VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET

Átírás

1 VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁS Útmutató szeptember 03 - október 31-ig /tervezet/ A bekeretezett részek a munka törvénykönyve /2012. évi I. törvény/, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részeit tartalmazzák, amelyek a mellékletben megtalálhatók.

2 2 Az üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat öt évre választják, az utolsó választás szeptember 03. és október 30. között zajlott. A választás tényleges lebonyolítása munkahelyenként más időpontban volt. Ezért minden munkahelyen meg kell vizsgálni, hogy 2010-ben mikor volt pontosan az üzemi tanács választás, és ehhez igazítva kell ebben az évben kiírni a következő választást. 1. Az üzemi tanács létrehozásának jogszabályi feltétele évi I. törvény a munka törvénykönyvéről HARMADIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRÓL XX. fejezet Az üzemi tanács 104. Általános szabályok 235. (1) A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A munkavállalókat az e fejezetben foglalt munkavállalói jogok tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli. 1.1 Üzemi megbízott illetve üzemi tanács választását meghatározó munkavállalói létszám, mandátum időtartama Az üzemi megbízottnak illetve az üzemi tanácsnak a választását és az üzemi tanács tagjainak a számát, a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma alapján kell meghatározni (1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. (2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik (264. ) Üzemi tanács tagjainak a száma 237. (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók 236. (1) bekezdés szerinti létszáma a) a száz főt nem haladja meg, három, b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt, c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét, d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc, e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy, f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom. (2) Új üzemi tanácstagot kell választani, ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal. 2

3 Üzemi tanács mandátuma 236. (3) Az üzemi tanácsot öt évre választják. 1.2 Választható, nem választható, választásra jogosultak A választási bizottság a választást megelőzően megállapítja és legalább ötven nappal korábban közzé teszi a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát. A munkáltatói jogkörgyakorló az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül köteles megadni (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, megszűntetése vagy kártérítési felelősség megállapítása Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. 1.3 Üzemi tanács választásához adatszolgáltatás, költségviselés Adatszolgáltatás 241. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg Költségviselés 236. (4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. - A választással kapcsolatos indokolt költségek biztosítása (pl. irodaszer, írószer, telefon, munkaidő kedvezmény, urna, mozgó urna, választási helyiség, szavazatszedő bizottság, közlekedési feltételek stb.) - A munkáltatói jogkörgyakorló a választási bizottságba nem vehet részt és annak tevékenységét nem befolyásolhatja. 3

4 2. Választási bizottság megalakítása, működése, feladata 2.1 Választási bizottság megalakítása (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. (2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő. (3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja. (4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. (5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg. - Ha a telephelyen működik üzemi tanács, akkor a választási bizottság létrehozása az ÜT feladata. Ha nincs üzemi tanács, akkor a munkavállalók hozzák létre. - A bizottság tagjai csak a választásra jogosult munkavállalók lehetnek! - A választási bizottság munkájában a VISZ helyi alapszervezetének képviselői vegyenek részt. - Az üzemi tanács tagja nem lehet a választási bizottság tagja. - A minimum létszám legalább három fő. A maximum létszámot az üzemi tanácsnak célszerű megállapítani a telephely működési körülményének, tagoltságának figyelembe vételével. - A választási bizottság tagjait munkaidő-kedvezmény illeti meg. 2.2 Választási bizottság működése Alakuló ülés - A választási bizottság megalakulásának kinyilvánítása. - A bizottság elnökének / helyettesének / megválasztása. - A választási bizottság ügyrend tervezetének megvitatása, elfogadása. - Választási feladatterv elkészítése, elfogadása. - Döntés a választási bizottság megbízatásának határidejéről. - Javaslat: A választási bizottság mandátuma az alakuló ülés időpontjától az érvényesen és eredményesen megválasztott üzemi tanács megalakulásáig tart, de szólhat az ötéves periódusra is, az esetleges időközi vagy a visszahívási választás miatt Választási eljárással kapcsolatos fő feladatok - A törvényi előírásnak megfelelően gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről. - A munkavállalók és a munkáltató tájékoztatása a választási bizottság megalakulásáról. - Megállapodik a munkáltatóval a választási bizottság működési feltételeiről (személyi, tárgyi). - Választási szabályzat elkészítése, elfogadása. - A munkáltatóval, munkaviszonyban álló munkavállalók, hitelesített jegyzékének megkérése a munkáltatótól. 4

