NAPRAFORGÓ IRODALMI SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 3 4. ÉVFOLYAM. Kálvin Kiadó Budapest, 2021

Átírás

1 NAPRAFORGÓ

2 NAPRAFORGÓ IRODALMI SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 3 4. ÉVFOLYAM Kálvin Kiadó Budapest, 2021

3 TARTALOM szövegek szerzők, jogutódok illusztrációk Sásdi Laura, Séllei Nóra Valéria, 2021 ARANYKAPU / JÚNIUS...10 TALÁLMÁNYOK, TECHNIKA Illyés Gyula: A mester Kipp-kopp, kalapács Zelk Zoltán: Göncöl kovácsa Laik Eszter Misik-Nagy Rita: Elmés lelemények (részletek) 14 Döbrentey Ildikó: A hajómanó meséje...22 Tóth Krisztina: Marci szerel...25 Miklya Luzsányi Mónika: Laci papa és Kisbalázs...26 Varró Dániel: Mért üres a postaláda mostanába? (részlet) SPORT, MOZGÁS Csukás István: Egy kisfiú mondja Gyárfás Endre: Labdarúgó Dávid Ádám: A Virág utcai focibajnokság (részlet)...32 Keresztesi József: Rövid vers az Eltűnt Gombfocicsatárról 33 Miklya Luzsányi Mónika: Aranycsapat...34 Csukás István: Mirr-Murr, a gólkirály (részlet)...36 Pinczési Judit: Nagymama Lázár Ervin: Foci...40 Miklya Zsolt: Szokott-e Isten játszani?...43 Kiss Ottó: Focisták kézikönyve (részlet)...44 Miklya Luzsányi Mónika: Sportnapközi...46 József Attila: Isten (részlet) ITT A NYÁR Mészöly Ágnes: Átváltozás László Noémi: Nem tudom Csukás István: Tanévzáró Szabó T. Anna: Június Csík Mónika: A fagyi Bella István: Június Balázs Ágnes: Nyár (Neveletlen ABC részlet)...54 Móra Ferenc: A századik könyv...54 Janikovszky Éva: Bizi (részlet) Weöres Sándor: A birka-iskola...58 Egyed Emese: Nyári tantervek...58 Miklya Zsolt: Vár-úrnő óriáslábai JÁTÉK Müller Péter Sziámi: Macskabölcső Tolnai Ottó: Első bölcsőm, a Tisza (részlet) Balázs Ágnes: Sár (Neveletlen ABC részlet)...63 Simon Réka Zsuzsanna: A király, aki nagyon szeretett játszani..64 Nemes Nagy Ágnes: Ugróiskola...68 Szabó Lőrinc: Bicikli Bodó Béla: Brumi mint detektív (részlet) Lázár Ervin: Pávárbeveszévéd Kányádi Sándor: Faragott versike...75 Szabó T. Anna: Kalapács-dal Kiss Ottó: Papírsárkány Papp-Für János: Egy délután Weöres Sándor: Déli felhők...77 Áprily Lajos: Labda-fellegek Petőfi Sándor: A nap Bartos Erika: Buborék...79 Kiss Judit Ágnes: Buborék-dal...79 Kosztolányi Dezső: A játék...80 Orbán Ottó: A faállatok

