BÉKÉSCSABA MEGYEJ JOGÚ VÁROS

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEJ JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent Jstván tér 7. Ikt. sz.: XIV /2013. Előadó: Kis Béla Mell.: 1 db rendelettervezet Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) Telefax: (66) E-maii: jegyzo@bekescsaba.hu NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: A településképi bejelentési eljárásról szóló rendelet megalkotása (2. forduló) Előkészítő: Véleményező: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészet i Csoport Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése március 29-én tartandó nyilvános ülés ére Tisztelt Közgyűlés! január l-jén lépett hatályba a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), amely lehetőséget ad arra, hogy az egyes települések a településkép értékeinek megőrzése, az épített és természeti értékek összhangjának biztosítása érdekében helyi rendeletet alkossanak. A Kormányrendelet hatályba lépése előtt a szabályozás elvei a következők voltak: 1. Normatív szabályozás: - építési munkák engedélyezése során csak előre meghatározott műszaki szempontokat lehetett számon kérni, de az eszt ét ik át, formát, szint, stílust nem lehetett helyi rendeletben szabályozni, - ha valami szabályozásra került, attól akkor sem lehetett eltérni, ha az eltérés a szabályozotthoz képest jobb megoldást tartahnazott. 2. Engedély nélküli építések: - építési engedély nélkül lehetett átalakítani, átburkolni, átszínezni homlokzatokat, építeni épületelemek et (kerítést, kéményt stb.), nem kellett engedélyt kémi a

2 2 reklámberendezések elhelyezésére sem, a szakmai kontroll és egységes szempontrendszer érvényesíthetőségének hiányában a településkép eltorzult, a rendezett, kellemes épített környezet inkább kivétellé, mint jellemzővé vált, - engedély nélkül lehetett építeni kisebb melléképület eket is, ezek telepítését és megjelenését nem lehetett ellenőrizni. - a lakosság összekeverte az építési folyamat szabályozását, tehát az eljárási szabályokat (pl. engedély nélkül építhető építmények körének meghatározása) és az anyagi jogszabályokat, amelyek az építési előírásokat tartalmazzák (pl. építménymagasság, felhasználható anyagok, védőtávolságok, építési hely stb.), így gyakran előfordult, hogy az állampolgárok engedély nélkül építettek különféle szabálytalan építményeket, emiatt a hatóság csak utólag, az építmény elkészülte után tudott fellépni, bírsággal vagy bontási kötelezéssel sújt va az építtetőt. A Kormányrendelet szabályozási elvei a következők: l. Azok a települések, amelyek a városkép védelme érdekében rendeletet alkotnak, lehetőséget kapnak az országos normatív szabályok mellett helyi szabályok alkalmazására, az építési engedélyhez nem kötött építés feltételeinek előzetes meghatározására. 2. Azoknak a településeknek, amelyek nem alkotnak rendeletet, nem lesz befolyásuk a lényeges városképi elemek alakítására, a központi jogszabályok ugyanis az építmények kisebb körét vonják az építésiengedély-köteles tevékenységek körébe. 3. A tervezett új szabályozás segítséget és jogbiztonságot nyújt az építtetők részére, mert az engedély nélkül építhető építmények esetében településképi bejelentési eljárás keretében előre tisztázható k az építés feltételei. 4. A döntés kötelező érvényü, ellene fellebbezni a KözgYÜlésnéllehet. A Kormányrendelet 23. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint az eljárás eredményeként kiadott igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése a 49/2013. (II. 22.) közgy. határozatában döntött arról, hogy társadalmi egyeztetésre alkalmasnak tartja a rendelettervezetet. Az előkészítést végző szervezeti egység a rendelettervezetet Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján ( és a Csabai Mérlegben is közzétette. A lakosság részéről javaslat, észrevétel nem érkezett. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága február 19-én megtartott ülésén, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése február 22-én megtartott ülés én elhangzott észrevételeket a rendelettervezet összeállításánál figyelembe vettük.