5 5 - A választásra jogosult és választható munkavállalók jegyzékének elkészítése és kifüggesztése. - A választás időpontjainak meghatározása, munkavállalók tájékoztatása. - Meghatározza a jelölt állítás határidejét, felhívást tesz közzé a jelölésre, biztosítja a jelöléshez szükséges nyilatkozatokat és a választást megelőzően 30 nappal a jelölteket nyilvántartásba veszi és a választást megelőzően legalább 5 nappal közzéteszi. - Megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait, kijelöli a szavazó körzeteket és felkéri a szavazatszedő bizottság tagjait, gondoskodik a felkészítésükről. - Elkészíti a szavazólapokat. - Gondoskodik a szavazóhelyeken a titkos szavazás technikai feltételeiről. - Szavazatok megszámlálása, választás érvényességének, eredményességének, megállapítása. - A szavazás eredményének közzététele. - A választási jegyzőkönyvek megküldése az illetékes testületeknek. - Összehívja, az ÜT első ülését és közreműködik a tisztségviselők megválasztásánál. 3. Jelöltállítás 242. (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. (2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi és ezt közzéteszi. (3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi. (4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. A VISZ helyi alapszervezetének tagjai törekedjenek arra, hogy minél több VISZ jelöltet állítsanak! A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról - Szakszervezeti jelölés esetén a szakszervezet neve mellett fel kell tűntetni, hogy melyik országos ágazati szakszervezethez VISZ - és országos szövetséghez LIGA - tartozik a helyi szakszervezet Választási Bizottság feladata - A jelölés határidejének lejárta után meg kell vizsgálni, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választhatóság feltételeinek. - Nyilatkozott-e a jelölés elfogadásáról. - Nem szakszervezeti jelölt esetén annak vizsgálata, hogy a támogatók szerepelnek-e a választásra jogosultak listáján. - Jelölt lista közzététele. - A jelöltállítás határidejét úgy célszerű megállapítani, hogy érvénytelen jelölés esetén is betartható legyen a választásig, a törvényben kötelezően előirt öt nap. - A munkarendet és a telephelyek számát, elhelyezkedését figyelembe véve meghatározza a választási körzeteket. 5

6 6 - A választási szabályzatban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a munkavállalókat a szavazási körzetekről, a szavazás időpontjáról, választás módjáról. - A szavazási körzetek számát figyelembe véve, megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. 4. Szavazás lebonyolítása, szavazólap tartalmi követelménye 243. (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. (2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van. (3) Szavazni legfeljebb a 237. (1) bekezdésében meghatározott számú jelöltre lehet. 4.1 Választási Bizottság feladata - Szavazatszedő bizottság létrehozása: - Tagjait a választási bizottság kéri fel. - Egyeztetés a munkáltatóval a szavazó körzetekről, és a titkos szavazás technikai feltételeinek biztosításáról Szavazatszedő bizottság feladatai - A választási bizottság által meghatározott választási szabályok betartatása, - a választási jogosultság és személyazonosság ellenőrzése, - tájékoztatás a szavazás módjáról, szavazólap kiadása, - a titkos szavazás szabályainak a betartatása, - urna lezárása, megmaradt szavazólapok, jegyzőkönyv átadása a választási bizottságnak. - Ha több napon történik a szavazás, gondoskodni kell a szavazatszedő urna megfelelő elzárásáról és őrzéséről Szavazólap - A szavazólapok elkészítése a választási bizottság feladata. - Szavazólap a következő adatokat kell feltüntetni: a) a munkáltató megnevezését, illetve az önálló telephely, részleg megjelölését; b) a jelöltek nevét ABC sorrendben; c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet rövidített nevét, VISZ. alapszervezete, illetve LIGA, mint országos szakszervezeti szövetség megjelölését; d) a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a,,nem szakszervezeti jelölt" megnevezés feltüntetését; e) megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint annak közlését, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg. 6