4 TÜRKIZ TENGER / JÚLIUS...82 VÍZ, VÍZ, VÍZPART Kányádi Sándor: Az én folyóm...84 Nagy László: Balatonparton...84 Szabó Lőrinc: Vadliba...85 Csukás István: Reszkessetek, halacskák! (részlet a szerző A Nagy Ho-ho-ho-horgász nyáron című meseregényéből) A Nagy Ho-ho-ho-horgász főcímdal (dalszöveg Csukás István: A Nagy Ho-ho-ho-horgász dala alapján) Máté Angi: Volt egyszer egy béka...92 Kiss Judit Ágnes: A családom...94 Tóth Ágnes: Csali csemege...95 Hej, halászok, halászok Jézus megjelenik a Tibériás-tengernél: a nagy halfogás Kiss Benedek: Halászok...97 Kányádi Sándor: Ballag a folyó...98 Mint a szép híves patakra (részlet)...99 Orbán Ottó: Mese...99 Miklya Zsolt: Patakiskola IRÁNY A TENGER! Marék Veronika: Milyen a tenger? Miklya Luzsányi Mónika: Rúfusz, a rettenthetetlen Csík Mónika: Nyári sós Balázs Imre József: A titkos sziget Csukás István: Mirr-Murr tengeri csatát vív (részlet) Finy Petra: Az óperenciás ember Dávid Ádám: Tetkó, a tengerész Kovács András Ferenc: Bolondos ének Csak azért sem! Jónás könyve alapján elbeszéli Miklya Luzsányi Mónika Mándy Stefánia: A messzi tengeren Czigány Zoltán: Csoda és Kósza Olaszországban (részlet) 120 UTAZÁS, KÖZLEKEDÉS Miklya Zsolt: Fordulatszintek Mosonyi Aliz: Autósmesék (részlet) Máté Angi: Volt egyszer egy autó Lackfi János: A nagy autóbambulás László Noémi: Helyszűke Nyulász Péter: Combinózni jó Erdős Virág: Négyeshatos Tóth Ágnes: Zireg-zörög Kiss Benedek: Hová merre? Miklya Luzsányi Mónika: Az örökké termő fa Csukás István: Tüsszentés-meghajtású Hapci-rakéta (részlet) 142 Orbán Ottó: Pilóta Tandori Dezső: Út, ágas út, hármas út Kántor Péter: Vándorballada TÁBOROZÁS, TÚRA Balázs Imre József: Felmászunk a sósziklához Rónay György: Ének az elemekről (részlet) Ijjas Tamás: Spenót Gyárfás Endre: Hegyre hívó Weöres Sándor: Mese Petőcz András: Dombok, hegyek Miklya Zsolt: Há / vé Kuczka Péter: Árnyjáték Szárnyra kelnek, mint a sasok László Noémi: Fogócska Janikovszky Éva: Mi újság? Mándy Stefánia: Zölden zúg Bálint Ágnes: Szeleburdi család (részletek) Vidor Miklós: Jánosbogár Mécses Kántor Péter: Csendélet ORSZÁG-VILÁG / AUGUSZTUS HAZÁNK, MAGYARORSZÁG Komjáthy István: Pusztaszer (részletek) Arany János: Rege a csodaszarvasról (részlet) Általmennék én a Tiszán A Tisza eredete Zelk Zoltán: Anyu, végy egy hegyet nékem Rónay György: Lajosforrás Nagy László: Itthon vagyok Takáts Gyula: Csobánci vár alatt (részlet) Balázs Imre József: Balatoni táj A balatoni bőség legendája Csapody Kinga: Irány Eger! (részlet) Keresztesi József: Múzeum egy kisvárosban Kőrizs Imre: Városnézegető (részletek) Szepesi Attila: Városok VADASPARK Miklya Luzsányi Mónika: A nagy agyagozás Nagy Bandó András: Az állatok teremtése Kovács András Ferenc: Egy pettyes petymeg Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról Kovács András Ferenc: Reszket a rozmár Kovács András Ferenc: Mormota Börcsök Mária: Nyuszi-KRESZ Janicsák István: A nyúl Csukás István: Róka-mese Csukás István: Őz-mese Szepesi Attila: Agancsos vitézek Csukás István: Zsiráf-mese Csukás István: Óriáskígyó-mese Csukás István: Zebra-mese Csukás István: Víziló-mese Orbán Ottó: Krokodil Tóth Krisztina: Szurikáta Gryllus Vilmos: Tigris Orbán Ottó: Tigris Orbán Ottó: Oroszlán Kertész Erzsi: Állat KávéZoo (részlet) Gyárfás Endre: Panasznap az állatkertben Tarbay Ede: A majom NEM VAGYUNK EGYFORMÁK Eörsi István: Katicabogaramról Finy Petra: A sellőlány álma Kertész Edina: A városi óriás Horgas Béla: Három kavics Majoros Nóra: Őszi alma Balázs Ágnes: Neveletlen ABC (részletek) A hármas fonál A prédikátor könyve 4, Nattán-Angeli Nóra: Cidri Csorba Piroska: Csupa fehér Molnár Krisztina Rita: Levendulaszappan (részlet) Dániel András: Pad Turbuly Lilla: Válogatós Mészöly Ágnes: Peti (részlet) Csorba Piroska: Öreg bácsi a szomszédban Börcsök Mária: Mindenki mást csinál A MI VILÁGUNK Beney Zsuzsa: Fa Kányádi Sándor: Két vén fáról Mészöly Miklós: A hegy meg az árnyéka A teremtő és megtartó Isten Kollár Árpád: Erdős vers Csorba Piroska: Egy nyári délutánon Pacskovszky Zsolt: A virágvadász Orbán Ottó: A Föld Petőfi Sándor: Mi kék az ég! (részlet) Zelk Zoltán: Köd és fény Tandori Dezső: Mackók napja, verebek napja Miklya Zsolt: Kezd őszülni a nyár