3 3 A rendelettervezetet véleményező képviselők javaslatait, valamint a Békéscsaba Megyei Jogú V áro s Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szervezeti egységeinek javaslatait a rendelettervezetben átvezettük. A rendelettervezet az első fordulóban tárgyaltakhoz képest a fentieknek megfelelően kiegészítésre és pontosításra került. A jogalkotásról szóló évi CXXX. tv a alapján előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni az elfogadásra kerülő új szabályozások várható következményeiről. A Tv. előírásai alapján készülő hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását az alábbiak szerint: - Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: A rendelet megalkotása lehetőséget biztosít a kedvezőbb városkép kialakítására. A rendeletben szabályozott építési tevékenységek esetében csökkenhet a szabálytalan építkezések száma, így az építésre fordított forrásokat hatékonyabban lehet felhasználni. - Környezeti és egészségi következmények: Csökkenhet a szabálytalanul elhelyezett építmények településképet rontó hatása, valamint az ezekkel összeruggésben előforduló balesetveszélyes helyzetek száma. - Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendelet hatályba lépésével és alkalmazásával bizonyos adminisztratív terhek növekednek, de az önkormányzatra nézve ez nem jelent jelentős mértékű többlet feladatot, mivel a szabályozással érintett tevékenységek nagy része korábban is tervtanácsi eljárás alá tartozott. A tervtanács elé kerülő ügyek száma várható an csökkenni fog. - A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogaikotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotásának szükségességét a magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés indokolja. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén az önkormányzatnak nem lesz befolyása a lényeges városképi elemek alakítására. - A jogszabályalkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet megalkotását követő alkalmazás előre láthatólag nem igényli a jelenleg meglévő személyi, szervezeti, tárgyi feltételek bővítését vagy többlet pénzügyi forrás biztosítását. Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta, a bizottságok véleménye az előterjesztés mellékletét képezi. A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egység: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport, - Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport.

4 4 Kérem a Tisztelt Közgyűlést, szíveskedjen megalkotni. hogyamellékelt rendelettervezet alapján a rendeletet Békéscsaba, március 18. Ellenjegyzés: ~ / Pénzügyi:... ~0.....

5 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének. /2013 (... ) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról (tervezet) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdésének 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés l. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el: 1. A településképi bejelentéshez kötött tevékenységek 1. (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. (1)-(3) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt: 1. több rendeltetési egységet vagy kettőnél több lakást tartalmazó épület közterület felől építménnyel nem takart homlokzatának utólagos hőszigetelése, a ho mlokz at felület színezése, a homlokzat jellegét megváltoztató bevonat, felületképzés készítése vagy megváltoztatása, a homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő - cseréje, 2. kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m 2 alapterületet, 3. közterület felől építménnyel nem takart nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 50 m 3 térfogatot és a 3 m gerincmagasságot, 4. önálló reklámtartó építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg: a) beépítésre nem szánt területen a 9 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot, 5. új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. (2) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt: 1. közterület felől építménnyel nem takart helyen vagyaközterületi határvonallal 90 foknái kisebb szöget bezáró épület szerkezet en szellőző berendezés, klímaberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése, 2. közterület felől építménnyel nem takart homlokzaton vagy ahhoz illeszkedően előtető, ernyő szerkezet létesítése, meglévő átalakítása, bővítése, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni, 3. közterületet és a nem közterületet elválasztó új kerítés építése. (3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. (3) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt: 1. növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a 4,5 m-t, 2. a 3,0 méternél nagyobb magasságú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, 3. magasles, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

6 2 (4) A 4. (1) - (3) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérő külső megjelenéssel megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők. 2. (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. (4) bekezdésben szereplő területeken végzett alábbi építési tevékenységek esetén: 1. műemléki környezetben, vagy műemléki védelem alatt álló építmény telke melletti telken meglévő építmény homlokzatának építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött megváltoztatása, 2. helyi egyedi védelem alatt álló építmény - homlokzatának megváltoztatásával együtt járó - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, 3. közterületen zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg, 4. közterületen vagy közterületről építménnyel nem takart helyen felállított illemhely telepítése, építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, amennyiben a tevékenység nem építési vagy rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező közterületen folyik, 5. közterületi utasváró fiilke, telefonfiilke vagy pavilon építése, 6. közterületen vagy közforgalom céljára megnyitott területen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy műszaki specifikáció val rendelkező, 30 napot meghaladóan fennálló műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése. (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. (4) bekezdésben szereplő területeken lévő építmények vagy rendeltetési egységek rendeltetésének megváltoztatása előtt, amennyiben az a meglévő utcai homlokzat jellegének változásával jár vagy amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat 1. rendeltetési egységeinek száma megváltozik, 2. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendeletben az övezetre vagy az építési övezetre vonatkozóan a tervezett rendeltetés nem szabályozott, 3. a Helyi Építési Szabályzat szerint az övezetben vagy az építési övezetben kivételesen helyezhető el vagy a helyi lakosság ellátását szolgálja, 4. a korábbi rendeltetéshez képest - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - többletparkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé vagy 5. érinti a közterület kialakítását, a köztárgyakat, a közterületen lévő berendezéseket, a növényzetet. 3. (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. (1 )-(3) bekezdésben szereplő területekre tervezett 1. rendszerint ipari, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység céljára használt fóldrészlet, épület vagy helyiség bejárata közelében, az ott folyó tevékenységre utaló cégjelző, címjelző hirdetmények és berendezések, cégtáblák (a továbbiakban együtt: cégér), 2. bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó méretű hirdetőfelület, homlokzati bevonatként megvalósuló hirdetés - beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is - vagy egyéb hirdető berendezés (a továbbiakban együtt: reklámfelület),