7 5. Szavazat számlálás, választás érvényessége és eredményessége, jegyzőkönyv készítése 7 - A szavazóurnákat csak a választás lezárása után egy helyen és időben kell felbontani. A szavazatokat egy helyen és azonos időben kell megszámolni és a választási bizottságnak erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 5.1 Szavazat számlálás, üzemi tanács megválasztott tagja 245. Érvénytelen a szavazat, ha a) nem az előírt módon adják b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. (2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. - Az a szavazat érvényes, amelyet a választási bizottság által kiadott szavazólapon adtak le, és megállapítható kire illetve kikre adták le. A teljes szavazat érvénytelen akkor, ha: - nem a választási bizottság által kiadott szavazó lapon történik; - a választható tagok számánál több jelölt nevét jelölték meg; - nem lehet megállapítani, hogy kire illetve kikre adták le a szavazatot, mert a jelölt vagy a jelöltek nevét nem egyértelműen jelölték meg. - Érvényesnek tekinthető az a szavazat, amely eltér a szavazólapon előírt jelöléstől, de egyértelműen megállapítható, hogy melyik jelöltre vagy jelöltekre adták le. Üzemi Tanács megválasztott tagja - Azt illetve azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, aki/akik az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább az egy jelöltre leadható érvényes szavazatok harminc százalékát megkapta vagy megkapták. - Szavazategyenlőség esetén azt kell megválasztottnak tekinteni, aki hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál. - A húsz százalékos támogatást elértek, póttagok lesznek. - Eredménytelen választás esetén a leadott szavazatok harminc százalékát elért jelöltet vagy jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. 7

8 8 5.2 Jegyzőkönyv 244. (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. (2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen a) a választásra jogosultak számát, b) a szavazáson résztvevők számát, c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. (3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi. (4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik. A jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvből 4 példányt kell készíteni. 1 példányt közzé kell tenni, 1 példányt a munkáltató kap, 1 példányt a megválasztott üzemi tanács kap, 1 példányt be kell küldeni a VISZ Titkárság részére. 5.3 Érvényes választás - A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. - A munkáltatói jogkörgyakorlótól meg kell kérni azon munkavállalók listáját, akik a választás időpontjában: - keresőképtelen betegek, - fizetés nélküli szabadságon vannak. Őket - kivéve azokat, akik a választáson részt vettek - nem kell beszámítani a jogosultak összlétszámába (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában a) keresőképtelen beteg, b) fizetés nélküli szabadságon van. (2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani. 8

9 9 - Érvénytelen választást harminc napon túl, de kilencven napon belül változatlan szavazólappal kell megismételni. - Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani. 5.4 Eredménytelen választás - A választás akkor eredménytelen, ha jelöltek közül a harminc százalékos támogatást nem kapták meg annyian, ahány tagja lehet az ÜT-nek. - Azokra a helyekre, amelyekre a jelölt vagy a jelöltek a szükséges szavazati arányt nem kapta vagy kapták meg. Új választást kell tartani harminc napon belül, és 15 napig új jelöltek is állíthatók. - A megismételt választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint egyharmada részt vett a szavazáson. - A tagsághoz harminc százalékos, a póttagsághoz tizenöt százalékos támogatottság kell. Az ÜT mandátuma ebben az esetben is öt évre szól. - Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 237. (1) bekezdésben meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát. (2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző; tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. (4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. (5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani. 6. Jogvita 249. (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat. (2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell. 9