5 NAPRAFORGÓ

6 ARANYKAPU JÚNIUS TALÁLMÁNYOK, TECHNIKA

7 Illyés Gyula A mester Szerette a szerszámokat, egész belepték a falat. A satu fölött léc futott. A csavarhúzók ültek ott. A fogók, nagy és kicsi, mind; a vasvágók, hosszuk szerint; mint az orgona sípjai készen kéz alá ugrani. Kipp-kopp, kalapács Kipp-kopp, kalapács, Kicsi kovács, mit csinálsz? Sárga lovat patkolok, Aranyszeggel szegelek. Uccu, pajtás, kapj fel rája, Úgyis te vagy a gazdája! magyar gyermekmondóka, kiszámoló (Nemeskajal) Zelk Zoltán Göncöl kovácsa Feri apja, Sikos bácsi volt az Újmajor kovácsa, malomzúgást, harangszót is túlzengett a kalapácsa, ha rákezdte kora reggel: Ide fusson ahány ló van Hiripen és Homoródon, Pálfalván és Újmajorban! Ezt verte ki szépen szóló kalapácsa minden reggel, lángok közt állt, hajladozott feje körül az egekkel: tüzes vasból való kígyó hogyha fölsziszegett rája, olyan szikra-eső támadt, mintha az ég maga szállna! Járt közöttük az orgonás, apám, a pusztai kovács, hogy melyiket emelje le, csinálni, amit kell vele. Attól, mit javított s csinált, örömöt kapott a világ. Megtisztult egy-egy hangja, vagy zengetett merő újakat. Mintha a csillagos egek dehát úgy volt, az ég szállt ott: elmondotta Feri egyszer, amit csak ő tudott, látott. Meg ne mondjad soha másnak! intett, aztán elmesélte: az ő apja vert abroncsot a Göncöl négy kerekére 12 13

8 Laik Eszter Misik-Nagy Rita Elmés lelemények (részletek) Kandó Kálmán mérnök Sokáig lehetetlennek tartották az új energiaforrás vasúti forgalomban való használatát. Kandó ezt megcáfolta, mikor a gőzmozdonyok kiváltására a világon elsőként hosszú távolságokat teljesítő és nagy terhek szállítására képes villanymozdonyt hozott létre. Az első, rendkívül nehéz hegyvidéki terepen megépített vasútpályát 1902-ben adták át Észak-Olaszországban. VILLANYMOZDONY Mozdulj, mozdony, húzd a terhed! Miért nem lódulsz, nincsen kedved? Látom, mért állsz, mi a hiba, nem gőzzel jársz, vasparipa, áramszedőd gyűjti össze erőd, az visz messze. Bródy Imre fizikus, kémikus A korabeli izzólámpák rövid élettartamúak és rossz minőségűek voltak. Nagyobb fényerejű és tovább világító villanykörtére volt szükség. A kriptonnal töltött izzólámpát a tudósok már ismerték, de az emberekhez nem jutott el, mert a kripton drága volt. Hosszú kutatómunka után megállapították, hogy 1000 m3 levegőből 1,5 liter kripton nyerhető ki. Erre a technológiára Bródy megalapította Ajkán a világ első kriptongyárát, ahol a korábbi ár kevesebb mint háromezred részéért állították elő a nemesgázt. Az 1930-ban szabadalmaztatott találmánya, a kriptontöltésű izzólámpa így lett végül 1936-ban világsiker. VILLANYKÖRTE Ültessünk villanykörtefát! Villanykörték világítanának ágain, kiülhetnénk alá éjjel is, jól látnánk, melyik kukacos, már ha élnek a villanykörtékben villanykukacok. Csak a körteillat hiányozna, a zümmögő méhzene, napsütésben csipegető rigórajok, a csőrükből csöpögő kásás körtelé. Hagyjuk inkább az ültetést, csavarjuk be ezt a körtét a csillárba a kiégett helyett, kell a fénye, mert ha jön az este, félni fogok a sötétben kerüljön minden a maga helyére

