjátok. Most pedig véssétek emlékezetetekbe más romantikus szerzők élete hasonlóan tömörített leírásának fontos részleteit is. R o b e r t S c h u m a n n ( ) a német zenei romantika egyik vezéregyéniége. Nemcsak zeneszerző volt, hanem kritikus és újságíró is, Schubert, Chopin és Brahms első igazi megértője és méltatója. Művészetének középpontjában zongoramuzsikája állt. Zongoraműveit gazdag fantázia, líra és szenvedély hatja át. Többségük ciklikus, azaz több szakaszból álló kompozíció. A Jugend album és a Novellettek ifjúkori emlékeit őrzik. További világszerte ismert darabjai, sok más között, a Kinderszenen (Gyermekjelenetek), Kreisleriana, Nachtstück (Éji darab), Bécsi farsang, Karneval. Másik termékeny műfaja a dalirodalom, mely működése alatt indult virágzásnak. Dalaiban a költészet és a muzsika szépsége egyesül. Például Asszonyszerelem, asszonysors, A költő szerelme, Dalkoszorú. Dalaiban a zongoraszólamnak fontos szerepe van az érzelemnek a mondanivaló kifejezésében. Szép példája ennek a Heine versére komponált A két gránátos című dala. Szimfonikus és kamarazenéjében Schumann a klasszikus mesterek művészetét folytatja. Zenetörténeti jelentőége az, hogy a korai romantika eredményeit szinte minden műfajban meggyőző, nagyvonalú összefogássá érlelte. F e l i x M e n d e l s s o h n B a r t h o l d y ( ) Német zeneszerző, Schumann kortársa. Arra törekedett, hogy a klasszicizmus és a romantika éles ellentéteit kiküszöbölje. Jelentős alkotásai: kamarazenéje, szimfóniái, zongoradarabjai, zongoraciklusai, dalai,

4 - 4 - dalciklusai. Apja házi zenekart szerződtetett, amely Mendelssohn egy-egy darabját is bemutatta. 17 éves korában már-már teljes művészi érettségről tett tanúbizonyságot, amikor megírta mindmáig egyik legnépszerűbb művét, a Nyitány -t Shakespeare Szentivánéji álom című mesejátékához. Mendelssohn nevéhez fűződik Bach elfeledett Máté passiójának újra bemutatása, amivel nagy mértékben hozzájárult Bach zenéjének újrafelfedezéséhez. Életének utolsó 12 évében a híres lipcsei Gewandhaus zenekarának vezetője volt. Az ő kezdeményezésére alakult meg Lipcsében a zenekonzervatórium. 38 éves korában halt meg, szeretett Fanny nővérének halála siettette halálát. J o h a n n e s B r a h m s /Johannesz Brámsz/ ( ) a késői német romantika képviselője, a bécsi klasszikusok formai hagyományainak folytatója. Gazdag életműve egyaránt jelentős a kamarazene, a szimfónia, a versenymű és a dal területén. Arra törekedett, hogy a romantikus zene dallamai, harmóniai, formai újításait összhangba hozza a régi klasszikus hagyományokkal. Variációk, továbbá a Tragikus nyitány és az Akadémiai nyitány. A nyitány itt nem valami színdarabhoz, vagy operához írt előjáték, csupán azért adta nekik ezt a címet a zeneszerző, mert a nyitányokhoz hasonlóan ezek is összetett egytételes művek Brahms műveit nagy mértékben áthatja a verbunkos muzsika dallam és formavilága. Az ízig-vérig magyaros műfajt szinte anyanyelvi fokon művelte. 21 magyar tánca közül a legnépszerűbb, legközismertebb és legtöbbet játszott az V. Magyar tánc. H e c t o r B e r l i o z ( ) romantikus zeneszerző, a francia zene forradalmára, nyelvújítója. Nevéhez fűződik a XIX. századi programzene elindulása, új formája. Főleg hangszerelési újításait, a zenekar újfajta kezelését csodálták kortársai és utódai. Meghangszerelte a Rákóczi indulót és belefoglalta a Faust elkárhozása című szimfonikus művébe.