7 3 3. útbaigazító tábla, útbaigazító reklámfelület (a továbbiakban együtt: útbaigazító hirdető felület) elhelyezésének megkezdése előtt. (2) Nem kell lefolytatni a jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást, ha a cégér, reklámfelület vagy útbaigazító hirdetőfelület 1. építési célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területen, az építési munkákkal összefiiggő berendezéseken, szerkezeteken, és legfeljebb az építés, 2. rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területeken, a rendezvénnyel összefiiggésben, és legfeljebb a közterületfoglalási engedély érvényességének idejéig jelenik meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti cégér, reklámfelület útbaigazító hirdetőfelület kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályokat és követelményeket külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 2. A településképi bejelentési eljárással érintett területek 4. (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, l. (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése előtt: 1. a Helyi Építési Szabályzat szerint településképi védelem alatt álló területek, 2. településközpont vegyes területek, központi vegyes területek, 3. nagy kiterjedésü kereskedelmi célú területek, vegyes konferencia- és szabadidő központ területek, oktatási központok területei, egészségügyi létesítmények területei, sport-, szabadidő-, strand-területei, 4. közterület, közpark, 5. fóközlekedési utak külterület i szakaszának mentén az útterület telekhatáraitól mért 100 m-es sáv ha az úttal határos övezet beépítésre nem szánt terület. (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, l. (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése előtt: 1. nagyvárosias lakóterületek, 2. a Helyi Építési Szabályzat szerinti Belváros területe, 3. védett utcakép utcája, 4. a Helyi Építési Szabályzat szerinti gyűjtő- vagy magasabb rendű utak mentén az útterület telekhatáraitól mért 20 méteres sáv ha az övezet beépítésre szánt. (3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, l. (1) és (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése előtt: l. természetvédelmi területek (NATURA 2000), 2. az Ókörös (Gerlai-csatorna) és az Élővíz-csatorna mentén az azok part jaihoz legközelebbi, építési övezetbe tartozó telkek. (4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közigazgatási területén végzett, 2. -ban felsorolt tevékenységek megkezdése előtt. 3. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása 5. (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

8 4 (2) A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz nem kell mellékelni azokat a munkarészeket, amelyek az önkormányzati fóépítésszel történő előzetes egyeztetés, és az általa kiadott igazolás alapján a településképi bejelentés elbírálásához nem szükségesek. (3) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szó ló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. a kialakult településszerkezethez (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet) való illeszkedést, 2. a településképhez való illeszkedést (külső településkép, belső településkép, utcakép), 3. a település táji környezetéhez való illeszkedést (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), 4. a településkarakterhez történő illeszkedést (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen), 5. a védendő értékeket, 6. a távlati adottságokat, fejlesztési lehetőségeket, 7. a tervezett rendeltetés kialakult környezethez való illeszkedését. (4) A településképi bejelentésre kiadott igazolás az önkormányzati fóépítész szakmai álláspontján alapul. 6. (1) Amennyiben a tevékenység megfelel az 5. (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről igazolást állít ki, amelynek érvényességi ideje, ha az igazolás másképpen nem rendelkezik: 1. állandó építmény és rendeltetésváltoztatás esetén végleges, 2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén az építmény fennállásának időtartama, de legfeljebb 180 nap, 3. közterület foglalási engedélyhez is kötött cégér es et én 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyez és alapjául szolgáló körülmények fennállnak, 4. közterület foglalási engedélyhez nem kötött cégér esetén legfeljebb ameddig a kihelyez és alapjául szolgáló körülmények fennállnak, 5. reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezés esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyez és alapjául szolgáló körülmények fennállnak, de a homlokzati felületképzésként vagy bevonatként megvalósuló hirdetés - beleértve az üvegfelületeken elhelyezett önt apadó felületeket is - esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak. (2) Al-3. szerínti tevékenység a bejelentés alapján - az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető az egyéb jogszabályok és előírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után. (3) Ha a polgármester a tervezett tevékenységet nem tiltja meg vagy nem ad igazolást a határidőn belül, a bejelentést tudomásul vettnek kell tekinteni, és a tervezett tevékenység - az egyéb jogszabályok és előírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után - megkezdhető. A bejelentés tudomásul vétele ebben az esetben is a (1) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozik. (4) Az igazolás érvényességi idejének lejártáig új településképi véleményezés i eljárást kell lefolytatni, ha a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést az igazolás érvényességi idejének lejárta után is fenn kívánják tartani.

9 5 (5) Az igazolás érvényességi idejének lejárta után a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést a kihelyező saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani. 7. A bejelentés elmulasztása, az igazolásban előírtak - beleértve az igazolás érvényességi idejét ismegszegése vagy a 6. (3) szerinti érvényességi idő túllépése esetén e magatartás megszegőjével szemben forintig terjedő bírság szabható ki. Ez a rendelet május l-én lép hatályba. 4. Záró rendelkezések 8. Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző