10. GYERMEKIRODALMI LAP l LXIII. ÉVFOLYAM l 704. SZÁM OKTÓBER

Átírás

1 Ne feledd a hőöket! Október 6. é Október 23. Gyáznap é ünnep. (2 5. oldal) Madár vagyok, dallam, zél, dongó, denevér, pinty, pillangó, pitypang, zálló hárfalevél. (9. oldal) A ólyom Földünk leggyorabb állata: zuhanórepülé közben 320 km/órá ebeéget ér el. ( oldal) Melyik verenyre nevezel be? Válaz é kézülj a Napugár 4 oldala melléklete egítégével! 10. GYERMEKIRODALMI LAP l LXIII. ÉVFOLYAM l 704. SZÁM OKTÓBER

2 OKTÓBER 6. AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA Éppen 170 éve, október 6-án végezték ki Aradon az e zabadágharc 13 tábornokát, Budapeten Batthyányi Lajo minizterelnököt, é rajtuk kívül még ok honvédtiztet. Őrizzük emlékét a hőöknek, akik a magyar zabadágért haltak vértanúhalált! Az aradi vértanúk kivégzée NAGYÁLMOS ILDIKÓ A magyar Golgota Az aradi 13-ak egyike, Damjanich Jáno honvéd vezérőrnagy a halála előtti etén a legzebb imádágot vetette papírra: Itenem, áldd meg Aradot! Áldd meg a zegény, zerencétlenégbe üllyedt Magyarorzágot! Te imered, ó, Uram, az én zívemet, é egyetlen lépéem em imeretlen előtted: azok zerint ítélj fölöttem kegyeen, engedj a túlvilágon kegye elfogadát találnom. Ámen. Sötét felhők úznak el az égen, ninc kegyelem, ninc feloldozá, hazájáért emelt fővel harcolt, mot beteljeült a félt látomá. Lázár Vilmo é a tábornokok, Ki, Deewffy é Schweidel, reggel fél hatkor golyó elé álltak, éppen hogy cak a nap felkelt. S hat után a többi derék hadfit felkötötték, mint kivert ebet, Véceyt meg utolónak hagyták, így kapott ő legmélyebb ebet. Poeltenberg, Török é Lachner, Knezić, Aulich, Damjanich, Nagyándor, Leiningen-Weterburg, mindahányan meghaltak itt. Az aradi vár mai napig gyázol, é iratja őket mind, aki magyar, zázhetven év hiába i telt el, ez a eb nem gyógyul be hamar ben Nagyváradon hímezték Bem tábornok egyik capatának zablyá lobogóját Az 1848-a zabadágharc farkafoga honvédégi zázlaja A mai magyar hadizázló 2

3 OKTÓBER 23. AZ 1956-OS SZABADSÁG- HARC ÜNNEPE DÖME ZSUZSA Zázló márciu 15-én az oztrák cázári elnyomá, október 23-án a kommunita hatalom é az orzágunkat megzálló orozok ellen lázadt fel a magyar nép. Az 1956-o zabadágharcban az igaz é neme cél özzekovácolta a nemzetet. Európa megrendülten figyelte eélytelen küzdelmünket de nem egített. Eő verte, zél tépázta, alá állnak a magyarok. Fényre vágyik vékony vázna, gyülekeznek a magyarok. Az utcákon néma orfal. Imát morzolnak magyarok. Himnuz árad, zeng a zép dal, énekelnek a magyarok. Leng é lobog a zent zázló, lelkeednek a magyarok, é van mindig alá álló. Nagyot mernek a magyarok. Gyázba borult levett kalap: együtt vannak a magyarok. Nemzetizín zázló alatt nem alkuznak a magyarok magyar hőei az egéz világ zámára az önfeláldozá, az özefogá, a bátorág jelképévé váltak. Albert Camu, Nobel-díja francia író fejet hajtott a magyar nép nagyága előtt: A magyar vér oly nagy értéke Európának é a zabadágnak, hogy óvnunk kell minden ceppjét. A magyar fiatalok, munkáok é értelmiégiek nyomorúáguk láncai é záműzöttégük ellenére királyi örökéget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a zabadágot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt vizaadtak nekünk! Magyarorzág zázlaja a kommunizmu előtt 1945 é 1956 között a magyar zázlón a kommunita Rákoi-címer éktelenkedett Az 1956-o zabadágharc jelképe a lyuka zázló, amelyből kivágták a gyűlölt Rákoi-címert 1990 óta ez Magyarorzág állami zázlaja 3

4 MÓRA FERENC Szegedi Béni cákója Szegedi Béni még jóval innen volt a húz eztendőn, mikor Damjanich tábornok a zolnoki cata előtt őt válaztotta ki egédtiztjének. Úgy igyekezz, öcém veregette meg a piruló fiú vállát, hogy mához egy évre tebelőled i tábornok legyen. Az ám, akkor egy eztendőre hő Damjanich tábornok már a magyar zabadágharc vértanúja lett. Szegedi Béni pedig árga-fekete 1 zinóro közbaka. Kétfejű ao 2 cákót nyomtak a fejébe, elküldték vitézkedni a zép Olazorzágba. Ha eddig a zabadágért harcoltál, mot harcolj ellene! Mert olyan tűz a zabadág tüze, hogy amikor az egyik helyen eltapoák, a máik helyen nyomban kigyullad. Amikor Magyarorzág már cende volt, mint a temető, az olazok álltak talpra a za badágukért. Zúgott, zibongott az egéz olaz föld, mint a méhka, az oztrák katonák ugyancak hordták az irhájukat az olaz méhek elől. Az oztrák hadak vezérét Benedeknek hívták. Neki támadt az a gondolata, hogy az olaz zabadágharcookkal a magyar honvédeket kell zembeállítani. S cakugyan, mikor Szegedi Béni leérkezett, már akkor ok volt odalent a magyar ezred. Majd agyon i zorongatták az ifjú vezért öleléükkel a régi bajtárak. Hozott Iten, Béni pajtá, de jókor jöttél! Érik a búza, cak kazálni kell. Szegedi Béni megcóválta a fejét. Én ugyan kardot nem rántok az olaz ellen. Neki i olyan drága a zabadága, mint nekünk volt a mienk. Cende eti pihenőkön, lobogó páztortüzeknél nemhiába fogta pártját Szegedi az olazoknak. A magyar ezredek laanként mind elkedvetlenedtek a harctól. Ha catát álltak, cak úgy teék-láék módra hadonáztak egy kicit, hogy ok kárt ne tegyenek az olazban. Mikor pedig ezt i megunták, hamaroan hátat fordítottak, akármennyire nehezükre eett i. Cata cata után vezett el, a tábornokokat ette a zégyen, a magyar katonáknak azonban tetzett a dolog nagyon. A magyarokért állnak bozút az olazok mondogatták egymá közt, könnybe borult zemmel fordultak meze kelet felé, amerre nagy eregekben költöztek haza a feckék, gólyák. Ó de jó nektek, akik már holnap ilyenkor a Tiza vizében nézitek magatokat! Jaj, mi oe zabadulunk innét! óhajtott Sze gedi Béni. Pedig hamarabb megzabadult, mint gondolta. Mánap délben valami Gajtó nevű falucka határában özetalálkoztak az olaz táborral. Előzör az oztrákok mentek a tűzbe, de biz Damjanich tábornok a zolnoki cata előtt őt válaztotta ki egédtiztjének.

5 azokat hamar meg zab doták, meg i zalajtották. Ha ti zaladtok, mi bizony tiértetek le nem kazaboltatjuk magunkat gondolták a magyar ezredek, ők i hátat fordítottak az olazoknak. Volt i ott olyan futá, hogy Benedek tábornoknak minden haja zála égnek meredt tőle. A futók közt volt Szegedi Béni i, moolygott zép cendeen a zőke bajuzkája alatt, míg egyzer cak a nagy tolongában lemaradt fejéről a cákó. Hohó, talján 3 kiáltotta el magát, már cak a cákómat vizavezem tőled! Azzal arkon fordult, zembe az olazokkal, akik meghökkenve néztek a kigyulladt orcájú vitézre. Nem tartott ez cak egy zempillantáig, mert akkor rendet vágott köztük Szegedi Béni kardja. A cákómat, a cákómat! kiáltotta nekitüzeedve. Hé, fiúk, zerezzük viza a cákómat! A Béni cimborái ugyan nemigen tudták, hogy miért olyan bece az a kétfejű ao cákó, de a legjobb pajtáukat nem akarták cerbenhagyni. Egyik magyar ezred a máik után fordult viza, őtőlük az ellenég i bátorágra kapott, félóra múlva nyúl lett az agárból. Olaz katonának híre e volt a mezőn; ki otthagyta a fogát, ki elfutott, amerre látott. Ez volt a híre gajtói cata, az elő, amit megnyertek az oztrákok (vagy inkább a magyarok) az olaz háborúban. A cata hőét, Szegedi Bénit özeviza vagdova vitték be Benedek tábornok átrába. Maga a vezér igazgatta a feje alját, ő rakta lázban égő homlokára a kötét, meg-megcirógatta a zemébe capzott zőke haját. Milyen gyerek, é mekkora hő! Azzal levette kabátjáról a maga gyémántcillago érdemrendjét, rátűzte a A cata hőét, Szegedi Bénit özeviza vagdova vitték be a tábornok átrába. közlegény vázonzubbo nyára. Az pedig minderről nem tudott emmit, cak zorongatta kezében a vére, poro, özetapoott cákót. Mikor pedig azt kivették a kezéből, akkor befelé fordult, é cendeen elaludt. Napáldozattájon ébredt föl, eleinte értetlenül nézte a vezéri átort, a ok fénye ruhájú tiztet. Utoljára odatévedt a tekintete a zubbonyán levő rendjelre. Ebből mindent megértett, arcán piroág gyulladt ki. Bekötözött kezével letépte a gyémántzalagot, ledobta a földre. Vegyétek viza mondta rekedten, nem azért tettem! Nem kell, ami a tiétek. A cákómat adjátok ide! Odaadták neki a cákóját, egyzerre elcendeedett, ahogy azt a zívére tehette. Szép, zelíd arca moolygóra változott, amikor megzólalt: Magyar föld van benne. Az édeanyám írjáról... Ez volt az utoló zava, azzal elaludt zép derülten, föl e ébredt többet. A tábornok maga bontotta föl a cákót: kettő tetejében egy vázonzackócka volt, abban egy marék barna homok, egy-két záraz pipitérvirággal. Mikor eltemették, a zackóckát a feje alá tették. A gajtói hő idegenben i magyar földön aluza örök álmát. 1. árga-fekete: az oztrák egyenruha zínei; 2. kétfejű a: a Habburg cázári címer; 3. talján: olaz (az italianból) VASS JÓZSEF rajzai 5