5 - 5 - Leghíresebb műve a Fantasztikus szimfónia, amelyben először alkalmazta a tételen végigvonuló vezérmotívumot. Az, hogy a szimfónia minden zárt tételében vissza-vissza térjen ugyanaz a zenei motívum, új jelenség a zeneirodalomban, a Fantasztikus szimfónia tételeiben pedig a r4ménytelen szerelem motívuma rendre visszatér. Berlioz nagyméretű, szokatlan hangszerelést használó zenekara ütőhangszert használva különleges hangzást ért el. Ő maga ünnepelt karmester volt. Frederyk Chopin (Frederik Sopen) (Lengyel származású zeneszerző) a zongoramuzsika történetének jelentős egyénisége. A zongora poétájának is nevezik. Művei a lengyel népzenében gyökereznek. Legyenek azok mazurkák, polonézek, keringők, etűdök, impromptük, vagy zongoraversenyek, mind a zeneszerző lelke legmélyéből fakadó személyes vallomások ban, húsz éves korában, elhagyta szülőföldjét és Párizsba utazott. Párizs művészvilága csodálattal adózott zenéje és zongorázása előtt. Zenéjének érzelemvilága rendkívül differenciált, a letört szomorúságtól a robbanó vidámságig. Zongorastílusát sajátos költészet hatja át. Virtuóz hangszerkezelése, melódia gazdagsága mindig a romantikus kifejezés szolgálatában áll. A lengyel táncok világát idézik mazurka és polonéz sorozatai. Hazájába nem tudott visszatérni, de szavaiban, tetteiben, írásaiban és zenéjében hű maradt Lengyelországhoz és népéhez. Párizsban temették el, szívét azonban Varsóba vitték és ott őrzik ma is. Liszt Ferenc ( ) a XIX. századi romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére és minden idők legnagyobb zongoraművésze. Kora legkiemelkedőbb zeneszerzője és vezényelte, népszerűsítette kortársai műveit. Új zenei forma megalkotásával, gazdagította a zeneirodalmat és sokat tett hazájáért ban Párizsban telepedett le, ahol a kor vezető művészegyéniségei veszik körül, legközelebbi barátai Chopin és Berlioz. Az 1834-et követő évtizedben sok hangversenyt adott Európa nagyvárosaiban.1942-ben Weimarban telepedett le, itt kézült

6 - 6 - életművének java része.1861-től néhány évig Rómában élt Itteni tartózkodásának legnagyobb eredménye egyházi zenéinek megszületése. Többek között a SzentErzsébet legenda, a Krisztus oratórium, a Koronázási mise ben az alsóbb papi rendbe nyert felvételt, ettől kezdve reverendában járt től 3 város, Róma, Weimar és Budapest között osztja meg idejét ben megalakul Budapesten a Zeneakadémia, amelynek egyik alapítója és első tanára. Művészetének egyik központi alapja a zongoramuzsika volt. Ő volt a romantikus zongorastílus egyik megalapozója. Liszt munkásságának másik központi területe a romantika jellegzetes zenekari műfaja volt. Őt tartják a szimfonikus költemény megteremtőjének. Egyik legismertebb alkotása a Lamartine francia költő versének hatására komponált Les Preludes (Lé prelűd) című szimfonikus költeménye. Vegyük most sorra azokat a zenei műfajokat, amelyek a romantika korában születtek, vagy fejlődtek ki. Ilyenek: a dal - a dalciklus - a hangszeres karakterdarabok - a szimfonikus költemény - a romantikus opera. Dal. A műfajt jól ismerjük már a bécsi klasszikus mesterek szerzeményeiből. Széles körben azonban a dalművészet csak a romantika korában fejlődött ki új műfaji kategóriaként. Első és mindeddig legnagyobb mestere Franz Schubert volt. Őt követte Robert Schumann, Felix Bartholdy Mendelssohn, Johannes Brahms. Dalciklus. Összefüggő versek sorozatára írt több dalból álló kompozíció Hangszeres karakterdarabok. Jellegzetes romantikus hangszeres zene. A darabok hangulatot, lelkiállapotot fejeznek ki. Egy részük bizonyos tánctípusokat követ Ilyenek a keringő, polonéz, polka. Más részük etűd, nocturne (noktürn) lírai hangulatú, darab. Ismét más részük impromptu (empromptü) pillanatnyi hangulatot kifejező rögtönzés. A hangszeres karakterdarabok legnagyobb mestere Frederyk Chopin.