9 Tihanyi Kálmán fizikus, villamosmérnök Az utcai lámpák drót nélküli kapcsolását megoldó szabadalma után a hadseregben szárazföldi aknákat, valamint víz alatti akna időzítéséhez való távirányítású gyújtószerkezetet szerkesztett. Vácról Budapestre költözött, és megvalósította a régóta dédelgetett ötletét, az ikonoszkópot, az elektromos töltésfelhalmozás, illetve -tárolás elvén működő első tv-képfelvevőcsövet ban ezzel együtt bemutatta a modern, nagy felbontású televízió-rendszerét, amelyet két év múlva szabadalmaztatott. Ugyan hihetetlenül hangzik, de 1939-ben egy teljesen lapos, szabadalmi leírása szerint falra is akasztható, korai plazmatévét talált fel. TELEVÍZIÓ Hatalmas doboz volt régen, nagy kincs a tévézés hajnalán, váza állt rajta csipkealátéten, így mesélte a nagymamám. A mi tévénk lapos, csillogó, több nyelven beszél és énekel, a konyhából is távirányítható, sőt felébreszt reggel, ha kell. A képe szinte mintha élne, színei tarkák, mint száz virág, de nagymamám azt mondja erre, mégiscsak szebb a nagyvilág. Neumann János matematikus A számítástechnika óriási fejlődésen ment keresztül az 1940-es évektől. Elvi működésének alapja viszont a mai napig megegyezik a számítógép atyja által kitaláltakkal. A fejszámolásban és emlékezőtehetségben is kitűnő csodagyerek később a számítógépek logikai tervezésénél az emberi agy működését vette alapul ben, az első általa megépített számítógépnél a később Neumann-elvnek nevezett alapvető gondolata szerint egy központi vezérlőegységet talált ki. A gép a memóriájában tárolta a programutasításokat és az adatokat, a kettes számrendszert alkalmazva. Legenda járt arról, hogy a korai gépek számításait ő maga ellenőrizte fejben, a gépekkel azonos 16 sebességgel. 17 SZÁMÍTÓGÉP Az új szabály, hogy naponta egy órát gépezhetek. A szülőknek persze Facebook, YouTube és -hegyek, és most jön apu, a nagy ámítógép, hogy tudom-e egyáltalán, miért számítógép. Honnan tudnám? Ő már persze mondja, hogy el sem hinném, de magyar volt az atyja atyja?! Atyja hát, te ebadta ördögfatyja, ezt így mondják. Neumann János alkotta meg alapját a számoló csodának, az agyból indult ki mintaképp na ez az, fiam, amiből neked még nincs elég.

10 Telkes Mária kutatómérnök Az 1930-as évek végére megnőtt az igény az alternatív energianyerési forma iránt, és a napenergia felé fordult a figyelem. Már csak valahogy el kellett tárolni az adott hőt. Ekkor fedezte fel Telkes Mária, hogy a glaubersó képes erre. A II. világháborúban az volt a feladata, hogy egy olyan mobil műszert fejlesszen ki, amely a napenergia hasznosításával a sós tengervizet ihatóvá teszi a katonák számára. Találmánya, a napdesztillátor naponta kb. 1 liter vizet tudott előállítani. A háború után, 1948-ban, Boston közelében épült egy kizárólag napenergiával fűtött ház, melynek megoldása szintén a Napkirálynő nevét dicséri. NAPENERGIA Kedves jó napsugár, simogasd arcomat, melegítsd szívemet, növeszd virágomat. Gyújts fényt az éj után, olvaszd fel a jeget, színezd át a tájat, űzz messze felleget. Oly szelíd, és belül mégis tüzes kohó, fortyogó üstjében száz vulkán mohó ereje tombol, fújtat sárkánytüzet, Ikarosz, jól vigyázz, az óvatlan megfizet! Ám ha hámba fogjuk, féktelen paripát, szolgál a napsugár, hűséges jó barát, napelembe lehel, áramot produkál, Telkes Mária jött rá, érte nagy bók dukál. Pavlics Ferenc gépészmérnök, kutató 1928 Az embert Holdra juttató Apollo-program utolsó három missziójának meghatározó része volt a holdautó. Az űrhajósok által csak Rovernek nevezett jármű a világ első Földön kívül használt, négykerekű közlekedési eszköze, melynek a mai napig nincs párja. Az 1971-ben, a Hold felszínét kutató holdjáró megálmodója, a Holdautó-program műszaki igazgatója volt. Az autó kerékszerkezetének szabadalma is Pavlics nevét dicséri. HOLDJÁRÓ Itt a Holdon holdjáróval szeljük a holdutat, hold körüli holdtúránkon műszerünk holdrengést kutat. Amikor majd leparkolunk, holdport rugdosunk, este aztán holdfáradtan, holdkórosan horkolunk

11 Ifj. Rubik Ernő Kossuth-díjas szobrász, építész, formatervező, játéktervező, egyetemi tanár 1944 A bűvös- vagy külföldön inkább Rubik-kocka néven ismert világhírű logikai játékot 1974 tavaszán találta fel. Ennek a zseniális mérnöki találmánynak a célja, hogy az előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis a végére minden oldalon azonos színű lapok legyenek. A kocka variálási lehetősége több mint 43 quintillió ( ). Játssz a kockáddal, és ha már gyors vagy, részt vehetsz a Rubik-kocka-világbajnokságon, amelyet kétévente rendeznek meg. RUBIK-KOCKA Nagy kockában kis kockák, kis kockákon lapocskák, a lapocskák színesek, negyven éve híresek. Rubik-kocka e járvány, Rubik Ernő-találmány. Narancs, piros, sárga, kék, fehér, zöld, így pont elég, mert a kocka hat lapja hat színből van kirakva. Csavard ki és csavard be, csavaros ész kell ide. Kocka, kocka, kirakó, kockafejnek nem való, forgasd minden oldalát, erre, arra, oda, át, egyszínű lett mind a hat, végül, lám csak, kiraktad! Semmelweis Ignác orvos, az anyák megmentője Annak idején nagyon sok fiatal anya betegedett meg azért, mert az orvosok úgy mentek a szülészetre, hogy előtte nem fertőtlenítették a kezüket. Ez akkoriban nem volt szokás, és nem gondolták, hogy bármi probléma lehet abból, ha nem mosnak kezet. Semmelweis erre jött rá, és 1847-től kötelezővé tette kollégáinak a klórmészoldatos kézfertőtlenítést. Az orvosok nem akarták teljesíteni kérését, és még akkor is nehezen hittek felfedezésében, mikor bizonyossá vált, hogy az ő ötlete menti meg számtalan édesanya életét. KÉZFERTŐTLENÍTÉS A kezemen bacik élnek. Apró, gonosz lények, szőrös ördögfajzatok, akik, ha beteg vagyok, bacitáncot járnak daccal, küzdenek ádáz harccal ellenem. Ha kezet mosok, csatát nyerek, most vigyorogj, bacigyerek, klóros víz és szappan, lefolyóban placcsan a habos lében ázott-tépett szőrmók, kivel végzett fegyverem

12 Döbrentey Ildikó A hajómanó meséje Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hajómanó. Egy óriási óceánjáró hajón élt, amely árut szállított egyik kikötőből a másikba. Óriási volt az óriási hajón minden: óriási a kémény, óriási a kormánylapát, óriási a zászló, óriási a fedélzet, óriási a vasmacska, óriási a hajtókar, óriásiak a láncok, óriásiak a huzalok. Bámult is minden hajó, mikor befutottak a kikötőbe! Laposan nézett a bálnavadászhajó, féltékenyen lesett a sétahajó, elismerőn ámult a vitorlás hajó, ijedten pislogott az utasszállító hajó, kacéran kacsingatott a kisasszonyhajó, komolyan figyelt a tengerfelettjáró, rövidlátón hunyorgott a tengeralattjáró. Óriási! Az én hajóm a legóriásibb! ujjongott a hajómanó. Ezer hordó gépolaj! Peckesen kiállt a hajóhídra, s onnan nézte, hogy a rakodómunkások ezer hordó gépolajat gurítanak le az óriási hajóról. A hordók helyébe kétezer láda banánt rakodtak, aztán felszedték a horgonyt, és továbbhajóztak új vizek felé. Büszkén lobogott a hajózászló: Selymem feszül, fénylik, ragyog! Én egy fontos, nagyon fontos zászló vagyok! és óriásit csattant a szélben. Biztosan kormányzott a kormánylapát: Semmit félbe én nem hagyok! Én egy fontos, nagyon fontos lapát vagyok! és északnak fordította az óriáshajót. Diadalmasan füstölt a hajókémény: Így füstölnek lám a nagyok! Én egy fontos, nagyon fontos kémény vagyok! és pöffentett egy óriási füstpamacsot. Óriási! lelkendezett a hajómanó. Ezen a hajón mindenki tudja a dolgát! Ebben a pillanatban halk sóhajtás hallatszott. Mintha valaki finoman ásított volna egyet. Ki ásítozik itt? Bocsánat Én vagyok, a csöppnyi csavar. Csöppnyi csavar?! Itt, ahol mindenki óriási?! Én csöppnyi vagyok. És fölösleges Jegyezd meg, hogy ezen a hajón senki sem fölösleges! Itt mindenki hasznos! Mindenki fontos! Mindenki dolgozik! Hol vagy hát?!! Az orrod előtt. A hajtókar könyökében. Ó! Valóban csöppnyi vagy, de akkor se fölösleges! Ha idecsavartak, akkor óriási szükség van rád! Ha-hahhhh Ne ásítozz! De ásítozom! Mert unatkozom! Itt senki sem törődik velem! És én?! Én senki vagyok?! Siránkozás helyett inkább végezd a dolgodat! Akkor mondd meg, hogy mi a dolgom! Azt nem tudom! De az biztos, hogy óriási! Óriási dolguk a többieknek van! A kémény füstöl! A kormánylapát kormányoz! A zászló lobog! A gépek zakatolnak! A láncok csörögnek! A huzalok feszülnek De én?! Én nem csinálok semmit! Csak kuporgok itt! Elegem van az óriási dolgokból! Nyugalom, csöppnyi csavar, óriási nyugalom! Holnap újból meglátogatlak! Másnap szörnyű vihar tört ki a tengeren. Rázkódott az óriási hajó. Rázkódott a kémény: Selyemzászló nagyon ragyog, fontos feszül, fontos feszül, kémény vagyok! Rázkódott a kormánylapát: Semmit hagyok, füstbe ragyog, fontos fénylik, fontos fénylik, lapát vagyok! Rázkódott a zászló: 22 23