10 A Választási Bizottságnak a bírósági eljárást megelőzően célszerű egyeztetést lefolytatni a panaszossal! 7. Üzemi Tanács megalakulása Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül. Az üzemi tanács első ülésén-tagjai közül-nyílt szavazással, elnököt választ. Az üzemi tanács elnökét munkajogi védelem illeti meg (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. (2) A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Annál a munkáltatónál, ahol több üzemi tanácsot választottak, központi üzemi tanácsot hozhatnak létre (1) Az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hozhatnak létre. (2) A központi üzemi tanácsba az üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt delegálnak. A központi üzemi tanács létszáma a tizenöt főt nem haladhatja meg. 8. Vállalati (üzemi szinten) a választások tétje: az üzemi tanács létrehozása, Az üzemi tanácsok Mt. által rögzített jogosítványai gyakorlása, amelyek a következők. Tájékoztatáshoz való jog: 262. (2) Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el. Közös döntés joga: 263. A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Ezért alapvető feltétel, hogy legyen helyi szakszervezet, aki a Kollektív Szerződést megköti, és ebben megállapodik a jóléti célú pénzeszközök összegéről. Véleményezési jog: 264. (1) A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Konzultációhoz való jog: 233. Az ÜT feladatainak ellátása érdekében az ok megjelölésével tárgyalást (konzultációt ) kezdeményezhet, amelyet a munkáltató nem utasíthat vissza. 10

11 11 Adatszolgáltatási kötelezettség 216. (4) A kölcsönvevőnek a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, b) a betöltetlen álláshelyekről az üzemi tanácsot legalább félévente, valamint a munkavállalókat folyamatosan tájékoztatnia kell. A munkáltatói kötelezettség, hogy az Üzemi Tanácsot és a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevő vállalkozásnál megüresedő állásokról tájékoztatni kell. A Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény 3: szabályozza munkavállalói részvétel feltételeit, és a munkavállalói felügyelőbizottsági küldöttek megválasztását és visszahívását. 3:124. (1)Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. 3:125. (1) A munkavállalói küldötteket az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének figyelembevételével. A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnésével felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik. Az ÜT megfelelő testülete lehet a dolgozók tájékoztatásának a cég ügyeiről, a vezetés szándékairól, ezért a munkavállalók hatékony érdekképviselete és védelme szempontjából szükséges, hogy a VISZ jelöltjei győzzenek. Így lehet a szakszervezeti munka tapasztalatait még jobban felhasználni a megszerzett információk birtokában, a munkavállalók gazdasági, szociális érdekeinek összefogott, egységes védelme érdekében. 9. Ágazati szinten a választások tétje: A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségével (VIMOSZ) (régi nevén: Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetségével) megkötött Ágazati Kollektív Szerződésünk kiterjesztése és megtartása évi LXXIV. Törvény 1. számú melléklete 1. pont A kollektív szerződés ágazati szintű kiterjesztésének feltétele a szakszervezet ágazati szintű reprezentativitása. Az ágazati szakszervezet munkavállalók általi támogatottságának megítélésénél az üzemi tanácsi választások eredményét is figyelembe veszik. 11

12 12 A Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságban /amely munkavállalói oldalát kizárólag a VISZ alkotja/, a részvétel és a reprezentativitás egyik fontos kritériuma az üzemi tanács választásokon a részvételi arány, és a VISZ jelöltekre adott érvényes szavazatok száma. Ezt a feltételt a évi LXXIV. Törvény 7. (1) ac) írja elő, amely szerint szükséges a VISZ jelöltjei által, az üzemi tanács választásokon együttesen megszerzett redukált szavazatok száma, elérje az ágazatban foglalkoztatottak számának öt százalékát. Redukált szavazat: az üzemi tanács, illetve, illetve megbízott választáson a szakszervezet jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma és az üzemi tanács tagjainak száma egytizedes pontossággal meghatározott hányadosa. /2009. évi LXXIV. Törvény bekezdése tartalmazza./ Budapest, április 20. Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet Elnökségének javaslata a Titkárok Tanácsának elfogadásra Mellékletek: 1. Szavazólap minta 2. Nyilatkozat minta 3. Jegyzőkönyv minta 4. A munka törvénykönyve /2012. évi I. törvény/ -A munkaügyi kapcsolatok fejezet 5. A évi törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 6. A 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.3. Felügyelőbizottság rész /2009. (XII:30.) Korm. rendelet az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről amely jelenleg hatályos, de az adatszolgáltatás gyűjtésére létesített Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszere (MKIR) jelenleg nem működik. 12