7 - 7 - A r o m a n t i k u s o p e r a Az opera sikerei már a XVIII. század második felében kezdték háttérbe szorítani a hangszeres műfajokat. A XIX. században szinte egyeduralkodó műfajjá lett. Nagyzenekara újabb hangszerekkel bővült. Különösen a fúvós hangszerek száma növekedett. A kor zenekari hangzásának megújítói között elsősorban Hector Berlioz, Richard Wagner és Richard Strauss nevét említik. A többféle irányzatot, stílust képviselő XIX. századi operát három nagy területre oszthatjuk: az olasz és a német vonalra, valamint a század második felében ki- bontakozó nemzeti operák csoportjára. A r o m a n t i k u s o l a s z o p e r a Első neves szerzői Rossini, Bellini, Donizetti. Későbbi nagymestere a műfaj egyik legnagyobb alakja, Giuseppe Verdi. G i o a c h i n o A n t o n i o R o s s i n i (Dzsoakino Antonio Rosszini új lendületet adott az olasz dalműnek. Az olasz opera virágzásának alapjait teremtette meg. 21 éves, amikor Velencében már nagy sikert arat két fiatalkori operája, a Tankréd és az Olasz nő Algirban. Fő műve a Beaumarchais (Bómarsé) vígjátéka nyomán írt A Sevillai borbély. V i n c e n z o (V i n c s e n z ó) B e l l i n i ( ) Rossini szerint Bellini egyike volt a leglelkiismeretesebb mestereknek. Párizsban mutatták be világsikert aratott művét, a Puritánok- -at. Vígoperát sohasem írt, zenéje sötétebb drámaiságot áraszt. Stílusára a lírikus, melankólikus dallamvezetés dallamvezetés jellemző. G a e t a n o D o n i z e t t i (Donicetti ) Első nemzetközi sikere az Anna Bolena (Boleyn Anna) melyet 1830 decemberében mutatnak be a milánói Scalaban, majd félév múlva a párizsi operaház színpadán játsszák, néhány héttel később pedig a londoni King s Theatre-ban hangzik el. Donizetti Európa ünnepelt zeneszerzője lesz. G i u s e p p e (Dzsuzeppe) V e r d i ( ) Az operairodalom egyik legnagyobb zeneszerzője, Művészetével megteremtette az olasz romantikus nagyoperákat. Ezek áradó dallamossága, szenvedélyessége, a kórusok drámai hangja, a hatalmas tömegjelenetek, a mély jellemábrázolások, a cselekmény és a zene tökéletes összhangja halhatatlanná, utolérhetetlenné teszik alkotásait.

8 - 8 - Első alkotási periódusa ( ) Ekkor keletkezett operáival aratja első tömegmozgató sikereit. Ezek nyomán lesz a nép kifejezése szerint az olasz forradalom muzsikusa: Nabucco Ernani - Attila Legnanoi csata Második alkotói periódusa ( ). Ebben a korban keletkezett operáira jellemző az erős társadalomkritikai hang. Rigoletto, Trubadur, Traviata Harmadik alkotói periódusa ( ) Ebben a korszakban született műveire jellemző a látványos színpadvilág. Sziciliai vecsernye, A végzet hatalma. Don Carlos. Negyedik alkotói korszaka (l ) Othello, Falstaff. A Nabuccotól a Falstaffig Verdi művészete hatalmas fejlődésen ment keresztül. Művészetében mindvégig az emberi énekhang elsőbbségét hirdette a hangszerrel, a zenekarral szemben. A romantikus német opera R i c h a r d W a g n e r ( ) a német romantikus opera vezéralakja, a német zenedráma megteremtője, az operadramaturgia egyik legnagyobb jelentőségű alakja. A romantika összművész típusának megtestesítője. Kiváló karmester, drámaíró és zeneszerző. Nevéhez fűződik az énekbeszéd bevezetés az operákban. Életműve az operatörténet nagy fordulatát jelenti. A művek szerkezete az áriák, duettek, tercettek nagy finálék helyett az egészet átfogja. A zenekar szerves része az operának, a színpadképe pedig a látványt biztosítja. A forradalmi események miatt Wagner emigrációba kényszerül. Előbb Párizsban, majd Svájcban talál otthonra. Megismerkedik Liszt Ferencel, barátságuk életük végéig tart ben ismét Párizsban próbálkozik s mivel amnesztiát kap, haza mehet. Útközben éri II. Lajos bajor király meghívása és ettől kezdve kiváltságos helyzetet élvez. Úgy vonul be Münchenbe, mint egy győztes fejedelem

9 ban II. Lajos áldozatkészsége folytán felépül Bayreuthban a zeneszerző régi álma, a Wagner Színház, hogy ott speciálisan képzett zenekarral és énekesekkel csak az ő műveit szólaltassák meg. A színház első bemutatóján 1876-ban A Niebelung gyűrűje című zene dráma volt (tetralógia - négy dalmű, amelyeket mitológiai témájuk kapcsol össze), majd 1882-ben a Parsifal bemutatója következett. A magyar nemzeti opera kialakulása Megteremtése Erkel Ferenc nevéhez fűződik, aki stílussá formálta a verbunkos zenét. Így alkotta meg énekes és hangszeres műveit. Operáiban az olasz műfaj megtelik magyar tartalommal és magyar verbunkos zenei elemekkel. A XIX. századi magyar zenét, annak minden műfaját a verbunkos zenéből fogant nemzeti stílus határozza meg. A század magyar műzenéjét két műfaj jellemezte, a nemzeti opera és a népies műdal. A népies műdal a XIX. század jellegzetes magyar költészete, mely abból, a célból született, hogy megteremtse nemzeti kultúránkat, a városainkból kiszorítsa a német dalokat, a német szellemet. A népies műdal szerzői zeneileg képzetlen műkedvelő komponisták. Voltak közöttük tehetséges ösztönös muzsikusok. Egressy Béni pl. sikeresen zenésítette meg Vörösmarty Mihály verseit, Szentirmay Elemér dalai a kor legnépszerűbb szerzeményei voltak.