6 KARDA ZENKŐ rajzai 6 SIKÓ-BARABÁSI ESZTER A Baglyo Rézlet a Vinida é Terke című kézülő meeregényből Szilárdfalva két dologról volt híre. A kovácmeteréről, valamint a Baglyoról. A kovác egy éjzaka alatt cirádá kerítéeket kalapált, hajlított vaból, de olyan élethűen, hogy meg lehetett különböztetni rajta a kakamandikót a dé lignyitótól. A Baglyo egy erdőcke volt a falu mellett, nem volt nagy, nem lehetett benne mondjuk vadázni, gomba e nőtt ovány földjén, mégi folyton kirándulóktól volt hango. Itt ugyani pár évtizede furcamód minden bagoly kék volt. Az égzínkéktől a királykékig, a kék minden árnyalatában pompáztak a madarak. Mégem pávákodtak büzkén a tollaikkal, hizen az állandó látogatóktól oha nem volt nyugtuk. Az etetétől elhíztak, a ricajtól lezoktak a nappali alváról. Kábán é túltelten legalább azon igyekeztek, hogy a fiókáik bagolymódra élheenek. Néhányan még arra i képeek voltak, hogy eti meét mondjanak reggelente bolyho cemetéiknek. Ez a mee a régmúlt időkről zólt, minden odúban ugyanúgy hangzott: Rége-régen, amikor még dédapád i tolla gatyában kergette a pockot, dédanyád meg még tojában em volt, egy napon felbolydult az erdő. Jön, jön valaki. Ember, ember uttogta az erdőnek a zél, mivel az erdő olyan, hogy ha valaki tud benne egy titkot, azt egyből tudja mindenki, rövideen minden erről cacogott-makogott az erdőben. De a zél mot az egyzer tévedett. Nem valaki jött, hanem valakik jöttek: egy zőke hajú nő ölében egy kibabával. Igaz, hogy a pokrócba cavart fióka nem látzott még valakinek. A nagynak aranytoll nőtt a fején. Szarka Borka zerzett i nyomban három zálat belőle. Még ma i büzkén mutogatja mindenkinek. A máik tévedée az volt a zélnek, hogy ezek a valakik nem cak úgy jöttek, hanem menekültek Az erdő kíváncian figyelt. Az aranytollú kétégbeeve keregélt valamit a zemével. Hamaroan megtalálta. Péter bá, a vackorfa már akkor hajlott hátú vénég volt. Korhadt, odva, gyümölce fanyar. Feléje igyekezett az aranytollú. Gondoltuk, hogy éhe, azért iet oda, de ő belebújt a fa tövénél nyíló odúba, óvatoan maga előtt tartva a ki bebugyolált fiókát. Rókarezék méltatlankodva vakkantottak a váratlan látogatóra, de az aranytollú megimogatta cupaz zárnyával, Rókarez boldogan futott az erdőbe. Azt mondják, azóta nem fogott nyulat, cak alátán él. Hiába nevetnek rajta Az aranytollú fiókájának nem tetzett a fa rejteke. Kitátotta a cőrét, amire a nagy i kitátotta, halkan ciceregni kezdett neki egy dalt. Erre a kici abbahagyta a panazkodát é a nagyobbik fejét cirógatta tollatlan zárnyával. Akkor értek oda az üldözők. Négyen voltak, ruhájuk fekete, cőrük rikácoló. Tollatlan zárnyukkal valami zú-

7 ró fényeet fogtak. Dédapátok, Pockondy Huor jobban akarta látni az eeményeket é felzállt a vackorfára. Nem tudta befogni a cőrét, rágyújtott egy nótára. A ki boglya baglyok már okzor hallották a meét, egyzerre folytatták hát: Az egyik fekete zólt: Mit huhog ez a bagoly? Tán kincet rejt, tán kincet rejt A vackorfa valahol? Odajöttek, megtalálták, Aranytollát megcibálták, Fiókáját elragadták. Felkiáltott az aranyhajú Huor dédapánkhoz: Jól figyelj rám, bagoly! Azt akarom, mától Ne létezzen zugoly, Honnan ki nem látzol. Bárhol rejtőzz, guggolj Láon minden vándor Ne tudjál elbújni Békében rejtőzni Soha többé mától! Hát azóta vagyunk kékek, Sziporkázók, zafír-zépek. Mindenki codál bennünket, Meze vitték a hírünket, De azóta nyugtunk emmi, Nem tudunk nappal aludni, Napzálltakor zárnyra kelni, Bagolyhoz méltóan élni. Itt végződött a mee, de a kibaglyok zőtték tovább, míg bele nem aludtak, fogadkoztak, hogy lez, ami lez, ők megkereik azt a zőke azonyt, é megkérik, vonja viza bajhozó zavait. Madár voltam DÖBRENTEY ILDIKÓ GRYLLUS VILMOS Ma- dár vol- tam ál- mom- ban, Fenn az é- gen da- lol- tam, O- lyan dal volt, a- mit én még ad- dig o- em hal- lot- tam. Ma- dár vol- tam ál- mom- ban, há- zak fö- lött át- úz- tam, Vá- ro zé- lén el- fá- rad- tam, zé-pen ha- za- zál- lot- tam. 7

8 LÁSZLÓ NOÉMI Közép BALEY ENDRE Őzközöntő Nem maradt itt fecke egy e, elrepültek meze, meze, őz-gorombán cíp az ete; nem maradt itt fecke egy e. Merj nemet mondani. Merj igent mondani. A árban ottragad, aki nem mondja ki. Lapítanak, zívem: cak zólni nem, oem. Ha mondod, vizaüt, é leginkább zíven. Nem mondod el, lehúz, elmondod, özezúz. Gyötrődz keerveen: középen zabadulz. Tarkazépet ring az erdő, fűzfaágon árga kendő, vadludakkal záll a felhő; tarkazépet ring az erdő. ollhegy Egyzer régen, nagyon régen, zúgó erdő közelében, három nyulak Talán valahogy így kezdődött az egéz. Szülővároomban, Szigetváron valóban egy erdő közelében laktunk. A Zelk Zoltán vere meéjében zereplő nyulak meghatározóak voltak a ver, mee iránt érzett kéőbbi elkötelezettégemre. Az Erdőben-berdőben című kötetet zó zerint rongyoá olvatuk, é az illuztrációkat i imádtam. Máik nagy kedvencem Pákolitz Itván Altató című kötete volt. Nagy kedvenc lett Bálint Ágne Brúnó kapitánya. Annyira zerettem, hogy elhatároztam, azzal indulok majd az ikolai vermondó verenyen. Amikor eljött a nagy nap, végre kiálltam a zínpadra, é belefogtam: Hogyha járnál Furcavárott, furca látvány várna rád ott. A ki kertbe hajó tört be, ül ott, mint egy kerti törpe Ezen kívül még két verzakot ikerült elmondanom, aztán elhallgattam, majd a kíno cendet pár máodperc múlva magam törtem meg: Ennyit tudtam megtanulni. Majd meghajoltam, é elhagytam a zínpadot. Nem vagyok rá büzke, de így vizagondolva még mindig moolyra fakazt. Tetvérorzág, Hetvenhét magyar népmee, Világzép népmeék, é még hozaan orolhatnám a köteteket, amelyek codálatoá varázolták gyermekkoromat, é olyan magara állították írában a mércét, hogy ohaem vagyok elégedett azzal, amit írtam.

9 BALÁZS IMRE JÓZSEF Szalakóta Járjunk ketten egy felhőközi tangót, Nézzünk meg pár zalakótazaltót, A kék zoknyádnál kékebb-e a zárnya, A mélybarna zakómnál barnább-e a háta. Figyel-e a fáról, ha leérünk a földre, Laza táraággá jól özeverődve? Itthagy-e, ha hozú lenne a mulatág? Szeptember után már má partira várják. KISS LEHEL Álmok Ma már nem akarok indiánt játzani! mondta a kifiú, é elaludt. Ma már nem akarok muztángnak látzani! mondta a hintaló, é elaludt. Ma már nem akarok átor lenni többet! mondta a nagy ház, é elaludt, elaludt BERTÓTI JOHANNA Álmomban Álmomban repülök, a váro felett repülök, a tenger felett repülök, a felhők felett repülök. Ma többet nem lehet kifiút játzani! mondta az indián, é fölébredt. Ma többet nem lehet falónak látzani! mondta a muztáng, é fölébredt. Ma nem lehet nagy-nagy kőház lenni többet! mondta a átor, é fölébredt, fölébredt. Madár vagyok, dallam, zél, dongó, denevér, pinty, pillangó, pitypang, zálló hárfalevél. Kirepülök a télből, belerepülök a nyárba, jöjjön utánam, akinek van zárnya! 9

10 CSEH KATALIN Színező Feteni kezd az őz, kezében az ecet: felhő-akvarellbe mártja, pingálja az eget, a mezőt, az övényt é a rengeteget. Pingálja a fákat tarkabarkára, vöröre, árgára, rozdabarnára Pingálja a bokrokat, na meg a cerjéket, okkerárgát kever ultramarinkékkel. Fet ő zakadatlan, nappal kéő éjjel, aztán iramodik, meze záll a zéllel SZŐCS MARGIT Tituz tanyája 10 Az őz felcapott vándorfetőnek: pár nap leforgáa alatt úgy kipingálta a tájat, hogy alig lehetett ráimerni. Teofil, a törpe a zínpompá vadzőlőlugaban ürgött-forgott: zineget odort, papírt enyvezett, beavatta unokáját, Tulit a árkánykézíté fortélyaiba. Feleége, Terka egy borítékot lobogtatva közeledett. Teofil! kiáltotta már meziről. Levelet kaptál az öcédtől! Teofil megzakította a munkát, é felbontotta a borítékot. Alig lehet kiolvani az íráát képedt el. A vadmacka zebben kapar, mint Tituz báci állapította meg Tuli, miközben megpróbálta kiilabizálni a kuza orokat. Attól tartok, hogy valami rezketegég-kórban zenvedhet zegény Tituz aggódott Terka. Az elmúlt évek alatt felimerhetetlenné vált a kézíráa. Pedig milyen gyöngybetűkkel írt valaha. Nézzétek, néhány tollpihe i bekerült a borítékba. Biztoan a madarairól mondta Teofil. Tituz báci madártenyéztő? tudakolta Tuli. Nem, ornitológu. Vagyi madárzakértő. Semmi má nem érdekli, cak a madarai magyarázta az öreg törpe. Én már alig emlékzem rá. Miért nem jön hozzánk gyakrabban? kérdezte Tuli. Azért, mert nem vagyunk eléggé madárkinézetűek kajánkodott Terka. Akkor menjünk mi hozzá. Kívánci vagyok a madaraira. Azon kívül pedig a tanyája egy zele dombtetőn van, ott árkányt eregethetnénk állt elő az ötlettel Tuli. Lefogadom, hogy mot em találnánk otthon. Az utóbbi három évben mindig cak levélben mentegetőzik, hogy rengeteg a dolga, kéőn ér haza. Már-már arra gondolok, hogy kerüli a velünk való találkozát. Lehet, hogy megbántottuk valamivel? tűnődött Teofil. Érteíthetnénk, hogy meglátogatjuk. Akkor biztoan otthon marad, hogy vendégül láa a rokonait ajánlotta Tuli. Igaza van a gyereknek kapott az alkalmon Terka. Kimozdulhatnánk egy kicit a hideg beállta előtt. Teofil, írd meg az öcédnek, hogy holnapután érkezünk. Addigra ütök egy finom áfonyábuktát kiengezteléül. Úgy i lett. Az öreg törpe megírta, é feladta a levelet. Az indulá reggelén Teofil megtöltötte a kulacot forrávízzel, Terka felcomagolta

11 a buktát, Tuli kezébe vette a papírárkányt, é Tituz tanyája felé vették az irányt. Az övény mentén jól megtermett őzláb gombák kérkedtek pikkelye kalapjukkal, lila perezkék utyorogtak titokzato bozorkánykörökben. A domb oldalra érve Tulinak harmadik próbálkozára ikerült felröptetnie a papírárkányt, mely úgy zálldoott az őzi zélben, mint egy óriái falevél. Tituz faházikója körül kece nyírfák zizegtették lombjukat. Teofil bekopogott. A házból rekedte rikácolá hallatzott. Alig lehetett kihámozni az értelmét: Krrrülj bbljebb! Tuli ijedten nézett nagyzüleire. Terka bátorítólag zorította meg unokája kezét, é benyitott a zúfolt zobába. Te józagú fenyőtoboz! capta öze a kezét. Mi történt veled, Tituz? Tuli nagyapja háta mögé bújt ijedtében. A zoba közepén egy tetőtől-talpig befálizott alak állt, világra úgy nézett ki, mint egy múmia. Szeme é zája tájékán vékonyka ré volt látható. Teofil megrendülve járta körbe. Srrrüléeim vvnak karattyolta alig kivehetően Tituz. Azzzrrrt kelll velnem a kötttzert. Dde errrl ne bzéljünk, krrrlek. Érrrrzzztek mmgtokat ottthnn, egggytek, iggggytok. Tuli elborzadva gondolt nagybátyja érüléeire. Vajon milyen baleet érhette zegényt, amitől a hangzálai i ilyen állapotba kerültek? Bátorágot vett, é előbújt nagyapja háta mögül. Kíváncian fürkézte a múmiát é a zobát. A falakról madarakat ábrázoló képek cüngtek alá, a polcokon madárhatározók, lexikonok, albumok orakoztak. A zoba földje tele zanazét heverő madártollakkal. A megterített aztalon magvakkal megtöltött tálkák orakoztak. Teofilék calódottan nézték a zegénye ebédet. Nem ilyennek képzelték el a vendégfogadát. Tituz régebben kitett magáért, őzlábgombával, ompürével, cipkezörppel fogadta őket. Ebéd után pedig megmutatta a környéken fézkelő, kedvenc madarait. Mot pedig egy élőhalott ebben a zánalma állapotban. Lehangoltan ültek aztalhoz. Terka kicomagolta az áfonyá buktát, maguk mellé invitálta Tituzt i, hogy kótolja meg az ajándékba hozott üteményt, de vendéglátójuk azzal mentette ki magát, hogy orvoa utaítáára diétáznia kell, nem ehet effélét, ráadául az ülétől i el van tiltva. Olyan kínlódva fejezte ki magát, hogy Teofilék zánalomból lemondtak további faggatááról. Miután felajánlották egítégüket ápoláában, de Tituz határozottan vizautaította őket, elbúcúztak, é elindultak hazafelé. Nehéz zívvel, zótlanul ballagtak lefelé a domboldalon. Ám a nyírfák tánco kedvükben voltak, erre-arra hajladoztak a zélben. Tulinak ezébe jutott róluk papírárkánya, é gyoran felröptette. A árkány egyből felzállt. Amikor a három törpe felnézett az égre, hogy kövee a árkány röptét, lélegzetelállító látványnak voltak tanúi: fejük felett a magaban hatalma, embernagyágú madár zárnyalt, nyakáról hozú álként fehér fáli cüngött alá. SZABÓ ZELMIRA rajzai 11

12 DÖME ZSUZSA Mátyá mindörökké Mátyá kinctára Ez a monda akkortájt kezdett el keringeni, amikor Mátyá még hazája megzentelt földjéről igazgatta orzágát. Híre ment, milyen lelke híve Mátyá a zelleme mondáoknak, calafinta fogadáoknak. Tódultak i a népek a királyi palotába! Jöttek huncut vándorlegények, tűzről pattant menyeckék é kizolgált obitook, hogy agyafúrtágukkal, leleményeégükkel elkápráztaák a királyt. Adj Iten jó napot! Honn van-é Mátyá? Ha hizitek, ha nem, akkortájt mindenféle hókuzpókuz meg teketória nélkül járulhatott Mátyá elé a magunkfajta. A legcavaroabb ezűeket, a legcalafintábbakat magánál tartotta, addig kényeztette, míg teljeen a fejére nem nőttek. Úgy megzaporodott a rejtélye bezédet meteri zinten művelők záma a királyi palotában, hogy jóformán lépni e lehetett tőlük. No ezért látta Míg a bolond a kinctárat, én pedig a zót zaporítottam, Mátyá járta az orzágot. elérkezettnek az időt jó Mátyáunk az orzágjárára. A történelmi igazághoz hozzátartozik, hogy a török elleni hadvielé, a fényűző építkezéek é a folytono könyvváárlá annyira feleméztették a királyi vagyont, hogy előfordult: a furfanggal, rafinériával megáldott zolgáknak kettő munkakört i el kellett látniuk. Gondolta magában Mátyá, nem mehet ez így tovább, fel kell tölteni az elapaztott királyi kinctárat, ha addig él i, mert ha ő nem tezi meg, akkor az utódok közül egy e, az már bizonyo. Magához intette hát udvari bolondját, aki nem akármilyen bolond volt ám, hanem minden bolondok legbolondabbika. Szemlátomát értett ura zeme villanáából i. Egyet e féljen, felége királyom! Mire egyet térül, kettőt fordul, három lez belőle! Hát jó nyugodott meg Mátyá, járad cak velük a bolondját! Azzal fölzedelőzködött, hogy zokáa zerint nyakába vegye az orzágot. Tudvalevő, hogy Mátyá nemigen zerette palotája falai között tölteni az idejét. Egy darabig olvagatott, meg gyönyörködött a könyvek művézi illuztrációiban é az iniciálékban, diplomáciai magánlevelek íráával i múlatta az időt, ám ha már nagyon özefutottak zeme előtt a orok, vagy ha megelégelte az eléje járulók véget nem érő panazait, váratlanul mehetnékje támadt, inaa kölcönvett hacukájában felfedező útra indult. Mot i ki tudja, merre járt, hol volt, hol nem volt éppen. Ment, amerre látott. Jobbára övéihez tartott. A köznép közé vegyülé volt neki a legkedveebb zokáa. Meg