13 Fontos feszül, nagyok, ragyog, fontos félbe, fontos félbe, zászló vagyok! Egyszer csak: nyekk! megállt a hajó. A vihar is elült. Csend lett. Mi történt?! rohant elő a hajómanó. Kétezer láda zöld banán, mi a baj? Miért nem füstöl a kémény? Miért nem kormányoz a kormánylapát? Miért nem lobog a zászló? Miért nem zakatolnak a gépek? Miért nem csörögnek a láncok? Miért nem feszülnek a huzalok? Minden a helyén, mindenki munkára kész, miért nem megyünk mégsem? Miért áll a hajó? és akkor megpillantotta a hajtókar könyökén a lyukat: a csöppnyi csavar kirázódott a helyéről, s most ott hevert a hajópallón. Csöppnyi csavar! Csak nem alszol?! Nem, csak teljesen kicsavarodtam. Miattad nem megy a hajó! Miattam?! Te ugratsz engem Most nagyon figyelj! azzal a hajómanó fölcsippentette, és helyrecsavarta a csöppnyi csavart. Nyomban működni kezdett a hajtókar, megfeszültek a huzalok, csörögtek a láncok, munkába lendültek a gépek, lobogott a zászló, kormányzott a kormánylapát, és füstölt a kémény, mintha abba se hagyta volna! Óriási! Miattam megy a hajó! A csöppnyi csavar azóta is ott szolgál a hajtókar könyökében. Továbbra sem törődik vele más, csak a hajómanó. A csöppnyi csavar mégis olyan erősen kapaszkodik, mintha óriási lenne! Nem fáradok, nem nyughatok! Én egy fontos, nagyon fontos csavar vagyok! A hajómanó pedig peckesen jár-kel az óriási hajón: Hiába, ahol én vagyok a hajómanó, ott mindenki tudja a dolgát! Tóth Krisztina Marci szerel Nekem olyan porsche kéne, ami elöl kicsit mazda! Ötajtós. És beleférne az ágyam is, összehajtva, mert ez hálókocsis lenne, a tetején csomagtartó, tizenhárman ülnénk benne, alig csukódna az ajtó, én, a Füles, meg a mamám, mert ez hosszú, mint egy vonat, belefér a nagy koalám, rakok bele áramokat, hogy sínen is bírjon futni! Nem kell gumi a kerékre! Le kell szedni mindet, úgy ni, már csak a mozdony kell eléje, sportkocsihoz egy sportmozdony, vagyis ami felül nyitott. Legalább száz tonnát nyomjon, amit mind én irányítok! 24 25