13 aztán aját zemével akarta látni, hogy mint mennek a dolgok orzágában. Hát jó. Elment, hát elment. Távoztával ői zoká ült törvényt a palotában: ha ninc itthon a macka, cincognak az egerek. A cincogáok orát az udvari bolond nyitotta meg. Királya palátját nyaka köré kerítette, azonmód a helyzet magalatára lépett: kényelmeen fölkucorodott a trónra, onnan lógázta alá a lábát az itenadta. S várta lelkeen a többieket. Hamarot jöttek i. Tudták a zabályt. Hogyne tudták volna, hiz nem előzör ment kenyéradó gazdájuk orzágjárára! Mátyá távollétében pénzmegváltá ellenében elkérezkedhettek ügyeik intézéére. A bolond egykettőre útjára engedte a cípő nyelvű zakácnét, a finnyá pohárnokot, a pöffezkedő kinctárnokot. Szélnek ereztette a kovácot, az íródeákot, a parádé kocit meg az előkelő palotaőrt. Két kézzel adta áldáát a fortélyo ina é a piruló celédleány gyanú távozáára. Bezélik, hogy a lovázfiúnak még integetett i. Szétzóródott a palota népe a zélróza minden irányába, a kinctár meg gyarapodott, hullottak a jó magyar forintok Mátyá kazájába. A leleménye, furfango atyafiak hamaroan tapaztalták, hogy zétzéledt a zemélyzet. Nem volt, aki főzzön rájuk, így hát laackán elzivárogtak ők i. Míg a bolond a kinctárat, én a zót zaporítottam, Mátyá hat kerek napon át tapaztalt épp eleget, gondolta, a hetediken megy ízibe hazafele. Ment, mendegélt, virágo jókedvében verenyt fütyörézett a madarakkal, zívében a nép vendéglátáát, lelkében bölceégüket hordozta, fejében pediglen egymát kergették a magoba törő zebbnél zebb gondolatok Útja orán bece történeteket oztottak meg vele élte emberek ama nagy Hunyadiról, kit jó Mátyáunk apjának nevezhetett. Haj gondolta magában Mátyá. Ha ő ezeket a legendákat megénekeltetné! Hát még ha történetírókat i felfogadhatna! Hármat egyzerre, mert három a magyar igazág. Eddig jutott Mátyá az életet megrontó ábrándozában, amikor azt vette ézre, hogy hipp, hopp, haza i ért. Palotája kongott az üreégtől. Mindjárt gyanította, hogy ez cak jót jelenthet. Megvan-e a három? kérdezte az udvari bolondot, de cak a zemével. Szaltót vetett a kérdezett, utána meg nagy hajlongáal nyitotta meg Mátyá előtt a kinctár verete ajtaját. Felége királyom, életem, halálom! Nézte, nézte Mátyá a három ládát, alig hitt a zemének. Annyi körmöci arany fénylett azokban, mint réten a fűzál. Hej, megörült Mátyá a tenger kincnek! Kedvtelve pödörgette nemlétező bajuzát. Nemhiába három a magyar igazág! Meg egy a ráadá! tartotta kezét a bolond. Hadd el, vidd el! fogta rövidre Mátyá a hálát, azonmód udvari bolondja ipkájába capott a forintok közül nem egyet, de zázat. Vett i az a pénzen akkora földet, amekkorát em azelőtt, em azután nem mérickéltek e kereztbe, e hozába, úgyhogy a bolond fiai, meg annak a fiai, meg azoknak a maradékai mind a mai napig azon zántanak, vetnek, aratnak. Ha idegen kézbe nem került az a föld i Haj, ki tudja! Így volt-e? Igaz volt-e? Ha nem hizitek, járjatok utána, kérdezzétek meg a bolond fiainak a fiainak a fiait, mert azok még ma i élnek valahol, ha meg nem haltak. CSILLAG ISTVÁN rajzai 13

14 NYOMKERESŐ = MAGYAROK A NAG RÁKÓCZI SZÍVE 1. réz 14 Megdobban a zívetek Rákóczi neve láttán? Ő történelmünk egyik legfényeebb cillaga, az e zabadágharc vezére. A múlt zázadban alig akadt magyar otthon, amelyikben ne őrizték volna képmáát, ne énekelték volna toborzó vagy keergő kurucnótáit. Szabadágharcát legyőzték ugyan, Rákóczi bujdoni kényzerült, de küzdelme nem vezett kárba: megakadályozta a magyar alkotmány eltörléét, az orzág beolvadáát a Habburg Birodalomba. Tanuljatok, énekeljetek kuruc-nótákat. Küldjétek el néhánynak a címét. Alakja óriáá nőtt népünk emlékezetében mint igaz, tiztalelkű vezér, aki életét, vagyonát a haza zabadágának zenteli, az áruló békeköté é hűégekü helyett a záműzetét válaztja, é hitét, lelkierejét a bujdoá em töri meg Rákóczi-emlékév. Éppen 315 évvel ezelőtt, 1704-ben Gyulafehérváron válaztották Erdély fejedelmévé, egy évvel kéőbb pedig a zécényi orzággyűléen vezérlő fejedelemmé. Nemcak azért zegődünk II. Rákóczi Ferenc fejedelem nyomába, mert emlékévét ünnepeljük, nem i azért, mert élete feltáratlan titkokat rejt. Nyomkereőként azt próbáljuk zámba venni, a világ mely arkaiban, milyen várook őrzik lépteinek nyomát. Ezeknek egy réze távoli orzágokban van, máik rézük vizont itthon vált külföldivé. Hogy lehetége ez? Úgy, hogy a hajdan telje egézében Magyarföldön levő, hatalma Rákóczi-birtok a trianoni orzágvezté után négy orzágba zakadt. Szülőhelye, Bori é örök nyughelye, Kaa ma Szlovákiához tartozik. Munkác vára, ahol gyermekkorát töltötte, ma Ukrajna büzkeége. Ezt a Rákóczi hercegi címere várat védte a Habburg cázár eregeivel zemben zinte három éven át hő édeanyja, Zrínyi Ilona vele vállvetve a 12 éve Rákóczi i. A vár kényzerű feladáa után 1688-ban a cázár Bécbe parancolta Zrínyi Ilonát. Gyermekeitől elválaztották, fiát ekkor látta utoljára, még búcúlevelét em adták át neki. 16 éve leányát, Júliát egy béci kolotorba, a 12 éve Ferencet a cehorzági Neuhau jezuita rendházába vitték, hogy cázárhűégre neveljék, é írmagja e maradjon benne a lázadó magyar zellemnek től az ifjú Rákóczi a ceh fővároban, Prágában a Károly Egyetemen tanult, majd Bécbe, innen pedig Itáliába utazott. Rómában a művézet remekeit tanulmányozta, Németföldön tapaztalatokat é feleéget zerzett. A cázár akarata ellenére nőül vette a heen wanfriedi őrgróf leányát, Sarolta Amália hercegnőt. Az eküvőt a kölni zékeegyházban tartották től elfoglalta Sáro vármegye örökö főipáni zékét. Ma ez a megye i Szlo- Madaráz Viktor: Zrínyi Ilona bírái előtt

15 YVILÁGBAN = NYOMKERESŐ = MAG vákiához tartozik, akárcak azok a Rákóczivárak, Nagyáro, Eperje, ahová a kö vetkező években vizavonult a cázár beúgói é katonái elől. A cázár azt várta tőle, hogy hűégét bizonyíta, a magyar nemeég azt, hogy folytaa nevelőapja, Thököly Imre Béc ellen vívott harcát, é a kurucok élére álljon. A vér zava legyőzte a cázárhű nevelét: Rákóczi nem a Habburgok udvaronca, hanem a zabadágharc vezére lett ban Rákóczi elérkezettnek látta az időt a celekvére. Szövetkezni próbált XIV. Lajo francia királlyal, akivel feleége révén rokonágba került. Levelét azonban ajno árulóra bízta, é a cázár menten leújtott. Menekülhetett volna, de beteg feleége mellett maradt tavazán nagyároi katélyából az auztriai Bécújhely várbörtönébe vitték. 30 évvel korábban itt lépett a vérpadra anyai nagyapja, Zrínyi Péter. Rákóczira i ez a or várt volna, de feleége é nővére megzöktette. Sikerült megnyerniük a börtönparancnokot, Gottfried Lehmann dragonyo kapitányt, aki november 7-én éjjel Rákóczit dragonyo közlegényi ruhában, regénybe illő kalandok árán megzöktette. Jegyezzétek meg a nevét. Ha ő ninc, ez a mee itt véget érne, a magyar történelmet pedig a Rákóczi-zabadágharc nélkül kellene megírnunk. A mi Rákóczink megmenekült, Gottfried Lehmann kapitányra izonyú bünteté várt: megkínozták, lefejezték, tetét felnégyelték. Kőzegi írja fölé Rákóczi emeltetett méltó emlékművet. Rákóczi Lengyelorzágba menekült, ám a fejére kitűzött aranyforintnyi vérdíj miatt itt i rejtőznie kellett. Gregu Imre: Rákóczi lovon De a harcot nem adta fel. Varóban találkozott Bercényi Mikló gróffal, kéőbbi főgeneráliával. Arra kézültek, hogy Rákóczi lengyel egítéggel betör Magyarorzágra, zembezáll a cázár eregeivel, miközben nyugat felől francia é bajor hadak támogatják. Felkereték a lázadó magyar nemeek é a bujdoó kurucok küldöttei i: Légy a vezérünk! kérték. A lengyelorzági Brezán várában, ban zületett meg az a kiáltvány, amely hadba zólította a cázári önkénytől zenvedőket. A Rákóczi-zabadágharc elő zikrája idegenben lobbant fel, é idegenben hunyt ki utoló paraza i. Zigmond Emee (A 2. rézt a novemberi Napugárban olvahatjátok.) Havonta é év végén díjakat orolunk ki! A következő hónap 15-éig küldjétek be egyénileg vagy az oztály nevében közöen a megfejtét. Vágjatok bele! A játék, a tanulá é a nyeremény kedvéért! Havonta 2-3 kiebb, év végén 3 nagy díjat, ezt az értéke könyvet oroljuk ki. 15

16 Rejtvénypályázat Októberi, kandináv típuú pályázati feladatom árga kockái Weöre Sándor verének orait rejtik. Ezt küldjétek el a zerkeztőég címére, hogy a pályázók közt leheetek. A Találd ki! rovat feladatainak megfejtőit nem jutalmazom ugyan, de örülök, ha azt i megoldjátok. A Rejtvénykirály Magyarorzág autójele Megfejté 1. Cele Előbbre jut Vere Endre Lázló Egyik pólu Nem profi Kötőzó A végén foztogat! Zord Károly AOL Kódzélek! Vakáció vége! LM! Tonna Megfejté 2. Római 50 NA Nyele vazerzám Hamikártyá tezi Híre király volt Ellenben, vizont CS C Szed páro betűi Nemlege válaz Bálnafej! Sakkvég! Hangoan ír Göröngy A Bekap a közepén! Adogatni kezd! R! Zúz A RÁTA Réz Anna Belgium Liter A Ézaki nép Gramm Hami Dátumrag Névelő VAJNÁR ILONA rejtvénye A megfejtéeket honlapunkon közöljük: 16 Havonta é év végén díjakat orolunk ki! A következő hónap 15-éig küldjétek be egyénileg vagy az oztály nevében közöen a megfejtét. Vágjatok bele! A játék, a tanulá é a nyeremény kedvéért! Havonta 5 kiebb, év végén 5 nagy díjat, ezt a codá könyvet oroljuk ki.

17 Találd ki! 1 Mi Palacintaorzág fővároa? A kérdére a rejtvényből tudhatod meg a vicce válazt: válazd ki minden ozlopból a fenti or kockájában levő zínt, majd olvad orba a hozzájuk tartozó betűket. L Ú O C H K M N CS Á R SZ Z Ő É B D E Ó J T M O H 2 gyakorlat É Bori, Kata, Tibi é Tomi tornaórán azt játzották, hogy tornagyakorlatokkal írták le a nevüket. Előtte perze megegyeztek, hogy melyik milyen betűt jelöl. GY l V D P T Peti, ugye nálatok három gyerek van a caládban? Igen. É te vagy a legidőebb? Nem, a nagyapám. S J 1 2 Peti, ragozd a menni igét mondja a tanító néni. Öööö, én megyek..., ööö, te méz... Egy kicit gyorabban! Én zaladok, te zaladz, ő zalad! Peti, ha azt kérdezem tőled, mennyi egy meg egy, ne az ujjadat haználd, hanem a fejed! De tanító néni, nekem cak egy fejem van! Anyu, olvahatok, amíg el nem alzom? Igen, de egy perccel e tovább! 3 4 Ne vacakolj, ugorj már! 17

18 3 Mikor tiztázzuk már a haditervet? kérdezi izgatottan Tamá Gergőtől. Mindketten zeretik a detek tívedit. Gergő válaza titkoíráal érkezik. Te el tudod olvani? Szeptemberi megfejtéek 1. Ikolakezdé 2. Hát holnap i kell menni? Mazat Művéz é a rajzo nevek Az eztelneki tavalyi negyedikeek, Varga Katalin tanító néni diákjai a aját nevüket haználták fel alkotáukhoz. Egy ívlapot vízzinteen kettéhajtottak, a hajtá vonalára jó nagyban leírták a nevüket, majd vízzinteen tükrözték, é zíne ceruzával vicceen-ötleteen kiegézítették. Próbáld ki te i, é Karci bácival, Béla bácival, potán vagy ben küldd el nekünk. Az elmúlt tanév pályázataira érkezett munkákból: Harazti Gréta, Marováárhely: Kávéfetmény Ecedi Dorottya, Nagybánya: Kifető Blaga Anita, Négyfalu: Tónuok Hayahi-Kelemen Ráhel-Auka, Marováárhely: Képe meezövé 18 Küldjétek be egyénileg vagy az oztály nevében közöen a rajzokat. Aki egyetlen hónapot em hagy ki, hanem zeptembertől ápriliig Mazat Művéz minden feladatát megoldja, é idejében (a következő hónap 15-éig) be i küldi, rézt vez a oroláon. A három zerencé nyerte ezt a codá könyvet kapja ajándékba, de havonta i oztunk nyereményeket. Havonta é év végén díjakat orolunk ki!

19 Október műhelyében Bunău Irén árpádi oztálya Séra Tünde marozentgyörgyi tanítványai Ilyenkor őzel alig haználtok ceruzát, ecetet: levelekből, terméekből alkotjátok meg izgalma képeiteket. Bartha Denie tordaharaztoi kidiákjai Magyari Barna, Bogáti Alice kendi diákja Varga Katalin eztelneki tanítványa, Harai Viktória, fetékbe mártott levelekkel nyomtatta a virág zirmait. Mértani pontoággal beoztott kép, zimmetriku vagy ellentéte ritmuú, élénk zínfoltok. Sokféle rajzot kézítettetek már ezzel a mód zerrel, de a kedvencetek talán mégi az őzi levél. Alkotók: Harai Erzébet zabolai oztálya é Molnár Cilla-Gizella magyarlónai tanítványai. Marton Irénke tanító néni nyárádzeredai diákjai rajz é origami finom özhangjából alkották meg őzi kollázaikat. 19

20 Kvak é az európai móku Nem mee, igaz történet! 20 Szervuztok, barátaim! Telnek az őzi napok, laan küzöbünkön a tél. A globáli felmelegedé miatt ajno az őz, ez a zelíd, béké évzak i zezélye lett. Sőt, már-már el i tűnik, a nyárból zinte egyeneen a télbe lépünk. A kéei gyümölcöknek alig van idejük beérni, az állatok nem tudnak elegendő elemóziát raktározni télire. Pedig főhőöm zerint a jó telelé titka a tele kamra. Ezért ő idejében elkezd télire gyűjtögetni. Hogy ki e hónap főzereplője, ez a zorgo gyűjtögető? Az európai móku, imertebb nevén vörö móku. Nagyon meglepődtem, amikor a kertemben megpillantottam. Nehezen, de végül megbarátkozott velem, é elmeélte zomorú történetét. A közeli parkban lakott, de egy nap elkezdték az öreg fákat kivágni, így nem volt má válaztáa, menekülnie kellett. Még becomagolni em volt ideje, otthagyta tele élékamráját, é uzgyi! Így került az én kertembe. Ninc egy betevő falatja télire (a zeme könnybe lábadt), a többi állat elzavarja, mert kevé az élelem itt a vároban, perze az emberek em adnak neki. Hát ez bizony igaz, az én kertemben i alig akad zámára cemege, pedig én mindig hagyok a fán gyümölcöt a télen éhező állatoknak. Kérlek, ti i hagyjatok egy kevé gyümölcöt a fákon télire! Én ugyan madárvendéglőnek zántam az alma- é körtefákat, de mot új zomzédom, a móku i ide jár lakmározni. A vörö móku erdőlakó, de ajno az erdőirtáok miatt ok közülük kénytelen volt a vároi parkokba,

21 kertekbe beköltözni. Némelyiküket az odújában rekedve a kivágott fával együtt hozták be a vároba. Inkább nappal tevékeny, é elég hango, így könnyű megfigyelni. Fézkét fák odvában rendezi be, de ha az ninc, ágakból kézít gömb alakú fézket, ebben alzik, é hozza világra kölykeit. Fáról fára ugrálva közlekedik, kimázik az ágvégre, é hopp, onnan akár 3 4 métert i repülve egy máik ágvégre ugrik át. Azt i meélte, hogy mivel a várookban kevé a fa, a villanyozlopokon é vezetékeken zalad végig. A mókuok 9 10 hónapo korukban érik el a felnőttkort, de ajno cak 2 3 évet élnek. Súlyuk alig 300 gramm. Kedvenc táplálékuk a gyümölc, a fenyőmag, bükkmakk, dió, mogyoró, bogyók, gombák, de kérget i rágcálnak, őt rovarokat de még a madarak tojáait i zíveen fogyaztják. A közhiedelemmel ellentétben a móku nem alzik téli álmot, de nem i aktív télen, nagy hidegekben zíveen marad a kuckójában. Legfőbb ellenége a héja. Amikor ágvégről ágvégre ugrál, a ragadozó madarak könnyedén elkaphatják. A kipuztulá még nem fenyegeti, de védett faj. Idő é türelem kellett hozzá, de végül egézen özebarátkoztunk. Azóta gondját vielem, igyekzem vigyázni rá. Vigyázzatok ti i a termézet ki lakóira. BRRREKKK! Rajzoljátok le ki állatbarátaitokat, é küldjétek el nekem! Írta, rajzolta, fényképezte KOVÁCS RÉKA RHEA Oroz Tamá, Marováárhely Györkovác Viktória, Kézdizentkerezt Mogyorói Antónia, Marováárhely Madár Dávid, Kertéz Márk, Dé 21

22 ESTEREK A TERMÉSZETBEN = MES Az élővilág NAGY ZSOLT rovata repülőbajnokai Az élővilág repülőbajnokai évmilliókkal az ember előtt hódították meg a levegőt. A repülé képeége a táplálékzerzében, a támadában é menekülében létfontoágú egye élőlények zámára. Bár a zárnyaláról inkább a madarak jutnak ezünkbe, a repülé akár zárny nélküli meterei közt találunk növény-, rovar-, emlő-, kétéltű- é hüllőfajokat i. Pazív repülé ejtőernyővel Számo növény a zélre bízza magvainak terjeztéét. Itt valódi, aktív repüléről nem bezélhetünk, de a könnyű ki magok a zél erejét felhaználva nagy távolágokat teznek meg. Egye növényfajok magvain repítő kézülék i egíti a minél mezebbre való zállítát. A gyermekláncfű magvain ejtőernyőhöz haonló ki zőrbóbiták találhatóak. A juhar, a zil, a kőri magvait propellerhez haonló vagy kerek repítőhártya, úgynevezett lependék vezi körül. Siklórepülé a fák között A iklórepülét az eőerdők maga fáin élő ki emlőök, hüllők é kétéltűek fejleztették tökélyre. Ezek a fák lombozata alatt egy magaabb pontról indulnak, zárnyukat, vagyi a végtagokat özekötő repülőhártyát kifezítve magukat a mélybe vetik, majd egy alaconyabb pontra érkeznek. E meglepő technikát alkalmazza a repülőbéka, -móku é -maki, de a repülőárkány i, mely ceppet em haonlít a meék félelmete árkányához, ki méretű, ártalmatlan gyíkocka cupán. 22 Apró helikopterek A kolibrik, bár alig haladják meg a néhány grammot é a pár centimétert, elképeztő repüléi technikát dolgoztak ki: a helikopterekhez vagy a ma oly népzerű drónokhoz haonlóan képeek helyből előre, hátra, le- é felfele zállni, őt a levegőben meg i tudnak állni. Így a magaban nyíló virágok nektárjához i hozzáférnek. E mutatványhoz máodpercenként 100 zárnycapára perze rengeteg energiára van zükégük.

23 TEREK A TERMÉSZETBEN = MESTER Vitorlázá a magaban Néhány madárfaj a felzálló meleg légtömegek egítégével emelkedik a magaba, a légáramlá erejét kihaználva gyakorlatilag zárnycapáok nélkül hozú ideig képe magát a levegőben tartani. Ezt a technikát a ra gado zómadarak (aok, gólyák) é a dögevők, például a keelyűk fejleztették meteri zintre, amelyek akár több órán át i köröznek a magaban, zákmányukra leve. Tud-e repülni a pók? A repülé cúctartói A pókok akár 4 kilométere magaágba i képeek emelkedni. Fonalat bocátanak a levegőbe, amibe a zél belekap, é a egítégével nagy magaágokba, illetve távolágokra jutnak el. A fonálban rengeteg olyan molekula van, amelyeket a levegőben található má molekulák vonzanak, így a fonal zélcendben i a levegőbe emelheti utaát. A pók irányítani i képe a repülőgépét, ha alaconyabban kíván zállni, vagy landolni zeretne, felgöngyölíti a pókfonalat. A zitakötők 100 km/óra ebeéggel a rovarvilág leggyorabbjai. A vándorákák a megzakítá nélküli repülé meterei: 1000 km-t tudnak megtenni így. A havai arlófecke cak utódainak életet adni záll le a földre: 10 hónapig lezállá nélkül zárnyal. Egyelőre még kérdé, hogy repülé közben hogyan alzik. Mondáink turulmadara, a kerecenólyom i cúctartó: zuhanórepülé közben képe meghaladni a 320 km/óra ebeéget. Ezzel a teljeítménnyel a többi ólyomfajjal együtt Földünk leggyorabb állata. Kikópé Milyen néven imert a vándorpók őzel levegőben zálló fonala? A válazban egítégedre lehet Canádi Imre Őzközöntő című vere. A következő hónap 15-éig küldjétek be egyénileg vagy az oztály nevében közöen a megfejtét. Vágjatok bele! A játék, a tanulá é a nyeremény kedvéért! Havonta 2-3 kiebb, év végén 3 nagydíjat, ezt a képe-hango madárlexikont oroljuk ki. Havonta é év végén díjakat orolunk ki! 23

24 Én ikolám, közönöm mot neked... (Ady Endre: Üzenet egykori ikolámba) Ikola a Dombon 24 Ikolánk 43 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját a marováárhelyi 17-e zámú Általáno Ikola néven. A Liviu Rebreanu nevet 2005 zeptemberében kapta, amikor egyeítették a 15-ö Ikolával. Így Maro megye egyik legnagyobb tanintézményévé duzzadt. A közel 1400 tanulóból 540-en tanulnak magyar tagozaton. A Liviu Rebreanu Általáno Ikolában a hagyományt nemcak ápoljuk, őrizzük, hanem teremtjük i! Tanulóink többége néptáncoktatában rézeül. Tanév vége felé egy délutánt népzenénk, táncaink, vieletünk é dalaink, valamint gyermekeink megünnepléére zánunk. Ez a Pünködi róza Népt áncfe z t ivál, mely idén ünnepelte tizedik évfordulóját. Fellépőink a magyar tagozato tanulók előkézítőtől negyedik oztályig. A műort népi gyermekjátékok, tánc é furulyazó tarkítja. Ikolai életünk egyik vidám pillanata a farang. Cindaratta, cindaratta, gyertek el a bálba zól a hívogató ének. Hallatára meebeli lények, rajzfilmhőök vezik birtokba a hatalma tornatermet. Mi, pedagóguok a capatzellemet ápolva azono zereplőknek öltözünk be: voltunk renezánz hölgyek, törpikék, indiánok, portolók, madárijeztők, bozorkányok é cowboyok i. A káprázato felvonulá után együtt énekel é táncol többzáz gyerek. A talpalávalót Nagy-Árkoi Árpád é Szőc Jáno biztoítja. Megünnepeltük az elemiek kedvenc folyóirata, a Napugár megjelenéének 60. évfordulóját. Élmény volt több záz gyerekkel együtt énekelni

25 a Napugár-indulót. Gitáron kíért Póra Zoltán, a kövedombi Stone Hill zenekar vezetője. Ikolánk rézt vett az Európai legendák a zínpadon témájú Comeniu projektben. Élményt jelentett a cerelátogatá, a tanulmányi kirándulá, a török, magyar, kót, litván, portugál é panyol ikoláokkal, tanárokkal való találkozá. Ikolánk volt a kezdeményezője A jövő ikolája című, Európai Unió támogatát nyert projektnek, amelynek keretében a tanárok képzéeken, a diákok műhelymunkákon, kiránduláokon vehettek rézt. Ikolánk tanulói zíveen mérik öze tudáukat, rátermettégüket má ikolák tanulóival. Szorgalmuknak, felkézültégüknek közönhetően minden tanévben értéke díjakkal, zép eredményekkel térnek haza megyei é orzágo vetélkedőkről. Rendzereen rézt vezünk zavaló-, meemondó, regemondó verenyeken, a Kőröi Coma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn, a Fürkéz Helyeírái Verenyen, a Kurutty Általáno Műveltégi Vetélkedőn, a Zrínyi Ilona, a Brenyó Mihály, a Kobak Matematikaver enyeken, valamint port-, rajz- é énekverenyeken i. Immár 8 éve mi vagyunk a zervezői a Fürkéz Helyeírái Vereny körzeti é megyei zakazának, amelyre több mint 400 kidiák nevez be minden tanévben. Kereke Szilárd történelemtanárnak közönhetően ikolánk magyar tagozatának van egy magyar nyelvű blogja é egy egyeülete, mindkettő az Ikola a Dombon nevet vieli. Az egyeület díjazza azokat a tanulókat, akik egy tanév folyamán legalább 50 tízet zereztek, é azokat, akik kiemelkedő eredményt érnek el verenyeken. Egyeületünk vetélkedőket, ünnepeket zervez, köztük a magyar nyelv napját, a Marováárhely egy évzázaddal ezelőtt, vagy A Kárpát-medence az ókortól napjainkig témájú verenyt. Özeállította a Liviu Rebreanu Ikola 15 fő tanítói közöége 25

26 K ' SZABÓSZA üzenetei Az új tanév meglepetéei közül zeptemberben a hátoldal képregényét ajánlottam figyelmetekbe: Mázuk meg a Himaláját! hívtalak akkor. Mot azt kiáltom: Győzelemre fel! Új mellékletünk 4 oldalnyi izgalma agytornával 6 orzágo verenyre kézít fel. A Napugár Öttuához vizont cak az iz mai - tokat kell tornáztatnotok. Rajta, portoljatok velünk! n A marováárhelyi Száz Adalbert Sportlíceum IV. B oztálya öt éven át volt hűége olvaónk. A tőlünk búcúzó 28 jó barát helyett, reméljük, újakat nevel Dóczy Melinda Tünde tanító néni. A 2019-e orzágo döntő győztee a kolozvári Apáczai Cere Jáno Líceum capata X. NAPSUGÁR ÖTTUSA BAJNOKSÁG Sportolj a Napugárral! Harmadikook, nevezzetek be bajnokágunkra! Négyfő capatokban, ötféle küzdelemben kell özemérnetek erőtöket. Az orzágo döntő Ko loz váron, máju én lez. A benevezéi határidő: január 31., a Napugár zerkeztőégében: nap.ziv@napugar.ro, n Teleki Enikő tanítónő hodoi özevont oztályában 16 gyerek tanul. Valamennyien Szivárvány- vagy Napugár-olvaók, é beküldték a bélyeggyűjteményt. Reméljük, örvendtek ajándékunknak é ennek a megjelenének i. n Oztályunk minden tanulója megrendelte é olvaa i a Napugarat. A zívhez zóló olvamányokat, az érdeke környezetimereti cikkeket mindig megbezéljünk az oztályban. Kovác Ágne tanítónő é nyárádzeredai negyedikeei

27 n Telje létzámban olvaák a Napugárt a bánffyhunyadi Vlegyáza Szakképzõ Líceum negyedikeei i. Boldizár Tünde oztályának bélyeggyűjteményét kivonat röpítette zerkeztőégünkbe. n Vajon belőlünk mi lez? találgatták Kőröi Mária tanító néni zalárdi kidiákjai, miközben a meterégek címere köré ragaztották zorgoan özegyűjtött, Kózabózá Napugár-bélyegeiket. n Ha a tanító moolyog, a gyermekek i vidámak. Székely Edit tanító néni é oztálya a négyfalui Zajzoni Rab Itván Líceumban nemcak a fénykép kedvéért nevet. Örömmel tanulnak, ünnepelnek, é Napugaraznak télen-nyáron. Olva, é küldj rajzot róla! n Vere Mónika tanítónő nagyzalontai negyedikeei több portágban i zép eredményeket értek el: Bront Rémuz Jáno é Szabó Dávid labdarúgában, Szilágyi Ádám a karate é a kumite terén. A máik fényképen Morar Hanna é Mut-Arany Zófia hip-hop táncookat látjuk Kornya Botonddal, aki karate é atlétika, valamint Kádár Tamarával, aki koárlabda edzéekre jár. n Erdei Kritóf, Koci-Feri Benjámin é Pataki Áron, armaági olvaóink Szabó Róbert Caba Vajon Nagyi é az aranyáók című regényét olvaták, illuztrálták é ajánlják nektek i. Sportolj, é küldj fényképet magadról! 27

28 bélyegek Marováárhely, Reformátu Kollégium, Struguraş Ildikó tanítónő oztálya Nagyvárad, D. Cantemir Ikola, Balajti Annamária tanítónő oztálya Szatmárnémeti, 10-e Ikola, Reich Annamária tanítónő oztálya Nagyvárad, Szacvay Imre Ikola, Simon Gabriella tanítónő oztálya Nagykároly, V. Lucaciu Ikola, Hám Ildikó tanítónő oztálya Nagyvárad, Szent Lázló Líceum, Ki Cilla tanítónő oztálya Nagykároly, Elméleti Líceum, Heinrich Kinga tanítónő oztálya Székelyudvarhely, Tamái Áron Gimnázium, Szabó Zuza tanítónő oztálya 28 Páva, Tibez Boglárka tanítónő oztálya Szatmárnémeti, A. Popp Művézeti Líceum, Papp-Fejér Olga tanítónő oztálya

29 ÓRAREND SZÓLJ, SZÁM! KÓSZABÓSZA MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK ANYANYELVI JÁTÉKOK MESTEREK A TERMÉSZETBEN KISKÓPÉ LEVELEZŐ AZ OSZTÁLY ÉLETÉBŐL KVAK KÉZIMUNKA A TI ÖTLETEITEKBŐL ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYFOTÓK REJTVÉNYKIRÁLY IRKAFIRKA MASZAT MŰVÉSZ ÁLLAT-, NÖVÉNYFAJTÁK REJTVÉNYEK, VICCEK GYERMEKÍRÁSOK, RAJZOK RAJZOLJ, FESS VELÜNK! KÓSZABÓSZA ÜZENETEI SPORT, KÖNYVAJÁNLÓ

30 Irkafirka Barabá Tímea, Oprişan Noémi, Dé Tóth Ezter, Négyfalu Jön az október, zélebeen záll. Jön már, jön már, követi a tél. Régen volt már, régen volt már gyümölcérlelő, meleg nyár. Hull már, hull már a ok falevél, új életre kelnek majd ők, virágba borulnak tavaz végén. Farka Fanni, Marováárhely Közelünkben van egy coda, a zerető ikola. Ikolából templomba jár a diák ünnepnapra. Szeretet az ikola útravaló jelzava, mit hittel vez át tanárától minden egye tanulója. Áldott ez az ikola tanára é diákja. Sok gyerek zámára a kapuit nyitja-tárja. Soó-Henzel Kata, Marováárhely Dobo Kinga, Cíkkozmá Őzel a madarak elrepülnek, a gyümölcök megérnek, a gyerekek züretelnek, é ikolába kézülődnek. A mókuok odújukba, a medvék barlangjukba, a ünik meg az avarba bújnak. A fákról a levelek lehullnak. Mártonfi Milán, Magyarlóna Itt az őz, eljött végre az ikola közöntéére. Kici é nagy arra gondol, vajon nehezebb lez, mint tavaly? Vajon zigorú lez a tanci? Ezer kérdé merül fel bennem, de itt mindre válazt lelhetek. Károly Edina, Korond Van nekem egy ki aztalom, azon tartom minden dolgom. Azon zoktam tanulni, de leginkább vicogni. Tanulni rajta nagyon remek, de nem, ha a zék i remeg, rajta minden látható, a füzetben a házikó. Van rajta egy papírhajó, így hát az aztal nagyon jó! Cíki Sára, Cíkzentdomoko 30 Remán Zippenfenig Sarolta, Négyfalu Balogh Zófia, Marováárhely

31 Székely Anna, Négyfalu Eljött már a zíne, kreatív őz. Egy gyönyörű falevél a fán üldögélt, vöröe-árgá-narancárgá-barná zínben pompázott. A búcúzó zeptember azt mondta a falevélnek: Elég volt már belőled, hullj le a földre. A levelek laan, laan betöltötték a járdát, egyre zebb zínek pompáztak a földön. Jó éjt, levelek, jó éjt, fák, ez volt az őz, zép volt az őz. Szia, őz. Schwarczkopf Tamá, Szatmárnémeti Őzi falevelek zárnyalnak az égen, Bambi meg mami étálnak a réten. Őzi madarak repülnek az égen, Napütötte októberben étálnak a téren. Király Krizta, Marováárhely De jó lenne már felnőttnek lenni, De még jobb lenne gyereknek maradni. De jó lenne tovább álmodni, Jó lenne a valóágban élni. Várkúti Blanka, Mezőfény Milyen jó lenne tovább hancúrozni, De egyzer mégi fel kell nőni, el kell kezdeni élni! Boni Sarolta Réka, Marováárhely Ki Péter, Négyfalu Pollac Ilka, Szatmárnémeti Volt egyzer egy fenyőfa, ágai tükével bevonva. Eljött az őz, é minden fa lombját hullatta. Cak a fenyőfa maradt zöld, zomorkodott i ezért eleget ő: Miért nem lehetek olyan, mint a többi? De egyzer az jutott ezébe: Jaj, de buta voltam, hogy fáznék, ha nem lenne lombom. Többet a fenyő nem panazkodott, még ajnálta i a többi fát, nehogy megfagyjanak. Siklódi Barbara, Nyárádzereda Curka Tünde tanítónő oztálya, Nagybánya, Németh Lázló Líceum E lapzám támogatói: Címlap: MOLNÁR KRISZTINA NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Főzerkeztő: ZSIGMOND EMESE. Képzerkeztő: MÜLLER KATI. Lapterv: Könczey Elemér. Hon lap zerkeztő, nyomdai előkézíté: Komáromy Lázló. Műzaki zerkeztő: Várdai Éva. Megrendelhető a zerkeztő ég címén: Cluj, Bld. C. Brâncuşi nr ap E mail: nap.ziv@napugar.ro. Telefon/Fax: 0264/ A lapok árát a következő bankzámlákra várjuk: Cont IBAN: O45RNCB B.C.R., CLUJ vagy RO70BTRL P90961XX S.C. NAPSUGÁR EDITURA S.R.L. CUI: Kézült a kolozvári TipoOffet Kft. nyomdájában. ISSN

32 A NAGY HÓDÍTÁS Egy hegymázó naplója 2. réz Írta: Darabont Eduárd l Rajzolta: Jánoi Andrea l A zöveget gondozta: Lázló Noémi Hátamon a zákom, amit perze többzör i megnéztem, nehogy valamit otthon felejtek, elő állomáom pedig Katmandu, Nepál fővároa. Nepál máfélzer nagyobb Magyarorzágnál, Kína é India között fekzik. Az orzágot átzeli a Himalája, a hegyvonulat nagy réze Nepálban található. Katmanduban nagy a nyüzgé, minden zíne é poro. Nincenek utcanevek, könnyű eltévedni, é nehéz vizatalálni oda, ahonnan az ember elindult. Hinduk é buddhiták jól megférnek egymá mellett, pedig Katmanduban minden a vallá körül forog, ám ez a két vallá igencak béké. Nagy zegényégben élnek, mégi boldogak, enki nem kéreget. A fehér turitát gazdagnak nézik, a helybéliek zerint, aki idáig eljut, az nem lehet zegény. Nem okáig lubickoltam ebben a látzat-gazdagágban, mert nekem a hegyekben volt dolgom. " Beülő Mit ne felejt otthon, ha a Himalájára indulz? Bélyegeinken felleltározzuk Eduárd poggyázát. Minden hónapban vágjátok ki, é ragazátok az oztály gyűjtőlapjára a bélyeget. Ápriliban küldjétek el a névorral é tanítótok nevével együtt. Érdeme, hizen értéke meefüzetet, állatkerti, múzeumi belépőt, őt talán még illyefalvi tábort i nyertek vele. Ára 4 lej

33 KÜZDŐTÉR Felkézítő játékok, feladatok 6 orzágo verenyre! Küldd el a megfejtét, é nyerj! KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ANYANYELVI VETÉLKEDŐ CSAK EGYIK l A négy barát közül cak egyik írta le hibátlanul mind az öt zót. Karikázzátok be a nevét. Tamá zallag, bicigli, különbég, álljatok, kieb Timi zallag, bicikli, különbég, álljatok, kiebb Teri zalag, bicikli, különbég, álljatok, kiebb Tibi zalag, bicikli, külömbég, áljatok, kiebb l Az öt zó között akad egy idegen. Kereétek meg a magyar megfelelőit. NEVES ÉS NEVETŐS JÁTÉK l Egézítétek ki a hiányzó zavakkal az alábbi mondatokat: A forradalom híre- hadvezére Kouth Lajo. Soha ne azon, aki pórul járt. Felzántatlan földbe magot. Az, aki utoljára. A nővérem férjhez ment, é változtatott. Száz honvéd hő nyugzik a Nyergetetőn. Ági mindig moolyog, piro, kerek, arca van. Ne bohóckodj folyton, ez nem vicce, inkább. Ha zomorú vagyok, játéko kikutyám mindig. Úgy kacagott, majd megfulladt. Szólj, zám! A következő hónap 15-éig küldjétek be egyénileg vagy az oztály nevében közöen a megfejtét. Vágjatok bele! A játék, a tanulá é a nyeremény kedvéért! Havonta 2-3 kiebb, év végén 3 nagy díjat, ezt az értéke meegyűjteményt oroljuk ki. 1. Írjatok egy-egy rövid mondatot az alábbi zópárokkal. Figyelem: nem mindig ellentéte jelentéűek a zemben álló zavak! cino cintalan, oko oktalan, zere zertelen, képe képtelen, vége végtelen, gondo gondtalan/gondatlan, uno-untalan 2. Javítátok ki a Szőc Margit tréfá verébe becempézett helyeírái é nyelvhelyeégi hibákat. Állarcába pirolik a árga, bő uzája belelóg a árban. Irígyégtől árgálik a piro, legyezőlye zéltépte papíro. düllöng a kék fején zöld paróka, válán nyulprém, egézen apróka. 3. Egézítétek ki a hiányo zóláokat az odaillő zemély, állat vagy dolog nevével: árulkodó, kofa gyáva író-bőgő felfuvalkodott dühö mérge zelíd Havonta é év végén díjakat orolunk ki! Napugár melléklet l október 1

34 BRENYÓ MIHÁLY ORSZÁGOS PONTSZERZŐ MATEMATIKAVERSENY 1. Az ikolában a gyerekek már megtanulták a zorzótáblát 1 1-től 9 9-ig. Hány olyan zorzá van a zorzótáblában, amely 2-re végződik? Írd le mindeniket! 2. Kered meg azokat a háromjegyű zámokat, amelyekben a zámjegyek özege 23, é vizafelé olvava i ugyanazt a zámot jelentik! 3. Azono zámjegyekkel legfeljebb hét darabbal állítd elő a 19-et! Alkothatz többjegyű zámokat, é haználhatz műveleti jeleket i, zárójelet azonban nem. A 0-tól különböző zámjegyek mindegyikével kere egy-egy megoldát! KURUTTY ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGI VETÉLKEDŐ 1. Ha pótoljátok a zavak hiányzó zótagjait, majd fentről lefelé özeolvaátok ezeket, Kovác Andrá Ferenc zülővároának nevét kapjátok meg. FOD RÁ... ROZ... EL... ZÉS RE.. TE KA.. CA A váro neve: 2. TÓTH EMESE, CSUTAK MÓR, LAKATOS RÓZSA ÉS KISS ROXANA együtt kuruttyolnak. A capattagok nevében elbújt római zámok Kovác Andrá Ferenc zületéi évét mutatják. Születéi éve: 3. Ha zeretitek az állatvilágot é a rejtvényeket, mindkettő itt van egy feladványban! VÍZSZINTES 1. Hiúz füldíze 9. Sziklákon zökdelő patá állat 10. Végtelen ajt! 11. Nagy-Britannia réze 13. Fekete Itván rókája 14. RII 15. Vaddiznócemege 16. A házimacka őe 19. Éktelen akadály! 21. A -be párja 22. Kiegíti a vezélyből 26. Piaci portéka 28. Takar 29. A túloldalra 30. Erdeink legnagyobb állata Hangolódva orzágo zakazára, egy híre költőnket ajánljuk figyelmetekbe, aki cupa titeket érdeklő dologról ír: a termézet codáiról, évza kokról, növényekről, fura állatokról FÜGGŐLEGES 1. Tehén fegyvere 2. Hiúz étlapján i zerepel 3. Kicit terel! 4. Kitűnő latinoan 5. Ragad a közepén! 6. Középen emel! 7. Ragadozó hal 8. Fekete-fehér tárajáték Nagy vízeé Ézak-Amerikában 13. Így éli le életét a vakond 15. Maro megye autójelzée 17. Néma mátka! 18. Megmutatja, hol lakom 20. Almá, ütemény Napugár melléklet l október

35 BARANGOLÁS EURÓPÁBAN Ha ügyeek vagytok, elkézíthetitek a aját földrajzkönyvetek. Íme pár ötlet ennek megvalóítáához: A4-e lapon dolgozzatok. Kézítétek el a Kózabóza egítégével megimert orzág adatlapját! Jegyezzétek le a következőket: l az orzág neve (magyarul é akár az orzág nyelvén i) l fővároa l autójelzée l zázlaja, figyelve a zínek elhelyezéére Rajzoljátok meg a tartórudat i! l lakoai l nyelve (hivatalo nyelv, egyéb haznált nyelvek) l pénzneme l földrajzi elhelyezée, domborzati érdekeégei l történelmi érdekeégek, neve történelmi zemélyek l írók, költők, irodalmi érdekeégek Mit olvatál már? l művézet: híre fetők, zobrázok, zenézek, együtteek é alkotáaik l jellegzete ételek l népvieleti érdekeégek l egyéb érdekeégek A lita termézeteen tetzé zerint bővíthető. Dízítd a lapod rajzokkal, képekkel! Ne feledd: Együtt a okféleégben jó! Hajrá, barangoló pajtáaink! A Napugár almenünél találhattok meg, a Kózabóza Európában menüpontnál: Gyertek, barangoljunk együtt! MESÉK SZÁRNYÁN MESEVETÉLKEDŐ Olvad el a Napugár honlapján Zelk Zoltán A világgá ment porzem című meéjét: meevetelkedo.php 1. Húzd ki a betűhálóból hat zereplő nevét! Ki mondta a megmaradt betűkből özerakható mondatot? A. retek B. aranyalma C. vadkörte D. hagyma 2. Válazolj a kérdéekre! Ha a válaz igen, akkor a fehér úton haladj tovább, ha a válaz nem, a fekete utat válazd! Kire illik a talált betűkből özeolvaott zó ellentéte? 1. Kora délután kukorékolt-e a kaka? 2. Maraztalták-e tetvérei a porzemet? 3. Réthez ért-e legelőzör a porzem? 4. A kavic válazolt a vadkörtének? 5. Vizaértek-e a porzem hazájába? A. kaka B. porzem C. aranyalma D. vadkörte Napugár melléklet l október 3

36 FÜRKÉSZ HELYESÍRÁSI ÉS NYELVHELYESSÉGI VERSENY Fürkéz Peti a magyar helyeírá titokzato világába hív benneteket! Nyelvi játékokkal, fejtörőkkel, helyeírái gyakorlatokkal megfejthetitek ennek a codálato nyelvnek a rejtélyeit! Jó fürkézét kíván nektek Fürkéz Peti! 1. Egye zemélynevek meterégekből zülettek. Húzd öze a neveket a meterégekkel, majd alko a zókapcolattal mondatot! pl. Porkoláb Jáno börtönőrként dolgozik a börtönben. gulyá marhapáztor takác bútorkézítő aztalo lábbelikézítő varga vázonkézítő 2. Húzd át a hibá zavakat, majd írd le zótagolva a helye zóalakot! álomá állomá bórzaztó borzaztó huldogáll hulldogál áldomá álldomá 3. Fejtd meg a képrejtvényt! + Mit gondol... a mocári hód? A legtréfáabb ötleteket közöljük. Megfejté: Mit gondol a két iguána? A májui képünkhöz érkezett ötletekből: Gyere, cak gyere, hadd vágjalak földhöz! Mire menjünk? Ölre-e vagy kardra? Szereük egymát, gyerekek! Pároan zép az élet. Gyere, írj a vállamon, nekem elmondhatod a bánatod. Drágám, de jó, hogy itt vagy! Arra gondoltam, hogy nálad lakom, amíg elkézül a házam De régen nem láttalak, kedve barátom! Nekem i hiányoztál, ima bő rű tetvérem. 4 Napugár melléklet l október Kéz van a kép? Mert elfáradt a karom. Pajtá, cak a tévé kedvéért tegyünk úgy, mintha küzdenénk. A legzebb tánc a keringő, az bizto. Jaj, kizorítod belőlem a zuzt! A ki zobába toppanék, röpült felém anyám Surducan Adrian, Szatmárnémeti; Szabó Szilárd, Szövérfi Réka, Seprőd; Jakab Barbara, Mikló Andrea, Szegedi Anita, Ivó; Andrá Áron, Andrá Huba, György Andrea, Majláth Letícia, Orbán Zelyke, Lövéte; a marokereztúri tavalyi IV. B oztály