14 Miklya Luzsányi Mónika Laci papa és Kisbalázs Szomorú, esős délután volt. A diófa levelein bánatosan futottak le az esőcseppek. Laci papa az ablaknál ült, és az esőt nézte. Nem is nyár az ilyen gondolta magában, és eszébe jutott a gyerekkora, a nyári délutánok, amikor Sándor bácsiéknál ürgét jártak önteni. Persze akkor más volt minden. A nyarak forróak voltak, nem ilyen esős, szürke Kisbalázs, az unokája támolygott be a szobába. Jaj, nagypapi, mindjárt elalszom Olyan szomorú az idő. Kisbalázs levetette magát a fotelbe, elővette az okostelefonját, és nyomogatni kezdte rajta a gombokat. Jaj, tedd már le azt a telefont fortyant fel Laci papa, gyere inkább ide mellém, és mesélek neked valamiről. Miről? kérdezte Kisbalázs unottan. Tudod, amikor gyerek voltam, Sándor bácsiéknál töltöttem a nyarat Jaj, ne már megint az ürgés sztori fortyant fel Kisbalázs. Ezt már legalább ezerszer hallottam. Kívülről tudom, hogy volt egy ember, nagybajúszos, aki ürgét akart önteni. De papi, ez úgy hülyeség, ahogy van! Laci papa kicsit sértetten kérdezte: Miért lenne hülyeség? Hát azért, mert az ürge védett állat emelte fel a mutatóujját jelentőségteljesen Kisbalázs. A közönséges ürge eszmei értéke 250 ezer forint. Akkor képzeld el, milyen értéke lehet egy gyöngyös ürgének! És az ürgék ugye kolóniában laknak, szóval nem lehet csak egyet kiönteni. Most gondolj bele nagypapi, egy ürgeöntésre rámehetne a fél házad, csak a bírságra! Laci papa csodálkozva nézett az unokájára: Honnan tudsz te ilyeneket hatévesen? Kisbalázs meglóbálta a telefonját: Wikipédia, nagypapi, Wikipédia! Laci papa nagyot sóhajtott. Hát igen. Tényleg nagyot fordult a világ. Nemcsak az időjárás borult fel, hanem sok minden más is. Mert ki látott már ilyet, hogy az unoka többet tud a nagyapjánál?! De Laci papának nem maradt sok ideje búslakodni, mert Kisbalázs odakucorodott az ölébe. Ürgékről ne mesélj nekem nagypapi. Az uncsi. Róluk minden fent van a neten. Mesélj nekem inkább Jeridéről és Denemoccanjról! Hogy kikről? Hát akikről a történet szól. Tudod, a két trollgyerek: Jeride és Denemoccanj. Akiknek az apukájuk Rontombontom. Laci papa hosszan bólogatott. Látszott, fogós neki ez a kérés, de lassan hozzákezdett a meséhez. A szomszéd falu tornyán innen, a kiskapun túl, pont a puszta kellős közepén volt két trollgyerek Nem jó rázta a fejét Kisbalázs, a trollgyerekek a sűrű, sötét erdőben laknak. Vagy a völgyszurdokban. Az meg szurdok. Érted. Fekete. Értem én válaszolta Laci papa, de ezek különleges trollgyerekek voltak. Ugyanis az apukájuktól, Rontombontomtól kaptak egy pej paripát, Délibábot. Kisbalázs meghúzta a száját. Ez a pej paripa sem volt teljesen oké, mert a trollok minimum sárkánykígyón vagy dinoszauruszon utaznak. De a Délibáb tetszett neki. Igen, Délibábon, aki valójában alakváltó volt. Délben váltott alakot. Tudod, először bebábozódott, mint a lepkék, azután zsupsz! Kikelt a bábból valami csodálatos lény. Mondjuk egy sárkánykígyó vagy egy Orangután csillant fel Laci papa szeme, mert mindig szeretett volna liánról liánra lendülni, mint az orangután

15 Szóval Jeride és Denemoccanj trolltestvérek voltak folytatta Laci papa, és Délibáb, az orangután hátán világ körüli útnak indultak. Aranyfelhő, Délibáb, táltos lovam, papripám vígy magaddal orangután. Hipp-hopp ott legyek, ahol akarok! kántálta együtt a varázsmondókát a két trolltestvér. És amikor kinyitották a szemüket Ugyanott voltak, ahonnan elindultak bólogatott Kisbalázs. A puszta közepén. Laci papa értetlenül nézett az unokájára: Jaj, papa, hát nem érted? Az egyiknek az a különleges képessége, hogy elmegy, a másiknak meg, hogy marad. Akkor együtt nem jutnak sehova! Kioltják egymást a skillek! Laci papa bólintott. Mert azért ő az ürgéket csak jobban ismerte, mint a trollgyerekeket. Varró Dániel Mért üres a postaláda mostanába? (részlet) Nem tudom, hogy mostanába Mért üres a postaláda. Megy az ember oskolába, Belekukkant, belenéz: Se képeslap, se levél. Postás bácsi, mondja, drága, Hol csatangol mostanába? Új ficsúrok, asszonykák Nekem, kérem, azt mondták, Mostanába más a módi, Nem divat már futni-lótni. Én hallgattam az intelmekre, Felköltöztem az internetre. Untam is már lótni-futni, Meg hát aztán, tetszik tudni, Délutánra általában Átkozottul fájt a lábam. Mer azelőtt minden háznál Személyesen kinn termettem Mostan moccannom se köll, hogy Itt lakok az internetben. Azóta a levelek Nem hevernek kupacban, Levél helyett üzenet, Bélyeg helyett kukac van. Lábom nem fáj, még ha fáj is, Létezésem virtuális. A nevem is más lett, rám a Régi név már nem illett, Nem hívnak már Gálnak, Pálnak, Hanem hívnak Emilnek